Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

1857. december 18. szerda NÉPÚJSÁG 5 Ipari vesetők, pártiítkárok értekeslete Egerben — a bérezésről, nyereségrészesedésről, fegyelemről KARÁCSONYI VÁSÁR az egri Állami Áruházban Az elmúlt hét szombatján •értekezletre gyűltek össze Egerben a Szakszervezeti Székház nagytermében Heves megye üzemeinek igazgatói, párt- és KISZ titkárai, üzemi bizottsági elnökök, valamint a járási és városi pártbizottsá­gok titkárai. Az értekezleten megbeszélték a termelés so- ronlévő feladatainak, vala­mint a nyereségrészesedésnek, -s a bérezésnek néhány problé­máját. Jelen volt a megbeszé­lésen Kisházi Ödön elvtárs munkaügyi miniszter, Varga György a Szaktanács titkára, Buda István a munkaügyi mi­nisztérium főosztályvezetője, Butnoki László elvtárs, a MSZMP Heves megyei párt- bizottságának első titkára, va­lamint Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályá­nak vezetője. A vitaindító előadást Fit- rucz János elvtárs, a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsának elnöke tartotta, aki vázolta a megye ipara terme­lésének helyzetét. Rámutatott arra, hogy a második negyed­évhez képest az év harmadik negyedévében kétségtelen fej­lődés tapasztalható, de ha 1956 hasonló időszakát vesz- szük alapul, akkor az ipar jelentős része még elmaradt ettől a szinttől, elmaradás van a bérfegyelem területén is. Beszélt a munkaverseny­ről, amely csak a november 7-i előkészületekben bontako­zott ki igazán a megye ipari üzemeiben, majd a bérezési problémákról szólva hangoz­tatta az átlagbér ellenőrzés szükségességét. A jelenlévő több, mint 300 résztvevő közül sokan tettek fel kérdéseket, amelyekre el­sősorban Kisházi Ödön elvtárs, munkaügyi miniszter vála­szolt. Válasza bevezetőjében arról beszélt, hogy nem szabad soha szem elől téveszteni: szocia­lista államot építünk egy el­lenforradalom után, amely hi­hetetlen károkat okozott az egtsz népgazdaságban. Meg kell-most már állnunk a sa­ját lábunkon, s a magunk ere­jéből kell biztosítani az elért 14 százalékos reálbérszint meg­tartását. Éppen ezért becsüle­tes és fegyelmezett munkára van szükség. A munka sike­rének biztosításában még job­ban be kell vonni a dolgozó­kat, még inkább támaszkodni kell rájuk a problémák meg­oldásában. Ezután a feltett kérdésekre válaszolt: lesz-e nyereségré­szesedés a bányászatban? A bányászat azonos elbírá­lás alá esik, mint a többi üzem — mondotta. Ha az elő­irányzathoz képest van nyere­sége a bányaüzemnek, akkor osztanak nyereségrészesedést. Ha ezt nem sikerült elérni, nyilvánvaló, ott sem lesz nye­reségrészesedés . Kaphatnak-e ott nyereség- részesedést, ahol a globális önköltség jó, de nem az elő­irányzott cikklista szerint ter­meltek? Itt elsősorban a szaktárcák döntenek. Az a kérdés, hogy a cikklistától való eltérés visz- szaélés-e — könnyebben ter­melhető szériának gyártása a nagyobb nyereségért — vagy pedig a szükségletek, a nép­gazdaság igénye adott erre okot. Az előbbi esetben nyil­vánvalóan aligha lehet számí­tani nyereségrészesedésre, sőt még keményen felelősségre is vonják az ilyen üzemvezetőt. Az átlagbér, vagy pedig a béralap a nyereségrészesedés alapja? A nyereségrészesedés alapja mindenkor a tényleges bér­hányad. Kapnak-e nyereségrészese­dést a dotációval dolgozó ál­lami, — és célgazdaságok? Itt a tervezett gazdasági eredményt kell figyelembe venni, ha van megtakarítás az előirányzott támogatáshoz vi­szonyítva, akkor a megtakarí­tás arányában lehet nyereség- részesedést osztani. Kisházi Ödön elvtárs vála­szai után Varga György, a Szaktanács titkára szólalt fel. Beszélt az 1957-es tervezésről, s e terv bizonyos lazaságainak okairól, majd hangoztatta, hogy a legfontosabb minde­nekelőtt mozgósítani a gazda­ságos termelésért, az import­anyag megtakarításáért. A béraránytalanságokról szól­va elmondotta, hogy történ­tek már ezen a téren intézke­dések, de ennek végleges megoldása még további és fo­lyamatos munkát igényel. Be­szélt a nyereségrészesedésről is. S rámutatott arra, hogy csak ott lehet nyereségrésze­sedést fizetni, ahol tervszerű munka eredménye a nyereség, ahol az 1956-os szinthez ké­pest is pozitív az eredmény. Végezetül az üzemi taná­csokról szólt. Hangoztatta, hogy az üzemi demokrácia va- lóraváltásának az alapja a ta­nácsok létrehozása, ez a for­ma felel meg legjobban a sa­játos magyar viszonyoknak. Az üzemi tanács biztosítja a széleskörű munkásellenőr­zést, nem független a szak- szervezetektől, de mégis az összmunkásság szerve, hisz nem szakszervezeti t^jok is lehetnek a tanács tagjai. Az üzemi tanács segiti a szak- szervezeti munkát, sőt döntési jogot ad néhány olyan kérdés­ben is, amelyben eddig nem volt joga dönteni a szakszer­vezetnek. Nem csorbitja az igazgatók jogkörét, az egysze­mélyi vezetést sem, hisz az üzemek végeredményben kö­telező tervszámokkal dolgoz­nak. Az üzemi tanácsok olya­nok lesznek, amelyeknek meg­választják őket, ahogyan dol­goznak, s ahogyan segítik az illetékes szervek nagyfontos­ságú munkájukat. A tanácskozás Tóth Sándor elvtárs zárószavaival ért vé­get. Megyénk üzemei a Gyermekvárosért A „Népakarat” kezdeménye­zésére országos mozgalom in­dult a gondozatlanul és árván maradt gyermekek megmenté­sére. Azóta már beköltözött a fóti gyermekvárosba az első száz gyermek. Az akció to­vább szélesedik és minden me­gye elhatározta, hogy társadal­mi adakozásból egy-egy pavi­lont épít Foton a saját terüle­téről odakerülő gyermekek ré­szére. A nyár folyamán a Szak- szervezetek kultúrotthona szakszervezeti napot rendezett, melynek bevételét a Gyermek- város céljaira ajánlotta fel. Nagyon helyeseljük a Heves megyei dolgozóknak azt a kezdeményezését, hogy egy munka-túlórát ajánlottak fel erre a nemes célra. A Szak- szervezetek Kultúrotthona az eddig befolyt összeget a Nőta­nácsnak adta át a „Heves me­ggyei Pavilon” megalapozásá­hoz: forint Az aug. 25-i Szakszer­vezeti Nap bevétele 6,455.24 Csányi malom dóig. túlórái 87.— Mezőtárkányi malom dolgozóinak túlórái 280.— Fgercsehi bányaüzem dolgozóinak túlórái 720.— Kéményseprő Vállalat Eger, dóig. túlórái 125.— Gyöngyösi Szeszipari V. dóig. túlórái 45.— Sarud! Gépállomás dolgozóinak túlórái 120.— Finommechanikai V. Eger, dóig. túlórái 842.10 Cement és Mészmű Bélapátfalva, dolgo­zóinak túlórái 3,826.70 Fűrészüzem, Felnémet olgozóinak túlórái 1,112.57 Felnémeti Cementáru- V. dóig. túlórái 1038.— 32. sz. Autóközlekedési V., Eger, dolgozóinak úlórái 4,303.50 Mátravidéki Erőmű olgozóinak túlórái 10,482.61 E ítorgyár, Eger, dol­gozóinak túlórái 345.80 Vöröskereszt Csoport, Eger dóig. túlórái 54.20 F •mtermia V., Apc dolgozóinak túlórái 998.— M átrai Ásványbánya V. dóig. túlórái 1331.60 Recski Ércbánya V. dolgozóinak túlórái 4,149.— Verpeléti Malom dol­gozóinak túlórái 188 — összesen 36,663.32 Ezúton mondunk köszön'etet a derék kezdeményezőknek ezért az eredményért. Helyes volna, ha megyénk többi vál­lalatai és közületei, valamint az ország többi megyéi is foly­tatnák ezt a gyöngyörű ver­senyt. A „Gyermekvárosért” akció további munkáját most már teljes egészében a Nőtanács vette kézbe. Ismeretes, hogy már eddig is tekintélyes össze­get kitevő téglajegyet adtak el. Természetes, hogy a Nőta­nács egyedül kevés volna a kellő eredmény eléréséhez, — ezért ezúton is felkérünk min­den szervet, hogy a maga terü­letén minden módon segítse elő a minél eredményesebb si­kert. így például az Egri Ál­lami Áruház, az Eger és Kör­nyéke Kiskereskedelmi Válla­lat, Egri Vendéglátóipari Vál­lalat, a Földművesszövetkeze­A békéről, a Népfront-moz­galom időszerű kérdéseiről tárgyalt szombaton a Hazafias Népfront Heves megyei bizott­ságának és békebizottságának kibővített ülése. Sályi János megyei titkár a Népfront szerepéről szólt beszámolójában és részletesen kitért azokra a rágalmakra is, amelyeket a nyugati propa­ganda szór erősödő, fejlődő Népfront-mozgalmunkra. Be­szélt a moszkvai békekiált­ványról, annak nemzetközi je­lentőségéről, és a megyei bé­kefeladatokról is. Ezután Póthi Imre vázolta a Népfront He­ves megyei szervezeteinek ez évi fejlődését, munkáját, s sze­repüket a békemozgalomban. Elmondotta, hogy Egerben 15- én, Hatvanban pedig 19-én tartanak békenapot. Felhívta a bizottságok tagjait, hogy egyre több helyen rendezze­nek az eddigi nagysikerű bé­kegyűlések mellett „Béke és bárátság”-esteket, békenapo­kat. A hozzászólók szívesen vet­ték ezt a rájukosztott felada­tot, és elhatározták, hogy a megye minden községében bé­kenapok, barátsági estek, bé­kebeszélgetések keretében is­mertetik ezután is a moszkvai békenyilatkozat mellett a nemzetközi békemozgalom legújabb eseményeit. Egyhan­gúan elfogadták azt a megyei békefelhívást is, melyet a Nép­front-bizottság terjesztett elő, s megfogadták, hogv Heves megye minden lakójához el­I tek dolgozói igen nagy lelke- I sedéssel vállalták, hogy a boit- I jaikban elhelyezett urnákban | gy. j ik ó-sze a vásárlók fillé­reit.« A legjobb gyűjtőket bi­zonyára még szebb munkára serkenti a gyűjtés eredményé­nek majd a nyilvánosság előtti elismerése. Felhívjuk Heves megye vá­rosainak és községeinek bolti dolgozóit, hogy igényeljenek gyűjtő urnákat a Heves me­gyei Nőtanácstól (Eger, Szé­chényi u. 16.) A Gárdonyi Géza Színház, a mozik, a kultúrotthonok, na­gyobb üzemek, kultúrcsopor- tok rendezzenek márciusig legalább egy előadást, vagy táncmulatságot és annak be­juttatják, minden dolgozójá­val megértetik. A Rékefelhívás szövege a következő: Felhívás A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága és Békebizottsága együttes ülésen megtárgyalta a megyénkben folvó népfront­munkát és a megyei békemun­kát. Megjelöltük az e'őttünk álló feladatokat. Kitűzött fel­adataink megvalósítása mind­nyájunktól kemény, követke­zetes, becsületes helytállást kí­ván! Mi, a Hazafias Népfront Me­gyei Bizottsága és Békebizott­sága minden erőnkkel támo­gatjuk Pártunk és a Forradal­mi Munkás—Paraszt Kormá­nyunk célkitűzéseit, melyet a termelés fokozásáért, népünk jebb életéért, a szocialista épí­tésért, a békéért tesz! Állást foglalunk a moszkvai békekiáltvány mellett. Elkö­vetkezendő munkánk központi feladatává tesszük mindenki­vel megértetni, hogy „A hábo­rú nem elkerülhetetlen, a há­borút meg lehet akadályozni, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni!” Felhívjuk megyénk minden becsületes dolgozóját, „Har­coljunk m:nden eszközzel, min­den erőnket latbavetve az atom és hidrogénfegyver-kísér- letek haladéktalan beszünteté­séért. e fegyverek gyártásának és alkalmazásának a legrövi­debb időn belüli feltétlen be­tiltásáért!” Meg vagyunk győződve ar­vételét ajánlják fel a Gyer­mekvárosért. Igen érdekes kezdeményezé­sek születtek Pétervásárán, — Hevesen, Hatvanban és egy sor községben, ahol például min­den lakos egy-egy evővillát, — egy marék fosztott tollat, egy tányért stb. gyűjtenek. Vagy pl. a Fínomszerelvénygyár dol­gozói orvosi műszereket ad­tak. Hiszen nem vagyon, ha­nem csak együttérző szív kell ahhoz, ha valaki igazán segí­teni akar, hogy a módot saját maga megtalálja hozzá. A Nőtanács minden kezde­ményezést felkarol és segítsé­get nyújt kivitelezéséhez. HEVES MEGYEI NÖTANÄCS ról, hogy „A haladásért har­coló emberiség ragyogó és bol­dog jövője áll előttünk!” Erőt, fáradságot nem kímélve le­gyünk katonái ennek a szent ügynek, melyet a világ jóaka- ratú embereivel vállvetve ví­vunk a világ békéjéért. Terme­lő munkánkon, művészi alkotá­sainkon, írásainkon, napi éle­tünkön uralkodjék népünk bé­kés élni —alkotni akarása. E nagy ügy valóraváltásá- hoz felszólítjuk megyénk vala­mennyi hazáját, népét szere­tő dolgozóját, állampolgárát, — hogy a szocialista hazánk épí­tésében, a becsületes munka végzésével, Pártunk és Kor­mányunk iránti hűségével erő­sítse a népek, a testvér nem­zetek harcát a háború el'en az emberiség életéért, civilizáció­jáért, a világbéke megterem­téséért. Békét a világnak! Szerkesztői üzenetek # Kulcsár Mihály, Petőfibánya: Igaza van. A Népsport és a Népújság által közölt NR III-as táblázat hibás. Jobb gólarányá­val ugyanis nem Egercsehi, ha­nem Petőfibánya áll a 3. helyen. | Olvasd! | Terjeszd! j a népújságot j „Állást foglalunk a moszkvai békekiáltvány mellett66 Megyei békeaktíva Egerben Vajon jó lesz-e? Vajon tetszik majd neki is? — így gondol­kozik a képen látható vevő, m iközben a tűsarkú körömcipőt próbálja. Eddig már 1300 cipőt adtak el a karácsonyi vá­sár ideje alatt az egri Állami Aruház cipőosztályán. És a vásár még tart. Ki tudja hány cipőt próbálnak még fal, vagy hány pár cipőt vásárolnak meg ajándékképpen az ün­nepekig? A pénztárosra is komoly munka vár ezekben a napokban. Sorbanáhás, sőt tolongás is van a pénztárnál. No de Fügéd! Istvánná gyorsan és pontosan számol, pedig van olyan nap is, hogy kétszázezer forintot mutat Nációnál kasszája. igaz, hogy most nem a leg­jobb az időjárás a kerékpáro­zásra, de hát karácsonyi aján­déknak nagyon jó lesz, hisz pár hónap és itt a tavasz és akkor jól ki lehet használni ezt a karácsonyi ajándékot. (Márkusz László képesriportja) Régi harcokra emlékezve Egy éve még az ellenforrada­lom utolsó fészkét, a pétervásári munkástanács hatalmát számol’ ák fel. A tarnaleleszi hegyekbe ül­dözték a csempészeket, s bármily hideg volt éjszakánként ott lehe­tett látni őrjárataikat Eger utcáin, amint a rendre, közbiztonságra vigyáztak. Az egri karhatalmi egység harcosai és tisztjei voltak ezek a katonák. Azóta nagy ré­szük már újra visszatért a ter­melőmunkához, s most egy év után az elmúlt tél nehéz napjaira emlékezve találkozóra gyűltek össze az egri karhatalmi egység fegyveres szolgálaltot teljesítő, és volt tagjai. A találkozón Kocsmár János elvtárs, a városi tanács el-* nöke üdvözölte a karhatalom har­cosait, majd Libertiny Sándor őrs nagy, a megyei kapitányság ve­zetője emlékezett a karhatalmi egység fennállása óta végrehajtott fegyvertényekre, s kifejezésre jut­tatta beszédében, hogy ha kell, az egység újra teljes létszámban harcra készen áll az ellenforrada­lom megfékezésére, leverésere. A baráti találkozón a karhata­lom harcosai közül többen felszó­lallak. A vacsora után jó hangu­latban töltötték el az estét csa­ládtagjaikkal.

Next

/
Thumbnails
Contents