Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-07 / 62. szám

1957. agusztus 7. szerda NÉPÜJSÁG Hozzászólás „Az egri Bikavér hírnevéért66 című vita cikkhez Az egri „Bikavér“ előállításához szükséges vörösbor-szőlőfajták nemesítése A vitaindító cikkhez kap­csolódva, mint az egri kísérleti telep szőlőnemesítője, a Ka­darka szelekciójáról, a vörös­borszőlőfajták nemesítéséről, valamint a kísérleti telepen fo­lyó kutató munkáról, és a vár­ható eredményekről szeretnék beszámolni. Az egri vörösbort — „Bika­vér” néven — Gröber Jenő eg­ri szőlőtermelő hozta először forgalomba. Ezen a néven vált később ismertté és világhíres­sé — a nagy szakértelemmel és jó pincetechnikával össze- •házasított Kadarka, Medoc noir, Kékfrankos, és Cabemet franc szőlőfajták bora. Az egri Bikavér híre nem lett kisebb, mert még ma is keresik... a szőlőfajták is meg­vannak, ha kisebb számban is, az egri szőlőkben, és mégis égető feladata az egri borvi­déknek a Bikavér-kérdés meg­oldása. Hol a hiba és mi a tennivaló, hogyan lehetne több bikavért az egri pincékbe „varázsolni”? Ezzel a vitaindító cikk is fog­lalkozott és több szempontot vetett fel ezzel kapcsolatban. Véleményem szerint a kér­dés megoldásának lehetőségei a következők: 1. A vörösbor-szőlő tömeg- termesztés feltételeinek a meg­teremtése gazdasági, termesz­téspolitikai és nemesítési vo­natkozásban egyaránt. 2. A termőterület és a ter­mésátlag azonnali növelése. Az egri borvidék rekonstrukciós tervének a megvalósítása. Az egri kísérleti telepnek a borvidék vörösbor-termesztési problémáihoz kapcsolódó ne­mesítési feladatai a követke­zők: 1. Üj vörösbor-szőlő fajták nemesítése. Olyan új fajták 'előállítása, amelyek házasítás nélkül is alkalmasak a Bikavér készítésére, hogy világpiacon is versenyképességet biztosít­sanak az egri vörösbornak. 2. Ezen fajták termesztési és agrotechnikai igényének a megállapítása és alkalmassá tétele a nagyüzemi termesztés­re. Nemesítési szempontból a megoldáshoz két út vezet: I. Szelekciós. II. Üj fajták előállítása és bevezetése a termesztésbe. I. Szelekció. A szelekció gyors és biztos módszer abból a célból, hogy meglévő szőlőink termésátla­gát ugrásszerűen emeljük anél­kül, hogy különösebb, vagy költségesebb befektetést esz­közölnénk, mert csak a meddő és rosszul termő tőkéket kell pótolnunk. Hazánkban a legjobban el­terjedt szőlőfajta a Kadarka (90000 kh), amely egyúttal az egri Bika vár alapborát is ad­ja. Az Eger környéki szőlők­ben még ma is számottevő te­lepítések találhatók. Mivel a Bikavér készítésénél a többi fajták borával szemben a Ka­darka kb. 60 százalék térfogat- mennyiségben szerepel, ez az arány a szőlőterület arányok­ban is megmutatkozik. A Kék­frankos Medoc noir, Cabemet franc stb. fajták már tiszta Kirándulások alkalmával ke­resse fel Mátrafüreden a Mátra Éttermei Mátraszentimrén a Vadvirág Üdülői Mátraszentistváhban a Vidrúczky Kisvendéglőt Kitűnő ételek, zene, tánc. telepítésekben csak elvétve ta­lálhatók, inkább a Kadarkával vegyes ültetésben fordulnak elő. Mint szőlőfajta, egyformán értékes mindegyik, mert ön­álló bor készítésére is alkal­masak. Nemesítési szempontból azonban a fenti fajták között különbséget kell tenni, mert amíg a Kékfrankos, Medoc noir, Cabernet franc, stb. faj­ták kiegyenlített állományúak, addig a Kadarka fajta igen gazdag a különböző változa­tokban. Ez az oka annak, hogy nem igen találhatunk kiegyen­lített Kadarka ültetvényeket. Egy Kadarka tábla tőkéinek csak 40—50 százaléka értékes, kevésbé értékes 20—30 száza­léka és 20—30 százaléka tel­jesen értéktelen termesztési szempontból. Ez azt jelenti, hogy olyan fajtával van dol­gunk, amelyik változatokban igen gazdag, tehát szelektálás­ra szorul. A fajta legnagyobb értéke bő termőképessége, borának kitűnő fűszeres zamata, erős edzett tőkéje, gyors növekedé­se, jó alkalmazkodó képessége hazai viszonyainkhoz. A Kadarka balkáni eredetű, hozzánk valószínűleg a délszláv lakosság településével kerülhe­tett be. Azóta igen elterjedt és számottevő területet hódított meg magának. A gazdaságilag értékes és értéktelen egyedek felkutatása miatt szükséges a Kadarka szelektálása. A Kadarka-szelektálás tudo­mányosan megalapozott mód­szerét Kozma Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense dolgozta ki az elmúlt években. Módszerét a gyakorlatban már igen széles körben alkalmaz­zák. Az előforduló Kadarka-típu­sok könnyen és gyorsan fel­mérhetők, különösen akkor, ha a szelektálást szüret előtt vé­gezzük, tehát akkor, amikor a termést vehetjük alapul az el­bíráláshoz. Ennek az ideje most követ­kezik, tehát még igen eredmé­nyes munkát lehet csinálni eb­ben az évben, a lövő évi sza­porítóanyag begyűjtése céljá­ból. A termés alapján a Kadarka ültetvényekben azokat a tőké­ket jelöljük ki, amelyek szép egészséges, nagy termést mu­tatnak.. A fürtök egyenletesen tömöttek, tehát a rágás miatt foghíjjasság nem látható, — egyenletesen érik és a szín­anyagtartalom is kialakult legalább október közepére. Az új Kadarka telepítések­hez a szaporítóanyagot itt helyben kell előállítani, vagy mondhatnám úgy is, hogy azok a fajták, amikből a világhíres egri Bikavért előállították, — azok most is itt vannak, csak meg kell találni és el kell sza­porítani őket. A feladat nagy ..sürgős meg­oldást kíván, méghozzá intéz­ményes igazgatással, mert a bikavér készítéséhez a szüksé­ges feltételek elsősorban és a leggyorsabban ezen az úton teremthetők meg. A megyei tanács intézkedé­se lenne szükséges egy szelek­ciós bizottság létrehozása cél­jából, amely bizottság kidol­gozná egyrészt a Kadarka sze- lektálási tervét másrészt pe­dig a Bikavér készítéséhez fel­használt Kékfrankos, Medoc noir, és Cabernet franc szőlő­fajták vesszőinek a begyűjtési tervét is, s ezekből a vesszők­ből kellene aztán a törzstelepí­téseket végezni. Itt van pl. a Borforgalmi Vállalat célgazda­ságának az Eged oldali új te­lepítési feladata. Nem lehet közömbös, hogy ott milyen változatok kerülnek az elkö­vetkezendő 30—40 évben ki­ültetésre, igen komoly költség ráfordításával. Tehát a Bikavár készítésé­hez a fajták ma is megvannak, csak a feltételeket és a lehető­ségeket kell megteremteni, — hogy az elméleti megállapítá­sok a gyakoratlban is megva­lósulhassanak. II. Üj vörösbor-szőlő fajták előállítása és bevezetése a ter­mesztésbe. A új fajták előállításával a Bikavér-kérdést nem lehet máról-holnapra megoldani, — mert itt a módszerek már nem olyan egyszerűek, mint a sze­lekciónál. Egy új fajta előállítási ide­je kb. 10—15 év. Az első évben a két szőlőfajta keresztezését kell elvégezni. Az így kapott hibridmagvakat a következő évben el kell vetni és az abból kapott szőlőpalántákat termő­korú szőlőtőkévé kell felnevel­ni. Ennek az ideje 3—5 év. A termőrefordítás után keressük az új, jobb fajta-jelöltet. Ha pl. Kadarkát és Medoc noirt keresztezünk össze, akkor az utódok között olyan Kadarka hibrideket keresünk, amelyek a Kadarka-jelleg megtartása mellett mint új tulajdonságot, a Medoc noirból a korábbi érést magukkal hozták. Ebben az esetben, ha egy ilyen hibridet találtunk, akkor arról az egyetlen tőkéről oltás, vagy rügydugványozás útján legalább húsz tőkét kell elsza­porítani. Ilyen 20 tőkés tele­pítésben aztán ismét vizsgálat alá vesszük a hibridet a 20 tő­ke termésével együtt. A 20 tő­ke terméséből bort készítünk és azt összehasonlítjuk a töb­bi vörösbor-szőlő fajtával. Ha a hibrid jobb, akkor a hibrid fajtajelöltté lép elő, és beje­lenthető az országos fajtaössze­hasonlító kísérletre. Az orszá­gos kísérletben termőkorú ál­lapotot véve figyelembe, 5 évig vizsgálják. Ha minden szem­pontból megfelelt, akkor enge­délyezhetik a köztermesztésbe való átadását. Ez az út sokkal hosszabb, de új, jobb fajták előállításá­hoz szintén nagy szükség van. A egri kísérleti telepet 1949- ben létesítették, az akkor még ott működött szőlész és bo­rászképző iskola területén be­lül. A nemesítési munkák sike­res elvégzéséhez kormányza­tunk a feltételeknek legna- ml I gyobb részét biztosította, mert új építkezések, növényház, la­boratórium, melegágyak, stb- vel megkezdődhetett a komoly nemesítési munka. A vörösbor-szőlő fajta neme­sítési kísérletek beállításakor abból az elméleti elképzelésből indultunk ki, hogy a tulajdon­ságokat végeredményben majd egy fajtában kaphassuk meg. Ebben az esetben lehetséges lenne olyan termesztési és pin­cetechnikai műveletek elha­gyása, — amelyek az amúgy is költséges vörösbor készítés ve­lejárói. Pl. a vörösbor-szőlő fajták különböző időben érnek, tehát a szüretet is különböző időben kell végezni. Ez egyút­tal külön tárolóhordótér szük­ségletet is von maga után. A házasítási munka ismételten csak a Bikavér előállítási költ­ségét emeli. Ezért az a célki­tűzésünk, hogy olyan, a Bika­vér készítéséhez alkalmas szőlőfajtát állítsunk elő, ame­lyik önmagában is alkalmas erre a célra. A beállított kísérletekben kaptunk már olyan, igen in­tenzív festőanyagot tartalmazó utódot, aminek a vizsgálata és értékelése most van folyamat­ban. A kísérleti telepen jelenleg 1316 db vörösborszőlő hibrid van. Ezekből szelektáljuk a keresett ideális fajtajelölteket. Űj szőlőfajták előállítására kísérletek már 60 évvel ezelőtt is folytak az Ampelológiai In­tézetben, azonban a szeren­csétlen háborúk következtében az értékes nemesítési anyag teljesen elpusztult. — A munkát teljesen újra kell kez­deni. Félévszázad elveszett munkáját kell most rövid időn belül pótolnunk, hogy fejlődő népgazdaságunk és újjászülető szőlőgazdaságunk igényeit mi­nél előbb kielégíthessük. CSIZMAZIA JÓZSEF tudományos kutató A váltógyári színjátszók . . . keretében az eddigi bemutatott zenés darabok kedvelt melódiái­val szórakoztatja a közönséget. ©íré VBf999VWf MW'« VG Heves megye üzemei közül ta­lán a gyöngyösi' MÁV Kitérő- gyártó Üzemi Vállalatnak van a leghíresebb cs legjobban műkö­dő kultúrcsoporlja. A színjátszók eddig már sok kellemes órát szereztek a gyár és a város dol­gozóinak. Augusztus 4-én a Dok­tor úr című három jelvonásos bohózatát adták elő a városi kul- túrházban. Az előadás jövedelmé­vel a gyár sportkörét támogatják, mely most lett önálló. Jelenleg a Bástya-sétány 77. című zenés jazz-opera próbáit kezdték meg, melyet október végén akarnak bemutatni. ízléses, szép díszletei már elkészültek. A kultúrcsoport az augusztus 11-i vasutasnap al­kalmából is ad műsort, melynek gs porgo a«a;flaa Q:ea-Q'Q ae &■& A Nagyrétjei Földművesszövetkezet jól képzett vezetőkönyvelőt keres azonnali belépésre. Fizetés: 1450 Ft. Jelentkezni lehet: Nagyrédei központi iro­dában, Rákóczi út 7. Tel. 2. Üzemben a Hatvani Konzervgyár <7 A téli és a ko­ratavaszi idők­re gondolnak már a Hatvani Konzervgyár­ban, amikor szorgos női ke­zek a barac­kot rakják ctz üvegekbe. Ami­kor a piacok­ról eltűnik a friss gyümölcs, jólesik majd felbontani egy­egy üveg be­főttet a Hat­vani Kon­zervgyár or­szágszerte is­mert készít­ményét. Ezen a képen az uborka kon­zerválását ké­szítik elő. A meghámozott uborka a szele­telőbei kerül és *étire nagyon jó saláta lesz belőle. Szaporítják állatállományukat Tss-ink Megyénkben egyre több ter­melőszövetkezetben értik meg a belterjes gazdálkodás előnyeit, bizonyíték erre az is, hogy az elmúlt hónapban több tsz szapo­rította állatállományát. Az adá- csi Előre 11, az atkári Micsurin 16, a Petőfi Tsz 17 szarvasmar­hát vásárolt Baranya megyéből. A vámosgyörki Haladás törzs- álattenyésztő termelőszövetkezet újabb hat vemhes üszővel bőví­ti ki törzsállat tenyészetét. Portalanítják a Mátra útjait Az elmúlt években több jo­gos panasz hangzott el a mát­rai üdülők és kirándulók ré­széről, hogy a Mátrába vezető utak igen porosak és rontják az egyébként tiszta, friss leve­gőt. A Heves megyei Ütfenn- tartó Vállalat véget vetett e jogos sérelemnek. Portalaní­totta a mátrai üdülőkhöz és kiránduló helyekhez vezető utakat és azóta por nélkül le­het utazni a Mátrába. A portalanítás után sem az autóbuszok sem a személygép­kocsik, sem más járművek nem tudnak port verni a sétá­lók és kirándulók szemébe. idézzük a „régi jó világot“ szobát. így a szülők mentesítve vannak gyermekük taníttatá­sától, ellátásától. „A város szociális intézmé­nyei közé tartozik a Nőegylet Árvaháza, a Süket-némák In­tézete. A szociális gondozási amint látjuk, igen magas fo­kon áll Egerben”. Állapítja meg végső következtetésül Dr. Kertész János. Mostani adatokkal összevetve, nincs okunk a szégyenkezés­re, hiszen működik a Siketné­mák Intézete, egy gyógypeda­gógiai iskola, a Tanácsi Szo­ciális Otthonban 329 arra rá­szoruló idős ember kaphat el­helyezést. Az Átmeneti Gyer­mekvédő Otthonban az elha gryott gyermekek találnak ide­iglenes otthonra. cm „A szociális gondozás igen magas fokon áll Egerben” — örvendezik dicsekedve a könyv szerzője, s most az összehason­lított adatokból kitűnik, most sokkal nagyobb joggal mond­hatnánk ugyanezt. Az embe­rek azonban többre vágynak a mostaninál is, többet követel a megnövekedett szükséglet, ezért nem dicsekedhetünk Eger mostani szociális ellátottságá­val. habár torony magasan áll a háború előttihez képest, me­lyet annyira dícsér a „Heves vármegye.” A „régi jó világból” való könyvet böngészve érdekes adatokra bukkantunk. A könyv címe: „Heves vármegye”, va­lószínű sokan ismerik az idő­sebbek közül. Többek között hozsannázva ír „Eger kiemel­kedő szociális és egészségügyi ellátottságáról.” Milyen is volt ez a kiemelkedő szociális el­látottság? Azért, hogy érzékelhessük az utóbbi években elért hala­dást, összehasonlításul közöl­jük a mostani adatokat is. Ta­nulságos ez az összevetés azok­nak, kik fitymálva beszélnek népi demokráciánk 12 évépek eredményeiről. Lássuk tehát, hogy fest a régi jó világ ki­emelkedő szociális helyzete: Idézünk a könyv 90. olda­láról: „Eger város szociális mun­kássága országszerte közis­mert. A szegénygondozás olyan mintaszerű, hogy városaink is az egri mintát kezdik alapul venni. A város a Bükk festői völ­gyében fekszik, jó levegőjű és a természeti adottságok helyes irányba terelik közegészség- ügyét, megfelelő egészségügyi berendezések mellett. A vá­rosban azelőtt 14 orvos mű­ködött, de számuk rohamosan emelkedett, jelenleg 33-ra te­hető.” Érdekes viszont meghallgat­ni a megyei tanács egészség- ügyi osztályának jelentését ar­ról, hogy Egerben — habár most nem állítjuk, hogy ki­emelkedő a város szociális és egészségügyi ellátottsága, — jelenleg 88 orvos áll a betegek rendelkezésére, s az orvosokon kívül 245 ápolónő, védőnő, asszisztens, gyógyszerész látja el a város egészségvédelmét. A „Heves vármegye” így ír a bölcsődék, napköziotthonok helyzetéről: „A női kórház épületben ta­lált elhelyezést a Szmrecsányi érsek által felállított 20 kis ágyacskával felszerelt bölcsö­dé, a dohánygyári munkásnők csecsemői részére.” Mit szólna vájjon a könyv szerzője, ha a mostani adato­kat dolgozhatta volna be könyvébe: A Statisztikai Hivatal kimu­tatásai szerint ugyanis ma már 11-szer annyi gyereknek van helye a városi bölcsődékben, — számszerint 235-nek. A bölcsö­dén kívül 11 óvoda is javítja a város szociális ellátottságát, — ahol 731 gyermeket gondoznak, s kikből 539 bent is étkezik. „Az ínség akción kívül nép­konyhát tart fenn a város, melyet az irgalmas nővérek ve­zetnek, a szociális missziótár­sulat hölgyeinek segítségéveit Ezen intézmény fenntartása igen nagy költséggel jár." — Kesereg a köny szerzője. Szerencsére ezt a tényt nem lehet megcáfolni mostani ada­tokkal, ugyanis sem inségakci- ókra, sem ingyenes népkony­hára nem tartanak igényt az egriek, helyette több ezer munkás és tisztviselő étkezik napi 6—8 forintért teljes ellá­tást adó üzemi konyhákon. „Iskolás gyermekek számára három helyen működik nap­köziotthon, a téli hónapokban, ebédeltetési akcióval. A sze­gények időnkénti felruházási akciójában résztvesznek a kü­lönböző társadalmi szerveze­tek, úgymint a hadviseltek, rokkantak és özvegyek egye­sületének egri csoportja, a szociális misszió társulat, a katholikus legényegylet és a többi jótékonycélú intézmé­nyek” így dicsekedik a „He­ves vármegye”, s most lássuk miként áll ez napjainkban. A napközi otthonok száma kilencre nőtt, ahol 550 gyermek tanul és kap étkezést. Ezek kö­zül 512 igénybe veszi a tanuló-

Next

/
Thumbnails
Contents