Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-20 / 57. szám

1957. július 20. szómba: NÉPÜJSAG 3 Nem sok lábon álló gabonát talál az ember már, külö­nösen a déli részeken. Igaz, hogy az eső hátráltatta egy kicsit a munkát, nem egy községben már napokkal ezelőtt levágták volna mind, de azért nem haragszanak az esőre. Kellett na­gyon, hogy a jó kalászos termés mellett a kukorica is jó le­gyen. Megkezdték már a hordást és egyik-másik faluban már munkába állították a cséplőgépeket is. Minden percet kihasz­nálnak most az emberek, mert a legfontosabb, hogy minél előbb zsákban legyen a mag. Mert akkor van csak biztos he< lyen, ott nem érheti már kár. K Á L A búza aratását július 18-ra befejezték. Zab van még né­hány hold, de azt most már egy-kettőre levágják. Meg­kezdték az előcsépléseket. s az eddigi eredmények szerint jobb lesz 15-20 százalékkal a termés, mint tavaly. Jó idő járt rá, s a munkáját is meg­adták, ez látszik meg az eredménye^.1 Árpából 12-13. búzából 10-11 mázsás átlagter­mésre számítanak a község­ben. A hordásban segít a gép­állomás hat vontatója is, meg a fogatok. Úgy szervezték meg a tanácstagok segítségével, hogy ott kezdték meg először a hordást, ahol a gépek in­dulnak, s folyamatosan horda­nak be minden házhoz, hogy ne legyen felesleges üresjárat a gépnél, mert drága az idő. Az aratással egyidőben végzik a tarlóhántást is. Ed­dig körülbelül 700 holdon hán- tották fel a tarlót, a gabona területeknek mintegy egyhar- mad részén. 440 holdban má­sodvetés van, egy része már kel is. Erre is jól jött az eső. "‘RNABOD A hé gére itt is „nyuga­lomba" .. _rülnek a kaszák, meglesznek az aratással Álta­lában egy mázsával több ter­mésre számolnak holdanként. De lesz ahol még többet ta­karítanak be. Itt is segít a gép­állomás vontatója, s a hordást a tanácsülésen jóváhagyott sor­rendben kezdték meg. Nem okozott itt sem gondot az ara­tás időben való elvégzése, csak egy családnáL Apa nincs az édesanya — lopásért — börtönben ül. Van otthon két kamasz gyerek, 12-13 évesek, ezekre nem lehet bízni ilyen nagy munkát, a kenyérre pe­dig szükségük van. A tanácson nem sokat gondolkoztak a dol­gon, részben részes aratókat kerítettek, s maguk a tanácsi dolgozók is kint voltak egy fél napot aratni. Mert a mi törvé­nyes szerveink nemcsak bün­tetni tudnak, segíteni is ott, ahol kell. BOCONÁDON már lassan egy hete befejez­ték az aratást, egy-két hold zab vár még kaszára. Meg­kezdték a cséplést is, a kisebb területű gazdák, akik közös szérűre hordták, már csépelnek is. Rendben van a magtár, a felvásárlók munkára készen állnak, — illetve ebben a köz­ségben már munkájuk is volt. Már az előcséplésekből 5 má­zsa árpát vittek be eladásra, meg cséplőrészként. Az első „ügyfél“’ Géczi István volt, ár­páját vitte be eladni. Megelé­gedett az árával, úgy beszélt róla, hogy jó üzletet kötött az állammal. Van még azért a községben bizalmatlanság is, vajon nem lesz-e a végén kö­telező a felesleg eladása? A tanácsnál, a felvásárló telepen türelmesen magyarázzák meg ezeknek az embereknek, hogy a gabonájával mindenki ön­ként rendelkezik, ha akarja el­adja az államnak, ha nem, hát kényszerítve senki sem lesz rá. Ezeknek a beszélgeté­seknek aztán rendszerint az a vége, hogy az illető paraszt az­zal búcsúzik a felvásárlótól, hogy a feleslegét csak behoz­za, mert többet úgy sem eszik meg, mint kell, s az állam ren­des árat fizet érte, nem lesz rossz üzletet kötni vele. ZARÄNK is azok közé a községek közé tartozik, ahol már napok óta: befejezték volna az aratást, ha! nem szól közbe az eső. De így! is meg lesznek vele, mire meg-: jelenik róluk a híradás. Sokat: segített a községben az ifi ara-! tóbrigád, özvegyasszonyoknak,: öregeknek nem kellett külön: szaladgálni részes aratók után,: learatták a fiatalok. Hordanak már itt is, a jövő hét elején megkezdik az árpa cséplését is. E R K község egyik legelégedettebb gazdája most Nagy I. László: 16 mázsa árpája termett hol­danként, sörárpa, 280 forint­jával már át is adta mázsáját. Egyetlen hold árpa terméséért 20 forint hijján 4 és félezer fo­rintot kapott. De megvannak elégedve a terméssel a többiek is. Van olyan gazda, aki 1200 négyszögölről 16 mázsa búzát takarított be. Ilyen jó termés- kilátás mellett értehető, hogy gyorsan haladtak az aratással, s a héten be is fejezték. Most már hordanak, s az egyik gép a cséplést is megkezdte. Másik gépük összetört a szomszéd községbe, bonsócséplésnél. Most aggódnak is egy kicsit, hogy meglesz-e idejére, mert ha két-három napon belül nem javítják meg, akkor már késik a faluban a cséplés. Remélhe­tő, hogy a gépáilomásiak is megszívlelik ezt, s egy-két na­pon belül rendbehozzák a gé­pet, vagy másikat küldenek he­lyette, hogy a gyorsan vég­zett aratás után a csépléssel se késlekedjenek az erkiek. a hevesi Állami gazdaságban az idén sem hagyta cserben a dolgozókat a föld. A jó mun­káért jól fizetett. Van olyan ősziárpa táblájuk, amelyik holdanként 24.6 mázsát adott, de nincs okuk szégyenkezésre, ha az ossz termést nézzük is. 260 hold ősziárpájukon 18 má­zsa 6 kilós átlagtermés volt. Jól fizetett a búza is, 12 má­zsa az átlag, de van olyan táb­lájuk, amelyik 16-16 mázsát adott holdanként. Tavasz-árpá­ból 14,8 mázsa volt az átlag Dicséret illeti a gazdaság kqmbájnosait, aratógép vezető­it a gyors betakarításért. Itt dolgozik a megye legjobb kom- bájnosa Tatai András. 160 hold kalászost aratott le eddig, s 2.250 mázsa gabonát csépelt. Keresztekben áll már a gabona nagy része. Helyenként megkezdték a cséplést, s ezzel egyidőben már megkezdődött a felvásárlás is. Az első héten jobbára csak a kombájn-cséplé- sekből vittek be gabonát, de egyre több a szerződéskötés. A termelőszövetkezetek mellett az első napokban mintegy 200 egyénileg dolgozó paraszttal kötöttek szerződést arra, hogy a felesleges gabonát az államnak adja el. Az aratógépek 100 holdat vág­tak le eddig. A gazdaság dolgozói nem­csak a saját termésük gyors betakarításával törődnek, ha készen vannak az aratásai, nem állnak le a gépek, hanem segítenek a tiszanánai, kiskö­rei termelőcsoportoknak, szö­vetkezeteknek is. Sok segítséget adott az ara­tás gyors elvégzéséhez a ter­melőszövetkezeteknek a HORTi gépállomás Eddig 920 holdat vágtak le a termelőszövetkezeteknek, s mi­után befejezték a termelőszö­vetkezeteknél az aratást, a csányi és a nagygombosi álla­tni gazdaságba mennek aratni. Legjobb traktoristájuk az idén is Sisa Mihály, aki esztendők óta a legjobbak között van. Az idén 160 holdat aratott eddig, keresete 10 napra 1400 forint volt. A kombájnokkal az állami gazdaságban aratnak, tervük, hogy mindegyikkel 200 holdat vágnak le. A napokban megkezdik a cséplést is, Apcon. Rózsaszent- mártonban és Boldogon. A gyermekbénulás elleni oltások Mint az várható volt, leg­utóbbi tájékoztatónk óta me­gyénk fertőzött területein to­vább emelkedett a gyermek- bénulások száma. Az immár járványnak tekintendő beteg­ség eddigi bénulásainak szá­ma 68 s főleg Eger (11) a fü­zesabonyi járás (31) az egri já­rás (21) és Hatvan város (6) van érintve legsúlyosabban a járványtól. Ki kell emelni No­vait, ahol az 1600 lakosra 7 bénult beteg esik, s mindez arra vall, hogy a járvány még koránt sincsen lezajlóban. A betegek 73 százaléka 3 éven aluli, a többi 3 és 9 év közötti. • A betegek közül 2 halt meg. Néhány bénult ál­lapota súlyos. Azért írunk ilyen leplezet­lenül, hogy annál inkább mél­tányolják a szülők azt a hatal­mas anyagi áldozatot, amit kormányzatunk e járvány le­küzdésére hozott. Egyenlőre 400.000 gyermek beoltására elegendő Salk vaccinát szerzett be, s ezzel mód nyílik a ve­szélyeztett korosztályok — az 1955. I. 1 és V56. XII. 31. között születettek — beoltá­sára. A közegészségügyi szer­vek a különleges kezelendő, gyors felhasználást igénylő ol­tóanyag kiaknázására széles­körű előkészületeket tesznek s megyénkben e hó 25-ÉN, 26-ÄN és 27-ÉN kerül sor a gyermekek oltá­sára. Az oltóanyagot három részletben adagolják: a mos­tani oltás 1 hónap múlva újabb követi, majd egy év múlva a harmadik. Az első oltás csak bizonyosfokú im­munitást jelent, teljesebb vé­dettség csak a második rész­let után áll be. így előfordul­hat, hogy a két oltás közötti 1 hónapos kihagyás alatt a gyermek még is megbetegszik Azért hívjuk fel erre a fi­gyelmet, mert sokan szeretik ilyenkor az oltóanyagot okol­ni. Az egészségügyi szervek fal­ragaszokon ismertetik az oltá­sokkal kapcsolatos tudnivaló­kat. Az oltás nem kötelező. Orvosaink utasítást kaptak az Egészségügyi Minisztérium­tól arra, hogy Egerben, s álta­lában a fertőzött területeken a leggondosabban vizsgálják meg, hogy a beoltandó gyer­meknek nincs-e lázas heveny fertőző betegsége, bélbántal- ma, vagy náthája, nem kapott- e az előzőkben Salk oltást, nem érintkezett-e gyermekbé- nulásos beteggel, s csak e fel­tételek kizárásával olthatja be a gyermeket. MEGYÉNK NAGY RÉSZE JÄRVÄNYMENTES itt tehát — mint például a gyöngyösi járásban — még in­dokoltabb a Salk oltás, mert megakadályozza a járvány to­vaterjedését. Vidékenként a körzeti orvosok — kik eseten­ként erősítést kapnak — vég- zifi el az oltást, a városokban pedig a járványügyi szervek irányítása alatti orvosok. AZ OLTÁSOK ELLENI HANGULATKELTÉS ilyenkor a leglelkiismeretle­nebb dolog. Egészségügyi szerveink nagyon jól tudják mekkora veszélyt kell elhárí- taniok a Heine Medin roha­mos tovaterjedésével kapcso­latban, azért látnak hozzá a Salk oltáshoz, mégha az itt-ott, elenyésző veszéllyel jár is. Leplezzük le a tudálékosokat és „szaktanácsadókat“, gondo­san vizsgáljuk meg a gyerme­kek körülményeit a már is­mertetett kizáró feltételeket a j árványro entes területen min­den szülő tartsa kötelességének a gyermekek beoltását. A ve­szélyeztett területeken pedig az_ orvost tájékoztassuk pon­tosan arról: milyen gyerme­künk közérzete s kikkel érint­kezett az utóbbi hetekben. A lelkiismeretes szülő az orvos segítségével ez alkalommal gyakorlatilag biztonsággal mentheti meg gyermekét a kórtól. TŰZVÉDELEM Nagyon fontos a cséplés tűzvédelminek megszervezése. Ezért beszélik meg tüzetesen a előkészületeket Ludason is Kispál Antal tanácselnök és Kristóf Károly, a község tűzoltó- parancsnoka #kíti : Köszöntjük barátainkat Július 22-én ünnepli a ba­ráti Lengyelország népe fel- szabadulásának évfordulóját. Tizenhárom esztendővel ezelőtt a Szovjetunió fegyveres ereje, a lengyel partizánok kiűzték az utolsó nácit is a sokat szen­vedett Lengyelország földjéről, s szinte ezzel egyidőben hoz­zálátott a lengyel nép a hihe­tetlenül súlyos pusztítás, a ro­mok eltakarításához. Tizenhá­rom esztendő alatt világraszó­ló sikereket értek el baráta­ink, újjáépítették a majdnem földig lerombolt Varsót, új városokat építettek, magasra emelkedett az ipar termelése, állandóan növekszik a dolgozó nép anyagi és kulturális jó­léte. A magyar és lengyel népet évszázados barátság fűzi ösz­sze. együtt harcoltak a sza­badságharc idején, s együtt harcolnak, dolgoznak most a szocializmus építésének sike­réért, a béke védelméért, a szocialista tábor erejének nö­veléséért is. A lengyel nép minden sikere őszinte öröm­mel tölti el a dolgozó magyar népet, mert tudja, hogy a szo­cializmus építésének lengyel­honi sikere elválaszthatatlan az egész szocialista tábor, s azon belül hazánk fejlődésé­nek, erősödésének sikereitől. A 13 évfordulón a magyar dolgozó nép lélekben együtt ünnepel lengyel barátaival és sok sikert kíván a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a lengyel kormánynak, Lengyel- ország valamennyi dolgozójá­nak további munkájához. Tegyünk különbséget megtévedt emberek és bű­nösök között! — ez a párt ál­láspontja. Egyesek azonban úgy látszik nem tekintik he­lyénvalónak ezt az álláspon­tot s úgy dobálódznak, úgy vádaskodnak az „ellenforra­dalmár” termitológiájával, hogy ha fele is igaz volna, vagy ha úgy volna igaz, ahogy mondják, akkor Ma- gyargországon legkevesebb, minden második ember ellen­sége lenne a nép, a saját ál­lamának... Van ellenségünk — sajnos! — nem is kevés. Határon túl is, határon belül is. Hadakoz­zunk azokkal szemben, biin­A konyhában csend van. Néhány betévedt légy zümmög csak kerin­gőzve a lecsüngő régimó­di lámpa körül, vagy ne- ki-neki ütődve a bezárt ablak üvegének. Az agyonsíkált, kopott ho­kedlin öregasszony ül, kicsit feltartott fejjel, mormogó vértelen szá­jakkal, orra nyergén acélkeretes pápaszem­mel. Levelet ölvas, las­san, szótagolva, mert nehezére esik már az ol­vasás is, meg aztán job­ban is megérti így a szar­vakat... ...már állásom is van és autóm is lesz, de azért még egyenlőre nehéz... sokat gondolok édes­anyámra... Biztos jól van... pénzt még nem tudok küldeni... de addig huzza ki valahogy... A konyhaasztalon fénykép hever. Olyan huszonötéves forma, bar­nahajú, kerekképű, ki­csit frivoltekintetű férfi fölényeskedik bele a vi­lágba, — a fiú legutolsó képe. Ami megmaradt belőle az öregasszony­nak. Ez az egy kép és semmi és senki más. Se GYURKÓ GÉZA: A LEVÉL tessük meg a bűnösöket, te­gyünk lehetetlenné minden alkudozást és minden-fajta megalkuvást az ellenséggel, a tényleges ellenforradalmárok­kal. De ne taszítsuk el ma­gunktól az október, novem­ber zivatarában megtévedt, de bűnt el nem követett em­bereket. Emlékezzünk csak! Hány olyan ember van, aki novemberben a sztrájk mel­lett volt, de decemberben már szíwel-lélekkel elítélte a sztrájkot, mert megértette miről volt itt szó! Miért el­lenforradalmárok ezek az emberek? Miért „tenyész­tünk” ellenséget a párt, a nép ügyével szemben méltat­lan és embertelen vádasko­dással? Miért taszítjuk el a becsületes dolgozókat a párt­tól, mert megtévedtek, mert nem láttak tisztán, ahelyett, hogy következetesen, de ba­ráti hangon, meggyőző szó­val magunk mellé állítanánk őket. Háromszázezren van­nak a kommunisták, s majd 10 millió a magyar nép lé- Iekszáma. Szocializmust aka­runk építem: a háromszáz- ezer vezetésével, mind a tíz­millió számára, sok-sok millió aktív közreműködésére és tá­mogatására számítva! A felelőtlen fecsegés ezt az aktív közreműködést fékezi. Helyes volna, ha minden elv­társ tisztán látna ebben a kérdésben is! Mi a bor? A jugoszláv szövetségi nem­zetgyűlés gazdasági bizottsága elfogadta az előterjesztett új bortörvényt, amely szabályozta a bor termelését és forgalom­ba hozatalát. Az új törvény szerint bornak csak a friss, — nemesített szőlőből nyert sze­szesital tekinhető. A törvény szigorúan tiltja a szesz, víz, cukor és egyéb anyag felhasz­nálásával mesterséges „bor” előállítását. szerelmére... Imádkozom érted a Szűz Máriához is... csak bajod ne le­gyen... Miért is kellett elmenned... Inkább gyere haza... itthon nem fog­nak eltaposni... hisz itt­hon vagy... ...különben sohse fél-', jen édesanyám, megélek', én, ha már idevetődtem,', magam sem tudom mi-', ért... Lesz nekem vil-\ lám, meg autóm... pin-J cér szolgálja fel majd a', sok-sok ételt, meg szó-J balány is lesz... S édes-< anyám is kijön ide hoz-, zám, s meglesz mindene,< amit szeme-szája meg-] kíván... írjon... Csókoljai szerető fia... 5 — János... kisfiámé csak bajod ne legyen —> sóhajt nagyot az öreg-í asszony, s lassan a köté-i nye zsebébe dugja as a gondosan összehajtó-S gatott levelet, mellé... a< fényképet az asztalrólX Aztán kicsit nyögveX megtámaszkodva a fal-l ba, feláll, hogy vacsoráit készítsen magának... > Egy bögre teát, s egys szelet kenyeret. ÜresenX fia gondolatai, onnan messziről, azt se tudja honnan. A cím ott van a borítékon, meg a levél alján is. Ki se tudja mondani a nevet. És, hogy hol van? Sohase hallott róla... csak most tudja, hogy van ilyen nevű ország, meg város, ahol biztos épp úgy él­nek az emberek, mint itt, ahol biztos épp úgy szeretik a virágot a ma­gafajta öregasszonyok, ahol a fia, él és re­ménykedik, hogy betel­jesülnek álmai... ...mert itt a nagy lehe­tőségek hazája van ám édesanyám... Igaz, hogy taposni kell, nehogy el­tapossák az embert... Dehát ilyen az élet... Az öregasszony meg­retten. — Jaj... kisfiam, ne­hogy eltapossanak... ne hagyd magad az isten hagyta itt az anyját, a kis lakást, ahol felnőtt, a házat, ahol gyerekko­rában játszott, az any­ját, aki annyira szerette, s aki most annyira egye­dül maradt... — Jól megy a sorod kisfiam? Ugye jól? — tartja kezében a levelet, s a fényképet nézi, a holt képet, amely lelké­ben megelevenedik és válaszol is az öreg kony­haasztalon... Ügyes gye­rek vagy te... velem már ne törődj... felnevelte­lek... ember lettél... Él­jél, csak beteg ne le­gyél... Az ne, mert ak­kor ki ápol? Jaj, csak nehogy megfázz, mint ta­valy is... mert sohse hall­gatsz rám, hogy csalóka ám az idő... Bizony na­gyon csalóka... Zizzen a papír, új so­rokat olvas az öregasz- szony, új mondatok há­tán lomhálkodnak agyá­ban az új gondolatok. A férj, se unoka, se test­vér, csak ez a fénykép, ez a szoba-konyha öreg, kicsit már vemhedt bú­toraival, a bútorok kö­zött keringő emlékekkel, szekrényben az esküvői ruhával, az üres speizzal és valamiféle kis kegy­díjjal. Az ember öt éve halott, a fia, az él... Va­lahol... Még 6 is él, itt. ebben a lakásban. El, mert várja a leveleket egyetlen fiától, mert ilyenkor, de csak ilyen­kor, amikor a levelét ol­vassa, nézi a fényképét, íz utolsót, s beszélget... A fiával. Az meg válaszol. Igen... ő hallja a hang­iát, azt a kicsit rekedtes, iörmögő hangot, ame­lyet először vagy har­minc éve hallott egy fér­fitől, aki itthagyta, mert meghalt, aztán egy má­sik férfitől, a fiától, aki Itthagyta, mert... mert... Nem is tudja miért BEFEJEZÉS ELŐTT AZ ABATÁS — megkezdődött a cséplés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents