Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-26 / 85. szám
1957. október 26. szombat népújság 5 LÁNYOKNAK Milyen lesz az őszi divat? Mezey Lászlóné beszámolója a budapesti divatbemutatóról KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 — 10 SS 11 12 13 m 14 15 H 16 m 17 9 18 19 m 20 Ü 21 22 23 m Sí 24 25 28 26 m 27 . Az elmúlt vasárnap tartották meg a budapesti Béke-szálló kupola termében a budapesti divatszalonok nagy őszi divatbemutatóját. A bemutatón szerkesztőségünk felkérésére résztvett Mezey Lászlóné is, aki most beszámol arról, bogy mit látott az őszi ruhák seregszemléjén és arról, bogy milyen lesz az őszi divat. A női divat új iránya végre ismét az, hogy a ruha a nőiességet domborítsa ki. Sikk, nőiesség As szépség. Ez az új divat három vezérelve. Most sorjában beszámolunk az egyes öltözködési cikkek új divatjáról. Kezdjük a kabáton. A kabátok új vonala, köppeny- szerűen bő, eltérően az évek óta divatos szűk, fiús kabátvonalaktól. Fazonjuk legtöbbje vágj' sálgallér vagy fazon, újjuk bő, háromnegyedrészben alul mandzsettával, illetve beszűkítve összefogva. Mennek az egyenes bő újjak is, főleg esti köppenj’nél. A legtöbbnek háta bő. Nagyon sok a hátul japán, elől bevarrott újj- szabás. Praktikus és elegáns, azonkívül jól kihasználható a kabát alatt ugyanabból az anyagból a szoknya. A kabátok anyaga legnagyobbrészt teddv-bery és puha- esésű velour szövetek, minden színben. A téli kabátokon újra divat a szőrme díszítés, illetve •a végig szőrme bélés. Kosztümök. A legtöbbje hétnj-olcados. egyenesen és sveifolva. Természetesen az örök angol kosztüm sem hiányzott, vállbán egy kissé tömve. Kiskosztümök. Üj vonal a derék alá 10 centivel leérő, egyenes kabátka, a háta nagyon soknak az új párisi divat szerint buggyosan össze van fogva. Az újjá legtöbbnek háromnegyedes. Azért találkoztunk a kedvelt sveifolt kiskosztümökkel is. Szoknya. A szoknyák vonala a kosztümöknél, illetve a kabát alatt, egyenes, mondhatnánk, lefelé szűkülő. Divat a gurulós és plisszé •szoknya is. Ruhák. A bemutatón a kiskosztümök hegemóniáját újra átvette az egybe ruha. Vonaluk szűk, illetve bő, aszerint, hogy viselőjének melyik áll jól, Sok az egybeszabott, prinoessz és volt a kényelmes és végiggombos fazon is. Dj vonal a •csípő kihangsúlyozása, raffolással, vagy húzással, a szoknya alul összefogva, illetve leszűkítve. A ruhák többségénél maradt a háromnegyedes japán szabás. Több ruha nyaka sima, gallérnélküli. Ezeket sállal és bizsukkal díszítik. A pongyolákat úgy látszik teljesen kiszorították a halásznadrágok, melyekhez egyenes kulikabát. szerű felsőrészt viselnek. Az újdivatú nadrág színe legtöbbje fekete, bokán felül körülbelül 6—8 centire ér. Oldalt slicceit, de volt mandzsettás nadrág is. A pulóverek új vonala, a rövid, csípőig nem érő, egyenes, halászszabású. Legtöbbje hosszában csíkos. Estélyi ruhák. Anyaguk a szivárvány minden színében pompázik, arannyal, ezüsttel átszőve. Sok a brokát veloursifon és csipke. Az estélyi ruhák legtöbbje bő, alatta alsószoknyát viselnek, nem egy 5 centivel hosszabb a ruhánál, illetve lépésnél villan elő- A jóalakú, magas nőknek természetesen marad a káprázatos, testre- simuló, teljesen szűk estélyi ruhaköltemény. Volt sok ruha, mely teljesen szabadon hagyta a vállat, ehhez tüli, csipke vagy szőrme stólákat viseltek. Az estélyi ruhákhoz divatos a könyökig érő keztyű és a mutatós hamisékszerek. Kalapok. Legtöbb a kis tokkalap, mely általában mindenkinek jól áll. Anyaguk vagy a kabát, illetve a ruha anyaga, vagy szőrme, arany, ezüst és toll. ellátva a nőt megszépítő fátyollal. Cipő. Utcára az újra divatba jött csukott, magassarkú körömcipői viselik, estére pedig arany, ezüst szandálokat. Mindenhez hordják a keztyűt és ez azonkívül, hogy divatos, védi is a nő kezét. Mindent összevetve a divatbemutató igen nívós volt. Megállapítható, hogy a divat kezd az elmúlt évek tévelj-gései után egy sokkal normálisabb, ígéretes iránj’ba haladni. A vendégek megállapították, hogy a híres pesti szabók és divattervezők ismét felvehetik a versenyt a többi európai fővárossal. Visszintes: 1. Ez foglalkoztatja ma a világot mint veszély, a Középkelettel kapcsolatban. 8. Sík vidék, 9. A francia tetemnéző neve fonetikusan. 10- Jót kíván kissé kenetteljesen. 12, Munkáért jár. 13. Bál mássalhangzói. 14. Belsőrész. 16. Tiltó szó. 17- Nem gyalogos katona. 18. Lét mássalhangzói. 20. Végtelen mese. 21. Bús mássalhangzói. 22- Kíváncsian figyel. 24. AEZ. 25, Állott szalonna jelzője. 27. Táplálkozás igéje. 28. Vonós tánczenekar, világhírű vezetőjének neve, a vakkockában kettős mássalhangzó. Függőleges: 1- Ez Szíria is. 2. Hangnem. 3. Végződés, vég angolul, fonetikusan. 4. Helyhatározó Örömmel olvastuk Rózsa Gyula cikkét, melyben azt hiányolja, hogy a gyöngyösi közönség nem kap elég prózai előadást. E cikkben a szerző azt is megemlítette-, hogy ezért az állapotért a József Attila színjátszó csoport is okolható. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert az operettjeink mellett mindig játszottunk prózát is (Tanítónő, Olympia és a most előkészületek előtt álló Pygmalion.) A hiba nem is itt van. De nem is a közönségben. Igaz az, hogy a közönség nagyobb része igényli a prózát, de nem mondhatjuk ugyanezt el a kultúrházak vezetőiről. Példárag. 5. Középeurópai Kupa. 6. Vissza: óriáskígyó, 7. Női név- 11. Nem helytálló. 14. Lim iker- szava. 16. A TBC ellenes magyt r gyógyszer neve. 19. Sivatagi állat. 21- Künn ellentéte. 23. SÁL. 24. Becézett női név. 26. Sós András. 27. ö németül. ■ Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy következő — szerdai — számunkban Arany János emlék- versenyt indítunk. 8 egymásutáni számban megjelenő rejtvényeinkben a nagy költő műveiből idézünk. Megfejtésül beküldendő minden egyes rejtvény Aranyidézete- A helyes megfejtők között könyvjutalmakat sorsolunk. ul csak azt hozom fel, hogy a szervező az Olympia lekötésének érdekében hét kultúrház- zal vette fel a kapcsolatot. — Hat kultúrház-igazgatótól azt a választ kapta, hogy jöjjenek zenés darabbal, vagy operettel és csak egy helyen (Nagy- fügeden) voltak hajlandók az Olympiát fogadni. A kultúr- ház-igazgatók általában arra hivatkoznak, hogy a zenés darabra jobban jön a közönség és miután igen kevés az állami támogatásuk, álláspontjuk talán egy kicsit érthető is. Az anyagi támogatás hiánya csoportunkat is kényszerhelyzetbe kergeti, és rászorítja arra. hogy legnagyobbrészt „kassza”-darabokat játsszon. Boldog örömmel térnénk visz- sza a prózai előadásokhoz, de ehhez erkölcsi és nem utolsósorban anyagi támogatásra van szükségünk. Egyébként rövidesen leengedhetjük a függönyt és ráírhatjuk a csoport fejfájára: élt nyolc évet. Budai Ferenc, a József Attila színjátszócsoport vezetője AMERIKAI TYÚK TARTJA A VILÁGCSÚCSOT Egy new-yorki csodatyúk egy év alatt 362 tojást tojt és ezzel új világrekordot állított fel. Az eddigi rekord évi 353 tojás. &VL iricfycí/zofCt gaocUiA&Ms, cte, anu fczftn.az fczhn.rusm áti- a tázfczÁnitad... Erkölcsi és anyagi támogatásra van szükségünk Tűzoltószertár avatás F E Xj ÜST É M E T E 3KT Az ünnepség után a felnémeti tűzoltók vizes bemutatót rendeztek Túlnyomórészt társadalmi mu nkával építették fel Felnémeten az új tűzoltószertárat, — melyet az elmúlt vasárnap adtak át az egyesületnek MéJ nem tudja, bog$ a OOWGO kerékpár ALKATRÉSZ BESZERZÉSE NEM GOND MÄR A Kiskereskedelmi üzletekben megfelelő választék áll a vá-| sárlók rendelkezésére. Farkas Józsi bácsi a község legöregebb tűzoltója. Igaz hogy már csak mint vendég jár be az egyesülethez, de mindig nagy szeretettel fogadják, hiszen ő alakította 1897-ben az első Önkéntes Tűzoltó Egyesületet a községben. FAZEKAS LAS Z L Ó: (Pannóniával a — Csehszlovákiai útijegyzetek A tavon fiatal pár csónakázik. Elmélázva nézik a kék, sima vizet, a környező hegyoldalak gazdag változatosságát, de leginkább egymás sokat- igérő szemét. Hogyne lenne az szép, amikor benne ragyog a fiatalság tüze, a tó szelíd kéksége és a Tátra haragos zöld színe! Huszonegy méter a Csorba-tó legnagyobb mélysége, de a fiú már talán kétszer annyiszor simogatta meg gondolatban a lány finom fehér kezét — hiába, a férfinek evezni kell — és mire én megtudtam, hogy a Csorba-tó egy .gleccsermaradvány, melynek felső vége valamikor a Szo- lyiszkó és a Bástya közötti hegygerincig terjedt, az a déli ciklopfal, amelyen álltam, nem más, mint moréna, vagy glecs- csergát, amit a jégár tolt valaha maga előtt, addigra lovagunk túl volt az első szerelmi vallomáson. A tó vize tiszta és a hegyi pisztrángok ezrei fickándoznak benne. Jól érzik magukat ott, hiszen a tó vize 3. nyáron sem éri el a 20 fokot, s szeptember elején már tíz fok körül van, de a szőke kislány ezzel nem sokat törődik. Fitos arcocskáját enyhe pir futja át, halkan súg valamit és a fiú erős csapásokkal egy lucfenyő lehajtó gallyai mögé irányítja a kis csónakot. Mi is megfordultunk és délfelé csodálatos kilátás nyílt Poprád és a környező faluk felé. Alattunk fenyőerdő suhogott a friss, korareggeli szélben. Aztán ott lejjebb, ahol getért az erdő, valami mesebeli tündér mintha tejszínhabból álló tavat varázsolt volna két szomszédos hegy közé. — Lomnic felől szemembe sütött a jókedvű nap, kicsit hunyorogtam, aztán ■'mindjárt jobban láttam, hogy ott, a „tejszíntó” partján erdei manók és tündérek játszadoznak. Dehogy is jutott volna akkor eszembe, hogy ez gyermekkorom legkedvesebb meséje, a „Tejszínhab-tó” reggeli pára, a manók és tündérek pedig autók és motorkerékpárok valahol lent, a zsolnai országúton. A Csorba-tó délkeleti csücskét megkerülve, könnyen járható túristaútra tértünk. A sok motorozás után jólesett a gyaloglás. Kristálytiszta friss levegő rezgett az évszázados fenyők lombja között. Gyorsvizű patak fölött keskeny híd vezetett át, aztán északnyugat felé egy hegyháton kapaszkodtunk. Fürge mókus szaladt a fenyő gyantás kérgén. Az egyik kihajtó gallyról átugrott a másik fára, aztán onnan kíváncsian pislogott felénk. Amikor látta, hogy veszély nem fenyegeti, első lábával lassan dörzsölgette a fejét. Biztosan azon gondolkodott, hogy ez a két vándor ugyan honnan került ide? A Menguszfalvi völgyön át a Csorba-tótól másfél óra alatt értünk a Poprádi-tóig. A Menguszfalvi völgy egyike a legszebb tátrai völgyeknek. Valaha gleccservíz folyt le rajta és az egész lejtőt gránithömpö- lyökkel borította el. A Poprád folyó medrében és a fensíko- kon óriási gránitsziklák hevernek, melyek csakis a lefelé csúszó jég hátán kerülhettek mai helyükre. Pár kilométer után kitárul a völgy és öt-hat kilométer átmérőjű széles körben csodáltatja magát. Szemben égfelé nyúló komor csúcsok, alattunk többszázméte- res szakadék, fejünk felett emeletnagyságú sziklaszörnyek lógnak le a keskeny gya- logösvény fölé. A fák gyökerei görcsösen kapaszkodnak a sovány talajba. Itt is, ott is emberderék vastagságú fenyőket tépett ki a sziklagörgeteg, — vagy talán az elmúlt tél hólavinája. Kettétörte egyenes törzsüket, mint játékos gyermek a gyufaszálat. Párméteres kis lejtőn leszaladunk, aztán egyszerre a Pop- rádi tó partjára toppanunk. Ez fele sincs a Csorba-tónak, mert körülbelül tíz hold területű De 1513 m magasan fekszik Talán szebb, mint a Csorbató. Úgy csillog a környező hegyóriások között, mint mélytüzű ékszer az ötvösmester re- mekbekészült foglalatában. A régi menedékházat most renoválják. Kicsit bővítik, bejső berendezécét korszerűsítik, de külseje alkalmazkodik a környék fenséges csendjéhez, — a természet szűzi egyszerűségéhez. A menedékház tornácáról a tó mögött délkeleti irányban az Oszterva gyepes, köves lejtőit látjuk, ettől jobbra meredek sziklafalak nyúlnak le. A menedékház mögött a Kopki félelmetes sziklái meredeznek. A Menguszfalvi völgy végén a Tátra-csúcs előőrsei emelkednek. Ettől jobbra a különös, négyesormú Bástya nyúlik az ég felé. A tó környékén egymást váltja a luc-, a vörös, a cirbolyafenyő és a törpefenyő. A végtelen természet talán önmagában gyönyörködött, amikor e csodálatos vidéken ennyi szépet összehalmozott. A tengerszem csúcson A tó északi partján cseh túristák sátortábora között tovahaladva, meredek hegyoldalon kanyargóit az ösvény. Ahogy felfelé kapaszkodtunk, lassan elmaradt a luc- és a cirbolyafenyő. A sziklás talajban ilyen magasságban csak a törpefenyő küzd az életért. A Békástavakból csörgedező kis hegyi patak mellett megyünk mindig feljebb. Egy kúpalakú hegyre felérve, a Békás-tavakat látjuk magunk előtt. Keletre és délre gyönyörű kilátás nyílik a szomszédos hegyoldalakra. Tovább, északkelet felé haladva, meredek sziklalépcsőzeten vezet utunk. A sziklafalról szép vízzuhatag porzik alá. Erre már sem a törpefenyő, sem cserje meg nem él. A sziklákon csak egy kis szegényes moha jelzi az életet. Furcsa „mezőn” gyalogolunk tovább. Itt csak szikla terem, meg kő. De abból aztán rengeteg van itt. A húnfalvi-hágóra értünk. Nagyot nyújtózik az ember. Még nyáron is tanácsos egy kicsit felhajtani a kabát gallérját, mert itt mindig fúj a szél és hideg van. Nem csoda — 2415 m magasan vaevunk. — Nem vagyok gyakorlott túrista, bevallom, elfáradtam, mire ide felértem. De megérte! Az ember nem tud betelni azzal a csodálatos látvánnyal, mely innen nyílik. Ámulva néztem le a Poduplaszki völgybe, elmerengve tűnődtem a Jeges- és a Cseh tavak láttán, aztán távolabb, jobbra a Tátra-csú- csok, és a Ganek hihetetlen meredek sziklafalai nyűgözték le figyelmemet. (Folytatjuk)
