Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-15 / 38. szám
6 C J ÜTŐN 1957. május 15. szerda. — a Heves Színek él képek megyei képzőművészek munkaközösségének tárlatán Világirodalmi előadássorozat Egerben mag? NEM VAGYOK KÉPZŐMŰVÉSZ, de szeretem a szépet. Örömmel és szurkolva látogattam el hát a Heves megyei képzőművészek munka- közösségének most nyíló tárlatára. Jól értették: szurkolva. Egy szemernyi lokál patriotizr- mus ugyanis bennem is akad, s elvégre, ha egy gyenge futballcsapatnak lehet szurkolni, mennyivel inkább együtt érez- hetnők a mi festőinkkel, a mi szobrászainkkal, ha olykor viszontláthatjuk vásznaikat, vagy szobraikat a „házi” tárlatokon. A mi értékeink ők, féltő gonddal kell hát számon- tartanunk az egyetemes és magyar művészet értékeit szaporító kezük munkáját legalább annyira, mint hajdan Puskás „öcsi” ballábát. Dehát példa ide, példa oda, az aprócska szobákban szorongó képeket vajmi kevesen látogatják. Talán a későbbi napok megszaporítják a látogatók számát. Magányosan ácsorogtam a képek között, amelyek között sok jó, sőt nagyon jó is akadt és felötlött bennem sok-sok régi tárlat, amelyeken tüstént elkapott valami áhítatos és tiszteletet parancsoló hangulat, azé az emberé, aki csak gyönyörködni tud és megérteni a képzőművészet nyelvén, beszélni nem. Mint muzsikus éppen azt tisztelem a képzőművészetekben, hogy mozdulatlan mondanivalóikkal mégis belső mozgásokat élesztenek és hangulatokat, mint egy-egy álomkép, vagy nagyon élesen visszaidézett emlék. Sajnos, ezen a tárlaton nem éreztem ilyenfajta elfogódottságot. Szertepillantva, valami nem egységes, zavart és ellentmondásoktól terhes hangulat lett úrrá rajtam, mint az októberi idők első heteiben, amikor egyszerre minden elszabadult és józan szó helyett mindenki a legkörmönfontabban igyekezett érzékeltetni: mennyire .szabad” most már! NEM TUDOM, hogy képzőművészeink tudják-e pontosan, hogy a néző mit keres egy tárlaton? Nem ecsetkezelést, nem „maniert”, nem iskolát és nem impressziót, hanem elsősorban önmagát, életének egy elsüllyedt, s most döbbenetesen visszaötlő darabkáját keresi öntudatlanul. Ezért van mindig sikerük a jó tájképeknek, a hangulatos téli estéknek, vagy akár a történelmi tárgyú kompozícióknak is, ahol a művész és műélvező valami titkos és valóságos szellemi egységben érzi és érti újra a megálmodott valóságot. Higyjék el képzőművész barátaim: a szocialista realizmus ábrázolás módja sem többet, sem kevesebbet nem kíván. A részletek lélektelen másolása mögül elpárolog a lappangó hangulat, a formák és színek orgiája pedig érzelmi tévútra vezeti a gyanútlan nézőt, aki mint rögtönző muzsikus: kényelmetlenül érzi, hogy élménye nem az amit szeretne, hogy valami mást tukmáltak rá. Ezért majdnem hatástalanok: a tárlat lila orgánumu karácsonyestje, az egvébként rendkívül tehetséges Bíró Lajos néhány színfoltdús képe (Piac, Kútnái) holott Bíró Férfiportréja a maga tompított színskálájában és' elmosódott kontúrjaiban már mindent elmond az ábrázott egyéniségről, mélyebben és többrétűbben, mint más képei. Szerintem a tárlat egvik. legjobb darabja Baskayné Di- j enes Klára „Férfitanulmány”- a. A jószemű festő portréi mögött mendig ott lappang az ábrázdlt egyénisége, a görnyedt test és barázdált arc néma élete. Enélkül a portré egyszerű plakát, vagy giccs. Baskayné tanulmánya — és önarcképe is — az ismerősség helyett a rajzolt lény sorsát adja, s ez legtöbb, amit e műfajban tehet. Érdekesek Nagy Endre Tavaszi Táj, illetve őszi Táj c. képei. Az ösztövér vonalakból bcrzcttódó fák és mindkét kép kissé szenvtelen, barnás tónusa rokonszenves természetábrázolót sejtet, aki nem akar fölöslegesen érzelegni. Nagyon kedves emlékeket idézett Kozári Piroska Kis utca és Téli utca c. pendan/tja. Ezek azok a tipikusan jó képek, amelyeket nézve — a táj merőben idegensége ellenére is — ugyanaz villan fdl a néző és ábrázoló lelkében. A rajzokról s akvarellekről nem sok jót mondhatok. SZERETNŐK, ha mennél többen látogatnák a tárlatot! A hibáiban is érdekes és tanulságos kiáflh'tás csak gazdagíthat nézőt, alkotót. Az egri megyei könyvtár és a városi kultúrház világirodalmi előadássorozatot rendez a városi kultúrház klub-helyiségében. Az első előadást Ra- cine-ről dr. Lukács Dezsőné, tanítóképző intézeti tanár már megtartotta. Május 16-án Byron-ról Harsányi Zoltán főiskolai adjunktus, május 23-án Juhász Gyuláról Abkarovics Endre tanítóképző intézeti tanár, és május 30-án Solo- hov-ról Berzi András főiskolai adjunktus tart előadást. Felvétel a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Filmoperatőr tanszak indul 1957-58-as tanévben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A tanulmányi idő négy év. Felvételre kizárólag csak érettségizettek jelentkezhetnek — 25 éves korhatárral — május 25-ig kérvénnyel és rövid életrajzzal (Budapest., VIII., Vas u. 2/c). ezer wattos elektró-mikrosz- kópot használt, s a világon elsőnek sikerült tiszta fényképet készítenie a kórokozóról. A fénykép megkönnyíti majd, hogy a májgyulladást még a kezdeti szakaszban felismerjék és eredményesen gyógyítsák. Új rakétameghajtási rendszer Amerikai tudósok olyan rakétameghajtási rendszeren dől- l goznak, mely lehetővé teszi, hogy tíz éven belül rakétát küldjenek a Marsba. Az icn meghajtásnak elnevezett új rendszer lényege, hogy elektromos töltéssel ellátott atomokat, úgynevezett ionokat hajtanak ki a rakéta végén elhelyezett fuvókákon. Az ilyen berendezéssel ellátott rakétát nagyobb, vegyi fűtőanyaggal ellátott lövedék szállítaná túl a sztratoszférán. Ott a kisebb icn meghajtású rakéta elválik a szállító lövedéktől, és saját erejéből folytatná útját a I Mars felé. — pagony — CÁ TECHNIKA, TUDOMÁNY V’LÁGÁBÓL Sebészi beavatkozás az angina pectoris gyógyítására Dr. Jelinek bécsi sebész, új, szenzációs gyógyítási módját találta meg az angina pedánsnak. Veszélytelen műtéttel 24 óra alatt teljesen meggyógyított több angina pectorís- ban szenvedő beteget. Ez a betegség mint ismeretes, a szív elégtelen ellátásának következménye, a szíverek el- szűkűlése okozza. A műtét abban áll, hogy néhány ér átvágásával új szabad utat nyit a szívbe áramló vér számára. Az osztrák orvostudományi társaság nagy jelentőségűnek minősítette az új gyógymódot. Kísérlet a Nap fényképezésére j Az amerikai haditengerészet I a közelmúltban 201 kilométer magasságba röpített egy aerob í rakétát az újmexikói telep fölött, hogy fényképfelvételt készítsenek a Napról. A rakéta kilövése után a megszabott magasságban egy fényképezőgép vált le a rakétáról, hogy felvételeket készítsen a Napról és a felsőbb atmoszféráról. A fényképezőgép a kísérlet után ejtőernyővel szállt le a számítások szerint valószínűleg 65 kilométerre a rakéta kilövésének helyétől. Fgy japán tudós lefényképezte a mái- gyuladás kórokozóját Dr. Sakae Murakaminak, az okajamai egyetem mikroorganizmus kutatással foglalkozó laboratóriumi kutatójának sikerült lefényképezni a máj- gyulladás kórokozóját A tudós elmondotta, hogy ötvenHáromezer énekes Egerben ax egri dalkör 75. évfordulóján Ebben az évben is megtartják Egerben a hagyományos dalos ünnepet, melyre már kétszülnek a város illetékes szervei. Az idei azonban a század legnagyobb dallos ünnepe lesz, mert ez az egri dalkör 75. éves jubileumával kötik össze. Az elmúlt években csak felnőttekből álló kórusok vehettek részt a hangversenyen, az idén először az általános és középiskolák énekkarai is fellépnek, a tervek szerint a nagyszabású dalos ünnepen résztvesznek Észak-M agyarország kórusai, több énekkar a fővárosból és az ország más területéről. Az ünnepi megnyitón, mely július közepén lesz, több, mint 3000 torokból száll majd egyszerre az ének, utána pedig csoportokra osztva az énekkarok, a város több pontján megkezdik hangversenyüket* az első, második és harmadik díjakért. Erre a napra előreláthatólag mintegy tíz külön- vonat érkezik Egerbe, az ország minden tájáról. KERESZTREJTVÉNY A NÉGY HOSSZÚ SOR MEGFEJTÉSÜL BEKÜLDENDŐ l 3 , ‘ I*' 1 ‘ ö ü 10 11 12 m 13 ÜSS!4 * * * * * * * * * 14 P 15 16 B 17 m 18 19 20 B m 21 22 m 23 24 B 25 m 26 2/ n 28 29 m 30 31 B 32 33 m 34 ü 35 I 36 B 37 VÍZSZINTES: FÜGGŐLEGES: i. Csillagászat — idegen szóval. 10. Hengerelt ón papír. 11. Ige- rag. 13. Török államférfi volt. 14. Mutatószó. 15. Nógrád megyei, község. 17. Hajózási társaság ismert rövidítése!! 18. Nem szép. 19. Piros név vissza!! 21. Kopasz (utolsó betűje kettőzve). 22. Német város. 23. Vezetéknélküli hangátviteli eszköz. 24. Földgáz. 26. e-vel a végén: híres fürdőhely. 27. Elmozdít helyéről. 28. ken keverve. 30. Folyó spanyolul. 31. Izomkötő. 32. Közismert csillagkép. 34. Vissza: nem tegnap. 35. Előéletét kutatja — idegen szóval. 37. Lehetőség — közismert idegen szóval. 1. Síkmértan. 2. Kettős mássalhangzó. 3. Vissza: helyhatározó. 4. Szél, perem németül. 5. Országgyűlés helyéről való. 6. Kínai név. 7. OOü. 8. Görög László. 9. Csillagászattan. 12. Az elmebajok mozgászavarral járó válfajának orvosi jelzője. 14. Érbetegség — orvosi műszóval. 16. Királyi — franciául. (3. betűje y helyett i). 18. Rádiólokátor. 29. RNN. 21. Edény. 25. Pozitív ion. 28. Vissza: nevetni franciául. 29. Eveinek száma. 32. Visz- sza: leszek latinul. 33. Vissza: ilyen tárgy is van. 35. Platina ^ vegyjele. 36. Kínai név. 4 Este Oblath Jelemiás ismét megnézte a gróf vállát és titkolt reménytől elfogódott hangon azt mondta: lehet, hogy műtétre kerül a sor. Sir Yol- landnak láza volt. Kissé lefogyott útközben és arcán fáradt, ernyedt vonások ültek, ahogy a pokrócán feküdt. Anna aggódva néz tej. Ott ült a gróf pokróca mellett. Sir Yolland őseinek nem volt okuk rá, hogy szégyenkezzenek. A gróf nem mutatta a fájdalmát, keményen tartatta fájdalmát, keményen tartotta magát. A forróság a sok baj, gond, nehézség, sebesülés, az elkényeztetett embert egy másodpercre sem gyűrte le, modora, hangja, arckifejezése változatlanul nyugodt és méltóságteljes volt. A vörös táska ott volt sir Yolland keze ügyében. A leány a táskát nézte, azután a grófot. — Rosszul van? — Nem... csak kimerültem ... kissé. — Fáradt tekintete hosszan nézte a lányt. Fájt neki, hogy gyenge. Lehúnyta a szemét. Hirtelen úgy érezte, mintha egy puha, langyos érintés futna végig a kezén. Mi? Ez a lány megsimogatta?! Felnézett, de Anna nyugodtan ült a helyén. Megkérdezze? Eh. úgyis letagadja... Istenem, ... Miért hazudik mindig ez a kedves, szép leány? Már előre irtózott a pillanattól, amikor rá kell ébrednie, hogy Soknevű Anna szélhámosnő... Mert egyszer csak kétségtelen bizonyossággal kiderül... Ellopja majd ezt a táskát... — Miss... Miss... Anna. Ne vegye rossznéven, ha a keresztnevén szólítom, de a vezetéknevét illetően csak homályos feltevésekkel rendelkezem. — Szólítson, ahogy akar, — mondta szelíden. — Ha ön azért van itt, hogy ezt a táskát elvigye... — Akkor? — Tessék: itt a táska... legyen a magáé... Becsületes úton... — És átnyújtotta. A leány sokáig maga elé nézett. Az arca különösen piros lett. — Köszönöm, sir — felelte halkan és krákognia kellett. — Tartsa iheg a táskát. Nem vagyok szélhámos. Rátette a kezét a gróf kezére. Sir Yolland (Denham örökös ura) lehúnyta a szemét, és szégyelte magát, hogy a leány érintése olyan nagyon jólesik neki... TIZENNEGYEDIK FEJEZET 1 Polchon nem beszélt senki- veL Vadul villogott a szeme, ha szóltak hozzá. Néha magában mormogott, de különben mint közlegény elvégezte rendesen a dolgát, csak valamivel keményebben szorította fogai között a pipáját és úgy járt- kelt a táborban, mint valami emberevő. Távolról feltűnt egy oázis. Csak Idelesz lehet. Valameny- nyien tudták, hogy itt nagy pihenőt tartanak. Az overálos minden biztatást, minden jót erre a táborozásra ígért. Ezzel tartotta a lelket az egyre jobban felőrlődő csapatban. Embertől emberig mindegyikkel beszél, meghallgatja őket, és intézkedik vagy vígasztal. — Miért lóg a feje, Kratoch- vill úr? kérdezte a kárpitost, akinek hóna alól kiállt egy szürke mappa. A regényt őrzi ebben. — A derekam kissé... azt hiszem... — lihegi cserepes szájjal, — mert amióta a vizet be kell osztani, — bizony szomjúhozok olykor. A derekam fáj és a lapockám... Mielőtt író lettem volna, sokat kellett létrán járnom, akkor éreztem ezt a keresztcsontomban. — Hát nem kárpitos volt? — Szobafestő is... Sokoldalúan képeztem magam, mielőtt író Jettem. Sajnos, itt sem lehet írni. Pedig azért jöttem a Szaharába, mert lármáztak a gyerekek ott, ahol laktam... — Itt nincs lárma, de nem lehet írni, csak menni, menni... — Ne féljen semmit, ha célhoz értünk, kényelmesen befejezheti a regényét... — Már befejeztem... csak simításokra szorul. Bizonyos részeknél úgy érzem, hogy a főhős jelleme nem tiszta. — „Egy sofőr ne legyen szerelmes”. Ez a címe... Remek, — nem? — Jól hangzik... — „Egy sofőr ne legyen szerelmes”, két kötetben. Eredeti história. Egy szegény lány... szereti a sofőrt... Érdekes, — nem? És egy nem várt fordulattal később a fiú elveszi... — Érdekes, de lesz, aki megsejti... — Nemcsak ez különös... A regény még folytatódik... Tehát nincs heppiend, mert az olvasó azt is látja, ami az esküvő után történik. És... az szomorú .. — Hm... Van benne valami. — A hős iszik és nem akar dolgozni... Inkább regényt ír; mindenféle hülyeségeket és az asszony szeretné, ha dolgozna... Közben tönkre megy a család és gyerek is lesz... De a sofőr csak marad, ami volt.. — Nagyszerű. Kérem, adja ide elolvasni. Mégis jó egy elfogulatlan kritikus. Máris odaadta. — Boldogan. — Köszönöm. Maga nős? — kérdezte az overálos, kezében a szürke mappával. — Elváltam. A feleségem nem jó szemmel nézte, hogy írok. Mindig azt akarta, hogy pénzt keresek utálatos kárpitos munkával... Nem értette meg, hogy a férje író. 2 Este a gróf jcbban érezte magát, csak igen bágyadt volt. Éppen aludt, amikor az autós ember belépett a sátrába. Mr. Guliver nem keltette fel Leült melléje és belenézett Kratoch- vill regényébe, hogy néhány szót tudjon róla mondani a szerzőnek. Több mint félórát aludt a gróf, és csak akkor ébredt fel, amikor Anna belépett a sátorba. — Azt hiszem, mondta a leány —, sir Yollandnak néhány nap pihenőre van szüksége itt az oázisban. — Nem tanácsolom — felelte Mr. Guliver. — Ha az esős évszak előtt célt akarunk érni, két nap a legtöbb, mit késhetünk. — Kérem — mondta csendesen a gróf —, én továbbmegyek. — Nahát abból nem lesz semmi! — mondta a nő dühösen és kiment. Szokoloff meghajolt. ö is kiment. Kratochvill várt rá kint izgatottan. — Nos? — kérdezte — Egész jó. Különösen az a rész, ahol a sofőrt felírják, mert szabálytalanul előz... — Ugye? Az sikerült... Köszönöm az elragadtatását. És megnyugodva tette visz- sza a mappát a táskába. Indulás előtt az overálos megnézte a szekereket, az autókat és egy soronkívüli rum-ada- got osztott ki az emberek között. Odament Polchonhoz és megállt mellette. — Erős egy marha maga — mondta bólogatva —, láttam, ahogy kiemelte azt a homokba ragadt szekeret. Polchon pökött a pipája mellől. — A Breszt Litovszki béke idején véletlenül úgy pofonvágtam egy távirászt, hogy vi- tustáncot kapott Megkínálta a lefokozott főhadnagyot cigarettával. A vörös sokáig nézte összehúzott szemmel a tárcát azután elvett egye s a füle mögé dugta. Messziről sokan figyelték a jelenetet. A vörös, amióta „lefokozták”, olyan pillantásokkal járt, hogy néhányan aggódtak az overálos életéért. A barna arcú, durva hangú Izabella őrvezetőnek is megveregette a vállát az overálos. — Láttam, hogy két puskát vitt a vállán. Iszonyú erőpróba, a sivatagban... Nem is tudom, hegy csinálta? Az őrvezető elpirult. Azt akarta mondani: Hiába, egjr anya mégis csak egy anya”. De nem szólt semmit, Csak egy oldalpillantást vetett Duke of Roswangra, aki hanyatt feküldt a földön és hortyogott. Újabb hatórás menet után „Nagy tábort” vertek. Messze látszott Idelesz oázis. Az autós ember térképén látták, hogy milyen nagy utat tettek meg. Idelesz oázis Szudán határán volt. Nagy félkörben a sivatag keleti oldalára vándoroltak, onnan mélyen délre. Strudl úr is kissé hervadta» lógatta a fejét, ö az utat világosszürke pantallóban és cilinderben tette meg. Virzsini- ázva. Mert azért, ahogy leült és megtörölgette a homlokát, máris előkerült a Virzsinia, a hosszú szalmaszállal, a nagy szipákolásokkal, és a kocsi hágcsóján ülve, olvasgatta azt a régi lapot, amely úgylátszik, kifogyhatatlan volt számára újdonságokban. Olykor mor- gott magában, vörös arcán kétfelé simította ősz, vaskos pakompartját és azzal köszöntötte a grófot, hogy: —■ 1st da aba warm... her- gotnoamohl... phű! (Folytatjuk)
