Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-16 / 82. szám
1957. október 16. szerda népújság 71 EGY HALDOKLÓ, AKI ÉLNI AKAR HELYESEBBEN, AMELY élni akar. Mert a haldokló: az egri Balázs Ignác termelőszövetkezet, s ez az állapot nem új keletű, csak soha ilyen világosan még nem mutatkozott meg — legalább is első pillanatra — hogy magában hordja „halálát”, hogy úgy látszik már menthetetlen. Mert a látszat ez, a szövetkezet életének tényei ezt mutatják, mert mi szükség van olyan termelőszövetkezetre, amely megalakulását követő egy-két esztendőt kivéve, csak szégyent hozott a mozgalomra, s széthúzás, vita, majd pedig az ellenforradalom metszegette sorra lefelé, alig sarjadzó hajtásait, mert... De lássuk inkább azokat a tényeket, amelyek elgondolkodtatóak és alapos megfontolást kívánnak az illetékesek részéről: hogyan tovább, s egyáltalán tovább-e? 130 hold föld, 28 tag. A tagok jó-fele öreg, másik fele majdhogynem mind asszony, fiatal férfi mindössze három van ebben a termelőszövetkezetben, készpénz egy gyereknek is kevés zsebpénzre, adóság is van bőven, jószág az Öt lovon kívül semmi, talán még egy árva kapargáló tyúk sem. S mindehhez: ismeretlen itt a munkaegység szerinti elosztás elve, minden tag részibe— a termés 40 százalékáért — fogott fel annyi földet, amennyit megbír, s olyat, amihez ért. Ki szőlőt, ki kukoricát, ki mást. A kocsisok, az egy-két „belső” ember havibéres. így aztán minden ez a termelőszövetkezet, csak éppen szocialista nagyüzem, társasgazdálkodás nem. Azazhogy legfeljebb csak „társasgazdálkodás.” Közeledik az év vége, a szövetkezeti gazdálkodás mérlege, a megye tsz-eiben lázas munka, tervezés jelzi ezt. Itt mindebből semmit sem találsz. Ami bor lesz, abból éppen kifutja az esedékes adósság, meg a fixfizetésesek bére, — s aztán kész, nincs tovább. Lesz azért olyan család, amelynek van munkaereje és volt szőlője résziben, amely megkereste azért a 30 ezer forintot, s ez nem rossz dolog. De lesz olyan, amely még a tízezer forintot se nagyon... Hiába, nincs munkaegység szerinti elosztás, mindenki elsősorban abból részesül, amit részesként művelt. | MI LEGYEN HÁT) ezek r;-----r—-----------——L ut án ebből a szövetkezetből, amelynek tagjai majdnem mind agrárproletárok, s amelynek tagjai döntő részt hallani sem akarnak a feloszlásról. Csak Boza bácsi, a szövetkezet legöregebb és legrégibb tagja, de az is csak úgy, hogy utána alakítsanak egy újat. Nem akarnak feloszlani, jónéhány öregje azért, mert várja a szövetkezeti nyugdíj- törvényt, a többség meg azért, mert bízik, maga sem tudja mibe: az államban, amelytől megint rövidlejáratú hitelt akarnak felvenni, magukban, hogy majd csak lesz valahogy, meg általában a szövetkezésben. Igen, abban a szövetkezésben, amely számukra eddig nem sok jót hozott, de tudják, hogy őzért bizony döntp módon csak a szövetkezet a felelős, s amelyet már mégiscsak megszoktak és másutt vitán felül igaz emberi életet nyújt a tagok számára. lm a haldokló, amely élni akar. Élni, lenni, egészségessé válni és megerősödni. De hogyan? Miből? Megint és újból az állam? Kétségtelen, hogy a kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, amelyek csak egyedül képesek biztosítani a paraszti felemelkedést, az egész ország jó és bőséges ellátását. De vájjon nem lyukas vederbe öntenénk a vizet, mint sajnos, tettük eddig? — Nézze elvtárs, tudjuk mi már jól, hogy hol a hiba — mondja Vörös Imréné, a szövetkezet egyik és nem régi tagja. Nincs munkaegység, ami ösztönözne, nincs jószág, ami pénzt hozna. Itt mindenki csak magával, a maga 40 százalékával törődött, s_ nem a közössel. Csináljuk éppen az ellenkezőjét, s majdcsak egyenesbe jövünk. De feloszlani? Ha már novemberben, vagy decemberben nem oszlott fel a Balázs Ignác? Jónéhány an, akik csak úgy betévedtek az irodába, bólogatnak rá, hogy valóban semmiképpen sem szükséges feloszlatni ezt a szövetkezetét. Bitai Lehelné, a tsz könyvelője, aki inkább csak a múlt igazolására, mint meggyőződésből mentegette a jövedelemosztás itteni elvét, rögtön hozzá is tette: — Kukoricánk van, nem is kevés. Az államtól kérünk jövő évig hitelt és sőrét hizlalunk. Arra már az állam ad előleget, — ez lesz az első lépés. Meg veszünk anyakocát, meg hízónak valót. Talpra tudunk mi állni, higyje el az elvtárs, talpra. TALPRA TUDUNK ÁLLNI! Talpra! Ezt bizonygatja az elnök is, ezt a többiek is. Megható ez a ragaszkodás, de az élet nem tűr lírizálást, hanem csak — talán! — száraz tényeket. Mert rögtön felmerül a kérdés, ki fogja gondozni a Sőréket? Hozzáértő ember nincs a szövetkezetben. A hízókkal, az anyakocákkal valahogy csak elbánnak, ahhoz azért majd mindegyik ért valamelyest, de a nagyüzemi ső- rehízlaláshoz... nos... ahhoz egyse. Mint ahogy a tehenészethez sem, amelynek egye- deit szépen el is adogatták még az év elején. Hozhatna pénzt a konyhára, nem is keveset az úgynevezett „káposztáskert”, amely majd harminc- hold, s mint a neve is elárulja öntözésre, belterjes gazdálkodásra való föld az. Azért is termelt ott a szövetkezet, — árpát, meg búzát. Helyesebben azért, mert szakember, erő ahhoz se lett volna. Belépni ebbe a termelőszövetkezetbe, bizony nem nagyon akarnak az egri gazdák, s ez érthető is. Az év elején kilépett nyolc tag, visszajönne, de ők meg nem kellenek, örültek az itteniek, hogy kiléptek végre. „Mi lesz veled emberke?” — mi lesz veled Balázs Ignác termelőszövetkezet. Segít-e a dolgon a nagy akarás, segít-e, hogy a közgyűlés már határozatot hozott: az új gazdasági évben csak munkaegység elszámolás lesz, betartják az alapszabályt? Állattenyésztés, — s különösen Egerben — belterjes nagyüzemi gazdálkodás nélkül nincs szövetkezeti élet. Nem is lehet, mint hogy éppen ennek a szövetkezetnek a példája is igazolja ezt. Nehezíti még a dolgot, hogy igen furcsa elképzeléseik vannak az itt dolgozó tagoknak. Nevezetesen: „Nekünk ne adjon senki tanácsot, tudjuk, hogy mi kell nekünk magunk is” — hajtogatják unos-unta- lan. Igaz, hogy legtöbbször egy darab kalács többet ér, mint egy adag tanács, de azért nem mindig. Mint ahogy mostani segítséget nem tűrő makacsságukban sem ártana, ha a város vezetői, a tanács, a pártbizottság alaposan megvizsgálná sorsukat. Egyesüljenek-e (ez is csak tanács, remélem nem sértődnek meg a tagok?) a Nagy József tszel? Van-e lehetőség, és érdemes-e, hogy az állam ismét anyagi segítséget nyújtson ennek a szövetkezetnek? Vagy nem marad más hátra, mint a feloszlás? HUSZONNYOLC EMBER sorsáról, tervéről, egy szövetkezet jövőjéről, s itt közvetlenül Egerben, az egész szövetkezeti mozgalom további fejlődéséről van szó. Mert így ahogy van, ez tarthatatlan, ez bizony szégyenfolt a mejgye erőteljesen fejlődő, sok vihart kiállt és legyőzött szövetkezeti mozgalmára. Ha így marad, inkább ne legyen, legyen majd új, jobb és erősebb. De ha van rá mód, hogy építsenek erre az „élniakarásra”, akkor — úgy vélem — meg kell próbálni. Feltétlenül! GYURKÖ GÉZA RÁDIÓ MŰSOR SZERDA, OKTOBER 16. 8.10: Népszerű operarészletek. — 9: Rádióegyetem. — 9,30: Népi zene. — 10.10: Jégvirág. Verses mese. — 11: Könnyű zene. — 11.30: Kórusszvil. — 12.10: Tánczene. — 13: Lányok, asszonyok ... — 13.10: Klasszikus operettek. — 14: Népi együttesek műsorából. — 14.45: A Gyermekrádió műsora. — 15.05: Ifjúsági riporlműsor. — 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.45: A Tarafió-fivérek gitároznak. — 16.10: Szív küldi... — 17: A forradalom vezérkarában. Máthé györgy írása. — 17.15: Részletek a „Sámson és Delila-' c. operából. — 18,10: Ma negyven éve történt. — 18.15: Köny- nyű muzsika. — 18.45: Előadás a magyal híradástechnikáról. — 19: Magyarországon járt szovjet művészek hangversenye. — 19.43: Szórakoztató zene. — 20.20: Tengeri-hántás. Arany János verse. — 20.25: Hangversenyközvetítés a Jugoszláv Rádió IV. Könnyűzenei fesztiváljáról. — 21.15: Szabadság, szerelem. — 22.20: Lóversenyeredmények, — 22.25: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 23.25: Népi zene. — 0.10: Tánczene. CSÜTÖRTÖK, OKTOBER 17. 8.10: Könnyű zene, — 8.40: Kórusok. — 9: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: Ifjúsági műsor. — 9.25: Ajándékműser gyermekek kívánságára. — 10.10: Rádióegyetem. — 11: Csendes Don. Részletek Solohov regénvéből. — 11.20: Vaszy Viktor népdalfeldolgozásaiból. — 12.10: Operarészletek. — 13: Móricz Zsigmond két elbeszélése. - 13.15: Hangszerparádé. — 14: Zenekari hangverseny. — 14.40: Zenés beszélgetés az Állami Népi Együttes tagjaival. — 15,20: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Népek zenéje. Ha olcsón és jól akar étkezni, keresse fel az egri Vendéglátó Vállalat YÉPBÜFÉJÉT, Bajcsy Zsilinszky u. 6. Saját készítésű ruszli 1 adag 2.— Ft Disznótoros készítmények Állandóan friss házi kocsonya Olcsó borok, 13—15 Ft-os árban Kitűnő egri kadarka, csemege borok és egyéb italok, jó minőség — olcsó árak. — 16.30: Mi történt Zilahi Kos- suth-díjas professzor találmányával? — 17: Irodalmi kislexikon. — 17.15: Operett- és filmzene. — 17.55: Ma negyven éve történt. — 18.10: Könnyűzenei híradó. — 18.45: Riportműsor a kereskedelemről. — 20.55: Rendületlenül. Arany János verse. — 22.45: Tánczene. — ' 23.10: Zenekari hangverseny. — 0.10: Magyar nóták. PÉNTEK, OKTOBER 18. 8.10: Operettrészletek. — 8.50: Népi zene, — 9.10: Zenekari hangverseny. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 11: Rádióegyetem. — 11.30: Zongoraművek. — 12,10: Tánczene. — 13: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Színes népi muzsika. — 14: Úttörő-híradó. — 14.20: Részletek Gluck operáiból. — 15: Ifjúsági műsor. — 15.40: Hajdú Mihály: Szonáta. — 16.10: Könnyű zene. — 16.50: A Szovjet Filmhetekről. — 17: Szív küldi... — 18.10: Zsolnai Hédi és Csákányi László énekel. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19: Legszebb operalemezeinkből. — 19.40: Sporthíradó. — 20.20: A tudós macskája. Arany János verse. — 20.25: Ezt halgasáák meg! Kéri Önöktől Brachfeld Siegfried. — 21.15: Őszi tájakon... — 21.20: Bartók-hangverseny. — 23.10: Közkedvelt melódiák. — 0.10: Liszt-dalok. 3 s® a 0:0000 BÖSENDORFER zongora eladó. Németh Mihály, Gyöngyös, Nemetz József út 13. A FELNEMETI F űrészüzem keres azonnali belépésre egy fő vizsgázott fűtőt, egy fő vizsgázott gépészt, és kettő lakatost. Jelentkezzenek mindazok, akik gyakorlattal rendelkeznek. Jelentkezés naponta regggel 8-tól 12-ig. MEGNYÍLT az EGRI FODRÁSZ KTSZ Eger, Tizeshonvéd utca 16. ARCÁPOLÁS Zsíros és száraz arcbőr szakszerű kezelése. Előadásokra, estélyekre alkalmakra TELJES KIKÉSZÍTÉS Szőrtelenítés, ránctalanítás, szeplős-pattanásos, tisztátalan arcbőr teljes kikezelése. MÉHPEMPÖS KEZELÉSEK Vitaminos-Hormon-Elektromos-Hőpakolások. Szakorvosi ellenőrzés! MINDENNEMŰ keménykró- mozási munkát és mezőgazdasági gépek javítását vállaljuk a legrövidebb határidőn belül. Egri Finommechanikai és Vasipari V., Eger, Finommechanikai üzem, Sándor Imre u. 4. BELYEGET, régi levelezést, gyűjteményt veszek, Halász, Budapest, Lánchíd utca 11. ELADÓ 1 szoba, konyhás, lakás mellékhelyiségekkel, Nagy- visnyón közvetlen az állomás mellett. Érdeklődni lehet: Eger, Attila u. 11. SÜRGŐSEN eladó kifogástalan állapotban 125-ös első-hátsó teleszkópos Csepel. Gyöngyöshalász, Szmrecsányi út 3. EGYLOVAS, négykerekű kétszemélyes hintó eladó. Eger, Fog, lár utca 6. 170 literes Rökkfejes szőlőprés eladó, Tvádv, Gyöngyös, Huszár utca 11. MINŐSÉGI kisméretű ebédlőbútor 10 drb-ból 5.000.— forint. Budapest, II., Fillér u. 30. Szegő. NYELVTANULÁS, fordítás, tanár nélkül, fordítókulccsal, levelezve is. írjon: Nyelviskolának, Bpest, Böszörményi út 3/1,. BIRKA-DŰLŐBEN 1 hold szőlő eladó. Eger, .Tókai u. 2. Két kép az egri Könyvesboltból TIÄZ eladó, Eger, Ladányi út 1 szám. A AA> Népújság báli belépőket, mely egy hónapi ingyenes Népújság-előfizetést biztosít, kérjük október 20-ig a postásoknak, vagy a kiadóhivatalnál leadni. A későbben eljuttatott megrendelőlapokat az elszámolások lezárása után nem áll módunkban elfő- j gadni. Közel 30 ezer kötet könyv áll a vásárló rendelkezésére. -- ? ;j Sz eredi Mária, a bolt egyik eladója könyve- ssffp két válogat a gl •» teli polcokról Havonta átlagosan 100—120 ezer forintos forgalma van ennek az üzletnek. Csiffáry András szép- irodalmi könyveket ajánl a vásárlóknak Megkezdődött a rostkender szerződtetése Megyénkben a cukorrépa és a dohány mellett legfontosabb ipari növényünk a rostkender. Evek óta több száz holdon termelnek termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink kendert, a kikészítő telep részére. Az elmúlt években a helytelen szerződtetési eljárások következtében meglehetősen alacsonyak voltak az átlagtermések és ez a körülmény eléggé kedvét szegte a termelőknek annyira, hogy a terület feléoyire csökkent. Ebben az esztendőben azonban az átagtermés magasra ugrott. Az eddigi 13—15 mázsás átlagtermés 20 mázsára emelkedett. Mi az oka ennek? Az erőszakos szerződések először, azután a másfélszeres beadási kedvezmény a szerződést megkötő termelők nagyrészéi arra az elgondolásra bírta, hogy csak szemre termeltek. Nem tartották be a legelemibb agrotechnikai feltételeket: a trágyázást, az őszi mélyszántást és a korai vetést. Gondolták, majd csak terem valami, fő, hogy nem kell a területről beszolgáltatást teljesíteni. Az idén más volt a helyzet. Aki szerződött, azért tette, mert nyereséghez akart jutni. Kellően előkészítette a földjét és időben ve- tett. így emelkedett ugrásszerűen az átlagtermés és hogyha az össze] főleg a dolgozó parasztság körében nincs meg a föld szempontjából a bizonytalanság, az átlagtermés magasabb is lehetett volna. Minden remény megvan ahhoz, hogy magasabb is lesz. Néhány példa az elmúlt évek termeléséből. A füzesabonyi Szabad Nép tsz éveken keresztül 30—40, sőt 50 mázsás átlagot termelt. Ugyanígy a komlói Dózsa, a füzesabonyi Petőfi tsí. Tóth János füzesabonyi és Lovász László újlőrinc- faivi dolgozó parasztok átlagtermése 40—60 mázsa között mozgott, A kiskörei állami gazdaság idei átlagtermése 36 mázsa volt, a szécsényi Tangazdaságé 47 mázsa. És mind azért, mert betartották a termelési utasításokat. Felelősségünk teljes tudatában kijelenthetjük, hogy a megyében a szikes és homokos talajok kivételével mindenütt biztos a 30— 40 mázsás termés, ha ősszel trágyázunk és mélyen szántunk, tavasszal pedig korán vetünk, feltétlenül április legelején. Nem kell félni a fagytól. Ki lehet számítani, hogy ha a textiijuttatással együtt átlag 150 forint egy mázsa i. osztályú keu- derkóró ára, akkor mennyivel több jövedelmet ad, mint egy hoki kukorica termelése. Nem beszélve arról, hogy a kendert kapálni sem kell. Komoly munka csak a vágás és kötözés, ez pedig megéri az árát. A mai nappal a Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat a Meszöv-el karöltve megkezdte a rostkender szerződések megkötését. Kössünk rostkenderre termelési szerződést! Tiszántúli Rostkikészítő V. Heves megyei Termelési felügy. EGRI VAS- és FÉM KTSZ a dolgozók szolgálatában Műköszörűs részlege Alkotmány u. 2 sz. alatt szakszerűen élez minden háztartási vágóeszközt, ollót, kést, borotvát, húsőrlökést. Töltőtolljavító részleg: Széchenyi u. 7. sz. alatt töltőtoll javítást szakszer űen végez. Kerékpár javító részleg: Széchenyi u. 7 sz. (udvarban) szakszerűen javít a legkomplikáltabb és márkás külföldi kerékpárokat. Motoros részleg: Foglár u. 4 sz. Csepel, Pannónia és mindenfajta speciálmotorok javítása.
