Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)

1957-09-21 / 75. szám

1957. szeptember 21. szombat. NÉPÚJSÁG Újra lesz termelőszövetkezet Nagytályán Elmondotta: Szurocsik József, az új tsz. tagja Régen akartam már szövet­kezetek Igaz, ha rajtam műit volna a régi sem oszlik fel. Mondtam akkor is, az utolsó percig az elnöknek, hogy tart­sunk ki, ne hagyjuk magun­kat. Még volt két pár ló, né­hány tehén, meg malacok. Ha csak nyolcán, vagy tízen egy­ütt maradunk nem lenne ilyen nehéz az újrakezdés. De hát hagyták széthurcolni a közös jószágot, a vagyont, amiben pedig esztendők munkája volt benne. Nem hallgattak rám. Én ma is azt mondom, ha ak­kor jobb lett volna a vezető, ma is együtt van a tsz. Dehát az elnökünk nem értett a gazdasághoz, nem is igen tö­rődött vele. Szét ment a tsz, szét mérték a földeket. Az enyémet nem kellett külön kimérni, mert tagosítás után léptem be, ott volt a táblán kívül, de nagyon nehéz volt újra kezdeni. A „magam gaz­dája” lettem, s ott kezdtem, hogy kilincseltem iga után, amivel felszántják, bevetik a földemet. Az egyik gazda ki­segített, nem mondom, nagyon jól jött a segítség, csak az a baj, hogy a nyárnak majdnem « felét az ő földjén töltöttem, hogy gyalognapszámmal visz- szafizessem az igát. Mennyi­vel más volt a csoportban, «hol a gépállomás szántott. Nem ment rá az árára a fél- :nyári kereset. Régen gondolkoztam, majd­nem a feloszlás óta, hogy új­ra kellene kezdeni, de hát -egyedül mire megyek? Az öreg Hajsz Mártonnal beszéltem először, jó lenne új­ra csoportot csinálni. Benne volt ő is. Aztán találkoztunk volt tsz-tagokkal, beszélget­tünk velük, megkérdeztük, belépnének-e, ha újra lenne -csoport? Azt mondták igen, csak kezdje el valaki. Kovács elvtárs még a rend­őrségnél dolgozik, de ő vál­lalta el végül, megérdeklődi, hogyan kezdjük el. Ö járt el a járásnál is, ő hívta össze az első megbeszélést. Tizenegyen jöttünk össze. Hat férfi és öt asszony, javarészt olyanok, akik már benne voltunk a Szabadság tsz-ben. Elhatároz­tuk, hogy újra megalakítjuk a csoportot Nagytályán. „Uj életnek” neveztük el. Megcsi­náltuk a működési engedély­hez is a kérvényt. Megbeszéltük már azt is, hogy mit csinálunk. 15 hold saját föld mellé megkapjuk a községben lévő 80 holdnyi ál­lami tartalékot, amin a Sza­badság tsz is gazdálkodott. Ideadják a régi tsz épületeit, meg a gazdasági felszerelést. Ezzel könnyebb lesz a kezdés, de még sok minden kell. összeadtuk a vetőmagot, a vetést már közösen kezdjük meg. A gépállomás felszántja a földünket, s mi négyen-öten el is vetünk. Mert van még nehézség is. Egy páran közü­lünk most léptek be ugyan, de nincs kitartásuk tavaszig, addig, míg megkezdjük a na­gyobb közös munkát, elmen­nek máshová dolgozni. De ta­vaszra mind visszajön, mert a csoportban akarnak boldo­gulni. Már megbeszéltük azt is, hogy ha megkapjuk a darálót — ígérték — s megkezdjük a darálást, veszünk rögtön disz­nókat, mert a vámhaszonból hizlalhatjuk őket. Tavaszra, mire lesz zöldtakarmány, vá­sárolunk az állam segítségé­vel teheneket, mert jószág az nagyon kell, trágya nélkül nem lehet gazdálkodni eze­ken a földeken. Az új csoportban már job­ban megnézzük azt is, ki le­gyen a vezető. Elnökünknek Kovács elvtársat választottuk, brigádvezetőnek meg Kiss Sándort. Az igen jó munkás, ért mindenhez. Most már könnyebb is lesz, csak végre megkapjuk az en­gedélyt. Olyan csoportot csi­nálunk, hogy már tavasszal is jelentkeznek új tagok, mert sokkal jobb lesz, mint a régi. Nagyobb felelősséggel a szövetkezetek vagyonáért Azt hiszem segéd kartárs, ez éppen megfelelő lesz. Az ellenforradalmi esemé­nyek következtében meglazult a munkafegyelem, lábraka- pott a spekuláció és egyes földművesszövetkezeti dolgo­zókra is kihatott. Az 1957 első félévében felvett 1.159 leltár elszámoltatásakor 477 esetben 871.877 forint leltárhiány mu­tatkozott. Gál Imre a siroki földművesszövetkezet volt boltvezetője — aki komoly hiányai számolt el— sorozatos árdrágítással igyekezett az ál­tala eltulajdonított értékeket pótolni. Czövek Vince, volt poroszlói italbolt vezető, hiá­nyának leleplezésére önbetö­rést követett el. A közelmúltban lefolytatott vásárlási célvizsgálatok soro­zatos felvásárlási jegy hamisí­tást állapítottak meg. így töb­bek között Báti Lászlóné ró- zsaszentmártoni felvásárló csupán július 28-án 241 forint jogtalan haszonhoz jutott úgy, hogy a termelőknek keveseb­bet fizetett ki a felvásárolt árukért, mint amennyit a földművesszövetkezetnek je­lentett. Felvásárlási jegyet nem minden esetben állított ki, a jelentkező többletet más ter­melőknek történt kiifzetés cí­mén számolta el saját részé­re. A baromfi és tojásfelvá­sárlók igen gyakran elmulaszt­ják a felvásárlási jegyek kiál­lítását, így lehetőségük nyílik egyéni jövedelmet nyújtó ke­reskedelemre, elősegítve a spe­kulációt, hátráltatva a mun­kásság tervszerű ellátását. A boltok, az italboltok vezetői sokszor kevesebbet mérnek a kifizetettnél, súlyt-csonkíta- nak, másrészt a hivatalosnál magasabb áron értékesítenek, árdrágítást követnek el, az így jelentkező fogyasztók meg­károsításából eredő jövedel­met saját céljaikra fordítják. A bűnösök megkapták és a jövőben is meg fogják kapni méltó büntetésüket. Czövek Vince, volt poroszlói italbolt vezetőt a bíróság öt évi bör­tönbüntetésre ítélte, egyben 144 ezer forint kár megfize­tésére kötelezte. Gáli Imre és a szövetkezeti vagyont hozzá hasonlóan elherdálok az elkö­vetkezendő időkben a bíróság előtt felelnek tetteikért. A lo­pásokat, sikkasztásokat . és egyéb visszaéléseket meg kell előznünk és az ellenőrző dol­Jelcntékeny^ összegeket fizetett ki az Állami Biztosító Jelentékeny összegeket fi­zetett ki már megyénkben is az Állami Biztosító különbö­ző tűz- és elemi károkért. A Gyöngyösi Cipész KTSZ-nél egy eldobott cigarettavégtől tűz támadt a raktárban. A biztosító tűzkár címén 83.600 forintott fizetett ki. Szabó Ist­ván lőrinci lakosnak 17.400 fo­rintot fizettek ki, mert le­égett a lakóépület tetőszerke­JÓ VÁSÁRT CYURKÓ GÉZA (jstt ki leite eiíítt Osak a hangulatlámpa «égett. A rádióban idegen- nyelvű női hang susogott, a .kerevet mellett, a lámpa lusta fényében szertedobált ruha­darabok hevertek összevissza­rendetlenségben. A lány ciga­rettázott, most gyújtott rá egyikről a másikra, hosszú szőke haja ráborult a férfi •mellére. Az félig lehunyt szempillákkal, kicsit kiégve, ■de örök éhséggel szemében •hanyatt feküdt az összegyűrt párnán. A bezárt ablaktáblá­kon nem szűrődött át semmi nesz az estére fordult utca za­jából, csak a monotonon sut­togó női hang a rádióban, meg-megpihenő lélegzetük és a cigaretta parázsának perce- gése: csend volt a szobában. — Iszol valamit? —■ reb­bent meg a férfi szempillája, inkább csak formálva mint sem mondva a szavakat. — Nem, nem iszom... Meg­érezni — rázta meg a fejét a lány, kinyújtotta meztelen karját, s ujjaival a férfi gyé­rülő hajával kezdett játszani. — Ne kócolj össze... — Nehéz volna — kunco­gott a lány. — Megint szemtelen vagy Bogár... igazán nem ezt ér­demiem tőled... Ezt igazán nem. — Az évődés az nem szem­telenség. A szerelmesek is évődnek. — Mi az, hogy „is” — ült fel a férfi, hogy a lány feje tehe­tetlenül csúszott alább az ölé­be. Most mi is szerelmesek vagyunk... Legalább is azt hi­szem. Nem? — Szerelmesek? Én talán... De nem beléd... A szerelem­be... De te, te egészen biztos, nem érzel semmiféle ilyen ér­zést. Te csak... — harapta el a szót a lány és eloltotta a félig szívott cigarettát. A fél­bemaradt gondolat kimondat­lanul is ott lebegett kettejük felett. — Nem, semmiképpen sincs igazad. Amikor először meg­láttalak az utcán, már akkor is szerettelek. A hullámos sző­ke hajad, amely, mint sátor borult karcsú válladra, ringó lépteid... — Ne szavalj, ezt már mond­tad — intett kicsit unottan a lány és felült, maga alá húzva lábait. Zárd el a rádiót, ide­gesít ez a duma, vagy inkább keress valami zenét. A férfi kéz rátapadt a ke­reső gombjára, ismeretlen szavak bukkantak fel a szo­bában, recsegés, ropogás, va­lahonnan szimfonikus zenét közvetített egy adó... — Hagyd, zárd el, nem árt egy kis csend... Néha hallgat­ni is jó. Mióta külön élünk az zete. A viszneki Béke termelő- szövetkezetnek a vihar tett kárt az egyik épületében, ne­kik 10.600 forint kártérítést fizettek ki. A kifizetett kártalanításból helyrehozhatták az épületeket. Ez is bizonyítja, hogy érde­mes biztosítást kötni, mert sohasem lehet tudni, mikor éri kár az embert. apámtól, sokat hallgatunk anyuval. Hallgatunk estéről- estére és már nagyon untam. De most úgy érzem, hogy mégis jó hallgatni is egy ki­csit. Nem igaz? — Most is beszélsz — inger- kedett a férfi. — Légy szíves és ne vitat­kozz velem, utóvégre a ven­déged vagyok, ha nem is elő­ször, de a vendéged — húzta fel kicsit sértődötten szemöl­dökét a lány. Igenis jól esik hallgatni! S nem is tud min­denki... Bizony. — Te tudsz? — kérdezte a férfi, s hangjából egy pilla­natra akaratlan aggodalom csendült ki. A lány megérezte. — Ne ijedj be, tudok. Én tu­dok hallgatni, csak te is tud­jál, csak ne hencegjél velem. Lemondok róla szíves örö­mest. Bár — tette hozzá elgon­dolkozva — úgy hiszem neked sincs okod, hogy most az egy­szer hencegj. Ha megtudnák, feleségül vehetnél. Nem igaz? — Miért tudnák meg, kitől és miért? — horkant fel a fér­fi nem titkolt ijedséggel. A lány kicsit gúnyosan elmoso­lyodott, de nem szólt. — Igyál valamit! — Adj egy pohár szódát, az biztos jólesik — nyújtotta ki a kezét a pohárért. A férfi felkelt, megkereste a szódát, aztán a rádió mellé ült a ka­rosszékbe, onnan nézte a fia­tal lányt, akinek két mély kék szeme most is úgy csodálko­zott bele a szoba füstös vilá­gába, mint kisgyereké, aki elő­Megérkeztek az őszi holmik a gyöngyösi áruházba. A város lakosságán* kívül nagyon sok vidéki is felkeresi az áruházat. gözók ebben kérik a szövetke­zeti tagság, a lakosság segít­ségét. Vásárlások során ellenőriz­zék a mérések pontosságát, az árak helyeségét. A felvásárló telepeken az átadáskor kér­jék a felvásárlási jegy máso­latát, hasonlítsák össze az azon feltüntetett árakat, a telepe­ken aznapra érvényes és ki­függesztett felvásárlási árak­kal. Ellenőrizzék a mérés pon­tosságát, a számolás helyessé­gét. A lakosság bejelentése során már több visszaélést si­került az ellenőrzés dolgozói­nak leleplezni és felszámolni, így legutóbb az atkári föld­művesszövetkezetnél bejelen­tés alapján derült fény a fel­vásárló telepen az italboltban uralkodó rendellenes vissza­élésekre, Lakatos László igaz­gató elnök bűnös mulasztá­saira. Itt az ideje, hogy a szövet­kezeti felügyelőbizottságok el­végezzék a tagság által reájuk bízott ellenőrzési feladatokat. Necsak papíron szerepeljenek, hanem öntevékenyen, minden felhívás nélkül végezzenek vizsgálatokat. A társadalmi ellenőrzés megvalósításához segítséget kérünk pártszerve­zeteinktől, a földművesszövet­kezetek választott szerveitől, szakszervezeti bizottságoktól, segítsenek a visszaélések le­leplezésében, támogassák az ellenőrzés dolgozóit. Ne védjék a szövetkezeti vagyon megká­rosítóit, — mint Szakái Imréné, volt boltvezető esetében, aki 22 ezer forint hiány miatt ke­rült leváltásra, — Tóth Berta­lan és Nemoda János elvtársak tették Karácsondon. Bartolák Mihály Mészöv igazgató szőr van cirkuszban. — Nem ülsz mellém? — Nem, most így kényelme­sebb... S mond — szólalt meg kisvártatva hátradobva fejét a fotelben, mint akinek egy­általán nem érdekes a kér­dés, csak azért mondja, hogy mondjon valamit. Mond” Anyád nem sejt semmit? Nem is gyanakszik? — Mire gyanakodna? Ugyan, majd az apám lehetnél és mégis félsz és én nyugtassa­lak meg és én csitítgassalak — váltott ingerültre a lány hangja. Mit aggódsz? Nem akarok a nyakadon maradni, ne félj. Férjhez akarok men­ni majd egy tisztességes em­berhez, akitől gyerekeim lesz­nek, akit szeretni fogok és aki szeretni fog engem... Két hete ismersz, felcipeltéí ide és most itt vagyok. Mit akarsz még tőlem? — Nézd kis Bogár... — Ne bogaraskodj most itt nekem, hagyd ezt az unalmas gügyögést... Nem vagyok gye­rek. Éppen neked kell tudni, hogy már nem vagyok... — Jól van, nem kell azért mindjárt megsértődnöd. Csak úgy kíváncsiságból kérdez­tem, s ettől még nem dől ösz- sze a világ... Bízzál bennem — tette hozzá maga sem tud­ta, hogy miért, talán csak azért, hogy legyen mivel be­fejezni a mondatot. A lány közben lassan, fesz­telenül öltözködni kezdett, s úgy mustrálgatta ruhadarab­ByOngyösOn hallottul*- AZ ELLENFORRADALMI események aVárosi Tanácsvál­lalatainál 1.230.000 forint rend­kívüli veszteséget okoztak. Ez a veszteség főként termelés- kiesésből adódik, melyet rész­ben a sztrájk, részben az áramszünet okozott.- EZ ÉV ELSŐ felében a tanácsi vállalatoknál 2.036.000 forint nyereség mutatkozik. A terv szerinti nyereséget 1.275.000 forinttal teljesítették túl, s ezzel megteremtették az alapot ahhoz, hogy év végén egyhavi nyereségrészesedést fizethessenek ki a dolgozók­nak.- A VÁROSI TANÁCS a tanácsi vállalatok terven fe­lüli nyereségéből 438.000 fo­rintot költött városfejlesztés­re. Többek között a száz sze­mélyes napköziotthon építés­re, a Battyáni tér rendezésé­re, a Mérges utca megnyitá­sára, valamint a szabadtéri színpad megépítésére. — TÁRSADALMI MUNKÁ­BAN hozzák rendbe a gyön­gyösi sporttelepet!. A Városi Tanács 20.000 forinttal járul hozzá az öltözők és más helyi­ségek tatarozásához. — A KERTMOZI ÉPÍTÉ­SÉHEZ már megszerezték a szükséges építési anyagot, a város fiataljai és a honvédség tízezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek a városi tanács tízezier forinttal járult hozzá a költségekhez. — MINDEN HÓNAPBAN tartanak klubestét a városi ta­nács tagjai, hogy ne csak a gyűlések, vagy hivatalos ügyek intézésekor találkozzanak egy­mással és a tanács vezetőivel. A legközelebbi klubestet ok­tóber 5-én rendezik. Országjáró gazdakörök Heves megyében az újjáala­kult gazdakörök — különösen az egri és a gyöngyösi szőlő- termelők — nagy tervekkel láttak ismét munkához. Elha­tározták, hogy a kiöregedett tőkék felújításával már a jö­vő évben mintegy 500 hold új szőlő telepítésével vissza- szerzik a hevesi szőlővidék hirnevét. Ezenkívül a talaj­erő fokozott visszapótlásával a következő három évben négy-öt mázsával akarják nö­velni a holdankénti termés­átlagot. Hadat üzentek a di- rekttermő szőlőfajtáknak is, melyeket a jövőben fokozato­san kivágnak és helyükbe olt­ványszőlőt telepítenek. jait, amint egyenként magá­ra húzta. — Holnap állást ígértek az egyik vállalatnál... Anyu nem akarja, félt, nehogy valami bajom legyen... De én már nagyon unom, halálosan unom ezt a semmitevést... El­megyek, hátha sikerül. Utó- végre itt az ideje, hogy meg­állják a saját lábamon... Ép­pen itt az ideje, — tette hoz­zá nagyobb nyomaték kedvé­ért, miközben a haját fésülte. — Helyes — bólintott egyet­értőén a férfi. Az embernek, ha nő is, meg kell tanulni a saját lábán járni, a saját aka­ratát követni. Mindig irtóz­tam az akaratgyönge nőktől, akik tehetetlen bábok az élet tenyerén. A nő akarjon és tudjon is akarni, — folytatta nagy buzgalommal. A lány arcán alig látható mosoly futott végig, de nem szólt egy szót sem, csak rá­nézett az órára és a táská­jáért nyúlt. — Hová mész, miért sietsz? — ugrott fel a karosszékből a férfi, — hisz még kilenc óra sincs — s megfogta a lány vállát. — Hová sietek? Jópofa vagy. Mondtam már, hogy anyu mennyire félt, mennyi­re vigyáz rám. Meg is pofoz­na, ha kilenc óra után men­nék haza... S talán igaza is van — tette hozzá elgondol­kodva — rendes lánynak mi keresnivalója van este az ut­cán? Megszólnák az emberek. És gyorsan elfutott. A nagy tervek, munkák megkezdése előtt az egri és a gyöngyösi gazdakör tagjai or­szágot járó körútra indultak. A gyöngyösiek százan, három nagy autóbusszal indultak el a szekszárdi, a villányi és az alföldi borvidék tanulmányo­zására. Az egriek a Bada­esony-Balatonfüred-csopaki szőlőket vizsgálták meg, gyűj­töttek értékes tapasztalatokat. A gyöngyösi gazdakör tagjai most újabb körútra készül­nek. Ebből az alkalomból To- kajhegyalját kívánják szem­ügyre venni, hogy az ott lá­tottakat, hazatérve a gyöngyö­si borvidék fejlesztésében is alkalmazzák, Ezeket a nagy országjáró \ kirándulásokat, - melyek igen hasznosnak bizonyultak — a gazdakörök tagjai saját maguk kezdeményezték és a költségeket is közösen fede­zik. Szövetkezeti bolt az iskolában Az egri I. számú általános ; iskolában új kezdeményezést ; vezettek be. A földművesszö- : vetkezet fióküzletet nyit az iskolában. Az üzlet megnyitá­sának célja, hogy az önként ; egyesült tanuló ifjúság meg­ismerje a szövetkezeti esz- rnét és a szocialista pedagógia ! elmélete és gyakorlata együtt­működésével a tanulókat ezen >az úton is szocialista emberré > nevelje. Célja továbbá az is, | hogy az iskola tanulóinak ke- ■ reskedelmi irányú politechni- •kai nevelést nyújtson, s a gya­korlatban is megismertesse a ; kereskedelmet és részére ; utánpótlást neveljen. Még egy feladata van en­nek az új üzletnek: el kell látnia szükséges tanszerekkel, felszerelésekkel, élelmiszerek­kel (péksütemény, tej, kakaó, stb.) gyermekruházati cikkek­kel az iskola tanulóit. Az iskola szövetkezeti bolt ! megnyitása folyó hó 23-án ; déli 12 órakor lesz az I. szá­mú iskolában. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents