Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

-» • ;• - f , i m 1957. december 18. szerda NÉPÚJSÁG VIDÁM ZARSZAMADAS MINDEN TAG ünneplőru­hába öltözött. Eljöttek a hoz­zátartozók, asszonyok, lányok, öregek, gyerekek. Részt vettek a közgyűlésen azok a vállala­tok is, amelyek kapcsolatban állnak a szövetkezettel. Szí­vesen jöttek a meghívott egyé­ni gazdák és együtt tapsoltak a szövetkezetiekkel. A hangulat ünnepies. Kint gyenge az idő. Esik a hó las­san, méltóságteljesen. Bent kellemes meleg van és csillo­gó tisztaság. A hosszú elnöki asztalon piros drapéria, a fa­lakon megkapóan szép deko­ráció. A fiatalok vidáman hanr cúroznak, az öregebbek po- harazgatnak. örülnek a szép jövedelemnek. Az atkári Petőfi termelő- szövetkezetben 62 forintot ér egy munkaegység. Van ennél jóval több is a járásban, de ha figyelembe vesszük, hogy a Petőfi honnan kezdte az el­lenforradalom után, még ma­gasabbra szökken ez az érték. Egy esztendővel ezelőtt még papíron sem létezett a Petőfi. A munkástanács elrendelte földjeik elkobzását, a tagságot brutálisan szétzavarták. A magtárak és az istállók üre­sen álltak, gépeik és más gaz­dasági felszereléseik ebek har­mincadj ára kerültek. Balázs Péter, Búzás István és néhány tag azonban nem nyugodott. Addig „mesterkedtek” míg hét tag újra összeállt. A 350 hold minden gondját, baját maguk­ra vállalták, pedig akkor még nehéz lett volna megmondani, hogy mi lesz a dolog vége. És az eredmény meglett. Alig egy év alatt az elsők közé küzdöt­te magát a szövetkezet. De milyen volt ez a küzdelem? így csak azok az emberek tudnak dolgozni, akik nem csupán kereseti forrásnak, ha­nem élethivatásnak is tekintik a szövetkezetei. De hadd beszéljenek a szá­mok. A Petőfinek két millió 85.604 forint a közös vagyona. Ebből a fel nem osztható rész 441.421 forint, több, mint két­szerese az ellenforradalom előttinek. A tagság igen büsz­ke például a szarvasmarha­állományra, különösen, ha a 359 050 forint értéknyi takar­mányalapot is hozzászámítjuk. Nagy ez a szám, de nem min­den, mert kiadták a jelszót: „Emeljük fel a szarvasmarha- állományunkat a 120-as lét­számig.” Ha az eddigi üte­met figyelembe vesszük, egy pillanatig sem kétséges eszám elérése. Persze, ha a szövetkezet mérlegében böngészünk, ^talá­lunk ilyet is: „Üzemi alap 546.534 forint.” És itt álljunk meg egy szóra, mert nyilván vannak, akik sokalják ezt az összeget. Viszont a szö­vetkezetiek azt tartják, hogy megfelelő üzemi alap nélkül nincs megfelelő gazdálkodás. És igazuk van. Ha nem szá­molnának saját üzemük fej­lesztésével, a jövőben nem ér­hetnék el a 100 forintos mun­kaegységet, már pedig ennyit tűztek ki célul. A BESZÁMOLÓBÓL meg­tudjuk azt is, hogy két Zetor- ral, egy K—48 mintájú trak­torral, egy „Fürgé”-vel, két da­rálóval, egy árpahántolóval és sok kisgéppel rendelkezik a szövetkezet. Egy esztendő alatt nem volt könnyű elérni a szép eredmé­nyeket, de a dinnye, paprika, dohány, cukorrépamagterme- lés sokszázezer forintot hozott a házhoz. Ha a kalászosok ter­méshozamát nézzük, szintén szép eredményekkel találkoz­hatunk, mert a 18 mázsás ta- vaszárpatermés, a 10 mázsás zabtermés fehér holló az at­kári határban. Időközben a hét tag is negy­venre növekedett és a létszám hétről-hétre növekvő tenden­ciát mutat. Persze ne gondolja senki, hogy elégedettek ezzel az eredménnyel. Terveikben szerepel a szövetkezet szám­szerű fejlesztése, a belterjes gazdálkodásra való fokozott áttérés. Ez nemcsak a vezető­ségnek, hanem a tagságnak is célja és az ilyen szövetke­zetben nemcsak hasznos, ha­nem öröm is a munka. Min­denki ismeri a helyét, felada­tát, tisztában van a célkitűzé­sekkel és aszerint is cselek­szik. TOVÁBB LEHETNE sorolni a számadatokat, mert van be­lőle bőven. Ezért csak a leg­fontosabbakra szorítkoztam. Annál is inkább, mert a sza­kácsnők türelmetlenül várták a közgyűlés végét Közben a zenekar is megérkezett és több sem kellett a lányoknak. Járták is a magyar csárdást olyan frissen és vidáman, hogy ilyent még sohasem láttak az öreg szövetkezeti székház fa­lai. Erki János BESZÉLŐ SZAMOK SZERDA, DECEMBER 18. 8.10: Népszerű operarészletek.- 9: Rádióegyetem. — 9.30: A iztálinvárosi népi zenekar játszik.- 10.10: Űrhajózási tanfolyam.- 10.30: Kamarazene. — 11:-(önnyű zene. — 11.40: Rádió- tórusok énekelnek. 12.10. fánczene. — 13: Lányok, asszo- vyok. .. — 13.15: Népszerű >perettnyitányok. — 13.40: A Ba- ogh-család története. Könyvis- nertetés. — 14: Zenés műsor. — 4.45: Orosz nyelvlecke az álta- ános iskolásoknak. — 15.05: If- lisági műsor. — 15.30: Grófé: Mississippi szvit. — 15.45: Vála- zolunk hallgatóinknak. — 16.10: Szív küldi... - 16.55: Győze- em a halál felett. Látogatás V. L Nyegovszkij professzor laho- atóriumában. — 17.15: ötórai ea. 17.45: Véleményt kérünk...- 18.10: New York-i képeslap.- 18.50: Könnyű zene. — 19.25: L világirodalom hámora. * 0.20: Operettrészletek. — 21.20: Moszkvai tudósítónk jelenti. — 1.30: Sándor Judit és Reményi Sándor magyar nótákat énekel.- 22.20: Beethoven-est. — 23.20: 'ánczene. — 0.10: Éji zene. CSÜTÖRTÖK, DECEMBER 19. 8.10: Könnyű zene. — 8.55: des anyanyelvűnk. — 9: A vermek rádió műsora. — 9.32: ndulók és dalok. — 10.10: Dur­an és Adám kán. Afgán nép­iese rádióváltozata. — 10.40: kamarazene. — 11: Versek. — 1.25: Népi zene. — 12.10: íönnyű zene. — 13: Pajtás mér­eget csinál. Nádas József írása.- 13.15: Operarészletek. — 14.20: így falu — egy nóta. — 14.50: iészletek a Vasas Együttesek V. enei Fesztiváljának hangversc- yéről, — 15.10: Sakk-matt. — Az elmúlt 12 esztendő gyökeres változást hozott az or­szág, a dolgozó nép életébe. Nemcsak újjáépítettük a háború sújtotta országot, de dolgozó népünk munkája nyomán átala­kult társadalmi és gazdasági életünk is. A tervgazdálkodás, az ipari létesítmények, az ipar fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán emelkedett népünk jóléte, anyagi és kultúrális színvonala. Gazdasági és társadalmi életünk — éppen a gyors fejlő­dés következtében nem volt hibamentes. Az elmúlt évek során súlyos hibák vártak kijavításra, s helytelen szemlélet következtében általános hangulattá vált eredményeink lebe­csülése, lekicsinylése. Ennek a hangulatnak a veszélye még ma sem túlhaladott. Beszéljenek tehát- a tények — beszélje­nek a statisztikai adatok. A népgazdaság fejlődését, társadalmi és gazdasági éle­tünk megváltozását Heves megyei tényékként a következő számok, eredmények jellemzik. (Ebben a lapszámban a mezőgazdaság fejlődését ismertetjük.) 1949. évben 2—3 állami gazda­ság és 3—4 termelőszövetkezet működött a megyében, párezer hold területen, s ma a megye szántóterületének 21 százalékán van nagyüzemi, szocialista gaz­dálkodás. Jelentős összeget fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére is. 1953. évtől átlagosan a megye összes beruházásainak 23 százalé­kát mezőgazdasági célokra fordí­tották. 1956-ban ez az összeg már meghaladta a 67 millió fo­rintot. A mezőgazdaság termelési szín­vonala fejlődött. Űj kultúrák ho­nosodtak meg, javult a talajmű­velés, új mezőgazdasági eljáráso­kat vezettek be és a gépesítés ug­rásszerűen emelkedett. A felszabadulás előtt a megyé­ben rizstermelés nem volt. Ma az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek és szakcsoportok 2600 kh- on foglalkoznak rizstermeléssel. Megnövekedett a felszabadulás óta a kukorica, burgonya é az ipari növények vetésaránya is. 1956. évben 46 ezer mázsa műtrágyát hoztak forgalomba me­gyénkben, sokkal többet, mint a felszabadulás előtt bármikor. 1935. évben a megyében 276 darab traktor volt, főleg a nagy­birtokok tulajdonában. Ma a gép­Mezőgazdaság Megyénkben a felszabadulás előtt a földterületnek legnagyobb részét a kulákgazdaságok és az uradalmak birtokolták. A nagy földbirtokok és az érseki urada­lom kiterjedése következtében az összes területnek 24 százaléka 70 személy tulajdonában volt Pa­rasztságunk — a kis- és közép­parasztok — bár számuk megha­ladta a 79 ezret, az összes föld­területből csak 36 százalék arány­ban részesült. Döntően megváltoztatta abirtok- viszonyokat a felszabadulást nyo- monkövető földreform. A megyé­ben 28.200 személy részesült föld­juttatásban, a gazdasággal rendel­kező kis- és középparasztok mint­egy 36 százaléka. A kiosztott föl­dek főleg az 5 kh-n aluli gazda­ságok erejét növelték. A földreformot követő években, főleg 1948 után a mezőgazdaság gyökeresen átalakult, A kis- és középparaszti gazdaságok erősítése mellett megkezdődött a szocialis­ta szektor szervezése. RÁDIÓ MŰSOR 15.20: Ifjúsági világhíradó. 15.45: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: öt gyár munkásai és a trolibusz. — 16.20: A Harlem da­lai. — 17: Népi zene. — 17.25: New York-i képeslap. — 17.35: Boccaccio. Részletek Suppé ope­rettjéből. — 18.10: Táncdalok. — 18.45: Tudományos híradó. — 19: Közvetítés a Petőfi Színház- hói. — 22.15: Lóversenyeredmé- nyek. — 22.20: Pioberto Ingles és zenekara játszik. — 23: Bar­tók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre. — 23.30: Ope­rettrészletek. — 0.10: Verbunko­sok. PÉNTEK, DECEMBER 20. 8.10: Klasszikus operettek. — 8.50: Lányi Sarolta és Várnai Zseni versei. — 9: Népi zene. — 9.30: Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. — 10.10: Óvodások mű­sora. — 10.30: A Pénzügyőrzene­kar játszik. — 11: Karikás Fri­gyes novellásköte tűnek ismerte­tése. — 11.30: Zsákay László gor­donkáik, zongorán kíséri Bodo- nyi Anikó. — 12.10: Tánczene. — 13: A belterjes gazdálkodás útján. — 14.10: Úttörő-híradó. — 14.35: Népi zene. — 15.15: Szív küldi ... — 16.10: A Fővárosi Zeneiskola szervezett tanulóinak hangversenye. — 16.30: Az Ifjú­sági Rádió műsora. — 17: Moza­ikok a párizsi opera történetéből. — 17.50: Két karácsony. — 18.10: Sport és tánc. — 18.40: Ifjú Fi­gyelő. — 19: Népszerű opera­részletek. — 19.40: New York-: képeslap. — 20.20: A Lengyel Rádió tánczenekara játszik. ~ 21.08: Gyermeknevelés. — 21.24 Zenekari hangverseny. — 23.04 Népszerű melódiák. — 23.30 Monteverdi és Handel operáiból — 0.10: Dalok. állomások és az állami gazdasá­gok birtokában mintegy 530 szán­tó és 150 univerzál traktor segíti a mezőgazdasági munkát. A ter­melőszövetkezetek pl. az 1957. évi aratás 72 százalékát géppel végezték. A termésátlagok növekedtek. 1930-as évek 1950-es termésátlaga q/kh évek búza 6.8 7.8 rozs 6.5 6.7 árpa 6.9 9.5 zab 6.0 7.0 A szocialista szektor termésűt­lagai minden évben magasabbak voltak az egyéni gazdaságok ter- mésátlagaináL 1956-ban az álla­mi gazdaságok például a megye összes gabona vetésterületének 8.5 százalékát birtokolták, s ezen az összes termés 13 százalékát ter­melték. , Súlyos hiba azonban még min­dig, bogy a kenyérgabona és a szálastakarmányok termelésében nem értük el a felszabadulás előtti szintet. Az állatállomány már 1951. év elején elérte a háború előtti szín­vonalat Az 1935. évi adatokhoz viszonyítva 1957. évre a szarvas- marhaállomány 22 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal nö­vekedett. Az összálioniányon be­lül azonban az anyaállatok ará­nya még mindig nem kielégítő. 1954. évtől kezdve fejlődött a szőlő és gyümölcstermelés is. Nagyarányú új szőlőtelepítóse'-et végeztek. Azonban ezek még min­dig nem pótolják a kipusztult és kiöregedett szőlők területét. Megyénkben 1948-ban alakul­tak az első termelőszövetkezetek. Számuk, taglétszámuk, vagyonuk és gazdasági erejük évrőí-évre gyarapodott. Különösen nagy­arányú volt a tsz fejlesztés 1951. és 1952. években. 1956. évben az átlagos tagrészesedés már megha­ladta a 10.000 forintot. Kórházat, szociális otthont kap jövőre Heves megye A Heves megyei Tanács két napi tárgyalás után elfogadta a megye jövő évi költségvetését, mely összesen 232 millió forintot tesz ki. Ebből a pénzből többek között Hatvan lakói új kórházat kapnak hatvan ággyal, Andór- naktályán pedig ugyancsak egy hatvan férőhelyes szociális ott­hont hoznak létre. Ezenkívül az orvos-egészségügy jobb ellátása gyógyszerek és műszerek beszer­zésére jövőre hatmillió forinttal többet költenek, mint ebben az évben. Az elfogadott költségvetésben a tanácsi vállalatoknál dolgozó munkások és alkalmazottak béré­nek a további rendezésére 14 millió forintot állapítottak meg. Nagy összegeket fordítanak még a falusi lakosság kulturigényeinek kielégítésére, a művelődési házak hiányos felszereléseinek, utak, hi­dak építésére, valamint a helyi- ipari vállalatok bővítésére, kor­szerűsítésére. l!l!líl!!ll'!!!SIIÍI!ni!ii'li!i!!IM!l!l!!lI!ll!lllllllíll!l!lll!!!ni!!ll!ll!í Értesítjük T. vevőinket, hogy az Északmagyarországi Textil és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalat egri lerakata 1958. január 2—8-ig LELTÁROZ, mely időszakban az áru kiadás szünete!. Az áruellátás zavartalan biztosí­tása érdekében kérjük, hogy december 31.-ig, január hó I. dekádjának szükségletét szerezze be. ilillll!!!!!II!!lí!!nn!!!nn!II!illli!f!!l!H!!!!l!]i;i!!!!!!l!!!IH!!!!!!!?!!! Dohánytermelők figyelem! A kápolnai Dohánybeváltó üzem ezúton is értesíti a Heves megyei gazdákat, hogy az 1957/58. évi dohányterme­lési szerződések megkötése folyamatban van. Sokféle találgatás, kósza hír előzte meg a szerződés be­indítását Sokan arról beszéltek, hogy nem lesz meg a minőségi prémium, többtermelési prémium azért várnai* még vele. A félreértések tisztázása érdekében közöljük a dohánytermelő gazdákkal, hogy a dohánytermelési felté­telek lényegében nem változtak, megmaradt a minőségi és mennyiségi prémium is. Megmaradt az ingyenes eigarelta- juítatás és jutalom is. Változás a többtermelési jutalom ka- tasztrális holdankénti határánál történt, mely szerint a dohánytermelő a termelői áron felül többtermelési pénz­jutalmat kap akkor, ha a dohánytermése kh-ként Szabolcsi dohánynál 5.1 mázsát, Kerti dohánynál 6.2 mázsát, Kapa dohánynál 7.9 mázsát, Hevesi zöld dohánynál 28 mázsát meghaladja. A többtermelési jutalom a fenti meghatározott meny- nyiséget meghaladó többlettermés után a szerződő terme­lőre vonatkozó átlagos termelői ár alábbi százaléka: a) száraz dohánynál: 1—100 kg közötti többlettermés után 40 százalék. 101—200 kg közötti többlettermésnél az egész többlet­termés után 60 százalék. 201—400 kg közötti többlettermésnél az egész többlet­termés után 100 százalék. 400—600 kg közötti többlettermésnél az egész többlet­termés 150 százaléka. 601 kg-on felüli többlettermésnél az egész többlet­termés után 200 százalék. b) zöld dohánynál: 1— 600 kg közötti többlettermés után 40 százalék. 601—1200 kg közötti többlettermésnél az egész több­lettermés után 60 százalék. 1201—2500 kg közötti többlettermésnél az egész több­lettermés után 100 százalék. 2501—3700 kg közötti többlettermésnél az egész több­lettermés után 150 százalék. 3701 kg-on felüli többlettermésnél az egész több­lettermés után 200 százalék. A többlettermésért fizetendő jutalmat az alárendelt, hulladék kivételével megállapított termésért járó termelői ár átlagának alapulvételével kell kiszámítani. A többlettermelési jutalom kiszámításának alapjául szolgáló holdankénti átlagtermésbe a beszállított alárendelt, hulladék és hasznavehetetlen dohány, valamint a beváltás­nál romlásra és nedvességre levont súly nem számítható be és az után többtermelési jutalompénz nem jár. AZ Árak változatlanok Fentiek után láthatják a dohánytermelő gazdák, hogy dohányt érdemes termelni, mert jól jövedelmez. Felkéri a Dohánybeváltó üzem vezetősége a dohány- termelő gazdákat, hogy a szerződést mielőbb kössék meg, mert a dohánybeváltó üzem erősen kötött tervszámokkal rendelkezik. A később szerződni kívánó termelőkkel nem fogunk tudni szerződést kötni. Szerződést lehet kötni a községi dohánytermelési fele­lősnél és a dohánybeváltó üzem körzeti felügyelőjénél. KÁPOLNÁI DOHÁNYBEVÁLTÓ ÜZEM VEZETŐSÉGE !!!llil!ill!!!íll!l!!Eil!!!l!ll!i!H!!i!!i!lllSli!!!II!!!ilti!li!l!l!!!il!!IIII!!!l Pincészeteink és felvásárló telepeink az egész megye területén változat­lanul jó áron folytatják a borok vásárlását minőségi borokért a Pincegazdaság többet fizet. A szerződés teljesítésére átadott borért. 10 SZÁZALÉKOS SZERZŐDÉSES FELARAT is kap a termelő. A minőségi és fajtiszta bor átadása esetén 10 százalék, illetve 15 százalék minőségi jutalmat is kaphat a termelő. Értékesítési szerződést már csak december végéig lehet kötni. EGER-GYŐNGYÖSYIDÉKI ÁLLAMI PINCEGAZDASÁG llllíllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllilllllllillllllülllllll Az egri Vendéglátóipari Vállalat minden cukrászdája az ünnepekre fi I megrendelést vesz fel A ffliifSr m ÜIOaíBnBFCS (beigli) készítésére A megrendeléseket 2 nap alatt teljesítjük swwKHBWSBBiBBHBBHfowiwulw

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents