Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-27 / 59. szám
4 NfiPÜJSÁG 1957. július 27, szombat Kommunisták az élen KERÜLT az egyik pesti újság, s abból mindenei értesülhetett, hogy Budapesten a különböző pártok „tömegeiknek” megfelelő arányban részt vesznek a vezetésben. így lesz nálunk is — jelentették ki a hangadók a sarudi gépállomáson, s elő is lépett közülük néhány, aki úgy érezte, hogy ő a legelhivatottabb képviselője az újonnan alakuló pártoknak. S mivel úgy gondolták, hogy itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, — egyszerű módját választották a pártszervezésnek. Előlépett az SZDP képviselője: álljon mögém, aki a Szoc, Dem. Pártban látja a kibontakozást. Kiváltak vagy négyen a tömegből. A parasztpárti képviselőnek sem volt sokkal nagyobb sikere. — Ekkor lépett elő Csőke Zoltán laboráns, s az Isten, a haza stb nevében a Kisgazda Párt zászlaja alá hívta az embereket. Azok összenéztek, s egy ember lépett mellé — az sem győzte később magyarázni, hegy be volt csípve, csak azért ment oda. A többiek kijelentették, ők bíznak továbbra is a kommunistákban... Történt mindez 1956. október 31-én, amikor már — ha átmenetileg is —, de nyeregbe került az ellen- forradalom, s igazán nem jelentett „életbiztosítást”, ha valaki kommunistának vallotta magát, vagy kiállt a kommunisták mellett. HA AZ EMBER ISMERI ezt a történetet, akkor egész természetesnek tartja, hogy a sarudi gépállomáson már novem- ben elején megalakult 26 taggal az MSZMP, s hogy a 32 volt MDP-tagból csupán ketten nem kérték átigazolásukat. De jött a helyükbe 12 új tag, javarészt lelkes fiatalok, négyen közülük most vonultak be a hadseregbe. Ha statisztikát állítanánk össze, kiderülne, hogy a gépállomáson minden második traktorista párttag (nem számítva az egerfarmosi brigádszálláson dolgozókat, akik a községi alapszervezetekbe kérték átigazolásukat). A legnehezebb időkben való bátor kiállásnak, a korábbi években, a dolgozók ügyes-bajos dolgaival való lelkiismeretes törődésnek, az október óta végzett fáradhatatlan felvilágosító munkának egyformán javára írható az eredmény, amit a kommunisták elértek a gépállomáson az elmúlt hónapokban. A pártszervezet hallatta szavát állandóan, — s hogy ez nem volt pusztába kiáltó szó, azt talán semmivel sem lehet egy termelő üzemben jobban lemérni, mint a termeléssel. Nehéz dolguk volt, hiszen a tavaszon részben a gépvásárlások, részben a tsz- földek csökkenése miatt nem volt elég munkája a gépállomásnak. A traktoristák többsége odahaza volt, csak igen csekély fizetést kapott. Ilyen körülmények között erejük jórészét arra kellett fordítani, — hogy egyáltalán megtartsák a trakteristákat, ne menjenek el máshová dolgozni, nehogy a nagy nyári munkák megindulásakor ember nélkül álljanak. Ilyen körülmények között készülni az aratásra, bizony nehéz, kétszeres sikert jelent hát, hogy ez a felkészülés, mint ahogy most meg lehet állapítani, sikeres volt. A gépállomás embereinek, — gépeinek nagy erőpróbája a nyári kampány. Esztendők óta hagyemányossá vált már a verseny ebben az időszakban. A sarudi gépállomáson az idén sem hagyták el, s májusban, mikor másutt még csak megpendítették, hogy jó lenne újra versenyre lépni, már meg is született a felhívás, mely- lyel kihívták a megye többi gépállomásait. A javaslat a pártszervezet egyik taggyűlésén született, s mir" termelési értekezlet elé került, a kommunisták megnyerték a verseny gondolatának a többieket is, megkérdezték véleményüket, mit vállaljanak. A GÉPÁLLOMÁS VEZETŐSÉGE célprémium kitűzésével segítette az éledező versenymozgalmat. Amelyik traktorista 150 hold, vagy ennél több kalászost vág le, 800 forint jutalmat kap. 140 hold felett 600 forintot, 130 hold felett 400 forintot. Jutalmazzák az öt legjobb cséplőgép-kezelőt is, 200—800 forinttal. Érdekeltté tették ilyen célprémiummal a szerelőket, műhelymunkásokat és a körzeti szerelőket is, akiken sokban múlik, hogy egy elromlott gép meddig áll, A célprémium nem új gondolat a gépállomáson, de még egyetlen esztendőben sem volt ilyen jelentős. A kitűzött prémium fokozta a versenyző kedvét, s ez meglátszott az aratáson. — Időben elvégezték a leszerződött területen az aratást, teljesítve tervüket, s utána a ti- szanánai termelőszövetkezetnek mentek segíteni. Hasonlóan jól kezdték a cséplést is. A gépek egyrészét az előcsépléssel a gyakorlatban is kipróbálták, s dicséretükre válik, hogy mind jó volt. Remélhető, hogy a cséplés megkezdésével a többivel sem lesz hiba, A teljesítmények mellett ügyelnek az önköltségre is, — mert nem mindegy, mennyibe kerül 1 hold megművelése. Tavasszal a rizsföldek munkájánál és a fuvarozásnál átlépték az előirányzatot, de a jelek szerint a nyári munkák alatt helyrebillen az egyensúly. FOGLALKOZNAK AZ EMBEREKKEL, ezen a gépállomáson. Törődnek kisebb-na- gyobb ügyeikkel és éppen azért a traktoristák is törődnek a gépállomással, sőt ezen túl az országos ügyekkel is. — Vállalásuk egyik pontja bizonyíték erre. Ugyanis azt vállalták, hogy a termelési tervek túlteljesítése, az önköltség csökkentésére való törekvés mellett beszélgetnek a csépelte tőkkel, hogy ne maradjanak adósok az adógabonával, — s arról, hogy az állam is. a termelő is jól jár, ha üzletet kötnek a feleslegre. Mindezek után persze senki ne gondolja azt, hogy a sarudi gépállomáson csupa jó van, — sehol semmi hiba. De az, ami a legjobb — s ez a pártszervezet ereje, a kommunisták nemcsak szavakban mutatkozó példamutatása — biztosíték arra, hogy a még meglévő hibák megszüntetésére is lesz elég erejük. d. r.- ez a sarudi gépállomás eredményeinek titka ŐSSZEL SARUDRA IS LESS»NÄ)1K Japánújjas halászing Kötéséhez kb. 25 dg kék bébifonal kettős szálát és 3-as kötőtűt használunk. Munkánkat a fél csípőbőségnek megfelelő szemszámmal kezdjük és lustakötéssel, vagyis oda-vissza simán haladva folytatjuk a kötést. Egyenesen dolgozunk az ujj kezdetéig (kb. 35 cm oldalmagasságig). Itt a szemeket kettéosztjuk és a két vállrészt külön kötjük tovább. A középvonal felett egyenesen kötünk a befejezésig, az oldalvonal fölött pedig minden 6. sorban 1 szemet szaporítunk a váll vonaláig. A váll szemeit 5 szemenként fejezzük be, a nyakkivágásnak hagyott utolsó 25 szemet pedig befejezetlenül hagyjuk. Hasonlóan elkészítjük a másik vállrészt, majd a hátrész kötését kezdjük. Az ujjakig egyenesen kötjük, innen kezdve az oldalakon 6 soronként szaporítunk. A vállhoz érve a szemeket 5 szemenként befejezzük, de a középen (kb. 10 cm-en) befejezetlenül hagyjuk a szemeket. A váll össze- varrása után az előrész és folytatólag a hátrész befejezetlen szemeire még 3 cm-t kötünk, majd itt befejezzük a szemeket. Ezzel elkészült a gallér. Az ujjak és a gallér szélét 2 sor színes kispálcával horgoljuk körül. Látogatás három munkásszálláson Csak a televizi ... így válaszolt a bélapátfalvi munkásszállás egyik iairója, mikor a véleményét kértük „második otthonával” kapcsolatban Valóban, nem sok pa- naszkodnivalója lehet a cementgyári munkásoknak, kubikusoknak, technikusoknak, mérnököknek, akik a cementgyár I és II munkásszállásán laknak. Kívülről nem sokat mutat az épület, de belül a folyosón szőnyegek vannak, az ablakon függöny, az ágyak tiszták, melegvíz szolgáltatás, minden szobában rádió, — egyszóval a legszükségesebb megvan Sajnos, ezt nem lehet elmondani a munkásszállásokról, — kivéve a ieányszállókat, hogy otthonosak, barátságosak. Főleg a férfiszállásokon, ahol hiányzik a lakást otthonosabbá tevő virág, terítő, stb. Herényi Pista bácsival, az I. munkásszállás gondnokával látogattuk végig a szobákat. Míg sorra jártuk, mentegetőzve mutatta a takarító eszközöket, kőművesszerszámokat, ugyanis most hozzák rendbe, festik a szállót. Az előbb említett jótulajdonságokon kívül egynéhány apróbb hibával is találkoztunk kőrútunk során. Néhány szobában összelapított konzervdobozok helyettesítették a hamutartót. A fogasok, székek, ágy telerakva ruhákkal, általános a panasz, hogy kevés a szekrény. Ezektől a hibáktól eltekintve, a lakók nagy része dicséri a szállót. Nemcsak azért, mert mindössze 10 forintot fizetnek havonta, a tiszta szállásért* világításért, meleg fürdővízért, de azért is, mert a lehetőségeken belül az üzem minden segítsé|et megad, hogy otthonosabba tegyék. Egyedül a 10-es szoba lakói igyekeznek, hogy valamivel barátságosabbá tegyék a szobát. Nagy István gépész technikus és szobatársai az üzemből hoztak át képeket, hogy feldíszítsék a szobát. A többiek nem nagyon törődnek ilyen aprósággal, nem is tekintik második otthonuknak a legényszállást, leginkább csak arra az időre tartózkodnak ott, míg alszanak, s felkészülnek a munkába inó hiányzik . . . dulásra. A vezetékes rádión kívül nagyon kevés szórakozási lehetőség van a legény- szállóban S ami van, azt sem használják ki. Az udvaron kosárlabda pálya, befüvesedve, használatlanul. A klubszobában könyv- szekrény üresen, sakk és dominó enyhíti csak a szórakozni vágyók „kultúrszomját”. A látogatást a legényszálló konyháján fejeztük be, ahol Pista bácsi elmagyarázta, hogy itt készül az agglegény-koszt. Ugyanis, ha valakinek nem ízlik a vacsora, külön tűzhely áll rendelkezésre, ahol gyakorolhatja a szakácsművészet nehéz tudományát. Végezetül Pista bácsi egy anekdotát mesélt el még a munkásszállás első napjaiból. Majdnem egy évtizede már, hogy az első lakók megérkeztek, kubikosok, parasztemberek voltak. Ahogy nézegették a mosdó porcellán berendezését, ilyenformán diskurálgat- tak: — Mosdottál-e már ilyenbe’ komám? Mire a másik: — Akár enni is lehetne belőle... Az első időkben volt is baja a csapoknak. Nagy gyönyörűséget okozott, hogy csak egy csavarintás kellett, s jött a melegvíz, a mellette lévőből hideg ömlött, el is rontották jó párszor, most már természetesnek veszik. A II. szállóban Stáber István gondnok felesége kalauzolt. A panasz nagyjából itt is ugyanaz. Kevés a szekrény. Van még egy helyi panasz is. Az egyik lakó, aki az éjszakai műszak fáradalmait pihente ki, s felébredt látogatásunkkor, ' bosszankodva jegyezte meg: — A cserépkályhák úgy füstölnek, hogy nyitott ajtó, ablak mellett lehet csak tüzelni. — Reméljük, télre — a sok kérés után megjavítják, kályhánkat. A társalgó itt is sívár képet mutat. Az ajtó zárva bent két asztal egymáshoz tolva, szék sehol, a falak üresek, rideg, — barátságtalan helyiség. Volt itt valamikor egy ping-pongasz- tal, de azt is elvitték a székekkel együtt a falusi kultúr- házba. Itt is egyetlen sakkkészlet jelenti a szórakozási lehetőséget. A leányszállóban már egészen más kép fogad. Tizenhét lány és asszony lakik itt. Egy-két szobába sikerül csak bekukkantani, a többiben az éjszakai műszakról hazatért lányok aludtak. Igazi barátságos kis szobák, három — négy lány lakik benne. Az ablakban virág, — az egyik lány hozta — az asztalon, képek a falon. A rádión parányi bölcső, benne egy néger baba. Lehet itt főzni, mosni, vasalni. A csempézett mosdóban hetenként háromszor van melegvíz, két fürdőkád is áll a lányok rendelkezésére. Ezt már jobban otthonnak lehet nevezni, mint a férfi-szállásokat. — Nem ártana, ha az I. és II. munkásszállás lakói eljönnének egy kis tapasztalatcserére, hogy megtanulják a lányoktól: miként lehet a rideg munkás- szállásból barátságos otthont varázsolni. * A legszükségesebb tehát megvan a munkásszállásokon, azt a kis pluszt — ami a szállást otthonná teszi, lakóik is könnyen előteremthetik. Ebben szívesen segít az üzem is, s akkor nemcsak a környéken, de az egész megyében a bélapátfalvi munkásszállásoknak lesz a legjobb hírük. KOVÁCS ENDRE Hatuan város anyahönyvébOi Születtek: Alapi Ferenc, Lami József, Csányi Anna, Horváth Klára Margit, Nagy János, Nagy Éva, Szűcs István, Szabó András, Juhász Péter, Balázs Klára, Szajkó Lajos, Molnár Sándor. Házasságot kötöttek: Csábi Ferenc és Molnár Jánosné, Fodor Jolán. Meghalt: Kovács Dénes. Egri Vörös Csillag: Július 27—31: Karneváli éjszaka. Matiné: Július 28: Ezerarcú hős. Egri Bródy: Július 25—31: Egy ember frakkban. Gyöngyösi Szabadság: Július 25—31: Oké, Néró! Matiné: Július 28: Argentínától — Mexikóig. Gyöngyösi Petőfi: Július 25—31: Vörös kocsma. Matiné: Július 28: Atlanti történet. Hatvani Vörös Csillag: Július 25—29: Dankó Pista. Július 30—31: Gonosz favágó. Matiné: Július 28: Balkezes újonc. Hatvani Kossuth: Július 25—28: A fiú. Július 30—31: Déryné. Heves: Július 27—29: Berlini románc. Július 30— aug. 1: Csavargó. Pétervására: Július 27—28: Cár és ács. Július 30—31: Északi Robinsonok. Füzesabony: Július 27—29: Visszaélés. Július 30— aug. 1: Véres út. Filmhírek — A Hunnia Filmstúdió meghívta a jelenleg Moszkvában tartózkodó Abbast, a neves hindu filmrendezőt, hogy tárgyalásokat kezdjenek a tervbevett koprodukciós hindu—magyar filmről, amely a híres magyar kutatóról, Körösi Csorna Sándorról szól. — A Pannónia Filmstúdióban Aesopus meséje alapján elkészült az „Egér és az oroszlán” című színes rajzfilm. — Fábri Zoltán új filmjének, a „Bárányfelhők”-nek forgatócsoportja Esztergomban dolgozik. — A berlini filmfesztivál rendezői nagydíját az olasz Monicelli „Apa és fiú1’ című filmje nyerte. — A londoni Royal Festival Hallban bemutatták az Othello című színes szovjet film angol nyelvre szinkrozinált változatát. A bemutatón részt- vett Malik szovjet követ, Bon- darcsuk és több angol művész. — S. O. S. Noronha a címe az új kalandos filmnek, amelynek főszerepét Jean Marais alakítja. — Karel Zeeman, neves csehszlovák rendező filmet ké - szít Verne Gyula Francia zászló című regényéből. ÉRTHETETLEN DOLOG dából. De megszerezték az értékes gyógyszert és ez természetes is. Ahány szülő kollegámmal találkoztam, elújságoltam nekik c hírt: Nincs már veszély, itt az áhított Salk vaccina. És ami ezután történt. elámított. Azok a békétlenkedők, akik ezelőtt két héttel még mindent odaadtak volna egy falat vaccináért. most határozottan kijelentették, hogy nem oltatják be a gyereket, mert a Salk vaccina nem ér hajítófát sem, ettől a gyerek beteg lesz, sőt az is lehet hogy nem az igazi Salk féle vaccinával állunk szemben. Hát hogy értse meg ezt az ember? Aztán néhány órai töprengés után a következő megállapításokra jutottam, li/fiután az ember ek- *-"■*- nek soha nem * kell az, amit rá akar- ! nak tukmálni, amit , agyonreklámoznak, hiba volt falragaszokkal kidekorálni a várost, sőt külön táblákon mozgósítani az embereket, hogy: ol- tasd gyerekedet Salk vaccinával, mintha csak azt hirdetnénk, hogy egyél készételt, vagy, hogy Vezess baleset nélkül. Szerintem az oltások közönség sikerét úgy kellett volna biztosítani, hogy egy-két pletykásabb hírű asszonytársnak (mert higyjék el van ilyen) a legszigorúbb titoktartás kikötése mellett megsúgni, hogy érkezett Egerbe egy bizonyos mennyiségű Salk vaccina, amiből azonban csak a protekciósok kapnak és azok, akik iratokkal igazolják, hogy legalább 15 éve szakszervezeti tagok. Az oltást a legnagyobb titokban, 25-től kezdve adják be a szakszervezeti székházban a néhány protekciós csecsemőnek. Bármibe fogadok, hogy ezen a napon o SZOT székház előt\ tolongott volna valamennyi szülő és agJ^n nem értem az * J embereket. Azt is megmagyarázom, hogy miért. Néhány hete elterjedt a hír, hogy gyermekparalízis járvány fenyeget. A szülők között egy kisebbfajta pánik ütötte fel a fejét és aggodalmukat teljes mértékben átér- zem, miután én is egy darab hét hónapos leánycsecsemő boldog tulajdonosa vagyok. Bármerre jártam, a járványról volt szó és arról, hogy ez is menynyivel jobb nyugaton, ott a gyermekparalízis is tiszta öröm, miután nekik van a csodálatos, az utolérhetetlen, a felülmúlhatatlan, a Salk Vaccina. Persze Magyarországon ez nincs és a kormány nem gondoskodik gyermekeink egészségéről mert nem hozat vacci- nát. Aztán elterjedt a. hír, hogy nagymennyiségű Salk vaccina érkezett. Ez közel 10C millió forintjába kerüli az államnak és külön repülőgép hozta Kamaresszíven követelte volna, hogy az ő gyerekét is oltsák be. Ez a módszer egyébként tovább fejleszthető és kiterjeszthető a kereskedelemre is. Tehát azt, hogy Egerben új konfekció bolt nyílt, súgják meg néhány asszonynak avval, hogy ebben a gyönyörű új üzletben, ahol minden kapható, csak a protekciósokat akarják kiszolgálni. Állítom, hogy néhány nap után sorban állnak az üzlet előtt. t' módszer — gon- dolom — fordított esetben is célravezető lehet. A citrom utáni vágyat, minden bizonnyal levezetné, ha a várost teleragasztanák a citromot népszerűsítő feliratokkal. Például: ..Fogyassz több citromot, mert a citrom egészség.1’ Garantálom, hogy a kutya sem fogja keresni. Mert mint az előbbi példa is bizonyítja, az emberek néha nagyon érthetetlen módon viselkednek. Hefe