Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)
1957-05-15 / 38. szám
1957. május 15. szerda. € J DIÓN 3 Veszélyben a Tüzép előtti sorbanállás • . • Egercsehi bánya és a Tüzép szénbányát nyit Szarvaskőn A megegyezés nagyjából létrejött Egy évek óta vajúdó ügyben döntenek még e hónap folyamán. Nem kis ügyről, Eger város széneliátásának megoldásá- sáról van szó. Ha sikerül az illetékes szerveknek megegyezni, nem kell többé a téli hónapokban napokig sorban állni a Tüzép telepek előtt, lesz bőven szén Egernek is, környékének is. A jeliek azt mutatják sikerül megegyezésre jutni az illetékes szerveknek, de a döntésig kár lenne előre inni a medve bőrére. Ismert és sajnálatos dolog, hogy Egernek mindig sok gondot okozott a téli tüzelőeUá- tás. Az illetékes szervek előtt azonban más ismert dolgok is voltak, amivel korábban is lelhetett volna segíteni a város tüzelő ellátásán. Volt ugyanis Szarvaskő fölött egy szénbánya — nem nagy, de szakemberek szerint az ország legolcsóbban termelő bányája volt. Azért volt, mert ismeretlen okokból 1947-ben abbamaradt a bánya művelése. S mint a csökönyös lovat, ha egyszer megáll nehéz újra megindítani, legalább olyan nehéz ezt a bányát újra termővé tenni. Leállítani könnyű, csak egy rendelkezés kell hozzá, de az újra indításhoz már pénz is kell. Ez pedig nem akadt egészen mostanáig. Most is két „keresztszülő” Egercsehi bánya és az egri T'üzép segíti életre az évtizedek óta halott bányát. Erdemes-e megnyitni a bányát? Ezt számolgatták a mérnökök, a Tüzép szakemberei, és arra az elhatározásra jutottak — érdemes. Az itt található szén kalória értéke hasonló a csehi szénhez, tehát tüzelésre kiválóan alkalmas. Nem igényel túl nagy beruházást sem, s ami a legfontosabb lesz szén Egerben. Ha minden jeli megy már a téli tüzelőgondjainkat is megkönnyíti az új bánya, s a tervek szerint már az első időkben is napi jónéhány vagon szénnel enyhíti, és később bőségessé teszi Eger és környékének szénellátását. Az Egerből így felszabaduló szénakészletet átadják a megye többi városainak, Tüzép telepeinek. így a bánya az egész megye szénellátását javítja. Mindenképpen érdemes tehát megnyitni a bányát, még akkor is ha kezdetben valamivel drágábban kellene adni a szenet mint eddig. Mert még a néhány forinttal drágább szén is jobb a fagyoskodásnál. Ez persze borúlátó becslés, mert mindössze a szállítás drágíthatja meg néhány forinttal a szarvaskői szenet. De az is csak akkor, ha a szállító vállalatok és a fogyasztók nem járulnak hozzá a szén olcsóbbá tételéhez. A szállítás . . . ... okoz legtöbb gondot a Tü- zépnél. Bodnár Péter a Tüzép igazgatója így ismerteti a szállítási nehézségeket. „Vasút nincs a közelben, az út elhanyagolt. Igaz, hogy ezt a bánya rendbe hozhatja, így csak a gépkocsi szállítás jöhet számításba. Naponta legalább 3— 4 kocsira lenne szükségünk, hogy az egri telepre szállítsuk a szenet. A szállítás azon müzlik tud-e az AKÖV elegendő kocsit biztosítani.” Hogy eloszlassuk az aggályokat felkerestük Tóth Pál elvtársat az AKÖV igazgatóját. „Mi készek vagyunk a szükséges kocsit biztosítani. Akár most is megköthetjük a szerződést” — válaszolt Tóth Pál elvtárs a Tüzép aggodalmára. A szállításnál, ahol eldől, mennyivel lesz olcsóbb, vagy drágább a szén, szükség van a nagy szénfogyasztók segítségére is. A TÜZÉP a hídmérleget a szén átvételhez szükséges épületeket biztosítja, a bá/- nya pedig gondoskodik a földalatti munkák elvégzéséről. Kuruc elvtárs, Egercsehi igazgatója megnyugtató híreket közölt néhány napja. „Valahogy kiszorítjuk a szükséges pénzt és a jövő hónapban megkezdjük a táró kihajtását.” A kezdet tehát biztató. Végre megoldódik Eger és környékének jó „csehi” szénnel való ellátása. De más hasznot is hajt az új bánya. A környéken lakó bányászoknak nem kell naponta Egercsehibe járni, helyben, vagy néhány kilométernyire dolgozhatnak. Az akadályok nagy része tehát elhárítható. Most már csak a szén tárolása aggasztja a TÜZÉP-et. A bánya ugyanis nyáron is termel. De nyáron nem kell a szén — most a legjobb külföldi szén, brikket várja hiába a vásárlókat, feléje se néznek a jó tüzelőnek. 1 Majd ősz utolján csatáznak Fényképezőgéppel a Bélapátfalvi Cementgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) érte az emberek, ettől fél a TÜZÉP. Akik tüzelő hitelakcióban vesznek részt, azok nyáron kapják meg tüzelőjüket, ezzel jelentős mennyiségű szén kerül ki a TÜZÉP telepekről. Ez azonban nem oldja meg teljesen a raktározást és itt újból a nagy szénfogyasztókhoz kell fordulni, segítsenek a TÜZÉP-nek. Ha már lesz szenünk, ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak. A „keresztszülők” Egercsehi bánya, a TÜZÉP, a Szénbányászati Tröszt és a többi illetékes szerv, e hó közepén ül össze újból, hogy végleges döntést hozzon a szarvaskői bánya ügyében. Lehet, hogy mire a cikk megjelenik, már létrejött a kedvező döntés is, ahogy a címben ígértük, nemcsak veszélyben lesz a TÜZÉP előtti sorbanállás, de jövőre mint rossz emléket meséljük, a jó szarvaskői szenet pattog- j tató kályha mellett. KOVÁCS ENDRE A gyár az ország számos hasonló jellegű üzemét látja el zsákrészlegén keresztül csőm agolóanyaggal. Naponta 43 ezer zsák kerül ki az üzemből Munkában az F 4-es fejtttgép A TÜZÉP úgy oldja meg az értékelést, hogy a bányánál mázsaházat épít és ott is árusítja a szenet. Ez jelentős ősz- szegű megtakarítást eredményez, olcsóbbá teszi a szenet, mert nem kell kétszer, sőt háromszor fel és lerakni, kilométereket utaztatni. A nagy fogyasztóknál — kórházak, megyei tanács, isko- j Iák, stb. — még egy lehetőség lenne a szén árának csökkentésére. Mivel gépkocsik hordják Egerbe a szenet, közös megegyezéssel meg Sehet oldani, hogy nem a TÜZÉP telepre vinnék, hanem közvetlenül a fogyasztóhoz. Nem hinnénk, hogy ennek az ötletnek megvalósítása elé akadályt gördítenének a nagy szénfogyasztók, hiszen így gyorsabbban, olcsóbban, kevesebb gonddal kerülne hozzájuk a tüzelő. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben, ma már igen népszerűek az F 4-es fejtő és rakodógépek a mátravidéki szénmedence valamennyi aknaüzemében. A forgófejek átalakítása, illetve forgásának lassúbbá tétele után kevesebb üzemzavar fordul elő és jelentősen megnövekedett a napi teljesítmény is. Jelenleg öt ilyen F 4-es fejtőgép dolgozik rendszeresen a szénmedencé1 ben, melyekkel egy hónap alatt egy kilométer hosiszú duplaszelvényű vágatot tudnak kihajtani. A tröszt lakatosműhelyében ! az elmúlt hetekben egy régeb- ' ben selejtnek mondott gépet j hoztak rendbe, melyet ma már újra a termelésbe is állítottak. A bányászok jól megtanulták a fejtőgépek kezelését, vigyáznak rájuk és szívesen dolgoznak velük. Megnyílt Egerben a méhészszaküzlet Heves megyében, ahol évtizedek óta nagy hagyományai vannak a méhészkedésnek, eredményesen működik a méhészszövetkezet. A közel 350 tagot számláló társulás tagjai már szorgalmasan várják az idő javulását, hogy megkezdhessék a vándoroltatást a megye és a környék akácosaiba. A méhészek az idén a korábbi évektől eltérően nagyobb mennyiségű mézre számítanak, ezért lehetővé teszik, hogy lakosság is könnyebben hozzájuthasson az értékes mézhez. Egerben megnyitották a megye első méhész szaküzletét, ahol az illatos mézen kívül a méhészek is megvásárolhatják a méhészkedéshez szükséges eszközöket. A szövetkezet tagjai tervbevették, hogy a jövőben a megye más részén is nyitnak szaküzletet. 348 új termclŐNzŐTeikezet Csehszlovákiában Csehszlovákiában gyors ütemben haladnak a mezőgazdaság szocializálása felé. Csupán ebben az évben 348 új termelőszövetkezet alakult, a belépők száma eléri a 8000-et. — j Három hónap leforgása alatt j több mint 47 ezer hektárnyi j területtel nőtt a szocialista; szektorok által művelt föld; területe. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek többségében már az idei tavaszi munkát is közösen végezték. Sas Máté lakatos a kőbánya számára szükséges lakatosmunkákat végzi. Lassan negyedszázada már, hogy az üzemben dolgozik. Ult’U ■B0 Egy műszakban 5400 zsák ementet csomagolnak az automata gép segítségével. A gép mellett Kenyér György cementcsomagoló msm i APRÓCSKA legényke voltam abban az időben, amikor élt a déd- nagyanyám. Amolyan vékony, száraz asszony volt, szemében végtelen jóság és szeretet tüze égett. Nem messze lakott az iskolától, ahol én mindennap kötelességszerű- en megjelentem reggel nyolc és tizenegy, délután kettő és négy között. csütörtökön és vasárnap kivételével. Mivel pedig abban az időben még jó kiadós tízpercek voltak, bizony felkerestem én a déd- nagyanyámat elég gyakran, akik különben csak egyszerűen nagyanyámnak tiszteltem. M:nd- ettől eltekintve, a két öreg sohasem tévesztette el. hogy unokájuk melyiküket szólítja vagy énpen melyiküktől kér valamit. Szorosan a történethez tartozik, hogy én már abban az időben is végtelenül szerettem a szalonnát, de csak akkor, ha magam vagdalhattam a kis katonács- kákat. Az előre bevagdalt szalonnát, vagy a szalonnáskenyeret — tudomásom szerint —1 soha meg nem ettem. Ezt a szokásomat már jól ismerte és tudomásul vette nagyanyám is. Egyik koratavaszi délután körtént. Szokásomhoz híven akkor is beállítottam nagyanyámékSZALAY ISTVÁN: A BICSKA — De mikor? — pitveregtem el most már én is, látva, hogy a feketenyelű bicska ma már aligha kerül a kezembe. hoz. Leültem a konyhába a ládára és vártam, míg nagyanyám előkerül. Nagymamám bent volt, de sok dolga miatt nem igen törődött velem. Csak annyit kérdezett meg szokása szerint, hogy mit főzött anyám. Mondtam valamit. aztán vártam nagyanyámat. No, be is jött nemsokára. Odajött hozzám, megsímogatta fejemet, aztán kérdően felrántotta szemöldökét: — Éhes vagyok — szóltam rátekintve. Nagyanyám csak eny- nyit kérdezett: — Szalonnát?... A SZÄM telefutott nyállal és fejemmel biccentettem. hogy igen. A szalonna meg ’s érkezett, hatalmas darab kervér kíséretében és mivel nagyanyám tudta a szokásomat, mellé egy jókora konyhakést is adott vagdalni. No, aztán én nekifogtam. A nagy evésben alig vettem észre hogv nagyanyám is maiszol ott mellettem a ládán valami almafélét és méghozzá bicskával vagdalja. A számban megállt a faltat, a nagy konyhakés majd kiesett a kezemből, mikor megláttam a bicskát. Hát igen. Ez aztán bicska volt. Szép, hosszú, csontnyelű, vé- konykésű, fekete bicska. Bevallom, nagyanyám kezében ekkor láttam először a gyönyörű bicskát. Mikor ránéztem a kezemben lévő otromba késre, keserű lett számban a falat és hirtelen befejeztem az uzsonnát. — Nem kérek többet — jelentettem ki kissé konokul és sértődötten. Úgy éreztem, hogy engem becsaptak. Mégpedig egészen pontosan a nagyanyám csapott be. aki mindezideig eltitkolta előttem, ezt a gyönyörű bicskát. — Miért nem eszel? Mi van veled? — nézett rám ijedten. Aztán úgylátszik. a bámuló szememből mindent megértett. Száiaszéle mosolyra rándult. majd így szólt hozzám, kezében forgatva a bicskát: — Mit nézel?... Ezt?... Bicska. A nagyapád bicskája veit. nyugodjék békén — tette hozzá csendesen — És most kié a bicska? — szólaltam meg határozottan, le nem véve a szememet a fekete csontnyelű bicskáról. — Nagyapám már meghalt, neki már nem kell a bicska... — A bicska az enyém — mondta nagyanyám és kötényébe megtörölve, becsappantotta a bicskát. — öreg bicska már ez — állott fel csendesen, miközben a köténye zsebébe csúsztatta. Aznapra be is fejeztem a látogatást. A féluzsonnát a ládán hagyva. leverve, beesapottan otthagytam az öreg házat. Másnap megint csak megjelentem. Ismét szalonnát kaptam uzsonnára meg a nagy kést meüé.. De bizony én nem nyúltam semmihez. — Egvél! — biztatott nagyarivám. — Egyél, no! Mi van veled? Ekkor megszólaltam: — Én bicskával akarom enni a szalonnát! Nagyanyám úgy látszik átlátott a szitámon, mert hangosan felnevetett: — Bolondos gverek! No. iól van. no! — ölelte magához buksi fejemet. — Maid veszek én neked egy másik bicskát. egy szép halasbicskát. — Az utolsó vásáron — mondta meleg mosollyal — majd ott veszek neked... SOK ÉV telt el azóta.!’ Meghalt a jó öreg nagy-! anyám, de meg nagymamám is. A bicska is eltűnt, mintha a föld! nyelte vcílna el, úgy oda-;; veszett. A minap mégis élőké-; rült. Otthon voltam az; anyám házánál. Uzson-; néztünk. Az asztalra: szalonna került. ; — Adok kést is — ke-! resgélt az asztalfiókban! anyám. És a kések között keresgélve egyszer csak az asztalra került a rég elveszettnek hitt öreg, feketenyelü bicska. a dédnagyapám bicskája. Megdöbbentem. Hol volt ez a bicska húsz évig?!... Nem tudom.’ Most itt bukkant elő kopottan, szerényen, öregen. A cement minőségét rendszeres vegyvizsgálat útján ellenőrzik a gyár laboratóriumában. Berec Erzsébet vegyész- technikus kémiai elemzést végez r^r V TTTTT^VT Márkusz László képesriportja y iyi ^y ~ ^pi —i — Rédei János segédmunkás vámosgyörki lakos 1957. március 2-án Medve Andrást úgy fejbevágta, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A gyöngyösi járásbíróság öt hónapi javító-nevelő munkára ítélte, 10 százalékos bércsökkentéssel. — A gyöngyösi járásbíróság Benus Lászlót hat hónapi börtönbüntetésre, Koczka Jánosnét három hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, s 500 forint pénzbüntetésre, Koczka Istvánt három hónapi nevelő-javító munkára — A nagyapád bics-j ítélte súlyos testi sértés bűn- kája... Emlékszel? —! tette miatt, nyújtotta anyám felém.* A Benus és a Koczka csa- — Apád használta. Gon- {iád az utóbbi időben már na- doltam, egyszer neked; pirenden verekedett, s ezenkí- adom. $ vül a családi verekedések soMegilletődve vettem? rán Benus László feleségét kezembe az öreg bics-j úgy megverte, hogy bordare- kát, amelyet nagyanyám’ pedést szenvedett. A vereke- most küldött el nekem! dók megkapták méltó bünteté- az utolsó vásárról... < süket. — A rendőrség az utóbbi időben két romlott erkölcsű nő ellen indított eljárást. — Rófh Ilona budapesti lakos, aki hosszabb idő óta tartózkodott az Egri Park szállóban, lopás és titkos kéjelgés gyanúja miatt került a rendőrség kezére. Ugyancsak eljárás indult Bódi Erzsébet 15 éves egri lakos ellen, titkos kéjelgés gyanúja miatt. Bódi Erzsébet korábban nevelő-iotthonban volt elhelyezve, de onnan megszökött. — Izgatás miatt indult nyomozás Keskeny Sándor és fia ellen, alak 1956. október 27- én este Mirkószki Bemáth egri lakos háza előtt kommunista-ellenes kijelentéseket tettek, azt hangoztatták, eljött az idő a kommunistákkal való leszámolásra. — Súlyos testi sértés miatt indult nyomozás Lakatos György egri lakos ellen, aki egyik éjjel megtámadta Urbán Istvánt, ablakát beverte, majd vöröstéglával megdobta.
