Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-11 / 98. szám

4 WEPÜJ8AG 1957. december 11. szerda 1 pedagógia nagyszerű hivatása A pedagógiát, vagy ma­gyarul a neveléstudományt nem mindenki értékeli kellő­képpen. Még a pedagógusok sem szeretik. A Köznevelés hasábjain az őszön vita folyt arról, vajon mennyire fenye­geti a fiatal tanárokat az el- szürkiilés veszélye. A vitában többször fefmerült a vészkiál­tás: pedagógusaink körében nem divat a pedagógia! Sajnos, az a baj, hogy ezt a rendkívül hosznos és minden­kit érdeklő tudományt a múlt­ban és a jelenben is csak na­gyon kevesen tudják vonzóan és érdekesen előadni. Az utób­bi időben sok pedagógiai írá­sunkon dogmatikus íz érződött. Nem egy szerző csak akkor mert valamilyen állítást meg­kockáztatni, hogyha legalább négy-öt szovjet idézettel alá tudta támasztani. Az ilyen élettől elzárkózó és citatológi- kus neveléstudományi iroda­lom sokat ártott a pedagógia becsületének. Pedig a pedagógiának min­dig nagyszerű hivatása volt és éppen ma is rendkívül fontos, minden tanárt és minden szü­lőt érdeklő fontos feladatokat kell megoldania. Maradjunk ez alkalommal csak az okta­tásnál. Amióta ember él a Földön, minden nemzedék átadta az utána következőnek a maga élettapasztalatait. Ezek a ta­pasztalatok eleinte lassan, — később egyre gyorsabban hal­mozódtak fel és különböző tu­dományokra oszoltak. Az em­ber egyre jobban megismerte a természetet, saját magát és a társadalom élet jelenségeit, és így folytonosan növekedett a soron következő nemzedéknek átadandó tudásanyag. így hárul az iskolákra egyre nagyobb feladat, így gyarap­szik egyre, mondhatnám, ijesz­tőbb mértékben a természettu­dományok és a társadalomtu­dományok anyaga. Alig két és félezer évvel ezelőtt a görög történetíró, Herodotos még azt írta, hogy az ő ideje előtt a világon semmi nevezetes dolog nem történt, tehát írni csak arról érdemes, ami most van. Mérjük ehhez a mi helyzetün­ket. Azóta eltelt két és félezer év, melynek történetét — hála Herodotosnak és történetíró kollégáinak — elég jól ismer­jük és amiről az iskolában ta­nulni kell. De ez még nem elég. Az ember ásatásokat foly­tat és felfedezi, hogy Herodo­tos előtt is éltek már emberek és azok is vittek véghez meg- tanulnivaló dolgokat. 1930 -ban érettségiztem egy vidéki ún. királyi katolikus gimnáziumban. Tanáraink óva óvtak minden veszedelmes újságtól és így mi Adyról az iskolában nem is hallottunk. A magyar irodalom jelen ko­rát az oktatásban Herczeg Fe­renc és Szabolcska Mihály képviselték. Ma már a negye­dikes gimnazisták Adyval kez­dik az évet. Tehát a magyar irodalom tananyaga alig egy emberöltő alatt egy esztendő­vel nyúlt meg. Ugyanez a helyzet a történelemnél. A Horthy-korszakban a fehér lo­von történő budapesti bevonu­láson kívül a modern korról keveset tanultunk, mert ez nem volt érdeke az uralkodó osz­tálynak. A mai történelemok­tatás tehát korántsem csak az azóta eltelt 30 esztendővel több, hanem lényegileg az egész modern világhistóriával, benne annak leglényegesebb részével, a munkásmozgalom történetével. Azt, gondolom, bizonyítani sem kell, hogy a fizikából és kémiából, általában a termé­szettudományokból mennyivel többet kell ma tudni az isko­lás gyermeknek, mint ezelőtt. Tegyük ehhez hozzá még azt is, hogy má az általános isko­lában is igényesebben, szín­vonalasabban és tudományo­sabban igyekszünk a tudás­anyagot átadni. Az a törekvé­sünk, hogy a marxista-leninis­ta világszemléletet érvényesít­sük az egyes tárgvak tanításá­nál, arra próbáljuk nevelni a gyerekeket, hogy összetetten, dialektikusán szemléljék a vi­lágot. Ez persze nem mindig sikerül. De már az erre való törekvés is fokozott követelmé­nyeket támaszt a tanulókkal szemben (s mondjuk meg, a tanárokkal szemben is.) A fentiekből az következik, hogy éppen korunkban ugrás­szerűen nő az új nemzedéknek átadandó tudásanyag nemcsak a tudományok gyors gyarapo­dása miatt, hanem azért is, — mert a szocialista társadalom többet és jobban akar megtaní­tani, mint a kapitalista társa­dalom. Ebben is folyik a két rendszer világméretű verse­nye és az oktatásban elért eredmények közvetlen előzmé­nyei a tudományban, a tech­nikában és a termelésben el­ért sikereknek. A z iskola, az élet, tehát egyre nagyobb követelmények elé állítja a gyermeket, viszont a gyermek agya nem tágul olyan mértékben, amilyen mértékben a befogadandó tu­dásanyag, magyarul a tanul- nivaló szaporodik. Ez az alap­vető oka annak, hogy az utób­bi időben többször szó esett az úgynevezett túlterhelésről, amiben az van kimondva, — hogy az iskola túlzott követel­ményeket támaszt a gyerme­kekkel szemben. A probléma nem álprobléma és meg kell vele birkózni. De hogyan? Mondjunk le arról, hogy ifjúságunkat felvértezzük a korszerű tudással, és így őket képessé tegyük arra, hogy a szocialista társadalmat fel­építsék? Lemaradjunk a ka­pitalista államokkal szemben a versenyben? Nem. Nyilván­való, hogy ezt nem tehetjük meg. A tudás hatalom. A Szov­jetuniót a fasizmus elleni harc­ban népeinek hősiessége mel­lett tudománya és technikai tudása vitték győzelemre. így rajzolódik ki a pedagó­gia nagyszerű hivatása, melyet a szocialista társadalom jelöl ki a számára. Meg kell ol­dania azt a feladatot, hogy az az egyre gyarapodó korszerű műveltség elemeit hiánytala- nut átadja az ifjúságnak, de úgy, hogy az ifjúságot ne ter­helje túl és ne akadályozza az epvoldalú intellektuális képzéssel testi fejlődésében és művészi ambíciójának kibon­takozásában. — Tegyük hozzá azt, hogy ezen a kapitalista vi­lág pedagógusai is törik a fe­jüket. Az ő helyzetük azonban könnyebb, mert ők igazán igé­nyes művelődési anyagot csak olyan iskolatípusokban nyúj­tanak, amelyekbe válogatással kerülnek be az uralkodó osz­tály gyermekei. A szocialista társadalom körülményei kö­zött mi hamarosan minden gyermeket el aka’-”^k vinni az érettségi színvonalára. Mi tehát nem taníthatunk úgy, hogy aki bírja, az megtanulja, aki nem bírja, az kimarad az iskolából. Mit tehet és mit tesz a szo­cialista pedagógia e nagy tár­sadalmi feladat megoldása ér­dekében? E cikk keretében nem vállalkozhatunk arra, — hogy mindent. elmondjunk. Meg kell elégednünk néhány alapvető módszer felvázolásá­val. Az előbb beszéltünk már az emberiség egyre jobban halmozódó tudásanyagáról. — Nyilvánvaló, hogy a pedagó­giának egyik feladata az, hogy állandóan szelektálja is a tár­sadalom igényeinek megfelelő­en ezt a tudásanyagot az isko­lai oktatás számára. Időről- időre újra meg kell határoz­ni, hogy az egyes iskolatípu­sok milyen művelődési anyagot dolgozzanak fel. Óvatosan kell eljárni és nagyon meg kell válogatni, hogy mit dobjunk ki a hajóból, mint ócskaságot. Egyáltalán nem mondhatjuk pl. azt, hogy a görögökről ne tanuljunk -semmit, mert azok régen éltek. Az emberi kultú­ra megszakítatlan folyamatos-» ságát tiszteletben kell tartani. A modern műveltségi anyag | meghatározása és kiválasztása ’ az ideológiai kérd,ések egész sorát veti fel és bizony nálunk is meglehetősen nehezen ha­lad előre. A tudásanyag átadása az al­só és középfokú iskolákban ta­nítási órák keretében törté­nik már évszázadok óta. Gon­dos vizsgálat tárgyává kell te­hát tennünk, a tanítási óra fel­építését, típusait. Űj anyagot közlő, rendszerező és ismétlő órákból pontosan kell felépíte­nünk a tanítási folyamatot. A harmadik probléma, amit meg akarok említeni, a tudás­anyag átadásának módszere. — Nem mindegy az, hogy hogyan tálaljuk a tanulóknak az isme­reteket. Az átadás módszerei­nek alkalmazkodni kell az át­adandó anyag természetéhez, és a tanulók életkori sajátos­ságaihoz. A középkorban egy­szerűen többször egymásután felolvasták a tanárok a teoló­gia tételeit és az emlékező te­hetségére volt bízva a meg­jegyzés. Akkor kevesen és ke­veset tanultak. Ma azonban megmagyarázzuk, megértet­jük az anyagot a tanulókkal, beleillesztjük a már előbb megtanultak rendszerébe. Főleg ezen a területen adódnak a legnagyobb feladatok, és min­den egyes tanítási órán a he­lyes magyarázaton, és megér­tésen, a fogalmak tisztázásán fordul meg az oktatás sikere, vagy sikertelensége. Ha a ta­nuló nem érti meg a megta­nulandó anyagot, akkor ebből az elmét terhelő verbalizmus, memorizálás következik. A Művelődésügyi Miniszté­riumban működő Pedagógiai Tudományos Intézet szorgos kutatásokat végez, hogy felde­rítse a jelenlegi helyzetet és meghatározza a teendőket. Az egyes általános iskolai tan­anyagok megértésének lélek­tani feltételeit kell felkutat­nunk. A tapasztalat az, hogy a tanári magyarázatnak rendkí­vüli szerep van a megértés elő­segítésében. Az. a magyarázat, amely nem a legszigorúbb kö­vetkezetességgel tartja szem előtt a megértést, helytelen módon jár el és a megértés he­lyét a tanulóknál ilyenkor az emlékezeti funkció tölti be. A tanuló ilyen órák után csak arra képes, hogy a sokszor hallott frázist idézi fe! és magát a lényeget nem tud­ja, mert nerh értette meg. Ép­pen ezen a téren adódik je­lenleg a legtöbb hiba, adódik az, hogy a tanulók viszonylag egyszerű fogalmakat sem lát­nak tisztán. Budapesten vég­zett vizsgálatok mutatták pl. azt, hogy 260 gyermek közül csak 2—3 tudja az „eszmény” fogalmát világosan meghatá­rozni, a „hangsúly” fogalmá­ról pedig megvizsgált két osz­tályban egyetlen tanuló sem tudott helyes meghatározást nyújtani. A fogalmak meg nem értése lappang igen sok he­lyesírási hiba mögött is, ami­kor a tanulók jórésze a kísér­leti iskolában a „válik” szót két 1-lel írja, mert azt hiszi, hogy az a „vállal” fogalmával függ össze. Nagyon fontos probléma a tanterv és a tankönyvek he­lyes megszerkesztése. Ezen a téren is akad ma még bőven kifogásolni való. Reméljük, hogy az új szocialista tanter­vek és tankönyvek a hibák jó­részét kiküszöbölik. JE'f rövid fejtegetéssel csu­pán az lehetett a célunk, hogy a problémákat érzékeltessük és a figyelmet építőmunkánk­nak e fontos területére fel­hívjuk. Olyan ügyről van szó, mely minden pedagógust és minden szülőt méltán érdekel, és kell is, hogy érdekeljen. A szocialisaa pedagógia a maga nagyszerű feladatait csakis a pedagógusok és a szülők közös erőfeszítésével és összefogásá­val oldhatja meg. Az összefo­gásra szükség van, mert e fel­adatokat meg kell oldani. Az egész jövendő szocialista Ma­gyarország ott ül az iskolapa­dokban. Ott ülnek és tanulnak népünk jövendő politikai ve­zetői, tudósai, orvosai, tanárai és munkásai. A szocializmus felépítésének üteme attól is függ, hogyan tudjuk élő és ha­tó tudás formájában átadni az egymás után következő nemze­dékeknek az emberi tudás és tapasztalat kincseit. DR. NÉMEDI LAJOS a Ped. Főiskola igazgatója Járművek dukkozását, címtáblák készítéséi és festését, dekorációs fes­tési munkákat gyorsan és pontosan készítünk az Egri Vegyesipari Vállalat, Eger, Kertész út 11. sz. Telefon: 20-61. Csehszlovákiában a pincérek ismét frakkot öltöttek A „Slobodné Slovo“ című prá­gai lap közölte, hogy Csehszlová­kiában a pincérek ismét magukra öltik a hagyományos frakkot. A frakk viselését annakidején betil­tották azzal, hogy „maradi“ és nem időszerű ruhadarab”. A pin­cérek eddig rövid, szürke kiska- bátot viseltek. Festik a kanári madarakat A Német Szövetségi Köztársa­ságban a közelmúltban olyan ár­talmatlan vegyianyagol állítottak elő, melynek segítségével tartó­san narancs, illetve piros színűre lehet változtatni a kanárimada­rak eredeti színét. A vegyszert eledel formájában adják be a kanárinak. . N. Sz. Hruscsov olasz szabója Nyikita Szergejevics Hrus­csov ruhákat rendelt az olasz Angelo Litirconál, Róma egyik legelőkelőbb szabójánál. Hrus­csov egyelőre két elegáns ka­bátot és egy öltönyt rendelt. Litrico közölte, hogy nemrégen egy „divat-delegációval” Moszkvában járt és Hruscsov- nak hódprém-galléros teve- szőrkabátot ajándékozott, mondván: „Nem vagyok kom­munista, Signor Hruscsov. Ez csupán egy szicíliai iparos­mester ajándéka. „Hruscsov el volt ragadtatva és megren­deléseket adott neki. Arra a kérdésre, vajon számít-e to­vábbi megrendelésekre Moszk­vából, Litrico kijelentette: „Természetesen, hiszen iparos vagyok és hiszek a magánvál­lalkozásban.” " Villamosvezető szen­vedélyéből A washingtoni rendőrség letar­tóztatott egy 40 esztendős férfit, aki késő éjszaka felszállt egy üreseni álló vdlamosra és órán­ként ■ 96 km-es sebességgel robo­gott végig az utcán. Az őrült ro- bogás mindössze négy percig tar­tott — mégis négy sérült gépko­csi és egy sebesült gépkocsive­zető maradt a színhelyen. Furcsa ötlet Eric Kelvin 45 éves ausztrá­liai méhész, — lábnélküli nyo­morék — ötévi fegyházat kapott trigámiáért és okirathamisításét t. Törvényes feleségétől hét gyer­meke volt, de még három gyer­meke született az első szobalá­nyuktól és négy gyenneke a má­sodiktól. Minthogy az utóbbi gyermekeknek is „nevet akart adni“, az egyik szobalányt férfi ruhába öltöztette\ és a másikkal együtt az anyakönyvvezetőhöz küldte, hogy ott házassági ko­médiát játszanak el. Beszéld rá a papát, hogy többet dolgozzék és ajándékot kapsz „Küldjön egy arany fülbe­valót elárusítója feleségének. Mellékeljen egy kis levelet, amelyben tudomására hozza, hogy a párját akkor kapja meg, ha férje a szokásosnál négy autóval többet ad el.” Ezt a pokoli ösztönző mód­szert fundálták ki az amerikai pszichológusok, hogy fokozzák a vállalatnak forgalmát és jö­vedelmét. Számos autógyár, biztosító- társaság, bank, varrógép- és porszívógyár mostanában al­kalmazottai feleségének és gyermekeinek ingyen nyara­lást, villanyjégszekrényt, por­szívót vagy modern játékokat aiánl fel. Természetesen min­dig ugyanazzal a feltétellel: „Mondjátok meg férjeteknek, vagy apátoknak, hogy dolgoz­zon többet!” Fejébe szállt,.. Egy Chandler nevezetű férfiú húsz évig zavartalanul gyártotta a hamis tízdolláros bankjegyeket. Ennyi idő után azonban fejébe szállt a dicsőség, mert a saját, gyártmányú bankjegyekre George Washington képmása helyébe a saját képét nyomatta. Rá is fi­zetett, a rendőrség letartóztatta. KÉT ANYA A háború alatt egy német szükségkórházban két asz- szony gyermeket szül. Az egyik francia, a másik német. A kórházat bombatámadás éri és a német asszony kisfia a bombatámadás áldozata lesz. Az ápolónő azonban a né­met asszonynak odaadja a francia anya gyermekét. Mad,eleine hiába tiltakozik és követeli vissza a gyerme­ket, mindenki Schindlerné mellett áll. Madeleine hazatér Franciaországba, de az évek sem tudják feledtetni elve­szett gyermekét. Ki az igazi anyja a kisgyermeknek, az-e aki világra- hozta, vagy aki felnevelte abban a hitben, hogy édes gyer­meke. Ezt a problémát viszi a néző elé a „Két anya” cí­mű megráz9 német filmdráma, melyet az egri Bródy filmszínház december 13-tól 18-ig, a poroszlói mozi pedig 14-én és 15-én játsza. December 11, szerda: Egerben este fél 8 órakor : Liliomfi (szelvénybérlet). December 12, csütörtök: Egerben este fél 8 órakor : Lüiomfi (szelvénybérlet). December 13, péntek: Egerben este fél 8 órakor : Marica grófnő (Gárdonyi bér­let). DECEMBER 11: 1027. A. kantom munkások és katonák forradalmi felkelésének kezdete (30 éve). 27. Született Fau Csau kínai filozófus (1930 éve). DECEMBER 12: 1842. Született: Megyeri Ká­roly színész (115 éve). 1792. Meghalt: I. D. Eonvizin orosz író "és drámaíró (165 éve). DECEMBER 13: 1817. Meghalt: Kitaibe) Pál magyar botanikus (140 éve). 1797. Született: H. Heine né­met költő (160 éve). 1867. Meghalt: Artúr Grottger lengyel festő (190 éve). Békenagygyűlé# Egerben Vasárnap délelőtt 11 órakor a Szakszervezeti Székház nagy­termében a Hazafias Népfront városi bizottsága békenagy­gyűlést rendez. A nagygyűlés résztvevői a közelmúltban ki­adott Békekiáltványt vitatják meg. A Hazafias Népfront városi bizottsága ezúton hívja meg városunk dolgozóit a bé­kenagygyűlésre. Hatvan város snyalvönyvebűS Születtek: Laczik Agnes Zsó­fia, Csányi Edit Erzsébet, Gra- gus Szeréna Mária, Chovanecz Edit Zsuzsanna. « Házasságot kötöttek: Seid! Károly és Juhász Erzsébet, Kna- pek József és Márkus Erzsébet. Meghaltak: Szelei Mibályné Holecz Franciska, Tóth József, Erdő Ernő. Egri Vörös Csillag: December 12—18: A lest ör­döge (francia). Egri Bródy: December 13—18: A két anya (német). Gyöngyösi Puskin: December 12—15: Prolog (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: December 12—18: Hoffmann meséi (német). Hatvani Vörös Csillag: December 12—16: Gerolsteini kaland (magyar). Hatvani Kossuth: December 12—15: Megosztott szív (szovjet). Pétervására: December 14—15: Láz (ma­gyar). Heves: December 14—16: Iste* és ember előtt (német). Füzesabony: December 14—16: A két Lotti (német). . . . hogy Kaliforniában most szerelik fel a kereskedelmi kama­ra épületére a világ első napener­giával hajtott óráját. ... hogy az egyik olasz műse- lverogyár egy árumintavásáron olyan tartós textilanyagot muta­tott be, amely ricinusból készüli. .. . hogy 1956-ban Franciaor­szágban 17.500 ember halálát okozta az alkohol. .. . hogy az angol televízió elő­fizetők száma elérte a 7.300.000- et és így százezerrel több mint a rádió előfizetők száma. Szerkesztői üzenetek 9 Pál László, Eger, Diákotthon: Kérésére mégegyszer kivizsgál­tattuk az erdészettel kapcsolatos bérkövetelését. Ismét azt a vá­laszt kaptuk, hogy fizetését a tel­jesítménybér szerint kapta, vagy­is akkor kaphatták volna meg 40 forintos napi munkadíjat, ha tel­jesítik a 4 forintos alapórabérnek megfelelő munkát. Nagy fejű László, Gyöngyös- Panaszát megkaptuk, az illeté­kes szervekhez eljuttattuk, a ki­vizsgálás eredményéről értesítjük. Kristóf József, Eger: Levelét, mivel igen fontos problémával foglalkozik kivizsgál­juk, s valószínűleg lapunkban is foglalkozunk vele. Rózsaszentmárton, Apc. Ecséd iga tartói: Panaszukat eljuttattuk az ille­tékesekhez és a kivizsgálás ered­ményéről értesítjük. József Attila emlékűnnepség Egerben Az országos József Attila em­lékünnepségek sorozatába be­kapcsolódik Eger város lakossága is. Csütörtökön, a pedagógiai fő­iskola zenetermében emlékestet rendeznek a proletariátus nagy költője, József Attila halálának 20. évfordulója alkalmából. Éle­tét, munkásságát Berzi András adjunktus ismerteti, verseit pedig az egri Gárdonyi Géza Színház művészei — élükön Solti Berta­lan Kossuth-díj ássál — tolmácsol­ják. Korunk kiváló költőjének mü­veiből a Heves megyei könyvtár helyiségeiben kiállítás nyílt. Olvas Heves megyében ezelőtt csu­pán a városokban, s égy-két já­rási székhelyen volt könyves­bolt. Ma már minden falusi földművesszövetkezeti bolt árusít könyveket, s a falu lakói szívesen élnek is az alkalom­mal. Egy-egy hőnapban 10—15 ezer kötetet vásárolnak a ta­nulni, művelődni vágyó heve­siék. Különösen nagy forgal­mat bonyolítanak le az idei téli könyvvásáron a falusi könyvbizományosok. Decem­ber első három napján példá­ul 25.000 forint értékű szép- irodalmi és szakkönyvvel gaz­a falu dagították könyvespolcuk kin­csét a falusi olvasók a megyé­ben. A nagy érdeklődés kielégíté­sére a földművesszövetkezetek megyei központja újabb két könyvesboltot nyit, egyet Gyöngyösön, a gyöngyösi járás falusi boltjainak ellátására, — egyet pedig Egerben, az egri járás számára. Ezenkívül télen is nyitva tartanak a megyé­ben a piaci könyvsátrak, ahol a legfrissebb könyvújdonságo­kat is megkaphatják a köny­vek barátai.

Next

/
Thumbnails
Contents