Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)

1957-10-09 / 80. szám

1957. október 9. szerda. NÉPÚJSÁG 5 „Nem várjuk, hogy mások gondolkozzanak helyettünk“ eredeti mintájára hengereljék. Ezt a problémát kilenc év óta nem sikerült megoldani. A esúcssíneket sok munkát és pénzt igénylő módszerrel, gya­lugéppel munkálták meg. Az idén Sikerült megegyezésre jut­ni a diósgyőriekkel, hogy a váltógyáriak elgondolása sze­rint egy újfajta hengerrel, a végleges formájára hengerel­ték a csúcssíneket. Csak ez az egy megoldás évi kétszázezer forinttal gyarapítja a gyár nyereségét, jelentős mennyisé­gű anyagot, munkabért és szer­számot takaríthatnak meg vele. Egy másik módosítás, melyet szintén úgy oldottak meg, _— hogy a gyártmányuk minősége ne romoljon, s mely a megren­delőkkel folytatott tárgyaláso­kon kapott szentesítést, a tízes lemezek elhagyására vonatko­zik. Százezrekkel mérhető hasznot hozott a gyárnak és a népgazdaságnak az az ötlet, s ehhez jönnek még a kisebb termelési módosítások, melyek szintén önállóságuk, felelős­ségérzetük növekedésének kö­szönhető. Az ügyes, szakszerű gazdál­kodás eredménye már most mutatkozik. Ezidáig a tervezett nyereségnek majdnem dupláját fizették be, s évek óta töretle­nül felfelé halad a gyár ter­melését jelző grafikon. Ez év utolsó negyedében a múlt évi­hez hasonló időszak tervénél is többet akarnak termelni, pedig a gyár történetében a múlt év utolsó negyedére tervezett munkák rekordnak számíta­nak. Bizakodnak, hogy a rekor­dot, ha a múlt év őszén az el­lenforradalom pusztítása miatt nem tudták elérni, az idén megtermelik. Igaz ugyan, hogy a gyárigazgató „nem csinál nyarat” egyedül, de itt nem egy ember vállán nyugszik a teher. Akár a termeléssel, — akár az önköltséggel van baj, önzetlen segítőtársra talál a gyár vezetősége a műszakiak­ban, vagy munkásokban. Az eredményes, önálló gazdálko­dás ötleteinek nagy része is tőlük származik és a sok hasz­nos gondolatból alakult ki a legmegfelelőbb gazdálkodási forma. így gondoskodtak előre pi­acról, jó két évre és a gyár fejlesztésénél már figyelembe tűdják venni az 1958—59-es igényeket is. Ilyen módon tud­tak alapot teremteni a nyugodt légkörhöz, a folyamatos terme­léshez. AZ IGAZGATÓ SZAVAT szerint nem várják, hogy más gondolkozzon helyettük, de azt sem, hogy külső segítség­gel tartsák rendben a szénáju­kat. A nagyobb önállóságot így gyümölcsöztetik a váltógyáriak és ez jobb csodaszernek bizo­nyult a még sokfelé használt célprémiumnál is. KOVÁCS ENDRE A tanácsi ipát* helyzetéről tárgyalt a megyei tanácsülés KÜLPOLITIKA — SOROKBAN — NAGPURGBAN új poli­tikai pártot alakítottak Am- bedkamak hívei „Indiai Köz- társasági Párt’ néven, amely az indiai nép gazdasági, társa­dalmi, kultúrális és szellemi felvirágzását tűzte ki célul. — A ROMAN NÉPKÖZ­TÁRSASÁG nagy nemzetgyű­lésének jogügyi állandó bi­zottsága utóbbi ülésén az új büntetőtörvénykönyv terveze­téről tárgyalt. Ennek megbe­szélésére külön programot ké­szítettek. — GEORGIJ ZSUKOV a Szovjetunió marsallja és hon­védelmi minisztere Jugoszlá­viába utazik. Viszonozza Ivan Gosnjak jugoszláv hadsereg- tábornok nyáron tett látogatá­sát. — NEHRU INDIAI minisz­terelnök és külügyminiszter leánya és egy négy tagú kül­döttség társaságában 10 napos látogatásra érkezett Tokióba. — DIÁKOK és FIATAL fiúk megkíséreltek egy tünte­tést szervezni egy varsói di­ákszálló előtt. Kormányellenes jelszavakat kiáltottak. A pol­gárőrség hamarosan helyreál­lította a rendet. /VWNAAA^VSAAéAAAAAAAAAAAAA'VVvVVVVVVvAVVVVWVVVVVvWWVVWVVW rr Őszi lombok díszítik a Iliik köt és Mátrát A nyár szépségei múlóban vannak a Mátra- és a Bükk- hegységben is, de a többezer