Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-18 / 65. szám
UJ KENYER AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1057. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP < Ax alkotmány ünnepén írta : BÍRÓ JÓZSEF, a megyei pártbizottság titkára TV yolc éve, hogy az országyűlés a Magyar ' Népköztársaság alkotmányát törvénybe iktatta. Azóta augusztus 20. a magyar nép hagyományos ünnepe. Az idei alkotmány ünnepe túlnő az eddigi szokásos ünnepségeken. Az ellenforradalom leverése óta először ünnepli dolgozó népünk megmentett hatalmát, kifejezésre juttatva, hogy a proletárdiktatúrát mindenfajta támadással szemben megvédi. Augusztus 20-a azelőtt is ünnep volt: az uralkodó körök, főleg a katolikus egyház ünnepe. Ma viszont a dolgozó nép ünnepli saját hatalmát, alkotmányát. Ünnepli azt, amiért ezer esztendőn át hullott a magyar nép legjobbjainak vére, a nép kivívott szabadságát, a parasztok tulajdonába került földet, a nép tulajdonát képező gyárat, a kultúrát, amely nem a kiváltságosak monopóliuma többé, hanem a dolgozó nép megbecsült közkincse és mindazt, melyet 12 év alatt küzdelmes munkával kivívott, alkotott. Az alkotmány kimondja: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Mennyi minden van összesűrítve ebben a rövidke mondatban. Tőkések, föl- desurak-nélküli hatalom azok kezében, akiknek a múltban csak jogfosztottság, kizsákmányolás, megaláztatás jutott osztályrészül. Ma viszont ők az ország gazdái, a párt vezetésével ők a szocializmus legkövetkezetesebb építői, közülük kerülnek ki politikai, társadalmi, gazdasági életünk vezetői, velük egy- sorban küzdenek az értelmiségiek, a tudósok, a művészek, és mindazok, akik az emberi haladás, a béke, a szocializmus ügye mellett állnak. S az ellenforradalom minden rágalomhadjárata ellenére is a 12 év világosan bebizonyította, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép képes nagyot, szépet, maradandót alkotni. Érdemes visszapillantani a felszabadulás óta eltelt időre. A fasiszták romokban heverő országot hagytak ránk. Akkor sokan nem hitték, hogy lesz magyar újjászületés. A kommunista párt, élére állva az or- szág újjáépítésének, meghirdette a 3 éves országépítő tervet, amelyet két és félév alatt teljesítettünk. A felszabadulással eldőlt a parasztság évezredes pere, azé lett a föld, aki megműveli. Államosítottuk a gyárakat, a bankokat. Csak az 5 éves terv alatt mintegy 75 új gyár épült. Köztük olyanok, mint a Sztálinvárosi Vasmű, Inota, vagy megyénkben a Fínomszerelvénygyár, a Mátra- vidéki Szerszámgépgyár, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár stb. Felújítottunk számos régi üzemet. Az ipari termelés 1949-hez viszonyítva megháromszorozódott. Ötször annyi villa- mosenergiát termelünk, mint nyolc évvel ezelőtt. Az ipari tanulók tízezreit képeztük ki és száz- és százezrek váltak szakmunkásokká, tízezrek mérnökökké, technikusokká, orvosokká. És ha ebben az országban voltak is hibák, sőt esetenként súlyos hibák, ez nem a hatalmon levő munkásosztályban, nem is a proletárdiktatúra rendszerében keresendő, hanem elsősorban az MDF vezetésében, az egyes vezetők magatartásában, módszereiben. A párt régi vezetésének helytelen politikája, vezetési módszere sokszor elkeserítette az embereket, a sorozatos hibák elhomályosították ragyogó eredményeinket, a munkások, a dolgozók tömegei nem érezték, hogy ők az arai, gazdái az országnak. A dolgozókat sokszor megsértettük jogaikban, csak követeltünk tőlük, de nem biztosítottuk, hogy élet- színvonaluk a szocializmus építésével együtt emelkedjen. Ennek tudható be, hogy az ellenforradalmároknak, ha átmenetileg is, sikerült megtéveszteni a dolgozók, a munkások egy részét és hamis megtévesztő jelszó alatt saját hatalma ellen fordítani. Miután azonban az ellenforradalom fegyveres erőit szétvertük, és politikailag lelepleztük, a munkásosztály, a dolgozó nép egyre szélesebb tömegei „jó- zanodtak ki” az ellenforradalmi mámorból, vonták le a kellő következtetéseket, szavakban és tettekkel juttatják kifejezésre hűségüket a proletárdiktatúra, a szocializmus ügye iránt. S ma arra van szükség, hogy az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép magáénak tudja a hatalmat. Mert a hatalom nagy dolog, a legnagyobb dolog a világon. Tisztában vannak ezzel az imperialisták és hűséges szövetségeseik, a letűnt uralkodó osztályok is. Nem véletlenül szervezték és robbantották ki októberben az ellenforradalmat. És bármennyire is igyekeznek az ötösbizottsággal, az ENSZ segítségével is bizonyítani, hogy ez valamiféle spontán jövő nemzeti fölkelés, forradalom volt, határozott céljukat a tőkés földbirtokos hatalom restaurálására semmivel sem leplezhetik. Sokan még ma is abban a tévhitben élnek, hogy a nép nyakára még egyszer nem ülhetne vissza a tőkés, a bankár, a földesúr, mert a nép tiltakozna, harcolna ellene, nem engedné meg. Való igaz, hogy a párt nevelő munkájának eredményeként dolgozó népünkben mélyen behatolt a szocialista eszme. Ezért az ellen- forradalom nem jöhetett olyan jelszavakkal, hogy vissza a régi hatalmat, a gyárat, a földet. Megtévesztő demagóg jelszavakkal, magukat ezer módon álcázva, törekedtek a hatalomra, a kapitalizmus visszaállítására. Különben az ellenforradalomnak milyen más hatalmat lehetett volna hazánkban megvalósítani? Talán a munkáshatalmat, ahogy ők hirdették? De hogyan lehet munkáshatalomról szó a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, a kommunisták nélkül? Vagy tőkés földesúri hatalom, vagy a kommunista párt vezette munkáshatalom harmadik út nincs. És Magyarországon novemberben győzött a proletárhatalom, él, erősödik a kommunisták pártja, amely sikeresen vezeti és szervezi a szocializmus építését. Az ellenforradalom leverése óta mind politikailag, mind pedig gazdaságilag nagy eredményeket értünk el. De még évek kellenek, amíg az ellenforradalom okozta károkat teljesen kiheverjük. Tj' redményeinket fényesen mutatja, hogy ^ országosan mindössze két százalékkal termelünk kevesebbet, mint 1956. év ugyanezen időszakában. És ha jól dolgozunk, rövidesen elérjük az október előtti termelési szintet. Megyénkben a minisztériumi ipar első féléves termelése 99.8 százalék, az 1956. év ugyanazon időszakához viszonyítva. Nem rosszabb, sőt valamivel jobb a helyzet a mezőgazdaságban. Mindezek az eredmények a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek jó munkáját dicsérik. Ki hitte volna december—január hónapban, hogy megyénkben ilyen rövid idő alatt elérjük a múlt évi termelési szintet. Ki gondolta volna, hogy az ellenforradalom pusztításai után meg tudjuk fékezni az inflációt. Sokan nem hittek ebben. ime, csodák-csodájára, Magyarországon — noha mintegy húsz milliárd forint kárt szenvedtünk — stabilak az árak, s országosan 16 százalékkal emelkedtek a keresetek. Dolgoznak a gyárak, termelnek a parasztok, kutatnak a tudósok, a dolgozók ugyanúgy élvezik a társadalombiztosítást, az üdülést és egyéb szociális juttatásokat, ahogy az elmúlt években is élvezték. Természetesen nem beszélhetnénk ezekről az eredményekről, ha nem élvezhetnénk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok testvéri segítségét. Most is, csakúgy mint a felszabadulás pillanatában, elsősorban a Szovjetunió volt az, amely segítségünkre sietett, biztosítva ezzel hazánk függetlenségét, a szocializmus zavartalan építését, elősegítve dolgozó népünk jobblétét. Kétségtelen meglévő nagy eredményeink mellett, nem lehet szónélkül hagyni, a meglévő hibákat, bajokat, problémákat sem. Még mindig drágán termelnek üzemeinkben, sok a selejt, a pazarlás. Nem mindenhol szilárdult még meg a munkafegyelem. Az ellenforrada- márckat sem sikerült még mindenhol leleplezni, elszigetelni. De mindezek olyan hibák és bajok, amelyeken úrrá lehetünk, csak az kell, hogy a pártszervezetek, gazdasági vezetők résen legyenek, tegyék félre az áldatlan személyeskedéseket. Konkrét tények alapján mutassák meg a dolgozóknak a hibák okait, a bajok forrásait és az ő segítségükkel küzdjenek a fogyatékosságok ellen. Leplezzék le a megbúvó ellenforradalmárokat, de ne sértsék ezzel a becsületes, esetleg megtévedt embereket. Azok a vezetők dolgoznak jól, akik a feladatok végrehajtásában, a felmerült problémák megoldásában messzemenően bevonják a dolgozókat, kikérik véleményüket, javaslatokat és intézkedéseket foganatosítanak a felmerült bajok orvoslására. Ha ezt tesszük, nagyban elősegítjük a demokrácia elmélyítését, azt, hogy a dolgozók valóban magukénak érezzék saját hatalmukat. A Magyar Népköztársaság alkotmánya -^biztosítja a dolgozók demokratikus jogait, de nem biztosít demokráciát az ellenforradalmároknak, az osztályidegen elemeknek. Ezeket a proletárdiktatúra eszközeivel elnyomja, a bűnösöket megbünteti. Ugyanakkor a lojális magatartást tanúsító osztályidegenek is az élet különböző területén dolgozhatnak ebben az országban. Az ellenforradalmárok azt hirdették, hogy ők tiszta demokráciát akarnak, amelyben minden magyar ember egyforma jogokat élvezhet. Ugyanakkor gyilkolták a kommunistákat, elkészítették a halállistát, üldözték a haladó erőket és minden erővel azon dolgoztak, hogy megsemmisítsék azokat a szocialista vívmányokat, amelyeket a munkás- osztály, a dolgozó nép tizenkét év alatt kiharcolt. Arra törekedtek, hogy visszaállítsák a kapitalista rendszert, az úri Magyarorszá- ’ (Foto: MÁRKUSZ) ÍGY ÜNNEPELÜNK Gyöngyösön . . . Szépnek ígérkezik a gyön- >gyösi augusztus 20-i ünnepség. Az ünnnepi események >már 19-én este megkezdődinek a KISZ lampionos felvo- inulásával, a szabadtéri szín- ipádon a Szerszám- és Készülékgyár kultúrcsoportja ad > műsort és aznap este még tű- >zijáték is lesz. Az ünnep délelőttjén a Dimitrov-kertben £lesz az ünnepi nagygyűlés, Hatvanban . . Egerben . . . gyűlési képviselője is. Az ünnepi gyűlésen adja át az új kenyeret a város parasztsága Eger dolgozóinak. Déli 12 órakor a honvédzenekar ad térzenét a Népkertben. Délután kulturális és sportműsor várja az ünneplőket. melynek előadója Gyurkó Lajos vezérőrnagy. A délután a sporté és a szórakozásé. Ökölvívó, tenisz, vívó, lovasbemutatók lesznek, kézüabda mérkőzés, birkózás és labdarúgás is szerepel a délutáni sportműsorokban. Este 9 órakor a városi kultúrház teraszán sportbállal zárják az alkotmánynapi ünnepségeket. Az ünnepet megelőző napon £ kezdődnek Hatvanban a ví> dám események. 19-én este ^térzene lesz a Népkertben, í utána tánc. Másnap reggel > zenés ébresztő, majd tíz óraikor nagygyűlés a népkertben, > ahol Úszta Gyula országgyű> lési képviselő beszél. Az ünnepi beszéd után az új kenyér > átadására kerül a sor mun- >kás-paraszt találkozó alkalmából. Délután ünnepi kultúrműsor szórakoztatja a hatvaniakat, szavalatok, a MÁV kultúrház szimfonikus zenekara, az általános iskolák kultúrcsoportjai, a Honvéd szimfonikus zenekar teszi változatossá a műsort. Délután kerülnek sorra a Honvéd bajnoki mérkőzések, sportbemutatók. Este a népkert fái alatt újból táncol a hatvani ifjúság. István elvtársak beszédét. A különvonattal előreláthatólag három-négyszáz füzesabonyi utazik a Nagykun-Napok záróünnepségére. Hevesen . . . Hevesen az alkotmány ünnepi eseményeket vasárnapra helyezték át, mert ők sem akarnak lemaradni a kisújszállási nagygyűlésről Ezért 18-án este tartják meg az ünnepi nagygyűlést, melyen a Hazafias Népfront elnökhelyettese mond beszédet, majd a kenyérszegési ünnepség következik. A hivatalos ünnepségek után a hevesi fiatalokat a háziipari táncegyüttes szórakoztatja a falu lakosságát és hagyományos utcabállal teszik felejthetetlenné a kenyér ünnepét. Különvonatok a Nagykun-napok r a Amint már előbbi számunkban hírt adtunk róla, nagy sikerrel folynak a szomszédos Szolnok megyében a Nagykunnapok ünnepségei. Megyénkből augusztus 20-án indulnak különvonatok Kisújszállásra, ahol Kádár János elvtárs, a forradalmi munkás — paraszt kormány elnöke tartja ünnepi beszédét. Hatvanból ezres létszámmal indul különvonat. Füzesabonyból kb 2000 ember látogat el Kisújszállásra. Szervezik a különvonatot Egerből is. A különvonatokon kívül Hevesről 17, a megye többi részéből 20 teherautó szállítja az érdeklődőket Kisújszállásra. (Folytatás a 2. oldalon.) beleszólni az államhatalom vezetésébe, a termelés menetébe, bírálhatja a vezetés fogyatékosságait, joga van tanácsokat, javaslatokat adni. Igaz az, hogy sok vezető nem tartja tiszteletben a dolgozók alkotmányban biztosított jogait, nem törekednek arra, hogy bevonják a dolgozókat az államhatalom gyakorlásába, nem szívlelik meg az egészséges bírálatokat, javaslatokat, sőt egyes helyeken durván visszaverik azt. Ezek a hibák kétségtelenül megvannak. Pártszervezeteinknek elsőrendű feladata, hegy küzdjenek ellenük. Megteremtve ezzel a párt és a dolgozó tömegek közötti egészséges jó viszonyt. A párt és a kormány arra törekszik, — hogy ebben az országban a nép valóban élvezhesse jogait és szilárd nemzeti egységben munkálkodhassunk alkotmányunk megvédésén, célkitűzéseink megvalósításán. got. Nem kell külön magyarázat, hogy milyen demokrácia az, ahol egyesek kezébe adják a gyárat, a bankot, a földet, üldözik mindazokat az embereket, akik szilárdan, tiszta hittel állnak a béke, az emberi haladás nagy ügye mellett. Az ilyen „demokráciából” ahol a termelési eszközök egy szűk réteg tulajdonában vannak, ahol a kissebbség uralma érvényesül a többség felett, ahol üldözik a haladó erőket, ahol a munkanélküliség réme fenyegeti a dolgozókat, nem kér a magyar dolgozó nép. Ezt a fajta „demokráciát” a saját bőrén érezte, harcolt, küzdött ellene. A Szovjetunió segítségével olyan demokráciát valósított meg, ahol a termelési eszközök, a gyárak, a bányák, a bankok a nép tulajdonába mentek, ahol a föld a parasztok tulajdonát képezi, ahol mindenki dolgozhat, ahol a hatalom a munkásosztály kezében ran. Hazánkban a dolgozó népnek joga van Füzesabonyban, a hírek szerint elmaradnak a szokásos ünnepi események, mert a falu dolgozó parasztjai Kisújszállásra utaznak, hogy meghallgassák Kádár János és Dobi Füxesahonyban .. . Augusztus 20-án zenés ébresztő köszönti a város dolgozóit. Tíz órakor ünnepi nagygyűlést rendeznek a Népkertben. Az ünnepi gyűlés előadója dr. Molnár Erik, Eger város országgyűlési képviselője. Fel- 'szólal az ünnepi gyűlésen Dr. ■Kerek Gábor, megyénk ország-
