Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-03 / 52. szám
1957. július 3, szerda 0 J C T O N 5 A termelőszövetkezeti mozgalom néhány kérdéséről Irta: SALLÖS GYULA a MSZMP Hevesi Járási Bizottságának első titkára. A termelőszövetkezeti mozgalom létrejötte óta országszerte nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. De ifjúkora ellenére is szilárdan kiállta a megpróbáltatás súlyos csapásait: mind a gyermek- betegséggel, mind pedig a jobboldali elhajlásokkal és az ellenforradalom szörnyű csapásaival szemben. Az élet Magyarországon is megcáfolta a marxizmustól idegen kispolgári nézetet és igazolta a termelőszövetkezeti mozgalom marxi — lenini elméletének igazságát: az önkéntesség, a fokozatosság, a szövetkezeti -demokrácia stb. egyszóval a gazdálkodás szocialista szervezésében és alapelveinek betartásában egyaránt. I. Az eredmények ellenére is az elmúlt évek hibái igen, károsan hatottak a termelőszövetkezeti mozgalomra. Az önkéntesség, a fokozatosság és a szövetkezeti demokrácia kisebb- nagyobb megsértése, az eszmékhez hű tagoknál is bizonytalanságot, az erőszakkal beszervezetteknél a munkában kedvtelenséget, az egyénileg dolgozó parasztoknál pedig a termelési kedvben visszaesést eredményezett. A szocialista mezőgazdaság ellenségeinek pedig talajt teremtett rágalmainak igazolására és megkönnyítette a szövetkezeti mozgalom teljes szétzúzására irányuló tevékenységüket az ellenforradalom időszaka alatt. 1956. október 23-a után alapvetően az ellenforradalmi elemek mesterkedéseire 16 termelőszövetkezet feloszlott, iUetve alacsonyabb típusú szövetkezeti társulásokká alakultak át a hevesi járásban. Emellett a megmaradt termelőszövetkezetek mintegy 750.000 Ft-al károsodtak, javaik széthurcolása miatt és 65 százalékkal csökkent a közös állatállomány. Az ellenforradalmárok által okozott károk egyidőre visz- •szavetették a szövetkezeti mozgalom egyenletes fejlődését. De csak egyidőre. A vihar még teljesen el sem ült, de az általa megtépázott szövetkezeti mozgalom máris sarjadásnak indult. A Forradalmi Munkás- Paraszt kormány létrejötte «tán az ellenforradalmárok fegyveres erejének megsemmisítése még be sem fejeződött, és már kezdtek visszaalakulni az ellenforradalmárok mesterkedése során feloszlott egyes termelőszövetkezetek. Járásunkban 6 termelőszövetkezet alakult újjá, és a dolgozó parasztoknak akkor megfelelő alacsonyabb szövetkezeti formákban az előző évinél is nagyobb létszámmal léptek be. A tagok létszáma a tsz-ekben 20 százalékkal, a szakcsoportokban 50 százalékkal növekedett 1957. január végére. Hozzátehetjük: a teljes önkéntesség alapján. Ország-világ láthatta, hogy abban az időben a kommunisták nem erőszakoltak senkit sem a belépésre, — .sőt arra sem volt erejük, — a felsőbb szerveknek sem —, hogy a visszalépőknek, az újjáalakult termelőszövetkezeteknek kellő segítséget adjanak. A meglévő termelőszövetkezeteket a közös állatállomány tekintetében érte a legnagyobb károsodás. A közös szarvasmarha állatállomány például 66 százalékkal csökkent. Az állam által a termelőszövetkezeteknek adományozott magas tej hozamú törzste- hénállományt is elkótyavetyélték az ellenforradalmárok nyomására a kömlői Szabadság, a tamazsadányi Táncsics, a tar- namérai Alkotmányban, — •összesen mintegy 50 darabot. Ezek a tehenek napi 18—20 liter tejet adtak és csak évi .250 napra számítva, is 580.000 forint bevételt biztosítottak a termelőszövetkezeti tagoknak. Az illetékes szerveknek feltétlen segíteni kell a törzsállatállomány visszaállításában — 'kormányunk idevonatkozó rendeleté alapján A statisztikai adatok szerint •termelőszövetkezeteink messze «elmaradtak az egyéni gazdaságoktól a 100 kh-ra eső számosállat tekintetében is. Az egyéni gazdaságokban 30 számosállat jut 100 hold szántó területre, amíg a tsz-eknél csak 8.5 darab. Ez a mennyiség rendkívül kevés és nem biztosítja kellően sem a talajerő utánpótlást, sem pedig a tagok jövedelmének növekedését. Ezt termelőszövetkezeteink többsége rnár látja is, ezért tesznek nagy erőfeszítéseket a közös állatállomány növelésére. De ha igazságosak akarunk lenni, meg kell mondanunk, hogy a statisztikai hivatal által besorolt adatok hamis képet adnak a számosállat kiszámításában az egyéni gazdaságok javára és a termelőszövetkezetek rovására. Ugyanis a termelőszövetkezetek háztáji állatállományát az egyéni gazdaságok állatállományához sorolják. (Termelőszövetkezeteinkben pedig jelenleg kivétel nélkül az a helyzet, hogy több szarvasmarha és sertés van a háztáji gazdaságokban, mint a közös gazdaságban.) Ezekután joggal kérdezhetjük meg az illetékesektől, hogy miért csapjuk be saját magunkat. A háztáji állatállomány eltartásáról talán az egyéni gazdálkodók gondoskodnak, vagy azok földjéről tartják el az állatokat? Vagy a háztáji állatállományból származó trágyát az egyéni gazdaságok földjére hordják? Nem, egyáltalán nem! A háztáji állatállomány eltartása alapvetően a termelőszövetkezetekben megtermelt termékekből van biztosítva. A háztáji állatállomány tartásból származó trágyamennyiség zömét (a ma még fűtésre felhasznált részen kívül) a termelő- szövetkezetek földjére hordják ki. És éppen ezekért az a véleményem, hogy a háztáji állat- állományt a termelőszövetkezeti állományhoz kell sorolni a jövőben. A háztáji gazdaság állatállományának a termelőszövetkezeti állatállományba való sorolása esetén ma is egészen más képet kapunk a 100 holdra eső számosállat kiszámításánál. Vegyük a kömlői Kossuth Termelőszövetkezetet: hacsak a közös állatállományt osztjuk el, akkor 19, de ha a háztáji állatállományt odasoroljuk, akkor 35 számos állat jut 100 hold szántóterületre. Az ilyen példák egész sorával lehet élni. S ha a termelő- szövetkezetek háztáji állatállományát az egyéni gazdaságtól a valóságnak megfelelő helyre soroljuk, akkor véleményem szerint a járásunkban a termelőszövetkezetekben a 100 holdra eső számosállat 8.5-ről 20—25 db-ra növekszik és az egyéni gazdaságokban pedig 30-ról 26—27 db-ra csökken. Ezáltal a termelőszövetkezetet megmentjük egy teljesen igazságtalan elbírálástól. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk a közös állatállomány növelésére nem kell nagy erőfeszítéseket tenni. Egyáltalán nem. Az a véleményem, hogy a közös állatállományt az egyéni gazdaságoknál is magasabb szintre kell növelni mind a minőség, mind pedig a 100 hcldra eső meny- nyiség tekintetében. Ez az egyik alapvető feltétele a termelőszövetkezeti gazdaságok belterjesség felé való haladásának és a tagok jövedelme növelésének egyaránt. Példa erre ugyancsak a kömlői Kossuth Tsz, ahol az előző gazdasági évben az állatállományból több mint 600.000 Ft jövedelme volt a tagságnak és a terményféleségekből származó bevételük alig haladta meg a 300.000 Ft-ot. A szántóterületüknek pedig 20 százalékát terítették meg istálló trágyával. A szarvasmarha tenyésztés jelentőségét véleményem szerint a termelőszövetkezeti tagok már felismerték. Bizonyítja ezt az is, hogy ma már nem sok azoknak a tsz-tagok- nak a száma, akik a háztáji gazdaságban ne tartanának tehenet, vagy üszőt, sőt sok helyen még az alapszabály által megengedett kereten felül is tartanak. Ez persze helytelen és a közös állatállomány fejlesztése a legcélszerűbb és a legjobban kifizetődő dolog. De más területen is tapasztalható az alapszabály megsértése. — Tudjuk, hogy a helytelen körülményt az ellenforradalom szülte. Ezért nem lehet hibáztatni a termelőszövetkezetek jelenlegi vezetőit. Sőt, a legtöbb vezető elismerést érdemel magatartásáért, helytállásáért az ellenforradalom nyomásával szemben. De most már nem nézhetjük ölhetett kezekkel a hibákat A kommunisták feladata, hogy a fel- világosító munka megjavításával, határozott intézkedésekkel megszüntessék a szocialista mezőgazdaság alapelveivel össze nem egyeztethető, a szövetkezeti tagságra is káros kinövéseket. II. A kommunisták kezdettől fogva állították és állítják ma is, hogy a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetekben elérik, és felülmúlják a középparaszti életszínvonalat. Hogyan értelmezzük ezen állításunkat? Én a fenti álláspont alatt mindenekelőtt a Horthy- rendszerben élő középparasztok életszínvonalát értettem. Azért is, mert a népi demokráciában a jelenlegi középparasztok életszínvonala magasabb — és a múlt hibáinak kijavításával még inkább az lett — mint az úri Magyarországon volt. Ha a Horthy-rend- szer középparasztjainak élet- színvonalára gondolunk, azt megállapítani, hogy jelenlegi termelőszövetkezetünk nagyobb részében a tagok többsége már elérte azt a színvonalat, sőt néhány tsz-ben a tagok kisebb része a jelenkori középparasztok életszínvonalát is. Ezt mutatják a termelőszövetkezeti tagok munkaegységrészesedésének globális,évi növekedései is. A hevesi járás termelőszövetkezeteiben 1953- ban 33 Ft, 1956-ban 46 Ft és 1957-ben 50 Ft volt a (tervezett) 1 munkaegység értéke. A kiskörei Rákóczi Termelőszövetkezetben tavaly pl. 90 Ft munkaegység részesedést osztottak szét. Nem beszélve olyan dolgokról, hogy a tsz- ekben egyre jobban gépek végzik a legnehezebb mező- gazdasági munkákat. A napi munkaidő ma két-három órával is kevesebb, mint ameny- nyit egy középparaszt dolgozott a múltban, hogy sok tsz- tag_családja nem is dolgozik a közösben, amikor a középparaszt családja rendszeresen a határban van, hogy a tsz-ta- gok közül csak Kömlő községben 8-an vásároltak motorkerékpárt a múlt esztendőben. Még csak annyit e kérdéshez, hogy a párt és a kormány jelenlegi politikájának eredményeként a jól működő termelőszövetkezetekben a szorgalmasan és rendszeresen dolgozó tagok valamennyien rövid idő alatt elérik, sőt túl is szárnyalhatják a jelenkori középparaszti életszínvonalat is. Ez persze nem azáltal valósul meg, hogy kinyilatkoztatjuk-e, vagy sem, hanem azáltal, hogy haladnak a belterjes gazdálkodás felé, milyen szorgalommal és odaadással dolgoznak, mennyire tartják be az alapszabályokat és így tovább. Szólás-mondás, de igaz, hogy ki mint vet, úgy arat. Tehát pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája mellett, amely adva van, alapvetően rajtuk, a tsz-tagckon múlik, hogy milyen jelent és milyen jövőt építenek maguknak. III. Az MSZMP járási bizottsága és annak intéző bizottsága Az új tanévben több, mint 1000 lány és fiú kezdheti meg tanulmányait az új lipcsei iskolában, mely szeptemberre készül el. Az NDK kormánya a nagyarányú építkezésre 2,8 most egyik legfőbb feladatának tekinti a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Ez alatt nemcsak a meglévő termelő- szövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdítását értjük, hanem az egyéni dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe és az alacsonyabb típusokba való tömörítését is, — természetesen a teljes önkéntesség alapján, a fokozatosság betartásával. Ezek érdekében az Intéző Bizottság többek között a következőket teszi: 1. Tisztázza a párttagokkal és termelőszövetkezeti tagokkal — mindenekelőtt az arra illetékes vezetőkkel —, a különböző helytelen nézeteket, amelyek ellentétesek a szocialista mezőgazdaság alapelveivel, károsan hatnak a mozgalomra, annak fejlődésére, és a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok helyzetének javítására egyaránt. 2. Fokozottabban ellenőrizzük az állami szerveink munkáját, hogy az 1/1957. FM. sz. és a 10. sz. korm. rendeleteket a legteljesebb mértékben teljesítsék. 3. Nagy gondot fordítunk a tsz-ekben a közvetlen gazdasági feladatok megoldására, a gyors aratásra, betakarításra, cséplésre és tarlóhántásra. Hogy gépállomásaink ebben is maximális segítséget nyújtsanak a tsz-eknek. 4. A Járási Bizottság úgy döntött, hogy az országos párt- értekezlet útmutatása alapján két-három hónap alatt kidolgozza a hevesi járásban a mezőgazdaság fejlesztésének 3 éves programját, s benne a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének lehetőségeit és feladatait is. A terv kidolgozásába (a járás múltjának, adottságainak, lehetőségeinek felmérésében) nagy létszámmal fog bevonni értelmiségi dolgozókat, a gyakorlati munkában tapasztalt, párt-, állami- és termelőszövetkezeti vezetőket és a gazdálkodáshoz jól értő egyénileg dolgozó parasztokat — párttagokat és pártonkívülieket egyaránt. A Járási Bizottság a programtervezetet, — mielőtt még határozattá emelné, megvitatja az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek dolgozóival és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok széles tömegeivel. 5. A legnagyobb termelőszövetkezetekben a lehetőségekhez mérten létrehozzuk a pártszervezeteket, a többiekben pedig a pártcsoportokat. A legjobb termelőszövetkezeti dolgozókból tovább erősítjük az MSZMP helyi szervezeteit. A termelőszövetkezetek megszilárdítása pártunk és kormányunk helyes politikája ellenére sem lesz könnyű feladat. Le kell küzdenünk a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos antimarxista nézeteket, a múlt hibáit, a dolgozó parasztok előítéletét, és az osztályidegenek minden mesterkedését egyaránt. A feladatok megoldását pedig ha még oly nehezek is, vállaljuk. Vá- laljuk azért, mert ügyünk iga- zabb a szentírásnál, s teljesítésével az évszázadok óta oly sokat szenvedett dolgozó parasztok életét tesszük jobbá és helyezzük azt szilárd alapra. millió márkát fordított Napos tantermek, korszerű felszereléssel ellátott szertár, moziterem és sportcsarnok várja a diákokat KORSZERŰ ISKOLAÉPÜLET LIPCSÉBEN SZERVUSZ — SALVUS Márkusz László képesriportja Naponta hat-hétezer darab literes palackot töltenek meg Bükkszéken az emésztőszervek egyik kiváló gyógyvizével, a Salvussal. Két műszakban 13 nő és egy férfi dolgozik. A közeljövőben külföldre is exportálnak majd a gyógyvízből ☆ Józsa Lenke a kimosott üvegeket készíti elő. Farkas Józscfné végzi az üvegek töltését. — Nagyon gyorsan kell dolgoznia, mert egy-egy üveg pillanatok alatt megtelik a gyógyvízzel Töltés után következik a dugaszolás. Huszár Frórián 3-350# palackot dugaszol be egy kis gép segítségével Zagyva Irén, Molnár Piroska és Nagy Aranka címkézik, ellenőrzik és csomagolják a megtöltött üvegeket.
