Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-28 / 68. szám

1957. augusztus 28. szerda NÉPÚJSÁG 7 Áz országutak rendjének őreivel (MARKUSZ LÁSZLÓ RIPORTJA) — HALLÓ. GYÖNGYÖS 459, halló, Gyöngyös 459. — Súlyos baleset a patai elágazásnál — autószerencsétlenség a Mátrá­ban, a 17-es kilométerkőnél. — így riasztják, az izgatott han- gpk egy-egy karambol, baleset alkalmával a közlekedési cso­portot. A csoport gyöngyösi székhelyén vésztjóslóan fel­cseng a telefon, s pár pillanat múlva 80 kilométeres sebes­séggel robognak az országutak őrei a szerncsétlenség színhe­lyére. A mentőket is riasztják közben, s míg a sebesülteket kötözik, addig a két rendőr nagy szakértelemmel nézi, für­készi a baleset színhelyét. — Fényképezik, felmérik az út­szakaszt, s kutatják a baleset okát, s keresik előidézőjét. Ezen a napon eddig még né­mán hallgat az asztalon a te­lefon. Rend és nyugalom van a megye országútjain. A bal­eseti járőrök szobájukban pi­hennek, vagy a legutóbbi ka­rambol jegyzőkönyveit készí­tik. De a csoport többi tagjai most is szolgálatban vannak. Ellenőrzik a közlekedési sza­bályok betartását, mert legfon­tosabb feladatuk a balesetek megelőzése. De hogyan? így: Kényelmesen, 40—50 km-es tempóban megyünk az 500-as oldalkocsis BMW-vel. A mo- tarkerékpárt is, meg a fehér- zubbonyos rendőröket is már messziről felismerik az embe- ker. A járművek szabályosan lehúzódnak az úttest jobbolda­lára (mindig így kellene), s a motorkerékpárosok egymásnak integetve mondják: „jönnek a fejvadászok”. Igen, így hívják őket, a hátuk mögött. Fejvadá­szok. Ebben talán csak any- nyi az igazság, hogy a részeg, vagy felelőtlen, könnyelmű fejekre vadásznak. Mert néz­zük csak: AZ EGYIK GYÖNGYÖSI italbolt előtt gazdátlan Pannó­nia motorkerékpár áll. H. L. őrmester és O. K. szakaszveze­tő a járőr tagjai már tudják, hogy itt szabálytalanság tör­tént. Egy perc és máris jön a motor gazdája, s nem is egye­dül. Begyújtja a motort, felül­nek rá és már száguldanának is tovább. De a rendőr karja megálljt parancsolóan a magasba len­dül. — Mit ivott a kartárs? — Semmit. — Na, leheljen rám! Maga sört ivott. — Hát igen, egy pohárral. — Igen, lehet, hogy most egy pohárral ivott, s aztán jön a következő italbolt, és jön a többi pohár. Kérem, vegye le a szívótömlőt és adja ide a jogo­sítványát. A motoros alKudozik, — de hiába, a rendőr nem tágít. A tömlő is, meg a jogosítvány is a rendőr bajtárs zsebébe kerül s a motoros, utasával együtt bosszankodva tolja a nehéz motort. A rendőr még utánuk szól: — Este 8-kor jőjjönek be a csoporthoz, ott visszakapnak mindent. — Tudja — mondja H. L. őrmester — ez a motoros nem követett el nagyobb hibát, — csupán egy pohár sört ivott. De ha ezt elnézzük neki, leg­közelebb többet iszik. Na meg figyelembe kell venni azt is, hogy még csak kora délután van, és estig ez a motoros még sok sört ihat, meg bort is és karambolozhat is. Most ihat nyugodtan, hiszen a motort nem használhatja és megelőz­tünk egy esetleges szerencsét­lenséget. Este majd kioktat­juk. Más büntetést nem kap, de reméljük, hogy máskor még ennyit sem iszik, ha mo­toron ül. Persze most mérges, bosszankodik és igazságtalan­nak tartja az intézkedést. És ez a hiba. Az emberek nem akarják belátni hibáikat, és nem akarják megérteni, hogy amit teszünk, értük tesszük. S mintegy igazolására a rendőr kijelentésének, újabb szabálytalanságnak lehetünk tanúi. H. J. barátom, egy ve­szélyes kanyarban 25 km-es sebességgel jön motorján és veszélyesen fordul. A rendőr leállítja. A kíváncsi emberek körülveszik őket, szó szót kö­vet, folyik a vita, még egy kis veszekedés is, de hiába, az egyes számú ellenőrző lapot csak le kell adni. Motoros ba­rátom, nem nyugszik bele, s alig telik el egy negyedóra, — már a csoportvezető szobájá­ban találkozunk. Persze sze­rinte nem a rendőrnek, ha­nem neki van igaza. Hisz ő lassan jött, jól fordult, stb... A csoportvezető érvel, magya­ráz. Elmondja, hogy Gyöngyö­sön és környékén van a leg­több baleset. Hogy legtöbb ba­juk a motorosokkal van. S a szóbanforgó kanyarban az el­múlt időkben már öt baleset történt. Igazoltatták, vérvételre vitték az eredmény közepes ittasság, s természetesen a büntetés. És most gye- ps** -.-•^-»»wrünk egy kis / ellenőrzésre. — l : ! / Szükség van lM // :rre, mert néz- / ÉB ték csak ezt a j Jfj>i notorost. Igen, / if// 1 Jávát, amellyel / JfÄ.S'l5 km-es sc- / Mi * > oességgel ha- j gf ladnak át a so­JÍ jf; -cm helyett. A I jrjs// , ' szabály, az sza­ki Mra m -Iflöálv K. A-nak SdflMMlckcl1aclni az »3|8pí 1 - es számú el­- HKÉ lenőrző lapot. ^^^^^^iiÄMajd máskor : »etartia a ren­det. Alig telik egy-két perc, s is­mét magasba lendül a rendőr karja. Taxit áll meg. A vo­lánnál H. G., a rendőrség régi ismerőse. Volt már balesete, most mégis szabálytalankodik. Harmadiknak előzött. A rend­őr kioktatja, s már száguld is a pesti úton. Most egy Pcb- jeda elé áll kí­sérőnk. — Ké­rem a menetle­velet és a jo­gosítványt! — Kérem a féket benyomni! Tes­sék a lámpákat kapcsolni! — így, rendben. — Köszönöm, me­het! — a rend­őr udvariasai tiszteleg s £ kocsi megy to vább. Ilyen fel­adatai is van­nak a közleke­dés rendőrei­nek. Ellenőr­zik, hogy jo­gos-e az autó használata, kik utaznak benne mit szállítanak és hogy rend ben van-e £ jármű. így dolgoznak a közlekedési rendészet tagjai. Vigyáznak a rendre, az emberek életére. — Nehéz munkájuk van. Járják a megye országútjait, s ha bal­eset van, egy, legfeljebb más­fél óra alatt a megye legtávo­libb pontjába is eljutnak. Elő­fordult már olyan eset, hegy százkilométeres sebességgel üldöztek égy járművet, mert a felszólításra nem volt haj­landó megállni. Ilyen azonban kevés van, és ritka a cserben- hagyás is. Legutóbb Egerben volt ilyen eset. Ezt nagyon sú­lyosan büntetik. De nemcsak büntetni tud­nak ezek az emberek, hanem tanítani, nevelni is. G. L. sza­kaszvezető a csoport propagan­distája. Előadásokat, filmvetí­téseket szervez. Legutóbb a me­gye 22 legforgalmasabb köz­ségében volt előadás. Külön a felnőtteknek, külön az isko­lásoknak. — De ha az oktatás nem elég, büntetni is tudunk — mondja B. T. hadnagy, a csoport parancsnoka. Nevelni, oktatni, de ha kell, szigorúan büntetni a rend ér­dekében, a balesetek megelő­zése, az emberek érdekében. — Ez a feladatuk. Hiába minden. H. J. nem ér­ti, vagy nem akarja megérte­ni, hogy most őrá is vigyáz­nak és végeredményben sza­bálytalanságot követett el. — Kedves H. J. barátom, hadd fűzzek én ehhez a vitához csak annyit, hogy szívesebben talál­kozom veled legközelebb is a közlekedési rendészeten, mint egy tiszta, hófehér kórházi ágyon. És ezt akarják a közlekedé­si rend őrei is, amikor meg fognak téged bíTeíetni. *** Igen, büntetni kell, mert na­gyon sok a baleset, s a legtöbb a részegség, a gyorshajtás, a felelőtlenség, egyszóval a sza­bálytalan közlekedés követ­kezménye. Csak júliusban 16 baleset volt a megyében, s fe­lét motorkerékpárok okozták. Még nagyon jól emlékszünk a patai elágazásnál történt sze­rencsétlenségre, amelynek két halálos és 22 súlyos sebesült áldozata volt. A legutóbbi na­pokban is történtek balesetek. Kápolna környékén bizonyára sokan látták az eperfának ne­kiszaladt teherautót, ahol sú­lyos sérülés és 30.000 forint kár keletkezett. Ittasság okoz­ta július utolsó napjaiban a gyöngyösi Mátra út és Kossuth Lajos utca keresztezésénél tör­tént karambolt is. Itt egy taxi és egy „fakarusz” szaladt ösz- sze. H. A., a „fakarusz” veze­tője ittas volt. MÄR MOST IS nagyon sok az ittas vezetés, pedig még nem is forr a must, sem a murci. Mi lesz ősszel? Az utóbbi időben 30 alkalommal bizonyította a vérvizsgálat, — hogy a vezető ivott. Ezek el­len büntető eljárás indul. — Büntető eljárás indul K. B. ellen is, aki este 9-kor ittasan indult motorjával Visontára. Még nyár vatt . . . de az ti Ej * dH l X a Nők Lapja divat* In magazinja már közli az V V/ \ őszi-téli divatot! V í/ YIf AJ ft Jól hordozható párisi ruhák, 1 1 a hazai divatszabóságok / legszebb modelljei az 1 i OIML legújabb számában! 1 1 \ Megjelenik szeptember közepén ! V Az Egri ÁLLAMI ÁRUHÁZ 1957. augusztus 29-én, csütörtökön /AA\j este 6 órakor az Áruház előtti téren ^ ■Qjy.WmkmllCL r W Immiiaté t tart. Lyra — prózában Piroskához Mindig irigyeltem a költő­ket. Milyen jó lehet költőnek lenni, aki, szerelmi vallomá­sát egy ország nyilvánossága előtt nyújtja át az imádott lénynek. Ez esetben a lángoló szép szavakkal megírt vallo­más sokkal hatásosabb, nem beszélve arról, hogy a siker mellett az illető költő még pénzt is kap érte. És hogy nem vagyok költő azt különösen most sajnálom, amikor én is szeretném érzé­seimet nagyon szép, csengő ritmusú szavakba önteni, hogy más is átérezze mélysé­ges és soha el nem múló ra­jongásomat és dlthatatlan vá­gyamat. De sajnos nem értek a vers­faragáshoz, így egyszerű, pró­zai szavakkal kell vallanom, és elmondanom, hogy nagyon tetszik nekem, hogy addig nem leszek nyugodt, amíg az enyém nem lesz. Mert olyan szép, hogy ahhoz tényleg költőnek kellene len­nem, hogy méltó szavakkal ecsetelni tudjam gyönyörűsé­gét. Nehogy hozzám méltatlan gyanúba keveredjek, tisztázni kivárnom, hogy itt most nem egy nőről van szó, hanem egy cipőről, mely sajnos nem az enyém és mindenki ott lát­hatja az egri cipész szövet­kezet, Széchenyi utcai kiraka­tában. Ez a cipő most az én vágyaim netovábbja, amelly nélkül nem tudom elképzelni az életem. És hogy más is igy vélekedik bizonyítja az, hogy a cipő több hét óta ott pom­pázik. Mert nem akármilyen cipő ez. Eme férfiak részére gyártott lábtyűköltemeny pi­ros mint a pipacs. Gondolom, úgy született, hogy az egri ci­pészek rájöttek, hogy a diva­tot ezideig Páris irányította és ennek a tarthatatlan helyzet­nek egyszer és mindenkorra véget akartak vetni. E célból forradalmasítani akarták a féri divatot. Elég a barna, fe­kete, szürke és drapp cipők uralmából: Az aszfaltot taposó férfi lábakon a jövőben piros cipő díszelegjen. És kitették a kirakatba az első darabot, gondolván, hogy az egri férfi­ak összetörik magukat, hogy egy ilyen cipőhöz jussanak, sőt, számítottak arra, hogy az ország minden tájáról megin­dul a búcsújárás, nem beszél­ve a külföldiek érdeklődéséről, mely idegenforgalmi szem­pontból sem elhanyagolható. Sajnos nem így történt, a cipőt az érdektelenség vastag pora fedi, de ezen a derék jó­ízlésű tervezők ne keseredje­nek el. A zsenit soha netm értette meg kora. Az emberek nem értik és nem értékelik a kifejlett szépérzéket. Egyedül én látom, hogy itt valami monumentálisán szép dologról van szó, amelyhez foghatót még nem alkotott ember. És el is határoztam, hogy megveszem. Enyém lesz... enyém lesz... szinte repülni tudnék az örömtől. Előbb azonban veszek negyven pár rendes cipőt, az­tán ezt a gyönyörűt, miután ezideig nem emelkedett az életszínvonalam addig, hogy papucsom is legyen. Hefe Szarvasmarha tenyésztői nap Tarnamárán A tarnamenti állattenyész­téssel foglalkozó parasztok kezdeményezésére szarvasmar­ha tenyésztő-napot rendezünk Tarnamérán, az eredetileg tervbevett augusztus 18. he­lyett, szeptember 1-én. A szarvasmarha tenyésztő napon bemutatjuk a Tarna-mentén több évtizede céltudatosan