Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

1937. május 1. szerda 0 J ÜTŐN 7 Éljenek a kapitalista országok testvéri kommunista pártjai, népeik szabadságáért és függetlenségéért vívott hare zászlóvivői! Több mint öt éve, hogy a sajtó és folyóiratok terjeszté­sét és kézbesítését a postahiva­talok, illetve a postás kézbesí­tők végzik. Elöljáróban el kell mondani, hogy jó munkájuk nyomán az elmúlt év szeptem­beréig több ezer olvasót sze­reztek, tehát eredményes, jó munkát végeztek. Kivétel az a néhány hivatal, ahol nem pos- , tai feladatnak tekintették az I olvasótábor növelését, s a pon­tos, időbeni kézbesítést. Amikor ezt írjuk, már más a helyzet. Tény az, hogy meg­változott a postás kézbesítők és hirlapfelelősök viszonya a sajtómunkához. Persze ez sem általánosítható, mert vannak hivatalok, ahol nemcsak gaz­dasági feladatnak látják a saj­tóterjesztést, hanem politikai munkának, ahol tudják, hogy a dolgozók a lapból értesülnek tájékozódnák mind a bel-, — mind a külpolitikai esemé­nyekről, s várják, szívesen ol­vassák a megjelenő lapokat. De azt is tudják a kézbesítők, hogy az olvasók számának nö­velése s a pontos, időbeni kéz­besítés csak rajtuk múlik. — Hogy ez mennyire így van, ezt igazolják azok a községek eredményei és jó munkái, ahol már elérték a múlt évi szep­temberi előfizetői példányszá- rnot, vagy legalább is megkö­zelítették. Ezek közé a hivata­lok közé tartozik Gyöngyös- oroszi, Kál, Egercsehibánya, Mátraderecske, Mezőtárkány, Noszvaj, stb. S ezek az eddig végzett munkájukért dicséretet érdemelnek. Sajnos, nem így van ez a megye nagyobb szá­mú hivatalainál. Igen alacsony az előfizetők száma. De néz­zük meg, mi az oka, hiszen azok a emberek, akik az el­lenforradalom előtt újságot ol­vastak akár városokban, akár vidéken, ma is szívesen olvas­nák, illetve olvasnák az ál­taluk megkedvelt lapokat. — Hegy ez mennyire így van, a hozzánk beküldött levelek bi­zonyítják, melynek szövege így szól: Kérem a szerkesztőség veze­tőségét, volnának olyan szíve­sek alkalmat adni, hogy szere­tett újságomat olvashatnám. Az előfizetési díjat befizettem és visszafizették. Ha másképp Néhány megjegyzés a posta hírlapterjesztéséről nem, befizetem Egerben, csak hogy újsághoz jutnék, szíves válaszukat várom: M. István, Maklártálya. íme, egy másik levél, amely így hangzik: A Szabad Földnek régi elő­fizetője és olvasója voltam. Je­lenleg is szeretném, ha elol­vashatnám. A kézbesítőt már kértem, hogy az előfizetők kö­zé vegyen fel, azonban valószí­nű, öt percnyi többlet út miatt nem hajlandó ezt megtenni. Mivel ragaszkodom lapom ol­vasásához. kérem a szerkesz­tőséget, szíveskedjék névreszó- lóan megküldeni címemre, — egyben a Kincses Kalendárium tzévi számát is küldjék meg. Bízva, hogy kérésemet teljesí­teni fogják, szívességüket na­gyon köszönöm. M. János, Sírok. De vegyünk talán egy kirívó példát. Gyöngyöshalászon a postahivatal vezető és a kéz­besítő azt a választ adta ne­künk, hogy a dolgozók hem szeretik a lápot, nem rendelik meg. Hogy ez mennyire nem felel meg a valóságnak, azt az bizonyítja, hogy ugyanebben a községben 100-nál több dolgo­zó rendelte meg valamelyik kedvenc újságját. Itt hanyag­sággal, nemtörődömséggel ta­lálkoztunk a hivatal részéről. Nem keresik fel a volt előfize­tőket és nem indítják meg az előfizetéseket. Dormándon fel­kerestünk néhány volt előfize­tőt, pl. A. Józsefet, aki elmon­dotta, hogy ő már szólt a kéz­besítőnek, aki azt a választ ad­ta, hogy még nem lehet elő­fizetni. Hasonló a helyzet a többi volt előfizetők látogatá­sánál is. Le kell szögeznünk azt, hogy az olvasók növelése, volt előfizetők felkeresése, ugyancsak a kézbesítés a pos­tás kézbesítők feladata. Ön­nön maguknak is ellenségei azok a postai kézbesítők, akik e feladat megoldásával szem­ben passzívan viselkednek, — mert hisz saját magukat és családjukat is megkárosítják. Kevesebb hírlapkézbesítés, ke­vesebb kereset. Igen rossz Félév távlatából Hat hónap telt el az októberi események óta. Gondok­kal, kétségekkel, vívódásokkal, s nehéz munkával teli hó­napok voltak ezek. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a’munkáshatalom ellenségei mindent elkövettek, hogy gátolják a rend helyreállítását, hogy zavarják a termelést és hogy minél lassabban csillapodjanak le a felkorbácsolt kedélyek. Rémhírekkel, fenyegetésekkel nyugtalanították a Hangulatot, s a novemberi napokban még nem is eredmény­telenül. Félév telt el azóta. Most már szilárdan áll a munkás­hatalom. Az emberek egyre világosabban látják az októberi események igazi célját, s ezért mind jobban és jobban bíz­nak a munkáshatalomban. Nehéz volt ez a félesztendő mindannyiunknak, párttagoknak és pártonkívülieknek egy­aránt. Hány féle nézet, s hány féle baráti, vagy ellenséges tfélemény keringett az elmúlt hónapokban? S hány igaznak vélt barátban kellett csalódnunk, s mennyien keresik még ma is a helyüket, amelyeket elhagytak a nehéz napokban. A harc még most is folyik. De a lelkek és a felkavart !n- <dulatok kezdenek már megnyugodni. Ma már másként lát­juk a félév előtti eseményeket. Nézzük meg hát, hogyan. Hallgassuk meg, mit mond. hogyan vélekedik az októberi >eseményekről egy munkás, egy paraszt, egy értelmiségi, egy diák és egy családanya. NAGY ISTVÁN, AZ EGRI AUTÓFORGÁCSOLÖGYÁR LAKATOSA: munkát végeznek és elhanya­golják az előfizetők felkeresé­sét Hatvanban, Gyöngyösön, Egerben, de ugyanúgy a többi között a. községekben is. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy a postán belül igen sok meg­oldatlan probléma van, ame­lyek megoldásra várnak, és en­nek tisztázása, orvoslása első­sorban a posta felsőbb szervei­nek, de nem utolsósorban a szakszervezeteknek a feladata. Véleményünk szerint az is ki­váltotta a kézbesítők köréből a passzivitást, hogy leszavaztat­ták a kézbesítőket, hogy akar­nak-e hírlapot kézbesíteni, vagy nem akarnak. Tudomá­sunk szerint ilyen rendelkezés is megjelent a posta felsőbb szervétől. Egy ilyen szavazás érdekes lenne akkor, ha úgy szavaztatnák a posta kézbesí­tőit, hogy akarnak-e egyálta­lán levelet kézbesíteni. Igen jó volna, hogyha a szakszerve­zet és a postai felsőbb veze­tés tisztázná azt a tényt, hogy a hírlap a postának egyik üz­letága, tehát a kézbesítők vele való foglalkozása kötelesség, melyről tájékoztassa megfele­lően megyénk valamennyi pos­tás dolgozóját. A postás kézbesítők megáll- ták a helyüket becsületes, jó munkát végeztek, akár hírlap-, akár egyéb postai feladatok el­végzésénél. Ugyanezt várjuk tőlük most is. Ne sajnálják azt a kevés fáradságot, ami a régi előfizetők felkeresésével jár, ezzel tartoznak saját be­csületüknek, családjuknak és népi államunknak. TÖTH JÓZSEF Kiadóhivatal vezető KERESZTRETIVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 a « a 10 m 11 m 12 L3 14 a H 15 16 17 n m 18 i, | ■ 20 a 21 22 j 23 m 24 25 m 26 1 I í Akárhogy nézzük, ellenfor­radalom volt az. Láttuk azt mi már azokban a napokban Is. Itt az üzemben is a legvé­resebb szájú emberek, s a leg­rosszabb munkások voltak a hangadók, ök követelték a darabbér eltörlését, a párt fel­oszlatását, s