Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-22 / 40. szám
( 1957. május 22. szerda C J Ü X O N JOGOS KÉRÉS... Az ellenforradalmat követő időben hányán és hányán várták rettegve a megtorlást, a proletárdiktatúra kemény ítéleteit. Vártak kivégző osztagokat, vártak „ÁVH-s különítményeket”, melyek ítélkezés nélkül tették volna el láb alól azokat, kik októberben, novemberben kezet mertek emel- x\i a Népköztársaságra. S lett volna rá lehetőség, hogy fogat fogért alapon — úgy mint az ellenforradalom véres napjaiban a kommunistákkal tették, — most az ellenforradalmárok halálra kínzott testei lógnának az útmenti fákon. Ki szólhatott volna ellene. Azaz, hogy mégis. Mégis szóltak, mégpedig azok, akiknek lehetőségük lett volna a kivégző osztagok létrehozására — a kommunisták emelték fel szavukat a törvénytelenség, a személyi bosz- szú ellen. Igazságos büntetést követeltek az ellenforradalmárokra, a Népköztársaság törvényei szerint. Nagy humanitással, az igazság és a tények figyelemmel kérték a bűnösök felelősségrevonását. A bíróság kezére adták az ellenforradalmi bűncselekmények elkövetőit, bíróság elé kerültek és védőkkel, nyilvános tárgyalásokon, a bebizonyított bűncselekmények arányában ítélkeztek felettük. Sőt... igen sok aránytalanul kis büntetést szabtak ki rájuk. S erről kell bővebben szólni, erről az álhumanitásról, a szerecsenmcsda- tásról, mely még mindig tapasztalható a bíróságok munkájában. Tapasztalható, hogy egyesek mentik az ellenforradalmárokat, akik október végén — emlékezzenek csak vissza — a „hóhérbírák” felelősségrevonását követelték, mert annakidején el merték ítélni a fegyverrejtegető kulákokat, vagy az állam ellen izgató egyéneket. A „hóhérbírák” most érthetetlen módon enyhe büntetéseket szabnak ki egyes esetekben azokra, akik októberben az •életükre pályáztak. Azokra, akik nemcsak a bírák életét, de a haladó gondolkodású emberekét is veszélyeztették, akik a Népköztársaságra emeltek kezet. És panasz panaszt ér nemcsak megyei, de országos viszonylatban is, hogy túlságosan elnézőek a bírák, enyhébb 'büntetéseket alkalmaznak az ellenforradalmi bűncselekményeknél. Ez komoly vád, kemény vád. Nem lehet látatlanban igazat adni nekik, de el sem lehet utasítani. Az egyik fél véleményét, a proletárdiktatúra erejét védelmezők és féltők véleményét már ismertettük. Most a másik érdekelt félé a szó. Mert meg kell adni, nincsenek könnyű helyzetben a bírák sem. A politikai természetű, a 'Népköztársaság elleni bűncselekmények azelőtt zárt tárgyaláson folytak nem eléggé ismert jogterületen könnyebben előfordulnak a botlások. Az viszont megint más kérdés, — hogy a bíróságok sokszor azután is botlanak, miután felhívták figyelmüket a lábuk előtt heverő kőre. Azt azonban el kell fogadni, hegy nemcsak a bírák okolhatók az enyhe ítéletekért. A bírák mellett ott vannak a népi ülnökök, akik teljes joggal, a bíróéval egyenlő joggal döntenek az ítélet- hozatalnál. Nekik kellene képviselni a népet — ahogy nevükben is benne van — a proletárgondclkodást, nekik kellene képviselni a nép, a hazáját fenyegető, romboló bűnösökkel szemben érzett gyűlöletét. Nekik kellene... De mintha belefásultak volna, éveken át betöltött tiszségükbe. Egy J részük, mint Kádár Lajos Máv ’ fűtőházi dolgozó is, becsülettel látja el feladatát, felelősséggel dönt a vádlottak sorsáról, de sajnos nem mondható el mindegyikükre. Nem mondható, mert olyan ülnök is van, akinek a testvére ellenforradalmi cselekményért ül börtönben. Hogy tudna ez az ülnök részrehajlás nélkül ítélkezni? Sehogy, mert hiába liberális a bíró, ha a népi ülnök kemény büntetést kér az ellen- forradalmi cselekmények elkövetőire, a bírónak a népi ülnökök által kért súlyosabb büntetést kell kiszabnia. Mikor a bíróságokra ilyen fontos feladatokat bíztak, senki sem gondolt arra, hogy a nép véleményét képviselő ülnökök megalkuvó, bólintó já- nosait kicserélje olyan igazságszerető, kommunista, vagy pártonkívüli dolgozó emberekkel, akikben ég a gyűlölet a hazát vérbe és tűzbe borító ellenforradalmárok iránt, s józan fővel tudnak ítélkezni az izgatok, lincselők felett. Ez sajnos nem történt meg, s egyik oka annak, hogy igen sok enyhe ítélet futott ki a kezdeti időkben, hogy még mindig panaszkodnak a bíróságok munkájára. A népi ülnökök megválasztásakor reméljük most már körültekintőbbek lesznek és olyan ülnököket választanak, akik — ha ilyen elő is fordulna — lehetetlenné teszik, hogy a bírók aránytalanul enyhe büntetést szabjanak ki az ellenforradalmi bűnügyekben. Hozzájárult az is a bíróságok munkájában tapasztalható megtorpanásokhoz, hogy a perekkel túlterhelt legfelsőbb bíróság nem tudott kellő irány- mutatást adni. Még egyetlen tárgyalási anyagot sem küldtek vissza, így viszont nehéz lemérni, vajon helyesek voltak-e az ítéletek. A hibák kijavítására való törekvés azt is magával hozta, hogy nagyobb szerepet kapott a bírói függetlenség, melyet annyit követeltek az utóbbi években. Most nyugodt lelkiismerettel elmondhatják a bírók, hogy sem a pártbizottságtól, sem egyéb szervektől nem jönnek „ukázok”, hegy ennek, vagy annak az ügyében enyhe, vagy súlyos ítéletet hozzanak. Most egyedül a bíró lelkiismerete dönt az ítélethozatalnál. S ez a jövőben is így lesz. A bírói függetlenség azonban nem lehet eszköz arra, hogy igazságtalanul alacsony, vagy aránytalnul súlycs ítéletet hozzanak, de főleg arra nem lehet eszköz, hogy vele az ellenforradalmárokat enyhébb büntetésbn részesítsék. Mert van ugyan bírói függetlenség, de mitől lehet független a bíró9 Figget'en 'ehet egy-egy személy, vagy társa dalmi szerv befolyásától, de nem lehet független az államrendtől, az uralkodó osztálytól, melyet képviselnie kell az ítélethozatalnál. Van már valami biztató a bíróságok munkájában. Ezt azzal lehet érzékelni, hogy egyre kevesebb ügyet fellebbez meg az ügyészség, és egyre többet fellebbeznek a védők, és a vádlottak, mivel „súlyosnak találják” a rájuk kiszabott büntetéseket. Biztató is is, hogy a bíróság nem veszi egy kalap alá a tudatosan támadó osztályellenséget, a megtévesztett emberek kel, akik ha hibáztak is, még sem tekinthetők ellenségnek. Az ilyen esetekben hozott enyhébb ítéletekért nem lelhet elmarasztalni a bíróságot. A javulás tagadhatatlan, de korántsem teljes. Az ügyészi fellebbezések, a munkások igazságérzete azt követeli, osz- tályharcosabb, igazságosabb bíráskodásnak kell felváltani az ellenforradalmárokat mentegető lanyha bíráskodást. (bátori) Mi lett a racionalizált mezőgazdasági szakemberekkel? II. rész. Lapurjk április 27-i számában megyei viszonylatban vizsgáltuk a létszámcsökkentés során elbocsájtott mezőgazdasági szakemberek helyzetét, sorsuk alakulását. A megyei tanácstól, a gépállomások megyei igazgatóságától kapott információk alapján azt lehetett megállapítani, hogy megyei viszonylatban nincs különösebb baj a szakemberek elhelyezkedésével, hogy nagy részük megtalálta a szakmába vágó foglalkozást. De vajon így van-e ez a valóságban is? Ezért kerestük fel a füzesabonyi gépállomás vezetőit, a járási tanács mezőgazdasági osztályát, néhány községi tanácsot, ahol a megyei helyzettől eltérően, igen tanulságos dolgokat tudtunk meg az elbocsájtott mezőgazdasági szakemberekről. Első utunk a volt munkaadóhoz, a füzesabonyi gépállomáshoz vezetett. A néptelen, kihalt gépállomáson, ahol csak az út javítók, s egy-két szerelő próbálja elűzni a nagy csendet, az irodák mélyén egy érdekes falitábla hívta fel magára a figyelmet. Fehéren virí-1 tottak rajta a névcédulák helyei. Az elbocsájtott mezőgazdászok, agronómusok nevei voltak oda betűzve néhány hónapja, s a létszámcsökkentés után alig egy-kettő tarkítja csak a tábla egyhangúságát. Tizenegy mezőgazdasági szakembert érintett ezen a gépállomáson a létszámcsökkentés. Tizenegyen indúltak nagy keserűséggel haza, hogy lemondjanak hivatásukról, a reményről is, hogy valaha a szakmában dolgozhatnak. A sosrs, illetve az érvényben lévő rendelkezések csak két embernek kegyelmeztek. Dobó József és Palásti Szilveszter agronómusok voltak e szerencsések, akik brigádveze- tőkérat a gépállomáson maradhattak. Kettő a tizenegyből. S a többiek? — Nehéz lenne megmondani, mi lett velük. Legfeljebb a címüket tudjuk átadni — ajánlották a gépállomáson. — Néhányról tudunk azért mondták kis gondolkodás után, s rakjuk össze mozzai- ként az emlékezés kockáit, melyekből lassan kialakul az Sport sorokban TEKE: Egri Vasas Elektromos — Szerencsi Kinizsi 8:4. A kitűnő együttes tovább folytatja jó szereplését a bajnokságban. Győztesek: Török István 416 fa, Losonczi Albert 416 fa, Horváth József 406 fa és Török Kálmán 402 fa. LABDARÚGÁS: J Megvonják a segédoktatói minősítést azoktól az edzőktől, akik 1956-ban edzőképző tan folyamot lettek volna kötelesek végezni és e kötelezettségüknek nem tettek eleget. Határozatot hozott a kormánybizottság arra is, hogy olyanoknak, akik nem végeztek edző- képző tanfolyamot, még ideiglenes jelleggel sem szabad a jövőben edzői minősítést, illete igazolványt kiadni. Azokkal az edzőkkel pedig, akiknek minősítésük nincs — az egyesületeknek tilos szerződést kötni. átalakították a síkfőkúti turistaházat A valóban romantikusan bájos, vadregényes síkfőkúti vö'gyben meglepetések várják a kirándulókat, nyaralókat. A túristaház, amely lehetett ugyan már eddig is barátságos, de semmiképpen sem kényelmes, néhány nap múlva új arccal fogadja vendégeit. — Közel félmillió forintos költséggel átalakították és kibővítették a túrista-házat, amely ma már ötven férőhellyel, folyóvizes szobákkal, napi háromszori étkezéssel várja a pihenni vágyókat. A túristaház és környéke rendbehozatalában társadalmi szervek is segítséget nyújtottak. Az egri MTH intézet fiataljai például kovácsoltvas csillárokat és falikarokat készítettek a túristaház számára, a honvédség alakulatai pedig a híres síkfőkúti tó rendbehozásában segítenek. Ultrahanggal oszlatják el ködöt Csehszlovákiában érdekes kísérletet végeztek: a köd eloszlatására ultrahangot alkalmaztak. Az egyik bánya tornyán különleges szirénát helyeztek el, mely ultrahang jeleket adott le. A hang hatására a köd oszlani kezdett. A kísérleteket fcflytatják. Aranypénzzel teli ládikó Az asabadi vasúti kórház alapárkainak ásása közben a betonmunkások egy vasládikát találtak, melyben a cári időkből származó 159 aranypénz volt. Az aranypénzek között 1901-ben és 1902-ben kiadott érmék is voltak, tehát a ládi- kót a XX. században rejtették el. Színes mintákat fényképeznek szövetekre J. Lewandowski lengyel mérnök olcsó fotókémiai eljárást dolgozott ki a szövetek festésére. Az eljárásnak az a lényege, hogy a szövetet különleges festékekkel való átitatása után erős fényhatásnak, például napsugarak, vagy ibolyántúli sugarak hatásának teszik ki. A szövetet a kiválasztott minták fotónegatívján át világítják meg. A szöveten pozotív másolat jelenik meg. Ezután lúgos fürdőben kiöblítik. A művelet teljesen megfelel a fényképek készítésénél alkalmazott fixálásnak. Repülő kaszálógép A Duna deltájánál a nád 6 méter magasra is megnő. A nádtartalékok úgyszólván ki- meríthetetlenek. A közelmúltban Románia és a Német Demokratikus Köztársaság tudósai megtalálták a módját, hogyan lehet ezt az értékes nyersanyagot az iparban értékesíteni. A nádat karton- és papírkészítésre használják fel. A lekaszált nád egy részét az NDK-ba szállítják, ahol tartós, selymes fonalat készítenek belőle. A múlt év őszén a dunai halászok érdekes dolgot figyelhettek meg. A nádat mo- I torcsónakról kaszálták, külön- I leges kaszálógéppel. A legsű-1 rűbb nádasok felett pedig he- ! likopter jelent meg, s a kere- 1 I keire szerelt hatalmas kaszával vágta a nádat. I Az első fényképezőgépek A romániai IOR művekben elkészült az első 200 „Orizont” tipusu fényképezőgép. A fényképezőgépek fókusztávolsága 50 miliméter, fényerőssége pedig 1/3,2. Az első román fényképezőgép-tipus konstrukciójának megalkotásánál figyelembe vették a korszerű és legjobb külföldi fényképezőgépek jellegzetességeit. Elkészült az első emeletes autóbusz Romániában A romén közlekedési és postaügyi minisztérium egyik autójavító vállalatánál elkészült az első emeletes autóbusz. A kocsit Diesel-motor hajtja, s összesen 73 személyes: az „emeleten” 33, a „földszinten” pedig 40 férőhely van. Az új autóbuszti- pust rövidtávú vidéki útvonalakon állítják forgalomba. A vállalat munkásai és műszaki dolgozói egy tetőnélküli autó- busztipust is készítettek, amely nyáron közlekedik majd. Növekszik az olajtermelés Jümenben A jümeni olajmező termelése ebben az évben 50 százalékkal növekszik. Jelenlegi termelése tizenegyszer annyi, mint 1949-ben, a felszabadulás évében volt. Kína e legnagyobb olajtermő központjában az idén nagyszámú új kutat fűm?"' Olajfinomítót, termé- szete^ íjázfejlesztőgyárat kezdenek építeni. Ugyancsak ebben az esztendőben 113 kilométer hosszúságban új olaj- és vízvezetéki csövet fektetnek le: 100.000 négyzetméter területen munkáslakásokat, munkáskultúrpalotát és új színházat építenek. Sangháj költségvetésének egynegyedéi oktatási célokra fordítják Sanghájban jelenleg 1,030.000 elemi- és középiskolai diák tanul. A városi költségvetés egynegyedét oktatási célokra fordítják. Az utóbbi évek során 126 új elemi- és középiskolát létesítettek a városban. szakemberek sorsa. — Orosz Eícmérné szülési szabadságon van ... — Visszajön? — Nem hisszük — mondja Kakuk elvtárs, — ahogy hallottuk, a háztartásban marad, vagy Szihalmon vállal valami munkát. — Tehát ő önként válik meg szakmájától? — Inkább a körülmények... —• Nincs is az elbocsájtottak között talán egy sem, aki saját jószántából szakított volna mesterségével. Papp József, az egyik fiatal agronómus most vonult be tényleges katonai szolgálatra. Reméljük, mire leszerel, már nem ütközik nehézségekbe elhelyezkedése. Egy másik fiatal agronómu- suk, Halasi Sándor azóta talán már Csepelen dolgozik. Molnár Sándor a bányába menekült a munkanélküliség elől. Később azonban ők is visszaszeretnének térni hivatásukhoz, ha ez lehetséges lesz. Az elbocsájtottak közül Pásztor Lajosnak is sikerült eredeti szakmájában maradni. Most az egerfarmosi termelőszövetkezetieket és egyéni gazdákat tanítja a tudományos földművelés fortélyaira, ugyanis ő a község mezőgazdasági felügyelője. Tizenegyükből tehát háromnak adatott meg, hogy továbbra is szakmájában maradjon, agronómusként segíthesse a füzesabonyi járás földműveseit az új termelési és növényvédelmi módszerek meghonosításában. Négyen kényszerűségből máshol keresik boldogulásukat, a többiek? A többiek reménykednek, várnak, dolgoznak, vagy járnak a szűkös megélhetést adó munkanélküli segélyért. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán személyesen ismerik a mezőgazdasági szakembereket. Itt azokról érdeklődtünk, akiknek reményük van az elhelyezkedésre. Elsősorban említik Harangi Bálintot, aki elbocsátása után sem esett kétségbe, hanem 4 hold földjén mintagazdaság létesítéséhez fogott. Nem él valami fényesen, napszámba jár, kertészkedik, dolgozza a földjét és reménykedik. Lehet, hogy nem is hiába. Ha jól értesültünk, a besenyőtelki termelőszövetkezetek most döntenek arról, elbírnak-e tartani egy agronó- must. Ha igen? Úgy Harangi Bálint újra a többszáz holdas szövetkezeti táblákat varázsolhatja mintagazdaságokká. De nemcsak a besenyőtelki hanem még rajta kívül néhány más tsz is most veszi fontolóra, tud-e alkalmazni agronó- must. Ha igen, akkor megoldódik a még munkanélküli agronómusok elhelyezkedése is. Megoldódik, de csak úgy, ha az agronómusok komolyabban veszik a munkát, ha magatartásukkal, szorgalmukkal és szaktudásukkal kivívják a termelőszövetkezeti tagok megbecsülését. Mert a termelőszövetkezetek nagyon megnézik, kire bízzák a gazdaságot, ré- szegeskedő, könnyelmű ember hiába is reménykedik, még ha egyébként jó szakmai ismeretekkel rendelkezik is. Ha az elbocsájtott szakemberek sorsának alakulását nézzük, a mérleg így alakul: A tizenegyből hárman találták meg a lehetőségét szakmájuk továbbfolytatására. A körülmények kényszerítő hatására, (katonaság, anyagi, családi gondok) négyen pártoltak el legalább is egy időre, az agro- nómus szakmától. S négyen szüleik, vagy saját földjükön gazdálkodva, vagy állandó munka nélkül várják, hogy megüresedjen egy agronómusi hely és folytathassák szakmájukat. Ebben a járásban tehát nem olyan rózsás a mezőgazdasági szakemberek helyzete, mint általában a megyében. A füzesabonyi gépállomás elbocsájtott szakembereinek csak egy- harmada mondhatja nyugodt lelkiismerettel, hogy nem tanult, nem dolgozott hiába, a többiek még állás nélkül, vagy az iparban dolgozva vágyakoznak a föld után. De a reménytelenségben is van egy kis reménysugár. Mégpedig az, hogy a tanácsok, szövetkezetek minden igyekezetükkel azon vannak, hogy rövid időn belül munkát — szakmába vágó munkát — adjanak az elbocsájtott mezőgazdasági szakembereknek. Munkát adnak, de azt mondják, aki magatartásával, vagy hiányos szakismereteivel nem méltó arra, hogy egy község, vagy egy termelőszövetkezet gazdasági irányító teendőit ellássa, az saját magát okolja, ha nem veszik fel sehol. A jó mezőgazdasági szakemberek nem kallódnak el, — nem kallódhatnak el, — erre biztosíték társadalmi rendünk, fejlődő mezőgazdaságunk szakember igénye, s nem utolsó sorban a mezőgazdaságot irányító szervek segíteniakarása. KOVÁCS ENDRE Két elkésett sportkép Nagy (Egri SC) és Bakos (Diósgyőri Vasas) a szorítóban. — Győzött: Nagy. Hiába rohamozzák az egriek az FTC kapuját, Jeneynek nem lehetett gólt dobni, s így bizony 6:0-ás vereséggel végződött az Egri SC és az FTC OB I-es vízilabda mérkőzés. Eger város anyakönyvéből SZÜLETTEK: Antal Bálint. Németh Márton, Vince László, Macsinka Magdolna, Bcnyaskő j Mária, Tipari Hilda, Tassi Ágnes, Kovács Sándor, Lukács Borbála, Petrány Éva, Puporka Bertalan, Dittmár Lajos, Zvara Edit, Irinyi Katalin, Klaisz Ferenc, Szakács István, Tosa Katalin, Juhász Györgyi, Mogyorósi Aliz, Márföl- di Erzsébet, Ligetfalvi Margit; Balázs Olga. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK : Szögedi Mihály és Molnár Mária, Búzás László és Bóta Erzsébet, Gyömbér András és Kirchner Terézia, Mező József és Péró Erzsébet, Nagy Ottó és Dombo- róczki Veronika, Árvái László és Mlinkó Márta. MEGHALTAK: Sztepanov Judit, Zólyomi István, Kovács Kálmánná, Tóliipál József, Kálmán ' Joachim, Bukues Mártonná, Ujhe- | lyi Tamás, Bernáth Imréné, Ko- | vács Sámuel, Rácz Bemátné, I Burai Erzsébet, Törő Jánosné, 1 Poczók Anna, Várlconyi Flórián- né, Knapp Józsefné, Vizi Imréné, Szabó Klára. TISZTA, gondos, házvezetőnőt felvennék egy gyerek ! mellé. Jelentkezés az 56—74 számú telefonon. A Gyöngyös és környéke Kiskereskedelmi Vállalat hatvani dolgozói megkezdték a Magyar-Szovjet Társaság alapszervezetének megszervezését. Az Északmagyarországi Vegyi- anyagnagykereskedelmi V. közli vásárlóival, hogy a gyöngyösi fióktelep május 29—30—31-én leltár miatt zárva lesz.
