Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)

1957-09-25 / 76. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1957. SZEPT. 25. SZERDA? Vezércikk az őszről Nem szokás, legalább is politikai lapban nem szokás vezércikket írni az őszről. A lírikusok témája ez: a herva- tlás, a lombhullás, az elmúlás rezignáltsága a téma kifogy­hatatlan variációját teszi lehetővé. Most, hogy mi mégis az őszt köszöntjük, áthágva a szokásokat, azért tesszük, mert úgy véljük, hogy az idei év télelője kicsit több, ki­csit más, mint az elmúlt éveké. Nem... korántsem arról van szó, hogy a természet valamiféle meglepetést tarto­gat, amiről csak e cikk írója tud, hogy később lesz lomb­hullás, vagy korábban jön a tél. Az idei ősz, amely gazda­gabb. mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti volt, a számvetés időszaka is. S ez a számvetés most biztatóbb, mint gon­doltuk, megnyugtatóbb, mint évekkel ezelőtt, s erőt adó mindnyájunk számára. Hát ezért a vezércikk az őszről. A mezőgazdasági munka „esztendeje” még nem járt le, még nem ütött „éjfélt” az óra a szántóföldek felett. Még az „idén” van, még jónéhány hét kell ahhoz, hogy a paraszt sarokba tegye a földművelő szerszámot, hogy hó boruljon a szántóföldekre, hogy olvadással megjöjjön a mezőgazdaság új esztendeje. De aki lát és mérlegel, az már tudja és látja, hogy az idei ősz gazdagsága egy egész esztendő megfeszített és gyümölcsöző munkájának ered­ménye, s nem is akármilyen eredménye. A gabonafélék termésátlagait ismerjük: eléri a kilenc mázsát. Lesz kenyér és liszt, hosszú évek után, a párt és kormány helyes mezőgazdaság politikája nyomán, már az idén a magunk erejéből tudjuk biztosítani ismét egész népünk napról-napra növekedő igényét. Pedig a magyar embert kenyérrel ellátni nem könnyű dolog. ■ Kenyérevő, s nem.is akármilyen kenyér szeretője. De lesz, nemcsak sok. de jó is. Jó termést ígér a kukorica is, a törése sok­helyütt már folyik, rakják a szekereket, a górékat, hogy a sárga csövek majdan, nem is olyan soká, hús, zsír for­májában kerüljenek népünk asztalára. Hús is lesz tehát bőven, megfelelő választékban, hogy aki dolgozik, egyék is, szája íze szerint. S meglesz a bor is, a jó bor. Az idei év végre hosszú esztendők után mennyiségben, de különösen minőségben jó bort szűr majd a kádakba. Közeledik a megye második aratása, — a szüret. Erre készül most kereken 30 ezer hol­don a megye szőlőtermelő parasztsága, ennek sikerét: a must fokát, a bor mennyiségét figyeli most az egész me­gye. Az ízes húshoz, jó kenyérhez meglesz tehát a zamatos bor is. S béke van. Egy esztendővel ezelőtt, november táján ott kísértett az ország és a világ felett a harmadik világ­háború réme. Ma ez a rém csak a láthatáron ólálkodik, fel-felütve fejét, hogy vagyok, hogy ne feledjetek... De már csak a láthatáron! Békében, egyre nyűgödtabban vé­gezzük munkánkat a magunk hasznára, a magunk és ba­rátaink örömére. Egy esztendővel ezelőtt, úgy november táján, mikor Budapesten és a városokban sorban álltak a kenyérért, mikor nem tudtuk, hogy az ősz után mit hoz a tél, amikor fogyott, egyre fogyott a szén, a zsír, a liszt, a kenyér és fogyott a béke reménye, — haragudtunk az őszre, s átugortuk volna mind a két évszakot: ha rossz jön is, tavasszal jöjjön. S most ősz van. Nyugodt, békés ősz, a nyár érlelte, ősz hizlalta kincsek betakarító ja. Úgy tekintünk vissza az egy évvel ezelőttre, mint valami rémes álomra, amely nem lehet igaz, amely csak rémes vízió lehetett. Semmi más. Semmi más? Mindenki tudja, hogy ez a vízió emberéle­tekbe, majdnem egy gazdasági katasztrófába, családok tra­gédiájába, súlyos milliárdokba került. Drága ősz volt, al­jas ősz volt. Lassan már egy esztendő telt el azóta. Ismét veres színt öltenek a fák, az idén felcsendülnek a szüretelők dalai a lejtős hegyhátakon, gazdag terméssel csikorognak haza a szekerek az országutakon, traktor pöfög, ló trap- pog a szántásba, ágyat készítve a jövő évi kenyérnek. — „Ó, kedves, ránk tekint, — zeng az ősz megint. Eső mormog s rá a — nép nyomora...” — suttogta keserűen József Attila. S most zeng az ősz megint, eső is mormog majd, de válasz, a válasz, a nép nyomora: nem lesz. Nem lett, mégha a tavalyi őszön sokan erre készültek is. Hát ezért írtunk vezércikket az őszről. Jól sikerült a Népújság nap Egerben MA: Gyurkó Géza: ÚTI JEGYZETEK • LEVELEZŐINK ÍRJÁK ELADÓ A MENYASSZONY ♦ BEMUTATJUK UJ SZÍNÉSZEINKET AZ ELFELEJTETT KINCSEK NYOMÁBAN ÉRDEKES HÍREK /VWVWVVNAAAAAO^AA^VVWVWWV Népművészeti, alkotóházaí avattak Hevesen Régi vágyuk, kívánságuk teljesült szombaton a hevesi háziipari szövetkezetbe tömö­rült közel 300 asszonynak és lánynak, akik a legszebb nép- művészeti szőnyegeket, abro­szokat, térítőkét és függönyö­ket készítik. Eddig szétszór­tan, sokan saját otthonukban dolgoztak, szombaton pedig egy modem alkotóházat avat­tak a részükre. Az avatóün­nepség igen szép, ritka látvány képét mutatta. Ezen a napon ‘Hevesen látni lehetett az or­szág különböző népviseleteit, mert az avatásra más vidékek népművészeit, iparművészeit is meghívták. A vendégek erre az alkalomra a legszebb, leg­színesebb népviseletükben je­lentek meg. Az ünnepség kiemelkedő ré­sze az ország legjobb iparmű­vészeinek és népművészednek a kitüntetése, melyet az ava­tással kötöttek össze. A meg­jelent közönség sokáig ünne­II Népfront őszi és téli terveiből A Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága az idén a megyei mezőgazdasági igazga­tósággal közösen készítette el tervét az őszi és téli idényre. Ezek szerint máris hozzáfog­tak 18 ezüstkalászos tanfolyam szervezéséhez, melyeken 450 gazda és termelőszövetkezeti tag vesz majd részt. Ezenkívül 25 különböző mezőgazdasági szakkört hoznak létre 500 fő részvételével. A megye 72 községében előadás sorozato­kat indítanak, melyeken a hallgatók szintén a korszerű földműveléssel, növényter­mesztéssel és állattenyésztés­sel ismerkednek meg. A megye területén a már működő gazdakörökben ugyan­csak megteremtik az őszi és téli tanulás, szórakozás lehe­tőségeit. Az ide tömörült gaz­dák részére szakelőadásokat és műsoros estéket rendeznek. A Hazafias Népfront helyi bi­zottságai mindemellett heten­ként más-más utcában, vagy háznál kisgyűléseket tartanak, ahol megbeszélik az aktuális bel- és külpolitikai kérdése­ket. Szeptember 22-én, az elmúlt vasárnap tartotta meg Eger­ben a Népújság először a „Népújság Nap”-ot. Az egész­napos műsor keretében dél­előtt „Rendkívüli Kiadás” címmel kétrészes kabaré mű­sort mutattak be az egri Gár­donyi Géza Színházban, a színház művészeinek, a Hon­véd tánczenekamak és az Eger tárnczenekamak közre­működésével. Délután fél 3 órakor rendezték meg először Heves megye magánmotoro­sainak háztömbkörüli verse­nyét a „Népújság Kupa”-ért. A motorverseny abszolút győztese és ezzel a Népújság Kupa védője Komenczi Lajos (Eger) lett, aki 350 köbcentis motorjával 8.18 másodperces legjobb időt ért, el. A, 125 köb­centisek futamában Szabó Bemát, a 250 köbcentisekében Kovács Sándor lett az első. Este a Park Szálló összes termeiben Újságíró Bált ren­deztek, mely reggelig tartott. Az újságíró bálon szépségver­senyre és tombolára is sor ke­rült. A szépségversenyt a zsűri döntése alapján Biró Tiborné nyerte, második helyezett Ko­zák Mária, míg a harmadikra Srauf Ibolya került. Havi kétszáz tonna olajat ad az országnak a dem jé ni új olajntező A demjéni új olajmezőben az elmúlt év április elején kezdték meg a termelést. Áz azóta eltelt idő alatt az olaj­bányászok megsokszorozták termelésüket, már több, mint egy féléve havonta 200 tonna kőolajjal tetézik meg esedé­kes tervüket. Most, a Nagy KÖZLEMÉNY A Salk oltások Egerben a SZOT Székházban folyamat­ban vannak■ Az utolsó két na­pon pótoltásokat tartanak. A pótoltási napokon hat évesek­hez csatlakozó idősebb gyer­mekeket is be lehet oltani. Ezek négy hét utáni második oltásra is biztosítva vannak. A korhatár kiterjesztése az egész megye gyermekeire érvényes. Októberi Szocialista Forrada­lom jubileumi évfordulója al­kalmából újabb termelési re­kordra készülnek. Ezért az el­múlt napokban hozzáfogtak a sűrítőfúrásokhoz, hogy novem­ber 7-re minél több és olcsóbb olajat hozzanak a felszínre. Eredményes munkát végez­nek a bányásznap utáni ver­senyben is. Szeptember elejé­től szombaton délig több, mint 100 tonna olajjal adtak többet az országnak, mint amennyit tervük előírt. A jövőben még eredménye­sebb munkákat akarnak vé­gezni, s a napokban komoly vizsgálat alá vették az egész olajmezőt, megállapítják, mi­lyen termelési módszereket kell alkalmazni, hogy az eddi­ginél gyorsabban és olcsóbban termelhessék az olajat. pelte a kitüntetetteket. Az alkotóházat, ahol a jövő­ben ; együtt és zavartalanul dolgozhatnak a hevesi asszo­nyok és lányok a Népművé­szeti Tanács és a Háziipari Szövetség építtette, közel egy­millió forintos költséggel. A hevesi népművészek, akiknek ritka szép munkái külföldre is eljutnak, boldogan vették át új otthonukat és megígér- ték, hogy viszonzásul még szebb, még jobb szőtteseket, népművészeti tárgyakat készí­tenek. Az ünnepélyes avatáson a helybelieken kívül megjelen­tek az országos Népművészeti Tanács, a Háziipari Szövetke­zetek Szövetsége, valamint a Megyei Tanács és a pártbi- bizottság képviselői is. (készéi) Széljegyzet Hirdetés: a Népszabadság j szeptember 18-i számából: Mé­hészlány, méhészözvegy isme­retségét. keresem házasság cél­jából 35 évig ... S még van­nak emberek, akik tiltakoztak I a házassági hirdetések ellen. \ Azt tartja a régi magyar köz­mondás, hogy mirulen zsák megtalálja a foltját. De azétt í egy .,méhészzsák“ csak nehc-{ zen akad rá a ,,mézesfoltra“ te-1 hintettél, hogy a nők egész kis) töredéke rajong ezekért az i édességet termő, aranytestű kis j rovarokért, De sebaj, itt a hir­detés, ahol keresheti zsák a < foltját. Reméljük rá is talál, s I igazi mézeshetekben lesz ré- J szűk az egymásrataláltaknak. Jól sikerült mesőgasdasági kiállítás Kereesenden Kerecsend község dolgozó parasztjai nem csináltak még olyan nagysikerű eseményt fa­lujukban, mint vasárnap. Ezen a napon igen szép és gazdag mezőgazdasági kiállítást ren­deztek, melyen az idei legjobb, legszebb terméseredményei­ket és állatállományuk javát mutatták be. A kezdet nagyon nehezen ment, mert a gazdák kissé vonakodtak terményei­ket a központi iskolába, a ki­állítás színhelyére vinni. De amikor hárman-négyen meg­kezdték, a többiek is kedvet kaptak azzal a jelszóval, hogy „az én kukoricám, szőlőm, vagy más terményem szebb”, tehát én is elviszem, hadd lás­sa a falu népe, hogy én sem vagyok rosszabb gazda a töb­binél — mondották. így aztán vasárnap reggelre már több, mint 100 kerecsendi termelő hordta össze terményeit, me­lyekből szemet gyönyörköd­tető, sokatmondó kiállítást rendeztek. Végül még a szom­széd falubelieket, a maklár- tályaiakat és demjénieket is meghívták, akik elismeréssel nézték a kerecsendiek nagy­szerű munkáját. Különösen megragadta a né­ző figyelmét a kiállításra fel­vezetett 70 darab szebbnél- szebb szarvasmarha, melyek közt 5—6.000 literes évi tejho­zamú tehenek is voltak. A község dolgozó parasztjai ezzel a nagyszerű kiállítással bebizonyították, hogy elindul­tak azon az úton, melyen töb­bet és jobbat lehet adni az or­szágnak és családnak. A kiállítás alkalmával a leg­szebb termények és állatok tu­lajdonosait megjutalmazták. 30 kiló szőlő a 150 éves tőkén Szeredi János egri termelő szőlőjében egy olyan tőke van, melyet 150 évvel ezelőtt a gaz­da nagyapjának a nagyapja telepített. Ez az öreg töke az idén kitett magáért. Rekord termést hozott. Terebélyes, karvastagságú cser csapjaiból kihajtott vesszői tömve van­nak nagy sötétpiros fürtökkel, melyek nem kevesebb, mint 30 kilót nyomnak. A tulajdonos szerint emlé­kezete óta ez az öreg tőke még egyetlen évben sem adott ilyen gazdag, kiváló termést. EXPORTRA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents