Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)
1957-09-11 / 72. szám
1957. szeptember 11. szerda népújság 7 Mi indokolhatja a direkttermo szőlőit termesztését 7 Szőlőtermelésünk egyik igen súlyos feladata a direktermő- kérdés megoldása. Meglévő szőlőinknek több, mint 10 százaléka olyan fajtákból áll amelyek termesztését már az ■elmúlt évtizedekben törvényes rendelkezésekkel igyekeztek megakadályozni. Ezeknek a területe azonban a rendelkezések ellenére egyáltalán nem csökkent, sőt helyenként növekedett. A Dunántúlon kb 30 ezer kh. területen van direkttermő ültetvény. A Felvidéken 11 ezer kh. területen van direkttermő ültetvény. Az Alföldön kb. 10 ezer kh. területen van direkttermő ültetvény. Ebből a területből Somogy megyében van 10.000 kh. Zala megyében van 6.400 kh. Heves megyében van 6.000 kh. Baranya megyében van 3.200 kh. A Heves megyei terület 82 százaléka a gyöngyösi járásra ■esik. Az Európában először ismert amerikai szőlőket szép levél- zetük és tetszetős gyümölcsük -miatt kedvelték. Egymás után hozták be az újabb fajtákat és valószínű ezekkel a fajtákkal hurcolták be a filoxerát, a lisztharmatot és a peronosz- pórát. Ezeket a fajtákat először csak a házak mellett, hűs árnyékot adó lugasoknak ültették, ahol még ma is megtalálhatók, később pedig a .pusztuló minőségi borvidékekre is betelepítették. A filoxera vész idején a szőlőterületek gyors pusztulásával kialakult kataszrófális helyzetben a fogyasztópiacon óriási borkereslet támadt, ami bizonyos mértékig az igények csökkentését vonta maga után. A direkttermők borát erősen feldícsérték és a nagy kereslet miatt azokat jó áron értékesítették. Néhány direktter- tnö kitűnő színanyagot adó fajtának bizonyult és nálunk a gyakran nem szép színű — zömmel Kadarka — borok festésére a borkereskedők ezeket a fajtákat kezdték vásárolni. így alakultak ki a gyön- vidéki Othello ültetvények is. A régi direkttermő szőlők terjedésének meggátlása és termesztésük felszámolása nemcsak hazánkban okoz gondot, komoly problémát. A bennünket körülvevő szomszédos szőlőtermelő országokban is teljesen hasonló a helyzet. Szocialista tervgazdaságunk is foglalkozik a kérdés hazai megoldásával. Minden szőlőtermelő országban széleskörű kutatást és nemesítő munkát végeznek, hogy a filoxerának és a pero- noszpórának teljesen ellenálló és Vinifera értékű termést nyújtó szőlőfajtákat állítsunk elő. Ezt ma még sehol a világon nem érték el, de ezt az ideális fajtát legjobban az újabban nálunk is ismertté vált francia hibridek közelítik meg a legjobban. A régi direkttermő szőlők helyett tehát újabban az úgynevezett hibridek kezdenek világszerte elterjedni. Azokban az országokban, ahol egyik-másik kiváló hibridfajta — a széleskörű értékelés és tapasztalatszerzés után is értékesnek bizonyult engedélyezték a köztermesztésben való felhasználását. Elképzelhető, hogy ha az újabb hibridfajtákat nálunk is engedélyezik, akkor a régi direkttermők kérdése magától fog megoldódni. Ha a termelők is megismerik a kiváló jó tulajdonságaikat, minden bizonnyal elfordulnak a régi direkttermők további telepítésétől. A direkttermő kérdést ezek az hibridfajták oldják majd meg minden törvényes rendelet vagy erőszak nélkül. Az utóbbi évtizedekben tízWWWNA \ ezerszámra előállított hibridek Franciaországból származtak széjjel az egesz világba és Seibel, Couderoc, Seyve Vil- lard stb. néven kerültek forgalomba. Ezek a hibridek is a Vitis Labrusca vagy más amerikai szőlőfajták keresztezéséből származtak, azonban termésük minősége már jobban megközelíti az európai ízlést, ezért termesztésük is gazdaságosabb. Nálunk a direkttermő kérdés nem jutott el az úgynevezett hibrid problémáig. Nagyon érdekes, hogy amíg a silány régi direkttermők az első világháború körüli időkben valóságos gomba módjára szaporodtak és terjedtek el, addig a régieknél értékesebb és jobb minőségű hibridek majdnem teljesen ismeretlenek maradtak hazai viszonyaink között. Mi indokolhatja a direktter- mö szőlők termesztését? Semmi! A régi direkttermőket a ma ismert hibridfajták már teljesen helyettesítik és felváltják, tehát elsősorban velük kell foglalkoznunk. Felhasználási helyüket tekintve a III. osztályú területeken jöhetnek számításba, mert kisebb üzemköltséggel nagy tömegű 50—100 q termésekre is képesek. Termésük kommerszborként való feldolgozása mellett elsősorban, mint édesmust alapanyag lehet igen jelentős. A nyugati országokban közkedvelt „Grapillon” néven forgalomba hozott édesmustot is ilyen hibridfajták levéből szűrik. Egész külön iparág fejlődött ki az édesmust tartósítására és forgalmazására. Az édesmustnak való szőlőt olcsón kell termelni, hogy olcsón is lehessen forgalomba hozni. Ezáltal egy olyan réteget lehetne bekapcsolni a fogyasztásba, — ovodák, iskolák, kórházak, turisták, öregotthonok, stb., amelyek eddig az országos fogyasztási statisztikában nem szerepeltek. Ez a kérdés ma még nem égető, de foglalkozni kell vele, mert eljön az az idő amikor a műitalokród a — folyékony dorogiról — a természetes italok készítésére kell átállni és akkor ahhoz nyersanyagra, méghozzá igen olcsón előállítható nagytömegű szőlőre lesz szükség. A kérdéis fontosságát és időszerűséget aláhúzza a spanyol borpiacról szóló tudósítás, hogy miután borexportjukat nem tudják fokozni, áttérnek az édes must készítésére. Ilyen vonatkozásban Németország és Amerika mint felvevő piac jelentkezik. Ilyen gyakorlati meggondolások után szükségesnek látszik, hogy a „direkttermő” szó alatt ismert régi direkttermő fajtákat elvetve, teljes érdeklődésünkkel az új hibridfajták felé tekintsünk. A szőlészeti kísérleti telepen a hazai és a külföldi fajtákból összeállítottunk egy direkttermő és' hibridgyüjte- ményt. Itt meg van a lehetősege annak, hogy a direkttermőket az új hibridekkel összehasonlítsuk és kiválasszuk a viszonyainknak legjobban megfelelőket, vagy további nemesitési munkával újat állítsunk elő. Az ország különböző szőlővidékein mindenhol található egy-két ismeretlen fajta, vagy változat, ezek neve és eredete is sokszor ismeretlen, vagy éppen helyi. Nemesítési szempontból minden idetartozó fajta igen értékes lehet, akár mint összehasonlító társ, vagy a keresztezésben szülőpartner. Ezúton is kérünk minden szölőkedvelőt és szakembert, hogy ha tud ilyen fajtákról, értesítse a szőlészeti kísérleti telepet (Eger, Postafiók 83.) Gyűjteményünket a további fajták megszerzése után országos fajtagyűjteménnyé szeretnénk kiszélesíteni, hogy legyen egy hely az országban, ahol a létező fajtákat meg lehet találni és össze lehet hasonlítani. Ez bizonyára a kérdés mielőbbi eredményes megoldásához is hozzásegít bennünket. Befejezésül még annyit, hogy ha 20—30 évvel ezelőtt például Gyöngyösön vagy Egerben egy kisebb telepet rendeztünk volna be a direkttermők és hibridek kiértékelésére, ma előbbre lennénk e súlyos kérdés megoldásában elméleti és gyakorlati vonalon egyaránt. Csizmazia József tudományos kutató. RÁDIÓ MŰSOR SZERDA, SZEPTEMBER 11. 8.10: Operarészletek. — 9: A Rádió nyári szabadegyeteme. — 9.30: Népi zene. — 10.10: A Gyermekrádió müscra. — 10.30' Kamarazene. — 11: Szovjet köny- nyű zene. — 11.30: Kórusok. — 12.10: Tánczene. — 13: Asszonyok, lányok... — 13.10: Operettegyvelegek. — 13.40: Illés Béla elbeszélése. — 14: Népek zenéje. — 14.45: A Gyermekrádió rejtvényműsora. — 15.05: Ifjúsági műsor. — 15.45- Mexikói dalok. — 16.10: Szív küldi szívnek szívesen... — 17: Egy „cenzor” naplója. — 17.15: Zenei műszavak nyomában. — 18.10: Hallgatóink legkedvesebb lemezeiből. — 18.45: Riportműsor. — 19: Múltszázadi nótaszerzők. — 20.20: Tánczene. — 20.55: Tudományos híradó. — 21.10: Bécsi ünnepi Hetek 1957. — 23: A mikrofon előtt: Reményi Sándor. — 23.40. Magyar nóták — 0.10: Éji zene. CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 12. 8.10: Reggeli hangverseny. _ — 8.40: Kórusok. — 9: Éd(\) anyanyelvűnk. 9.05: A Gyermek- rádió műsora. 10.10: Könyv- ismertetés. — 10.40: Pintér Margit énekel. — 11: A csendháborító. — 11.20: Népi zene. — 12.10: Operarészletek. — 12.55: Magyar klasszikusok. — 13.15 Könnyű zene. — 14: Szegedi emberek. — 14.40: Kórusok. — 15.20: Délszláv népballadák. — 16.10: Népi együttesek műsorából. — 17: Magyar ipar a Brüsz- szeli Vásáron. — 18.10: Könnyű zene. 18.45: Mi a fejlődés? — 19: Szív küldi szívnek szívesen... 20.25: Viharos éjszaka. — 21.30: Zenei műsor. — 22.15: Tánczene. 22.30: Emberek között. Boldizsár Iván tollrajzai. — 23.10: Zenekari hangverseny. — 0.10: Katona-dalok. PÉNTEK, SZEPTEMBER 13. 8.10: János vitéz. — 8.50: PáA Heves megyei Szeszipari Vállalat mindenféle gyümölcscefre kifőzését vállalja. A gazdafőzésre jelentkezni lehet: Eger, Mária utca 34. sz. alatti szeszfőzdében. Gépszereléshez is értő Dömper- vezetőt azonnal felveszünk a gö- römbölyi téglagyárunkban. Jelentkezés ugyanott. Borsod-He- ves megyei Téglagyári ES. Eger lóci Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek c. gyűjteményéből. — 9.10: Balettzene. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 11: Elbeszélés. — 11.30: Stomfai Károly orgonái — 12,10: Déli muzsika. — 13: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Magyar nóták. — 14: Úttörő híradó. — 14.20: Operarészletek. — 15: A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Lidia Melnyikova énekel. — 16.10: Szív küldi szívnek szívesen... — 16.50: Tíz perc a bíróságon. — 17: Egy zeneszerző arcképe. — 18.10: Népszerű melódiák. — 18.40: Ifjú figyelő. — 19: Nagy együttesek műsorából. — 20.20: Francia tánczene. — 20.48: Szerzői est, — 21.30: Hangverseny. — 23.13: Medgyaszav Vilma énekel. — 0.10: Kodály: Szonáta. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről Több bortermelő kérésére közöljük a boradó bejelentésével kapcsolatos tudnivalókat. A bor adóztatása tekintetében változás nincs, a borforgalmi adót szabályozó rendelkezések változatlanul érvényesek. Minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat napon belül jelenteni a termést, a területileg illetékes pénzügyőri szakaszon egy, erre a célra készített bejelentő lapon. Köteles jelenteni az is, aki vásárolt, vagy bármilyen más módon szerzett mustot és azt is jelenteni kell, aki például állami gazdaságtól, tsz-től, bort vagy mustot kapott. Jelenteni kell a törkölybort, a saját termésű vagy vásárolt gyümölcsből készített erjesztett gyümölcslevet. Mivel a törkölyön erjesztett borok előállítása hosszabb ideig tart, ezért a gazdák ne az előállított bor mennyiségét, hanem még a kezdő időben a kádakba helyezett szőlőcefre mennyiségét jelentsék. Végül bejelentési kötelezettség alá esik az előző évről megmaradt ó-bor készlet, vagy ha még van ebből az időből seprő-bor. Bortermelőnek kell tekinteni — termésbejelentés kötelezettség tekintetében — az egyéni parasztok, állami gaz- ©j@ s .© 0 © ©;© © QÍ07© © © Putnoki munkahelyre lakatos szakmunkásokat idénymunkára azonnal felveszünk. Jelentkezés a puinoki Téglagyárban. Borsod-Heves me- gyei Téglagyári ES. Eger. Sporttudósítóink figyelmébe! A jövőben a megyei I. osztályú labdarúgó mérkőzések csapatösszeállításait is kérjük. (Szerkesztőség) daságok, tsz, tszcs-t, az állami gazdaság részes munkavállalóit és azokat, akik szőlőlugason termett szőlőből készítik a mustot. Ezeknek bejelentő- lap nyomtatványt a községi tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszon rendelkezésűre áll. Bejelentőlapot a pénzügyőri szakaszhoz kell beadni, vagy személyesen, vagy postán. Általában a termő területre illetékes pénzügyőri szakaszhoz kell küldeni. Kivétel csak a bor esetében, itt a tárolási helyre illetékes szakaszhoz adjuk be. Részletszüretelésnél a szüretek utáni hat napot tartsuk be és külön-külön lapon jelentsük az eredményt. Változatlanok az adókedvezményre vonatkozó szabályok is. Az egyénileg dolgozók egy gazdasági évben 180 liter bor után, 16 éven felüli önálló keresettel nem rendelkezők családtagjait egyenként 50 liter bor utáni illeti meg az adó- kedvezmény. A kedvezményesen adózható bor mennyiségre azonban nem haladhatja meg a 300 litert. Kedvezményes adótételi díj literenként 80 fillér. Az erjesztett gyümölcslé utáni bor forgalmiadó literenként 4.80 forint. Termésbejelentés elmulasztása pénzügyi szabálysértés. Aki termését, vagy annak egy- részét elrejti, próbál az adózás alól más módon is kibújni, a pénzügyi szabálysértési eljárás mellett az adókedvezményt is elveszíti. Tilos o-bort és újbort összekeverni úgy, hogy még előzőleg az illetékes pénzügyi szakasznak ne jelentsék. Azt a mustot, illetve bort, melyet a termés bejelentés előtt elad a termelő, felvásárló vállalati! ’ vagy máshová, jelenteni kell. A termés bejelentés helye fontos megtételével a szőlősgazda saját magát kíméli a kellemetlenkedésektől. Pénzügyőrség megyei parancsnoka. Wf6 Ma a civilizáció aranykorszakának hajnalán, amikor gépek és találmányok ezrei segítik életünket szebbé varázsolni, egy alattomos gépezet lopódzott be a békésen élő családok környezetébe, megbontva a nyugalmat és egyetértést hitves és férj, atya és gyermek, házsártos és papucs között. Ideje, hogy felfigyeljünk rá, megakadályozzuk aknamunkáját, még mielőtt el- satnyítaná életünket, tönkre gázolná becsületünket. Hozzátok szólok ó férfitársaim, miként hajdan azok a szabómesterek, akik a varrógép elleni szent szövetségbe tömörültek, méltán látva csúfos sorsuk kudarcait. Nem köntörfalazok, kimondom nyíltan: a tekerős mosógépről van szó. Nem a villanyhajtásosról, ó nem. Amaz úgy hozzátartozik asszonyaink életéhez, mint a mindennnapos smink, a szépség és kényelem apró mesterfogásait. De én a tekerős ellen prédikálok, szent háborúra ajzva benneteket, kik pantalóban jártok és önhitt perceitekben férfiaknak merészelitek tartani magatokat. Csak a diplomácia cselvetéseiben teljesen járatlan, naiv lelkek nem látják, hogy itt rosszindulatú asszonyi fondorkodásról van szó: a tekerős mosógépet a boszorkányok modern utpdai találták fel, hogy elemésszenek minket, hogy sárba, akarom mondani szappanlébe tiporjanak bennünket, teremtés koronáit, lealacsonyítva a házimunkák ga- lyarabságába, ahonnan többé nincs kiút. Ó Szent Gellért, le, aki hazánkban járva a malomkövet tekerő lány jókedvű du- ruzsolásában gyönyörködtél, vájjon sejtetted-e, hogy egy évezred múlva férfinemzetséged zuhan majd vissza a történelem hajnalának szerszamai közé, s ott kuporodik majd a hokedlin a fáraósírokra emlékeztető négyszögletes masina mellett az örökkévalóságig tekerve fogantyúját s hallgatva a szennylé hullámverését, miként Victor Hugó „Nyomorultak”-jainak gályarabja, a tenger reménytelenül egyhangú mormolását. Mert — testvéreim — miként a férfi sorsa a nő, akként férfisors a kurblizás. Láttam már ugyanis férfit, aki otthon nem vágott fát, vagy nem hozott fel szenet a pincéből, az alantas munkák iránti undorára hivatkozva. Láttam már férfit, aki nem takarított, vagy nem ment el bevásárolni. Sőt olyat is láttam, aki ruháit öl- tözéskor és vetkőzéskor szerteszét hagyogatta, mondván: asszonyi dolog a rend fenntartása. (Akinek nem inge, mindezeket ne vegye magára, de azért tegye szépen vissza a szekrénybe!) Ám olyan férfiúval még nem találkoztam volt, aki kávét, húst, prézlit vagy más efélét ne darált volna, azaz még nem kurblizott. „Fiacskám,_ kurblizd csak, ehhez nem kell külön ügyesség” — így az asszony, s kezedbe nyomja a kurblis szerszámot. S te mit tehetnél? Kurblizol. Az új kurbliszerkezet tehát újabb csapás az egyenjogúságért küzdő férfiak számára, fajtánk semmittevésben szerzett kényúri jogait új veszély fenyegeti. Látom már csontbőrré aszott sorstársaimat, amint hózentráglijukba fogózva, a darálók hámjában körbe járó lovak egykedvűségével keringnek majd a konyhák mélyén a kurblis mosógép körül várva az irgalmas halált, vagy a nagymosás végét. S akkor érezzük csak igazában: mily találók Madách sorai, aki látnoki szemekkel döbbent a kézi mosógép jármában sínylődő férfi sorsára: „...mint malomnak barma holtra fárad s a körből, melyen jár nem bír kitörni...’” — pala — EGY KARRIERISTA ÚTJA