te­nyésztett szarvasmarha állo­mányunk részét, számszerint 20 tehenet, 15 vemhes üszőt és 20, 17 hónapon felüli tenyész­bikát, melyet a helyszínen meg is vásárolunk, hogy közte­nyésztésbe kihelyezzük. A be­mutatásra kerülő állatok több­ségét dolgozó parasztok vi­szik be, de bemutatják kiváló állataikat a visznek! Béke, a tarnamérai Alkotmány terme­lőszövetkezetek és a hevesi állami gazdaság is. Bemutatjuk a mesterséges megtermékenyítés útján az egyik kiváló bikától származó üsző- és bikaborjak csoport­ját. Megtekinthetik a látoga­tók az állategészségügyi pavi­lont, ahol bemutatjuk, milyen alacsony a felnevelési veszte­ség ott, ahol a megfelelő ta­karmány, gondozás biztosítva van. A helyi és megyei földmű­vesszövetkezet vezetőségével történt megállapodás alapján bemutató lesz a mezőgazdaság­ban legjobban bevált kisgé­pekből. Ezeket a gépeket a lá­togatók meg is vásárolhatják. A szarvasmarha tenyésztő­napot Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB elnöke nyitja meg, majd a szakelőadást Máté János az FM állattenyésztési főigazga­tóságának helyettes vezetője tartja. Szakelőadások, filmve­títések és az állatok bemuta­tásán kívül gondoskodik a rendezőség a látogatók szóra­koztatásáról, étellel, itallal va­ló gondos ellátásáról is. Papp Sándor megyei főállattenyésztő RÁDIÓ MŰSOR AUGUSZTUS 28, SZERDA 8.10: Népszerű operarészletek. — 9: A Rádió nyári szabadegye­teme. — 9,30: Verbunkosok. — 10.10: A zalameai bíró. — 12.10: Tánczene. — 13: Lányok, asszo­nyok... 13.10: Operakettősök. — 13.40 Kuruc versek. — 14: Népi zene, — 14.45: A Gyermekrádió rejtvényműsora. — 15.05 Ifjúsá­gi világlüradó. — 15.30: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 15.45: Virtuóz apróságok. — 16.10: Szív küldi szívnek szívesen... — 17: Illúziók, hazugságok és a valóság. — 17.15: Az etűd törté­netéből. — 18.10: A Melachrino- zenekar műsorából. — 18.45: Hová lett a tavalyi hűhó...? — 18.58: Budapesti randevú Fred Frohberggel. — 20.25: Munkás hétköznapok. — 21.22: Minden­napi kenyerünkért, — 21.27: Szimfonikus zene. — 23.13: Híres prímások muzsikálnak. — 0.10: Éji zene. AUGUSZTUS 29, CSÜTÖRTÖK 8.10: Könnyű melódiák. — 8.40: Kórusok. — 9: Édes anya­nyelvűnk. — 9.05: A Gvermek- rádió műsora. — 10.10: Isten nem ver bottal. — 10.40: Dalok. — 11: A csendháborító. — 11.20: Népek zenéje. — 12.10: Opera- részletek. — 13: Éjszaka a Bosz­poruszon. — 13.15: Szimfonikus könnyű zene. — 14: Katyerina. Sevcsenkó elbeszélő költeménye. — 14.40: Kórusok.- — 15.20: Ru­ha teszi az embert. — 16.10: Színes népi muzsika, — 17: A tekintély. Riport. — 17.10: Heti hangversenykalauz. — 18.15: A könnyű zene klasszikusai. — 18.45: Az élet nagy kérdései: Mi a lélek? — 19.05: Közvetítés a Madách Színházból: F'arkasok és bárányok. — 22.45: Emberek kö­zött. Boldizsár Iván tollrajzai. — 22.55: Kamarazene. — 0.10: Ré­gi katonadalok. AUGUSZTUS 30, PÉNTEK 8.10: Operettrészletek. — 8.50: Osztrák népdalok. — 9.10: Zene­kari hangverseny. — 10.10: Óvo­dások műsora. — 10.30: Fúvós­zene. — 11: Házépítés falun. El­beszélés. — 11.30: Dalok. — 12.10: Tánczene. 13: A belterjes gazdálkodás útján, — 13.15: Ver­bunkosok. — 14: Úttörő híradó. — 14.20: Operarészlclek. — 14.50: A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Kamarazene. — 16.10: Szív küldi szívnek szívesen ... — 16.50: Mi volt az álarc mögött? — 17: Zenerajongók. — 18.10: Könnyű zene. — 18.40: Ifjú fi­gyelő. — 19: A Magyar Rádió énekkara énekel. — 19.30: Tánc­zene. — 19.45: Sporlhíradó. — 20.25: Tánczene. 20.55: Minden­napi kenyerünkért... — 21: Szim­fonikus zene. — 23: Magyar szer zők könnyűzene-estje. — 23.30: Operarészletek. — 0.10: Táncze­ne.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents