Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-02 / 87. szám
* A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * 1 Készüljünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ! méltó megünneplésére! Í 40 évvel ezelőtt, 1917 november 7-én adott jelt az Auróra ágyúinak dörgése a történelemnek. 40 évvel ez- # előtt a cári Oroszország elgyötört népei, munkások és pa- } rasztok, a kizsákmányolt tömegek a lenini párt vezetésé- ) vei megrohamozták és megdöntötték a tőkés elnyomás, Í az imperialista kizsákmányoló világ egyik bástyáját. Pártja vezetésével győzött a nép, győzött a szocialista forradalom. Uj történelmi korszak kezdődött. Létrejött a , világ első szocialista állama, melyben megszűnt a kizsák- í mányolás, az anyagi javak, az emberi tudás gyümölcsei ( és a kultúrális értékek, valamennyi dolgozója az egész Í társadalom növekvő jólétét szolgálja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott, nemcsak az orosz nép, hanem az egész emberiség történetében, megmutatta a virágzás és felemelkedés útját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette lehetővé hazánkban is, hogy a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével kezébe vegye a maga sorsának irányítását, megkezdje a szocializmus építését. A felszabadulás tette lehetővé a falu elmaradt kultúrájának felszámolását, parasztságunk jólétének megteremtését, a földreform végrehajtásával, a kizsákmányolás megszüntetésével. A felszabadulás biztosította a dolgozó parasztság számára a földművesszövetkezeti mozgalom megteremtésének lehetőségeit. A magyar szövetkezeti mozgalom a felszabadulás óta eltelt 12 esztendő alatt a dolgozó parasztság termelő munkájának segítségével* beszerző és értékesítő tevékenységével vívott ki magának elismerést, ismertette meg száz- és száz paraszt emberrel az összefogás, a szövetkezés adta előnyöket. A földművesszövetkezeti mozgalom teremtette meg falun a korszerű üzlethálózattal egyidőben a bő áru- választékot, szaküzleteket, vendéglátóipari üzemeket, cukrászdákat, melyek mind-mind szorosan hozzátartoznak a falu kultúrális színvonalának emeléséhez. A föíd- művesszövetkezetek mindezek mellett sikeresen tesznek eleget újabb feladataiknak, — a termeltetés, a szerződéÍ sek területén is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye mesz- sze megvilágítja szabadságunknak, népünk boldogulásának útját, s minél inkább a történelem távlatába kerül, ^ annál tisztábban mutatja szocialista jövőnk távlatát. EdÍ digi fejlődésünk hűen tükrözi munkánk eredményességét, további feladatainkat. Meggyőződésünk, hogy földművesszövetkezeti tagságunk, vezetőségeink és dolgozóink az ellenforradalom alatt tanúsított becsülettel és helytállással látnak munkához a földművesszövetkezeti mozgalom előtt álló nagy feladatok végrehajtásánál. Becsülettel és helytállással munkálkodik azon, hogy a mozgalomban lévő hiányosságokat minél előbb felszámolhassuk, arra törekszik, hogy minél előbb minden tekintetben megfelelhessünk dolgozó parasztságunk részéről támasztott igényeknek. Földművesszövetkezeti tagok és dolgozók! I A MÉSZÖV Igazgatósága felhív Benneteket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó megünnpelésére. November 7-én az emlékezés, a kegyelet és a hála napján gyűjtsünk erőt 4 évtized harcaiból, győzelmeiből. hogy egy akarattal vállt-vállhoz vetve dolgozzon minden becsületes magyar ember boldog jövőnkért. a szocializmus felépítéséért. Éljen november 7.. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója ! MÉSZÖV IGAZGATÓSAGA Külföldi szövetkezeti hírek A Lengyel Földművesszövetkezeti Sajtó az elmúlt időben foglalkozott a lengyel szövetkezeti mozgalom fejlődését komolyan gátló lopásokból, visszaélésekből, pazarlásokból származó hiányokkal és károkkal. Megállapítja a cikk írója, hogy ennek a káros helyzetnek a megjavítására eddig tett intézkedések nem vezettek kellő eredményre. Arra a következtetésre jut, hogy a hiányok és károk megszüntetésének egyik leghatha- tósabb módja az anyagi biztosítékok (kaució, vagyonnal rendelkező személyek kezessége, váltó-biztosíték, stb.) megkövetelése lenne. Hiány esetén így a szövetkezet az eddigi gyakorlattól eltérően egyszerű módon, rövidebb idő alatt jutna a kár fedezetéhez. Az anyagi biztosítékok bevezetése — a cikk szerint — nem jelentene hátrányt és nem szorítaná ki a szövetkezeti munkaterületről a vagyonilag gyengébb dolgozókat. Ezek a legnagyobb része ugyanis a helyi lakosság köréből származik és így részben ők maguk és családjuk, részben rokonságuk rendelkezik annyi anyagi fedezettel, amely boltkezelői, vagy raktárosi állás betöltéséhez anyagi biztosítékként szolgálhatna. Előfordulhat, hogy a szövetkezeti dolgozók egy részének nem sikerült még a legközelebbi hozzátartozóik részéről sem kezességet kapni. Ebben az esetben, — teszi fel a közlemény a kérdést, — hogyan bízhatja a szövetkezeti tagság a szövetkezet sokszázezer, sőt millió zlotyt érő vagyonát olyan em1 berekre, akikben még a legközelebbi hozzátartozóik sem bíznak meg. Olyan szövetkezeti dolgozók esetében, akik éveken át hiány nélkül, becsületesen dolgoztak, á szövetkezet igazgatósága kivételesen kisösszegű anyagi biztosítékot állapíthatna meg, vagy kivételes esetben a biztosíték megkövetelésétől teljes egészében eltekinthetne. (Rolnik Spóldzielca, 1957. évi 18. szám.) A földművesszövetkezeti munkaversenyről Csak helyeselni tudjuk a verpeléti földművesszövetkezet igazgatóságának és dolgozóinak versenyfelhívását, melyet annak a gondolatnak kifejezéseként indítottak el, hogy a falu lakosságának jobb áruellátásával, a terv teljesítésével kívánnak hozzájárulni a földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusához, mely újabb lépést jelent a földművesszövetkezeti 'mozgalomban. A versenykihívás máris visszhangra talált több földművesszövetkezetnél, csatlakozott a felhíváshoz többek között az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A versenypontok teljesítése majdnem megegyezik azokkal a feltételekkel, amelyek a „kiváló földművesszövetkezeti cím elnyeréséhez szükségesek. A SZÖVOSZ Értesítő szeptember 13-i, 37. számában jelent meg a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének és a KPV- DSZ elnökségének együttes utasítása a szocialista munkaversenyben élenjáró földművesszövetkezeti szervek és dolgozók jutalmazásáról. Ezzel a dolgozók kérése teljesült, mert ez év elején sokan kérték, hogy újra versenybe léphessenek és továbbra is megkaphassák a jó munka alapján, úgy az anyagi, mint az erkölcsi megbecsülést. A II. félév jó munkája alapján azok a dolgozók, akiket a termelési tanácskozáson erre javasolnak, vagy ott jóváhagyják a földművesszövetkezeti igazgatósági elnök, vagy a szakszervezeti bizottság javaslatát, megkaphatják a „kiváló” dolgozó oklevelet és az ezzel járó egy heti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat. Aki további 6 hónapig teljesíti a feltételt, megkaphatja a „kiváló” dolgozó jelvényt és 2 heti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat. Szakszervezetünk Megyei Bizottsága kéri megyénk valamennyi földművesszövetkezetét és dolgozóit, hogy csatlakozzanak a verpelétiek felhívásához. A szakszervezeti bizottságok karolják fel a versenyt és legyenek gazdái a munkaverseny további fellendítésének és legyenek azon, hogy a földművesszövetkezeteknél minél több dolgozó elérje a kiváló szintet és minél több földművesszövetkezet a „kiváló földművesszövetkezet” címet és az azzal járó pénzjutalmat. Központi Vezetőségünk augusztus 7-i ülésén foglalkozott a földművesszövetkezeti szervek közgazdasági problémáival és határozatot hozott arra, hogy a szakszervezeteknek nemcsak, mint kereskedelmet lebonyolító szerveknek kell dolgozniuk, hanem segítséget kell nyújtaniuk a termeltetési munkákhoz is. Szerteágazó munka elvégzésének érdekében a Megyei Bizottság sokkal behatóbban fog a földművesszövetkezetekkel foglalkozni és segíti az ott működő szakszervezeti bizottságokat. A SZÖVOSZ IV. Országos Kongresz- szusáig javítani kell még munkájukon, különösen nagyobb segítséget kell nyújtania az Igazgatóságnak a saját erőforrás növeléséhez. A földművesszövetkezetek gazdasági munkájának továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel a földművesszövetkezetek saját erejének növelése. Ez a jövedelmező gazdálkodás és a költségek csökkentése mellett, főként a szövetkezeti részjegyalap növelésével érhető el. A MÉSZÖV és a KPVDSZ Megyei Bizottsága a „kiváló” szövetkezeti cím odaítélésénél a felterjesztéskor figyelembeveszi a szövetkezeti részjegyalap növelésében elért eredményeket is. Iglai Lajos KPVDSZ Megyei Bizottsága Érdemes szerződésesen termelni A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 10 1957. (II. 24.) számú rendelete értelmében az alábbi kedvező feltételek mellett lehet szerződést kötni a földművesszövetkezetekkel. Cukorrépa ára q-ként: 10.— Ft 3.— kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot egyáltalán nem, vagy csak részben kívánja természetben átvenni, részére minden kg kristálycukor helyett 10.— Ft- kell fizetni. További természetbeni juttatás: 65 kg egyszer-préselt, vagy 35 kg kétszer-préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet, 0.50 kg legalább 45 százalék cukortartalmú cukorgyári szörplé (melasz), ami ) a gyár telepén térítés nélkül illeti meg a termelőt. Vágott rostkenderkoró ára q-ként: Különleges minőségű 135 Ft Lomb-mentes Lombos I. ősz. 125 Ft 113 Ft II. oszt. 90 Ft 81 Ft III. oszt. 40 Ft 36 Ft Nyüt-gubós rostkenderkoró ára q-ként: Különleges minőségű 330 Ft I. oszt. 250 Ft II. oszt. 220 Ft III. oszt. 180 Ft IV. oszt. 80 Ft V. oszt. 60 Ft MEZÖMAG növények ára q-ként: Pannonbükköny 370 Ft Tavaszbükköny 250 Ft Szegletes-lednek 250 Ft Fehérhere 2400 Ft Muhar állami felvásár lási ár plusz 10 száza lék felár. Angolper je 1150 Ft Rétiperje 2800 Ft Szöszösbükköny 420 Ft Étkezési borsó 310 Ft Svédhere 1400 Ft Szarvaskerep 1800 Ft Réticsertkesz 1250 Ft Méhészek készüljünk a télre Méhészeteinkben hetek ót szorgalmasan dolgoznak a méhészek az egyik legfontosabb és a jövő évi méztermelést az időjáráson kívül döntő mértékben befolyásoló munkán, a méh-családok betelelésén. Hazai statisztika nem áll rendelkezésünkre, de a tapasztalat az, hogy még kedvező években is 8—10 százalék a telelés folyamán elpusztult családok száma. Köztudomású, az idei év rendkívül kedvezőtlen időjárása a méhészekre nézve és az a helyzet, amit e kedvezőt-» len időjárás, a hordástalanság létrehozott a méh-családoknál. A méh-családok zöme nem gyűjtött pergethető felesleget, sőt még a beteleléshez szükséges mézet sem tudták begyűjteni. A nyárvégi hordástalan- sag következtében a íiasítás igen kevésre zsugorodott, sok helyen teljesen leálltak az anyák a petézéssel. Ez a helyzet fokozott gondosságot kíván a méhészektől, de egyúttal anyagilag is nagy nehézségek elé állítja. Mit kell tenni a méhésznek, hogy a tél folyamán nagyobb veszteség ne érje? A betelelés munkája, előkészülete tulajdonképpen már a főhordás után kezdődik. Októberben és november első napjaiban következik a családok végső betelelése. Ilyenkor a fiasítás rendes körülmények között is egész kis területet foglal el, vagy teljesen meg is szűnik. Egy utolsó fészekrendezéssel, ha gyenge mézkoszorút tartalmazó lépek vannak a telelő fészekben, ezeket kiemeljük onnan. (Rendszerint amelyekben az utolsó időben is fiasítás volt.) A kétcsaládos kaptáraknái mind a két családot a középső válaszdeszkához tömörítjük és afmyi keretre szorítjuk, ahányat takarnak a méhek. Ezeken a Kereteken legkevesebb 2 kg méznek kell lenni, a teljes mézeslépek viszont nem kedvezőek, mert a családnak a telelőfürt megalkotásához üres sejtekre van szüksége. Ebben az időszakban a hiányzó élelmet cukorszirup etetésével már nem szabad pótolni, mert azt a méhek nem tudják kellően feldolgozni és a telelés biztonságát veszélyeztetnék ezzel. (Hasmenést okozhat kora tavasz- szal.) Élelempótlásra a kemény cukorlepény alkalmas ebben az időszakban. Úgy készül, hogy minden kg cukorhoz 2—3 dl vizet számítunk, a 1ka A hevesi vásár alkalmával sikeres kisgépkiállítást rendezett a MÉSZÖV. A kisgépkiállításon 220.000 Ft értékben adtak el egyénileg dolgozó parasztoknak kisgépet és egyéb gépi felszerelést. ooo A verpeléti földművesszövetkezet versenyfelhívásához eddig az egri, a hevesi, a hatvani földművesszövetkezetek csatlakoztak. Várjuk a többi földművesszövetkezetek benevezését is. »vizet forraljuk, ekkor belekeverjük a cukrot, majd 117 C fokra hevítjük, hőmérővel mérhető, ha ez nincs bádogdobozban kénport mártunk a forrásban lévő cukorszörpbej amikor a kén olvadni kezdj megfelelő a hőmérséklet. Ekkor előre elkészített papírral kibélelt formába öntjük a szörpöt, majd addig keverget- jük, amíg nem kezd fehéreani, akkor keverését abba hagyjuk és megvárjuk, hogy teljesen megszilárduljon. A jó cukorie- pény fehéres-sárgás, kemény, márványszerű és porózus. Az így készült lepényt közvetlenül a keretek tetejére helyezzük. Az a tapasztalat, hogy még a mézzel bőven ellátott családok is előbb a cukorlepényt fogyasztják, így végeredményben több méziífe marad a koratavaszi időszakra, amikor a fiasítás szempontjából kedvezőbb, ha a család valódi mézet fogyaszt. A telelő családot oldalról szaimapámával szűkítsük. Nagyon jó tapasztalatok vannak az úgynevezett zárt lép-utcás teieltetéssel kapcsolatban. Lényege, hogy az oldalról szűkített és csak annyi keretet tartalmazó telelő fészket — ahány keretet a méhcsalád borít — bőr lemezzel bontjuk, a bőrle- mez közvetlenül a felső keretlécre fekszik, s felülről szai- mapárnával takarjuk. Az oldalsó szalmapárnán kívül nem célszerű a kaptárban üres kereteket hagyni, mert ezeken a páralecsapódás penészedést idéz elő. Az üres kereteket tartalék kaptárban, lép-szek- rényben, vagy szellős hűvös helyen tároljuk. Kiszedés után legalább egyszer kénezzük le, hogy a lépekben esetleg megbújó viaszmolyhernyók elpusztuljanak. A tartalék lépeket óvjuk az egértől is. Ebben az időszakban feltétlenül fejezzük be a kaptártetők és a kaptárakban lévő repedések kijavítását. A kijáró nyílásokat mérsékelten szűkítsük és szereljünk fel fogasszűkítővei — ez anyarács darabból igén könnyen készíthető. Gondoskodni kell a méhészet nyugalmának biztosításáról az állatok ellen. Dióhéjban ezek lennének a betelelés legfontosabb teendői. Minden méhész értékelje az elmondottak alapján, hogy mit kell még elvégeznie családjai jó telelése érdekében. Használjuk fel a téli időszakot szakmai ismereteink tökéletesítésére. Szakcsoportjaink, Méhészszövetkezetünk ilyen irányú tanfolyamokat szervez. A gondosan betelelt méhcsaládok kellő nyugalmat adnak majd a méhészeknek, hogy fellendíthessék szervezeti életüket, megerősíthessék a szakcsoport mozgalmat és ismereteik bővítésével készüljenek a nagyobb méztermés elérésére. Sztrandcsik Zsigmond méhész szaktitkár. „Földművesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Kártly u. 2. szám alá küldeni.
