Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-10 / 63. szám

2 NÉPÚJSÁG 1957. augusztus 10. szombat Minden kommunista végezzen pártmunkát A PÁRTSZERVEZETEK­BEN, a komunisták között mind gyakrabban és erőtelje­sebben kap hangot ez a he­lyes követelés: minden kom­munista végezzen állandó, tár­sadalmi munkát. Napjainkban, amikor sok más feladattal együtt kímélet­len ideológiai és politikai har­cot kell folytatnunk az ellen- forradalom eszmei maradvá­nyaival, s a legnehezebb fron­ton, az emberi tudattal aka­runk sikeres csatát vívni a kommunsita eszme javára, nincs sok idő a pihenésre. Napról-napra újabb feladatok­kal találjuk szembe magun­kat, amelyek megoldását az élet s célkitűzéseink paran­csolják. Ezeknek 4—5 pártve- zetőségi tag képtelen eleget tenni. Csupán akkor valósul­hatnak meg terveink, célja­ink, ha a munka arányosan oszlik el valamennyi párttag között. Vájjon miért írja elő a szer­vezeti szabályzat, hogy a párt­tagság egyik feltétele a szer­vezet életében való tevékeny­részvétel? Nyilván azért, mert a pártélet nemcsak abban merül ki, hogy havonta egy esetben taggyűlést, hetenként vezetőségi ülést tartunk az a’apszervezetekben, hanem va­lamennyi párttag, kommunista munkájából! Mit értünk ez­alatt? Természetes, hogy a párttag elsősorban) kötelezett arra, hogy a termelésben, egyé­ni és társadalmi életében, ma­gatartásában élenjárjon és példát mutasson. Az új tár­sadalom, a szocializmus azon­ban nemcsak a kommunisták­nak épül, nemcsak ők építik, hanem az ő vezetésükkel a dolgozó tömegek valósítják meg. Ehhez azonban gyökeres átalakulásra van szükséc az emberi tudat és a termelés te­rületén, ami óriási nevelési fel­adatot jelent- Az emberi tudat szocialista vágányra való át­állítása a kommunisták fel­adatát képezi, akik nap, mint nap a dolgozók között élnek. A tömegek megnyerése, apart politikája szamára e politika igazi céljainak magyarázata és széleskörű ismertetése az emberekkel az, ami a minden­napi pártmunkát jelenti. Ha ez így van, akkor nyilvánvaló, hogy minden egyes párttagnak pártmunkát kell végeznie. Ha valaha szükség volt ar­ra, hogy a kommunisták min­denütt ott legyenek, ahol csak élet, munka, harc van, ma er­re inkább szükség van. Az MDP-nek éppen az volt a leg­nagyobb hibája, hogy egyes vezetői, majd a párttagok kö­zül is sokan elszakadtak a dol­gozó tömegektől. Nem éltek köztük, ezért történhetett meg, hogy a reális igényeket fi­gyelmen kívül hagyva mind­inkább az adminisztartív ve­zetés vált úrrá. Később ez a vezetés — lebecsülve a párt­ellenes és restaurációs ve­szélyt, — elbizakodottá vált, nem ismerte az ellenség erő­viszonyait, míg aztán nyakun­kon volt a „török”, kitört az e1 lenforradalom. S ekkor a vezetésben a bizonytalanság, a tehetetlenség lett úrrá. AZ UTÖBBI HÓNAPOK ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az MSZMP a nehéz politikai és gazdasági körülményei kö­zött is összhangot tudott te­remteni a vezetés és a dolgo­zó tömegek nagy rétege kö­zött és a vezetőszerep a kez­deményezés, s ezzel a győze­lem is a kommunistáké, illet­ve az általuk folytatott poli­tikáé lett. E vezetés ereje, ha­tékonysága éppen abban van, hogy a párt az adott történel­mi körülmények között helye­sen ismerte fel a dolgozó tö­megek érdekét, úgy szolgálta a szocializmus megvédésének, építésének ügyét, hogy az ta­lálkozott a dolgozók egészséges igényeivel. Ez az időszak kü­lönösen megtaníthatott ben­nünket arra, hogy a dolgozó tömegek bizalma a párt iránt, a szocializmus iránt, drága, nélkülözhetetlen, a kommunis­ták számára éltető eleme, a pártnak. Pártunk taglétszáma ma jó­val kevesebb, mint az MDP-é volt. De a kommunista pártok erejét, ütőképességét, tömeg­befolyását elsősorban nem a taglétszám határozza meg, ha­nem a párt politikája, egysé­ge és összeforrottsága, azokkal akikért munkálkodik, harcol, akiket vezet: a munkások, dolgozó parasztok és értelmisé­giek széles tömegével. A párt iránti bizalom további növelé­se a szocialista építő munkába vetett hit, meggyőződés, erő­sítése, ez most, ez mindig a pártnak, a párt minden tag­jának elsőrendű kötelessége. A párt tömegkapcsolatának nö­velése érdekében azon kell lennünk, hogy a párt minden tagja vegyen részt a forradal­mi pártmunkában. A pártszervezetekben az át­igazolás befejezése után bizo­nyos „szélcsend” állt be. Az alapszervezetek vezetői néhol megelégszenek azzal, ho<?v legjobbak beléptek a pártba s a termelés terén is növeked­nek az eredmények. Mindez igaz és biztató, de korántsem ad okot az elbizakodottságra, megnyugvásra. A kommunis­ták számára lehetnek béké­sebb idők, de olyan, hogy megnyugodhassanak eredmé­nyeiken, sohasem. Mert az élet, a fejlődés, a munka nem áll meg, így a pártmunkában sem lehet szünet. A megtor­panás, amely itt-ott észlelhető abból ered, hogy a párt sorai­nak rendezése után a vezetők, a pártszervezetek nem tudtak még „átváltani”. A pártszer­vezetek, a kommunisták erejét még nem tudták a pártéleten kívül eső, de a pártmunkától el nem választható feladatok­ra, — a termelés, a politikai nevelés, a kulturális munka — megoldásának meggyorsítására irányítani. Igaz, ez nem mond­ható el minden pártszervezet­re. A Mátravidéki Erőmű kommunistái például törődnek az üzem gazdasági ügyeivel és a tömegszervezetekben vég­zett pártmunka irányításával. Ennél a pártszervezetnél egyéb­ként már csaknem minden párttag végez pártmunkát. Hasonlóan jól oldották meg a párttagság aktivizálását a gyöngyösi XlI-es akna párt- szervezeténél is, ahol már minden párttagnak van párt­megbízatása. Vannak járások például a pétervásári, ahol a párttagság 65—70 százaléka végez társadalmi munkát. A párttagság aktivizálása érde­kében tett intézkedéseknek az egész megyében komoly ered­ményei mutatkoznak. Ennek ellenére mégis helyes, ha idő­ben felhívjuk a pártszerveze­tek figyelmét arra, hogy egyes helyeken a befelé fordulás ve­szélye még fennáll. A JELENLEGI körülmé­nyek között bőven jut tenni­való minden kommunista szá­mára. Ugyanakkor még a gaz­dasági és egyéb feladatokkal jobban foglalkozó pártszerve­zetekben sem kap minden párttag megbízatást. A bél­apátfalvi cementgyár üzemi pártszervezete tagságának csak kis része végez pártmunkát. Nem sokkal jobb a helyzet az egercsehi bányaüzem pártszer­vezeténél sem. Pedig bőven jutna minden elvtársnak ten­nivaló: a KISZ-ben az ifjúság nevelésével foglalkozni, má­sok a szakszervezetben dol­goznának, megint mások pél­dául a pártsajtó terjesztésével, kisgyűlések, röpgyűiések tar­tásával lennének megbízva. Mindez nemcsak a politikai felvilágosító munkára nyújtana módot, de ilyenkor lehetne leginkább módot találni a dol­gozók véleményének, kívánsá­gának, javaslatainak meghall­gatására, a panaszok, sérel­mek megismerésére és orvos­lására is. A pártszervezetek vezetői­nek egy jelentős része új. Részben tapasztalatlan, nem eléggé jártas a pártmunkában. Ezek sokszor tanácstalanok, éppen tapasztalatlanságuknál fogva bizonytalankodnak, nem képesek egyedül megoldani a vezetései járó sokrétű felada­tot. Ezért különösképpen nagy szerep vár a pártszervezetek­ben a kollektív tevékenységre, amely a taggyűléseken bonta­kozhat ki leginkább. A tag­gyűlés módot ad arra, hogy sokrétűen minden párttag részvételével beszéljék meg, ne csak a tennivalókat, ha­nem a végrehajtás módját is. Pártszervezeteink többségé­ben megtárgyalják a párt ha­tározatait, politikáját. Ez al­kalommal 1 azt is beszéljék meg, hogy melyik párttag, mi­lyen területen tudatosítsa a párt határozatait, képviselje a szocializmus építésének ügyét. Erre különösebb receptet adni nem lehet, mert szinte min­den pártszervezet más és más gazdasági körülmények és adottságok között dolgozik. De például szinte minden üzem­ben feladat most a teljesít­ménybérezés politikai magya­rázása, a takarékossági moz­galom, a munkaverseny meg­szervezése. A helyi körülmé­nyeket, lehetőségeket figye- lembevéve a párttagok szá­mára nemcsak általánosság­ban, hanem konkrétan kell megszabni a teendőket. Ehhez persze az szükséges, hogy a vezetők törjék a fejüket, is­merjék az üzemet és osszák el az erőket. PÁRTUNK NEMRÉGIBEN lezajlott konferenciája a régi hibákat és az új feladatokat elemezve, a párttagok áldoza­tos, lelkes munkájára számít­va hozta meg határozatát. Ez a határozat minden párttag elé követelményt állít. A ve­zetőségek tüzetesen tanulmá­nyozzák a határozatot, vonják le a következtetéseket és ta­nulságokat saját munkájukra vonatkozóan és ennek megfe­lelően osszák el a végrehaj­tandó feladatokat a párttagok között. Ha minden párttag konkrét munkát kap és erről felelős­ségteljesen be is számoltatják a taggyűléseken, akkor ebbői az az előny is származik, hogy a taggyűlések és egyéb pá rt. rendezvények munkaér­tekezletekké, a kritika és ön­kritika fórumává válnak, amely előbbre viszi ügyünket és egyben változatosságot, ér­dekességet jelent a psztéléi­ben. Másik jelentős előnybe pe­dig az, hogy a feladatok kije­lölése biztosítja a párttagok — ezen keresztül a párt szoros kapcsolatát is a dolgozókkal. BEFEJEZÉSÜL: a „Dolgoz­zon minden kommunista!” jel­szó előbb-utóbb, ha nehezen is, de mindenütt megvalósítható. Az MDP idejében hiába áb­rándoztunk volna erről, mert hiszen tagjai között tömegesen találhattunk karrieristákat sértődötteket, olyanokat, akik húzódoztak a pártmunkától. A mai helyzet lényegesen jobb. A párt minőségi összetétele megjavult az ellenforradalom után. Eltűnt a sértődöttség, ki­maradtak a karrieristák, most olyan elvársakból állnak a pártszervezetek, akik szívesen végeznek pártmunkát, ha erre megbízást kapnak. HORVÁTH NÁNDOR Október végén tartja I. országos értekezletét a Kommunista Ifjúsági Szövetség A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség országos szerve­ző bizottsága 1957. október hó 25—26—27-re összehívja a KISZ I. országos értekezletét. Az értekezlet napirendje: 1. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség eddigi tevé­kenysége és soronlévő felada­tai. Előadó: Komócsin Zoltán. 2. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség szervezeti szabályzata. Előadó: Borbély Sándor. 3. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség vezető szer­veinek megválasztása. Előadó: Trencsényi Wald- apfel Imre. — Az úttörők segítettek fel- gyűjteni a szénát Egercsehiben az apaállatok részére, mert a felnőttek idejét igénybe vette az aratás és a cséplés. A kis úttörők munkája sokat jelen­tett abban, hegy megfelelő takarmányt biztosíthattak az apaállatoknak. Távirat.. Moldvai Szovjet Szövetségi Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának, K i s i n y o v. Köszönetét mondunk a Moldvai Szakszervezeti Tanács­nak azokért a gazdag tapasztalatokért és élményekért, me­lyet a Heves megyei szakszervezeti delegáció fővárosukban, Kisinyovban és üzemeikben szerzett és azokról a mai napon Eger város szakszervezeti aktíváinak beszámolt. Köszön­jük, hogy hogy meghívásukkal lehetővé tették, hogy a Heves megyei szakszervezeti dolgozók közelebbről is megismerhették a Moldvai Szovjet Szövetségi Köztársaság üzemeinek, dolgo­zóinak életét, munkáját, és azok gazdag tapasztalatait el­mondhatták, átadhatták. Kívánunk a moldvai szakszervezet dolgozóinak és az egész modvai népnek továbbra is sikerekben gazdag életet, — építő munkájukhoz friss, jó egészséget! Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának szervezett dolgozói OLVASÓINK LEVELEIBŐL Vasárnap is szeretnénk olcsóbban vásárolni a piacon Az egri há­ziasszonyok ne­vében írom meg kérésem. Szeretnénk, ha a piacon va­sárnap délelőtt is rendszeresítenék a szövet­kezeti és vállalati bódékban a kiszolgálást. Tudjuk, hogy a vasárnapi szolgálat nehézséget jelent, mert az ott dolgozók­nak is ez a pihenő napjuk, de úgy gondoljuk, hogy meg tud­nák oldani s a fogyasztóknak nagyon sokat jelentene, ha nem a kofáktól kellene meg­venni kétszeres áron a íony- nyadtabb élelmiszert. Sokan vagyunk, — akik nem tud­nak munkájuk miatt a szom­bat reggeli piacon bevásárol­ni, s mivel vasárnap nincsen- nek nyitva a szövetkezeti bó­dék, a kofák visszaélnek az­zal, hogy másutt sem kapjuk olcsóbban. Kérjük a városi tanács illetékeseit, beszéljenek a vállalatokkal, segítsék elő, hogy vasárnap se kelljen két­szeres árat adni a piaci élel­miszerekért. Kováts Lajos, Eger NEM NaGY ÜGY... ...de mégis sérelmes volt a számunkra. Kint járt Pé- tervásárán az egri Gárdonyi színház. Örömmel olvastuk a hirdetését én magam is vet­tem két jegyet a 13. sorba, darabonként 14 forintért. Az Ki halt Senki. Higyjék el: senki. És jólesik egy cikket ezzel a meg­állapítással kezdeni. A lezaj­lott Salk-oltások nyomán is­mét egy rémhír foszlott szét, a fecsegők és aggodalmasko­dók újra vereséget szenvedtek. A sokezer apróság megkapta az első adagot az ártalmatlan­ná tett gyermekbénulás-viru- sokból, hogy az emberhez „át­pártolt” kórokozó hadsereg se­gítségével vívják most már harcukat a — sajnos még mindig terjedő — járvány el­len. Most, hogy hellyel-közzel sikerrel küzdöttük le a közön­ség idegenkedését ezzel az ol­tással szemben, talán érdemes néhány érdekességről beszélni. A közelmúltban Genfben or­voskonferencia zajlott le, me­lyen a világ minden tájáról összeverődött orvosok tanács­koztak dr. Salk vezetésével, a poliomyelitis járványról és a Salk-oltásról. Az oltás széles­körű alkalmazása mintegy "t évre tekinthet vissza. Azóta közel 150 millió embert oltot­tak be. Az 1955-ben Ameriká­ban történt tragédiától elte­kintve — melynek során élő vírusokkal fertőzött oltóanyag került eddig ki nem derített módon az oltandók szervezeté­be s 11 halálesetet és mintegy 150-200 bénulást okozott — egyetlen esetben sem észlelteit bármilyen csekély ellenhatást, sem. Pedig — többek között — beoltották Dánia egész lakos­ságát 1952-ben, 40 éves korha­tárig. Ebben az államban a gyermekbénulás gyakorlatilag megszűnt létezni. Orvostudo­mányunk álláspontja szerint 1958 végéig hazánkban is si­kerül annyi embert beoltani, hogy a kór nálunk is a kipusz­títottak listájára kerül a fe­ketehimlővel, pestissel, kole­rával s más, már régen elfelej­tett betegséggel együtt. Mi a titka annak a gyakor­latilag nullával egyenlő ve­szélyt leküzdő eljárásnak, amivel a Salk oltóanyagot elő­állítják? És miért oly drága az oltóanyag? Mert egyrészt az előállításhoz szükséges ma­jomvesék (újabban már ma­jomszívek is) megszerzése rendkívül körülményes. Egyes nyugati országokban, ahol túl­zott állatbarátság dívik, az ál­latvédő egyesületek is „akció­hadjáratot” indítanak a maj­mok tömeges pusztítása ellen, pedig a Salk oltóanyag elő­állításánál — sajnos — egyen­lőre csak így tehető fel a kér­dés: majom, vagy ember? „Unokatestvéreink” tehát kénytelenek életüket áldozni késői rokonságuk gyermekei­nek egészségéért. De a majmok szerepe az oltóanyag előállításával még nem szűnt meg. A vakcina el­készítése után egy-egy soro­zattal 300 majmot oltanak vé­gig s az állatokat előzőleg cortizon adagolásával még fo­gékonyabbá teszik a gyermek- bénulással szemben. Csak ha bebizonyosodott, hogy egyet­len majom sem betegedett meg az oltástól, akkor engedik forgalombahozni az emberek körében. Az oltóanyag előál­lításánál 27 féle hibalehetőség­gel kell számolni. Ügyelni kell többek között arra, hogy más betegség — például gümőkór — kórokozói ne kerüljenek az oltóanyagba. Biztos, ami biz­tos jelszóval milliméterenként 200 egység penicilint és 100-150 egység streptomicint is kever­nek az oltóanyaghoz. A Salk vakcina tudvalevőleg fertőző és szaporodásképtelen víruso­kat tartalmaz, mégpedig mind­három (Lancing, Brunhild és Leon) típusú poliomielitis vi­rus törzsből. A vírusokat meg­felelő hígítású formalinoldat- tal teszik „harcképtelenné”. Érdekes, hogy a ' járvány nem minden államban lép fel egyenlő intenzitással, vagy nem minden nép egyedei ren­delkeznek egyforma ellenkész­séggel a poliomielitissel szem­ben. Svájcban például minden • iso—180 könnyű lefolyású- esetre esik egy bénulás, míf nálunk közel ezerre. Ott te­hát gyakoribb a bénulások száma. A felnőtt lakosság szerzett védettsége viszont ná­luk kisebb: csak mintegy fele rendelkezik aktív védettséggel a kórral szemben. Nálunk a felnőtteknek kb. kétharmada már nem fogékony a gyer­mekbénulással szemben egy korábban átesett fertőzés kap­csán. Az utóbbinak oka való­színűleg e kis állam magas közegészségügyi kultúrájának eredménye: kisebb higiénia folytán a fertőzések lehetősé­ge, kevesebb a védettséget szerzők száma is- y Nálunk az oltás második so­rozata mintegy négy hét múlva kezdődik. Tudomásunk szerint azoknak, akik az első széria során elmulasztották gyerme­keiket beoltatni, módot adnak arra, hogy a második sorozat­nál oltassák be őket. Még egyet: most már ves­senek véget a szülők a gyer­mekek oktalan ide-oda cipe- lésének és utazgatásoknak. Eddig ugyanis volt az ország­ban néhány járványmentes te­rület, de mint az a legutóbbi adatokból kitűnik, ma már „sikerült” az ország egész te­rületére széthurcolni a kórt. És számtalan példa akad arra is, hogy éppen az utazgató, vagy nyaraló gyermek kapta meg a bajt. Egy kirívó eset: Békés megyéből Egerbe, majd a mátravidéki Erőműhöz láto­gató kertész betegedett le ná­lunk, másodmagával, ő egyébként eddig megyénkben előfordult első felnőtt beteg. Ez az ember — sajnos — meg iá halt. A gyermek legnagyobb biztonságban otthon van. Kormányunk legújabb ren­delkezése szerint augusztus 15—24 között beoltják a hat és féléves korig terjedőleg a nagyobb gyermekeket is Salk vakcinával. Mindez a kormány újabb nagy anyagi áldozatok­kal járó lépése, a gyermekbé­nulás leküzdésére, éppen ez­ért szükséges, hogy az érde­keltek minél nagyobb számban jelenjenek meg az oltáson. — P. L. — előadás megkezdése előtt azon­ban nagy csalódás ért bennün­ket, mert közölték, hogy a ze­nészek miatt a 13. sorba szóló jegyekkel a 15. sorba kell ül­ni. Ez még nem is lett volna baj, de ott ültek azok, akik oda váltották a jegyeiket. így aztán végig kellett állni az egész előadást, pedig mi is megfizettük az ülőhely árat. A színháznak meg kellene akadályozni, hogy ilyesmi előforduljon, s nem szabadna két jegyet adni egy helyre. Zay József, Váraszó. Kovács Lajos• Eger: A háziasszonyok nevében írt panaszárai egyetértünk, le is kö­zhitük lapunkban. Búzás Lyula, Eger, Daragó István. Aovajf lzrdeiyi Béla, Tiszanána: Leveleiket következő lapszá­munkban közöljük. l akács Lajos, Eger: bajnos, levelére ismét csak azt tudj üli válaszolni, hogy nem lehet kötelezni az illetőt a vízvezeték közös használatára, tekintettel ar­ra, hogy saját költségén szereltette be. ljuy Józsej, Váraszó: Panaszát közöltük' lapunkban^ kérjük, keressen fel máskor is soraival. Bányász Sándor, Eger, Vécsey u.: Lan asz át kivizsgáltattuk a szak- szervezettel, sajnos, sem a válla­latnak, sem a szakszervezetnek nem áll módjában több segélyt ki­utalni. Benei Márton} Atkár: Panaszára felhívjuk ismét az SZIK figyelmét, s válaszáról le­vélben értesítjük. Kiss János, Zagyvaszántó: Verseny vállalásukat közöltük. Sok sikert kívánunk vállalásuk teljesítéséhez. Kérjük, munkájuk­ról is írjanak a szerkesztőségnek. Varga Ilona, LarnaLeieszi Eetöfi Tsz: Levelét megkaptuk, kérjük, írjon bővebben az eiőlegosztásokról. Automata autószerelde Több angol személyautó gyár­ban teljesen automatizált sze- reldék működnek. A birming­hami gyár szereidéi ében nin- csennek munkások, hanem egy mérnök irányítja a szere­lést elektronikus vezérlömű- szerek segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents