Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-10 / 54. szám
1957. Július 10. szerda. NÉPÜJSÁG 5 El kell érni, Hogy megszűnjön a hosszú „tétlenség! idő“ az újításoknál OKTOBER után az újítómozgalom is olyan állapotba jutott, mint a munkaverseny: mostoha gyerek lett egy ideig, és túltágosan kevés szó esett róla. Ez annyiban érthető is, hogy eleinte sokkal nehezebb feladatokat kellett megoldani: az ország politikai és gazdasági konszolidációját. Ma viszont itt az ideje, hogy érdemben foglalkozzunk több kisebb, de népgazdasági szempontból nagyon is fontos kérdéssel, ide tartozik az újítómozgalom is. Az újításoknak rendkívül fontos szerepe van ipari termelésünkben. A technika fejlődésének állandó jellege, szükségszerűen megkívánja az újabb, korszerűbb megoldások bevezetését. A XX. században már szinte lehetetlen évtizedes módszerekkel, évtizedes gép- konstrukciókkal dolgozni, mert a megtermelt áruk újszerűsége a nemzetközi termelés szakadatlan fejlődése napról-napra ■korszerűbb gyártási eljárásokra kötelez. Ezek után nem lehet vitatkozni az újítások nép- gazdasági fontosságáról. AZ ORSZÁGOS Találmányi Hivatal a szakszervezettel lassan már egy éve dolgozik a régi újítási rendeletek megreformálásán. Az új tervezetben a megtakarítással azonos értékűek lesznek az új termelési eszközök, nívós fogyasztási cikkek feltalálása, de a minőséget javító és a többtermelést elősegítő újítások is. A tervezetben ezenkívül még több fontos javaslat szerepel. A Minisztertanács még nem tárgyalta a rendelet-tervezetet. — Korai volna róla részletesebben beszélni. Ettől függetlenül szükség van reformokra, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az újítómozgalom egy kicsit elbürck- xitalizálódott, megkötöttségénél fogva sablonossá vált. Persze ez nem jelenti a régi gyakorlat teljes elvetését, mert az alapelvek kell, hogy azonosak maradjanak. Ha a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár újítóival beszélget az ember, kevés jót, de annál több rosszat hall tőlük. Ezt részben azzal is lehet magyarázni, hogy az emberek általában a rosszat veszik észre és szeretnek panaszkodni, részben viszont azzal: hibák csúsztak az újítómozgalomba, melyek sértették érdekeiket. Eddig következő volt a mechanizmus. Az újító beadta újítását, mely megkapta a maga adminisztrációs adagját, — miután kitöltődött egy lap. mely eljutott a beadóhoz, hogy tudja, mely számon iktatták „művét”. Innen szakvéleményezésre került, majd a főmérnök mondta ki rá a „szentenciát”, melyben közrejátszott a szakvéleményezés is. A főmérnök vagy kísérletre utalta, — vagy nem fogadta le, vagy elrendelte üzemszerű megvalósítását. Ha az újítás bevezetést nyert, sor kerül az utókal- 'kulálásra. És ameddig mindez ■elkészül, a rendelet szerint eltelt nyolc nap, Marcis László ■szerint két-három hónap, mások szerint egy félév, de olyan is előfordult, hogy addig egykét nyár is elmúlt. Az újító türelmetlenül várta pénzét, az üzem gyártási problémái pedig az újtítás bevezetését és közben sok idő telt el, mely nép- gazdasági szempontból is sok kárral járt. Az időveszteség, a huzavona csak növekedett olyan esetben, ha az újítás gyártmányváltoztatásra vonatkozott, mert okkor a minisztériumba került. A JÖVŐBEN arra kell törekedni. hogy megszűnjön a hosszú „tétlneségi idő”, melyet az újításokkal kapcsolatos bürokrácia megszüntetésével lehet elérni. Ide tartozik az is, hogy az újítások elbírálása túlnyomó többségben az üzemen belül történjék, és minél kevesebb kedüljön a minisztériumba. De nem csupán ez az egyetlen feladat vár megoldásra. — Biztosítani kell, hogy az újítási megbízott szakember legyen, aki megfelelő képzettséggel rendelkezik és főleg — becsületes munkájával segíti a feladatok helyes elvégzését. A múltban legtöbb esetben az történt, hogy az újításokkal olyan emberek foglalkoztak,— akik vagy keveset, vagy abszolút semmit nem értettek hozzá. Innen adódott, hogy a munkásod panaszkodtak arról, — hogy elfekszik az újításuk, — nem foglalkoznak vele, pedig érdemes volna. Még ma is az tapasztalható, hogy a szakember nem akarja vállalni, ezt a feladatot, mert nem fizetik meg. Erről beszél Illés elvtárs is. Pedig az újítások fontossága mindezt megköveteli. Nagy Imre elvtársék mást is szóvátesznek. Szerintük sok esetben „pofára” megy az újítások elbírálása. Nem egyszer tapasztalták azt, hogy egyesek szülemény” újításokért, melyek fabatkát sem érnek, több pénzt kaptak, mint mások komoly munkáért. Nagy Imre például két hónapik dolgozott egy köszörű megszerkesztésén, — mely amellett, hogy baleset- mentesen dolgozik, — három ember munkáját végzi el rajta, ma egy. Kétezer forintot kapott érte nagy huzavona után négy részletben. Munkatársai elpanaszolják, hogy előfordultak ötletlopások, melyek ellen ők nem tudtak semmit tenni. Ezen a véleményen vannak a villanyszerelőműhely dolgozói is. Náluk viszont az a probléma, hogy akármilyen újítást adtak be eddig, mindig száz forontot kaptak érte. Ez volt az ő „eszmei” díjazásuk, melyen úgy segítttek, hogy többen aláírták beadványukat és így társszerzőként mindenki száz-száz forintot kapott. Rákényszerültek erre a „csalásra”, és ma el merik mondani, mert nem érzik magukat bűnösnek. MINDEZ ODA vezetett, — hogy számyraszegett lett az újítómozgalom. Sokan elkedvetlenedtek, úgy látták, és látják ma is, hogy nem érdemes ilyen dolgokkal foglalkozni. — Tény, hogy sok igazságot mondanak el, panaszaik legtöbb esetben jogasok, melyeket a közeljövőben feltétlenül orvosolni kell. Az új rendeletnek biztosítania kelle azt, hogy ne történhessenek visszaélések, — protekciózások és igazságos, — lelkiismeretes legyen az újítások elbírálása. Az újítóknak vissza kell adni a kedvüket, — mert a mozgalom feléledése legalább annyira népgazdasági érdek, mint amennyire magánügy az újítók szempontjából. HANKÖCZY SÁNDOR Az Egészségügyi Világszervezet közleménye: Újabb infiuenza megiietepdéseb Hollandiában ás Csebszloidbidban Az Egészségügyi Világszervezet genfi központja szerdán közölte, hogy az ázsiai influenza első nagyobbszabású európai megjelenése Hollandiában következett be. A leydeni virológiái laboratórium jelentése szerint szombat óta öt ázsiai influenzamegbetegedés történt Leyden- ben. Más városokból is újabb megbetegedéseket jelentettek. A betegség lefolyása általában ártalmatlan, de ha keléssel bajlódó egyén kapja meg, akkor komoly tüdőkomplikációk lépnek fel. Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint Hollandiában gyorsan terjed a járvány. Egy 15 éves gyermek meghalt Az Egészségügyi Világszervezet közölte azt is, hiogy Csehszlovákiában újtípusú influenza megbetegedések nyomában vérhasjárvány jelent meg Japánban. A népjóléti minisztérium közlése szerint eddig több mint 24 000-en betegedtek meg vérhasban és az év eleje óta 1056 haláleset fordult elő. Az egészségügyi Világszervezethez érkezett jelentések szerint az influenza általában csökkent Ázsia egyes részeiben, viszont elterjedt Holland- Uj -Guineában. Megbetegedéseket jelentettek Teheránból, Bahreinből, Kuveitből, Aden- ből és Jemenből is. Tokióból érkezett jelentés közli, hogy Japánban második, szokatlan típusú influenza-járvány ütötte fel a fejét, amelyet ázsiai influenzáról yan szó. Még nem állapították meg véglegesen az ázsiai vírussal való azonosságot, a japán orvosok „Nagoja Indultak elő, feltehetően az nek neveztek el. Az újabb járvány az ország nyugati és déli részében terjed. Japánban hivatalos adatok szerint az év eleje óta csaknem 900 000 ember betegedett meg influenzában. Az újabb influenzahullám esen... (Fotó Márkusz.) KÉT Qiéiiietörszúíi WWWVOb/WWW Wn/WWWWWWWWWWV/WWWWWW'Trt'rtr w Berlin demokratikus részének társadalombiztosítása keretében már 1953-ban is 40 ezer lakost küldtek gyógyüdülésre. 1956- ban a gyógyüdülésre beutaltak száma, a gyermekeket is beleértve 42.937 volt. A beutaltak átlagosan 3—4 hetet töltöttek az üdülőkben, ahol teljesen ingyenes ellátást, orvosi kezelést és gyógyszert kapnak. A beutaltaknak még a v nai- költségeket is megtérítik. | XXX Az NDK-ban a felsőbb iskolába járó diákok 90 százaléka kap ösztöndíjat. Minden ezer lakosra 4 főiskolai hallgató jut. A közép és fő-iskolákon tanuló fiatalok 60 százaléka munkás- és paraszt származású. XXX A 17 millió lakosú Német Demokratikus Köztársaságban 27 ezer tanuló fiatalnak biztosítanak internátusi ellátást. Nyugat-Berlinben átlagosan 4—5000 embert utalnak be évente gyógyüdülésre. A biztosító intézet csak éppen hozzájárulást fizet a költségekhez. A társadalombiztosító szervek szabályzatának 24. paragrafusa kimondja például, hogy a beutalt orvosi kezeléséhez és a gyógyszerekhez egyes esetekben fizethető hozzájárulás. Nyugat-Németországban a főiskolás diákoknak csak mintegy 8.5 százaléka kap ösztöndíjat. Minden ezer lakosra két hallgató jut. Nugat-Német- országban a közép és főiskolás diákoknak csupán 9.2 százaléka származik munkás- vagy paraszt családból. xxx Nyugat - Németországnak több mint 50 millió lakosa van, tehát a diákság is közel kétszerese az NDK-belinek, mégis csupán 10.000 diák kap internátusi ellátást. Pénteken jelenik meg a vidám kiadványa IDEG ZUHANY Kapható minden újságárusnál HOL VAN A TAVALYI HÓ? az apa, sem a fiú kedvéért. Űj, korszerű éttermet építenek, a Szihalmi közönség örömére. Van ugyan két vendéglője a községnek, az egyik szebb, a másik kedvesebb. A vendéget, ha érkezett, eddig a szebbikbe kommendálták. — Most már hozzáteszik, hogy „ejnye, hát miért nem augusztusban tetszett érkezni, akkorra ugyanis az új étteremben fogadhatnánk”. Hát ilyen vendégmarasztalók a szihalmi földművesszövetkezetben. Azt meg hadd tegyem hozzá magam, hogy ha ez év első negyedére kész lett volna, akkor hogy messzebb ne is számoljak, már a harmadik hónap végére 60.000 forint tiszta jövedelem ütötte volna a tagság markát. De hát, amint mondják: „egy kis véletlen” megzavarta őket. így emlegetik Szihalmon az ellenforradalmat Joó Imrének pedig külön is meg volna az az oka arra, hogy csúnyább szavakkal illesse, — nemcsak azért, mert a tavalyi év negyedik negyedére 200.000 forint tiszta jövedelemmel számoltak és alig érték el október jóvoltából a 60.000 ezret, hanem mert akkor jött rá: nem jó vezetőnek lenni. Mindenki tőle várt bátorítást, —1 ami tellett is volna tőle, de az októberi fenegyerekeknek is szem előtt volt az 1230 forintos elnök, és amúgy hirte- lenében _ elkergették Dobos Pált, meg Szabó János kulá- kot és Tóth József cimborájukat bízták meg a vezetéssel. Ezek aztán tehetségük szerint csináltak kárt a földművesszövetkezetnek szépen. Aki kevesli, ne a kárra való jószándékukat hibáztassa, hanem vegye tekintetbe, hogy Doboséknak kevés idejük volt, hál’ Istennek. Az ő nevükhöz fűződik egyéb között az olyan intézkedés is, hogy a daráló, amelyik csak úgy falja az áramot, állandóan üzemben legyen és ha naphosszat nem is dolgozik, csak öt kilót darál le, hát azért az öt kilóért hadd emésszen föl annyi áramot. — így próbálták megalapozni a népszerűségüket. Valójában mit tettek? Az emberek szeme előtt lopták a pénzüket.— Amikor az fmsz-tagság az ellenforradalom veresége után Joó Imrét visszakövetelte, a vezetőség első dolga volt, hogy leállítsa a magas önköltségű darálót. Most a kalapácsos darálót működtetik, ez óránként 15 mázsát megdarál, megszervezték az idejét' is, hogy amit bevesznek a darálásért a jobb zsebbe, azt ne kelljen kifizetni az áramért a bal zsebből. Ez év első negyedében szemben az ellenforradalmi időszak hatvanezer forintjával, már 139.000 forint tiszta jövedelmet csináltak.. A második negyedévben még többet. De ha valaki előtt még ez sem bizonyítja a szihalmi földművesszövetkezet újratámadt erejét, akkor hadd hivatkozzam arra a 72 felnőtt emberre, akik éppen eleget tapasztaltak már az életben ahhoz, hogy meg tudják fontolni, mit cselekedjenek. Ök bizony azt cseleked- ték, hogy október óta szépen, apránként belépegettek a földművesszövetkezetbe. (Az is lehet, hogy mialatt ezt írom, — újak is csatlakoztak hozzájuk.) Nem fogják megbánni. Tíz év alatt — ha volt is ellenforradalom — 53 ezer forint részjegyet fizettek be a tagok. S tíz év alatt — ha volt is ellenforradalom — 59 ezret visszatérítettek a tagoknak. Nem hiába ők a megyében az elsők és az országos listán a 16. részjegyfizető szövetkezet. Hizlalt sertéseiken túladtak és most éppen újabb 40 süldő vásárlásán érem őket. Ebből fedezik a község szükségletét és még el is szállítanak belőle. Októben óta arra is volt idejük, hogy a két felbomlott termelőszövetkezet helyébe méhész-, zöldség- és aprómag- szakcsoportokat hozzanak létre. S aki százfőnyi kultúrcso- pcrtjukat is meghallgatja, az végképp meggyőződhet róla, hogy a júliusi égboltozatot nem felhőzi a fejük fölött már október. Csakhogy telhetetlen emberek ám ezek a szihalmiak. Még az október előtti felhőknek is hadat üzentek. Többek között kiszámították, hogy egy év alatt 120.000 forint fuvarköltséget eszik meg az a távolság, amelyik az építő és tüzelőtelep és az állomás között van. Mit tettek erre? Az állomás mellé költöztetik a telepet. Éppen 60 százalékos fuvarköltségcsökkentést érnek el ezzel. Csak úgy ragyog a képük a gonosz kárörömtől, amikor azzal dicsekednek, hogy október előtt egy nap 17 ellenőrrel verte meg őket a teremte^ és ma már ebből 3—4 maradt csupán és azok áldott jó emberek, — mert mindenfajta tsz-ügyben tudnak segíteni. És ha az idő nem szólna közbe, vagy az én papírom el nem fogyna, akkor még tovább gonoszkodtak volna és én még azt is hírül adhatnám, hogy nem gyötrik már a felsőbb szervek őket vasgyűjtéssel, papírfelvásárlással, igazoló jelentésekkel, — kampányfeladatok tömegével, hanem furcsa módon elsősorban földművesszövetkezeti feladatokat követelnek tőlük. Ügy bizony. Így állnak a dolgok a nyári nap melegében Szihalmon. És ha mégis a tavalyi hó után áhítozna valaki* hát rajta: hadd keresse! (K—I) > — Ad? > — Fenét! > — Téglát! > — Nem! > — Nem? ; — Még mit nem? ; Körülöttük kajánul várják >a fejleményeket a világ te- ; remtői: a kőművesek és > ácsok. Lent a falaknál zseb- J revágják a kezüket, fent a te- ! tőn leengedi a szekercét a hatalmas termetű Fecz Béla és ! kenyeres pajtása, Erdélyi ! István. Ingyen cirkusz. Kér- ! dem az egyiktől: > — Kik ölik egymást? > — A munkaadó meg a vál- jlaló. Csuda muris. > — Mi van ezen olyan mu- ; ris? \ A kérdezett két ujjával ^megemeli sapkáját és mara- <dék ujjaival vakaródzik alat- <ta, csak aztán felel. Vissza- skérdez. > — Hát nem látja? Apa és |fia ezek! Most cívódnak, este meg együtt eszik a mama Sfőztjét. < — Csakugyan — ismerem <fel a helyzetet, de már ak< korra meg is békülnek, rágyújtanak. Szemmel láthatólag büszkék egymásra. Hogyisne! Az öreg Joó Imre ma is ^keményen tartja magát, ő a >ktsz-es kőművesek főnöke. S >az talán nem öröm, hogy a ?gyerek — az ifjú Joó Imre (ímsz ügyvezető — ad neki e munkát? Az ő fia. Persze a < tégla csak tégla marad, s S nem hajlandó szaporodni sem
