Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-25 / 67. szám
6 NÉPÚJSÁG 1957. augusztus 25. vasárnap. 230 éves az egri kórház Tsmét elérkeztünk egy év■*- fordulóhoz: az idén van 230 éve annak, hogy a Megyei Tanács I. sz. kórháza régi részének, a volt Irgalmas-kór- háznak alapkövét letették és megindult az építkezés. Indokolt tehát, hogy városunknak erről az egyik nevezetes intézményéről — amely műemlékeink sorában is jelentős — megemlékezzünk. Eger városában — az egykorú írások és ábrázolások tanúsága szerint — már a közép-korban is volt betegápolóház. Az egri ispotályról 1240- ből maradt hivatalos irat, amelyben IX. Gergely pápa megerősítette Kálit egri püspöknek azt az intézkedését, hogy az itteni kórházat eredeti rendeltetésének visszaadta, így a Szt. Jakabról elnevezett kórház alapítása a XII. századra tehető-, és ezzel megelőztük országunk talán legtöbb városát az ilyen emberbaráti intézmény létesítése terén... A hagyomány úgy tartotta, hogy ez az épület valahol a „Cifra malomhoz” vezető utcában állhatott — ezt mutatta az Orte- lius-féle kép is Eger elfoglalásának évéből: 1596-ból. Ezen a rajzon H-betűvel jelezték a „Spittal Kirckh”-et, az Eger balpartján, a Szervita-templom és a Cifra tér közötti területen. És ime: az idén, 1957 tavaszán, egy csatomaásás alkalmával, a Tavassy Antal utcában az utca mai szintje alatt több, mint két méter mélységben megtaláltuk a régi falakat, maradványokat. A kiásott szép kövek, profilos bordatagozatok egy része a XIII. századra mutat, de az épületet később átalakíthatták, vagy bővíthették, mert előkerültek XV. századi emlékek is. A sok emberi csont-lelet is alátámasztja, hogy nem lakóházat, kolostort vagy más hasonló intézményt találtunk, de hogy a felfedezés az említett kórház régen keresett helyének a végleges tisztázását jelenti. A ház bizonyára a XVI. századi várostromok alkalmával semmisülhetett meg —, a pusztulás szomorú bizonyítéka a megtalált sok égési maradvány és korom... A török idők után újból -^felmerült a kórház létesítésének gondolata. Erdődy Gábor püspök hívja be a betegápoló irgalmasrendet, és veti meg az intézmény alapját az 1726 október 8-án kelt alapító levelével. Az akkor még meglévő mecsettel szemben fekvő telken tették le az épület alapkövét 1727 április 20-án és 1728 december 27-én megnyílik az egyenlőre szerény, tíz ágyas kórház. Ez az épület a mai Ir- galmas-templomtól délre eső szárnya volt, bejárata a tér felől nyílott, ott, ahol ma is az egyik ablak felett az alapító Erdődy püspök szép barokk kiképzésű címerét láthatjuk. Az épület tervezője, irányítója minden valószínűség szerint Giovanni Battista Carlone volt, az Egerben letelepedett olasz származású építész. Carlonéról tudjuk, hogy az övé volt a mai Széchenyi u. 13. sz. ház, — ő tervezte a mai székesegyház helyén 1713—1717-ben épült kisebb méretű templomot, a jezsuiták (később ciszterek) — templomát, a volt piaci szép kőhidat, — stb. Carlone később városi szenátor lett, 1747- ben halt meg és a szerviták kriptájában helyezték örök nyugovóra. Külön temető is létesült a kórház mögött, a patak felé: ezt 1729. január 12-én áldották meg — és 1777-ig temetkeztek ide. Templomként a rend a régi mecsetet kapta meg, amelyet 1841-ig — amikor azt sajnos lebontották — használtak. Az intézmény folyton bővült, növekedett. 1748-ban újabb részek létesültek, a mai templomtól nyugatra és északra. Az épület ezzel U-alakú alaprajzot kapott, amelynek két szárnya a mecset felőli oldalon nyitott udvart szegélyezett. Ekkor 24 ágyas lett a kórház, s volt benne egy külön szoba is, a „Narrenzimmer” — az elmebetegek részére. 1778-ban már 507 beteg nyert az intézményben ápolást. A XVIII. századi szép, bol- tozatos épület nevezetessége a régi refektórium, közös ebédlő. Az itteni magas művészi értékű faliképek egy részét a rend akkori egyik tagja Huetter Lukács festette — aki Kräcker J. Lukács eljövetele előtt Egerben a legtöbb festői feladat végrehajtója volt. A másik itt dolgozott művész Georg Tobenz bécsi festő, — végül megtekintésre érdemes a tárkányi márványból kiváló szépen mintázott lavabó: fali kézmosó. Eszterházy püspök 1769-ben kiadott rendelkezése alapján — megelőzve a nagyszombati és budai egyetemet — ebben a kórházban kezdi meg a rendszeres magyar orvosképzést Markhót Ferenc vármegyei orvos, tizenegy hallgatóval. Az oktatás sajnos csak három évig tartott, mert közben megalakult a Pázmány alapította nagyszombati egyetem orvosi fakultása, A kórházai szemben álló mecset már említett 1841 évi lebontása után, 1841—1843 között épült meg klasszicista stílusban az új templom, mint a belső udvar kelet felőli lezáró szárnya, — 1843 október 29-én adták át rendeltetésének. A további fejlődés már a XX. századra esik: 1909-ben nagyjában kialakult a modern kórház (ez a rész nem műemlék!) és a felszabadulás után tovább bővül, fejlődik, —most már, mint megyei kórház — ez a nagymultú emberbaráti intézmény. íyr ég néhány szót a kórház ^ épületben elhelyezett gyógyszertárról. Ez is Erdődy püspök alapítása, de mai szép klasszicista berendezése — amely ugyancsak műemlék- jellegű létesítmény — a XX. század derekán készült. Akkor nyitottak ajtót is közvetlenül az utca felé — amikor a fentiekben már említett, klasszicista templomot építették. Hevessy Sándor építészmérnök Ismét Eger kincséről, a tufáról A közönségnek ő tetszett ÉVSZÁZADOK óta villog a csákány, egyenletes, tompa koppanásoktól hangosak Tihamér — Makiár tufadombjai. A vonaton utazók tekintete is megakad a messziről fehérlő meredek falakon. Kevesen tudják, hogy ezeken a falakon ma is hősies „harc” folyik, — az ember küzd a természettel, küzd, hogy hatalmába kerítse, s amint a meredek falak mutatják, — sikerrel. A családi házak ezrei „nőttek” ki ezekből a dombokból, szorgos kezek munkája nyomán. Az emberek itt kemény szívvel, biztos lábakon legyőzik az életveszélyt a többemelet magas szirteken, mert bányászok, ez a hivatásuk, mert kell a kő, hogy egyre több meleg otthon épülhessen. De évszázadok óta, mintha megállt volna az idő ebben a bányában. Mintha a technika fejlődése még csak a csákányoknál tartana. Igaz, régebben is, mostanában is sok szó elhangzik az újságok hasábjain, sok cikk megjelenik a fejlesztésről, s közben vágják törött csákánnyal, tikkasztó hőségben, vagy dermesztő szélben a domboldalakat. Kezdeményezés volt u- gyan kétszer is, de mindkétszer „elbukott”. Azt mondják, harmadszor már meggondolja bárki legyen is az, aki a „tufába akarja vágni a fejszéjét”. Az első az andornaki réten épült tufagyár volt, mely a tőkés világgal együtt örökre eltűnt. A második kísérlet 1950 táján a Téglagyári Egyesülésnek került sok pénzébe — eredménytelenül. Most, hogy kezdjük újra, ha a rossz háromig nem áll meg... ez itt a nagy kérdés?! ÍGY AHOGY VAN korszerűtlen, ebben mindnyájan egyetértünk. Több házhoz több kő kell és könnyebb, kevesebb munkával, ez a cél. A terv az kész, de milliók kellenének hozzá. Az meg nincs, legalábbis most még nincs. Akkor hát várni kell?! Dehogy. Segíteni. Segíteni a meglévő helyi erőket. A mostani termelésből ha nekifognak két ház is elkészülhetne naponta. Jó szervezéssel, némi befektetéssel a termelés megduplázható és ahogy az eredmény növekszik, úgy fejleszti ki a bánya önmagát előre befektetett milliók nélkül is. Meg kell szervezni a kitermelt kő rendszeres elszállítását, mert sokban ez akadályozza a további termelést. A bányászok ilyenkor saját maguk szállítanak, — így nem termelnek, sok a kiesés. A meddő kivágás és törmelékeltakarítás sem kíván „szakmunkát”. A szállítás költséges, sokszor többe kerül, mint a kő. Az autó jó, de ritkán van és akkor sem tudja sokszor megközelíteni a bányát. A kocsifuvar lassú és drága. Itt kell az anyagi segítség. Egy kisvonat a bányáktól a tihaméri állomásig biztonságossá és olcsóvá tenné a szállítást. A szövetkezetnek itt kellene példát mutatnia, — mert 1956 őszén csak gazdát cserélt a bánya, a termelés korszerűsítésére a további lépések elmaradtak. Az olcsó szállítóeszköz révén Eger kincse eljuthat a megye déli részébe és a vele szomszédos Hajdu- Szolnok megyékbe. 150 küo- méter távolságig érdemes lenne szállítani, mert csak a felébe kerül mint a tégla. HELYES LENNE az építőmesterek és építtetők egy- egy csoportjának bemutatni Egerben a Hajdúhegyen, vagy Felnémet és Egerbocs községekben a tufakőépítkezés helyes módszerét és megszűnne a téves felfogás a vizes lakásokról, mely nem a tufa, hanem a helytelen építés miatt vizes, mert a környéken találJiÜi:, A vasamap Egerben megrendezett Ilona bál szépségversenyén a zsűri Tóth Mártát találta legszebbnek. Második lett Sze- szics Teréz. A közönség szeme azonban élesebb, hiszen nem elfogult, s így a harmadik díjat nyert Farkas Ildikót találta a legszebbnek. Igaz? ható kemény alapkő helyett, „a földbe az is jó” jelszóval tufadarabokat, majd a padlószínt alatt is tufaköveket raktak le megfelelő szigetelés nélkül. Egyidejűleg meg kell kezdeni a tufazúzalék feldolgozását is a salaktéglához hasonlóan, egyenlőre kevés befektetést igénylő kézi présekkel és formákkal. Ezzel fogyna a bányából a meddő és hasznos anyaggá válnék. Helyes lenne megvizsgálni, hogy a tufatörmelék nem lenne-e jó talaj lazító és javító anyag például Besenyőtelek szikes területein? Az érdekelt szervezőkből és flz egri állami áruház Négyes találatom volt!... Szakszervezeti Bizottsága javaslatára a vállalat jóléti keretéből i vásárolt egy mosó, egy porszívó, I és egy padlókefélő gépet, amit sa- ' ját dolgozói felváltva használhatnak. Követésre méltó példa ez a dolgozókkal való fokozottabb gondoskodás területén. — A BÁTHORY utasszállító hajó fedélzetén 800 lengyel turista utazott Koppenhágába. A Heves megyei Kéményseprő Vállalat ipari tanulóka í vesz fel az egri, hatvani és füzesabonyi kirendeltségeihez. Jelentkezhetnek 15—17 éves VIII. általános iskolát végzett fiatalok a vállalat egri központi irodájában (Dobó tér 2. Városi Tanács épületében) Építtetők figyelem! A Mátrai Ásványbánya Vállalatnál megrendelhető: faragott lépcsőkő 35 cm széles, fm-re 110,30 Ft faragott járdalap 15 cm vastag m2-re 130.60 Ft szegélykő fm.-ként 20.25 Ft Bővebb felvilágosítást Mátrai Ásványbánya V. Központja, Gyöngyös, Bornemissza G. 6-8. A szocialista kereskcdciEin a tisztaság, egészség _______és szépség szolgálatában! TI SZTASÁGI ÉS SZÉPSÉGÁPOLÁSI CIKKEK KIÁLLÍTÁSA és VÁSÁRA Egerben, a Szakszervezeti Székházban Augusztns 24-től szeptember 3-ig Hatásos, új szépségápolási cikkek Kozmetikai tanácsadás és gyakorlati bemutató Forgalomba kerülnek a kozmetikai ipar legújabb gyártmányai OPERA „ROYAL” „FAVORIT“ méh-pempős arckrém pipereszappan „DOMINO“ kölni Nyitva: 9-tőJ este 8-ig Rendezi: Az Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat Távol áll tőlem a babona, de ha egyszer álmomban egész falka disznót látok meg szürke lovon lovagolok, már megengedtessék, de ez csakis valami nagy szerencsét jelenthet. Nem is mulasztottam el a szerencsét elősegíteni: még aznap korán reggel, azt mondhatnám első dolgomként megvettem a lottó-szelvényt, és ott rögtön ki is töltöttem. No, mondom, ez biztos öt találat lesz. Legalább akad egy kis munkájuk ezeknek a lusta fotó-riportereknek, utóbb felháborítóan áttértek rólam Lolo- brigidára. Egész napom, sőt a következő, a péntek is nagy izgalomban telt el. Nehogy elveszítsem az értékes kis papírszelvényt, odaadtam a férjemnek, erősen a lelkére kötve, hogy még a húzás napjain táviratozzon az eredményről. A nagy eseményt különben kettőnk titkának tekintettem. Említést se tettem róla a szerkesztőségben, ne hogy lemásolják és különben is meglepetés. Majd most megtanulják értékelni bennem a tehetséget. Péntek öt óra felé megérkezett a távirat: négyes találatod van, csókollak. — Ejnye, ugyan melyik számot tévesztettem el. Sebaj, egyenlőre egy négyes találattal is meg- elégszem.Gondosan összehajtogattam a hírt, és bezárkóztam a szobámba. Leültem az íróasztalomhoz, rákönyököltem és azon kezdtem el gondolkozni, hogy munkatársaim hogyan fogadják majd az újságot. A főnököm? — Hm. Egy hónapig biztos nem változtat írásaimon egy kutya betűt sem. Mert akinek ilyen ügyes keze van! Félóráig hagyom könyörögni — eszemben van még a múltkori letolás — aztán leszek szíves befáradni szobájába, egy cseppet se találom majd fárasztónak elmesélni hogyan tippeltem. Megköszönöm a kedves virágot, és a tábla csokoládét, — óh, dehogy is szerény ajándék, ne mondj ilyet, — s mielőtt kilépek tőle, megígérem, okvetlen szólok, ha sétakocsikázásra vágyom. Az anyag? Ja, a pe- tőfibányai riport, igazad van, jövőre éppígy bányásznap e- lőtt leszünk. Köszönöm kedves kívánságodat, igyekszem napjaimat a lehető legkellemesebben eltölteni, persze, a munkaidőt is. Kint a többiek újabb virágcsokrokkal fogadnak, majd verset mondanak, körültáncolnak, és megjelölik minden léptem helyét. Később rohannak bejelenteni utcánk névváltozását, idejében megrendelni a márvány emléktáblákat, és Gábor, mert ő a leggyorsabb lábú, már hozza italomat a csoki likőrt. Hogy Gábor likőrt hoz? — azt találjam még ki. Talán egy üveg szódavízre való sincs a zsebébe. Te jó ég — kapok a fejemhez — ha ez a Gábor megtudja, hogy nyertem, mindennek vége. Ez az utolsó krajcárt is elkunyerálja tőlem. Hisz a múltkor is milyen bánatosan jött, hogy csak egy százassal segíts, születésnapja lesz a feleségemnek, s az ő korában kicsit már érzékenyebbek a nők... Jaj, ez az ember az utolsó filléreimet is elcsalja, s amilyen vajszívű vagyok. — Kezdett bántani a négyes találat. Biztosan megrohannak a többiek is: egy kis valami ajándék kellene a gyerekemnek: adj valamennyit az anyósom nővére reumás lábának kezelésére, rendezz rezesbandás murit megemlékezésképpen... meg mit tudom én mi minden kívánsággal. S nekem kell adnom a pénzt, mert ugye én most megtehetem, Lehetek mindenkihez nagylelkű, megvásárolhatom akár a Lyceumot is, vagy egy toronyórát lánccal, hisz tele van a pénztárcám. Igazában odahaza fogott el a kétségbeees4Sj amikor elkészült a statisztika: 28 nagynéni és nagybácsi, 95 unoka- testvér és ezek pereputtya, 29 dédunoka csak a szűkebb családi körben. Hát még ezek le és felmenő rokonsága. Ezek bányászokból állandó bizottságot kellene létrehozni, a- mely tufaügyben határozna. Ez a bizottság határozná meg a bányák fejlesztésének módját és ütemét és ellenőrizné annak végrehajtását. Feladata lenne, hogy a bányászásra alkalmas földek jelenlegi tulajdonosait érdekközösségüknél fogva társulásra szervezné a hogy a termelés radikális kisajátítása helyett, szervezett és rendszeres legyen. NÉHÁNY GONDOLAT csupán mindez, mellyel elősegíteni próbáltam, hogy Eger kincse mindnyájunk kincse- legyen. GYŐRI LÁSZLÓ, Eger is az én nyereményemre éheznek, ahelyett, hogy ők is igyekeznének. A széken terpeszkedő majd másfélmázsás Teofil nénémre ért tekintetem, s elöntött a méreg. — Ez az érett sárgabarack képű is éppen háromórahossza kerepel itt, és látom vigyori ábrázatáról, hogy sejt valamit. Ez a szerencsétlen nő, ha megtdja, milyen vagyonos lettem, hirtelen egy csapással agyonüti cingár urát, amiért a szelvényét nem velem töltette ki, sí az is az én bajom lesz, fizethetem a temetési költségeket, gondoskodhatom a nyolc árváról. Ahogy egyre esteledett, mindjobban fájlaltam a négyes találatot. Ez is csak szomorúságot hozott nekem. Miért is, hogy éppen én vagyok ilyen szerencsétlen, miért üldöz engem a sors. Aludni se tudtam, egyre gyülekeztek előttem a rémképek. Mindenünnen kérő kezek, követelődző szempárok bukkantak fel, s lassan már az egész szobát megtöltötték. A pénzem akarták, vagy legalább az ígéretemet, de már a levegőt is elszívták előlem. Belefájdult a fejem. Próbáltam erőszakolni az alvást, de nem sikerült. Felfordult a gyomrom, szédültem, minden forgott körülöttem, és éppen segítségért akartam kiáltani, amikor hirtelen torkomon akadt a szó. Valaki majdnem nesztelenül beugrott az ablakomon. Szent isten, itt a betörő. Már hallottam is a puha, tappogó lépteket és ez elállította a szívdobogásomat. Szakadt rólam a verejték szusszanni se mertem. Görcsösen kapaszkodtam a paplanba, s csak vártam, mikor fojtogatnak. De ez nero következett be, egyszerre elcsendesedett a szoba és máig sem tudom, hogyan és mikor, de elaludtam. Arra ébredtem, hogy a cirmos egyhangúan dorombol mellettem, férjem pedig ijedten kérdezi: mi történt veled, te lázas vagy? ! — Az az átkozott lottó, —* nyögtem. — Kis buti, lehet még négy találatod is. Most a négyes számot sikerült eltalálnod. Dobat
