Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-07 / 97. szám

* A FÖLOMÜ VESSZŐVÉ TKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍK1ÖÖJA * Küldöttgyűlés eredményei további fejlődést jelentenek fóldmüvesszövetkezeteink életében A földművesszövetkezetek választott vezetőségei a kül­döttgyűlés határozata alapján december 23-ig elemzik rész­leteiben a küldöttgyűlés ha­tározatát és dolgozzák ki a rájuk vonatkozó feladatok végrehajtásának módját és idejét. Már is nagyon sok földművesszövetkezeti vá­lasztott szerv foglalkozott a határozat megvitatásával, a? abban foglaltak végrehajtásá­nak kérdésével. A földmű­vesszövetkezetek vezetősé­geinél egyöntetű a megálla­pítás, hogy a IV. megyei kül­döttgyűlésen hozott határozat a földművesszövetkezetek életére, további fejlődésére jelentős kihatással van. A földművesszövetkezetek leg­égetőbb problémáinak meg­oldására mutatott a küldött- gyűlés irányvonalat. Minden földművesszövetkezeti vá­lasztott vezető egyöntetű he­lyesléssel fogadta a küldött- gyűlés állásfoglalását, hogy a földművesszövetkezetek és irányító szervei apparátusát határozottan alá kell rendel­ni a választott vezetőségek­nek. Az 1958. év elején újjá- választásra kerülő vezetősé­gekből társadalmi megbíza­tásként tekintélyes helyi dol­gozó parasztot kell megvá­lasztani, míg az ügyvezetői tisztséget megbízott alkalma­zott töltse be. A még körzeti íöldmfivesszövetkezeten be­lül működő földművesszövet­kezeti tagság kívánsága kerül megoldásra azzal, hogy min­den községben, ahol a gazda­ságos működés feltételei biz­tosítva vannak, önálló föld- művesszövetkezetet kell léte­síteni. Kisebb községekben a helyi szervezetet önálló üzemágként kell működtetni. A küldöttgyűlés egyöntetű álláspontja alapján a föld- rrűvesszövetkezeteknek a me­zőgazdasági termelés és szer­vezés területén oroszlánrészt kell vállalni. A szélesrétegű földművesszövetkezeti tagság alulról jövő kívánságának tettek eleget akkor, amikor határozat született arra, hogy a földművesszövetkezet segít­sen és támogasson minden o'yan dolgozó paraszti társu­lást, amely valamilyen közös tevékenység elvégzésével a mezőgazdasági termelés nö­velésére és fejlesztésére irá­nyul. A földművesszövetke­zeti termelési üzemágak ve­zetésére a földművesszövet­kezetnek szakképzett mező­gazdászokat keli beállítani. A földművesszövetkezeti ta­gokból létrehozott termelési tagbizottságok a földműves- szövetkezeti agronómussal közösen a községi tanácsok mezőgazdasági állandó bi­zottságával szoros kapcsolat­ban munkálkodjanak a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tésén. A mezőgazdasági ter­melés és szervezés feladatán kívül a földművesszövetkeze­teknek fejleszteni kell a fel- vásárlási tevékenységet, an­nak megszervezést. Ezért ho­zott a küldöttgyűlés határo­zatot, hogy a beruházható összegek nagyobb hányadát a felvásárlási létesítmények és technikai berendezések megvalósítására kell fordí­tani. Ezen feladatok mellett a falu ellátását a lakosság jobb áruellátását az eddiginél na­gyobb választékban folyama­tosan biztosítani kell. Ezzel egyidőben a földmű­vesszövetkezeti kiskereske­delmi és vendéglátóipari egységek kulturáltságát fej­leszteni kell a meglévő bol­tok és vendéglők kapacitá­sát, technikai felkészültségét növelni kell. A küldöttgyűlés élesen és határozottan foglalt állást a szövetkezeti vagyon minden áron való megvédése mellett. Határozat született, hogy a jövőben a népi vagyon hűtlen kezeléséért, sikkasztásért, csalásért, egyéb gazdasági és politikai bűncselekményekért elítélt, vagy a felsorolt cse­lekményeket elkövető szemé­lyek a szövetkezeti rendszer­ben ne dolgozhassanak. A szövetkezeti vezető-káderek kiválasztására az eddigiek­nél nagyobb gondot kell for­dítani és irányelvként kell követelni, hogy a népi de­mokráciához hű, politikailag és szakmailag képzett, vala­mint a szövetkezeti vonalon jártas becsületes káderek lássák el a szövetkezeti mun- kát.A választott szervek ne tűrjék el, hogy a múlt rend­szerből visszamaradt, a pa­rasztságot kiszipolyozó osz­tályidegen és ellenséges ele­mek a szövetkezeti rendszer­ben meghúzódva fejtsenek ki tevékenységet a földműves- szövetkezeti demokrácia meg­bontására, a szövetkezeti va­gyon elherdálására. A választott szerveknek munkájukat a határozat szel­lemében kell végezni és en­nek szellemében kell irányí­tani a földművesszövetkezet munkáját. Maga a vezetőség azonban a feladatok megol­dását a földművesszövetke­zeti tagság nélkül megoldani képtelen. A határozatok a fö'dművesszövetkezeti tagság egészének óhaját juttatják érvényre, ezeket megvalósí­tani csak a tagság segítségé­vel, további támogatásával tudjuk elérni. Csak aranka-mentes lóhere magot vessünk el. Tisztítatlan saját termésű vetőmagjainkat mór most cseréljük át a föld­művesszövetkezeten keresztül tisztított, ólomzárolt magra. 10 kg 88 százalék tisztaságú magért 8 kg fémzárolt magot kaphatunk, kg-ként 3 Ft tisz­títási díj ellenében. CD Gereblyézzük össze gyü­mölcsösünkben a lehullott, be­tegséggel fertőzött faleveleket és égessük el. Sokmillió gom­bacsírát pusztítunk el vele és jövőre kisebb költséggel egész­ségesebb gyümölcsöt termelhe­tünk. A hemyófészkeket ne csak a fákról, hanem a bokrokról is szedjük le. CD Rendeljük meg már most a melegágyi ablakkereteket a földművesszövetkezetnél. Egy db szabályos méretű meleg­ágyi ráma 100 Ft. „Földművesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly u. 2. szám alá küldeni. £ fietór fVBÖIÍTÁ)AÍ Kedves tagtár­sak! Mindenekelőtt elismeréssel kell hogy nyilatkozzak azokról a földmű­vesszövetkezetek­ről, akik a IV. Megyei Küldött- gyűlés tiszteletére tett felajánlásaik­nak becsülettel eleget tettek. Nagy öröm ért, amikor a küldöttgyűlésre egymásután érkez­tek a táviratok, hogy részjegybe­fizetési és cukor­répa szerződéskö­tési tervüket ma­radéktalanul telje­sítették és ezzel az eredménnyel kö- köszöntik a kül­döttgyűlést. Ezek­nek a szövetkeze­teknek a száma ma már annyira meggyarapodott, hogy helyszűke miatt tekintsenek el a felsorolástól. Inkább arról szeretnék írni, akik ezirányú kö­telezettségüknek sajnálatos módon még a mai napig sem tettek eleget, sőt nem is igen fáradoznak ezen cél érdekében- Az öröm ebben csak annyi, hogy az ilyen szövetkeze­tek száma egyre csappanóban van. Mégsem mehet­tem el szó nélkül az elmúlt vasár­nap egy-két olyan helyen, ahol a munka szervezet­lensége említésre méltó. Itt van mindjárt a tarnaőrsi föld­művesszövetkezet. Maga a szövetke­zet igazgatósága egyáltalán nem töri magát azon, hogy a jövő évi cukorellátás biz­tosítva lesz-e, vagy sem és sem­miféle felelősséget nem érez a mun­kában. Nem ki­sebb lelkesedéssel dolgozik az igaz­gatóság elnöke sem, aki magára hagyva a szövet­kezet vezetőségét, olyan nyugodt lel­kiismerettel indult vidéki turnéra, mintha cukorrépa szerzödtetési, va­lamint részjegy­befizetési tervét már 100 százalék­ra teljesítette vol­na a földműves­szövetkezet■ Saj­nálnám, ha az el­nök elvtárs a sa­ját egészségében kárt tenne az ilyen hideg idő­ben való motoro­zással. Ugyan ki teljesítené akkor az elmaradt mun­kát. Kíváncsi va­gyok, hogy a tar- nabodi ügyvezető vadászata sikerrel végződött-e, min­den esetre bizo­nyos munkák a tamabodi földmü- vesszövetkezetnél nem eléggé sike­resen közelednek a befejezés felé. Nem elegendő tet­tekre lelkesíteni még Tamabodon sem, hanem pél­dát kell mutatni az ügyvezető elv­társnak, annál is inkább, mivel a cukorrépa szer­ződtetésben lévő lemaradásuk ezt sürgetően megkö­veteli. Ha majd eljön az idő, hogy ilyen eseteket csak ál­mában tapasztal az ember, s akkor is, mint rossz álomra emlékszik majd vissza, ak­kor nem lesznek ütolsók, hanem mindenben csak elsők- Majd, ha a fentiekkel együtt a sarudi és porosz­lói földmüvesszö- vetkezet igazgató elnöke is gondot fordít a földmű­vesszövetkezeti munka jobb meg­szervezésére, Ígé­rem, hogy én is csupán csak jókat fogok tapasztalni írni. Remélem, ez egy héten belül bekövetkezik, ami­hez a magam ré­széről minden em­lítettnek jó mun­kát kívánok. A viszontlátásig. Amin érdemes a gazdának elgondolkodni Bár már csaknem két hó­napja megkezdődött a rost­kender szerződtetése, dolgozó parasztságunk még mindig ne­hezen határozza el magát a termelésre. Pedig feldolgozó gyáraink munkássága biza­lommal tekint a mezőgazda­ság felé és várja ezt az igen fontos nyersanyagot, amely nemcsak a gyárak munkásai­nak biztosítja a munkát, ha­nem a parasztság számára zsá­kot, kötélárut, stb. ad vissza. Ha kevés a kender, kevés a textil is. A fenti nagyon fontos körül­ményen kívül még jevedelme- ző is a kendertermelés. Nem szikes és nem homokos terüle­ten bárhol a megyében biztos a 40 mázsás holdanként ter­més, ha ősszel trágyázunk, mélyen szántunk és április 10-ig elvetünk. Ez 6—7000 fo­rint jövedelmet biztosít. Sokan ezt keveslik, de nem nézik meg, mennyi a befektetés? Négy napszámot kell számí­tani a vágásra. Ez az egyetlen nehezebb munka, de csak an­nak, aki későn arat, mikor már elfásult a kóró. A virágzás kezdetén kell vágni, mikor még zsenge a növény szára. Aki megvárja, míg felmagzik, persze hogy nehezen arat és akkor a ken­dert szidja. Hat nap a forga­tás és kötözés és négy fuvar a szállítás, ezzel el van intézve. Ez csak megér 6—7000 forintot. Vegyenek a gazdák papírt, ceruzát, számítsák ki más nö­vények munkaigényét és biz­tosan rájönnek, hogy érdemes kendert termelni. Kiváló termelők ö. Vágner György né, Tódeb­rő, Fő út .33 sz. alatti lakos, 1 kh. területen 333 kg réticsen- keszt termelt. Bevétele magból 4500 forint, ugyanakkor 10 mázsa szénatermése is volt. Keresett export cikk és mivel 3—4 évig marad a termelés­ben a ráfordított költség is 3— 4 évre oszlik meg. Ifj. Pala Imre, Tiszanána, Lenin) út 97 sz. alatti lakos 1 kh. területen 1152 kg ledneket termetit, amiért bruttó bevéte­le 2900 forint, ami jó jövede­lemnek felel meg, ha figye­lembe vesszük, hogy a ledne­ket rosszabb minőségű szikes jellegű földön terma!ték. mi­vel a lednek a talaj tápanyag hiányára nem olyan érzékeny, a búzának jó előveteménye, a szalmája pedig közepes minő­ségű takarmánynak felel meg Lovász László, Ujlőrincfalva Vörös Hadsereg útja 9. Évek óta termelt kendert. Be­tartotta az egrotechnikai uta­sításokat, ősszel istállótrógyá- zott, korán szántott és még az elmúlt száraz esztendőben is 800 n.-ölön 21 mázsa termést ért el, ezért 525 forint textil­utalványt és 2383 forint kész­pénzt kapott. Ritkítsuk meg sűrű állományú gyümölcsösünket Kertjeinkben és a szőlőhe­gyek aljában telepített gyü­mölcseink többnyire igen sű­rű államányuak. A telepítőt az a tévhit vezette, hogy több fa több gyümölcsöt ad. Pedig feltétlenül csalódott, mert nem a gyümölcs lett több, hanem a féreg és a betegség. Ha gyümölcsfáinkat erdő- szerűen, sűrűn ültetjük, suda- raik felnyurgulnak, ágaik a rossz megvilágítás, kevés nap­fény miatt lassanként leszá­radnak. Eleven, zöld ágak csak a korona felső részein lesz­nek, úgy, mint az erdei fákon. A fák gyökerei is egymás elől kénytelenek elszívni a táplá­lékot és így csenevészek lesz­nek és idő előtt elvénülnek. A több termést nem a sűrű ültetés, hanem a fa termőte­rületének növelése segíti elő, ami viszont csak kellő tér ál­lás mellett alakul ki. Minél szélesebb, nagyobb, terebélye- sebb a gyümölcsfa koronája, annál jobban éri a napfény, annál élénkebb a fa táplálko­zása. Gyümölcsfaóllományunkat tehát sürgősen vizsgáljuk át, ne várjuk meg azt az időt, amikor a rossz táplálkozás mi­att legyengült fákon menthe­tetlenül erőt vesz a betegség, a pajzstetű, levéltetű és a le­véltetű váladékában megtele­pedő korompenész. Kérjük ki a tanács mező- gazdasági felügyelőjének, vagy a íöldművesszövetkezet mező­gazdászának szaktanácsát. Az egyenként átvizsgált gyümölcsfák közül sajnálkozás nélkül el kell távolítani első­sorban a beteg, terméketlen, elöregedett, sűrűséget okozó fákat, míg csak a kellő sor- és tőtávolságot nem biztosítjuk a fáknak. (Ezt egy előző szám­ban mór ismertettük.) A faállomány megritkítását esetleg két évre is beoszthat­juk, hogy a fákat fokozatosan szoktassuk hozzá a több nap­fényhez. Minden esetben je­lentsük be azonban fa-kivágási szándékunkat a tanácsnál, ahogyan azt a törvény előírja. A ritkítás után megmaradó most már kellő térközzel ren­delkező gyümölcsfáinkat tisz­togassuk meg. Termőfaegysé­genként (egy termőfaegysóg egy, vagy több olyan gyü­mölcsfa, melynek egyszeri permetezéséhez 15 liter per­medé szükséges) szórjunk szét a fa csurgójának vonalában 1—2 m széles sávban kb. 2 q érett istállótrágyát, valamin! 4 kg szuperfoszíátot és 3 kg kálisót és ezt lehetőség szerint mélyen munkáljuk be a talaj­ba. Ha így járunk el, gyümölcs­fáink bőséges terméssel hálál­ják meg gondoskodásunkat. Holló Géza főagronómus. A MEZŰSZÖV Vállalatbae 6 RU. fogatos eke érkezett a Német Demokratikus Köztár­saságból tükörpáncél kor- mánylemezzel és ekevassal. A Szövetkezetek Országos Szövetsége 1957. évi december hó 17., 18. és 19. napján 9 órai kezdettel, Budapesten az Épí­tők Szakszervezetének Rózsa Ferenc Kultúrházában (VII„ Gorkij fasor 56) tartja IV Kongresszusát. GÉPÁLLOMÁSOK ! Állami gazdasagok; TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK ! Felhívjuk figyelmüket, hogy az 1957. évre betervezett és eddig még meg nem vásá­rolt MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS NAGYGÉPEK nagy választékban kapha­tók a MEZÖSZÖV egri Ti­hamér! kisgép telepén. Kaphatók: Mezőgazdasági és gépkocsi utánfutók, szál­lító-szalagok, műtrágya­szórógép, nagyteljesítményű kalapácos darálók, traktor- ekéig rebbanó-motorok, stb. Fenti gépek és egyéb cik­kek beszerzése ügyében a kapcsolatot MEZÖSZÖV Eger, Knézich K, u. 2. ve­gyék fel, ahol szakembere­ink legnagyobb készséggel állnak rendelkezésükre. a s 1 0 o Pj m *2® o p 0 P, O. % 0 0 0 0 0 A VERPELÉTI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET deres«her Iió 16—-21-ig lakberendezési kiállítást és vásárt rendes; Verpeléten, a KISZ helyiségében fjsisum mmomivm

Next

/
Thumbnails
Contents