Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-06 / 53. szám

6 0 J ÜTŐN 1957. július 6. szombat Egy kis frissítő Rettentő a hőség és mi ebben a melegben ellen is. Ha pedig egy-egy ötleten nem tadnak az olvasók segítségére akarunk sietni. Kiindu- nevetni, szórakozni, az azt jelenti, hogy az ille- lási pontunk az, hogy a szórakozás minden tő írás rettenetesen rossz, fáradozásunk azon- földi baj ellen kiváló orvosság, így hát minden ban akkor sem veszett kárba, mert a tisztelt bizonnyal jót tesz és frissítőleg hat a kánikula olvasót kirázza a hideg. Le a poénnel/ ]Vem gondoltak 11 még arra, olva­sóim, milyen tisztes­ségtelen konkurrencia az, amit a viccek űznek a rendes, normális iro­dalommal, — mondjuk egy Tolsztoj: Háború és békével, vagy egy Sha­kespeare : Hamlettel szemben? Szegény Tolsztoj, hosszú éveken keresztül, mindennapi szakadatlan munkával körmölte a Háború és Békét, az olvasó két hét alatt keresztülrágja magát rajta, aztán jön egy Tabi László, vagy egy Darvas Szilárd, ír egy három soros vic­cet s az olvasó hasát csapkodva nevet, — könnyeit potyogtatva jelenti ki, hogy ilyen jót még nem olvasott. Hát nem lelketlenség ez? Mindennek az az át­kozott poén az oka!— Ha poén nem lenne, az emberek nem nevetné­nek a vicceken, tehát kézenfekvő, hogy el kell tiltani a poént. Ne higyjék, hogy a humo­risták olyan nagyon tiltakoznának. Számos humoristát hallottam panaszkodni, hogy hosszabb humoreszket írt, de senki sem ol­vasta végig mindenki csak a végét futotta át, a végét, ahol a poén rejtőzik. Már arról is volt szó, hogy a poént előre teszik, a vicc ele­jére, vagy álnokul el­rejtik a humoreszk kö­zepe táján, hogy az ol­vasó hiába keresse, — esetleg órákor át, csak nehezen, vagy egyálta­lán ne találjon rá. A Ludas Matyi és számos más humoros laphosz- szabb ideje kísérletezik az ilyen jól rejtett poénú írásokkal. Bizo­nyára lapunkban is ol­vastak már több olyan humoreszket, melynek poénjét nehezen talál­ták meg? Mi is fejlő­dünk tehát s szíves tü­relmüket kérjük: rövi­desen csupa poén nél­küli humoreszk fog napvilágot látni la­punkban. Maradnak a viccek. Mi legyen a viccekkel? A vicc olyan métely, — amelyhez foghatót még nem találtak. Képzel­jék: százával vannak, akik rendes, komoly napilapokat és újságo­kat csupán a féloldalas viccrovat kedvéért vá­sárolják meg. Könyör­göm: mi lesz a vezér­cikkel? A mezőgazda- sági rovattal? A poli­tikai hírekkel? Az ol­vasó álnokul vigyorog a vicceken, majd elte­szi az újságot, és job­bik esetben befőttes üveget csomagol belé, hogy a rosszabbikról ne is beszéljünk. Itt valami gyökereset kell tenni. Az egyik: irtsuk ki a viccből is a poént.— Hozzunk a humoros oldalon olyan apró, há­romsoros történeteket, hogy aszongya: Ficzere becsenget Kecsegéhez. — Itthon van az édesanyád? — Itthon. — Akkor jó. — mondja Ficzere, be­csukja az ajtót és el­megy. Vagy a másik: Egy temetőben éjfél­kor megnyílnak a sí­rok, s egy vénasszony, egy negyven év körüli férfi s egy kisgyerek futnak lóhalálában a közeli város felé. Kér­dés: melyik ér oda előbb? Poén helyett beírjuk: egyik sem. Hol tver- seny lesz. A másik módszer: a megrögzött viccolvasók kedvéért adjunk csábí­tó címeket politikai és szakcikkeknek. Pél­dául: Mit mondott Arisztid a leszerelés­ről? Vagy Ficzere és Makucska a colombói kongresszuson. Esetleg: „Aratnak a Vidám Színpadon”. — Kellér Dezső kabaréja a nö­vényápolásról. De mit csináljunk a poénnel, a kiirtott po­énnel? Az anyag, illet­ve energia megmara­dás elve szerint Ugya­nis a poén megmarad, habár átalakul. A fel­robbantott atombomba stronciuma is éveken át hat, lerakódik, a csontokba és rákot okoz. Ássuk talán el a poént, jó mélyre, hogy senki se találja meg? Hogy ne fertőzhessen tovább? Nem! Javaslatom in­kább az: adjunk belő­le egy csipetnyit, fű­szer, aroma gyanánt a sótlan, borstalan szak­cikkekhez, mert régi szabály, hogy a legádá­zabb méreg is orvosság lehet kellő adagolás­ban. —pala— 3Ciw. Imsőnlitűh ESETEM A LÉGGYEL Csendes délután, félárnyékba borult szo­ba, heverek az ágyon és pihegve próbálok álomba szenderülni. A szenderülés nem megy, sehogy sem megy, mert mire átfordul­nék az álom bájos karjaiba, mindig vissza­ránt, — egy szemtelen légy. Zümmög, züm­mög, zümmög, mintha fizetnének érte, mintha most szervezett, újtípusú munkaversenyben volna Dehogy — zümmögi. Ordít, ahogy a potrohúból kifér, s mindenáron az ablak üve­gen akar kiszállni a szobából, pedig az ajtó nyitva van. Ez persze nem megy, biztos azért is ordít! Ez viszont az ő dolga, az enyém az, hogy szenderegjek, de kettőnk dolgát illetően ő van előnyben, mert zümmögésével engem nem hagy békén, viszont a szendergés-óhajom őt mit sem zavarja Sőt, ebben a percben, mint valami mesterséges hold, keringeni kezd a nyakamon ülő földgolyó körül, hogy most már fel kell ülnöm, figyelnem kell, lesnem, mint a geofizikai év kutatójának az „inter- vallum“-ot... Ez persze nem megy könnyen. Valahány­szor utána kapok, csak a semmit fogom, őkelme szemtelenkedik és ordít tovább, időn­ként egy-egy mély, pihentető lélegzetet vesz, hol az orromon, hol a homlokomon, de mire odacsapok, már ismét a levegőbe rebben... öt perc. tíz perc... negyedóra., a homlokom már vörös a sok ütéstől, a szemem könnyes, ak­korákat sújtok a saját orromra már együtt ordítok a léggyel... Én szidom az anyját, ő is biztos az enyémet, én átkozódom, ő meg ösz- szetett szemével belekacsint a képembe, s megsturcolja az orrom hegyét. Uj taktikát választok: hallgatok és mozdulatlan vagyok, csak a veríték locsog a padlón egyhangú ko­tyogással. A légy zümmögése elhalkul, s lá­tom, hogy ez a szárnyas fenevad leül az asz­tal sarkára és most ő figyel engem. Nem érti a dolgot, én sem. Egyikünk sem érti, hogy a másik most miért hallgat. Várunk, ki bírja tovább idegekkel... Vesztettem... megmozdu­lok. S ebben a percben dialmasan felzümmög a légy, s új csatára indul a fejem körül... Értem... értem... Ez játszani akar velem, játszadozni, még jó, hogy nem kell vele ho­mokvárat építenem, hogy nem akar esetleg ultizni, vagy dominózni... Egy ilyen légytől minden kitelik... Ámbátor, ha ő akarja, s ha ezen én megvásárolhatom a nyugalmam... is­ten neki, egy ulti partiba benne vagyok... ...A piszok, hát nem elfogta az ultimat! Ilyen szemtelen léggyel még nem játszottam... Mert csal, láttam, amikor a potroha alól elő­húzott egy tízest, s máris vigyori csápokkal be­söpörte a pénzt... (egri) KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 10 ü 11 r 12 p 13 m 14 15 m 16 17 ü 18 19 m 20 21 n 22 m 23 m 24 m 25 26 ■ 27 28 m 29 30 31 ü 32 Ü 33 34 35 IHÉ ü 36 | 1 37 38 39 40 replő japán fővádlott keresztne­ve. 3. Alkotása régiesen. 4. Egy.'k királyunk mellék neve volt. 5. Szamárhang. 6. Helyhatározó rag. 7. A cselekvésnek van szükség­képpen... S. Szerelem angolul. °. Vissza: zenés klasszikus mű. 13. Azonos a vízsz. 18-al. 16. Vissza: illatos eszencia. 17. Költőien ké­szít. 20. A felszabadulás utáni idők politikai osztálya. 21. Vissza: uj görögül. 26. Alarm. 28. Eisenho­wer beceneve. 29. Neves török politikus volt. 31. Piros. 33. Lét. 35. Vissza: Portugál tartomány a gyarmatokon. 36. Vissza: rádió márka. 38. Hírhedt fasiszta biz­tonsági szervezet. 39. Azonos magánhangzó. — Jónapot kívánok — ól- lított be a hivatalba a fel­dúlt ember. Azért jöttem, hogy hitele­sen állapítsák meg, kire ha­sonlítok. Adjanak erről him- talos tanúsítványt, mert eb­be az állapotba bele lehet őrülni. — De mibe akar beleőrűl- ni? — kérdezte a hivatal egyik embere. — Azonnal elmesélem — mondta a feldúlt, s rákezdte: — A baj már csecsemő ko­romban kezdődött, amikor az egész család, kibővítve a ház lakóival értekezletet hívott össze, melyen azt vitatták meg, hogy vajon a papámra, vagy a mamámra hasonlí­tok-e. A vélemények meg­oszlottak, míg végül a ha­sonlatosság megállapítására összejött konzílium kimondta a határozatot, miszerint az orrom, szemem és a bal fü­lem a mamámtól, a szám '• egy-két alkatrészem a pa­pától örököltem. Ebben meg is állapodtunk, de voltak egyesek, akik rosszallóan ha-qnztották, hogy a határo­zat nem tér ki rikító vörös hajamra, melyet nyilvánva­lóan Kázsmir Béla bácsitól örököltem, aki egy emelet­tel felettünk lakott. Ezek a viták csecsemőko­romban egyáltalán nem iz­gatták, mert ebben az idő­ben egészen más problémák­kal voltam elfoglalva. Saj­nos azonban növekedésem­mel nem lett vége a viták so­rának. Evvel telt el egész fiatalságom is, mert bárho­va mentünk, a mama azt bi­zonyította, hogy nagyon ha­sonlítok Mickey Roony-ra, mire a papa minden esetben megjegyezte, hogy van ben­nem valami Kazsmir Bélából is. Hallotta-e már ? _____ ■ ...... hogy a fizikusok elek­tronikus számológéppel újra kiszámították a Föld sugarát az Egyenlítőnél. A kapott ér­ték 6,378,388 méter, vagyis 128 méterrel kevesebb, mint a régi érték. ...... hegy az atom oly pará­nyi, hogy nem figyelhető meg a legtökéletesebb mikroszkóp­pal sem. Egyetlen csepp vízben az atomok száma6,00000000000- 0000000000 (21 nulla). ...... ha a földgömböt egy pó kszállal körülfonnánk, a pókháló súlya 450 gramm len­ne. Viszont ha egy pókháló­szálat a hozzánk legközelebb lévő állócsillaghoz, az Alfa Centaurihoz vezetnénk, a szál súlya elérné az 500.000 tonnát. ...... hogy Kittinger, ameri­kai repülő új magassági rekor- -dott állított fel, amikor héli­ummal töltött gömbbel 32.000 méter magasságba emelkedett. A régi csúcs 23,150 méter volt. ...... hogy a nemrég üzembe he lyezett második amerikai tengeralattjáró 3,260 tonnás és 130.000 kilométert tehet meg egy narancs nagyságú hasadó fűtőanyag felhasználásával. ...... hogy a világon összesen 10 2.827.000 gépkocsi van forga­lomban. Ehhez jön még mint­egy 9 millió traktor és 15 mil­lió motorkerékpár. Számítások szerint Európában több mint 9 millió autó és 12 millió mo­torkerékpár közlekedik. Ahogy növekedtem, egyre több emberre hasonlítottam és ez az állapot még ma is tart. A főkönyvelőm szerint ki­köpött Kabos László vagyok, és ezt nem tudom, bóknak, vagy sértésnek vegyem. A feleségem ezzel szemben es­küszik rá, hogy pont olyan állam van, mint a Lexinek, s a hangom tisztára olyan, mintha Stefi nénit, a ház­mesterünket hallaná, ahogy kiabálja, hogy tessenek vizet venni, mert el lesz csukva- A feleségem szerint rettene­tes csúnya vagyok, viszont a múltkor az egyik mellékutcá­ban egy nő azt mondta, hogy „szép ember’“. A vállalati portás azt állítja, hogy úgy nézek, minmt szegény Lebe- da kartárs, a volt igazgató, aki tavaly halt meg, Kulha- nekné állandóan a fiát fedezi fel bennem, az ötven éves Jákói Macának első soha nem múló szerelmét juttatom az eszébe. De ez még mind semmi. A múltkor két pofont kaptam az utcán. Amikor megkérdez­tem. hogy kinek és minek kö­szönhetem a szokatlan be­mutatkozást, kiderült, hogy egy szerencsétlen tévedés ál­dozata lettem, ugyanis meg­szólalásig hasonlítok a tisz­telt pofozkodó egyik harago­sára. Hasonlítottam már Napó­leonra, és Quasimodo-ra, Mo­na Lisára és Dzsingiszkánrá Cziborra és Julius Cézárra és reggelig sorolhatnám még, kire. Kérem én ezt nem bírom tovább. Végső elkeseredettsé­gemben jöttem ide, hogy ál­lapítsák meg, kire is hasonlí­tok én. Tudom, hogy ügyem nem tartozik a Hivatal profil­jába, de kérem segítsenek rajtam és állapítsák meg, ki­re hasonlít a profilom és glo­bálisan kire hasonlítok én — fejezte be mondókáját a fel­dúlt ember. A hivatal dolgozói egy da­rabig nézték, majd az egyik megszólalt: — Szerintem az égvilágon senkire. — Ha jobban megnézzük, talán Latabár Kálmánra — mondta a másik. — Inkább az Árpádra — vélte a harmadik. — Nekem van otthon egy képem Nosztradamuszról. Maga tisztára úgy néz ki, csak szakái nélkül — jelen­tette ki a negyedik. A feldúlt ember idegessé­gében már az öklét harap- dálta, félő volt, hogy neki­esik valakinek és elharapja a torkát. — Megvan — csapott hom­lokára az egyik tisztviselő, tavalyelőtt Bálatonkilitin nyaraltam. A szomszéd üdü­lőben volt egy Koldovány ne­vű, rettenetesen hülye alak- Maga erre a Koldoványra hasonlít. — Drága kartársam! Ezt adják nekem azonnal írás­ban — mondta izgatottan a feldúlt ember. — Nem értjük magát. Ha nagy emberekre hasonlítják kétségbe van esve. Most a kartárs valami jelentéktelen hülyével hasonlítja össze, en­nek meg örül. Hogy lehgt ez? — kérdezte az egyik. — Életem legszebb napja ez — mondta a feldúlt em­ber, örömtől csillogó sze­mekkel. Életemben most ve­szi észre valaki, hogy nekem is van saját arcom, hogy ma­gamra hasonlítok. Én vagyok ugyanis az a hülye Koldo­vány, aki Bálatonkilitin nya­ralt. HERBST FERENC ÉRDEKES HÍREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL VWVvyvvyvyvvwvyvvywwvvv" REPÜLŐ CSŐNAK Floridában, egy amerikai mérnök érdekes csónakot ké­szített. A csónakot egy motor­csónak 40 kilométeres sebes­séggel vontatja, s az menet­közben légcsavarok segítsé­gével 3—4 méter magasra emelkedik a víz fölé. NAPENERGIA HAJTÁSŰ REPÜLŐGÉP Az Egyesült Államokban sajtófogadáson mutatták be egy repülőgép modelljét. A modell hordfelületén nagyszá­mú szilícium fényelem van el­helyezve. A fényelemek a nap­fényt árammá alakítják és ez hajtja a gépet. 1670 MÉTERES HID A Kínai Népköztársaságban a közeljövőben átadják rendel- deltetésének az 1670 méter hosszú hidat, mely a Jangce folyón épült. Ez a híd nemcsak Kína, hanem az egész világ egyik legnagyobb hídja lesz. NAPFOLTOK OKOZZAK-E A TORNÄDÖKAT? Ezt a kérdést tanulmányoz­zák az amerikai tudósok. Ed­ward Brooks, geofizikus, az amerikai televízióban azt ál­lította, hogy az Észak-Ameri­kában dühöngő tornádót a je­lenlegi napfolt-tevékenység váltotta ki. Megállapításaival egyet értenek a többi tudósok is, csupán azt nem tudják még megállapítani, hogy mi­lyen az összefüggés. VESZÉLYBEN A PANAMA CSATORNA Nemrég az a veszély merült fel a Panama csatornán, hogy a csatorna hosszának három­negyed részét kitevő Gatun-tó vízszintjének több mint 1 mé­teres süllyedése miatt megtilt­ják a nagyobb hajók átkelé­sét. További 10 centiméteres süllyedés esetén ez elkerülhe­tetlen lesz. A vízszintsüly- lyedésnek a rendellenesen: hosszú szárazság az oka. EGYEDÜL AZ OCEÄNON ÄT Egy 32 éves amerikai mér­nök 9 méter hosszú kis vitor­lásán 64 napot töltött a tenge­ren. Április 6-án a kanadai szigetekről indult el, s körül­belül 6500 kilométert tett meg az Atlanti Óceánon, míg vég­re június 3-án megérkezett a floridai Palm-Beach kikötőbe. A megérkezés után kijelentet­te, csak önfegyelem kell ah­hoz, hogy az ember magánosán hajózzon az Óceánon. AZ IZGALMAS REGÉNY ÉS HATÁSA Vízszintes: 1. Neves francia pacifista író és művének címe. A vízsz. 22. második kockájába két betű kerül. 10. Idejártak a 30-as évek társadalombiztosított­jai. 11. Zenei összhang kis helyes­írási hibával. 12. Szikracsiholó. 14. Val-vel franciául. 15. Szláv már. 16. Az egyik szülő. 18. Egyik emésztő szervünk. 19. Étel ízesítő. 20. Névelővel mun­ka zsargonban. 22. OER. 23. Vé­dő. 20. Masszát rak rá. 27. Rádió- márka. 29. Mutatószó. 30. Visz- sza: temetőhely. 32. Ruhátlan test művészi képe. 33. Az első­osztályú bajnokság fonetikusan. 34. Magyarország. 36. Exotikus I pálmafajta. 37. Spanyol isten j hozzád. 39. Névelővel indián csó- | nak. 40. Hangszeres gyakorlat. Függőleges: 1. Budapest egyik j nevezetes egészségügyi létesítmé- jnye. 2. A baktériumperben sze-

Next

/
Thumbnails
Contents