Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-22 / 66. szám

NÉPÚJSÁG

1957. augusztus 23. csütörtök

(Folytatás az 1. oldalról.)

gyűlést, a helyi tanácsokat, egyszóval a népi hatalom minden szervét és helyettük be akarták vinni a hatalomba a

burzsoá pártokat, s valamiféle burzsoá rendszert kiépíteni: visszaadni az uraknak azt, ami régen az övék volt.

Mindszenty

szeretett volna még többet ártani

— Az ellenforradalom Magyarországon nem győzött, de októberben, helyenként, néhány napig szabadon garázdálkodott. Ezalatt megmutatta igazi arcát, s azok az emberek, akik ezekben a napokban a parlamentben olyan javaslattal jelentkeztek, hogy a száz munkást foglalkoztató gyárakat vissza kellene adna a régi tulajdonosoknak, vagy az útra kelt Nagy Ferenc, aki az ot- százholdas birtok-típus híve — mégcsak az első fecskék voltak. — Mindszenty már azt mondotta, hogy az egyháznak haladéktalanul mindent visz- sza kell kapnia. Persze, ha az ember mindenre gondol, akkor arra a több mint kilenc- százezer hold földre is gondol, amelyen már tizenkét esztendeje nyugodt lelkiismerettel szántanak magyar parasztemberek, köztük hívő katolikusok is. És nem érzik, hogy ebben lelkiismereti hiba volna, mert úgy gondolják, hogy a föld az övék. Ez a Mindszenty, aki nagyon sokat ártott a ma— Falun egyszerűbb volt. A csendőr, ha megvolt a régi ruhája, kirázta belőle a naf- talint és felvette. A régi főjegyző meg a szolgabíró, akit talán 12 éve nem láttak, egy napon feltűnt és átvette a hatalmat. Ha ezekre a parasztember ránézett, rögtön megértette, hogy a csendőr semmi szín alatt sem a szocializmus hibáit akarja kijavítani. Ez is szerepet játszott abban, hogy az ellenforrada— Az élet fontos kérdéseihez tartozik — folytatta —, hogy a munkás és paraszti tömegek keresete és jövedelme is komolyan növekedjék. Ismert dolog, hogy különböző kormányintézkedések következtében a munkások és az alkalmazottak keresete, a parasztság jövedelme növekedik. A munkásoknak és a parasztoknak most nem az a gondjuk, hogy az életszínvonallal nincsenek megelégedve, ha nem — elsősorban — a kishi- tűeknek az a gondjuk, hogy nem fog-e kormány ebből a megnövekedett jövedelemből visszavenni. Azt mindenki érti, hogy az adott viszonyok között a dolgozók maximumát kapták annak, amit kaphattak. De valamit ebből vissza kellett venni. Nekünk felelősségünk van, s vigyáznunk kell a pénz értékére, mert ha ezzel baj van, akkor

Majd rátért arra a tényre, hogy az ENSZ közgyűlését az Egyesült Államok imperialista köreinek mesterkedésére szeptember 10-re összehívták, hogy megtárgyalja az ötös bizottság jelentését:

— Mi ezzel kapcsolatban azt mondjuk: lehet, hogy az imperialisták kimanőverezték ezt az ötös bizottságot, de ennek semmiféle törvényes alapja nincs, mert az Egyesült Nemzetek alapokmányában benne van, hogy az egyes tagállamok belső életébe még az Egyesült Nemzeteknek sincs joga beavatkozni. Az ötös bizottságot mégis létrehozták. Kihallgattak 111 tanút — ahogy ők nevezik. Hármat mi is ismerünk közülük: Király Bélát, Kéthly Annát és Kővágót, 108-at nem ismerünk, mert titokban tartották a nevüket. De arról a háromról akit ismerünk, nagyon el tudjuk képzelni, milyen lehet a többi 108, akit nem ismerünk.

— Az ötös bizottság azt mondja, hogy a magyar kormány nem elég törvényes,

gyár népnek, s szeretett volna még többet ártani, olyan ügyetlenséget követett el, hogy akarata ellenére is segített nekünk. Azokban a zavaros napokban, amikor Mindszenty megszólalt a rádióban, úgy hatottak szavai, mint egy kijózanító előadás. Amit ő magyarázott, abból tíz- és tízezer ember, aki addig nem értette miről van szó, rögtön megértett mindent.

— Azokban a napokban sok zavar volt a közvéleményben s a városokban nagyobb volt a zavar, mint a falun. De ez nem azért volt, mert a munkásosztály elmaradott, hanem azért, mert a városokban lakik, s gyülekezik a réki kizsákmányoló osztályok sok képviselője. Ezenkívül a városokban rengeteg olyan ember lépett fel ellenforradalmi követeléssel, aki azt hitette el magáról, hogy csak a hibák ellen harcol és nem a szocializmus ellen. S nem volt olyan egyszerű felismerni az ellenforradalmárok igazi célját.

lom leverését megkönnyítette a magyar parasztság józan, politikus, helyes és a népi hatalom melletti magatartása. Ezért a parasztságot elismerés illeti.

Ezután a kunsági termelő- szövetkezetek és egyéb paraszti dolgozók helytállásáról szólott, majd így folytatta:

— Lehet vitatni azt, hogy a régi tsz-fejlesztésben menynyi volt a helyes meggyőző munka eredménye, a meggyőannak megint a munkás, meg a paraszt issza meg a levét. Emiatt kellett tavasszal bizonyos cikkek árát felemelni. S most a bérekkel is kellett valamit tenni. Nem a bérekből vettek le, hanem ahol a hivatalosan engedélyezett, a kormány által elrendelt béralapot túllépték, azt most le kell faragni, s ez persze bosszantó De azt tudni kell, hogy azokat a rendeleteket, amelyeket mi a dolgozók életszínvonalának javítása érdekében hoztunk — ide tartozik a parasztság számára olyan fontos kérdés, mint a begyűjtés eltörlése — belső meggyőződésből határoztuk el, mert a mi véleményünk az, hogy a szocializmus építésének feltétlenül együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának javulásával. És ebből mi semmit sem fogunk visszacsinálni. Sem a begyűjtést, sem mást.

meg hogy erőszakoskodik, bejelentik, hogy a Szovjetunió beavatkozik Magyarország bel- ügyeibe, holott nagyon jól tudják, hogy ilyesmiről szó sincsen. Viszont azt is tudják, milyen jó lett volna októberben a 13 országból legalább egyet lecsippenteni, ezt a nem nagyon nagy Magyarországot, s a szocialista táborból átvinni az imperialisták táborába. Ez nem sikerült. Ez az ő kifogásaik főoka, de ezt nem írhatják be az ötös bizottság jelentésébe, mert akkor nem tudják összehívni a rendkívüli közgyűlést. Mi azt mondjuk, hogy ha a kérdéseket reálisan akarták volna vizsgálni, arra is megvolt a mód. Már januárban járt itt az Egyesült Nemzetek Szervezete gazdasági bizottságának egyik főtitkárhelyettese, Philippe de Sey- nes úr, beszélt, akivel neki tetszett. Az Egyesült Nemzetek főtitkárát, Hammarskjöld főtitkár urat, már hat hónappal ezelőtt meghívtuk. Ez a meghívás most is érvényben van, a jövő héten is eljöhet.

ződés és mennyi volt a nyomásra született eredmény. Ezen lehet vitatkozni. De októberben, novemberben, decemberben — meg kell mondanom becsületesen — nem tudtunk olyan segítséget adni a termelőszövetkezeteknek, mint amilyet kellett volna, sem fegyveres védelemben, sem másféle tekintetben. S ha a termelőszövetkeztek helytálltak, a saját erejükkel álltak helyt. Mert nem volt nyomás, hogy „tarts ki a szövetkezet mellett”, de volt ellenkező nyomás, hogy „hagyd ott a szövetkezetét”. Semmiféle olyan adminisztráció nem működött, amit sokszor joggal bírálnak, viszont működött az ellenforradalmi presszió, s hogy ennek ellené— Mivel a dolgozó nép, a munkásság és a parasztság alapvető tömegei a népi hatalom hívei, a dolgozó tömegek nagy többsége helyeselte a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, helyeselte, hogy segítséget kértünk a szövetségesünktől, a Szovjetuniótól és ma is támogatják a kormány tevékenységét. Ennek a munkának és a dolgozó nép támogatásának köszönhetők azok az eredmények, amelyek igazolják, hogy a párt politikája, a kormány politikája helyes volt. Milyen eredmények voltak ezek?

— Hazánk törvényes, alkotmányos rendjét helyreállítottuk és — ezt nyugodtan mondhatjuk — ma, augusztus 20-án, amikor a Magyar Népköztársaságot ünnepeljük, ez a Nép- köztársaság erősebb mint egy évvel ezelőtt volt. A támadás nem gyengítette, hanem erősítette Népköztársaságunkat, az egyetértés és a szilárdság a párton belül is, a munkásosztályon belül is, a parasztságon

Tessék, beszéljen magyar munkásokkal, vagy parasztokkal, tisztviselőkkel, vagy a kormány tagjaival — ha minket nem nagyon szeret, akkor a kormánytagokkal ne. Ha a tényeket meg akarják ismerni, van rá módjuk, mi ez elé akadályt nem gördítünk, — de az ország belügyeibe beavatkozni! nem engedünk.

— Az imperialisták, akik a Szovjetuniót rágalmazzák beavatkozással, beavatkoznak nagyon sok ország belügyeibe. Gondoljunk csak a legutóbbi eseményekre. Egyiptomban lelepleztek egy kormányellenes összesküvést. Szíriában most néhány napja lepleztek le ugyancsak hasonlót, s az amerikai követség három tisztviselőjének keze volt benne. Algériában ölik az embereket, akik saját szabadságukért harcolnak. Ománban reaktív gépekkel támadták a sivatagi arabokat, akiknek sok, ha egy szál fegyver van a kezükben. Persze nem akarják, hogy az ENSZ-közgyűlés az egyiptomi kérdéssel, az ománval meg a Szíriáival foglalkozzék, ezért akarják oda vinni a magyar kérdést, hogy ezekről eltereljék a figyelmet.

Ezután az imperialisták „ke- gyetlenkedési” vádjáról szólva megállapította, hogy az októberi események idején a börtönökből összesen több, mint 13 ezer bűnözőt engedtek ki, aztán fegyvert nyomtak a kezükbe — és ezeket nevezi sza— A belső helyzetről ezzel kapcsolatban annyit, hogy mi marxisták vagyunk. Használunk olyan kifejezéseket, hogy az osztályharc élesedik. Élesedett az osztályharc Magyarországon? Okvetlen élesedett. Mi akartuk élesíteni az osztályharcot? Mi nem akartuk élesíteni. Sem a pártnak, sem a munkásosztálynak semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az osztályharc élesedjék. Mi ezt nem fogjuk semmi módon erőltetni. A munkásosztály érdeke és a dolgozó nép érdeke azt kívánja, hogy az

re az elvtársak hely álltak — ez mutatja, hogy a szocializmus gyökeret vert a magyar faluban, s hogy többé senki sem tudja kipusztítani.

— Október előtt, az egyénileg dolgozó paraszt sokszor látott a szövetkezetekben ci- vódást, vitatkozást, veszekedést, egyenetlenséget. Az ellenforradalmi támadásnak volt olyan hatása is, hogy az emberek a nagy bajban megismerték, s ma már jobban tisztelik és becsülik egymást, nagyobb az egyetértés, másképpen dolgoznak, s ma már nyugodtan mondhatjuk az egyénileg dolgozó parasztnak, hogy nézd meg a szövetkezetieket, akik szorgalmasan dolgoznak s bíznak a jövőben.

belül is a múlt évi helyzethez képest erősödött es növekedett.

— Vannak eredmények a gazdasági élet területén is. Az ipari termelés júniusban, a- mely még rendes termelési hónap, — (mert júliusban már szabadságok kezdődtek) 95 százalékát, a termelékenység júniusban már 98 százalékát érte el az egy évvel ezelőttinek, ami pedig a mezőgazdasági munkát illeti: a termés jó. Ebben persze az idő is segített valamit, de ha a munka nem lett volna jobb az idén, mint a múlt tavasszal volt, akkor hiába lett volna jó idő.

A kultúrális élet és általában a társadalmi élet gyógyulásának jele az a 40 díj, amelyet a felejthetetlen moszkvai fesztiválon a fiatal művészemberek nyertek és az a 40 díj, — közöttük 19 első díj — amelyet a fiatal magyar sportolók egy nagyon erős nemzetközi versengésben kiérdemeltek.

badsághősöknek a Szabad Európa rádió. Ugyanakkor csak az elmúlt napon az Országházban mintegy 150 elesett elvtárs számára adtak át kitüntetést, — s az imperialisták az ellenforradalom kegyetlenkedéseiről nem beszélnek.

— Kifogásolják azt is — folytatta, — hogy nálunk bevezették a közbiztonsági őrizetbe vételt. Milyen embereket veszünk közbiztonsági őrizetbe? Horthysta ezredest, osztályidegent, izgatót, uszítót, — igenis ezeket rendőrségi őrizetbe vesszük. Azt gondoljuk, nekik is szolgálatot teszünk, mert ha kint hagynánk őket, holnap esetleg olyat csinálnának, amiért halálbüntetés jár. Meg kell azt is mondani, hogy mi a köz- biztonsági őrizet, vagy az internálás rendszerének nem vagyunk hívei. Mi nem gondolkozunk azon, hogy ezt örökre fenntartsuk, de most szükséges, s mivel szükséges, megcsináltuk. Amikor kegyetlenkedésekről, halálra ítélésekről, közbiztonsági őrizetről panaszkodnak, egyet ne felejtsenek el, azt, hogy ki volt a kihívó fél.

— Mi feltételnül békességet akarunk. Mi kell ehhez a békességhez? Az kell, hogy az imperiaisták vegyék tudomásul, hogy létezik a Magyar Népköztársaság és ott munkásparaszt állam van. Ha ezt tudomásul veszik, akkor megvan a békesség.

osztályharc ne élesedjék. Mi kell ehhez? Az kell, hogy a kiváltságaikat elvesztett urak, s az ő kiszolgálóik, vegyék tudomásul, hogy Magyarországon Népköztársaság van, népi hatalom van és a szocializmust építjük. Ha ők ezt tudomásul veszik, és megpróbálnak becsületes munkából megélni, és nem áskálódnak a rendszer ellen, — akkor az osztályharc nem fog élesedni. És ellenkezőleg. Ha ők élezik, okvetlenül és feltétlenül vissza fogunk csapni, éppen a békesség érdekében.

— Mi azt mondtuk — és őszintén mondtuk — hogy tanultunk októberből. Abban az értelemben is tanultunk, hogy nem fogunk elfeledkezni azokról a hibákról, amelyek szerepet játszottak abban, hogy megtörténhetett ilyen esemény, és nem fogjuk elfelejteni, amit a nép ellenségei a néppel szemben tettek.

Ezután rátért gazdasági életünk jellemzésére és megállapította, hogy annak egyensúlya biztosítva van, amiben nagy szerepet játszik a testvéri országok segítsége. Most dolgozunk a 3 éves terven, amelyben a mezőgazdasági termelés általános színvonalát körülbelül 12 százalékkal akarjuk emelni, közben a termelés szerkezetét is változtatva. Az állam segíteni akarja a szövetkezeti parasztságot is és az egyénileg dolgozókat is, de a szövetkezeti dolgozókat jobban. Javítani és fejleszteni akarja a mezőgazdaság technikáját, növelni a műtrágya termelést. A mezőgazdaság szocialista jövőjéről szólva

— A Magyar Népköztársaság vezető társadalmi ereje — mondotta — a Magyar Szocialista Munkáspárt. A néptömegek is megértették, hogy milyen baj származik abból, ha a pártvezetés nem működik úgy, ahogy működnie kell. Azt hiszem ezt száz- és százezer ember tapasztalta, megtanulta Ennélfogva a munkásosztálynak és a parasztságnak, általában a dolgozó népnek szüksége van arra, hogy legyen egy egységes, erős forradalmi pártja, amely a társadalmi életet vezeti. Ezt tudni kell, ezt minden öntudatos kommunistának is tudnia kell. De a kommunistáknak ezenkívül még egy fontos dolgot kell tudniuk: azt, hogy a mi tanításaink szerint a párt, és következésképpen az egyes párttagok küldetésüknél fogva nem uralkodásra és nem a nép fölé vannak rendelve, hanem a dolgozó és harcoló nép sorainak élére! Az a kommunista, aki úgy viselkedik, mintha uralkodna a nép felett, vagy felette állna, nem jó kommunista. Az a jó kommunista, aki a nép élén áll a munkában,

— Meg kell tanulni, elvtársak, hogy a párt ereje az eszmében van.

— Ezzel függ össze a nép- frontmozgaom kérdése. A népfront-mozgalomnak sokféle szervezeti formája van. Vannak népfrontbizottságok. Most szeptember 1-re megjelenik a Magyar Nemzet, a Népfront központi lapja. Szükség van arra, hogy az ez újság is zászlóhordozója legyen egy kommunisták vezette népi, nemzeti összefogásnak. De a legnagyobb szükség arra van, hogy a párttagok tiszteljék és becsüljék a pártonkivüli dolgozókat; lássanak bennük teljesen egyenrangú állampolgárokat; viselkedésük fejezze ki, hogy a kommunistának párttagságánál fogva nincs több állampolgári joga, mint bármelyik másik embernek. Ha meggyőződése szerinti erkölcsi kötelességet vállal magára, s annak eleget tesz, a nép tisztelni, szeretni, követni fogja, de joga nincs több. Becsülje meg a pártonkívüileket, a pár- tonkívüliek pedig becsüljék a kommunistában azt az embert, aki a saját munkáján kívül és a saját családjáról való gonKádár János beszédének

gott az éljenzés és a taps.

hangsúlyozta és példákkal bizonyította, hogy nemcsak Magyarországon és nemcsak a szocialista országokban, de a kapitalista országokban is nagy ütemben folyik az áttérés a mezőgazdasági nagyüzemre, — csakhogy az utóbbiakban ez a parasztok elárverezése, földönfutóvá tétele útján játszódik le.

— Ezzel kapcsolatban nagyon fontosnak tartom, s szeretném hangsúlyozni — folytatta — nem engedhető meg, hogy Magyarországon akár egyetlen egy parasztot is akarata ellenére kényszerítsenek termelőszövetkezetbe. Bízunk a szocialista eszme erejében, bízunk a termelőszövetkezetek jó munkájában, s azt gondoljuk, hogy ha a magyar parasztok nyugodtan gondolkozhatnak, nem erőszakolják, nem szekálják őket, akkor nem fog lassulni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, hanem gyorsabban megy majd, mint abban az időszakban, amikor a jó munkát buta erőszakoskodásokkal is összekapcsolták.

a harcban, a bajban, a rosszban és a jóban együtt az emberekkel és vezeti őket.

— Meg kell mondani okulásul, hogy a mi pártunk — itt a kommunista pártra, majd az egyesült munkáspártra gondolok, — jól dolgozott, nagyon jól dolgozott addig, amíg harcolni kellett a hatalomért, amíg a párttagoknak egyetlenegy fegyverük volt, az eszme igazsága, ameddig tudták, hogy a tömegek akkor támogatják a pártot s akkor lesz a párt erős, ha igazságunkat megismerik és követnek bennünket. Később — és ez szomorú tanulság — amikor a hatalmat meghódította a munkásosztály, amikor a párt egyes emberei úgy érezték, hogy nincs már konkurens, akkor azt hitték, hogy most már nem olyan fontos az embereket meggyőzni, hogy elég az emberekre rákiabálni, úgy sem mernek visszabeszélni. Az ilyen emberek a legnagyobb kárt okozták a pártnak és az országnak — akár nagyon nagy, akár kicsi emberek voltak.

doskodáson kívül magára veszi a nép ügyét és a nép gondját is, azért dolgozik és fáradozik. És ha ez az egyetértés megvan, akkor ez a Népfronton belül is igazság lesz. A Népfronton belül beszélgessünk és vitatkozzunk. Ha nem értjük meg egymást, ha nem egyezünk valamiben, akkor vitassuk meg és ha egyetértünk, akkor kommunisták és nem kommunisták egy akarattal hajtsuk végre. Ha a Népfrontot ebben az értelemben fogjuk fel, akkor feltétlenül eleven és nagy erő lesz.

A nemzetközi kérdésekről szólott ezután, majd így fejezte be beszédét:

— Tudjuk, hogy még sokat kell dolgozni, sokat kell harcolni, de bizakodva nézzük a helyzetet, mert minden feltételünk megvan ahhoz, hogy mostani kérdéseinket megoldjuk s előre menjünk azon az úton, amelyet tapasztalatunk szerint a magyar nép túlnyomó többsége a saját belső meggyőződéséből magáénak vall: építsük és erősítsük a Magyar Népköztársaságot és haladjunk előre a szocialista Magyarország felé.

befejezése után percekig zúA parasztságot elismerés illeti

A szocializmus építésének feltétlenül együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának javulásával

Az ötös bizottságnak semmiféle törvényes alapja nincs

Hazánk alkotmányos rendjét helyreállítottuk

Miért élesedett az osztályharc

Az a jó kommunista, aki a nép élén áll

A Népfronton belül beszélgessünk és vitatkozzunk