üdülő, kiránduló újabb, szebb- nél-szebb látványban gyönyör­ködik ezekben a napokban. A hegyek, cserjések oldalait a milliónyi rózsaszínű és pirosló őszi lomb teszi széppé, látvá­nyossá. Ezek a színes lombok éppen olyan kedvesek, mint tavasszal, vagy nyáron a leg­szebb virágok. Naponta — de különösen munkaszüneti na­pokon — népes kirándulócso­portok járják a hegyek olda­lait, csokrokba szedik a viruló őszi lombokat, amelyekkel az üdülőket és otthonaikat dí­szítik. Mire használható a műanyag? — ARRA A KÉRDÉSRE, hogy miként hasznosítják az üzem­nek adott nagyobb önállóságot, Heiszler elvtárs, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártógyár igazgatója így válaszolt: —■ Nehéz kérdés, nagyon ne­héz. Nem könnyű erről beszél­ni... A hosszúra nyúilt tárgyalás, a telefonálgatás és a vélemé­nyek meghallgatása után ilyen­forma kép alakult ki a vállalat önálló gazdákodásának ered­ményéről. Rég megbukott volna az üzem, ha a vezetőség arra vár, hogy a központ intézkedjen, ha csak a rendeletek, szabá­lyok paragrafusait néznék, — nem az élet által teremtett helyzeteket, ha csak az admi­nisztratív intézkedéseket hasz­nálnák csodaszerként. Igaz, ez lenne a kényelmesebb. Jó vé­dőpajzs a paragrafus, ha az üzem részére nem is gazdasá­gos. Nem is bújtak mögé a vál­tógyáriak. Nem is vártak arra, hogy a nyersanyag valami cso­da folytán megérkezzék az üzembe, hiszen évek óta ez volt a folyamatos termelés •egyik legnagyobb akadálya. Sorra járták a kohászati és más üzemeket, és hol személyes is­meretséggel, hol hosszú tárgya­lások után, de biztosították, — hogy zavartalanul termelhes­sen az üzem, elegendő nyers­anyag álljon a gyár rendelke­zésére. — Kicsit megelőztük a ren­delkezéseket — magyarázza Heiszler elvtárs —, az üzem zavartalan termeléséhez szük­séges önállóságot előbb meg­teremtettük, de nem is bántuk meg. A termelést nem akadá­lyozta objektív nehézség (gú­nyosan hangsúlyozta az „ob­jektív nehézséget”, mert hát bebizonyosodott, hogy csak az •embereken múlik, távol ma­rad-e az üzemből ez a kelle­metlen vendég.) Ebben a hó­napban is hiányzott ezer ton­na sín a folyamatos termelés­hez. Ha szájtáti módon a fel­sőbb szervek kiutalására vár­nak, nagyösszegű béralaptúl­lépéssel, egy csomó adósság­gal zárják a hónapot, de sa­ját maguk vették kézbe a hi­ányzó sín megszerzésének ügyét, s addig jártak a MÄV- fioz, míg sikerült megszerezni. A VÁLLALATI ÖNÁLLÓ­SÁG növekedéséhez nem ré­gen egy újabb láncszem kap­csolódott. Eddig a gyárnak szükséges anyagot egy külön vállalat tárolta és adta át, — mely az üzem területén műkö­dött. Ez a vállalat most meg­szűnt, s így a két vezetőségből és a kétszeres nyilvántartás­ból egy lett és a gyár rendel­kezik az anyaggal. A gyár nagyobb önállósága nemcsak azzal mérhető le, hogy kevesebb jelentést kell küldeni a felsőbb szervekhez, hanem azzal is, hogy ■többet adnak a gyár vezetőinek szavára és ha ala­pos indokkal kérnek pénzt fontos beruházásokra, meg is kapják. így sikerült elérni, hogy ez évben meghosszabítot- ták a darupályát, új mozgó- darut állíthattak munkába és modem kazánt szerelhettek fel a gyár fűtésére, a régi el­avult helyett. Az a tény, hogy a gyárnak nagyobb lehetőséget adtak az «önálló gazdálkodásra, arra késztette az üzem vezetőit —• hogy ne csak napról napra él­jenek, tervezzenek, de jóelőre gondoskodhassanak a megren­delésekről, anyagbeszerzésről. Ezévi, exportra készített váltók anyagából jócskán ■megmaradt. Ezt az anyagot a belföldre gyártott váltókhoz nem tudják felhasználni és se­lejtezni akarják, de a vállalat vezetősége kereste a módot az anyag megmentésére és sike­rült megegyezésre jutni a kül­földi megrendelőkkel újabb váltók szállítására. így az anyagot nem selejtezik ki ha­nem a jövőben exportra készü­lő váltókhoz használják fel. Az önálló gazdálkodás nye­reség számlájára ez évben több mint félmillió forintot könyvelhetett el a gyár, ahogy hirtelenéből összeszámoltuk. EZ AZ ÖSSZEG abból adó­dik, hogy az idén sikerült ki­verekedni, hogy a csúcssíneket A TANÁCSI IPAR helyzetéről tárgyalt az elmúlt napokban a megyei tanácsülés. Érdekes és hasznos „újítást“ vezettek be ezen a tanácsülésen. A tanácsta­gok, miután meghallgatták az ipari osztály beszámolóját, felke­resték csoportosan az üzemeket, beszélgettek a dolgozókkal a kü­lönböző problémákról, s miután megismerkedtek egy-egy üzem helyzetével, akkor vitatták meg a beszámolót, helyesen rámutatva a még meglévő hibákra. A hasz­nos kezdeményezést, remélhetőleg nem csak a jmegyei tanácsülése­ken rendszeresítik, hanem a já­rási, városi, községi tanácsülése­ken is. A tanácsülés egybehangzóan állapította meg, hogy komoly mértékben fejlődött a tanácsi ipar, sok hiányosságot sikerült leküzdeni, üzemeink termelése gazdaságosabb, jobbak a munka- körülmények s nagy a javulás a vezetésben is. Tanácsaink többet törődnek a hozzájuk tartozó vál­lalatokkal, bár ez inkább csak a megyei tanács szakigazgatási osz­tályára vonatkozik, a járási, vá­rosi tanácsok, — s ahol községi malom van, ott a községi taná­csok már nem élnek úgy irányító jogaikkal. Ezen változtatni kell. A tanácsülés megvitatta —igen helyesen — a tanácsi ipar fejlő­désének további feladatait. Egy­behangzó véleménye volt a ta­nácstagoknak, hogy az üzemek további erősítésének alapfeltétele a törzsgárda kialakítása. Sajnos egy-két üzem — mint az Egri kai pari Vállalat — kivételével, nincs meg a törzsgárda, a mun­kások többsége sűrűn változik, s ennek az az oka, hogy az állami vállalatok nagyobb keresetet tud­nak biztosítani, s ugyan akkor sokkal egészségesebb munkakö­rülmények között dolgoznak. Ja­vaslat született arra, vizsgálják felül a bérezéseket, s a nyereség- részesedések osztásánál is vegyék Szombat óta sokezer látoga­tó kereste fel a Mátravidéki Gyümölcs- és Borhét rendez­vényeit. Az érdeklődés az ün­nepi megnyitás után sem csök­kent, sőt nőtt a „kiállítások vá­rosában”, Gyöngyösön. Mert ez a mátraalji városka hat szebb- nél-szebb kiállítás remekeivel várta az idesereglőket, ahol színe-java: három állami gaz­daság, a hét legjobb termelő- szövetkezet — köztük két járá- sonkívüli — és 164 egyénileg gazdálkodó paraszt mutatta be idei kiváló eredményeit. Az ünnepélyes megnyitón Soós Gábor, a földművelés- ügyi minisztérium növényter­melési főigazgatóságának ve­zetője méltatta a járási sereg­szemle jelentőségét, majd a járás és a megye legkiválóbb szakemberei kalauzolták végig a termékek remekeivel színig rakott kiállítási’ termeken a látogatókat. Különösen jól sikerült a gyümölcskiállítás, a hamvas, figyelembe a meglévő törzsgár­dát. SZŐ ESETT AZ üzemek veze­tésének megjavításáról, arról, hogy meg kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, hogy a tanácsi vállalatoknál gyakran nem nézték a szaktudást. így került egyes üzemek élére más szakmabeli ember, aki nem ért ahhoz a munkához. Különösep a sütőipari vállalatokra vonatkozik ez. Ter­mészetesen kihangsúlyozták, hogy amelyik igazgató elsajátította a üzem vezetésben szükséges szak­mai tudnivalókat, s jól vezeti az üzemet, az a helyén marad. Igen behatóan foglalkozott a tanácsülés a munkavédelmi kér­désekkel. Megállapították, — részben a látogatás alatt szerzett tapasztalatok alapján, — hogy majdnem minden tanácsi üzem­ben elhanyagolt a munkásvéde­lem, egészségtelen, szűk helyen dolgoznak! Nem egy példa van arra, hogy 20—30.000 forintos beruházások hiánya miatt nem tudnak hasznosítani 100.000 fo­rintos munkavédelmi beruházá­sokat. De a meglévőket sem min­dig úgy helyezik el, ahogy a munkásoknak a legmegfelelőbb volna. Sok helyen hiányzik az öl­töző, a mosdó, —- mint például a gyöngyösi kéményseprőipari vállalatnál, a hatvani téglagyár­ban, másutt a rali tárban állnak az öltöző szekrények, s a munká­sok ezek hiányában, a munkahe­lyen szegre akasztják ruháikat. Helyesen állapították meg, hogy amíg ezeken a bajokon nem segí­tenek, addig nem lehet komo­lyabb eredményekre számítani a törzsgárda kialakításában. Megvitatták az üzemek fejlesz­tésének kérdéseit is. Noha a há­roméves tervben nem lesz pénz arra, hogy az üzemeket jelentős mértékben fejlesszék, megállapo­dott abban a tanácsülés, hogy a helyi lehetőségek feltárásával sür­gősen javítani kell egyes üze­mekben a munkahelyek elhelye­duzzadtszemű szőlőfürtöknek, a mosolygó barack- és alma­halmoknak, az öklömnyi üde Birseknek sok csodálóluk volt. Nagy sikert aratott a gyön- gyössolymosi „Uj Élet" Terme­lőszövetkezet szőlője. Képek, táblák adtai: •• éllány sorban, sokatmondó számok­ban bizonyságot a növényter­melési kiállításon a kiváló termelőszövetkezetek, egyéni gazdák idei gazdag aratásáról. Az atkári „Petőfi” Tsz 21.60 mázsás ősziárpa termését, a füzesabonyi „Szabad Nép” 1.25 mázsás tavaszi árpáját, a pélyi „Tiszavirág” tízmázsás dohánytermési átlagát és sok más rekord-eredményt feltün­tető tablók alatt hatalmas ku­korica csövek, nagyszemű „Aranyalma” burgonyák, ha­talmas répák mutatták, hogy a járás népe nemcsak a ga­bonatermelésben, de a sok tü­relmet, szakértelmet, munka­erőt igénylő egyéb művelési ágakban is derekas teljesít­ményt végzett. zésénél. Tarthatatlan a helyzet például az egri Finommechani­kánál, ahol nemcsak 21 felé van­nak az üzemrészek, de azok több­sége egészségtelen is. Határozatot hozott a tanácsülés arra, hogy dolgozzák ki a tanácsi ipar fej­lesztésének tervét egész 1960-ra. Helyesen, igen sok szó esett a munkák minőségéről és a lakos­ság ellátásáról. Mind a kettőben igen sok a tennivaló. Megye- szerte sok a minőségi reklamáció főleg a sütőiparban, éppen ezért a tanácsülés megbízta az ipari ál­landó bizottságot és a végrehajtó bizottságot, hogy a helyzet ala­pos tanulmányozása után dol­gozza ki a sütőipari üzemek fej­lesztésének tervét. Megállapítot­ták, nagyobb súlyt kell helyezni a lakosság ellátását biztosító szol­gáltató iparágakra. TÖBB FELSZÓLALÓ foglalko­zott a tanácsülésen a meglévő üzemek technikai fejlesztésével. Elmondták, hogy például az építő iparban oly fontos nyersanyag, a tufakő termelését, egész egy­szerű gépesítéssel kétszeressére lehetne emelni rövid idő alatt. A Káli Cementüzemben a villany bevezetése, maga többszörösére emelné a termelékenységet. De van más üzemekben is példa, hogy egy-egy korszerűbb gép be­állításával meg lehetne kétsze­rezni a termelékenységet. Olcsób­bá, s könnyebbé válna a munka. Ezeknek a problémáknak alapo­sabb kivizsgálására is hozott ha­tározatot a tanácsülés. Sok hasznos hozzászólás hang­zott el a tanácsülésen, s ezek tük­rözték, részben azt, hogy helyes volt a kezdeményezés, mely sze­rint megismerkedtek a helyszínen a tanácstagok a problémáikkal, részben azt, hogy a tanácstagok komoly felelősséget éreznek a megye ügyei iránt. Ezt tükrözték a határozatok is, melyek hosz- szabb időre megszabták a tenni­valókat a tanácsi ipar fejlesztése terén. A borverseny zsűrijének 62 borminta felett kellett dön­tenie. A borkiállításon a ver­seny legjobbjait szemlélhettük már: az Eger—Gyöngyös—Vi­déki Állami Pincegazdaság elsődíjas „Egri Bikavér” és „Leányka” palackjait, az aba- sári „Uj Élet” kadarkáját, idős Nagy József gyöngyösi termelő burgundi borát és még sok második, harmadik díjas, ízes, zamatos, aranyló-pirosló bor parádéját. A mezőgazdasági kisgépek, a növényvédőszerek, a tűzvé­delem kiállítása mellett va­sárnap látványos szórakozás­ban volt részük a vendégeknek. Ekkor rendezték meg a szín­pompás, hagyományos gyön­gyösi szüreti felvonulást, dél­után művészeti együttesek mű­sora, sportesemények, lovas­bemutató, egészítette ki az ese­mények sorát. Aki pedig még ekkorra sem fáradt ki, azt a szüreti bál vidámsága várta. (Szinyei) megtudja, ha A MŰANYAG Napjainkban oly sokat emle­getett dolog a műanyag, Nem egyszer halljuk, tapasztaljuk, hogy a vas, különféle fémek, fa. sőt utóbb már a cérna és szövet­anyagokat is kiszorítja, helyükbe tolakodik. De nem bánjuk, mert ennek a cserének csakis mi vá­sárlók, fogyasztók vagyunk a nyertesei. Elsorolni hosszú lenne, mennyi minden készül mór műanyagból. Erre altkor döbbenünk igazán, ha belépünk az Egerben rende­zett műanyag kiállításra és kö­rülnézünk. Itt a pult és állvá­nyokon kívül minden műanyag. Nagyon szép gyümölcs-, kenyér­Egercsehi bányaüzemben az év elején még nagyon drágán termelték a szén tonnáját. A pártszervezet újjáalakulása óta azonban — elsősorban a kommunisták — eredményesen vették fel a küzdelmet az ol­csóbb termelésért. Csupán márciusban, egyetlen hónap alatt, több mint száz forinttal termeltek olcsóbban egy tonna szenet, mint az előző hóna­pokban. Jó eredményeket ér­tek el ezen a téren a követ­kező hónapokban is. Június­Az elmúlt hét csütörtökén sikerült ártalmatlanná tenni a rendőrség egyik régi ismerősét, városunk legizgágább embe­rét, az emberölésért egyszer már életfogytiglaniig fegyházra ítélt és onnan amnesztiával szabadult Losonczi Andrást. Az említett napon több előzetes bűncselekmény elkövetése után Losonczi megjelent Eger, Makiári út 100 szám alatt, s ittas állapotban erőszakot akart elkövetni a ház egyik lakóján, egy kétgyermekes elmegy KIÁLLÍTÁSRA kosár 14 forintért, teaszűrő 4 fo­rintért, 3.40 forintért kis kézi­munka tárca. A bkőrös pohárnak darabja 3.80 forintba kerül, övék, kötények, válltáskák, töl­csérek, abroszok különféle árak­ban. Meddig tartanak ezek — kér­dik sokan latolgatva, érdemes-e megvásárolni. Sokáig, hiszen ha leesnek nem törnek el, még csak a zománcuk sem pattan le. Szó­val nagyon tartósak. Most volt elseje, fizetés, sok a vásárlójuk. Akinek nincs szán­déka itt pénzt költeni, még az is okvetlen menjen el, legalább megnézi. Megéri. ban például 18 forinttal, júli­usban pedig hét forinttal sike­rült csökkenteniük az egy ton­nára eső termelési költségeket. Együttvéve Egercsehi bányá­szai a termelékenység állandó növelése mellett az év elej« óta 150 forinttal csökkentettén a szén tonnánkénti önköltsé­gét. A bányaüzem vezetőségének és bányászainak tervei szerint a következő hetekben új fron­tok beindításával 5—6 vagon­nal fogják növelni a napi szén- termelést. családanyán. A dulakodás köz­beni az asszonynak sikerült ki- ugraná az ablakon, s amikor az alvilági nyelven „Gazsó”- nak nevezett Losonczi késsel az áldozata után akart rohan­ni, összetalálkozott Fodor Ti­bor rendőrrel. Amikor Fodor Tibor feltartóztatta és felszó­lította Losonczit, hogy kövesse a kapitányságra, Losonczi a késsel a rendőrnek támadt. Fodor Tibor használta fegy­verét, s agyonlőtte Losonczi Andrást. Szóló szőlő, mosolygó barack, híres borok a máfravidéki gyümölcs- és borhéten Az év eleje Jta 150 forinttal csökkentették a szén tonnánkénti önköltségét Egercsehiben Veszedelmes bűnözőt tettek ártalmatlanná

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents