Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-31 / 60. szám

1957. július 31, szerda NÍPŰJSÁG 7 A megyei pedagógus konferencia nyilatkozata Mint arról már beszámol­tunk, a Heves megyei Ha­zafias Népfront Nevelési Bi­zottságának, a Heves megyei Pedagógus Szakszervezet Te­rületi Bizottságának és a Heves megyei Tanács Mű­velődési Osztályának rende­zésében Egerben 1957. jú­lius 27-én megyei pedagógus konferencia zajlott le. A konferencia meghallgatta Dr. Berencz János pedagógiai főiskola tanszékvezetőnek „Kultúrpolitikánk és neve­lésügyünk időszerű problé­máiról és megoldandó fel­adatainkról” szóló vitaindí­tó referátumát. E referátum és a hozzákapcsolódó vita alapján a megyei pedagógus konferencia a kővetkező nyilatkozatot teszi: I. A megyei Pedagógus Kon­ferencia magáénak vallja a szocialista kultúrpolitika és nevelésügy bebizonyított, he­lyes, alapvető tételeit, különö­sen kiemelve a következőket: a) A nevelésnek osztályjelle­ge, felépítményi jellege van, az igazság és pártosság elválaszt­hatatlan egymástól a nevelés­ben. Ebből következően kom­munista világnézetre-, és er­kölcsre kell nevelnünk ifjúsá­gunkat. b) Ifjúságunk széles rétegei számára sokoldalú általános és politechnikai műveltség meg­adására kell törekednünk, kü­lönös tekintettel a munkás- és parasztszármazású gyermekek­re. c) A konferencia helyesli a nevelhetőség elvét a reakciós örökléstanokkal szemben. Az egyéni képességek és a nevelés feltételei jelentős szerepet játszanak az eredmény eléré­sében. O O Foglalkozott a megyei peda­gógus konferencia a pedagógia terén a felszabadulás óta elért eredményeinkkel és a hibákkal is. Alapvető eredménye népi demokráciánknak az általános iskola létrehozása, az ellen­forradalmi rendszer reakciós iskolapolitikájának szétzúzá­sa és a demokratikus iskolapo­litika feltételeinek megterem­tése. Vitathatatlan pozitívum az iskolák államosításának té­nye, az egységes, szocialista vi­lágnézeti nevelésre törekvés, amely a fordulat éve, 1948. után kezdett érvényesülni. Népi demokráciánk jelentős vívmánya az MDP 1950 már­cius 29-i KV határozatának végrehajtása nyomán a közép- és felsőfokú oktatásban a tanu­lók szociális összetételének gyökeres megváltoztatása. Ez­zel népi demokráciánk a pro­letárdiktatúra iskolapolitikája megvalósításának útjára lé­pett. Mindezen eredmények mel­lett azonban súlyos hibák is jelentkeztek, főleg 1950. után. Fejlődésünk egyik kerékkötője 1950—56. között a szocialista pedagógia dogmatikus torzítá­sa, amely elméletben és a gyakorlatban egyaránt érez­tette hatását. Elburjánzott a felszínes, szólamszerű nevelés, a sokszor mesterkélt, külsősé- ges és ezért hatástalan politi­zálás. Ugyanakkor viszont több tekintetben érvényesült a gya­korlatban a revízionizmus ha­jtása is, mely sokszor a laza ta­nulmányi és nevelési követel­ményekben, liberalizmusban, a valóságos eredmény elmara­dásában és az ebbe való be­lenyugvásban mutatkozott meg. A megyei pedagógus konfe­rencia megítélése szerint a re­vízionizmus és dogmatizmus kártevése szorosan összefügg. A dogmatikus torzítások a gyakorlatban a revízionizmust erősítették. Az elmúlt években gátolták, illetve lassították fejlődésün­ket még a következő körülmé­nyek: Az általános iskola 8 osztá­lyának bevezetése szinte egy­szerre történt az egész ország területén. Az iskolaépítés üte­me nem tartott lépést a meg­növekedett szükségletekkel. Nevelőképzésünk és tovább­képzésünk — bár e téren is vannak figyelemre méltó eredményeink — nem érte még el az objektív társadalmi szükségletnek megfelelő szín­vonalat. A nevelők egy része csak lassan, vagy nem kielégí­tő mértékben tette magáévá és tudja megvalósítani a marxi-lenini világnézet alap­ján történő oktató-nevelőmun­kát. Voltak ugyan pozitív, alkotó kezdeményezések a nevelés gyakorlatában és megjelent né­mely figyelemreméltó mű a pedagógiai irodalomban is 1950-56 között. Egészében azonban az utóbbi évek pe­dagógiai irodalma nem tükröz­te eléggé nevelésünk reális helyzetét, elmaradt a szocia­lista kultúrforradalom to­vábbfejlesztésének konkrét követelményeitől. A megyei pedagógus konferencia úgy vé­li, hogy a magyar neveléstu­domány irányítói és hivatalos képviselői, a kandidátusok és professzorok, elméleti tekin­tetben nem mutattak elég ak­tivitást sem az a,ntimarxista tendenciák elleni küzdelemben, sem a magyar szocialista pe­dagógiai tudomány színvona­las és alkotó továbbfejleszté­sében. 1956. nyarán és főleg őszén a revizionista törekvések nyílt­tá és aktívvá váltak a peda­gógia területén is. Jelentős eseménye volt e hónapoknak a balatonfüredi Pedagógiai Tu­dományos Tábor létrejötte. Ezeken a tanácskozásokon több tekintetben helyes törek­vések is mutatkoztak, több értékes javaslat hangzott el, például az általános- és kö­zépiskolák fejlesztésével, a dogmatizmus leküzdésével kapcsolatban. Nem hagyhat­juk azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a balaton­füredi tanácskozások rendezői, előadói több kérdésben revizi­onista törekvésekkel léptek fel. így például vitatták, hogy a nevelés egészében felépítmé­nyi jellegű. Ugyancsak nem ért egyet a megyei pedagógus konferencia az olyan nézetek­kel, amelyek a marxizmus- leninizmusnak, mint tudomá­nyos világnézetnek és mint a társadalom fejlődéséről szó­ló önálló tudománynak csor­bításához vezetnek. Semmi­képp nem vallhatjuk a pár­tosság és az igazság elvének szétválasztását, a pusztán bel­ső, „immánens” kritikai szem­lélet helyességét és létjogo­sultságát, a neveléslélektan, gyermeklélektan osztály felet­tiségét. Mindezek a nézetek és a különböző polgári irányza­tokkal kapcsolatos, több alka­lommal megnyilvánuló kriti­kátlanság a balatonfüredi elő­adók részéről, — a társadalom- tudományok, köztük a pedagó­gia osztályfelettiségét valló re­vizionista nézetekből fakad­nak. A balatonfüredi tanácskozá­sok pozitívumát és negatívu­mait azért látjuk fontosnak feltárni, mert pedagógiai saj­tónkban. a Köznevelésben, még 1957. februárja óta is, egyoldalúan csak dicsérő írá­sok jelentek meg az un. füredi platformról. O O Nevelési gyakorlatunk és az elmélet továbbfejlődése szem­pontjából egyaránt fontosnak tartja a megyei pedagógus kon­ferencia a külföldi pedagógiá­nak az eddiginél alaposabb, rendszeresebb tanulmányozá­sát. Különösen fontos a szo­cialista országok tapasztalatai­nak, eredményeinek minél szé­lesebb megismerése és a mi viszonyaink közt térténő alko­tó felhasználása. Nem helye­selhető azonban a kritikátlan átvétel, a sablonok másolása, mert ez ellenkezik az alkotó marxizmus szellemével. A nem szocialista országok pe­dagógiai tapasztalatainak meg­ismerését, kritikai tanulmányo­zását is hasznosnak tartjuk, ezaknek az országoknak hala­dó és értékes, nálunk is fel­használható tapasztalatainak alkalmazásától, felhasználástól nem volna helyes elzárkóz­nunk. a falusi osztatlan és részben osztott un. kisiskolák tervsze­rű továbbfejlesztése azzal, hogy pl. e lehetőséghez képest minél több kisiskolát fejlesz- szünk tovább szakoktatással működő általános iskolává és hogy anyagi és személyi, mód­szertani tekintetben ezeknek az iskoláknak az eddiginél ha­tározottabb és fokozottabb se­gítséget nyújtsunk. Fontos oz a probléma azért, mert a kis­iskolák veszélyeztetik az álta­lános iskola elvi követelmé­nyeinek megvalósítását a két­féle, két különböző színvonalú alapműveltség veszélyét hor­dozzák magukkal. Az altalános iskolák mellett nem feledkez­hetünk meg a középiskolák to­vábbi fejlesztéséről sem, fi- gyelembevéve azt, hogy ezek­nek fokozott feladatuk van a tudományosan megalapozott, szélesebb látókörrel rendelke ző általános és politechnikai műveltség megadásában. 2. A kommunista ifjúsági szervezeteket határozottan a szocialista közösségű emberne­velés szolgálatába kell állítani úgy, hogy kiküszöböljük az el­múlt években szervezeti téren, tartalmi és módszertani tekin­tetben az üttörö szervezet és a DISZ nevelő munkájában tapasztalt fogyatékosságokat. A kommunista ifjúsági szer­vezeteknek tartalmi és mód­szertani tekintetben is meg kell újhodniok, ehhez pedie lelkes szocialista világnézetű és jól képzett vezetőkre, peda­gógusokra van szükség. Erről a vezetőképzésről szintén tervszerűen kell gondoskodni tudományos alapon is kidol­gozva az idevonatkozó peda­gógiai problémákat. 3. A pedagógusok képzésé­ben lényeges a leendő pedagó­gusok szilárd kommunista vi­lágnézeti alapja, ezzel együtt szakmai és pedagógiai, vala­mint gyakorlati képzésük színvonalának emelése. A pe­dagógus képző intézményekben arra kell törekedni, hogy komumnista módon gondolko­dó, cselekvő és érző pedagógu­sokat neveljünk, akiknek ala­pos szakmai és pedagógiai mű­veltségük. fejlett pedagógiai gondolkodásuk van. Nagy je­lentősége van az önálló és he­lyes marxista kritikai gondol­kodásra való nevelésnek a pe­dagógus képzésben. A pedagógusok továbbképzé­sében is un. önképzés, az ön­állóságra nevelés és a kommu­nista pedagógiai gondolkodás megszilárdítása a fő cél. A kevéssé eredményes, sok­szor bürokratikus és nem elég­gé hatásos továbbképzési for­mák és módok helyett új, szín­vonalasabb, nagyobb önálló­ságra nevelő, hatásosabb to­vábbképzésre van szükség. 4. A szocialista oktatás és nevelés tartalmi kérdései te­kintetében a konferencia a kö­vetkező problémák felvételét és megoldását tartja különösen fontosnak: a) Tudományosabban és konkrétabban kellene megha­tározni a különböző életkorok­ban megkívánt műveltség tar­talmát és anyagát. így konkré­tan és a tapasztalatok alap­ján reálisabb kidolgozást kí­vánna az elemi, alapvető, ál­talános és politchnikai művelt­ség anyagköre. A konferencia örömmel veszi a szocialista er­kölcstan tanítását, fontosnak tartja szocialista állampolgári nevelés gyakorlati kérdéseinek ismeretét, az ezirányú tájékoz­tatást és nevelést az általános iskolákban. b) Szükségesnek tartjuk, — hogy iskoláink nagyobb gondot fordítsanak az értelmi erők fejlesztésére, a kritikai képes­ség kialakítására, az önálló és erkölcsi bátorsággal párosult gondolkodás nevelésére. c) A kommunista világnézeti nevelésben ki kell küszöbölni a múlt évek hibáit, reálissá és eredményessé kell tennünk gyermekeink hazafias nevelé­sét. Nem rekedhetünk meg a szocialista hazafiság feladatai­nak ismételgetésénél, vagy csu­pán az erre korlátozódó viták­nál. Fontos a hazafias nevelés konkrét feladatainak megha­tározása a különböző életko­rokban és a hazafias nevelés módszereinek alaposabb kidol­gozása. E tekintetben alapve­tőnek tartjuk a pedagógusok szenvedélyes meggyőződését, az egyéni példa erejét. A pro­letárinternacionalizmusra ne­veléshez több és jobb segítsé­get kell adni a nevelőknek. d) Nagy feladatok vannak a tudatos és aktív fegyelemre ne­velésben, a szocialista közös­ségi nevelésben. E tekintetben is nagyobb realitásra kell törekednünk, konkrétebben felmérve a különböző életkorú gyermekek életkori sajátossá­gait. e) Pedagógiánknak fokozott mértékben kell a munka szere- tetére nevelni. Általában reá­lisabban, jobban kell kimun­kálni a gyakorlattal való prob­lémákat. Meg kell határoz­nunk, hogy viszonyaink kö­zött az egyes életkorokban és iskolafajokban, melyek a reáli­san megkívánható politechni­kai ismeretek és képességek. f) A kommunista jellemne­velés problémái szintén konk­rét és eredményes kidolgozást kívánnak. A szocialista ember pozitív jellemvonásait, a céltudatossá­got, őszinteséget, lelkesedést, vidámságot, akaraterőt, bátor­ságot kell kifejlesztetnünk a közösségi nevelés folyamatá­ban. E pozitív vonások alakítá­sával arra kell törekednünk, hogy leküzdjük a ma jelentős mértékben tapasztalható hibá­kat, így például a képmutatást, cinizmust, önzést, lanyhaságot, stb. 5. Pedagógusainknak foko- zóttabban kell törekedniök a családi és iskolai nevelés jobb összhangjának kialakítására, a szülők felvilágosítására. Álta­lában az osztályfőnöki munka nagyobb, reális hatékonyságá­ra kell törekedni. Mindez azt is magában foglalja, hogy ál­talában, különösen pedig a szülők körében meg kell javí­tani a pedagógiai propagandát, menyiségi és minőségi tekin­tetben egyaránt. 6. A múlt évek hibáit kikü­szöbölve, nagyobb gondct kel­lene fordítani a pedagógiai sajtó, a pedagógiai irodalom fejlesztésére, általában több publikálási alkalom, lehetőség biztosítására. Fontosnak tart­juk a megyei időszaki pedagó­giai sajtó megjelenését is. 7. A Heves megyei Pedagó­gus Konferencia szükségesnek tartja az alkotó, szocialista vi­taszellem továbbfejlesztését, pedagógiánk egyes területei­nek, feladatainak részletesebb megvitatását. Ezért kívánatos, hogy megyénkben az iskolák tantestületei vitassák meg a megyei pedagógus konferencia által felvetett problémákat. A heves megyei Népfront nevelé­si bizottsága, a Pedagógus Szakszervezet területi bizott­sága és a Megyei Tanács Mű­velődési osztálya tartson 1957. őszétől kezdve vitaankétokat. amelyeken egyes kérdéseket (pl. hazafias nevelés, kommu­nista jellemnevelés, stb) beha­tóan, részleteiben is megtár­gyal. — Javasoljuk továbbá az V. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus megrendezését. Felkérjük az illetékes szer­veket, hogy ennek a kongresz- szusnak előkészítésére a szük­ségesnek látszó lépéseket te­gyék meg. A MEGYEI PEDAGÓGUS KONFERENCIA SZERKESZTŐ-BIZOTTSÁGA METEOROLÓGIAI MÚZEUM Nevelésünk helyzetének elemzése és értékelése alapján a megyei pedagógus konferen­cia a következő főbb teendőket és javaslatokat látja, különö­sen megvalósítandóknak: 1. Az iskolapolitika terén legfontosabb teendőnek tart­juk az általános iskola terv­szerű továbbfejlesztését min­den tekintetben. A konferen­cia véleménye szerint az álta­lános iskola ma meglévő gyen­géinek kiküszöbölése az első­rendű feladat. Ehhez tartozik A Leningrad környéki geo­fizikai kutatóintézet mellett megnyílt a Szovjetunió első meteorológiai múzeuma. A kiál­lítás anyagai bemutatják az időjárás-megfigyelés régi mód­szereit és dokumentumait. Az egyik feljegyzés például azt bizonyítja, hogy Oroszország­ban az első meteorológiai megfigyelést 200 évvel ezelőtt Szentpéterváron tették. A mú­zeum megismerteti a látoga­tókkal a szovjet meteorológia fejlődését is. Míg a 19. század elején Oroszországban mind­össze három meteorológiai ál­lomás volt, addig a 20. század elején már 200 ilyen műkö­dött. Külön részleg foglalko­zik a szovjet meteorológusok előkészületeivel a geofizikai évre. Ütni, vagy nem ütni Gyöngyösön budapesti versenyzők részvételével sakkmér­kőzést rendeztek. Képünk a mérkőzés egyik igen izgalmas jelenetét ábrázolja. IGAZGATÓ, FŐMÉRNÖK KÉTKEZI MUNKÁN Közelebb a néphez, jobban méter betonsímítást végeztek megismerni a dolgozók problé­máit. Ez volt a célja az egri tanácsi építő vállalat pártszer­vezetének is, amikor a július eleji termelési értekezleten a kínai elvtársak példája nyo­mán javasolta, hogy a vállalat műszaki és adminisztratív dol­gozói havonta egy alkalommal végezzenek fizikai munkát, s így ismerjék meg jobban az üzem munkáját, s a dolgozókat is. A javaslatot elfogadták, s azóta a tihaméri állomás mel­lett lévő építkezés havonta két szombaton, munka zajától hangos. (Egyébként szombaton munkaszüneti nap van a vál­lalatnál.) Huszonhat műszaki és adminisztratív dolgozó munkálkodik az építkezésen, a legutóbbi szombaton is reggel 6—12 óráig. A következő szombaton a KISZ brigádra ke­rül a sor. Az építkezés állandó dolgo­zói most pihennek, vagy oda­haza a ház körül dolgozgatnak. Csak Nagy Sándor munkave­zető van itt most is, s ugyán- úgy, mint a többi napokon irányítja a munkát. De azért, mégsem ugyanúgy, mert most ő szabja meg Prokm Ferenc igazgatónak épp úgy, mint Kőteleki Dénes főmérnöknek, hogy mit és hogyan kell csi­nálni, mert itt ezen a napon ő parancsol a feletteseinek is. Szőke Ottó sem mint tervező, hanem mint betonkeverő dol­gozik most az építkezésen. És Győri József, a pénzügyi osz­tály vezetője nem a bonyolult pénzügyeket intézi, hanem az egyszerű betonkeverő gép mellett dolgozik, s Tóth Bélá­val, a jogügyi előadóval nem valami komoly jogügyi prob­lémákról, hanem legfeljebb a betonkeverésről vitáznak. A 26 ember komolyan veszi a munkát, s így megvan az eredmény is. 310 négyzetmé­ter betonozást és 50 négyzet­ezen a szombaton. Igaz, hogy segített a betonkeverő gép és a szállítószalag is. A tanácsi építő vállalat dol­gozóinak kezdeményezése fel­tétlenül hasznos és követendő, mert komoly megtakarítást je­lent a népgazdaságnak, hisz a 26 ember társadalmi munká­ban dolgozik. De meg kell mondani azt is, hogy nem a legszerencsésebben vették át a kínai példát. Itt éppen az nem valósul meg, amiért a kínai elvtársak az egész mozgalmat elindították. Az építő vállalat műszaki és adminisztratív dol­gozói áldozatos munkát vé­geznek, de elszigetelve dolgoz­nak, nem a fizikai dolgozókkal együtt, s így nem valósul meg az a cél, hogy közelebb a nép­hez, a munkásokhoz közelebb kerülni, jobban megismerni életüket, problémáikat. Ez a kínai kezdeményezés célja és ez lenne a helyes megoldás ná­luk is. □QH0HEEH0E Figyelem! a Szolnok-Heves megyei MÉH Vállalat sárgakrackmagot vásárol kg-ként 1.44 Ft-os áron. Atvevőhelyek: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzes­abony, Recsk és Heves, valamint ezen telepekhez tartozó begyűjtő helyek. A barackmagot légszáraz állapotban veszik át a fen­ti átvevőhelyek. y yyyyyyyyyyyyyy Ez r | Ev végén 1 visszatérítést kap! ' .«ftx ■' ' ««BW ZZ ■■■' == Jegyeztesse be a földműves­— szövetkezetnél vásárolt- és — értékesített áruk összegét — visszatérítési könyvébe! HZ i«t> — ívva 1— | Váltson részjegyet Sn Is I FÖLDMÜVÉSSZÖVETKEZET-...

Next

/
Thumbnails
Contents