Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-25 / 41. szám

1357. május 25. szombat C J C X O N 7 BORÚS AZ ÉG, s a felhők­ből gazdagon hullik a „májusi arany.” Már rozsdás vasnak se tartják itt Nagyfügeden, úgy szidják az időjárást, hogy ha volna benne egy kis szemé­remérzet, már régen levonta volna a kellő konzekvenciákat, s eltakarította volna a felhő­ket oda, ahol talán éppen szívrepesve várják. De hiába a káromkodás, hiába minden, az idő megmakacsolta magát és szinte menetrendszerű pontos­sággal öntözi nyakon a falut, a zöldbeborult határt, hogy menekül mindenki valamiféle fedél alá. Papp András, a községi ag- ronómus, meg Kovács Ferenc 14 holdas középparaszt, a he­lyi Népfront bizottság elnöke, a falu egyik legjobb gazdája, ott búslakodik a tanácson, s mit tehetnének mást, szaporán szidják ők maguk is az időt. — Minden tavaszi a föld­ben van, úgy dolgoznának az emberek, hogy tán’ még éj­szaka is a földet túrnák, s itt van ni — int ki mérgesen az ablakon az őszhajú, szemüve­ges Papp. Kovács elkeseredet­ten bólogat, mert tényleg bor­zasztó egy dolog, hogy amikor az embernek úgy megjött a kedve a földhöz, munkához, akkor meg itt van ez az eső, s nem lehet az Istennek se ka­pálni, legalább is a falu egy részén semmiképpen sem. Dehát beszélgetni azért le­het, így aztán kicsit megfeled­kezve a kinti időjárásról, ide­bent a falu dolgára terelődik a szó. Hogy hát jól telelt az őszi búza, legalább két mázsá­val magasabb termést ígér, mint tavaly, — így az agror.ó- mus. De az óvatos Kovács rögtön hozzáteszi: A mezőgazdaság úgy néz ki, hogy tervezni tervezhetünk, de az idő viszontagságai sokat •elvesznek tőlünk... — Bizony — bólogat Papp András is — napfény kellene most már, sok napfény. Ott van a lucerna is, május elején visszamaradt, abból kevesebb jött le az első kaszálásból, mint tavaly, de nem lehet szárítani. Pedig az emberekbe csuda nagy az akarás. MINDJÁRT PÉLDÁT is mond a nagy akarás bizonyí­tására. Néhány évvel ezelőtt úgy ment itt a kapálás, hogy a haját tépte a tanácson min­denki, most meg partiba csi­nálják. A hangos híradó reggel bemondja a mezőőrök jelenté­se alapján, melyik határrész­ben lehet dolgozni, erre fel aztán összeállnak a szomszé­dok, s gyerünk kifelé a határ­ba. Egy szekéren nyolc-tíz ember is. Segítenek egymás­nak, hogy holnap aztán visz- szasegítsen a szomszéd. _— Mert tudja — teszi hoz- ■zá Kovács — két dolog megy itt Nagyfügeden, a szántóföl­di növénytermesztés, meg az állattenyésztés. Nincs itt se szőlő, se gyümölcs, mindent a búzától, takarmánytól, jószág­tól várunk. S most várhatunk is — jegyzi meg megelégedet­ten. Azt is elmondják, hogy van takarmány vetve bőven, meg el lesz azért itt az aratásig minden végezve, olyan most az emberek kedve a munká­hoz. — Azelőtt — hajol közelébb Kovács Ferenc — az állatfor­galminak beadott hízók nagy­része épp hogy elérte a 126 kilót, ma kétmázsás sertéseket visznek be a parasztok. Van olyan, aki sovány sertést vesz, s leszerződik rá, meghíz- lailja és viszi... Mert értelmét látja. Itt van a lányom is. Messze felhő kerekedik. Az enyhe, majd egyre erősödő szél fújja, kergeti. Pár perc, elbújt a nap is és már fekete az ég. Sű­rűn cikáznak a villámok és gyor­san tűnő kékes fényüket vészt- jósló dörgés kíséri. Péter gazda félve néz a magasba. Vajon jeget is hoz-e a zivatar? A föld bő termést Ígér, de most pusztulás fenyegeti azt. Jó gazda volt. Szorgalmas. Mindenre gondolt, mégis szoron­gás fogja el. Eszébe jut, hogy múlt héten nála járt Kátai Jani, a Biztosító helyi megbízottja az önkénes jégbiztosítás ügyében. — Töprengve néz a