Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-18 / 65. szám
1957. augusztus 18. vasárnap NÉPÚJSÁG 9 N E * V * E * S * * TJ * N * K Moribunbus — Professzor úr — kérdezte a főápolónő, — emlékszik Wwr- zinger betegre? —• A kettős medencecsont-töréssel? — Nem, a kettős téves diagnózissal. — Öh, most már emlékszem. Az illetőt reménytelen állapotban hozták ide, miután Hirschwund kollega egész sor élet- fontosságú szervet operált ki belőle, amelyeket tévesen daganatoknak nézett. — Igen. És profesz- iszor úrnak még a folyosón injekciót kellett neki beadnia. — Persze. S aztán kiderült, hogy rossz injekciót adtam be. — De épp ez volt •■az izgalmas... — Igen, igen. Éppen ettől az injekciótól javult aztán a beteg állapota. Még újra operálni sem kellett. A pali teljesen meggyógyult, én pedig hires ember lettem. — Valóban csodálatos volt — áradozott a nővér. — De aztán súlyosbodott a beteg állapota. A professzor bólint: — Valóban. az utolsó pillanatban operáltunk. — Operáció után, mintha újjászületett volna. — Mert rossz helyen operáltunk. Ez volt a szerencséje! — S ekkor jött az a váratlan visszaesés... — Vérátömlesztés öt perccel 12 előtt... — Igen, de ki sejthette volna, hogy az ampullában vér helyett csukamáj-olaj van?... — Szenzációs volt — lelkendezik a professzor. Amit a vérátömlesztéssel nem tudtunk volna elérni, azt megtette a csukamáj-olaj: a páciens egészségesebb lett, mint valaha. — Ha nem jött volna közbe hirtelen a tüdőgyulladás... — A penicillin sem segített! — Sajnos! Azért táviratozott profeszszor úr Ausztráliába az újonnan felfedezett szerért. — És a repülőgépnek, amely a gyógyszert hozta, kényszerleszállást kellett végeznie, s mi egy hétig várhattuk... — Ez volt a páciens szerencséje. — Valóban. Az új szérum megölte volna. — így aztán — állapítja meg a nővér, végleg sikerült mindent megúsznia. Elég sajnálatos, hogy a kórházból való távozáskor egy tégla esett a fejére. — És csak egy komplikált operációval tudtuk megmenteni. — És Ön meg is mentette, professzor úr! — Jó, hogy emlékeztet minderre, kedves nővér. Az ilyen esetek megerősítik az ember önbizalmát. Ideje, hogy most már nagyobb honoráriumot kérjek, mint a kevésbé szerencsés kollegák. — Éppen erről akartam oeszamotm — mondja a főápolónő. — Tegnap kapta meg a professzor úr számláját a paciens. Megütötte a guta. Josef Rudolf Sills (A „Basler Nachrich- ten”-ből) ÚJ VEZETÉS — Nem értem főúr, azt írták %i az ablakba, hogy új vezetés van, én még mindig a régi főnököt látom. —i Persze. De megnősült IRODÁBAN — Kisasszony, hogy van az, hogy ahányszor csak bejövök magához, mindig regényt olvas ahelyett, hogy dolgozna. — Mert az igazgató úr gumitalpú cipőben jár. FIGYELMES SZOMSZÉDOK — Jó reggelt, megjöttem a zongorát hangolni. — De hiszen nem is hívtunk ' aongorahangoilót. — Önök nem, de a szomszé- 'dok. SZÁLLODÁBBAN — Szólt valamit a 19-es külföldi vendég, amikor a számlát 'meglátta? — Még nem. Most keresi a szótárban a megfelelő kifejezéseket. A SZÓRAKOZOTT PROFESSZOR — Mondja főúr — fordult a szórakozott professzor az asztala mellett álló feketeruhás férfihez — hol is tartunk tulajdonképpen? Nem rendeltem még meg az ételt, vagy megrendeltem, de még nem kaptam meg, vagy már meg is ettem? Mire a feketeruhás? — Sajnos professzor úr, itt nem lehet étkezni. Ez az egyetem olvasóterme. OLCSÓBBBAN IS LEHET — Mondja drága doktor úr, mennyiért formálná át az orromat? Kérdi egy kissé tuihe- gyes orrú hölgy a plasztikai műtétéiről híres sebészt. — Kettőezer márkáért — feleli az orvos. — Hát azért kizsákmányolni mégsem hagyom magam — szisszen fel a hölgy, majd ingerülten hozzáfűzi: — Nem lehetne azt olcsóbban csinálni? — Miért ne lehetne! — válaszol udvariasan mosolyogva az orvos. Tessék nekirohanni egy telefonpóznának! A HÍRNÉV A nagy tudós végigsétál vendégével a kisvároson. Az emberek már messziről köszöntik. — Jó érzés lehet, hogy a város lakossága ennyire nagyra- beesüli tudományos munkásságát — jegyzi meg tisztelettel a látogató. A tudós elmosolyodik. — Csakhogy ez nem az én munkámnak szól — mondja egyszerűen. — A fiam a helyi futball- pat középcsatárja... ISKOLÁBAN ®í ÉRDEKES HÍREK világ minden tájáról A tanító félóráig mesél az állatok alkalmazkodó képességéről. Végül megkérdezi Pétertől: — Tudnál nekem erre példát mondani? — Igenás. A tyúk — vágja rá Péter. — A tyúk? csodálkozik a tanító. — No magyarázd csak meg! — Hát a tyúk pentosan olyan tojásokat tojik, amelyek beleillenek a tojástartóba. A titokzatos csókrabló New Jersey állambeli Pas- sais városát izgalomban tartja egy titokzatos „csókrabló”. Az illető éjszakánként bemászik a lakásokba és az alvó nőktől csókot lop, majd elmenekül. A legutóbbi feljelentést cc 35 éves Maria Cardas tette. A fiatalasszony elmondta, hogy kevéssel hajnal előtt, amint férje oldalán aludt, egy férfi mászott be az ablakon, letérdelt ágya elé, megcsókolta és eliramodott. A rendőrség, a személyleírás alapján keresi a tettest. Ráadás a bikaviadalon Madridban, a nemzeti ünnep alkalmával rendezett bikaviadalon ez egyik bika külön szórakozással szolgált a közönségnek. Átugrott a korláton, a megriadt nézők mögött kirohant az utcára és nagy kavarodást okozott a közlekedésben. A pikadorok hiába üldözték, míg végül 20 percnyi futkosás után egy rendőr golyójától a bika összerogyott. Aggódó szeretet Maurice Houmous teäavivi munkás azzal a váddal került a bíróság elé, hogy mielőtt munkába ment, minden nap bezárta feleségét. így védekezett: „Szeretem, ha munka közben gondolataimat semmi sem zavarja...” Az erényöv mégis csak egyszerűbb megoldás lenne. Csalódni emberi dolog Tommy Manville, 63 éves amerikai milliomos tizedik házassága alkalmával kijelentette „Ez tovább fog tartani, mint az eddigiek’. Két hónapi hát- zasság után azonban be kellett vallania, hogy jósiata nem vált be. A tizedik nej kijelentette, hogy legalább egy hónapig gondcílkoznia kell, hogy visz- szatér-e férjéhez. Addig szállodában lakik. Manville első házassága tizenegy évig tartott, hetedik feleségével csak hét óra 45 percet élt együtt. Ezt még féllábon is al lehet viselni... Az utcán Megnyugtató — Pénzt, vagy életet! — Vegye az életem, mert a pénzemre nekem is szükségem van! Szerelem, borzalom, kaland és miegymás A bűnös hajó titka Eszkímó-Szenegal koprodukciós film. SAFRANEKNÉ nagyon szeret moziba járni, ezt még a néma filmek idején megszokta. Különösen a szerelmes filmeket szereti, mert abban van fantázia, na meg azokat, amelyekről a Népszabadság azt írja, — •hogy rosszak. Mostanában azonban sokat panaszkodik, hogy kevés a valamirevaló film, már a nyugatiak is áttérnek arra az unalmas gyárra, meg munkára. Ö tanácsolta, hogy írjanak egy olyan igazi filmet, amely tetszene neki és a közönségnek. Bevallom, Safranekné beledugta fülembe a bolhát. Tényleg! Lassan 27 éves leszek, és még egyetlen filmet sem írtam. Buzdítása alapján most megpróbálom. íme a kísérlet, melyet egyidejűleg elküldtem a Szenegáli filmstúdiónak is. Önök pedig abban a szerencsében részesülnek, hogy e remekművet előbb olvashatják, mint ahogy meghódítja a nagyvilágot, kérem fogadják művemet szeretettel. A film úgy kezdődik, hogy 30... — nem, 40 gyönyörű nő igen lenge öltözetben táncol. Ez feltétlenül jó, mert a férfiak, egyes megerősíthetet- len hírforrásokból nyert értesüléseim alapján, szeretik a szép nőket. Köztük van a kis Mariann is, aki természetesen a legcsinosabb és a legtöbb látszik belőle. Már egy hete nem evett, mert szegény csak egy kis kórista, aki azonban nem akar letérni a tisztesség útjáról, de egyelőre nincs is a színen senki, aki erre érdemleges ajánlatot tenne. (A nézők itt már kezdenek tűzbe jönni.) NAMÁR MOST! Egyszerre megjelenik a színen egy madagaszkári leánykereskedő, aki azonban, hogy fel ne ismerjék, hittérítőnek álcázza magát és a lányoknak azt az ajánlatot teszi, hogy jöjjenek vele" hitet téríteni. Ahová megérkeznek, ott rendeznek a bennszülötteknek egy balettmatinét és a belépőjegy mellé minden néző egy keresztlevelet is kap. A lányoknak tetszett az ajánlat, különösen azért, mert a jámbor lelkész előlegként mindegyiknek ad egy szelet zsíroskenyeret. A következő jelenetben a búcsúestét látjuk, amikor a lelkek pásztora rock and rollt jár a lányokkal. (A nézők egymás térdén verik a taktust.) Egyre vadabb a rock and roll, — mert ez egy olyan pap, aki azt vallja, hogy le kell ereszkedni a tömegekhez. (Egyes temperamentumos nézők a falra másznak.) Itt van a búcsúesten a szépséges Mariann szerelme is, aki csúnya, félszeg és pattanásos, de teljesen szegény és költő. Mariann azért hívta meg, hogy legalább egyszer vacsorázzon és vigyen egy kis hideg sültet öreg édesanyjának, aki egy szegényházban él és zenét szerez fia verseire. A költő, aki eddig nagyon mulyának mutatkozott, végső elkeseredésében megcsókolja a lányt, — aki ebből rájön, hogy a fiú nem is olyan használhatatlan. A kikötőben a lányok egy gyanúsan rozoga bárkába szállnak be, a fedélzeten félszemű, tetovált matrózok veszik körül őket, és félreérthetetlen mozdulatokkal adják a lányok tudtára, hogy tetszenek nekik. A költő saját 545 soros ódáját adja búcsúzóul a lánynak, és a dalt el- énekli jó édes mamája zenéjére. Ezalatt a kikötőben leáll a munka, a lánykereskedők sírvafakadnak és elsüllyesztenek egy hajót, amely beledudált a dalba. (A nézők telezokogják a padlót.) AMIKOR VÉGE VAN a dalnak, a matrózok letörlik könnyeiket és felhúzzák a horgonyt. A hajó távolodik, ott áll a korlátnál Mariann és integet a fiúnak, aki lassan elvesz a szeme elől. A lány lemegy a hajó belsejébe, ahol egy teremben egy rakás síró nőt talál, akiktől megtudja, a szörnyű igazságot. Nemsokára megjelennek a matrózok, de nem azért, hanem azért és szörnyű dulakodás kezdődik a vad alakok és a törékeny lányok között. (A nézőknek kinyílik a zsebükben a bicska.) És a verekedés indokolt is, mert a matrózok sokkal kevesebben vannak. Csak Mariann szökik ki a fedélzetre és öngyilkos akar lenni, e célból egy dalt énekelt, amitől a cápák rettenetesen meghatódnak, elhatározzák, hogy áttérnek a vegetáriánus kosztra. A szerencsétlen pattanásos költővel közben csodálatos dolgok történnek. Megtudja, hogy hatalmas vagyont örökölt és annyi kastélya van, hogy azt sem tudja, hogy melyikbe menjen. De nem találja a helyét, — mert vágyik Mariann után. El is határozza, hogy megkeresi. KERESI, KERESI, de hiába. Végre a kikötőben egy féllébú, néma vándorverklis három kastélyért s egy féldeci rumért elárulja, hogy a lelkész nem volt más, mint Billy, a neves leánykereskedő, és kokaincsempész, aki drága valutáját a Bim- balao szigetekre szállítja, ahol datolyát és tengeri rákot kap értük. Költőnk gyorsan repülőgépre ül és kiderül, hogy nemcsak a szonettekhez ért, hanem kiváló pilóta is. A hajón a részeg matrózok verik a dobbá előléptetett lavórokon az ütemet és az engedetlen lányokat. Mari- annt, egy félkezű kormányos akarja mindenképpen becipelni u Kabinba, egy speciális okból kifolyólag. A lány védekezik, rúg, karmol, harap és kéri a panaszkönyvet. Repülőgép repül. (A gyenge idegzetű nézők elájulnak.) A félkarú bevitte a lányt a kabinba. A szerelmes költő egyre fokozza a repülőgép sebességét. A lányról a matróz letépte a blúzt. A repülő repül. A szoknyát is. A repülő repül. A félpár cipőt is. A repülő még mindig repül. (Egy néző átharapja szomszédja torkát.) A költő fájdalmában keservesen káromkodik, de nem hallja, mert a repülő már a hang sebességénél is gyorsabban repül, úgy hogy férfias baritonja még 100 kilométerrel hátrább kullog. Mariann már mezítláb van. VÉGRE FELTŰNIK a hajó. A költő felcsatolja ejtőernyőjét, magához vesz két géppuskát, három golyószórót, egy páncéltörő ágyút és egy ceruzáip meg kéziratpapírt, mert hátha eszébe jut valami jó versötlet. Kiugrik a gépből, amely azután megvárja saját hangját, és úgy repül tovább. A hajótól 10 kilométerre esik a vízbe. Szédületes tempóban úszni kezd. A matróz letépte a lány egyik fülbevalóját. A költő úszik. A másikat is. A költő fokozza a tempót, annál is inkább, mert a lányon már alig van levetni való ingóság. Végre eléri a na,/ó tatját. Felmászik és tüzelőállást foglal el két benr zineshordó között. Szünet. (A szünetben a nézők a büfében remek italokat és ideg csillapítókat kaphatnak.) Hatalmas tűzharc. A matrózok szabályos hadirendbe zárkózva, bekerítő hadmozdulatokat tesznek. A lány a kaumoaa elvesztette — utolsó ruhadarabját is. Ebben a pillanatban hatalmas robbanás rázza meg a hajót. (Tizenöt néző idegsokkot kap.) A fiú fedezékét szolgáló benzines hordó felrobban. A levegőben hajóroncsok és a matrózok alkatrészei repkednek. A vízben borzalmas ri- billió. A lányok az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak. A fiú azonban résen van, és ingajáratban egy véletlenül épp ott lévő lakatlan szigetre szállítja őket. Az utolsó képen a tengerpart sárga homokján a zöld pálmák és a kék ég alatt ott áll az ifjú költő, karjában a lánnyal és elénekli ez alkalomra írt dalát, melyre a lányok táncolnak, akiken — miután a lakatlan szigeten nincs divatszalon — pálmalevélből van a ruha. ÉS HOGY VALAMI újszerű is legyen a filmben, az lesz a vége, hogy a költő és Mariann három és fél percig csókolják egymást, ahol érik és a tüzes csókok sejtetni engedik, hogy később itt egyéb is történik majd, de csak azután, miután... (A nézők a látottaktól felbőszülve, egymás hegyén-hátán kitolonganak a moziból.) HERBST FERENC
