Új Úton, 1957. május (12. évfolyam, 34-42. szám)

1957-05-08 / 36. szám

1055. május 8. szerda ÚJ CION 5 As első lépések as önállóság útján TIZEDIK ESZTENDEJE, — hogy megalakultak az ország­ban az első gépállomások, el­választhatatlanul hozzátartoz­nak a falu képéhez, megismer­ték, meg is szerették a mun­kájukat És mégis, mindezek ellenére nem túizás, ha azt mondjuk, ez az esztendő a gépállomások igazi vizsgája fennállásuk óta. Ez az első olyan esztendő, amikor igazán önállóan dolgozhatnak. Régen kívánt dolog ez, de legalább annyira nehéz is. Hiszen most már a beruházások egy i’észe, a bérek és a jutalmak egy­aránt attól függnek, jövedel­mezően dolgoznak-e. Az önál­lóság sok-sok gondot jelentett a gépállomások vezetőinek, — sok, eddig nem ismert nehéz­séget kell leküzdeniük, de ugyanakkor sokkal nagyobb teret is kaptak, nem szabják meg a felsőbb szervek a leg­apróbb dolgokban is, hogy mit kell tenni. A DETKI GÉPÁLLOMÁ­SON is úgy tartják, ez az esz­tendő a vizsga esztendeje, ar­ra való, hogy bebizonyítsák, meg tudnak állni a saját lá­bukon. Most már készen van­nak az éves terv előkészítésé­vel, csupán az egy gépre eső kötelező teljesítés arányában szabták meg, mennyi normál­holdat kell telj esi teniök. Hogy milyen gépekkel és hogyan teljesítik, az teljesen a gépál­lomás dolga. Rendezték a gép­állomási dolgozók fizetését is. Kiszámították, hogy egy-egy traktorista, ha teljesíti rende­sen tervét, átlagosan havi 1803—2000 forintot kereshet. Csupán az a rossz ebben, s ez munkájuk idényjellegével függ össze, hogy lesz hónap, amikor csak a biztosított né­hány forintot kapják meg, — ugyanakkor a legnagyobb munkák, a cséplés, az őszi mélyszántás idején 4—5 ezer forintot is megkereshetnek ha­vonta. Az eddigiekkel szemben na­gyobb önállóságot jelent az is, hogy egész sor munkánál a helyi sajátosságoknak, földvi­szonyoknak megfelelően a gépállomás maga szabja meg a mnnkadíjat. Azt is örömmé! üdvözölték, hogy a gépállomás — amennyiben nyereséggel zárja az évet — a pénz egy ré­szét új gépek beszerzésére for­díthatja. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt, a gépállomás körzetében lakó dolgozó pa­rasztok megnyugtatására, hegy azért a legmodernebb gépek mindig biztosítva lesznek, az állam költségén, még ezen a beruházáson felül is. AZ UJ MUNKAMÓDSZER azonban hozott egész sor új problémát is. A legnagyobb ebből az, hogy nincs biztosít­va a tavaszi munka. Az őszi mélyszántást elvégezték még az ősszel, s a talajviszonyok miatt is el kell végezniök min­den esztendőben, mert kora tavasszal nem tudnak a gé­pekkel rámenni a földre. A vetést, a növényápolást pedig maguk végzik az egyéniek is, meg a termelőszövetkezeti ta­gok is. Nem szerződtek egyet­len holdra sem. Részen azért mert a családtagokat nem kellett az idén külön noszo­gatni a munkára, van tehát elegendő munkáskéz, részben azért, mert a termelőszövetke­zetek, élve a lehetséggel, vá­sároltak maguknak növényápo­ló gépeket. A későbbi hóna­pok azonban helyrebillentik az egyensúlyt, mert a termelő- szövetkezetiek is, meg az egyé­niek is nagy területre szerződ­tek már most, tarlóhántásra, nyári és őszi mélyszántásra. Előreláthatóan a nyári és őszi 1 hónapok alatt lesz annyi mun­ka, hogy a tavaszi kiesést pó­tolhatják vele a tervnél is, és ami legalább annyira fon­tos, az emberek kereseténél is. És most igazán attól függ a keresetük, a gépállomás fejlő­dése, hogyan lesznek megelé­gedve munkájukkal a terme­lőszövetkezetek és az egyéni­leg dolgozó parasztok. AZ ÖNÁLLÓSÁGNÁL azon­ban beszélni kell, egy-két, még a múltból fennmaradt „csöke- vény”-ről, mely nehezíti a dolgukat. Az elmúlt évben még központilag állapították meg, melyik gépállomás mit kapjon. A tavalyi központi rendelésnek köszönhetik így a ; detkiek, hogy a napokban kap­tak egy kombájn szalmagyűjtő kocsit, amire az égvilágon semmi szükségük nincs, lévén egyetlen kombájn gépállomá­son és az is el vám látva szal­magyűjtő vei. S mivel ez nem gyorsan fogyó eszköz, szívesen túladnának rajta, ha volna rá mód. Ugyanakkor kellene ne­kik például burgonyaszedő, — mert abból egyetlen darab sincs a gépállomáson. A másik problémájuk pén­zügyi. Adva volt két keret. Az egyikből jóformán semmit sem használtak fel, mert nem volt rá olyan szükség, il’etve olcsóbban állították elő, ami kellett. A másikat viszont túl­lépték. S most azon vitatkoz­nak, miért nem számolhatnak el elvégzett munkák kifizeté­sére olyan pénzt, amit vég­eredményben saját maguknak takarítottak meg. Pénzügyi té­ren tehát több önállóságot sze­retnének, az egyes keretek meghatározásában, illetve ab­ban, hogy ha szükség van rá, akkor az egyik megtakarítás­ból felhasználhassanak a má­sik, számukra fontosabb mun­kákra. AZ ELSŐ LÉPÉSEKET te­szik meg gépállomásaink, — mentesülve a sokszor túlzott gyámkodástól. S ezek az el­ső lépések, függetlenül a problémáktól, biztatók. Javít­ják a nyári munkákhoz a gé­peket, felkészülnek alaposan, hogy sikeres legyen már az első év is. A LÓNAK VOLT IGAZA rP fe óra felé járhatott az idő. Éppen hazafelé men­tem, amikor érdekes dologra lettem figyelmes. Az út balol­dalán egy szekér haladt, de a bakon nem volt senki. A ló a zeg-zúgos utcákon szépen, nyugodtan ballagott az út bal­oldalán, de ezt meg lehet neki bocsájtani, hisz sok ember is van, aki nem ismeri a közle­kedési szabályokat. Követtem a lovat, amely teljes magabiz­tossággal igyekezett hazafelé. A kocsin kis tábla hirdette, hogy a tulajdonos G. J. Eger, Könyök utca... szám alatti la­kos. Egy rendőr állította meg a gazdátlan szekeret és nem sokkal később megkerült a gazda is, aki az út két olda­lán dőlőngélve, éktelenül szid­ta szegény lovat. Az történt, hogy a gazda beült a Vadász­kürtbe egy pohár sörre, de persze, mint ez lenni szokott, a sört követte sok-sok nagy- fröccs és elfeledkezett az ut­cán várakozó lováról. A ló megúnta az ácsorgást, miután biztos éhes is volt, elhatároz­ta, hogy önállósítja magát. Ez­ért kellett a sok sértést le­nyelnie anélkül, hogy saját igaza mellett egyet is szólha­tott volna. Az eset szemtanúi megálla­pították, hogy a lónak volt igaza. Megnyíltak az tidiüők A Mátra és a Bükk hegysé­gekben május első napjaiban több, mint száz vállalati és idényüdülő nyitotta meg ka­puit. Ezenkívül az Idegenfor­galmi Hivatalon keresztül a hegyvidék lakói ötszáz ké­nyelmesen berendezett szobát bocsájtottak a fizetővendégek rendelkezésére. Ezeknek a fe­lét már le is foglalták, sokat közülük az egész üdülési idényre. A vegyszeres gyomirtásról Ahhoz, hogy a vegyszeres gyomirtásnál a kívánt ered­ményt elérjük és felesleges kárt ne okozzunk — mun­kánkban a következő fontos követelményeket tartsuk be: A hőmérséklet 15 C fok le­gyen. A gabonafélék magassá­ga pedig ne haladja meg 15— 25 centimétert a permetezés időszakában. Vagyis ne kezd­jük kalászosodás előtt, hanem bokrosodás és a kezdeti szár- baindulás érett szakaszában. Őszi gabonáknál holdanként egy kiló, tavaszi gabonánál 0.8 kiló, legelőnél 1.6 kilo­gram Diconirt mennyiséget használjunk. Legelőkön célsze­rűbb két alkalommal: május 10 — június 10, valamint júli­us 20. és agusztus 20. között permetezni. A legelő permete­zése után egy hétig ne legel­tessünk, mert a tej esetleg át­veheti a vegyszer kellemetlen szagát. Ha szőlő, gyümölcs, lu­cerna, napraforgó, bab stb. kö­zelében végezzük a vegysze­res gyomirtást, ilyenkor biz­tosítsunk legalább 15—20 mé­ter védősávot. Szeles időben tilos permetezni, felülvetése- ken ne végezzünk gyomirtást. A permetezés végrehajtásá­ra a reggeli és a déli órák a legalkalmasabbak. A terület­hez szükséges Diconirt meny- nyiséget előbb 10 liter, lehető­leg lágy vízben folytonos ke­verés közben oldjuk fel, majd a légporlasztásos gépnél 150, a cirkulációs hátigépnél 300— 400 literre egészítsük ki. Mi­vel a fakád magába szívja a permetanyagot, vasüstöt, be­tonkádat, edényt használjunk a permetlé elkészítésére. Az öblítővíz, vagy maga a per­metlé víztartályokba ne ke­rüljön. Ilyen vízzel öntözni nem szabad, mivel a vegyszer már igen nagy hígításban is komoly károkat okozhat a pa­lántákban, kerti és szántóföl­di növényekben A gyomirtás­ra használt gépeknek minden részét meleg, szódás víz egy százalékos oldatával alaposan mossuk át és friss vízzel öb­lítsük ki. Bár a Diconirt nem méreg, evés előtt és munkánk befejezése után alaposam mo­sakodjunk meg. Kerekes Gyula, ÉRDEKES HÍREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL ävyy.'!/vvw¥vwvvwvwwvw¥>'vj Atommal tartósított élelmiszer Egy moszkvai tudományos laboratóriumban kísérleteket végezneK, hogy az élelmiszerek tartósítására is felhasználhas­sák az atomot. A konzervá­lásra kerülő élelmiszert rádió­aktív izotópok és felgyorsított elektronos sugárzásának te­szik ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az élelmisze­rek a sugárzások hatására — mely ebben az esetben az em­beri szervezetre teljesen ártal­matlan — hosszú ideig meg­őrzik frisseségüket. Az ilyen módon konzervált nyershús szobahőmérsékleten tartva né­hány hónapig is eláll anélkül, hogy megromlana. Diétás sor Rey francia mérnök, aki a naneyi sörgyár igazgatója és elismert söripari szakember, a közelmúltban új diétás sört állított élő. Az új diétás sör 51 különböző igen értékes vi­tamint tartalmaz. Egy liter Rey-féle sör mésztartalma egyenlő egy pohár tej mész- tartalmával, B. II. vitamin tar­talma egyenlő két tojás B. II. vitamin tartalmával. Zenekombájn Skorupy lengyel tanár több, mint 20 esztendeje dolgozik olyan hangszer készítésén, mely képes lenne egy komp­lett zenekar helyettesítésére. Úgy hírlik, hogy munkájába most beavatta 15 esztendős le­ányát, számolva azzal, hogy egy emberöltő nem elég talál­mánya elkészítéséhez. Fürdőrulia alstmini umhói A francia piacon a közel­múltban aluminium lapokból készített különleges női fürdő­ruhák kerültek forgalomba. Az újtipusu fürdőruha egé­szen apró aluminium lapocs­kákból készül, amelyeket kau- csuk ragasztóval különleges ellasztikus szövetre ragaszta­nak rá. Most már csak az a kérdés, mennyire kedvelik meg a francia nők e ritkaság számba menő fürdőruhát. Fecskendő perionból Nyugat-Németországban. újabban perionból készítik a fecskendőcsöveket. Belsejét különleges gumianyaggal von­ják be, előnyük, hogy nem kell használat után szárítani és kb. 8—-12 atmoszféra nyo­mást is kibírnak. Tűzálló lábbeli Az Amerikai Egyesült Álla­mokban újtipusu tűzálló láb­belit készítettek. A 4.5 kg. sú­lyú lábbelit vékony alumíni­um lemezzel vonták be, amely 95 százalékban visszaveri a hősugarakat. Ezért nem is al­kalmaztak hőszigetelést. A ci­pő belső hőmérséklete nem haladja meg a negyven fokot, s egyetlen előírás megtartása szükséges: az állandó mozgás. Öt méteres bronzszobrot rendelt — magának Burgiba tuniszi miniszterel­nök nemrégiben Olaszország­ban járt és Attilo Selva római szobrásznál egy ötméteres bronzszobrot rendelt saját ma­gáról. A szobrot Tunisz egyik legmagasabb palotájának te­tején helyezik el. Rádióhíd tonlialászok részére Cesenaticoban elhatározták, hogy 100 millió lira költség­gel rádió-hidat létesítenek az Adriai tenger középső és fel­ső medencéjében dolgozó ton­halászok részére. Az állandó rádióösszeköttetés révén a hal vonulások helyére irányíthat­ják állandóan a halászhajókat, s vihar esetén is időben fi­gyelmeztethetik őket. A 100 millió líra költség keretében egy nagy halpiac is felépül. KERESZTREJTVÉNY TV 7 ézd öregem — -I- ’ h ajolt köze­lebb, hogy tisztán ki­vehettem az ágas-bo- gas vérereket hunyor­gó szemén — csak raj­iam múlik... Egyedül ssak rajtam... de mit zsmáljak, ha ennyire szeretem ezt várost. Magához köt, mintha száz karja volna... pe_ iig csak rajtam múl­ta. Ismernek engem, udják, rám mindig és nindenkor számítani ehet, tudják, hogy iiszkrét vagyok és be­csületes... szóval olyan íagyok, amilyennek ■zülettem, s amilyen- lek meghalok majd... Van egy igen jó ko- nám. együtt gyerekes- ■.edtünk, ma is, ha téglát, csak feltartja a hüvelykujját... egy fél­ted... azt jelenti és tár megyek is, mert .a nem mennék, meg­értődne... Azt hinné, ogy mert most mi- iszterhelyettes lett, tár lenézem, nem be­sülöm... Szóval ez az gykomám... én szerez- zm neki az első nőt is, lyan ügyefogyott volt női dolgokban, pedig Tyébként ragyogó ko- onya... szóval ő is tondta... miért nem PORTRÉ jösz már fel hozzám... jó megjelenésű, csinos és inteligens fiatalem­ber vagy, kihelyezünk valamelyik külkeres­kedelmi szervünkhöz... Mondom neki, kis ko­mám, majd meggondo­lom még... Majdnem sírt, hogy ilyen ma­kacs vagyok... De én szeretek a ma­gam útján járni. ■■ Én igen, én már ilyen va­gyok... A legutóbb is, az egyik igen csinos és neves énekesnő... ne haragudj, diszkrécióm tiltja, hogy elmondjam a nevét... ott könyör- gött nekem... szökjek vele Nyugatra... eljött a lány lakására az apja is, az kérlek 80 ezer forintot, meg egy tucat brilliánsot rakott elém, hogy menjek a lányával, még a bérhá­zát is rámiratja. Tudod mit csináltam? El fogsz ájulni! Elővettem tíz darab százast, s odatet­tem finoman a többi­hez... Most már 81 ezer van papa... de én ma­radok... akkor megyek. ha én akarok... Ezt mondtam neki kérlek... Sírt a színésznő, sírt az apja, én meg lelép­tem... ...Vagy ott van a Guszti... jó haver a fiú, sokszor kisegítettem egy-egy százassal an­nak idején, sőt még néha most is... hiába, bohém, művész... Ja, igen... szobrász a gye­rek, rendkívül tehetsé­ges, mindig engem hív, ha kiállítása van, se­gítsek válogatni, mert tudja, hogy az ízlésem, műértelmem... na, mit dicsekedjek. Gondolha­tod, ha Guszti, az or­szág egyik legneve­sebb, s egyben leghák- lisabb szobrásza hoz­zám jön... akkor nem ok nélkül jön... Nem