ők kiabáltak leg­hangosabban a sztrájk mellett is. Az egyik esztergályos pél­dául akinek az apja polgár- mester volt, már az ellenfor­radalom másnapján pobj ódá­val járt Miskolcra utasításo­kért. Az üzem munkástaná­csának elnöke és a megyei munkástanács titkára pedig egy régi jegyző volt. Ezek az emberek természetesen a munkáshatalom ellen voltak, de azért mégis a munkások nevében szónokoltak. Sok hiba volt a múltban, az igaz. Ezt én is látom és látják a többi munkások is. De azt is tudjuk, hogy a hibák kijavítá­sának nem ez volt az útja. Igaz, hogy sok funkcionárius elfelejtette, honnan indult el és ez nagyon hibát okozott. De mi lett volna, ha novem­ber 3-i állapot marad? Meg­változott volna az államren­dünk, mert egy biztos, hogy a régi rendszer hívei akartak itt tanyát ütni, tehát az ő vi­láguk jött volna vissza. Ettől mentette meg az országot a szovjet hadsereg, mert ehhez bizony mi gyengék voltunk. TÓTH JÁNOS, EGRI DOLGOZÓ PARASZT: VÍZSZINTES: 1. Spanyolország egyik tartomá­nya. 8. Német női név. 9. Szemé­lyes névmás. II. Régi magyar név. 12. AT. 13. Vissza: harag la­tinul. 15. Szláv helyeslés. 16. A budapesti lóversenypálya színhe­lye régi nevén. 17. Kelet németül. 18. Kuo mo... 19. NM. 20. így la­tinul. 21. Tag mássalhangzói. 22. Jog latinul, régi latinsággal írva. 24. ...föld — keletázsiai tarto­mány. 25. A tokaji bor „mellék­neve“. 26. Tengeri halfajta, de a déldunai halászok is foghatják. mert októberben volt a legna­gyobb dologidő. A falusi ro­konság azonban elmondja, hogy november első napjaiban már visszament a jegyző és már jöttek a hírek a volt föld- birtokosokról is. Akik 1945- ben földet kaptak, azok nem igen voltak biztonságban, mert már kezdték beszélni, hogy azt majd vissza kell adni. Én is három holdat, hát egyköny- nyen nem adnám vissza. Pedig FÜGGŐLEGES: 1. A skizofrénia mozgászavar­ral járó megbetegedési formájá­nak tudományos neve. 2. Szemé­lyes névmás. 3. Menyasszony. 4. Az operett szövegkönyv közis­mert neve. 5. Mindennek van. 6. Nátrium vegyjele. 7. Irodalmi gyűjtemény. 10. A felvilágosodás egyik vezéralakja volt ez a rotter­dami férfiú. 12. Idegen férfinév. 14. Helyhatározó. 15. Kártya figura. 23. Kettős betű. 24. Szemé­lyes névmás. papi birtok volt és arra is rá­került volna a sor. Igaz, hogy eltörölték a begyűjtést és már nem zaklatnak bennünket úgy, mint régen. Dehát ez talán ment volna ilyen véres harcok nélkül is. Én mindig dolgoz­tam már kisgyerek koromtól és dolgozok ezután is, amíg bírok. Dehát mégis csak szí vesebben dolgozok a magam földjén, mint a másokén. DCtT Qt ÉMETORSZÁG íiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiif DR. FÜLÖP BÉLA, AZ EGRI MEGYEI KÓRHÁZ OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOSA A párt és államvezetés meg­újhodását láttuk az októberi események első napjaiban. A XX. kongresszus után sokat beszéltünk a hibákról. Sok probléma várt megoldásra a törvényesség, a szabad kriti­kai szellem, s a nemzeti érzés területén is — hegy csak eze­ket a legfonotcsabbakat említ­sem. Ma már világosan látom, hogy az októberi események túlcsaptak az akkori elképze­léseinken. Az októberi és a novemberi napokban még nem láttuk elég tisztán az esemé­nyeket. De ma már látjuk, hogy kezdettől fogva folyt a harc a párt ellen is, tehát el­lenforradalom volt. Az ellenforradalom az egész­ségügyre is hátrányos lett vol­na. Az akkori újságok már ar­ról írtak, hogy meg kell refor­málni az egészségügyet. Meg­akarták az egészségügy egysé­gét bontani, külön orvos-szak­szervezetét akartak létrehoz­ni, s ez bizony nem lett volna hasznos dolog. Komoly erköl­csi és anyagi kárt jelentett az országnak az ellenforradalom. | Visszavetette a megyében is a kórház fejlesztési tervek vaió- raváltását. S a különböző egészségügyi intézmények léte­sítését is. Komoly következ­ményei vannak tudományos szempontból is. Október előtt volt lehetőség külföldi utazá sokra — én is jártam az el­múlt évben Bukarestben, ahol nagyon sok tapasztalatot sze­reztem — ma bizony nagyon kevés erre a lehetőség. Sokkal kevesebb külföldi újságot, szaklapot kapunk, mint októ­ber előtt Erősen csökkent a szakmai kapcsolat is, nemcsak a nyugati országokkal, hanem a keletiekkel is. Nem jönnek és nem mennek a különböző küldöttségek, pedig erre az orvosoknak is nagy szükségük van. Mi egészségügyi dolgozók büszkék vagyunk arra, hogy nálunk állandóan folyt a munka, s az idő. megcáfolta azokat a híreszteléseket, ame­lyeket az egészségügyi dolgo­zókról terjesztettek. Mi dol­goztunk, ápoltuk a betegeket, hiszen ez a hivatásunk. Űi NAGY BÉLA, FŐISKOLAI HALLGATÓ: Én nem nagyon értek a po­litikához. De azért olvasok új­ságot és hallgatom a rádiót. Mi nem nagyon értünk rá a forradalommal, vagy az ellen­forradalommal foglalkozni, Nem könnyű beszélni ezek­ről a napokról még egy félév távlatából sem. Pedig az utób­bi két hónap alatt sok szó volt erről a főiskolán is. Sze­rintem a MEFESZ éső lépései igazságosak voltak. Az egye­temi rendszer megreformálá­sa és több követelés helyes volt. Később azonban belevit­ték a fiatalokat egy felesleges vérontásba Ez már bizony el­lenforradalom volt. Mégpedig külföldi beavatkozással. A Német Demokratikus Köztársaság fl 100.000 típusvarrógép A wittenbergi Varrógép­gyárban október óta most hagyta el a 100.000-ik varró­gép az üzemet. Nemcsak a német háziasszonyok, hanem a külföldiek előtt is igeru nép­szerűek ezek a gépek. A var­rógépek a legülönbözőbb ki­vitelben készülnek, süllyeszt­hetek, vagy pl. kézi, illetve elektromos meghajtású bő­röndvarrógépek. Mindegyik ki­vitelben igen használhatók á háztartásban és a kisiparban is. Újítás a munka megkönnyítésére A magdeburgi Ernst Thael- mann nehézipari gépgyárban új öntési módszerrel kísérle­teznek. Az új eljárás nemcsak minőség javulást, anyag, idő, és energia megtakarítást je­lent, hanem sokban megköny- nyíti a vasöntöde dolgozóinak nehéz munkáját. j iskola a weimari kerületben A weimari kerület isserodai új iskolájában 225 iskolás- gyermek kezdte meg a tanu­lást. Az új iskola építésére, mely 8 világos, kényelmes tan­teremmel, fizikai, kémiai, bio­lógiai teremmel, úttörőszo­bával, tanárival, ruhatárral és orvosi szobával rendelkezik, 864 ezer márkát fordítottak. A pedagógusok, tanulók és a lakosok 4500 munkaórát dol­goztak társadalmi munkában az iskola építkezésen. parlamentnél és a rádiónál például percek alatt lett fegy­ver. Ez központi irányítás nél­kül nem sikerülhetett volna. Ellenforradalom volt ez, amely a rendszer ellen és a párt el­len irányúit. Valóságos hajszát indítottak az ÁVH-sok ellen. Én nem ismertem az ÁVH szerepét, de azt meg kell mon­danom, hogy nagyon sok rosz- szat hallottunk róla ezekben a napokban. Érdekes arra is visszaemlékezni, hogy a jel­szavak milyen egységesek vol­tak Budapesten is és a vidéki városokban is. És mindenütt megvoltak a fokezatpk. Eger­ben is először csendes felvo­nulás volt, később jött a Kos­suth nóta, majd egy pár hang­adó és máris hangzott a „mars. ki ruszki” jelszó. Itt is voltak vezetők, akik irányítót­Német Szövetségi Höztársaság 900 lank, a háborúhoz A bonni NATO hadsereg páncélos hadosztályainak fel­szereléséhez 900 „M 48-as” tipusu amerikai tankot ren­deltek. A külföldi megrende­léseken kívül a bonni hadügy­minisztérium német cégeknek is adott megbízatást olyan tankok építésére, melyek meg­felelnek az európai viszo­nyoknak. Ezek a tankok mint­egy 25—30 tonna súlyúak lesznek, igen mozgékonyak és gyorsak. 10 százalékkal nőtt az üzemi balesetek száma Bajorországban 10 százalék­kal nőtt az üzemi balesetek száma, az 1955 évihez viszo­nyítva. Stain bajor munkaügyi miniszter közölte, hogy ez­alatt az időszak alatt a bal­esetek száma 331.967-re emel­kedett, részint a nehéz mun­kaviszonyok és a védőberen­dezések hiánya miatt. Kevés az iskolai férőhely Ausburg város Nochzoll- Nord negyedében 550 gyermek befogadására alkalmas elemi iskolát építettek, ma azonban több, mint 1000 gyermeket ok­tatnak ebben az épületben. Az eredetileg nem oktatási célokat szolgáló helységeket is igénybe kellett venni, azon­ban még így sem jutott min­den gyermeknek hely. Minden 40 diákra 16 négyzetméternyi terület esik, a tanulók egy ré­sze így állni kénytelen, vagy leül a földre. éWVWNÓA I ták az ellenforradalmat. A fő­iskolások például nem akartak kivonulni , de a hangadók kö­vetelték és így a hallgatók 70 százaléka kivonult az utcára. Most sokan az egész főiskolát hibáztatják, pedig a főiskolai hallgatók nagy része nem volt ellenforradalmár. Az igaz, hogy voltak fegyvereink, de azért arra is kell gondolni, hogy mi lett volna, ha ezek a fegyverek itt is — mint sok helyen — a csőcselék kezébe kerültek volna. Az októberi eseményeket visszacsinálni nem lehet, de már ismét kezdünk helyes úton járni. A párt kezdi meg­nyerni a tömegeket, ehhez azonban sokat segít az is, hogy a kormány fokozatosan beváltja ígéreteit. ÖZV. MARTINECZ ERNÖNÉ, GYÖNGYÖS: Én bizony 70 éves vagyok, én nem értek a politikához. Forradalom volt-e, vagy el­lenforradalom, ehhez én már öreg vagyok. Én csak azt tu­dom, hogy két unokát nevel­tem fel egyedül. Iskoláztat­tam, taníttattam őket — mert a szüleik korán elhaltak. És most az egyik unokámat meg­ölték. Hát kinek ártott az én unokám? 22 éves, sorkatona volt, Orosházán szolgált. Zöld- parolinos, tányérsapkás határ­vadász volt. Januárban már leszerelt volna és most már nincs többé. Október 20-án még itthon volt szabadságon, aztán elment és már csak az értesítés jött, hogy Budapes­ten október 28-án megölték. Hát mire volt jó ez az egész? Talán sohasem ismerték egy­mást azok, akik egymás ellen harcoltak. Hiszen az én uno­kám nem bántott senkit. Szép temetést rendeztek, minket is felvittek Budapestre, de hiá­ba. Az unokámat már nem ad­hatják vissza. Lassan, vontatottan folynak ezek a beszélgetések. Úgy látszik, hat hónap nem nagy idő ilyen nagy eseménynél. Tel­jesen ellentétes vélemények nincsenek Mindenki igyekszik a maga szemszögéből nézni az eseményeket, de azért sok még a tisztázatlan kérdés, vannak még kételyek, még akkor is, ha erről keveset, vagy egyáltalán nem beszélnek az em­berek. Nehezen mondják még ezeket a problémákat az új­ságíró tolla alá. De az idő, a tények, s az eredmények, majd igazolni fogják, kell, hogy igazolják azokat, akik bátran ki­állnak a szocializmus ügyéért és napról, napra egyre többen lesznek, akik — ma még talán az októberi események hatása alatt félve, bátortalanul — de egyre erőteljesebben építik, erősítik az országot, egyre világosabban látják, hogy mi is történt tulajdonképpen 1956 októberében. MÄRKUSZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents