Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-31 / 60. szám
1957. július 31, szerda NÍPŰJSÁG 7 A megyei pedagógus konferencia nyilatkozata Mint arról már beszámoltunk, a Heves megyei Hazafias Népfront Nevelési Bizottságának, a Heves megyei Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottságának és a Heves megyei Tanács Művelődési Osztályának rendezésében Egerben 1957. július 27-én megyei pedagógus konferencia zajlott le. A konferencia meghallgatta Dr. Berencz János pedagógiai főiskola tanszékvezetőnek „Kultúrpolitikánk és nevelésügyünk időszerű problémáiról és megoldandó feladatainkról” szóló vitaindító referátumát. E referátum és a hozzákapcsolódó vita alapján a megyei pedagógus konferencia a kővetkező nyilatkozatot teszi: I. A megyei Pedagógus Konferencia magáénak vallja a szocialista kultúrpolitika és nevelésügy bebizonyított, helyes, alapvető tételeit, különösen kiemelve a következőket: a) A nevelésnek osztályjellege, felépítményi jellege van, az igazság és pártosság elválaszthatatlan egymástól a nevelésben. Ebből következően kommunista világnézetre-, és erkölcsre kell nevelnünk ifjúságunkat. b) Ifjúságunk széles rétegei számára sokoldalú általános és politechnikai műveltség megadására kell törekednünk, különös tekintettel a munkás- és parasztszármazású gyermekekre. c) A konferencia helyesli a nevelhetőség elvét a reakciós örökléstanokkal szemben. Az egyéni képességek és a nevelés feltételei jelentős szerepet játszanak az eredmény elérésében. O O Foglalkozott a megyei pedagógus konferencia a pedagógia terén a felszabadulás óta elért eredményeinkkel és a hibákkal is. Alapvető eredménye népi demokráciánknak az általános iskola létrehozása, az ellenforradalmi rendszer reakciós iskolapolitikájának szétzúzása és a demokratikus iskolapolitika feltételeinek megteremtése. Vitathatatlan pozitívum az iskolák államosításának ténye, az egységes, szocialista világnézeti nevelésre törekvés, amely a fordulat éve, 1948. után kezdett érvényesülni. Népi demokráciánk jelentős vívmánya az MDP 1950 március 29-i KV határozatának végrehajtása nyomán a közép- és felsőfokú oktatásban a tanulók szociális összetételének gyökeres megváltoztatása. Ezzel népi demokráciánk a proletárdiktatúra iskolapolitikája megvalósításának útjára lépett. Mindezen eredmények mellett azonban súlyos hibák is jelentkeztek, főleg 1950. után. Fejlődésünk egyik kerékkötője 1950—56. között a szocialista pedagógia dogmatikus torzítása, amely elméletben és a gyakorlatban egyaránt éreztette hatását. Elburjánzott a felszínes, szólamszerű nevelés, a sokszor mesterkélt, külsősé- ges és ezért hatástalan politizálás. Ugyanakkor viszont több tekintetben érvényesült a gyakorlatban a revízionizmus hajtása is, mely sokszor a laza tanulmányi és nevelési követelményekben, liberalizmusban, a valóságos eredmény elmaradásában és az ebbe való belenyugvásban mutatkozott meg. A megyei pedagógus konferencia megítélése szerint a revízionizmus és dogmatizmus kártevése szorosan összefügg. A dogmatikus torzítások a gyakorlatban a revízionizmust erősítették. Az elmúlt években gátolták, illetve lassították fejlődésünket még a következő körülmények: Az általános iskola 8 osztályának bevezetése szinte egyszerre történt az egész ország területén. Az iskolaépítés üteme nem tartott lépést a megnövekedett szükségletekkel. Nevelőképzésünk és továbbképzésünk — bár e téren is vannak figyelemre méltó eredményeink — nem érte még el az objektív társadalmi szükségletnek megfelelő színvonalat. A nevelők egy része csak lassan, vagy nem kielégítő mértékben tette magáévá és tudja megvalósítani a marxi-lenini világnézet alapján történő oktató-nevelőmunkát. Voltak ugyan pozitív, alkotó kezdeményezések a nevelés gyakorlatában és megjelent némely figyelemreméltó mű a pedagógiai irodalomban is 1950-56 között. Egészében azonban az utóbbi évek pedagógiai irodalma nem tükrözte eléggé nevelésünk reális helyzetét, elmaradt a szocialista kultúrforradalom továbbfejlesztésének konkrét követelményeitől. A megyei pedagógus konferencia úgy véli, hogy a magyar neveléstudomány irányítói és hivatalos képviselői, a kandidátusok és professzorok, elméleti tekintetben nem mutattak elég aktivitást sem az a,ntimarxista tendenciák elleni küzdelemben, sem a magyar szocialista pedagógiai tudomány színvonalas és alkotó továbbfejlesztésében. 1956. nyarán és főleg őszén a revizionista törekvések nyílttá és aktívvá váltak a pedagógia területén is. Jelentős eseménye volt e hónapoknak a balatonfüredi Pedagógiai Tudományos Tábor létrejötte. Ezeken a tanácskozásokon több tekintetben helyes törekvések is mutatkoztak, több értékes javaslat hangzott el, például az általános- és középiskolák fejlesztésével, a dogmatizmus leküzdésével kapcsolatban. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a balatonfüredi tanácskozások rendezői, előadói több kérdésben revizionista törekvésekkel léptek fel. így például vitatták, hogy a nevelés egészében felépítményi jellegű. Ugyancsak nem ért egyet a megyei pedagógus konferencia az olyan nézetekkel, amelyek a marxizmus- leninizmusnak, mint tudományos világnézetnek és mint a társadalom fejlődéséről szóló önálló tudománynak csorbításához vezetnek. Semmiképp nem vallhatjuk a pártosság és az igazság elvének szétválasztását, a pusztán belső, „immánens” kritikai szemlélet helyességét és létjogosultságát, a neveléslélektan, gyermeklélektan osztály felettiségét. Mindezek a nézetek és a különböző polgári irányzatokkal kapcsolatos, több alkalommal megnyilvánuló kritikátlanság a balatonfüredi előadók részéről, — a társadalom- tudományok, köztük a pedagógia osztályfelettiségét valló revizionista nézetekből fakadnak. A balatonfüredi tanácskozások pozitívumát és negatívumait azért látjuk fontosnak feltárni, mert pedagógiai sajtónkban. a Köznevelésben, még 1957. februárja óta is, egyoldalúan csak dicsérő írások jelentek meg az un. füredi platformról. O O Nevelési gyakorlatunk és az elmélet továbbfejlődése szempontjából egyaránt fontosnak tartja a megyei pedagógus konferencia a külföldi pedagógiának az eddiginél alaposabb, rendszeresebb tanulmányozását. Különösen fontos a szocialista országok tapasztalatainak, eredményeinek minél szélesebb megismerése és a mi viszonyaink közt térténő alkotó felhasználása. Nem helyeselhető azonban a kritikátlan átvétel, a sablonok másolása, mert ez ellenkezik az alkotó marxizmus szellemével. A nem szocialista országok pedagógiai tapasztalatainak megismerését, kritikai tanulmányozását is hasznosnak tartjuk, ezaknek az országoknak haladó és értékes, nálunk is felhasználható tapasztalatainak alkalmazásától, felhasználástól nem volna helyes elzárkóznunk. a falusi osztatlan és részben osztott un. kisiskolák tervszerű továbbfejlesztése azzal, hogy pl. e lehetőséghez képest minél több kisiskolát fejlesz- szünk tovább szakoktatással működő általános iskolává és hogy anyagi és személyi, módszertani tekintetben ezeknek az iskoláknak az eddiginél határozottabb és fokozottabb segítséget nyújtsunk. Fontos oz a probléma azért, mert a kisiskolák veszélyeztetik az általános iskola elvi követelményeinek megvalósítását a kétféle, két különböző színvonalú alapműveltség veszélyét hordozzák magukkal. Az altalános iskolák mellett nem feledkezhetünk meg a középiskolák további fejlesztéséről sem, fi- gyelembevéve azt, hogy ezeknek fokozott feladatuk van a tudományosan megalapozott, szélesebb látókörrel rendelke ző általános és politechnikai műveltség megadásában. 2. A kommunista ifjúsági szervezeteket határozottan a szocialista közösségű embernevelés szolgálatába kell állítani úgy, hogy kiküszöböljük az elmúlt években szervezeti téren, tartalmi és módszertani tekintetben az üttörö szervezet és a DISZ nevelő munkájában tapasztalt fogyatékosságokat. A kommunista ifjúsági szervezeteknek tartalmi és módszertani tekintetben is meg kell újhodniok, ehhez pedie lelkes szocialista világnézetű és jól képzett vezetőkre, pedagógusokra van szükség. Erről a vezetőképzésről szintén tervszerűen kell gondoskodni tudományos alapon is kidolgozva az idevonatkozó pedagógiai problémákat. 3. A pedagógusok képzésében lényeges a leendő pedagógusok szilárd kommunista világnézeti alapja, ezzel együtt szakmai és pedagógiai, valamint gyakorlati képzésük színvonalának emelése. A pedagógus képző intézményekben arra kell törekedni, hogy komumnista módon gondolkodó, cselekvő és érző pedagógusokat neveljünk, akiknek alapos szakmai és pedagógiai műveltségük. fejlett pedagógiai gondolkodásuk van. Nagy jelentősége van az önálló és helyes marxista kritikai gondolkodásra való nevelésnek a pedagógus képzésben. A pedagógusok továbbképzésében is un. önképzés, az önállóságra nevelés és a kommunista pedagógiai gondolkodás megszilárdítása a fő cél. A kevéssé eredményes, sokszor bürokratikus és nem eléggé hatásos továbbképzési formák és módok helyett új, színvonalasabb, nagyobb önállóságra nevelő, hatásosabb továbbképzésre van szükség. 4. A szocialista oktatás és nevelés tartalmi kérdései tekintetében a konferencia a következő problémák felvételét és megoldását tartja különösen fontosnak: a) Tudományosabban és konkrétabban kellene meghatározni a különböző életkorokban megkívánt műveltség tartalmát és anyagát. így konkrétan és a tapasztalatok alapján reálisabb kidolgozást kívánna az elemi, alapvető, általános és politchnikai műveltség anyagköre. A konferencia örömmel veszi a szocialista erkölcstan tanítását, fontosnak tartja szocialista állampolgári nevelés gyakorlati kérdéseinek ismeretét, az ezirányú tájékoztatást és nevelést az általános iskolákban. b) Szükségesnek tartjuk, — hogy iskoláink nagyobb gondot fordítsanak az értelmi erők fejlesztésére, a kritikai képesség kialakítására, az önálló és erkölcsi bátorsággal párosult gondolkodás nevelésére. c) A kommunista világnézeti nevelésben ki kell küszöbölni a múlt évek hibáit, reálissá és eredményessé kell tennünk gyermekeink hazafias nevelését. Nem rekedhetünk meg a szocialista hazafiság feladatainak ismételgetésénél, vagy csupán az erre korlátozódó vitáknál. Fontos a hazafias nevelés konkrét feladatainak meghatározása a különböző életkorokban és a hazafias nevelés módszereinek alaposabb kidolgozása. E tekintetben alapvetőnek tartjuk a pedagógusok szenvedélyes meggyőződését, az egyéni példa erejét. A proletárinternacionalizmusra neveléshez több és jobb segítséget kell adni a nevelőknek. d) Nagy feladatok vannak a tudatos és aktív fegyelemre nevelésben, a szocialista közösségi nevelésben. E tekintetben is nagyobb realitásra kell törekednünk, konkrétebben felmérve a különböző életkorú gyermekek életkori sajátosságait. e) Pedagógiánknak fokozott mértékben kell a munka szere- tetére nevelni. Általában reálisabban, jobban kell kimunkálni a gyakorlattal való problémákat. Meg kell határoznunk, hogy viszonyaink között az egyes életkorokban és iskolafajokban, melyek a reálisan megkívánható politechnikai ismeretek és képességek. f) A kommunista jellemnevelés problémái szintén konkrét és eredményes kidolgozást kívánnak. A szocialista ember pozitív jellemvonásait, a céltudatosságot, őszinteséget, lelkesedést, vidámságot, akaraterőt, bátorságot kell kifejlesztetnünk a közösségi nevelés folyamatában. E pozitív vonások alakításával arra kell törekednünk, hogy leküzdjük a ma jelentős mértékben tapasztalható hibákat, így például a képmutatást, cinizmust, önzést, lanyhaságot, stb. 5. Pedagógusainknak foko- zóttabban kell törekedniök a családi és iskolai nevelés jobb összhangjának kialakítására, a szülők felvilágosítására. Általában az osztályfőnöki munka nagyobb, reális hatékonyságára kell törekedni. Mindez azt is magában foglalja, hogy általában, különösen pedig a szülők körében meg kell javítani a pedagógiai propagandát, menyiségi és minőségi tekintetben egyaránt. 6. A múlt évek hibáit kiküszöbölve, nagyobb gondct kellene fordítani a pedagógiai sajtó, a pedagógiai irodalom fejlesztésére, általában több publikálási alkalom, lehetőség biztosítására. Fontosnak tartjuk a megyei időszaki pedagógiai sajtó megjelenését is. 7. A Heves megyei Pedagógus Konferencia szükségesnek tartja az alkotó, szocialista vitaszellem továbbfejlesztését, pedagógiánk egyes területeinek, feladatainak részletesebb megvitatását. Ezért kívánatos, hogy megyénkben az iskolák tantestületei vitassák meg a megyei pedagógus konferencia által felvetett problémákat. A heves megyei Népfront nevelési bizottsága, a Pedagógus Szakszervezet területi bizottsága és a Megyei Tanács Művelődési osztálya tartson 1957. őszétől kezdve vitaankétokat. amelyeken egyes kérdéseket (pl. hazafias nevelés, kommunista jellemnevelés, stb) behatóan, részleteiben is megtárgyal. — Javasoljuk továbbá az V. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus megrendezését. Felkérjük az illetékes szerveket, hogy ennek a kongresz- szusnak előkészítésére a szükségesnek látszó lépéseket tegyék meg. A MEGYEI PEDAGÓGUS KONFERENCIA SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁGA METEOROLÓGIAI MÚZEUM Nevelésünk helyzetének elemzése és értékelése alapján a megyei pedagógus konferencia a következő főbb teendőket és javaslatokat látja, különösen megvalósítandóknak: 1. Az iskolapolitika terén legfontosabb teendőnek tartjuk az általános iskola tervszerű továbbfejlesztését minden tekintetben. A konferencia véleménye szerint az általános iskola ma meglévő gyengéinek kiküszöbölése az elsőrendű feladat. Ehhez tartozik A Leningrad környéki geofizikai kutatóintézet mellett megnyílt a Szovjetunió első meteorológiai múzeuma. A kiállítás anyagai bemutatják az időjárás-megfigyelés régi módszereit és dokumentumait. Az egyik feljegyzés például azt bizonyítja, hogy Oroszországban az első meteorológiai megfigyelést 200 évvel ezelőtt Szentpéterváron tették. A múzeum megismerteti a látogatókkal a szovjet meteorológia fejlődését is. Míg a 19. század elején Oroszországban mindössze három meteorológiai állomás volt, addig a 20. század elején már 200 ilyen működött. Külön részleg foglalkozik a szovjet meteorológusok előkészületeivel a geofizikai évre. Ütni, vagy nem ütni Gyöngyösön budapesti versenyzők részvételével sakkmérkőzést rendeztek. Képünk a mérkőzés egyik igen izgalmas jelenetét ábrázolja. IGAZGATÓ, FŐMÉRNÖK KÉTKEZI MUNKÁN Közelebb a néphez, jobban méter betonsímítást végeztek megismerni a dolgozók problémáit. Ez volt a célja az egri tanácsi építő vállalat pártszervezetének is, amikor a július eleji termelési értekezleten a kínai elvtársak példája nyomán javasolta, hogy a vállalat műszaki és adminisztratív dolgozói havonta egy alkalommal végezzenek fizikai munkát, s így ismerjék meg jobban az üzem munkáját, s a dolgozókat is. A javaslatot elfogadták, s azóta a tihaméri állomás mellett lévő építkezés havonta két szombaton, munka zajától hangos. (Egyébként szombaton munkaszüneti nap van a vállalatnál.) Huszonhat műszaki és adminisztratív dolgozó munkálkodik az építkezésen, a legutóbbi szombaton is reggel 6—12 óráig. A következő szombaton a KISZ brigádra kerül a sor. Az építkezés állandó dolgozói most pihennek, vagy odahaza a ház körül dolgozgatnak. Csak Nagy Sándor munkavezető van itt most is, s ugyán- úgy, mint a többi napokon irányítja a munkát. De azért, mégsem ugyanúgy, mert most ő szabja meg Prokm Ferenc igazgatónak épp úgy, mint Kőteleki Dénes főmérnöknek, hogy mit és hogyan kell csinálni, mert itt ezen a napon ő parancsol a feletteseinek is. Szőke Ottó sem mint tervező, hanem mint betonkeverő dolgozik most az építkezésen. És Győri József, a pénzügyi osztály vezetője nem a bonyolult pénzügyeket intézi, hanem az egyszerű betonkeverő gép mellett dolgozik, s Tóth Bélával, a jogügyi előadóval nem valami komoly jogügyi problémákról, hanem legfeljebb a betonkeverésről vitáznak. A 26 ember komolyan veszi a munkát, s így megvan az eredmény is. 310 négyzetméter betonozást és 50 négyzetezen a szombaton. Igaz, hogy segített a betonkeverő gép és a szállítószalag is. A tanácsi építő vállalat dolgozóinak kezdeményezése feltétlenül hasznos és követendő, mert komoly megtakarítást jelent a népgazdaságnak, hisz a 26 ember társadalmi munkában dolgozik. De meg kell mondani azt is, hogy nem a legszerencsésebben vették át a kínai példát. Itt éppen az nem valósul meg, amiért a kínai elvtársak az egész mozgalmat elindították. Az építő vállalat műszaki és adminisztratív dolgozói áldozatos munkát végeznek, de elszigetelve dolgoznak, nem a fizikai dolgozókkal együtt, s így nem valósul meg az a cél, hogy közelebb a néphez, a munkásokhoz közelebb kerülni, jobban megismerni életüket, problémáikat. Ez a kínai kezdeményezés célja és ez lenne a helyes megoldás náluk is. □QH0HEEH0E Figyelem! a Szolnok-Heves megyei MÉH Vállalat sárgakrackmagot vásárol kg-ként 1.44 Ft-os áron. Atvevőhelyek: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, Recsk és Heves, valamint ezen telepekhez tartozó begyűjtő helyek. A barackmagot légszáraz állapotban veszik át a fenti átvevőhelyek. y yyyyyyyyyyyyyy Ez r | Ev végén 1 visszatérítést kap! ' .«ftx ■' ' ««BW ZZ ■■■' == Jegyeztesse be a földműves— szövetkezetnél vásárolt- és — értékesített áruk összegét — visszatérítési könyvébe! HZ i«t> — ívva 1— | Váltson részjegyet Sn Is I FÖLDMÜVÉSSZÖVETKEZET-...
