Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-19 / 83. szám

A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * 9 fiüdmüvesszOveíhEZBti tiBrssiiedßleni sztreft a iabossäg áruellátásában Megyénk földművesszövet­kezeteinek egyik fontos fel­adata a mezőgazdasági terme­lés elősegítése mellett a lakos­ság áruellátásának biztosítása, a kereskedelem fejlesztése. Szövetkezeti kereskedelmünk az elmúlt időszakban nagy fejlődésen ment keresztül, üz­lethálózatunk kiterjed az egész megyére és közel 500 boltegységet foglal magában. Az állami kiskereskedelem mellett szövetkezeteinknek fontos szerepe van a lakosság áruellátásában, különösen fa­lun. Bolti kiskereskedelmünk ez év III. negyedében 14 száza­lékkal több árut adott el, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Emelkedett a kereske­delmi munka színvonala és egyre rendezettebbek szövet­kezeti üzleteink. Az áruellátás általában jónak mondható, melyhez segítséget adnak a különböző Nagykereskedelmi Vállalatok. Említésre méltó segítséget adnak szövetkezete­inknek a TEXTIL és RÖVI- KÖT Vállalatok a gyors áru­kiszolgálással, de több segít­séget kérünk az ÜVÉRT, Ci­pő- és Vasnagykereskedelmi Vállalattól, nagyobb áruvá­laszték biztosítása és a gyor­sabb kiszolgálás terén. Ma kü­lönösen fontos, hogy falura minél több őszi- és téli ruhá­zati cikket; cipőt, csizmát, üvegárut, edényt és más ipar­termékeket juttassunk el, hogy a dolgozó parasztság megnöve­kedett vásárlóerejét lekössük és az igényeket kielégíthessük. Különösen nagy feladat vár a Vasnagykereskedelmi és ÜVÉRT Vállalatokra, tekintet­tel arra, hogy falun a lakodal­mi szezon most indul meg, melyre nagymennyiségű 'edény- és üvegáru szükséges. Szövetkezeteink a IV. ne­gyedév során 41 százalékkal több árut hoznak forgalomba boltjaikon keresztül, mint 1955. IV. negyedében... Né­hány árucikket kiemelve ■akarjuk bemutatni az áruellá­tás javulását százalékarány­ban; a negyedév során ruhá­zati cikkekből közel 30 szá­zalékkal, motorkerékpárból 82 százalékkal, kerékpárból 50 százalékkal, rádióból 49 szá­zalékkal, kályhából 65 száza­lékkal, varrógépből 45 száza­lékkal többet adunk el, mint 1955. hasonló időszakában. Említésre méltó mennyiséget juttatunk falura mosógépből is. A jobb áruellátás érdeké­ben őszi vásárt rendezünk Hevesen október 26—27-én az állami kiskereskedelemmel közösen, ezenkívül több helyi ■szövetkezeti vásárt, divat- és árubemutatót, mezőgazdasági kisgépkiállítáát szervezünk. Az idényjellegnek megfelelően a kirakatok is át lesznek ren­dezve. A lakosság igényeinek felmérése, valamint a szövet­kezeti vagyonkezelés további megjavítása érdekében jobban támaszkodnak a földműves­szövetkezetek a választott szervekre, tagbizottságokra. Közétkeztetési egységeink­nél is javult az áruellátás, bár a negyedév során néhány ital­féleségből — szikvíz, sör — kismértékben borból — átme­neti hiányok mutatkoztak. Az áruhiány különösebb forga­lomcsökkenést nem vont ma­ga után, sőt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 28 százalékos emelkedést értünk el. Több szövetkezetünknél, mint például a hevesi, füzes­abonyi, különböző rendezvé­nyeket szerveztek, nóta- és zeneestekkel szórakoztatták a fiatalságot, szövetkezeti tag­ságot. Közétkeztetési egysé­geink kultúráltsága is szépen javult, jelenleg már vannak olyan cukrászdáink, vendéglő étkezdéink, amelyek országo­san is felveszik a versenyt a szövetkezeti, de állami egysé­gekkel is. Például a hatvani cukrászda, gyöngyösi vendéglő­étterem, füzesabonyi cukrász­da, vendéglő, stb. Említésre méltó javulás mu­tatkozik italboltjainknál is. Például a káli fmsz. vasútnál lévő italboltjában, valamint az egri fmsz. Rózsakért italbolt­jában, de több szövetkezeti italboltban is. A IV. negyedév során 60 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítunk le, mint 1955. utolsó 3 hónapjában. Sokkal több hidegételt, cukrászdái terméket, valamint étkezdéi saját készítésű ételféleségeket hozunk forgalomba. Az őszi- és téli estéken földművesszö­vetkezeteink különböző ren­dezvényekkel szórakoztatják a falu népét. A lehetőséghez mérten minden szövetkezetnél rendezni fogunk disznótoros vacsorát, szüreti bált, Katalin bált, nótaestet, bevonjuk a szövetkezetek kultúrcsoportja- it a dolgozók szórakoztatására. Kereskedelmi tevékenysé­günk fontos részét képezi a mezőgazdasági termeléshez szükséges növényvédőszerek, valamint a különböző mező- gazdasági felszerelések bizto­sítása. Ezen feladatot a me­gyei MEZÖSZÖV lerakatunk bevonásával hajtjuk végre. Azt, hogy mezőgazdasági kis­gépeinket és növényvédő sze­reinket a dolgozó parasztság mennyire igénybeveszi, az alábbi számadatok hűen tük­rözik; Ez év első felében 175 szá­zalékkal több műtrágyát jut­tattunk el földművesszövetke­zeteinken keresztül a dolgozó parasztság részére, mint az el­múlt egész évben. Az egyéni­leg dolgozó parasztság részére 1956—57-ben 960 db ekét, 620 készletboronát, 275 db vető­gépet, 1200 db különböző mé­retű szőlőprést, 27 db tejszepa­rátort értékesítettünk. Elősegí­tettük a lakosság építkezési munkáját, amit bizonyít az a tény, hogy 150 százalékkal több építkezési anyagot (tég­lát, cserepet, gerendát, stb) juttattunk falura, mint a múlt évben. A továbbiakban is fontos feladatunknak tartjuk, hogy a MEZÖSZÖV lerakatunkon keresztül biztosítsuk a külön­böző mezőgazdasági felszere­léseket, a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, gép­állomások, valamint az egyé­nileg dolgozó parasztok ré­szére. A IV. negyedévben ugyancsak megfelelő készlet­tel rendelkezünk. Raktárun­kon jelenleg is biztosítva van több mint 500 db eke, 60 db vetőgép, 180 készlet magtaka­ró és rögtörő borona, azon­kívül kukorica morzsoló, da­ráló, stb. mezőgazdasági szer-' áruk, ásó, lapát és számos olyan árucikk, amely a dolgozó parasztság mezőgazdasági munkájának megkönnyítésére és a termelés hozamának emelésére szolgál. Folyamatosan gondoskodunk a raktárak feltöltéséről, vala­mint kisgépbemutatók rende­zésével arról, hogv a falu la­kossága megismerje a legújabb típusú mezőgazdasági kisgépe­ket és felszereléseket és szol­gálatába állítsa azokat. Havellant Ferenc MÉSZÖV ig. ein. helyettes. Jegyezzünk újabb részjegyet a Földművesszövetkezetnél Megyénk földművesszövet­kezetei évről-évre erősödnek, fejlődnek, egyre több és jól felszerelt szövetkezeti áruhá­zak, üzletek, vendéglők bizto­sítják a parasztság, a szövet­kezeti tagság szükségleteinek kielégítését. Ez mérhető le me­gyénk valamennyi községé­ben, de így is a helyes, mert a földművesszövetkezetek na­gyobb áruforgalma, felvásár­lása, egyszóval erősödése egy­ben azt is jelenti, hogy gaz­dagabb a falu dolgozó népe, a földművesszövetkezeti tag­ság, de még is van néhány olyan jelenség is, ami fölött nem lehet szó nélkül elmenni. A múlt évben elért nyere­ségből a földművesszövetke­zetek a tagok részjegy utáni részesedésére, valamint a vá­sárlási és értékesítési vissza­térítésre és a tagoknak járó egyéb juttatások fejében kö­zel 5 millió forintot fizettek vissza megyei viszonylatban. Akkor, amikor a földműves- szövetkezetek tagjaiknak egy év leforgása alatt ilyen hatal­mas összegeket fizetnek ki, a földművesszövetkezetek tagjai által befizetett részjegyek ösz- szege, melyet fennállásuk óta a mai napig befizettek, kere­ken kifejezve, mindössze 3 millió forintot tesz ki. Ebből a néhány számból is kitűnik tehát, hogy a szövetkezetek tagjai többszörösét kapták vissza készpénzben 1 év lefor­gása alatt annak az összeg­nek, amit részjegyként mind- ezideig befizettek a szövetke­zetnek. Úgy tűnik, mintha a földművesszövetkezetek el sem tudnák képzelni gyarapodásu­kat másképpen, minthogy egy- egy új létesítmény építésekor az államhoz ne forduljanak kölcsönért..Ez a helyzet azon­ban nem mondható egészséges fejlődésnek minden esetben annak ellenére, hogy érthető és indokolt, hogy az állam je­lentős összegekkel segítse a földművesszövetkezeti moz­galmat, de ugyanakkor jogo­san el is várhatjuk, hogy a szövetkezetek erősödésével egyidejűleg csökkenjen az ál­lami kölcsön és növekedjen a földművesszövetkezet saját tőkéje. Általában minden község­ben, de megyei viszonylatban is lemérhető, hogy komoly a földművesszövetkezetek fej­lődése, azonban az elért ered­mények egyáltalán nem jelen­tik azt, hogy most már min­den rendben van. Több helyen akad még olyan üzlet, vagy felvásárlótelep, amelyet kor­szerűsíteni kellene. A most lezajló küldőtt(köz)gyűléseken több helyen elhangzik az is, hogy az italbolt, a vendéglő hálózatát is bővíteni kellene és kellene még sokkal több mezőgazdasági kisgép a szö­vetkezet birtokába, amit a ta­gok használatára lehetne bo­csátani. Várhatjuk-e azonban az államtól, hogy az ellenfor­radalom 23 milliárdos kárte­vése után is mindent ő adjon, a szövetkezet és tagjai pedig ne járuljanak ehhez hozzá. Felvetődik a kérdés: kié lesz az épülő bolt, a raktár, a kis­gépek, a felvásárló telepek, ki használja és kinek lesz első­sorban anyagi haszna belőle. Erre egyszerű a magyarázat, természetesen a földművesszö- vetkezetnek, a szövetkezeti tagságnak. Az ellenforradalom idején többektől hallottuk azt a kö­vetelést, hogy a földműves­szövetkezetek legyenek füg­getlenek a párttól, a kormány­tól. Vájjon mi lett volna a földművesszövetkezetekkel, ha valóra vált volna ez a köve­telés. A számok nem hazud­nak, a tények bizonyítják, hogy bizony megdöbbentő, hogy milyen kevés a tagság pénze a földművesszövetkeze­teknél az állami kölcsönökhöz képest. Úgy gondoljuk, hogy minden józanul gondolkodó szövetkezeti tagnak, dolgozó parasztnak csak az lehet a véleménye az ellenforradalom pusztításai után, hogy köte­lességünk nehéz helyzetben lévő államunk tehermentesí­tése újabb földművesszövetke­zeti részjegyek befizetésével. Ezért mi azt várjuk a földmű­szövetkezet minden tag­jától, hogy mindenki anyagi erejéhez mérten jegyezzen újabb részjegyet saját föld­művesszövetkezeténél. Több, mint 80 ezer földmű­vesszövetkezeti tag van me­gyénkben és ha minden tag R verpeléti földmíívesszövetkezet versenyfelhívása a IV. Országos Kongresszus tiszteletére Verpelét- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazga­tósága és dolgozói a IV. Országos Kongresszus tiszteletére a kereskedelmi tervek teljesítése és a lakosság jobb áruellásása érdekében versenyre hívják ki Heves megye összes földmű­vesszövetkezeteit. Feltételek: 1. Kisker, áruforgalmi terv 102 százalékos teljesítése. 2. Közétkeztetési áruforgalmi terv 104 százalékos teljesítése. 3. Rend és tisztaság előírásszerű betartása. 4. Kirakatok korszerű rendezése (Kirakatok kéthavonkénti rendezése.) 5. 1956. IV. n. évhez viszonyítva a kiskereskedelmi költ­ségszintet 0.2 százalékkal, a közétkeztetési üzemágnál 0.7 százalékkal csökkentjük. A verseny értékelésére a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztá­lyát kérjük fel. VERPELÉTI FMSZ IGAZGATÓSÁGA ÉS DOLGOZÓI NEVÉBEN: Dudás Jánosné Igazgatóság Elnöke A Földművesszövetkezetek Heves megyei Szövetkezeti Központjának Igazgatósága helyesnek tartja és támogatja a Verpelét és Vidéke Körzeti Fmsz. kezdeményezését és ké­ri a megye összes földműves­szövetkezeteinek dolgozóit, hogy csatlakozzanak a felhí­váshoz és ezzel is fejezzék ki tiszteletüket a IV. Kongresz- szus iránt. jutalmat tűz ki, amelyet la dolgozók jobb áruellátása ér­dekében legjobb eredményt elérő öt földművesszövetkezet között oszt ki. I. díj 3000 forint II. díj 2500 forint III. díj 2000 forint IV. díj 1500 forint V. díj 1000 forint MÉSZÖV Igazgatósága nevében: Az Igazgatóság a verseny ér­tékeléséhez 10.000 forint cél­Havellant Ferenc, Igazgatóság Elnökhelyettese fokozott felelősséget érez sa­ját földművesszövetkezete iránt és legalább 50 Ft értékű részjegyet jegyezne, sokat se­gítene a földművesszövetkeze­teken és jelentősen tehermen­tesítené az államot. így még jobban magáénak érezné min­den tag saját szövetkezetét. Ennek szükségességét már ed­dig is számos földművesszö­vetkezeti tag felismerte és több helyen határozatban is kimondották a megrendezett küldött(köz)gyűléseken, hogy újabb 50 Ft-os részjegyet fi­zetnek be. Ez történt Füzes­abonyban is, ahol a szövetke­zeti taggyűlésen azonnal 15 szövetkezeti tag fizetett be újabb 50 forintos részjegyet, de ezt határozták el a leg­utóbb megtartott hevesi föld­művesszövetkezeti küldött- gyűlésen is. Ennek a mozga­lomnak már is megvannak az eredményei. A IV. Országos földművesszövetkezeti kül­döttgyűlés tiszteletére és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak alkalmából verseny-szel­lem alakult ki a földműves­szövetkezetek között a rész­jegyalapok növelése érdeké­ben. Ennek eredményeként a tagok által ez évben befizetett újabb részjegyek összege el­érte a 700 ezer forintot. Eb­ben a versenyben a legjobb eredményt a mai napig a pa- rádi, recski, ecsédi, tarnabodij apci, karácsondi, kompolti, adácsi és a besenyőtelki föld­művesszövetkezetek érték el. Szeretnénk azonban azt is, ha ezt megértenék Visontán, Tiszanánán, Mezőtárkányon, Egerben, Pélyen, Erdőköves- den és még több földműves­szövetkezetnél is. Süveges Benedek szöv. pol. oszt. vez. Hogyan csávázzunk ? A gabona-üszög, amellett, hogy 20—30 százalékkal csök­kentheti terméseredményün­ket, őrléskor a lisztbe kerül­ve, az emberi egészségre is ár­talmas. Éppen ezért feltétlenül vé­dekezni kell ellene. Évekkel ezelőtt, amikor vé­dőszereink még nem voltak olyan tökéletesek, mint ma, a gabona-csávázáshoz (pácolás­hoz) a réztartalmánál fogva gombaölő rézgálic-oldat ter­jedt el. A réz azonban és így a rézgálic oldat is, csökkenti a vetőmag csíraképességét, de csökkenti a növény áttelelő képességét is, így a rézgálic- cal csávázott búzánál a téli fagy nagyobb károkat okoz. — Emiatt a növényvédelmi kuta­tók igyekeztek olyan szert ki­kísérletezni, amely amellett hogy a vetőmagra tapadó üszögspórákat elöli, a gabona csíraképességét és a növény fagyálló képességét nem ront­ja. Ilyen szer a Higosan nevű nedves csávázószer, mely nem­csak hogy nem rontja a mag csíraképességét, hanem még serkentőleg is hat a csírázás­ra és nemcsak az üszög, ha­nem még néhány más gabona­betegség (hó-penész, levél- csíkoltság) ellen is védelmet nyújt. A Higosan általában 20 dkg- os csomagolásban szerezhető be a Földművesszövetkezet boltjaiban. Egy ilyen tasak tar­talmát 80 liter vízben kell fel­oldani, hogy alap oldatot kap­junk. Ebbe az alap oldatba zsákvászonnal bélelt vessző­kosárban egyszerre 25 kg ga­bona vetőmagot merítünk be úgy, hogy ezt az oldat legalább egy tenyérnyire lepje el. A magot 15 percig áztatjuk, köz­ben többször fekavarva, a csávázólé felszínére feljött lé­ha, vagy üszögös puffadt sze­meket lemeregetjük és meg­semmisítjük. Minden további 25 kg vetőmag csávázása után egy külön edényben az alap oldathoz hasonlóan készített pót oldatból, búzánál 4 liter, árpánál 5 liter, zabnál 6 liter oldatot öntünk az alap oldat­hoz. 80 liter alap oldatban — min­den 25 kg mag után pót oldat­tal kiegészítve — összesen 300 kg vetőmagot csávázhatunk. A csávázott vetőmagot te- nyérni vastagon kiterítve meg­szárítjuk, utána olyan zsákba tesszük, melyet előzetesen szintén megmártottunk a csá­vázó oldatban és megszárítot­tunk. A Higosan higany tartalmá­nál fogva méreg, ezért feltét­lenül be kell tartani az óvó­rendszabályokat. Vigyázzunk, hogy a szer vagy az oldata szembe, szájba, vagy bőrfe- lületre ne kerüljön, kézzel ne nyúljunk az oldatba. A megmaradó csávázó olda­tot öntsük olyan gödörbe, me­lyet legalább 30 cm vastagon beföldelhetünk, hogy gyermek vagy állat hozzá ne férjen. A csávázás befejeztével és evés előtt gondosan mossuk meg kezünket szappannal. HOLLÓ GÉZA főagronómus Vegyük igénybe a földmű­vesszövetkezet kölcsöngépeit, gyorsabb és jobb munkát vé­gezhetünk vetőgéppel. OOO Ha termelési szerződésünket megkötöttük, azonnal vigyük ki a földművesszövetkezettől a meghitelezhető kálisó és szuperfoszfát műtrágyát. A káli és szuperfoszfát lassú ha­tású trágya, ezért feltétlenül még ősszel szórjuk ki föl­dünkre. Jelöljük ki új telepítésű gyümölcsfáink helyét és már most ássunk részükre 60 cm mély 140x140 cm átmérőjű gödröket. A kiásott földet 8—10 napig hagyjuk levegőzni. „Földművesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Kársly u. 2. szám alá küldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents