Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-04 / 96. szám

népújság 1057. december 4. szerda. ft pártonkíviili vezetők megbecsüléséről „Magyarországon a párt­funkciók kivételével min­denféle tisztséget betölt- het pártonkíviili is.” (Az MSZMP pártértekez­let téziseiből). A PARTÉRTEKEZLET után nagyon sok gyűlésen, össze­jövetelen hangoztatták a gyöngyösi városi pártbizott­ság tagjai és aktívái, semmi szükség sincs azokra az em­berekre, akik csak azért lép­nek be a pártba, mert így re­mélnek felelős beosztásba jut­ni. Hangsúlyozták, hogy a volt. MDP tagoknak azért nem szükséges a pártba belépni, hogy továbbra is helyükön ma­radhassanak. Dolgozzanak be­csületesen s csak akkor kér­jék felvételüket a pártba, mi­kor érzik, hogy eleget tudnak tenni a párt magasabb köve­telményeinek. Igazgatók és más fontos be­osztásban lévő MDP tagok ma­radtak így meg funkciójukban, akik az ellenforradalom alatt a szocializmushoz hűek voltak és semmi bűn nem terheli lel­kiismeretűket. Továbbra is he­lyükön maradtak azok a pár- tonkívüli vezetők is, akik hű­ek a Népköztársasághoz és hajlandók minden erejükkel segíteni a szocialista építést. Nem maradtak a helyükön, leváltották azokat a pártonki- vüli és a volt MDP tag igaz­gatókat, vagy más fontosabb beosztásban lévő vezetőket, akik az ellenforradalom olda­lára állva, a munkáshatalomra törtek, megtagadták a szocia­lista elvet. így történt ez Gyöngyösön, s ezért maradhatott funkció­jában több pártonkívüli igaz­gató, köztük Dr. Fejes István, a kórház igazgatója, ezért dol­gozik változatlanul munkahe­lyén Kozik Pál, a Magas­építő főmérnöke, a párt és munkatársai bizalmát élvez­ve. Ezért munkálkodhatnak továbbra is üzemük felvirá­goztatásán Varga József, a Váltó és Kitérőgyár főmér­nöke, számtalan műszaki ve­zető, mérnök, főkönyvelő, osztályvezető, művezető — s végzik munkájukat hűséggel és bizalommal. A városi pártbizottság tag­jainak ma is az a véleménye, hogy bátran lehet javasolni pártonkívülieket vezető posz­tokra, ha a követelményeknek (megbízhatóság, szaktudás) megfelelnek. NEM TAPASZTALHATÓ olyan irányzat a gyöngyösi pártszervezeteknél, hogy egy­ségesen, vagy akár a pártta­gok többségét képviselve har­cot indítottak volna a párton­kívüli vezetők ellen, de azt a helytelen irányzatot sem kö­vetik, hogy a pártértekezlet határozata után átesve a ló más.k oldalára, leváltsák a kommunista vezetőket, hogy pártonkívülit tegyenek he­lyükre. Nem tapasztalhatók ilyen hi­bák áltálában, de äz tagadha­tatlan, hogy egyes párttagok részéről támadás éri a párton­kívüli vezetőket, sőt a párt- bizottságot is, mert nem cse­réli le a pártonkívüli vezető­ket. Főleg a pártonkívüli köz­életi vezetők ellen intrikálnak, ráfognak főszolgabíróságot, csendőr rokont, hogy rossz hírbe keverjék. A gazdasági vezetők ellen nem emelnek kifogásokat, még ha párton- kívüliek, vagy volt MDP ta­gok akkor sem, de ha elköl­töznek, vagy más munkakör­be kerülnek, helyüket szíve­sebben töltik be párttagokkal. Ezek a hangok azonban csak elszórtan észlelhetők, s nem le­het általánosítani. A pártbi­zottság kellő eréllyel veri vissza az nyen rosszakaratú nézeteket és felhívja a figyel­met arra, hogy azok az elvtár­sak. akik még bizalmatlanok a pártonkívüli vezetőkkel szemben, sokat ártanak a párt ügyének, mert ezáltal olyan légkört teremtenek, hogy az emberek a zsíros állás remé­nyében lépnek be a pártba, mert azt látják, hogy akkor békén hagyják őket, ha a zse­bükben piroskönyv van. Az a kommunista, aki ok nélkül támadja a pártonkívüli vezetőket, csak azért, mert nem tagja a pártnak, a pártértekez­let határozata ellen cselek­szik. Ott ugyanis kimondták, hogy a követelmény, amiért harcolni kell az, hogy bárki tetölthessen akár gazdasági, vagy társadalmi funkciót, aki a Népköztársasághoz hűséges Nem lenne helyes, s ellen­kezne a párt irányvonalával, ha most, hogy „eleget tegyünk a pártértekezlet határozatá­nak" felkiáltással, leváltanánk a kommunista vezetők egy ré­szét, hogy helyükre párton­kívülieket tegyünk, hiszen ná­lunk természetes, hogy a ve­zető állások nagy részében párttagok vannak. Ez helyes, mert a fontos kulcspozíciók­ban a párt úgy jobban tudja vezető szerepét érvényesíteni. Ez — hogy megfelelő kommu­nista vehetőket leváltsanak, csak azért, hogy pártonkívü­lieket tegyenek a helyére, — alkalmat adna arra is, hogy akiknek nem tetszik a párt vezető szerepe, intrika hullá­mot zúdíthasson a kommu­nista vezetőkre, a bizalmatlan­ság légkörét teremtse meg kö­rülöttük és így igyekezzen aláásni a párt tekintélyét, gyengíteni vezető szerepét. A pártonkívüli vezetők meg­becsülésének elve nem enged­het meg semmi túlkapást, alapnélküli rágalmazást. A kölcsönös bizalom légkörét kell kialakítani, úgy, mint Gyöngyösön a pártszervezetek, üzemek nagy részében teszik. A pártonkívüli vezetők bár nem kommunisták, bíznak a pártban, s a párt célkitűzései­vel azonos céljaik vannak, igénylik a párt segítségét. A gyöngyösi Járműjavító KTSZ pártonkívüli vezetője is a párt- bizottsághoz fordult segítsé­gért, mikor az egykori tulajdo­nos százezer forintos követe­léssel állott elő. A párt segí­tett és a jó viszony továbbra erősödött, a pártonkívüli ve­zető és a pártbizottság között. S ha a pártonkívüli vezetők bíznak a pártban, ha a szocia­lista építésben a párttal tar­tanak, nagyon furcsán hang­zik, hogy néhány párttag en­nek ellenére is még mindig bizalmatlanságot árul el ve­lük szemben. REMÉLHETŐLEG ez a helyzet nem sokáig marad így Gyöngyösön és a szórványos intrika, a bizalmatlanságot ki­fejező vélemény nem csök­kenti tovább a pártonkívüli vezetők munkakedvét, hanem a kölcsönös bizalom légköré­ben, jó szövetségesként dol­goznak együtt a kommunisták és pártonkívüli vezetők. KOVÁCS ENDRE Megyei aktívaiilést tartett a Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Yendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete A Kereskedelmi-, Vendéglátó, és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetének 150 aktívája jött ösz- sze az elmúlt héten Egerben, hogy megbeszéljék a szakszerve­zet eddigi munkáját í-s további feladatait. A beszámolót Sza- csuri István elvtárs, a szakszer­vezet megyebizottságának elnöke tartotta. Beszámolójában elmond­ta, hogy a szakszervezet létszáma a megyében mejíhaladja az öt­ezer főt. a tagok közel száz aiap­^4 szerkesztőbizottság közleménye „Egy a sok közül“ jeligére: Á levélben felvetett, hiányossá­gokat már lapunkban megírtuk és mint megtudtuk panaszát már el is intézték. Molnár Mária: A kért slégerszöveg a két hét­tel ezelőtti Rádió újságban volt. Amennyiben megírja címét, a szöveget levélben megküldjük. Horváth Lajos, Apc: A levél Kanadából című cikk szerzőjének pontos címét mi sem tudjuk. Amennyiben a levélre va­ló válasza olyan, hogy közérdekű lenne, küldje el szerkesztőségünk­nek és a lapban leközöljük. Jurnalist jeligére. Gyöngyös: Legutóbb beküldött novellája Tudomásunkra jutott, hogy Juhász Imre az abasári föld­művesszövetkezet volt agronó- musa több esetben a Népújság munkatársának adta ki magát és a Népújság szerkesztőségé­re hivatkozva tárgyalt, ígér­getett, intézkedett. A Szerkesztőbizottság kije­lenti, hogy Juhász Imre nem volt — és ma sem — a Népújság munkatársa, éppen ezért a Szerkesztőbizottság semmiféle felelősséget nem vállal Juhász Imre tetteiért, szavaiért. I szervezetben tömörülnek. Az aktivaülés foglalkozott bér- rendezési problémákkal, munka- védelmi, munkásellátási kérdések­kel és a párttal, gazdasági veze­tőkkel való együttműködés prob­lémájával. Az aktívaülés kihangsúlyozta, bogy a szakszervezetek elnökei a dolgozok érdekében tegyenek meg mindent, a törvényben biz­tosított jogok betartásáért. SZERKESZTŐI ÜZENETEK ■ I szórakoztató és kedves volt, de túl hosszúra sikerült ahhoz, hogy közölni tudjuk. Barócsi Lajos, Hatvan: Beküldött versei nem ütik meg azt a mértéket, hogy közölhessük. Tóth Pál, Gyöngyöspata: Beküldött levele nem közöl­hető, ajánljuk, hogy ebben a kérdésben forduljon a járási pártbizottsághoz. Barna András, Heves: Beküldött cikkét kivizsgálás céljából kérésére átküldtük a me­gyei tanácshoz. A kivizsgálás után a kérdéssel lapunkban fog­lalkozunk. Az üzlet, az üzlet TJ atezer japán kötött már szerződést Mars-beli telkekre ■t-t — jelentette Tokióból a „Kozmikus Utazások“ eine- vezésű korlátolt felelősségű társaság. A társaság, amely ezer franknak megjelelő összeget kér minden jelentkezőtől egyéb­ként kijelentette, hogy a Holddal nem foglalkozik, mert, — az „egy konkurens amerikai társság ügykörébe tartozik.“ ... Es a Vénusszal mi lesz? Csalóka álmok Hausinger tábornok a nyugatnémet Wermacht legmaga­sabb rangú katonája a napokban, válogatott közönség előtt előadást tartott. A hamburgi Atlantic szállóban összegyűlt hallgatóság szem és jültanúja lehetett, amint a fenlncvezett tábornok körvonalazta a nyugatnémet militarizmus terveit, Szépen, szabatosan és őszintén beszélt ez a legmagasabb rangú katona, többek között ilyeneket mondott: „Alapvető elgondo­lásunk az, hogy az ellenfelet — értsd a Szovjetuniót — beke­rítsük és stratégiai atomfegyverekkel állandó nyomás alatt tartsuk“. Nem a mi feladatunk, hogy fecsegőnek tartsuk-e, vagy sem Hausinger tábornok urat. Ha nem mondta, ha nem fe­csegte volna el ezeket az úgynevezett „terveket“, akkor sem ringatná senki magát naív illúziókban a nyugatnémet milit - rizmust illetően. Mindenesetre a jó magyar közmondás csak eszébe jut az embernek egy ilyen szabatos, szép és őszinte előadás hallatán. „Éhes disznó, makkal álmodik!“ Hozzátehetjük: sohasem késsel! A legrettenetesebb fegyver A hagyományos angol hidegvér felmondta a szolgálatot. Nagy a felháborodás Anglia szerte, s az emberek eget kém­lelő aggódó pillantásokkal, behúzott nyakkal járkálnak, mond­ván, mit lehessen tudni. Ugyanis a nagymúltú Albion egykoi szabad egén ma amerikai felségjelű repülőgépek cirkálgatnak, ami magában véve még csak kisebb baj volna, de ezek a re­pülőgépek atom- és hidrogénbombát is visznek magukkal „hasznos“ teherként. Minden bizonnyal szellőztetni viszik eze­ket a bombákat, nehogy megpenészedjenek a ködös angol földön. S mi történik, ha egy kis motorhiba csúszik be? Nem tartjuk valószínűnek, hogy erre akár a gép pilótája, akár az alatta levő város, vagy jelentős terület lakossága vá­laszt tudna adni. Egyikük sem lenne már olyan állapotban! De a gépek köröznek, az emberek félnek, s a rádiók, az újságok harsogják: meg kell fékezni a támadni akaró vörös veszélyt! Van-e a hidrogénbombánál is rettenetesebb dolog? Van: a hazugság. (látó) A klerikális reakció szerepe Heves megyében a fehér terror idején írta : SZÁNTÓ IMRE, a történelmi tudomány kandidátusa tT eves megye történelmén fekete fonálként húzó­dik végig a klerikális reakció árulása. Különösen mesmu- tatkozott ez a szerepe a dicső­séges Magyar Tanácsköztársa­ság és a gyalázatos 25 éves Horthy-fas izmus idején. A Horthy-fasiszta diktatúra — mint ismeretes — a magyar nagytőkések és nagybirtoko­sok utolsó kísérlete volt a ka­pitalista rendszer fenntartá­sára. Alig tette be a lábát az imperialista rcmán megszálló katonaság Heves megye terü- letésre, a reakció azonnal szervezkedett. Pogromra uszí­tott, a szocialisták, kommunis­ták ellen, véres megtorlást követelt. A díszruhában pá- váskodó fehér tisztek sürög- tek-forogtak, a templomokban a legféktelenebb izgatás folyt Ellenforradalmi őrjöngéstől volt hangos ez a bosszút li­hegő, papoktól felizgatott vá­ros, ahol gátlástalanul tom­bolt az erőszak, az izgatás és a féktelen terror szabadjára eresztett minden aljassága. A letartóztatott szocialistá­kat, kommunistákat a fehér terror pribékjei halálra kí­nozták, az egri törvényszék ötös tanácsa a legszigorúbb ítéleteket hozta ellenük, az egri klerikális sajtó mégis elé­gedetlen az ítéletekkel kapcso­latban. Nem szűnt meg szem­rehányásokkal illetni a polgár­ságot „lagymatag magatartá­sa” miatt, s gyengeséggel vá­dolni a magyar igazságszol­gáltatást. „A kormány nem lett volna igazságtalan akkor sem, — olvassuk a kleikrális Egri Népújságban, — ha egy rendeletében a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekmé­nyekre új, az eddiginél jóval súlyosabb büntetési ítéleteket állapított volna meg; ezt a rendkívüli viszonyok, sőt a kivételes hatalomról szóló tör­vény is megengedték volna. Megengedték volna ezt a kri ztusi elvek is, mert a bűnt szabad üldözni. Krisztus is kiverte a seftelőket, a kúfá- rokat a templom pitvarából. A kormány azonban túl jószí­vű a kommunistákkal szem­ben”. Az imperialista román csa­patok kivonulása után Horthy Miklós 1919 december 11-én ellátogatott Heves megyébe, többek között Egerbe is. hogy megszemlélje az itt elhelye­zett csapatokat és fogadja a hatóságok és testületek üdvöz­lését. Szmrecsányi Lajos egri érsek főkáptalanja társaságá­ban fogadta a díszfogaton ér­kező „fővezért”, és meleg sza­vakkal üdvözölte „a magyar nemzeti hadsereg megalapító­ját”. Este 40 terítékes vacso­rát adott az érsek, s felkö­szöntőt mondott arra a Hort- hy-ra, aki eszközökben nem válogatva, fegyveres seregeire és az antánt támogatására ha­gyatkozva, a finánctőke és a nagybirtok legvérengzőbb ha- talomravágvó képviselője­ként tört diktátori hatalomra. Az egri főkáptalan e látogatás alkalmával 100 ezer koronát ajánlott fel a nemzeti hadse­reg céljaira. A Heves megyei klerikális ** reakció a legszégyentel­jesebb módon támogatta az ellenforradalmat. Az Egri Egy­házmegyei Közlöny örömének adott kifejezést, hogy .a sötét emlékezetű rémuralom immár a múlté... és elérkezett végre a szabadulás órája.” A Ta­nácsköztársaság bukása után azonnal megkezdte működé­sét Egerben a klérus vezeté­sével az Egri Kaszinó, a Ka­tolikus Kör, a Keresztény Iparoskör, a Földmíves Olva­sókör és a Katolikus Legény- egylet, a Mária Kongregáció és egyéb katolikus egyesület. A klérus erős propagandát fejtett ki annak érdekében, hogy a nemzet „vezető osztá­lyai” tömörüljenek MOVE-ba, az Egyesült Keresztény Nem­zeti Ligába, az Ébredő Magya­rok Egyesületébe, a Magyar Asszonyok Szövetségébe. De a fiatal nemzedék, az ifjúság eszét lelkét, akaratát, szívét, játékát, sportját, dalát, erköl­csét is szerette volna „a nem­zeti élet szolgálatába állítani. A papság azt igyekezett bi­zonygatni, hogy a , keresz­tény kurzus” nem büntető expedíció a forradalmak, a kommunizmus ellen, henem „erkölcsi megújulás.” Lázasan kereste a , szérumokat” a kom­munizmus kiirtására. A „ke­resztény” jelszó segítségével — nacionalista és antiszemita demagógiával kísérve — igye­kezett szembeállítani a pa­rasztságot és a városi kispol­gárságot az internacionalista szellemű, hősies múltú prole­tariátussal. A Heves megyei klerikális reakció is örömmel vállalta. hogy segíti a keresztényszoci­alista szakszervezetek létre­hozását, vagyis , keresztényi” alapon ellenforradalmi tömeg­bázis megteremtését a mun­kásosztály soraiban. Egerben már 1919 augusztus 24-én megalakult a keresztényszoci­alista párt megyei szervező bizottsága. A klerikális Egri Népújság szerint „a magyar munkásokat a szociáldemokra­ta — kommunizmus meggya­lázta ... és lemossák, ha szer­vezkednek a keresztény szoci­alizmus tiszta zászlaja alatt”. Októberben már a gyöngyösi és hatvani kerületben is erő­sen folyt a párt szervezkedése. Gyöngyösön a szervezkedés élén Bozsik Pál, a proletár- diktatúra idején bebörtönzött plébános álott. A klérust még a világi ' * nagybirtokosoknál is jobban nyugtalanította a fa­lusi szegénység felmorajló földkövetelése. Aggódott hogy az egyházi birtok rovására próbálnak valamilyen jelentő­sebb földreformot végrehajta­ni. A klérus a földreform-ígé­retet igyekezett alárendelni a „közgazdasági szempontok­nak”, amit fő ürügyként han­goztatott a félfeudális nagy­birtokrendszer fenntartásához és az egész földreform elve­téléséhez. Eger város pap kép­viselője, Nagy János, füzesa­bonyi beszámolójában azt ja­vasolta választóinak, hogy ,a háború és forradalom után a többtermelés legyen a legfőbb gondjuk. Ezt pedig — szerinte — nehéz elérni akkor, ha a földkérdést megbolygatjuk ... Földosztás nem lesz Károlyiék teóriája szerint. Csak föld el­adás* lesz. Vagyis az, aki ven­ni akar, kapni fog”. A klérus tehát a nagybirtokos osztály- lyal együtt a földreform-de­magógia mielőbbi levezetését és óriási birtokainak minél tel­jesebb megóvását kívánta biz­tosítani. Az 1920. évi 36. te. alapján végrehajtott Nagyatádi-féle , földreform” Heves megyében csupán 36.350 k. holddal csök­kentette a nagybirtok összes területét. A juttatott földek és házhelyek együttes területe a megyei összes földbirtokok te­rületének csupán 5 százalékát az összes szántóföld területnek pedig 10 százalékát jelentette. Az egészségtelen birtokmeg­oszlás megyénkben is megma­radt a Nagyatádi-féle „föld­reform” után. A parasztság év­százados sóvárgása és küzdel­me a föld után egészen 1945- ig kielégitetlen maradt. Az 1935. évi Országos Me­zőgazdasági Címtár adatai ta­núskodnak arról, hogy milyen „eredményei” voltak a Nagy­atádi-féle földreformnak me­gyénk területén. Az egri róm. kát. főkáptalan földbirtoka Heves, Szabolcs Hajdú, Bor­sod és Pest megyékben össze­sen 62.373 k. hold maradt a „földreform” után. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Egerben 12 nagy kanonoki háza, össze­sen 36 tisztilakása volt és olyan üzemekkel rendelkezett, mint az egri téglagyár, a tukai fűrésztelep, Folyáson sajtgyár, Bödönháton gazdasági malom, bátran mondhatjuk, hogy az egri főkáptalan egyike volt az ország leghatalmasabb birto­kosainak. [V em sokkal kevesebb az L' egri érsekség vagyona sem. Mező- és erdőgazdasági ingatlanai csak Heves megye területén 37.075 k. holdat tet­tek ki. Az egri járásban az érsekségé volt a felnémeti, felsőtárkányi, egerbaktai, szarvaskői és egri erdőurada- lom továbbá a kápolnai, mak­iári, nagytályai, demjéni, fü­zesabonyi és kerecsendi ura­dalom. A gyöngyösi járásban a gyöngy össelymosi, a péter- vásárai járásban a fedémesi erdőuradalom tartozott birto­kába. Ezenkívül az egri érsek­ség birtokában volt Egerben a Vécsei-völgyi téglagyár, a fel­németi mészkőbánya és mész­égető üzem, Felsőtárkányban fűrészmalom és vasútüzem Gyöngyössolymoson kőbá­nyák és vasútüzem. Az üze­meiből befolyt összegek kama­toztatására 650.000 forint alap­tőkével létrehozta az Egyház­megyei Takarékpénztárat. Ugyanakkor Heves megye agrárproletár és szegénypa­raszti tömegeinek az alacsony napszámbér, summásmunka a Dunántúlon és az Alföldön, a munkanélküliség, a kivándor­lás koldústarisznyája jutott osztályrészül. Méltán írhatta az egyházi nagybirtok fojto­gató karjaiban sinylődő sze­gényparasztság érdekében az Egri Hangok c. szociáldemo­krata újság „... Ez a kultúra, ez a civilizáció megássa magá­nak a sírját még akkor is, ha minden földjét nagybirtokká, vagy papi birtokká egyesítik és a birtoknak mind a négy sarkára egy-egy érseket állí­tanak is, hogy hirdesse a krisztusi igéket azoknak akik­nek nem jut kenyér, csak ige. mert a szegénynek elég, ha el­hitetik vele hogy övé lesz a mennyei malaszt...” így maradt Eger 1945-ig-*■ a felszabadulásig, a „íeudálkatolicizmus” felleg­vára. „urak és papok városa”.

Next

/
Thumbnails
Contents