Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-26 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ahol a szerencsét árusítják. . . AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 85. SZÄM. ÄRA: 60 FILLÉR 1957. OKTÓBER 26. SZOMBAT? Értsünk szót „Bizonyos tekintetben valahogy úgy fest a helyzet, hogy a munka egy új szakaszának küszöbén vagyunk. Eddigi tevékenységünket úgy tekintjük, hogy a párt és a Népköztársaság elemi rendjét állítottuk helyre. Ez ne­héz körülmények között ment végbe. Most pedig belép­tünk egy olyan szakaszba, amikor normális élet, normá­lis feladatok következnek. A körülmények jobbak, de a feladatok egy kissé bonyolultabbak. Most állhatatosabb és türelmesebb munkára van szükség.” Ezek a szavak az MSZMP budapesti pártaktíváján, Kádár elvtárs beszámolójában hangzottá];: el. S azóta egyre több párttagban. pártaktivistában felmerül: hogyan tovább? Az egyetlen — az ország dolgait reálisan, elfogulat­lanul értékelő — ember előtt sem lehet vitás, nagyot lép­tünk előre. Megnyugtató, örömteljes érzés ma körülnézni az országban. Az összezilált, zűrzavaros, nem sokat ígérő élet. amely egy éve milliókat fojtogatott, már csaknem visszatért régi kerékvágásába. Ezernyi, milliónyi jel bi­zonyítja: rendbejövünk, munkánk, barátaink segítő keze nyomán. S azt, hogy az ellenforradalom okozta sötétségből a világosság felé merre kell menni, a párt, a kormány mu­tatta meg. És az első hetek tétovázói közül mind többen lépnek erre a párt mutatta útra. Ki merné ma azt ordí- bálni, hogy a „tömegek nem támogatják a Kádár-rezsi­met?” Kevesen, Nemcsak azért, mert a karhatalomtól, a munkásőrségtől tartanak ezek, hanem azért is, mert most számolni kell a munkással, a parassztal. az értelmiséggel, akik az elmúlt hónanok alatt megmutatták hovatartozá­sukat. S ha mindezeket számításba veszik: bizony most nagy „rizikóval” jár a hőzöngés. Mindez annak is az eredménye, hogy a párt, a kor­mány szót értett és ért a néppel. Igent mond. ha igennel kell válaszolni, nemet, ha olyasmit lát, tapasztal, ami szépen hangzik, tetszetős — csak éppen nem a nép érde­keit szolgálja E szóértés nyomán szilárdult meg népi demokratikus helyzetünk, e szóértés és a velejáró intéz­kedések teszik még szilárdabbá a népi hatalmat. És a hogyan további kérdésre — bár nemcsak ez az egyedüli — adjuk mi ezt a választ: értsünk szót a jövőben is. Vitatkozzunk. Minden kommunistának, kommunista és nem kommunista vezetőnek legyen meg a bátorsága, merjen beszélgetni, vitatkozni, érvelni. Mert van, bőven van miről. Elégedettek ma az emberek? Sok mindennel igen, sok mindennel nem. De hogy nűnél több legyen az elégedett és minél kevesebb az elégedetlen ember, azért még sokat kell tenni. Tudjuk, hisz nem új dolog: mindenki jobban akar élni, akinek sok mindene van, az is többet akar. Hát még akinek sok mindene hiányzik? Vágya, terve van minden embernek, családnak. S abban szót kell értenünk: jobban kell dolgoznunk azért, hogy az álmok, a tervek valóra váljanak. Almok, tervek voltak régen is, de olyan alapja még soha nem volt, mint napjainkban. Üzemeink, gyáraink termelnek. Munkát mindenki talál és kaphat, aki dolgozni akar. A mezőgazdaságban dolgozók — Tsz-ben és egyéni gazdaságokban egyaránt — sok könnyítést kaptak és még mennyi lehetőség rejlik előttük!? De mind az iparban, mind a mezőgazdaságban eredményesebben kell dolgozni — akkor sokat javítha­tunk dolgainkon. Van is aki sokat tesz, aki „mindent bele ad” a maga, az ország javára. De nem mindenki ilyen! Ma sajnos, úgy állunk, hogy sok még a napot lopó, a tracs- csoló, sétálgató munkás, és tsz-tag megyénkben is. Van olyan, aki nem dolgozik lelkiismeretesen, de elvárja, hogy ő úgy részesüljön a javakból, mint aki becsülettel dol­gozik. És sajnos nem tartunk ott. — legalább is nem min­denhol, — hogy ezeknek a szemébe mondanák: nézd ba­rátom, ez így nem mehet. Ezzel te nem használsz sem magadnak, sem az országnak. S amikor még ezek köve- telődznek. — mint a Mátravidéki Fémművekben is, — akkor előfordul, hogy kommunista művezető nem meri szemébe mondani: nincs igazad. Sőt. nehogy rossz fiúnak lássák, elküldi a pártszervezethez. Mintha csak a párt­titkárnak volna feladata, hogy a népszerűtlen dolgokat közölje a dolgozóval! Dehát mire megyünk az ilyen „jó fiúsággal?” Mire megyünk azzal, — ha mint ebben az esetben is — kom­munista gazdasági vezetők nem merik határozottan ki­mondani a nemet, megmagyarázni, hogy ez így nem lesz jó, hogry ma senki sem várhatja a sült galambot. Többet, jobbat akarunk? Igen! De tegyünk is érte! Élősködni, ki­tartani senkit nem tudunk. Itt még nem tartunk és nem is akarunk. S a tapasztalat az, — több bányánkban, üze­münkben — hogy ebben is és még nagyon sok látszólag népszerűtlen kérdésben is szót lehet érteni. Egyikkel előbb, a másikkal utóbb, — de lehet. Végül is levonhatjuk a következtetést: Ahhoz, hogy az emberekkel szót értsünk, politikai bátorságra, nyilt, őszinte beszédre, világos és határozott döntésekre, intéz­kedésekre és fegyelemre van szükség. S ez különösen áll azokra, akik valamilyen vezető tisztséget töltenek be és természetesen valamennyi kommunistára. És ha ez így lesz, akkor napról-napra többen jönnek rá arra, mi a kötelességük, mit és hogyan kell tenni, ma­guk és valamennyiünk érdekében. Egyszóval: szót értünk! Hetenként közel tízezer lottó, s ugyanennyi totószelvényt ad nak el az egri Totó-lottó irodá­ban. A totózók a 12 találat, a lottózók pedig az öt találat re ményében vásárolják szelvé­nyeiket, s Fülöp Ferenc, az iroda vezetője meg is Ígéri mindenkinek a telitalálatot. — Könnyű neki, nem tőle függ ★ Varga Ferenc: GYÖNGYÖS SZÖLÖKULTURAJÁRÓL ★ Antalfy István: VERSEK ★ Papp János: TOLI JEGYZETEK ★ Fazekas László: PANNÓNIÁVAL A MAGAS TÄTRÄBAN ★ SPORT Az osztrák posta multszázadbeli leveleket kézbesített ki A napokban több osztrák pol­gárt ért meglepetés. Valameny- nyien olyan leveleket kaptak, amelyeket 1894-ben, tehát 63 éve adtak fel. A levelekben az Osztrák-Magyar Monarchia bé­lyegei díszelegnék. A leveleket akkor találták, amikor a közelmúltban Götzisben (Voralberg) egy régi házat reno­váltak. A házban régen egy pos­tahivatal működött. Az osztrák posta nem zavartatta magát, s a leveleket mint félévszázados ké­séssel szabályosan kikézbesítette. Sőt az egyik express levélre sza­bályszerűen ráragasztották az „express“ címkét is. Tíz boldog! család a boldogabb utat választotta Heves megye paprikatermesz­téséről híres községben, Boldogon az elmúlt év októberében fegy­verrel verték szét az ellenforra­dalmárok a „Rákóczi“ termelő­szövetkezetet. Az állatállományt legéppisztolyozták, a tagságot megfélemlítették, szétkergették.’ Azóta a közégben két egyes típusú termelőszövetkezeti cso­port alakult, de nem szűnt meg a régi csoport tagjainak az a tör rekvése, hogy ismét virágzó me­zőgazdasági szövetkezetét alakít­sanak. Októberben ez is sikerüli: egyelőre tíz család összefogásával megalakult a „Béke“ termelőszö­vetkezet. Az új szövetkezet iránt nagy az érdeklődés a faluban, különösen, amióta híre kelt, hogy paprikatermesztéssel növeli majd a jövedelmét. Úgy számítják, hogy még ezen az őszön megdup­lázzák a tagság számát és lerak­ják új gazdaságuk alapjait. | Egymillió darab „Eger“ szivar Az egri Dohánygyár dolgo­zói ez év nyarán kezdtek hozzá új gyártmányuk: az „Eger” szivar nagyüzemi elő­állításához. Ez már az ötödik szivar-készítményük. Az illa­tos, zamatos dohányból készült „Eger” szivarból eddig félmil­lió darabot küldtek az eláru­sító üzletekbe, az év folyamán pedig még ugyanennyit jut­tatnak el a szivarkedvelőknek. A választékot még tovább növelik. A kísérletek befejez­tével most tanítják be a dol­gozókat a „Jáva” nevű szivar­különlegesség gyártására. A kiváló minőségű, külföldi do­hányt tartalmazó, ízléses cso­magolású szivarokat 1958. első negyedében kezdik szállítani a fogyasztóknak. NOV. 7. TISZTELETÉRE: A határidős munkák pontosan el lettek végezve Az Egri Vas- és Fém KTSZ dolgozói egy hónappal ezelőtt indították be a szövetkezetük valamennyi részlegénél a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésének tiszteletére a szocialista mun­kaversenyt, amit azóta már ki is értékeltek. Megállapítást nyert, hogy úgy a munkafegye­— AZ ELMÚLT héten No- vajon megtartották az első Szabad Föld Téli Estét. A me­zőgazdasági tárgyú, filmvetí­téssel egybekötött előadáson közel hetvenen vettek részt. lem terén, mint a minőségi munkában szép eredményeket értek el. Az egy főre eső ter­melést különösen a bádogos és lakatosműhelyekben kimagas­lóan teljesítették. Határidős munkák pontosan el lettek vé­gezve, és ugyancsak a kötbé- res munkák is. Termelő mun­kásokkal szorosan együttmű­ködve végzik munkájukat a szövetkezeti adminisztratív dolgozók is. Mindannyian el­határozták, hogy ezt a mun­kaversenyt a jövőben folyama­tosan tovább fogják vinni. Fejes Pál, Szöv. Biz. titkár Less mivel koccintóim•, gcisdng volt us idei szüret Jó idő járt az idén a szüre- telőkre. A szőlőtermelők ki is használták a verőfényes őszi napokat, s már mintegy 80 százalékát leszüretelték a gazdag termésnek. Az egész évben végzett jó munka ered­ményeként mindenütt maga­sabb lett a termés, mint az el­múlt esztendőben. Az eddigi számítások szerint 20 mázsás megyei átlagtermésre számít­hatunk, azonban, ha csak az oltványszőlők termését vesz- szük figyelembe, 4—5 mázsá­val magasabb az átlagtermés, mint az elmúlt esztendőben. A direktermők kevésbé sike­rültek. A legnagyobb emelke­dés az egri borvidéken volt, ahol néhány dűlőt leszámítva 25 százalékkal több szőlő ter­mett, mint tavaly. Az elmúlt esztendő 14 mázsás átlagával szemben az idén 18—20 mázsát szüretéltek egy holdról. Jó az eredmény a gyöngyösi járás­ban, ott a járás átlaga eléri a 22 mázsát. Bőségesebb volt az idén a termés, s jobb lesz a bor mi­nősége is. Az egész megyében egy—másfél fokkal magasabb volt a must cukortartalma, de Egerben ennél jobb eredmé­nyek is vannak. Gömöri Már­ton egri szőlősgazda 23 és fél cukorfokos burgundi, Szalári József 23 és fél fokos kadarka mustot adott el a borpincészet­nek. Szakácsi Bertalannak 20 és fél fokos lett a leányka­mustja. A gyöngyösi járásban átlagosan egy fél fokkal ma­gasabb a must cukortartalma. Az idei szüretnél sokkal több gondot fordítottak a ter­űi u ' cészet dolgozóinak az a véle­ménye, az idén végre olyan bi­kavért tudnak készíteni, amely méltó lesz régi hírnevéhez. Se­gített ebben a kedvező felvá­máj y* Bőséges termést szüretelnek az Eger-Gyöngyösvidéki bor­pincészet egri célgazdaságában. Jó lesz a bor minősége, egyik büszkeségük a 26 cukorfokos Medoc noir must. melók a bor minőségének meg­javítására. Majdnem . minde­nütt külön szüretelték a vö­rös és a fehérbort adó szőlő­fajtákat. Különösen az egri borpincészet körzetében fordí­tottak erre sok gondot. A pin­sárlási ár is, az, hogy jobb árat kaptak a termelők a külön­szüretelt, bikavért adó adó szőlőért. Ellentétben az eddigi évek tapasztalatival, sokkal jobban haladt a szőlő és a must átvétele is. A meglévő felszereléssel, munkásgárdával háromszor ilyen mennyiséget is zavartalanul és gyorsan át tud venni a vállalat. Jól vizs­gázott a szüreten az egri bor­kombinát, a gépek úgy meg­gyorsították a munkát, egy- egy kocsi szőlő átvétele mind­össze 20—25 percet vett igény­be. A termelőknek nem kel­lett fél-napokat ácsorogni. Volt olyan nap, hogy 1000 má­zsa szőlőt vettek át és fel is dolgozták. A napi átlagos for­galom sohasem maradt a 400—500 mázsa alatt. Megkezdték a bikavért adó szőlők erjesztése után az első préselést. A bikavér a ta­pasztalatok szerint várakozá­son felül jó lesz, nem ritka a 21—23 cukorfokos must. Nagy munka hárult a pin­cegazdaságokra, s a jelek sze­rint jól oldották meg a fel­adatukat. A napokban a MONIMPEX szakemberei megkezdték az exportra ke­rülő bor kiválogatását. A vá­laszték bőséges, hiszen a pin­cészet már 80 százalékra tel­jesítette tervét, ezen belül az egri pincészet már 100 száza­lék fölött tart, s még hátra van az egyszer-kétszer fejtett borok felvásárlása. Lassan befejeződik a szüret, előreláthatólag november tize­dikéig tart. A termés, a vára­kozásnak megfelelően gazdag volt. Ép úgy, mint a gabonák, a szőlők is jól fizettek az idei sokkal gondosabb munkáért.

Next

/
Thumbnails
Contents