Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-06 / 53. szám
4 0 J ÜTŐN 1957. július 6. szombat ANTALFY ISTVÁN: Úgy Péter-Pál napja táján... Falun éltem, falun nőttem, hol búza-, hol rozskenyéren. Tejet ittam, reggel, este, még pöttömnyi emberecske. Mégis mindig sovány voltam, penészvirág az arcomban, és ha olykor vihar támadt, ijesztgettem jó anyámat, talán bizony, hogy megeshet, elfúj a szél, s majd kereshet! Pedig voltunk, éppen heten, s szegény Anyánk, — mit is tegyen, — volt munkája, akadt bőven, nyáridőben, télidőben, (egész iskola volt nálunk!) hát csak egymásra vigyáztunk.« s ha valami szép megmaradt: az, hogy szerettük a nyarat, mert a nyár volt álmok-álma, gyermekszívek száz csodája. Jól emlékszem... nyáridőben, még a hajnal hűvösében úgy Péter-Pál napja táján, kis falumnak nagy határán hadrakelt a falu népe. Sarlót, kaszát vett kezébe, és indult ki a határba, ahol az új kenyér várta. Én is mentem, — üres kézzel, — gyermekszívvel, gyerekésszel. Csodás volt, amit csináltak, égető napján a nyárnak, pörkölődve, izzadczva, hol volt vége? hol volt hossza? Hajuk ingük lucskos, csapzott, az arcukon víz patakzott. Én csak néztem, én csak álltam, kinn az alföldi határban, olyan fájás volt szívemben, hogy haza is sírva mentem. Sok-sok év elszállt azóta, sok vidám dal, síró nóta, azóta már nagyra nőttem, s mégis-mégis, nyáridőben, úgy Péter-Pál napja táján hajnalórák langy homályán, tikkasztó meleg hevében elmerengek még e képen, pedig most már más a nóta... más az élet, más azóta... MOLNÁR BÉLA: NYÁRI MÉR Foszladt bárányfelhők kúsznak át az égen: most is úgy bámulom mint régen. Ni, egy báránycsapat, egy egész nagy juh-nyáj! — Csak én láthatom őket, meg a Nyár. Elől jön a hadvezér, (fenn az ég-alvégen) félve jön már felém, mint régen. Elbújok ne lásson, — nagy ég-szeme éget — jaj, már mellettem van s béget... FAZEKAS ISTVÁN: CSALOGATÓ — Röppent percek hosszú órák! Nyugszik a Hold az ég alján. Gyere-gyere szép galambom üresen jár már a malom. — Alszik a vad erdők mélyén? Sár ragyog a szoknyám szélén. Ha meglátja édesanyám Nem vesz többé ily szép ruhát. — Fehér a hó, amíg hullik Tavasszal meg az is múlik. A jó ló is meg-megbotlik Ősszel csapunk egy nagy lagzit. — Értem én ezt molnár legény. Tudom, hogy te nem vagy szegény. Erdők mélyén, mezők szélén Él egy legény s ő az enyém. MOLNÁR GÉZA: KISFIAM FÜRDIK ... A fürdőkád ma egy nagy-nagy tenger, Táncot lejt vizének fehér tükre, Ordít és sír benne a kis ember, — Színén libeg hajának ezüstje. Fél a víztől, kicsi hogyne félne, Égbolt szemét a szappan hab marja, Pedig érzi, el úgy sem merülne, Biztos mentőöv a Mama karja. Ni csak! Nem is fél már, hiszen tapsol, Mama karján mint egy kis — hajó, — Fel — le úszik kis kezével pacskol, Fürödni most már, szinte csodajó. Nem rossz ez a fürdés egy szemet se, Egyre csak a jókedv, móka járja, Felkacag, ha a sok vízszemecske, — Csillag esőként hull vissza rája. De már megint sír, ugyan mi lelte, Tán’ mert fürdést abba kellett hagyni? Pedig úgy érzi csak mostan kezdte, Olyan jó lett volna még maradni. Szigorú a Mama nem tűr vitát, Vízből kikapja a kis zsörtölőt, Magához szorítja egyszem fiát, — Rátapaszt, egy puha törölközőt. Bár bölcsőben ring már kicsi teste, Most is itt a Mama őrző karja, S míg álomport hint a kora este, — Megcsókolja, féltőn betakarja. Egri Vörös Csillag: Július 4—11: Megosztott szív. Matiné: Július 7: Farkas vér. Gyöngyösi Szabadság: Matiné: Július 7: Civil a pályán. Gyöngyösi Petőfi: Július 8—10: Nehéz anya nélkül. Matiné: Július 7: Két úr szolgája. Hatvani Vörös Csillag: Július 6—10: Graciella. Matiné: Július 7: Scott kapitány. Hatvani Kossuth: Július 9—10: Egy nyáron át táncolt. Heves: Július 6—8: Kapitány és hőse. Július 9—11: Árnyék. P étervására: Július 9—10: Traviata. Füzesabony: Július 9—11: Átkozott pénz. \\ Színház L műsora 3S Július 6, szombat: Egerben nincs előadás. Gyöngyösön, este 9-kor: A mosoly országa. Július 7, vasárnap: Egerben nincs előadás. Gyöngyösön, este 9-kor: A mosoly országa. Július 8, hétfő: Egerben nincs előadás. Július 9, kedd: Egerben nincs előadás. Hatvan város anyakönyvezi Születtek: Tóth László, Németh Gyula, Horváth Tibor, Juhász János, Molnár Jenő, Koska Erzsébet, Usztöke Zoltán, Káposzta Erzsébet, Palicska Tibor. Házasságot kötöttek: Szabó Sándor és Erdélyi Mária, Mala- tinszky György és Répási Kinga, Tóth László és Német Margit, Takács János és Katona Mária, Huszár István és Orosz Ilona, Szűcs István és Podonyi Aranka. Meghaltak: Bujdosó Istvánná, Szabó József. ÁAAAAA^/V\VVW\AAÁAAVWVWWWvVWWWWSA/VVWWWWVVV\AAAÓAAAA^VVVWNAAAAAAAAAAAAAAVv,WWW' Strandja is van már Egercsehinek Mi a BCG oltás? Az egereseinek néhány hét óta büszkén mondogatják, már strandunk is van, Szép strandunk. A falu felett emelkedő domoldalon hatalmas lombsá- torú fák alatt építettek a bányászoknak és a környékbelieknek. A kellemes vízről a bánya egyik kazánja gondoskodik, mely a hűvösebb napokon 80 fokos vizet ad a strand medencéjébe. A megnyitást követő napokban nagy volt a strand látogatottsága. Úgy tervezik, hogy a strandbüfé megnyitása után zenekar is szórakoztatja majd a strandolókat. A bevételt a sportszakosztályok támogatására fordítják. RADAR, A FRANCIA KIKÖTŐKBEN Franciaországban tervet dolgoztak ki arra, hogy a kikötőket különleges radarkészülékkel szerelik fel, melyek segítségével a hajók bármilyen időben kiköthetnek. A hollandiai Amsterdam Északi-tenger csatornáján ilyen készülék segítségével 200 hajóval növelték az évi forgalmat. MANAPSÁG, a gyermekbénulás elleni Salk Vaccina alkalmazásának amerikai kudarca kapcsán, mely az azóta kitűnően bevált gyógyszer első alkalmazása körüli esetekből adódott, a notórius rémhírterjesztők és pánikkeltők körében kedvenc csemege lett a BCG-ellenes uszítás. Kiagyalt történeteket mesélnek BCG- oltás utáni halálozásokról, s arra uszítják a szülőket, hogy ne engedjék gyermekeiknek beadni a BCG-oltást. Dehát mi tulajdonképpen a BCG? Koch Róbert, 1882- ben pillantotta meg először a később róla elnevezett Koch- bacilust, a tüdővész kórokozóját. Attól a pillanattól kezdve hosszú időn keresztül központi problémát jelentett tudósok számára: miképen lehetne védettséget létrehozni a szervezetbe behatoló Tbc-baktériu- mokkal szemben? A TBC-elleni védőoltással sokáig adós maradt az orvos- tudomány. Miért? A himlőnél például a tehén himlőjének váladékával oltanak. A difté- riánál a diftérja-bacilusck által termelt mérget viszik be a szervezetbe. Tifusz ellen tífusz bacilusok elölt tenyészetével oltanak. Ezek az anyagok elindítják a szervezet védőanyag termelését s mire a tényleges fertőzés bekövetkezik, a termelt ellenanyagok a behatoló kórokozókat megölik. A TBC-NÉL ezek a módszerek nem váltak be, Az elölt tbc-bacilus, vagy az élő baci- lus méreganyaga, a tuberculin, nem hozott védettséget. Ekkor — négy évtizeddel ezelőtt — Culmette és Guerin, két francia tudós évekig tartó kísérletek árán, kitenyésztettek egy olyan tbc-bacilus fajtát, amely a tehénen tuberculosist okoz, de az embert már nem fertőzi. Ezt a bacilustörzset — a tudósok iránti elismerésképpen — Bacilus Culmette Guerin- nek keresztelték. Innen ered a BCG rövidítés. Miután állatokon meggyőződtek róla, hogy az oltóanyag emberre veszélytelen, beoltottak vele néhány olyan gyermeket, akiknek szülei olyan kiterjedt tbc-s folyamatban szenvedtek, hogy a gyermekek fertőzöttsége elkerülhetetlennek látszott. Már az első kísérletek meggyőzték a tudósokat, hogy az anyag bevált. Az időközben eltelt néhány évtized alatt több mit 50 millió gyermeket oltottak be BCG- vel. Több országban, így a fel- szabadulás után nálunk is kötelezővé tették az BCG-oltást. Az újszülött és kisgyermek az iskolás korig fokozatosan szerzett apró fertőzésektől mentesen könnyen martaléka lehet a tbc-nek, míg az iskolás korban lévő gyermek már bizonyos védettséggel rendelkezik. BCG-OLTÁST azért adják mindjárt a születés után első ízben, mert az újszülött a legérzékenyebb a fertőzés iránt. Ha egy csecsemő tbc-t kap, — szinte minden esetben a legsúlyosabb kórkép fejlődhet ki, általában tbc-s agyvelő gyulladás formájában. A BCG-s védettség 2—6 évig tart. A 10 éven felüli gyermekeket újra megvizsgálják, van-e még védettségük? Ha a védettség megszűnt, újból BCG-t kap. Népi demokráciánk igen sokat tett a tüdőbaj leküzdésére. Még így is előfordulhat, hogy például egy szamárhurutban legyengült szervezet védtelenné válik a tbc-vel szemben. — Ezért minden hosszadalmas, — kimerítő betegség után meg kell vizsgálni a gyermekeket, hogy van-e védettségük a tbc- vel szemben. (P. L.) I N G Y E N E S S z A K T A N Á C s A D Á S FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK! TEJSZÖVETKEZETEK! TEJ A legkorszerűbb feldolgozó tároló begyűjtő hűtő ÜZEMEK tervezését, technológiájának kidolgozását, építését, berendezéseinek beszerzését, gyártását, felszerelését, iránytervek adaptálását VÁ LLALJ A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI ORSZÁGOS ÉPÍTŐSZERELŐ ÉS TERVEZŐ VÁLLALAT Budapest VII. Tanács körút 1 sz. — Tel.: 432 — 954 Szeparátorok ! Gyfijtőcsarnokok j Hűtők! Pasztőrözök! Feldolgozógépek! T Y P ü S T E R V E K E T A D U N K FILM Pipó hét éjszakája Egy kis kutya valószínűtlen kalandjaiba sűríti a film egy szerencsétlen bohóc szerelmi tragédiáját, egy megcsalt férj történetét, egy izgalmas bűnügyi kaland meséjét, s két szerelmes egymásra találását. A derűs, kacagtató és tragikus fordulatokban bővelkedő francia filmet az egri Vörös Csillag mozi mutatja be július 11- től 17-ig. Akolháti „kis ügyek“ „Az isten hátamögött” — igen találó kifejezés ez, végtelen bosszú, kényelmetlen út- ■a, elhagyott helyekre utalnak vele. Igazi értelmére akkor jön rá a városi ember, mikor például Pélyről Akolhátra viszi az útja. 8 kilométer az egész, tulajdonképpen nem is lenne sok, ha a két falu között volna. De így, igen. Akol- hát tartozik Péiyhez, — egymás kölcsönös bánatára. Mert ha rosszul megy valami a községben, azt mondják, Akolhát az oka. Az akolhátiak meg jogosan hánytorgatják fel, hogy hozzájuk csak minden szökőévben jut el hivatalos ember. Pedig nagyon sok mondanivalója lenne a szétszórt tanyákon élő, mintegy 100 családnak. Kisebb és nagyobb ügyek, amik elintézésre várnak, s ha csupán a legfontosabbat jegyzi fel az ember, abból is megtelik egy kis füzet. Legégetőbb problémájuk a közlekedés. 7-8 kilométerre vannak a községektől, a legközelebb Tiszabura lenne, de ott van közbe a Tisza, híd viszont csak a 9 kilométernyire lévő Kiskörén épül. Tavasszal, nyáron még csak bekarikáznak a dülőutakon. de ősszel, mikor leesik az őszi eső, sártenger választja el őket az egész világtól. Nem tudnak szállítani sem. Régi kérésük, hogy az iparvasutat hosszabbítsák meg 4 kilométerrel. Könnyebb lenne terményeik szállítása, s a közlekedés, hamarább jutnának egy kis szórakozáshoz is. Kérésük eddig süket fülekre talált, pedig a munka nagy részét el is vállalnák, csak lenne már valami. Ügyes-bajos dolguk intézéséhez be kell menni Pélyne. Ezelőtt Tiszaroffhoz tartoztak. Azt mondják, ott legalább any- nyit megtettek a tanácsnál, hogy az akolhátiakat előbbre vették, bármilyen sokan is voltak. A pélyiek nem teszik meg. Pedig biztos nem okozna itt sem nehézséget. Ennek a kérésnek a teljesítése igazán nem kerülne sokba. S a megyei tanács talán találhatna módbt arra is, hogy valami tanácskirendelt- ség-félét létesítsen, legalább heti egy, vagy két hivatalos nappal Könnyebb lenne egy embernek kijárni a pélyi tanácstól, mint 12 akolhátinak bemenni. Ehhez tartozna az is, hogy a legközelebbi orvos, patika Pé- lyen van. Jól tudják, hogy nem lehet minden tanyacsoportnak külön orvosa, de azt szeretnék, ha hetenként legalább egy nap kint rendelne. Már abban is kiegyeznének, ha legalább a terhes asszonyoknak nem kellene befáradniuk. Nehézséget, munkatöbbletet jelentene az orvosnak, aki amúgy is meglehetősen túl van terhelve, de talán ezt is meg lehetne úgy oldani, hogy mind a két félnek könnyebb legyen. — Mostoha gyermekei vagyunk mi a tanácsnak, a szövetkezetnek — emlegetik az akolhátiak, s a felsoroltak mellett újabb dolgokkal is bizonyítják. Megesik, hogy egy kis fűszerért, élesztőért be kell menni a faluba, mert a kint létesített kis boltban bizony sokszor a legszükségesebbek sincsennek meg. Egy-egy deka élesztő meghozása így 2-3 órába telik. Azt is kérik, lássák el jobban a kis szövetkezeti boltot. Messzire vannak a falutól, s ezt legjobban talán a fiatalok sínylik meg. Sok a fiatal, — ennek bizonyítására csak egy számot mondanak — az idén 10 fiú megy be sorkatonának. Szórakozni szeretnének, de nem sok lehetőségük van rá. A kocsmába járhatnak el, meg egymáshoz kártyázni Kultúrterem kellene, igen jól jönne egy telepes rádió, egy grammo- fon, — villany nélküli, mert az sincs. — Vágyaik netovábbja a kultúrház. Igaz, hogy az sok pénzbe kerül, az is, hjogy nincs építésére lehetőség, még akkor sem, ha nagyrészben társadalmi munkával építenék. De arra talán találnak lehetőséget a járásiak, hogy rádiót kapjon az ifjúsági szervezet. Mert megalakították azt is, sajnos, nagyon messze esnek a járási székhelytől, a községtől kevés segítséget kapnak, s a legjobb szándékuk is zátonyra jut. Szórakozni nemcsak a fiatalok szeretnek, hanem az öregek is. S míg országszerte új keskeny és normálfi'.mes mozikat létesítenek, vándormozik keresik fel az elhagyatottabb helyeket, kultúrcsoportok járják a községeket, hadd idézzek egy nagyon szomorú statisztikát: Akolhát 100 tanyai családjának összesen 2, azaz kettő mozivetítést tartottak tizenkét év alatt. Megdöbbentő szám, lehet rajta gondolkozni, — és kell rajta változtatni. Mert nem mehet minden család vasárnaponként a 7-8 kilométerre lévő moziba. Kultúr- csoport hét éve nem volt kint. Egyedül a cirkusz vetődik le hébe-hóba, dehát ez még igen kevés. Csak ennyit, mutatóba az akiolháti tanyai családok kéréseiből. Az illetékeseknek bizonyára még többet mondanák el, ha felkeresik őket. És nagyon szívesen látják majd, ha sűrűbben keresik fel az „istenháta mögötti” kis tanyákat a megyeiek, a járásiak, akikből sajnos, erre a helyre mutatóba jut csak el valaki. — deák — FELHÍVÁS! Az 1956/57 oktatási évre MÉRLEGKÉPES, KÖNYVELŐI előkészítésre felvett iparszakos hallgatók részére július 1-től kezdve minden héten szerdán, délután 17 órától 20 óráig számvitelből konzultációt tartunk Egerben, a Közgazdasági Technikumban. Számviteli oktatási megyefelelős
