Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-11 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUl JETEK! Mérték után AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR. 1957. DECEMBER 11. SZERDA A párt és as értelmiség Nagy múltja, kiváló elődei, máig sem eléggé feltárt gazdag hagyományai vannak, mégis új, megújult rétege társadalmunknak a mai értelmiség. A felszabadulás és az utána következő 13 esztendő földrengése, történelmi harcai és átalakulásai szakadatlanul formálták, lényegé­ben újjáformálták értelmiségünket. A ma is folytatódó újjáalakulására, a néphez való új viszonyának kialakulá­sára, tevékenysége céljának, munkája értelmének gyöke- keres megváltozására, nagy hatással volt és van a párt. * Értelmiségünk történelmileg rövid idő alatt, alig 13 esztendő alatt nagy utat tett meg. s olyan mértékben kö­zeledett a párthoz, ahogyan megértette a szocializmust, megértette, hogy új korszak kezdődött, lij lehetőségek nyíltak az emberi haladás és a magyar felemelkedés szá­mára. Értelmiségünk nagy része megismerkedhetett végre azzal, mit tanít Lenin Megismerkedhetett azzal, hogyan oldották meg a népszabadság biztosítását és a gazdasági elmaradottság leküzdését szocialista módon a Szovjet­unióban. Felmérhette, hogy bár népi demokratikus for­májában különböző, de lényegében ugyanaz a meg­oldás a legjobb. a legjózanabb és egyben legmerészebb, az egyedül helves a magyar nép számára is. Ezzel mérhetetlenül kitárult értelmiségünk látóköre: egy új világot fedezett fel, a jövőbe mutató utat láthatta be, s raita múlott, hogyan indul el, hogyan halad előre ezen az úton. Értelmiségünk, bár 13 esztendős útja nem volt sem könnvű, sem problémáktól mentes. 13 esztendő alatt év­századokra szóló nagy alkotásokkal gazdagította a nénet és a hazát. Sok tudományos felfedezés, technikai tudo­mány, művészi alkotás és az egész magyar ku'túrforrada- lom: a népművelés és népoktatás minden eddiginél ma­gasabb rendű állapota tanúsítja, mire képes a mi felsza­badult értelmiségünk. De mint az élet minden területén, itt is harc és ne­hézségek leküzdése árán haladtunk és haladunk előre A mi értelmiségünk negyedszázadon keresztül nacionalista és soviniszta befolyásnak volt kitéve. Kártékonv illúzió lenne azt gondolni, hogy ez a burzsoá méreg, teljesen el­tűnt vo’na az értelmiség egészéből, — hiszen ennek ellen­kezőiéről győződtünk- meg az ellenforradalom ideién. — Mindezeken túl fertőzte értelmiségünket a múltban a kozmonolitizmus a „művelt Nvugat” előtti haibóko’ás betegsége is. A kozmonolitizmusnak pedig semmi köze ahhoz, hogv tanulnunk kell a kapitalista, országok haladó tudományától is. Ennek következménveként Szputnvik ide. Szputnvik oda, még ma, is akadnak olyanok — bár már egvre kevesebben — akik elfordulnak a Szovjetunió eredményeitől, hogy ne kelljen azokat elismerniök. Tévedés ne essék, értelmiségünk zöme haladó szelle­mű. hiszen a feilődést előbbre vivő tudományokkal fog­lalkozik Másrészt nagy része a népből származik: mind­ezek megkönnyítik számára az egviitthaladást a legforra­dalmibb osztállyal, a munkásosztállyal. A munkásosztály vezetőinek — elsősorban a pártta­goknak — sem szabad lebecsülniük az értelmiséget. Meg kell találniuk az együttműködés helves útiát. Az októberi eseményekben való szereplés vizsgálatát le kell zárni Aki az ellenforradalomban súlyos bűnt követett el, azzal szemben az állam törvényei szerint kell eljárni, akinek azonban nem volt különösebb szerepe az ellenforradalom­ban, azt énítő bírálattal meg kell győzni magatartásá­nak helytelenségéről. Ha valaki ügyét kivizsgálták, ugyanazért a cselekményért mégegyszer ne zaklassák. A főkérdésekben, az értelmiségieknek is egyet kell érteni velünk. Ezek: a néphatalom, a béke védelme, a szocialista tábor szervezett ereje, összefogásának szüksé­gessége. Nem mondhatunk le az értelmiség eszmei neve­léséről sem. — esősorban a még meglévő eszmei zűr­zavar, a nacionalista, a soviniszta és kozmopolitika befo­lyás miatt, mert az igazi kapcsolat az értelmiség és a párt között csak úgy jöhet létre, ha az értelmiség magáévá teszi a marxizmus-leninizmus világszemléletét. Ennek hiányában csak önmagával kerül konfliktusba. Az együttműködés kölcsönös bírálatot is tételez fel: szövetségünk az értelmiséggel, a kölcsönös bizalom alap­ján álló együttműködésnek és bírálatnak olvan folyamata, amelyben az értelmiség is gyakorolhat, sőt kell is hogy gyakoroljon bírálatot a szocializmus építéséért, folyó munkák fogyatékosságai felett. E bírálatnak csak egy fel­tétele van: a szocializmus talajából, a proletárdiktatúra féltésének, védelmezésének talajából fakadjon. Ez a bí­rálat élességében annál messzebb mehet, minél mélyeb­ben gyökerezik a munkáhatalom, a népi demokrácia ta­lajában, Az ilyenfajta bírálatot úgy tekintjük, mint a népen belüli nem kibékíthetetlen jellegű ellentmondások feloldásának megfelelő módszerét, olyan eszközt látunk benne, amely erősíti, szilárdítja a párt és az értelmiség egységét és szövetségét. Az értelmiség további fejlődésének, majd a szocialista értelmiség megteremtésének igen fontos tényezői a kom­munista értelmiségiek. Csakis az ő segítségükkel képzel­hető el az értelmiség egyre nagyobb tömegének bevonása a szaktudásuknak megfelelő feladatoknak a megvalósítá­sába A szocializmus, a társadalom tervszerű, tudatos átalakítása, hatalmas ipari, mezőgazdasági és kultúrális fejlődést jelent. Ez viszont nem valósítható meg értelmi­ségi munka nélkül. Bízunk abban, hogy az ellenforrada­lom vihara után körültekintve, elgondolkodva — értel­miségeink is valamennyien — megtalálják a helyes utat és a még itt-ott meglévő politikai passzivitásokat a szo­cializmus aktív szolgálatával váltják fel. Lezsák László: AZ AGITACIÓS munka TAPASZTALATAI ★ Gyurkó Géza; MOST MÁR A TETTEKÉ A SZÓ ★ HOGYAN HARCOLNAK A SZOVJETUNIÓBAN A HULIGÄNSÄG ELLEN ★ KIS ÜGYEK ★ Dr. Némedi Lajos: A PEDAGÓGIA NAGYSZERŰ HIVATÁSA ★ Herbst Ferenc: KI MIT SZERET ★ SPORT — TOTÓ öt éve készítik már az egri Cipész KTSZ rendelt részlegénél a szebbnél-szebb férfi és női cipőket. Fenti képünkön Zsc mlye Sándor egy férfi cipőre varr ja fel a rámát. (F. a 3. o.) Baráti találkozót tartottak a volt füzesabonyi karhatalmísták Szombaton este baráti ta­lálkozóra gyűltek össze egy­kori állomáshelyükön a volt füzesabonyi karhatalmi egy­ség tisztjei és harcosai. A ba­ráti találkozón a füzesabonyi járás öreg veteránjai is reszt­vettek, akik harcoltak a Nagy Októberi Forradalom győzel­méért. A kölcsönös üdvözlések után Horváth Ferenc elvtárs, a fü­zesabonyi járási pártbizottság titkára pohárköszöntőjében a Vörös Hadsereg veteránjait és a karhatalom volt harcosait üdvözölte, akik sokat tettek a munkáshatalom megszilárdítá­sáért. „Egy éve, hogy megala­kult a füzesabonyi karhatalmi egység — mondotta Horváth elvtárs — és életüket nem kí­mélve harcoltak hónapokon át a törvényes rend megszilárdí­tásáért. E harcuk közben az ellenség megtanult félni a nép fegyveres erejétől, a munká­sok, parasztok megszerették és becsülték a karhatalmiakat.” A volt karhatalmi egység parancsnoka, Budai György őrnagy, az öreg bolsevik vete­ránok egészségére ürítette po­harát. Majd arról beszélt, hogy a harcnak még nincs vége, ha a helyzet úgy kívánja, a fü­zesabonyi volt karhatalmiak újra fegyvert fognak. A baráti találkozó résztvevői érdeklődve hallgatták Kovács Lajos elvtársat, aki az 1917-18 évi harcokról mesélt, melyek­ben ő is részt vett a forrada­lom oldalán. Vacsora után a zenekar vet­te át a „szót”, s jó hangulat­ban reggelig mulattak. Minta-állanctóbizottsagi ülések Heves megyében Heves megye sok községé­ben akasztotta meg az ellen- forradalom a nevelők, a szü­lők és a tanács jó kapcsolatát eredményesen gyümölcsöztető oktatási állandó bizottságok munkáját. Ezek a bizottságok azóta újjáalakultak, jórészük azonban még nem találta meg a módot, hogyan munkálkod­hatnék tevékenyebben a köz­oktatás, az ifjúság nevelése nagy ügyéért. A Megyei Tanács dési osztállyá mellett oktatási állandó művelő­működő bizottság Az Autó* és Forgácsológyái* KISZ szervezetének tagjai fogadalmat tettek, hogy évi tervüket december 20-ra telje­sítik. Az üzemben minden dol­gozó tudja, mennyi munkát kell még elvégeznie, hogy évi tervét teljesítse. A KISZ fia­talok kezdeményezése köve­tőkre talált, s azóta olyan hí­rek érkeztek, hogy az idősebb munkások is csatlakoztak a KISZ-isták fogadalmához, el­határozták, hogy ők is teljesí­tik 20-ra éves tervüket. Szekszárdi dolgozó parasztok Egerben Az Egri Városi Tanács v. b. Mezőgazdasági Osztálya, s az Egri Gárdonyi Géza gazdakör tagjai meghívták a szekszárdi gazdakör tagjait. A két város dolgozó parasztjainak barátsá­ga a Balaton mellett alakult ki, amikor az egri gazdakör tagjai ellátogattak Balatonfüredre, hogy tanulmányozzák a kör­nyék szőlőművelését és a bor­kezelési eljárásokat. Az orszá­gos ankéton beszélték meg a két város gazdakörének veze­tői, hogy kölcsönös tapaszta­latcserére meglátogatják egy­mást. A szekszárdi dolgozó parasz­tok 25 tagú küldöttségét pén­teken este fogadta a Gárdonyi Géza gazdakör vezetősége. A közösen összeállított program szombaton reggel kezdődött. Először a Borforgalmi Vállalat pincészetét és a borkombiná­tot tekintették meg a vendé­gek, majd egy kis borkóstoló után meglátogatták Papp Kál­mán, Csutorás Ferenc, Kocsis Bernát, Kecskés Károly, Pongrácz János és Antal János egyénileg dolgozó parasztok szőlőjét, ahol elbeszélgettek egymással, s a jellegzetes eg szőlőfajtákból szőlővesszőket is vittek magukkal. A szőlőföldekről ismét a pincéket látogatták meg a vendégek. Megtekintették a Nagy József tsz pincéjét, s több egyéni gazda pincéjét. Nagyon értékes volt a szőlő­kutató intézetben és az egri tangazdaságban tett látogatás is, ahol a vendégeket tájékoz­tatták Eger város szőlőkultú­rájának fejlesztéséről. A látogatások befejezése után szombaton este a Gárdo­nyi Géza gazdakör helyiségé­ben baráti beszélgetésre jöt­tek össze az egri és a szek­szárdi gazdakör tagjai. A ven­dégek elmondták tapasztala­taikat, véleményeiket, s ko­moly vita alakult ki a két város szőlőkultúrájáról. A szekszárdi küldöttség vezetője Simon József, dolgozó paraszt ismertette a küldöttség véle­ményét és megígérte, hogy az itt tapasztaltakat odahaza fel fogják használni szőlőtermelé­sük fejlesztésére. A szekszárdi vendégek meg­hívták a Gárdonyi Géza gaz­dakör tagjait Szekszárdra. Az egriek elfogadták a meghívást és visszaadják a látogatást. A tapasztalatcsere értékelé­se után az egriek közös va­csorán látták vendégül a szek­szárdi dolgozó parasztokat, majd vacsora után reggelig tartó mulatsággal fejezték be két város dolgozó parasztjai­nak hasznos találkozóját. ezért elhatározta, a jövőben „minta-üléseken” beszéli meg ezekkel a falusi bizottságokkal a teendőket és a helyszínen nyújt segítséget a pedagógu­soknak, a tanácstagoknak. Az első ilyen minta áldandó bizott­sági ülést a hatvani járás fal­vai számára a közeljövőben Hatvanban rendezik meg, de ezt követően a többi járási székhelyekre is összehívják a tanács munkásait, a pedagógu­sokat, szülőket, hogy a közös problémák közös megoldását elősegítsék. Ezeket az alkalmakat is fel­használják arra, hogy a tanuló ifjúság helyes világnézeti ne­velésében közelebb hozzák egymáshoz a családi otthont és az iskolát. Széljegyzet Gúnytól hangos a nyugatiJ sajtó, hogy ismét kudarcot> hozott az amerikai mestersé-; ges hold kilövésének tervei Gúnytól hangos, s a csúfne-S vek egész tárházát sorakoz-] tatja fel a mesterséges hol-j , dacskát illetően. A szociális-^ ta országok sajtója, közte a> magyar sajtó is, tárgyilagosj kommentálással számolt bel a kísérlet kudarcáról. Mi, o magunk részéről őszintém sajnáljuk, hogy nem keringj ha még oly csöppnyi is —j újabb műhold az öreg boly-1 gó körül. A tudomány fcu-l darca, vagy sikere közügy:j az emberiség közös ügyel Bízunk benne, hogy az ome-| rikai tudósoknak is sikerüli majd végre megoldani szputnyilc problémáját. Mindenesetre abban is bí-\ zunk, hogy az amerikai pro-S paganda e kudarc kapcsáni tanult egy kis szerénységet,' i mértéktartást. Ha tanult • | akkor a kudarc nem volt] ; eredménytelen.

Next

/
Thumbnails
Contents