igaz? ft'1 gy szóval csak * J azért említet­tem meg... mert bár ugyan nem kérdezted, de láttam a szemeden a csodálkozást, miért kulizok itt ilyen sok­oldalú adottsággal... Hát, hogyis mondjam, megszoktam a környe­zetet, a pénzt itt is el­tudom költeni és itt is megtudom keresni hoz­zá azt a pár rongyos ezrest... és még fiatal vagyok... Majd egy-két év múlva betörök a fővárosba, mint azok nz új dalok Dévény­nél... De akkor se ma­gam miatt, hidd el nem magam miatt, hanem, hogy segítsek néhány barátomon, akik rend­kívül tehetségesek, de még nem jutottak a felszínre... Várok... hát­ha addig sikerül ma­guktól is... mert ugye saját erőből mégis más, miért érezze majd ma­gát lekötelezve ne­kem... De ha nem megy nekik, majd jön a cimbora, s mindent rendbetesz... Hát szó­val ilyen vagyok és komám... ilyen és nem más... Tízzel felállt az asztaltól, kifi­zette kisfröccsét, gon­dosan kiguberálva a tízfilléreseket, kihúzta magát a kissé vedlett kabátban, s eltávozott. — az albérleti szoba agglegényi magányába. (egri( í 2 5 4 5 6 7 8 9 10 ii m 12 m 13 14 15 m 16 m 17 m 18 19 20 m 21 22 m 23 m 24 25 m 26 2? & 28 29 m 30 m 31 32 m 33 34 35 m 36 37 3 38 m 39 40 m 11 m 42 m 43 144 1 M 45 m 16 m 47 18 m 49 50 51 m át 52 53 ft 54 Éfe 55 56 57 58 s 59 60 m 61 | I ♦ Megfejtésül beküldendő a víz tszintes 1. és függőleges l. VÍZSZINTES: 1. Aforizma: A vitában nem az a fontos, hogy megvédjük állás­pontunkat .... 12. Olasz fizikus, ak inek gázokra vonatkozó törvé­nye közismert 13. UPN. 14. |! 1 elv határozó rag. 16. Igekötő. J17. Kettős mássalhangzó. 18. Kí- fnai festékké! 19. Szláv mi? 21. {Uj, idegen szóval. 23. Vissza: {személyes névmás. 24. Vissza: {régi szappanmárka. 25. Exotikus »állat. 26. Nagy francia költő, a {katolikus irodalom égjük alakja. $27. Mutatószó. 28. A „reveren­♦ dissime“ rövidítése. 30. Kiss Nán- ló or. 31. Lásd franciául, foneliku- fsan. 32. Gyufa betűi, keverve. {33. Vissza: nyílása. 36. Vissza: lön vegvjele. 37. Hátsórész. 38. Állatian szül! 39. Őket — lati­nul. 41. Vissza: tiltószó. 42. SR. 43. A Magas Tátra európahirű tava. 45. Vissza: Gyógvtea-fű. 46. Angol mutatószó. 47. Izom­kötő. 48. Egyet — németül. 49. örvendező — költőiesen. 52. Edit — becézve. • 54. Mentsétek meg lelkeinket. 55. Kínai név. 57. CLRE. 59. Hibázz! 61. Kel­lem, báj. FÜGGŐLEGES: 1. A polgári magyar irodalom ki­emelkedő alakja és egyik ismert műve. 2. Köznapi indulatszó. 3. Éva — angolul. 4. A Vörös Ma­lom, Olympia és más kedvelt művek írója volt. 5. ..Wells regényíró. 6. Madár franciául fo­netikusan. 7. GDS. 8 Ypsilander két széle. 9. Manapság szerencsés fickónak számít. 10. Híres szov jet tábornok volt a hazánkat felszabadító harcok idején. 11. Ábcé utolsó betűinek egj’ike. 15. A nilusi gátépítés kapcsán gyak­ran emlegetett egyiptomi helység. 20. Vissza: ész, logikum, köz­hasznú idegen szóval. 22. K-val: tisztítóeszköz. 23. Dorog NB I-es játékosa. 29. Háromnegyed üte­mű bécsi tánc. 34. Nagybudapest egyik peremvárosából való. 35. Gj'ulladásban van. 40. Hírhedt német fegyveres erőszakszerv volt. 42. Autó és kerékpár gyártá­sáról híres osztrák gyár. 44. Sze­mélyes névmás többese. 45. Angol férfinév fonetikusan. 50. Eső után keletkezik. 51. Gyerek be­cenév — a kisebb testvér „tulaj­dona“. 53. Folyadékot magához vevő. 56. Indián törzs. 58. Ket­tős mássalhangzó. 60. 1957. 61. CF.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents