Új Úton, 1957. június (12. évfolyam, 43-51. szám)
1957-06-08 / 45. szám
1957. június 8. szombat 0 J C X O N 7 Ahol a jövő zenéssel tanulnak KERESZTREJTVÉNY Állami Zeneiskola — ezzel a felirattal hirdeti egy kis tábla az egyik hatvani középiskola homlokzatán, hogy itt nyert ideiglenes elhelyezést a hatvani állami zeneiskola. Az iskola 1955 decemberében alakult■ Jelenleg 203 diák tanul falai között. Vannak itt négyéves kis gyerekek, de találunk 20 éveseket is. Nemcsak hatvaniak tanulnak itt, járnak be Pásztóról, Jobbágyiból és Selypről is. Hat tanszakban ismerkednek a fiatalok a zenei tudományokkal és a hangszerekkel. Négytől hét éves korig a zeneóvodába járnak, ez egy évig tart. Tíz éves korig zenei előképzésre járnak, amely ugyancsak egy éves. A zenei előképzés után válogathatnak a jövő zenészei, hogy a zongoratanszakra, hegedütanszak- ra. a rézfúvósokhoz, vagy a fafúvósokhoz iratkozzanak-e be. A következő évben bővülni fog az iskola, tanítanak majd gordonkát, bőgőt és éneket is. Jelenleg hetenként két alkalommal van foglalkozás. Egyszer csoportos szolfézs foglalkozás. A szolfézs foglalkozáson sajátítják el a zenei elméletet, s ez a foglalkozás alkalmas a ritmus és a hallás képzésre is. A tanulók tandíjat is fizetnek. A maximális tandíj havi 25 forint, de a jó tanulók kedvezményben részesülnek. A tandíjak természetesen csak egy kis részét fedezik a költségvetésnek, a nagyobb részét az állam fizetiAz iskolának van már fúvószenekara és énekkara is, amely résztvesz a különböző ünnepségeken, de adnak önálló műsort is. Rendeztek már egy növendékhangversenyt is és a napokban rendezik második hangversenyüket. A tantestület már megkezdte a következő tanév szervezését is. Tehetségkutatást végeznek az iskolákban, mert lehetőség van arra, hogy az 1957- 58-as tanévben 260-as létszámmal működjenek. Szépen, szerényen dolgozik ez a kis iskolai. Már egészen hozzánőtt a város kultúrális életéhez és a hatvaniak büszkék is iskolájukra, ahol gyermekeik, a jövő zenészei tanulnak. (márkusz)--------------------------O--------------------------S? hél humora KÜLÖNÖS LEVÉLNEHEZEK — Érdekes ez a levélnehezék. Valami különleges kőzet? — Á, dehogy. Az első zsemlyegombóc, amit a feleségem főzött... A NIAGARÄNÄL Idegenvezető: Hölgyeim és uraim, ez hazánk legnagyobb vízesése. Ha a hölgyek egy pillanatra elhallgatnának, hallani lehetne az óriási víztömegek fülsiketítő moraját. BÍRÓSÁGON — Remélem, vádlott, ma látom itt magát utoljára! Miért? Racionalizálják talán a bíró urat? CSALHATATLAN JEL — Erről meri állítani, hogy igazi dakszli? Nevetséges! — Pedig az.' Nem látja, milyen görbe a lába? — Hát ha csak ezen múlna, maga is dakszli lehetne... ÓH, BOLDOG HÄZASELET! — Mondd Péter, tulajdonképpen miért mégy mindig a balkonra, ha énekelni ke*dek? — Nehogy a szomszédok azt higyjék, hogy veszekszünk... CSAK PRECÍZEN Padluzsák Tóbiásnak fia született. A gyermek a Zakariás nevet kapta. Alig ér haza az apa a kórházból, csengetnek az ajtón. A levélhordó ajánlott levelet hoz. — Kinek szól a levél? — kérdi Padluzsák. — Padluzsák úrnak. Mire a büszke apa: — Igenám, de melyiknek? Tóbiásnak, vagy Zakariásnak? ÉRDEMES VOLT? Texasban haldoklik egy cowboy: — Darling — suttogja élete párjának, — azt hiszem ütött a végórám. Könnyíteni szeretnék lelki ismeretemen. Tegnapelőtt, amikor azt mondtam, a vásárra megyek lovat venni, a szere... — Tudom, tudom — vég közbe az asszony. — Különben nem mérgeztelek volna meg... IGV NEHÉZ VÁLNI — Ez a gazember, ez az utolsó fráter már megint részegen jött haza, összetörte a bútorokat és félholtra vert, — panaszolja Mary zokogva a barátnőjének. — De Mary, miért nem válsz el tőle? — Sajnos, nem llehet. — Már hogyne lehetne, ma ez már egészen könnyen megy... — De nem nálunk. Hiszen meg se esküdtünk... EZ IS MEGTÖRTÉNIK NÉHA — Miért érdekel téged any- nyira az életkor meghosszabbításának problémája? — Mert szeretném megérni, hogy felhasználják az újításomat. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 66. alatti Madách idézet és a függőleges 1. illetve 81. alatti Kosztolányi idézet. Keresztrejtvény versenyünk minden hó 10-én kezdődik s a következő hó 10-ig tart. VÍZSZINTES 1. Az Ember tragédiájának utolsó színéből idézzük e sorokat, mely az utána következőkkel együtt a madáchi gondolkodás végső tanulságait szűri le. 20. Vissza: amerikai tánc egyik neve. 21. Közkedvelt tömegjáték. 22. Az atomreakció alapanyaga. 23. Kétszer veti a betűt. 24. Kegyetlenkedéseiről híres római császár. 25. Hegedűművészünk. 26. Radioaktív izotóp. 27. Indu- latszó, vágj7 vissza: színesfém. 28. Iszapfürdőt igénylő bántabnai vannak. 30. Ilj7en föld is van. 31. Személj7es névmás többesszáma. 32. Lakott — régiesen. 33. Női név. 35. Hajnalodik. 37. Görög fosztóképző. 38. HelyTia- tározó rag. 39. Járom. 40. Szent Ferenc mellékneve volt. 41. Tengeri vagy aldunai balfajta. 42. É-betű latinosán. 44. Hát ez a kutya kié? 48. Iktelenül vonatozik. 50. „...et sanqvinem.“ 52. Az ő jussa, neki jár. 53. M betűvel az elején, néger népfaj. 55. Cselekvés rugója. 56. Áraszt. 58. Régi magyar „szélnév“. 59. Más, azaz, jogásznyelvel). 60. Német tengeri kikötő. 62. Haj tószerszám. 64. Gyakorta ismétlődő cselekedet (első kockában kettős mássalhangzó.) 65. Német erőszakszervezet volt. 66. A Madách idézet folytatása. 68. A Boszorkány7 női főszereplőjének keresztneve. 70. Barnásbőrű félvér. 71. Nem jóllakott. 72. Corneill drámájának címe. 73. Erdélyi származású színészünk volt. 74. Lat betűi keverve. 75. Régi pénznemü 77. Olaj idegen írásmóddal. 78. Betűhiánnyal a végén: nagy I. világháborúbeli csatájáról híre • olasz város. 79. Zuhan az i betű! 80. Tápcsatorna része. 83. Női név. 85. Vájjon juttat? 88. A birtokosra vonatkozó kérdés. 89. Ví zitündérek. 92. Jó szaglóérzék. 93. H-val: cimborák zsargonban. 95. Kém Elek. 97. Ezt kívánjuk jan. 1-én. 99. Szalonnát főz. 100. Kisfecskendő népiesen. 101. Fel- kiálta. 102. ...za tápszer. 104. Vissza: importált magyarul. 105. AK. 106. Ismeret görög szóval. 107 Betűvető. 108. Kedvelt cukorka- márka. 110. Cukrozott ízű. 111. Gárdonyi színmű címe. 113. Vissza: sütő, falusiasun. 114. Illat. 115. Kettős mássalhangzó. FÜGGŐLEGES: 1. Kosztolányi idézet az „Egy szegény kisgyermek panaszaiból“. 2. Tenger. 3. Maupassant keresztneve. 4. YB. 5. Angol egyetemi városból való. 6. Zászló jelzője. 7. Sok a „la“! 8. üzlet — kicsit pongyolán. 9. Vissza, nálunk divatjamúlt cím. 10. Don Pasqule egyik főszereplője. 11. Exótikus szigetlakok. 12. Arany Nándor. 13. Partraszállásáról ismert francia városka. 14. Portékáit. 15. Mondabeli magyar ős. 16. Gála öltöny. 17. Jóób Nándor. 18. Az ABC utolsó betűje. 19. Dalbetét. 26. A Szűcs Mara házassága c. Zsigray regény női főszereplője'. 29. Német Erőszakszervezet volt. 32 ......... corpus“ ang ol bulla a középkorból. 33. VSU. 34. Zenei hang. 36. Idege- nes írásmóddal: rossz szellem, egyébként lámpamárka is. 38. Valósi. 43. Ennivaló. 45. Elpárolgás. 46. Vissza: első németül. 47. Nem hamisítvány. 49. Elővigyázatos, hasznos jótanács. 50. Vásárol — régiesen. 51. Afrika északkeleti vidékéről való. 53. Híres irodalmi folyóiratunk volt, melynek „köre“ számos magyar tehetséget karolt fel (első kockában két betű). 54. Itt van: régiesen. 56. A kártyajátékok egyik részvevője. 57. Nem ide húz. 60. BNK. 61. Vissza: törvény franciául, fon. 62. OÖE. 63. RGN. 69. Bessenyei drámájának cím- hőse. 72. Cakk ellenszava. 75. Fernandei legutóbbi filmjeinek egyike. 76. Tépelődik, fondorko- dik, szláv eredetű falusi kifejezéssel. 80. Vér németül. 81. Ezt ad az anj7a a csecsemőnek. 82. E helyre taszít. 83. Női név. 84. Só latinul. 85. Névelővel: közlekedési eszköz. 86. Eltávolítod — visz- szafelé. 87. A szerelem nemtője. 90. Háziállat. 91. Nem sok. 93. Szigetcsoport neve. 94: Vissza: A Pillangókisasszony egyik neve .kezdő kockában két betű. 96. Vajon hozzádörgölődzik? 98. Teréz becézve. 100. Szán betűi kévéivé. 101. Gabonát vág. 103. Szovjet motormárka. 107. Zamat. 109. Imi'édy Ernő. 111. Ámde latinul. 112. Helyhatározó rag. 11/. Vissza: Előd. Sokan kérik felvételüket Egyre jobban erősödik és gyarapodik a verpeléti EPOSZ szervezet. Még nincs annyi tagja, mint a KISZ-nek, de egyre többen jelentkeznek, kérik felvételüket és ma a dolgozó paraszt ifjúsági szövetségnek több, mint száz tagja van. Készülnek a megyeszerte megrendezendő majálisokra, ahol a népi tánccsoport és az énekkar szerepel. Örvendetes, hogy megalakult az ifjúsági labdarúgó csapat. Megbeszéléseket folytatnak a verpeléti hondvédséggel az egyesülésről. A labdarúgáson kívül még hét szakosztályt akarnak felállítani: ökölvívás, birkózás, asztali- tenisz, kézilabda, röplabda atlétika és sakk. SIMON BÉLA verpeléti EPOSZ ifjúsági tit. fig €@1,1 Ff)e@yef?to A XVIII. SZAZAD barokk építészet egyik legszebb és legjelentősebb alkotása Egerben a régi megyeháza hatalmas épülete. Különösen indokolt, hogy most foglalkozzunk vele, mert nem régen volt 200 éves évfordulója annak, hogy az építkezés jórészt befejezést nyert, — és a vármegye új székházát használatba vették. Mielőtt magát az épületet és építésének történetét ismertetnénk, nem lesz érdektelen, hogy visszatekintsünk az előzményekre: hogyan lett Eger •megyei központ, miként került sor éppen itt a megyeháza megépítésére. A magyarországi vármegyék — és így Heves megye is — a régi várispánságokból keletkeztek a XIII. század végén és a XIV. század elejém. Ebben az időben az újonnan kialakult vármegye hivatalos központja még nem volt meghatározott, mert míg például az I. István király óta fennálló, — akkor óriási kiterjedésű — itteni püspökség székhelye Eger volt, — addig a vármegye egyik legfontosabb funkcióját jelentő közgyűléseket eleinte a megye területén különböző helyeken, — többnyire szabad ég alatt, egyik, vagy másik város, vagy község közelében tartották. — így — többek között — 1343-ban Kompolton, 1349-ben „az Eger folyó mellett” intézték a megye sorsát, később pedig (egészem 1526-ig) szinte állandóan a központi fekvésű Verpelét volt a megyegyűlések székhelye. 1526 után megváltozik a helyzet. A török előnyomulás következtében megyénk vidéke is fokozatosan harci-területté válik, így hát természetes, hogy a megye ügyeit ettől kezdve a legnagyobb biztonságot nyújtó Eger falai közül irányítják. így lesz a XVI. században városunk nemcsak Heves megye, — de a hódoltsági területté vált külső-Szol- nok, Pest, Jászkun vidékek közigazgatásának székhelye is. — Az 1550-es évekből — Bornemissza számadásaiból — tudjuk, hogy a megyének ekkor már Egerben rendes székháza: „domus nobilitatis” is vollt. 1596-ban az idegen várőrség árulása folytán elesik Eger vára, hogy 91 éven keresztül egy török tartomány — „pasalik” — központjává váljon. A megye természetesen elköltözik: eleinte Rimaszombatban, majd nagyobb részt Fülek várában találjuk ideiglenes székhelyét. A HOSSZÚ TÖRÖK hódoltság 1687-ben ért véget. 1687. szeptember 15-én (tehát Eger várának visszavétele előtt néhány hónappal) már Gyöngyösön tartja ülését a vármegye, hogy azután 1688. június 2-án végleg saját területére költözzön vissza. Később, a XVIII. század közepéig felváltva Egerben és Gyöngyösön vannak a közgyűlések, — bár a törvénykezés maga Egerben folyik és itt a régi Börtön utcában (a mai Tárkány Béla utca 3 szám alatt) volt ebben az időben a megyei börtön is. Hlyen előzmények után kerül sor az 1747 decemberi megyegyűlésre, ahol Dévay András alispán tesz jelentést a vármegye állapotairól. Elmondja, hogy a hivatalos működés szétszórtan, a tisztviselők magánlakására történik, — szanaszét vannak az iratok elhelyezve és a pénztár is minden biztonságot nélkülöz. Az előterjesztés folytán a közgyűlés elhatározza az új székház építését és erre a célra 2000 forintért megvásárolják az „Urak utcáién” (legújabban Kossuth Lajos utca) lévő, a Fekete Sashoz címzett püspüki fogadót. Az építkezés 1749-ben veszi kezdetét, május 5-én tartják nagy ünnepséggel az alapkő elhelyezését. A terveket Gerl Mátyás bécsi építész készítette. A KÉTEMELETES, U-alap- rajzu épület a XVIII. századi barokk építészet kiváló példája. Utcai főhomlokzatának középső szakasza kevéssé áll a homlokzat alapsíkja elé, kettős falpillérek tagolják. A középső szakaszt nyugodt formájú, háromszögletű oromfal zárja le, — mint ahogy az egész homlokzaton kiegyensúlyozott nyugalom uralkodik, ezzel is megadva annak bizonyos magyaros ízét. — A homlokzat díszét alkotják a második emeleti ablakok feletti szép barokk kiképzésű címerek: középen a régi országcímer, kétoldalt a vármegye, illetve az akkori püspök — főispán: Barkóczy címere. Az építkezést 1756-ra nagyjából befejezték, ebben az évben április 26-án tartották meg itt az első közgyűlést. Utána már csak az épület díszítése folyik: így elsősorban azoknak a vasrácsoknak a beépítése, amelyek nemcsak Eger, de talán Magyarország legnagyobb művészeti értékei közé számíthatók. A vasrácsokat a Würzburg- ból Egerbe származott Fazola Henrik lakatos mester készítette, kiváló művészi érzékkel és óriási mesterségbeli tudással. A rácsokat 1758—1761 között szerelik fel. Fazola akkor óriási összeget: 3381 forintot kap értük. Itt említhetjük meg, hogy a most látható két folyosórácson, főkapu betétrácson kívül, Fazola mester még egy főhomlokzati erkélyrácsot is készíthetett, — amelynek létezését Barkóczy egyik egy7- koru portréján látható egy megyeház ábrázolás bizonyítja. (Hogy a kérdéses erkélyt mikor bontották le, ma még nem tudjuk, de az akkor készülhetett klasszicista főbejárati fa-kapuszárnyak a XIX. század közepére mutatnak.) A MEGYEHÁZ UDVARÄN lévő börtön 1764—1769 között épült, ennek rácsait már Fazola Lénárd készítette 1773— 1774-ben. Mint érdekességet említhetjük meg a megyeház, illetve a megye történetéből, hogy 1807-ben csatolják a megyéhez Eger város vizentúli részét, a Tihamér, Almagyar, Czegléd, Szőlőske nevű területekkel együtt: ezek ugyanis addig Borsod megyéhez tartoztak! (Például a „minoriták” és a „barátok” hídjánál vámot is szedtek és Borsod megye rendéi — bizonyára területi fennhatóságuk mellett tüntetve —• 1774 augusztus 9-én a régi Buttler házban, a mai múzeum épületében törvényhatósági közgyűlést is tartottak.) — Később, 1835-ben a megye központját majdnem Gyöngyösre helyezték át, — míg 1876-ban ismét változik a megye területe: ekkor választják le a XVI. században idekapcsolt külsőszolnoki vidéket. 1893-ban a megyeház épületén végeznek nagyobb átalakításokat: le kellett bontani a régi boltozatok egy részét, amelyeken veszedelmes repedések keletkeztek. ENNYI MINDENT MESÉL nekünk a mi öreg „megyeházánk.” Mi, egriek, azt hiszem érdeklődéssel hallgatjuk ezeket a régi történeteket, amelyek városunk történetének is részét képezik és mindig büszkeséggel gondolunk a szép épületre, mint Eger múltjának egyik művészi, kiváló alkotására. HEVESI SÁNDOR építészmérnök