Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-18 / 65. szám

UJ KENYER AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1057. AUGUSZTUS 18. VASÁRNAP < Ax alkotmány ünnepén írta : BÍRÓ JÓZSEF, a megyei pártbizottság titkára TV yolc éve, hogy az országyűlés a Magyar ' Népköztársaság alkotmányát törvénybe iktatta. Azóta augusztus 20. a magyar nép hagyományos ünnepe. Az idei alkotmány ün­nepe túlnő az eddigi szokásos ünnepségeken. Az ellenforradalom leverése óta először ün­nepli dolgozó népünk megmentett hatalmát, kifejezésre juttatva, hogy a proletárdiktatú­rát mindenfajta támadással szemben meg­védi. Augusztus 20-a azelőtt is ünnep volt: az uralkodó körök, főleg a katolikus egyház ünnepe. Ma viszont a dolgozó nép ünnepli saját hatalmát, alkotmányát. Ünnepli azt, amiért ezer esztendőn át hullott a magyar nép legjobbjainak vére, a nép kivívott sza­badságát, a parasztok tulajdonába került föl­det, a nép tulajdonát képező gyárat, a kul­túrát, amely nem a kiváltságosak monopó­liuma többé, hanem a dolgozó nép megbe­csült közkincse és mindazt, melyet 12 év alatt küzdelmes munkával kivívott, alkotott. Az alkotmány kimondja: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dol­gozó népé.” Mennyi minden van összesűrít­ve ebben a rövidke mondatban. Tőkések, föl- desurak-nélküli hatalom azok kezében, akik­nek a múltban csak jogfosztottság, kizsák­mányolás, megaláztatás jutott osztályrészül. Ma viszont ők az ország gazdái, a párt veze­tésével ők a szocializmus legkövetkezetesebb építői, közülük kerülnek ki politikai, társa­dalmi, gazdasági életünk vezetői, velük egy- sorban küzdenek az értelmiségiek, a tudósok, a művészek, és mindazok, akik az emberi haladás, a béke, a szocializmus ügye mellett állnak. S az ellenforradalom minden rága­lomhadjárata ellenére is a 12 év világosan bebizonyította, hogy a munkásosztály, a dol­gozó nép képes nagyot, szépet, maradandót alkotni. Érdemes visszapillantani a felszaba­dulás óta eltelt időre. A fasiszták romokban heverő országot hagytak ránk. Akkor sokan nem hitték, hogy lesz magyar újjászületés. A kommunista párt, élére állva az or- szág újjáépítésének, meghirdette a 3 éves országépítő tervet, amelyet két és félév alatt teljesítettünk. A felszabadulással eldőlt a parasztság évezredes pere, azé lett a föld, aki megműveli. Államosítottuk a gyárakat, a bankokat. Csak az 5 éves terv alatt mint­egy 75 új gyár épült. Köztük olyanok, mint a Sztálinvárosi Vasmű, Inota, vagy me­gyénkben a Fínomszerelvénygyár, a Mátra- vidéki Szerszámgépgyár, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár stb. Felújítottunk számos régi üzemet. Az ipari termelés 1949-hez viszonyít­va megháromszorozódott. Ötször annyi villa- mosenergiát termelünk, mint nyolc évvel ez­előtt. Az ipari tanulók tízezreit képeztük ki és száz- és százezrek váltak szakmunkások­ká, tízezrek mérnökökké, technikusokká, or­vosokká. És ha ebben az országban voltak is hi­bák, sőt esetenként súlyos hibák, ez nem a hatalmon levő munkásosztályban, nem is a proletárdiktatúra rendszerében keresendő, hanem elsősorban az MDF vezetésében, az egyes vezetők magatartásában, módszereiben. A párt régi vezetésének helytelen politikája, vezetési módszere sokszor elkeserítette az embereket, a sorozatos hibák elhomályosí­tották ragyogó eredményeinket, a munkások, a dolgozók tömegei nem érezték, hogy ők az arai, gazdái az országnak. A dolgozókat sok­szor megsértettük jogaikban, csak követel­tünk tőlük, de nem biztosítottuk, hogy élet- színvonaluk a szocializmus építésével együtt emelkedjen. Ennek tudható be, hogy az ellenforra­dalmároknak, ha átmenetileg is, sikerült megtéveszteni a dolgozók, a munkások egy részét és hamis megtévesztő jelszó alatt saját hatalma ellen fordítani. Miután azonban az ellenforradalom fegyveres erőit szétvertük, és politikailag lelepleztük, a munkásosztály, a dolgozó nép egyre szélesebb tömegei „jó- zanodtak ki” az ellenforradalmi mámorból, vonták le a kellő következtetéseket, szavak­ban és tettekkel juttatják kifejezésre hűsé­güket a proletárdiktatúra, a szocializmus ügye iránt. S ma arra van szükség, hogy az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép magáénak tudja a hatalmat. Mert a hatalom nagy dolog, a legnagyobb dolog a világon. Tisztában vannak ezzel az imperialisták és hűséges szövetségeseik, a letűnt uralkodó osztályok is. Nem véletlenül szervezték és robbantották ki októberben az ellenforradal­mat. És bármennyire is igyekeznek az ötös­bizottsággal, az ENSZ segítségével is bizo­nyítani, hogy ez valamiféle spontán jövő nemzeti fölkelés, forradalom volt, határozott céljukat a tőkés földbirtokos hatalom restau­rálására semmivel sem leplezhetik. Sokan még ma is abban a tévhitben élnek, hogy a nép nyakára még egyszer nem ülhetne vissza a tőkés, a bankár, a földesúr, mert a nép til­takozna, harcolna ellene, nem engedné meg. Való igaz, hogy a párt nevelő munkájának eredményeként dolgozó népünkben mélyen behatolt a szocialista eszme. Ezért az ellen- forradalom nem jöhetett olyan jelszavakkal, hogy vissza a régi hatalmat, a gyárat, a föl­det. Megtévesztő demagóg jelszavakkal, ma­gukat ezer módon álcázva, törekedtek a ha­talomra, a kapitalizmus visszaállítására. Különben az ellenforradalomnak milyen más hatalmat lehetett volna hazánkban meg­valósítani? Talán a munkáshatalmat, ahogy ők hirdették? De hogyan lehet munkáshata­lomról szó a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák ellen, a kommunisták nélkül? Vagy tő­kés földesúri hatalom, vagy a kommunista párt vezette munkáshatalom harmadik út nincs. És Magyarországon novemberben győ­zött a proletárhatalom, él, erősödik a kom­munisták pártja, amely sikeresen vezeti és szervezi a szocializmus építését. Az ellenforradalom leverése óta mind politikailag, mind pedig gazdaságilag nagy eredményeket értünk el. De még évek kelle­nek, amíg az ellenforradalom okozta károkat teljesen kiheverjük. Tj' redményeinket fényesen mutatja, hogy ^ országosan mindössze két százalékkal termelünk kevesebbet, mint 1956. év ugyan­ezen időszakában. És ha jól dolgozunk, rövi­desen elérjük az október előtti termelési szintet. Megyénkben a minisztériumi ipar el­ső féléves termelése 99.8 százalék, az 1956. év ugyanazon időszakához viszonyítva. Nem rosszabb, sőt valamivel jobb a hely­zet a mezőgazdaságban. Mindezek az eredmények a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek jó mun­káját dicsérik. Ki hitte volna december—ja­nuár hónapban, hogy megyénkben ilyen rö­vid idő alatt elérjük a múlt évi termelési szin­tet. Ki gondolta volna, hogy az ellenforrada­lom pusztításai után meg tudjuk fékezni az inflációt. Sokan nem hittek ebben. ime, csodák-csodájára, Magyarországon — noha mintegy húsz milliárd forint kárt szenved­tünk — stabilak az árak, s országosan 16 százalékkal emelkedtek a keresetek. Dolgoz­nak a gyárak, termelnek a parasztok, kutat­nak a tudósok, a dolgozók ugyanúgy élvezik a társadalombiztosítást, az üdülést és egyéb szociális juttatásokat, ahogy az elmúlt évek­ben is élvezték. Természetesen nem beszél­hetnénk ezekről az eredményekről, ha nem élvezhetnénk a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok testvéri segítségét. Most is, csakúgy mint a felszabadulás pillanatában, elsősorban a Szovjetunió volt az, amely se­gítségünkre sietett, biztosítva ezzel hazánk függetlenségét, a szocializmus zavartalan építését, elősegítve dolgozó népünk jobblétét. Kétségtelen meglévő nagy eredményeink mellett, nem lehet szónélkül hagyni, a meg­lévő hibákat, bajokat, problémákat sem. Még mindig drágán termelnek üzemeinkben, sok a selejt, a pazarlás. Nem mindenhol szilárdult még meg a munkafegyelem. Az ellenforrada- márckat sem sikerült még mindenhol lelep­lezni, elszigetelni. De mindezek olyan hibák és bajok, amelyeken úrrá lehetünk, csak az kell, hogy a pártszervezetek, gazdasági veze­tők résen legyenek, tegyék félre az áldatlan személyeskedéseket. Konkrét tények alapján mutassák meg a dolgozóknak a hibák okait, a bajok forrásait és az ő segítségükkel küzd­jenek a fogyatékosságok ellen. Leplezzék le a megbúvó ellenforradalmárokat, de ne sért­sék ezzel a becsületes, esetleg megtévedt em­bereket. Azok a vezetők dolgoznak jól, akik a feladatok végrehajtásában, a felmerült problémák megoldásában messzemenően be­vonják a dolgozókat, kikérik véleményüket, javaslatokat és intézkedéseket foganatosíta­nak a felmerült bajok orvoslására. Ha ezt tesszük, nagyban elősegítjük a demokrácia el­mélyítését, azt, hogy a dolgozók valóban magukénak érezzék saját hatalmukat. A Magyar Népköztársaság alkotmánya -^biztosítja a dolgozók demokratikus jo­gait, de nem biztosít demokráciát az ellenfor­radalmároknak, az osztályidegen elemeknek. Ezeket a proletárdiktatúra eszközeivel el­nyomja, a bűnösöket megbünteti. Ugyanak­kor a lojális magatartást tanúsító osztályide­genek is az élet különböző területén dolgoz­hatnak ebben az országban. Az ellenforradalmárok azt hirdették, hogy ők tiszta demokráciát akarnak, amely­ben minden magyar ember egyforma jogokat élvezhet. Ugyanakkor gyilkolták a kommu­nistákat, elkészítették a halállistát, üldözték a haladó erőket és minden erővel azon dol­goztak, hogy megsemmisítsék azokat a szo­cialista vívmányokat, amelyeket a munkás- osztály, a dolgozó nép tizenkét év alatt ki­harcolt. Arra törekedtek, hogy visszaállítsák a kapitalista rendszert, az úri Magyarorszá- ’ (Foto: MÁRKUSZ) ÍGY ÜNNEPELÜNK Gyöngyösön . . . Szépnek ígérkezik a gyön- >gyösi augusztus 20-i ünnep­ség. Az ünnnepi események >már 19-én este megkezdőd­inek a KISZ lampionos felvo- inulásával, a szabadtéri szín- ipádon a Szerszám- és Készü­lékgyár kultúrcsoportja ad > műsort és aznap este még tű- >zijáték is lesz. Az ünnep dél­előttjén a Dimitrov-kertben £lesz az ünnepi nagygyűlés, Hatvanban . . Egerben . . . gyűlési képviselője is. Az ün­nepi gyűlésen adja át az új ke­nyeret a város parasztsága Eger dolgozóinak. Déli 12 órakor a honvédze­nekar ad térzenét a Népkert­ben. Délután kulturális és sportműsor várja az ünneplő­ket. melynek előadója Gyurkó La­jos vezérőrnagy. A délután a sporté és a szórakozásé. Ököl­vívó, tenisz, vívó, lovasbemu­tatók lesznek, kézüabda mér­kőzés, birkózás és labdarúgás is szerepel a délutáni sport­műsorokban. Este 9 órakor a városi kultúrház teraszán sportbállal zárják az alkot­mánynapi ünnepségeket. Az ünnepet megelőző napon £ kezdődnek Hatvanban a ví­> dám események. 19-én este ^térzene lesz a Népkertben, í utána tánc. Másnap reggel > zenés ébresztő, majd tíz óra­ikor nagygyűlés a népkertben, > ahol Úszta Gyula országgyű­> lési képviselő beszél. Az ün­nepi beszéd után az új kenyér > átadására kerül a sor mun- >kás-paraszt találkozó alkal­mából. Délután ünnepi kul­túrműsor szórakoztatja a hat­vaniakat, szavalatok, a MÁV kultúrház szimfonikus zene­kara, az általános iskolák kultúrcsoportjai, a Honvéd szimfonikus zenekar teszi vál­tozatossá a műsort. Délután kerülnek sorra a Honvéd baj­noki mérkőzések, sportbemu­tatók. Este a népkert fái alatt újból táncol a hatvani ifjúság. István elvtársak beszédét. A különvonattal előreláthatólag három-négyszáz füzesabonyi utazik a Nagykun-Napok záróünnepségére. Hevesen . . . Hevesen az alkotmány ün­nepi eseményeket vasárnapra helyezték át, mert ők sem akarnak lemaradni a kisúj­szállási nagygyűlésről Ezért 18-án este tartják meg az ün­nepi nagygyűlést, melyen a Hazafias Népfront elnökhe­lyettese mond beszédet, majd a kenyérszegési ünnepség kö­vetkezik. A hivatalos ünnep­ségek után a hevesi fiatalokat a háziipari táncegyüttes szó­rakoztatja a falu lakosságát és hagyományos utcabállal te­szik felejthetetlenné a kenyér ünnepét. Különvonatok a Nagykun-napok r a Amint már előbbi számunk­ban hírt adtunk róla, nagy si­kerrel folynak a szomszédos Szolnok megyében a Nagykun­napok ünnepségei. Megyénk­ből augusztus 20-án indulnak különvonatok Kisújszállásra, ahol Kádár János elvtárs, a forradalmi munkás — paraszt kormány elnöke tartja ünnepi beszédét. Hatvanból ezres lét­számmal indul különvonat. Füzesabonyból kb 2000 ember látogat el Kisújszállásra. Szer­vezik a különvonatot Egerből is. A különvonatokon kívül Hevesről 17, a megye többi ré­széből 20 teherautó szállítja az érdeklődőket Kisújszállásra. (Folytatás a 2. oldalon.) beleszólni az államhatalom vezetésébe, a ter­melés menetébe, bírálhatja a vezetés fogyaté­kosságait, joga van tanácsokat, javaslatokat adni. Igaz az, hogy sok vezető nem tartja tisz­teletben a dolgozók alkotmányban biztosított jogait, nem törekednek arra, hogy bevonják a dolgozókat az államhatalom gyakorlásába, nem szívlelik meg az egészséges bírálatokat, javaslatokat, sőt egyes helyeken durván visszaverik azt. Ezek a hibák kétségtelenül megvannak. Pártszervezeteinknek elsőrendű feladata, hegy küzdjenek ellenük. Megte­remtve ezzel a párt és a dolgozó tömegek kö­zötti egészséges jó viszonyt. A párt és a kormány arra törekszik, — hogy ebben az országban a nép valóban él­vezhesse jogait és szilárd nemzeti egységben munkálkodhassunk alkotmányunk megvédé­sén, célkitűzéseink megvalósításán. got. Nem kell külön magyarázat, hogy milyen demokrácia az, ahol egyesek kezébe adják a gyárat, a bankot, a földet, üldözik mindazo­kat az embereket, akik szilárdan, tiszta hit­tel állnak a béke, az emberi haladás nagy ügye mellett. Az ilyen „demokráciából” ahol a terme­lési eszközök egy szűk réteg tulajdonában vannak, ahol a kissebbség uralma érvényesül a többség felett, ahol üldözik a haladó erő­ket, ahol a munkanélküliség réme fenyegeti a dolgozókat, nem kér a magyar dolgozó nép. Ezt a fajta „demokráciát” a saját bőrén érez­te, harcolt, küzdött ellene. A Szovjetunió segítségével olyan demo­kráciát valósított meg, ahol a termelési esz­közök, a gyárak, a bányák, a bankok a nép tulajdonába mentek, ahol a föld a parasztok tulajdonát képezi, ahol mindenki dolgozhat, ahol a hatalom a munkásosztály kezében ran. Hazánkban a dolgozó népnek joga van Füzesabonyban, a hírek sze­rint elmaradnak a szokásos ünnepi események, mert a falu dolgozó parasztjai Kisújszál­lásra utaznak, hogy meghall­gassák Kádár János és Dobi Füxesahonyban .. . Augusztus 20-án zenés éb­resztő köszönti a város dolgo­zóit. Tíz órakor ünnepi nagy­gyűlést rendeznek a Népkert­ben. Az ünnepi gyűlés előadó­ja dr. Molnár Erik, Eger város országgyűlési képviselője. Fel- 'szólal az ünnepi gyűlésen Dr. ■Kerek Gábor, megyénk ország-

Next

/
Thumbnails
Contents