magasba és fi­gyeli a komor fekete felhőket. — Sokat beszélt, gondolja ma­gában, 400 millió kártérítést fi­zettek ki 4 év alatt, 400 ezer gaz­da földjét érte jég — minden szavára emlékszem. Igaza volt — mormogja maga elé, — mégis el­utasítottam. — Azt mondtam neki, — örü­lök, hogy megszűnt a kötelező biztosítás, nem veszek most újra, még hozzá önkéntes terhet a nyakamba. A pénznek sok helye van, jobban is el tudom használ ­Vettünk neki a vásáron 3 és félezer forintért egy öreg te­henet. Annak most lesz bor­ja. A tehenet meghízlailja utána eladja az államnak, kap vagy ötezret érte, azon vesz egy jobb tehenet, meg a bor­jú is megmarad. Ki járt jól? Az állam is, meg a lányom is... Hát azért van most ilyen kedv a faluban... Látjuk a munka értelmét! Ne is féljen senki, hogy nem lesz kenyér, zsírózó, mert lesz... AZ AGRONÖMUS veszi át a szót, alig várja, hogy el­mondhassa, ami benne van. — Mindent vetnek itt, ami csak kifizetődik, s mindenre szerződnek is. Mert ez is más­képpen megy, mint régen. Képzelje el, hogy a falu bor­sót kért például, mert azt is­ni. De másképp beszélnék most, fohászkodott egy nagyot. Csak most ne legyen baj, első dolgom lesz... Mintha valahol odafent meg­hallották volna a szavát, egyszer­re megfordult a szél, és amilyen gyorsan hozta, úgy vitte, hajtot­ta maga előtt a felhőket. A nap is kisütött és a bőséges esőtől szinte szemlátomást nőtt a vetés. Péter nagyot sóhajtott, mégegy- szer körülnézett, azután határo­zott léptekkel megindult a távoli falu felé. Meg sem állt Kátai Já­nos házáig. Benyitott és csak annyit mondott: eljöttem. Mind­ketten tudták, hogy miért. — Domboróczki Béla egri lakos ellen súlyos testi sértés miatt indított eljárást az ügyészség. Domboróczki az egy udvarban lakó Sődi Károlynét verte meg, akivel korábban is hara­gos viszonyban voltak. Sődiné nyolc napon túl gyúgyuló sé­rülést szenvedett. AZ EGYEDÜLI HELYES ÚT Napjainkban, megyénk ter­melőszövetkezeti gazdaságai­ban komoly vita, latolgatás fo­lyik akörül, hogyan, mikép­pen gazdálkodjanak, mi le­gyen az irányadó: kövessék-e a mintaalapszabály alapvető irányelveit, vagy — ahogy •egyes tsz-einkben mondják — -a sajátos magyar viszonyoknak megfelelően alakítsák a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dást. Hegy világosan lássunk, elsősorban azt kell tisztázni, mit is jelent tsz-einknél az úgynevezett sajátos magyar gazdálkodási forma. Az eddi­gi gyakorlat azt igazolja, hogy ebben a formában vajmi kevés a nagyüzemi, de még kevesebb a szocialista jelleg. Az eger- farmosi Uj Barázda Tsz-ben például a sajátosság égisze alatt úgy viselik a mezőgazda- sági termelőszövetkezet címet, hogy az igásállatckat szétosz­tották a tagok között (a füg­getlenített vezetőket havi kész- pénzfizetésben részesítik) és igásállatokkal rendelkezők bér­munkát végeznek a saját szö­vetkezetükben, nem beszélve arról, hogy a háztáji földeket az előírást jóval meghaladva osztottak. Az egri Balázs Ig- nácz, a visontai Petőfi Tsz- ben és még a megye több tár­sasgazdaságában négy-öt hold földet is találni a tagok háza­lóján. A tsz-ek egyrészében igen kedvelt a szocialista gazdálkodással teljesen ellen­tétes részesművelés. Jelenleg tizennégy clyan termelőszö­vetkezet működik a megyében, amelyek negyven-ötven száza­lékos arányú részesedésre ad­ták ki földjüket megmunkálni a tagjaik részére., a megma­radó ötven-hatvan százalékból pedig a közös gazdasági kiadá­sokat és az alapok képzését fedezik. Jellemző ez főleg a visontai Petőfi Tsz-re, ahol az elnök havi 1200 forintot kap, a szeszfőzde vezető 3000 forint havi jövedelemben részesül. Ezekután nyilvánvaló, hogy a sajátos magyar gazdálkodási formának az ilyenirányú gya­korlása nem más, mint a tör­ténelem kerekének visszafor­gatása, vagyis a szocialista mezőgazdaság kibontakozásá­nak a gátlása. Most már csak az a kérdés, hogy is működ­jenek az önálló termelőszövet­kezetek, hogy érvényre jusson a magyaros sajátosság és ki­bontakozzék * szocialista jel­leg. Termelőszövetkezeteink dön­tő többsége az ellenforradalom sötét napjaiban is szilárdan helytállt. Több helyen, mint például a pélyi Tiszavirág Ter­melőszövetkezetben a tagok fegyverrel a kézben védték meg a közös vagyont, a fárad­ságos munkával szerzett érté­keket. Ez a példa is azt tük­rözi, hogy a termelőszövetke­zetek működését szabályozó irányelvek alapjában véve helyesek voltak és a minta­alapszabály előírásai reálisan szabták meg a nagyüzemi gaz­dálkodás formáit. Ezt vette alapul a forradalmi munkás- paraszt kormány is amikor egyértelműen és világosan megszabta a termelőszövetke­zetek működésének feltételeit, azzal, hogy az alapvető elve­ket a helyi viszonyoKnak meg­felelően módosíthassák. Mit is foglal magában a íoidművelés- ügyi miniszter 22/B 1957. szá­mú utasítása? Mindenekelőtt leszögezi, hogy a forradalmi munkás— paraszt kormány lehetőséget adott arra, hogy a termelőszö­vetkezetek —■ az érvényben lévő mintaalapszabály alapel­veit betartva — a helyi viszo­nyoknak megfelelően módosít­sák azt. Több termelőszövetke­zet azonban eltért a szövetke­zeti gazdálkodás szocialista alapelveitől, ami veszélyezteti a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek gazdasági megszi­lárdulását és a tagok szocialis­ta szellemben való nevelését. Ezért mezőgazdasági termelő- szövetkezet részére csak akkor adható ki működési engedély, ha a tagok földjüket, állatai­kat és egyéb termelceszközei­merik, szeretik, az itteni földet is jól bírja... De azt nem lehe­tett, de lehetett csumizt, amit a fene se ismert itt... Hogy lett volna kedve a munkához a fügedi népnek, ha nem azt termelhetett, amit ismert, ami hez értett. Nézze csak meg most. Van takarmány, van ke­nyérnek való, szaporodik a te­hénállomány... Azon töpren­günk, hogy Dunántúlról kelle­ne hozni jó tenyészállatokat a minőség feljavítására... Szóval van itt kedv, akarat, s meg­lesz az eredmény is... Csak ez az idő! Uj csemege a gyöngyösi pia­con, — az idei zöldpaprika. Nem olcsó, 3 Az eső közben elállt kinn, a két ember már vette is a talapját, s indult ki a határba, a földekre, amelyeket most annyira érdemes megdolgozni. (Gy. G.) forint darabja, de mégis nagy a keletje. Qmintaalapszabály szerint Az elmúlt hónapokban a bomlasztok, a hangadók uszí­tására megyénk termelőszö­vetkezeteinek egy részében is eltértek a mintaalapszabály szerinti gazdálkodástól. A sa­játos helyi viszonyokra hivat­kozva földjüket részesművedés- re adták ki, a jövedelmet nem a végzett munka arányában osztották, a közös állatállo­mányt a tagság háztáji gazda­ságaiban helyezték el. A ter­melőszövetkezetek többségében a földművelésügyi miniszter határozatának megjelenése óta már belátták, hogy az alapszabálytól való eltérés hátráltatja a szövetkezet egész­séges fejlődését és gátat vet a szocialista mezőgazdaság meg­teremtésének. Ezért visszatér­tek az alapszabály szerinti gazdálkodásra. Jelenleg kilenc­ven olyan mezőgazdasági ter­melőszövetkezetet tartanak nyílván a megyében, amelyek az alapszabályt tartják irány­adónak és azon csak kisebb módosításokat eszközölnek. A herédi Alkotmány termelőszö­vetkezetnél hónapokon át a tagoknál volt a közös állatál­lomány, a napokban a jószá­gokat ismét visszavitték a kö­zös istállóba és újra bevezet­ték a munkaegység alapján való részesedést. A gyöngyös- orcszi Február 24 tsz-ben, az ecsédi Uj barázda tsz-ben ugyancsak szakítottak a rövid életű helytelen gazdálkodási formával és a mezőgazdasági tsz-ek előírásai alapján gaz­dálkodnak. — Az egri Útfenntartó Vál­lalat feljelentést tett a rendőr­ségen, mert 1956. novemberé­ben 6400 forint értékű ingó­ságot loptak el az útépítkezé­sektől. I RÁDIÓ SZOMBAT, MÁJUS 25: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9: Iskolások mikrofonja. — 9.20: Énekóra. — 9.40: Tréfás dalok. — 10.10: Részletek: Kacsóh: János vitéz c. daljátékából. — 11: Ifjú­sági műsor. — 11.20: A Zenemű­vészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.10: Népi ze­ne. — 13: Mi van a könyvesbol­tokban? — 13.10: Művészleme­zek. — 14.20: A Gyermekrádió műsora. — 14.40: Jókedvű dalla­mok. — 15: Régi magyar dalok és áriák. — 15.25: Kórusaink életéből. — 15.45: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kér­dései. — 16.15: Zenés hétvége. Közben: 17: Derűs történetek. — 17.15: Zenés hétvége folytatása.- 18.10: Szív küldi. - 18.45: Riportműsor. — 19: Bing Cros­by, Maurice Chavalier, Honthy Hanna, Zsolnai Hédi énekel. — 20.27: Nézz a tükörbe — vidám műsor. — 22.15: Táncoljunk. — VASÁRNAP, MÁJUS 26: 8.10: Múzeum-kalauz. — 8.15: Magyar népdalok és táncok. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9: Uj Zenei Újság.. — 10: Vasárna­pi versek. — 10.10: Tánczene. — Í0.30: A Gyermekrádió műsora. — 11.10: Alexander Cfazman szerzői estje Moszkvából. — 12.15 A Belügyminisztérium népi zene­kara játszik. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13: Szív küldi. — 13.40: Beszélgetés Kardos Lajos egyetemi tanárral. — 14: Szim­fonikus zene. — 15.30: Hét nap a külpolitikában. — 15.45: Muzsi­káló városok. Varsó és Buda­pest. — 16.45: Gyurkovics Mária énekel. — 18: Tánczene. — 19: Közvetítés bajnoki labdarúgó két — a háztáji gazdaság ha­táráig — a szövetkezetbe be­viszik. A termelés minden ágában közös gazdálkodást folytatnak és a munkát a tagok közösen végzik. Elenged­hetetlen feltétel, hegy a mező­gazdasági tsz működését éves termelési terv alapján szervez­ze meg és terméseiket közösen értékesítsék. A közös jövedel­met a végzett munka alapján munkaegység arányában osz- szák el. A közös gazdaság fel­virágoztatása érdekében fel nem osztható szövetkezeti ala­pot kell létesíteni, a szociális és kulturális alapból pedig a betegek és a munkaképtelenné vált öregek ellátásáról kell gondoskodni. Fontos feltétel még a könyvelés rendszeres vezetése, a tagok szocialista szellemben való nevelése és nem utolsó sorban a szövetke­zet megóvása a kulákoktól és egyéb osztályidegen elemek­től. A felsorolt irányelvek alap­ján tehát megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezetek működését továbbra is a gya­korlatban jól bevált minta- alapszabály határozza meg a termelőszövetkezetek által he­lyileg megállapított kisebb módosításokkal. Hogy a szocia­lista demokrácia egészséges fejlődését, a közös gazdaságok gyarapodását mennyire segíti elő a kormány intézkedése, azt legjobban a termelőszövetke­zetek működésének példája bizonyítja. A poroszlói Hala­dás, a pélyi Tiszavirág, a horti Petőfi Termelőszövetkezetek tagsága — főleg a szövetkezet kommunistáinak jóvoltából — minden nagyobb gazdasági és szervezeti kár nélkül vészel­ték át az ellenforradalom nap­jait. A tagság egy jottányit sem tért el a szocialista gaz­dálkodástól. A közös egyetér­tés azt eredményezte, hogy a három tsz erőteljesen, maga­biztosan fejlődik. Uj gépeket, gazdasági eszközöket vásárol­tak, növelik az állatállományt és jelentősen gyarapszik a taglétszám is. A megye mező- gazdasági tsz-eiben az októ­beri események óta már több mint kétszáz olyan tag is be­lépett, akik sohasem voltak még szövetkezetben, de a he­lyes irány rábírta őket. összegezve tehát megállapít­hatjuk, hogy a mezőgazdasá­gi termelés fokozásához, a szo­cialista mezőgazdaság mielőb­bi megteremtéséhez elenged­hetetlen feltétel a falu szocia­lista átalakítása egyik leg­erősebb pillére a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek helyes fejlődése, gazdálkodása. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mány helyesen szabta meg a felemelkedéshez vezető utat és most a falun, a dolgozó pa­rasztokon a sor, hogy érvény­re juttassák azokat és a leni­ni elvek alapján dolgozzanak a szocialista mezőgazdaságért. endrész s Andor MŰSOR mékőzésekről. — 20.10: Köznapi dolgokról. — 20.15: Közvetítés a Magyar Néphadsereg Színházá­ból. Esperanza. Dráma három felvonásban. — 22.10: A vasár­nap sportja. Totó. — 23.30: Ka­marazene. HÉTFŐ, MÁJUS 27: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9: A verseny. Ifjúsági műsor. — 9.20: Filmzene. — 9.40: Zongora­szólók. — 10.10: Az óvodások műsora. — 10.30: Szívesen hall­gattuk. — 12.10: Népi zene. — 13: Lányok, asszonyok. — 13.10: Heti zenés kalendárium. — 14.20: Hétfőtől—hétfőig. Mit hallunk az Ifjúsági Rádióban. — 14.30: Is­kolások mikrofonja. — 14.50: A Gyermekrádió műsora. — 15.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15.40: Operettrészletek. — 16.10: Kamarazene. — 16.40: Részletek Illés Béla: Ég a Tisza c. regé­nyéből. — 17: Kórusok. — 17.45: Ifjúsági őrjárat. — 17.45: Tánc­zene. — 18.10: A Gyermekrádió műsora. — 18.20: Könnyűzenei apróhirdetés. — 18.45: A móri ezerjó. — 19: Részletek Kemény —Erdődi: Komáromi farsang -és Kemény: Hatvani diákjai című daljátékából. — 20: Prágai tavasz. A Filharmonikusok hangversenye.- 22.20: Tánczene. - 23.20: Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dáni­el és Fazekas Mihály megzenésí­tett műveiből. — 0.20: Magyar nóták. KEDD, MÁJUS 28: 8.10: Osztrák, román és viet­námi népdalok. — 8.40: Indulók és dalok. — 9: Iskolások mikro­fonja. — 9.20: Hangverseny gyermekeknek. — 10.10: Lányok, asszonyok... — 10.20: Zenekari hangverseny. — 11: Harmatos rózsa. Móricz Zsigmond regénye folytatásokban. I. rész. — 11.20: Ajándékműsor a háziasszonyok­nak és nagymamáknak. — 12.10: Könnyűzene délidőben. — 13: Gereblyés László verseiből. — 13.10: Operarészletek. — 14: Színes népi muzsika. — 14.40: Az élővilág csodái. — A Gyer­mekrádió műsora. — 15: Fiatalok sakkiskolája. — 15.10: Könnyű­zene Moszkvából. — 16.10: A Gyermekrádió műsora. — 16.50: Egy népdalgyűjtő útmaplójából. — 17.15: Beszélgetés népi ülnö­kökkel. — 17.30: Szív küldi. — 18.10: A lipcsei Rádió tánczene­kara játszik. — 18.45: Oldalkocsi és motorkerékpár. — 19: Verbun­kosok és magyar nóták. — 19.25: Csak röviden. — 20.27: írjunk együtt. Budapesti Lányok. A Rá­dió folytatásos regénye. — 20.47: Hanglemezek. — 21.45: Tudomá­nyos híradó. — 22.15: Babits- est. — 22.15: Magyar nóták. — 23.40: Zenekari hangverseny. Hatóan uáros anyahönyvőbal Születtek: Oravecz Erzsébet, Czank Zoltán, Rozmaring Károly, Kerek László, Smid László, Seí- ley Károly, Horváth Piroska, Varga József. Házasságot kötöttek: Kovács István és Kiss Erzsébet, Somogyi István és Búzás Mária, őasfalusi Miklós és Györkis Erzsébet, Babiák Sándor és Gyökér Irma, Nagy Nándor és Fischer Julian­na, Szabó Ernő és Usztöke Ilona. NAGYFŰ GEDI JELENTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents