Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)
1957-04-17 / 30. szám
1957. április 17. szerda. Ü J ÜTŐN Eredmények, gondok Nagygomboson Ismerik a nagygombosi tangazdaságot? Ott sorakoznak «épületei nem messze Hatvantól, a Lőrinci felé vezető úton. Az egyik oldalon hatalmas, régi épületek — nagybirtok volt itt — a másik oldalon modem munkásszállások és olyan kultúrterem, hogy bármelyik falu, de még város is •szívesen vállalhatná. Benn az udvaron salakot egyenget egy ember hogy a kocsik ne me- rüljönek tengelyig a vendégmarasztaló sárba. A másik a kertet hozza rendbe, az asszonyok a szokásos tavaszi nagytakarítást végzik. H marosan Őröm lesz nézni, milyen tiszta, rendezett az udvar. Kinn, ;a földeken is rendben megy minden. A szőlő nyitását, — metszését már elvégezték, rendben van a gyümölcsös, s a tavasziakból már csak a kukorica vetés van hátra. A koratavasziak egy része kel is már. Az istállókban szépen fejlődnek a jószágok, a növendékeknél is, a hízóknál is jó a súlygyarapodás. A diny- nyekertészetben nőnek a palánták. Ha valaki végigjárja a gazdaságot, rendben talál mindent. De hát ez csak az, amit mindenki szabadon lát Mi van az emberekben, akiket bizony eléggé megkevert az ellenforradalom. Vajon a szívekben, fejekben is ilyen rend van? Nem múlt el itt sem nyomtalanul október A munkástanács választásán itt is kijelentették egyesek, hogy a kommunistáknak semmi helyük a vezetésben, sőt odáig mentek, hogy el is akarták zavarni a gazdaságtól. — Nem hiányzott a könyvégetés, s nem csak a pártircdán, a könyvtárban szedték össze a „gyanúsnak vélt” könyveket, hanem még a magánlakásokban is. De hogy mennyire nem tudták, mit csinálnak, — arra mi sem jellemzőbb, hogy «légették a vörösbe kötött Petőfi, Arany és József Attila verseket, s ugyanakkor ott maradtak érintetlenül a könyves polcon a fehérbe kötött Sztálin-kötetek, Pedig ők ezt akarták. Elégették a párt zászlaját, s noha maradtak kommunisták, a különböző akadályok miatt csak februárban tudták megalakítani a pártala nőszervezetet. Most mar egészen más a helyzet, a hangulat az állami gazdaságban. Az emberek bizalma visszatért, látják, — hogy az igazi kommunisták ki mertek állni elveikért, s ugyanakkor a munkástanács egyes tagjai, csak azt voltak hajlandók vállalni, ami népszerű. Annyira pedig már tisztán látnak a mi munkásaink, hogy fel tudják mérni, a kevésbé népszerű feladatok sem az ő érdekük ellen vannak. — Hogy csak egyet mondjunk, minden józan ember látta, hová vezet az, ha továbbra is életben tartják az első munkástanács „kezdeményezését”, s minden héten ingyen osztogatják a zsírt és a húst. A bérrendezés az igazgatóság szá mára hozott ismét bizalmat, mert láthatták, hogy amit megtehettek saját hatáskörükben a bérek rendezésére, azt meg is tették. Minden azonban még sincs ! rendben. s kijelentik, hajlandók az anyagi kárt megtéríteni, s elmondják: nem voltak ők ellenségei a pártnak soha, csupán a tömegek hangulata ragadta őket magával. A tömegek hangulatát pedig néhány nagyszájú ember irányította akkor. A megnövekedett bizalomról tanúskodik az- is, hogy az üzemrészenként megtartott beszélgetéseken, pártnapokon szívesen hallgatják a párt szavát, s egyre többen látják ma már tisztán, hogy szó sem volt itt októberben valami dolgozók érdekeiért síkraszálló harcnak, ellenforradalom volt ez a javából. Igaz ugyan, hogy első ténykedésük az ottani ellenforradalmároknak az volt, hogy a munkástanácsot felhasználva, ingyenesen osztogatták az egész népet megillető vagyont, de az csak arra volt jó, hogy melléjük álljanak az emberek, segítsenek kikaparni számukra a sült gesztenyét. A pártszervezet, most már bátran áll az emberek elé, s személyesen minden emberrel külön is beszélgetnek, hogy mindenki minél tisztábban lássa mi az igazság. Hibájuk azonban az, — hogy nem igyekszenek segíteni a munkástanácsot abban, hogy megtalálja a helyes utat, s ne a szakszervezet feladatát vegye el, ne az ellenforradalom bástyája legyen, hanem azt a munkát végezze, amit rábíztak, vagyis vegyen részt a gazdaság irányításában. Van egy sor problémája a gazdaság vezetésnek is, — azonban egyrészét helyben nem lehet megoldani. Ehhez országos intézkedés kellene, s ez áz önállóság fokozása. Igaz, hogy a gazdaság — tangazdaság lévén — jóval nagyobb önállósággal rendelkezik, a többi, más igazgatósághoz tartozó gazdaságoknál, de még ennél jóval többet szeretnének. Több önállóságot kémek az értékesítésnél is. Az ideális az volna számukra, ha az állam megszabná, ennyi és ennyi árut feltétlen meg kell termelniük, s ennyi és ennyi összeget, mint nyereséget be kell fizetniük az államnak. Az már az ő dolguk volna, hogyan, mennyiért termelik meg. Biztos, hogy igyekeznének minél olcsóbban, hogy minél nagyobb összeggel rendelkezzenek, minél többel tudjanak a termelést olcsóbbá tévő gépesítésre fordítani, — ugyanakkor több nyereségrészesedést tudjanak adni a dolgozóknak, természetesen a végzett munka arányában. Nagyobbfokú önállóság kellene az értékesítésben Kezdjük talán a munkástanácson. Az első, amely k'mon- «dotta, hogy a kommunistákra nincs szükség a gzdaságban, — feloszlott, illetve újraválasztották. Az állandó munkástanács már kezdett részt kérni jobban a vezetés munkájából, azonban sokan már nincsenek a gazdaságban. Volt akit áthelyeztek magasabb munkakörbe, volt aki. otthagyta a ■gazdaságot, és akadt olyan is, akit ellenforradalmi tevékenységéért eltávolítottak. Azok pedig, akik ott maradtak, nem igen jönnek össze maguk sem látják tisztán a feladatukat s volt olyan is, aki kijelentette, ő nem megy el. mert nem kíváncsi arra, hogy hány holdat vetettek be. Az nem tartozik ■őrá. A munkástanács pedig még ma sem tölti be a feladatát, pedig volna m:t tenni Igen ■sok hasznos dolgot közvetíthetnének a dolgozóktól a vezetőknek, sok javaslatot tehetnének a bérfeszültség teljes megszüntetésére, segíthetnének a munkafegyelem megszilárdításában, szóval vcí.na mit te- ni még azonkívül is, amit eddig tettek. De ahhoz, hogy a munkás- tanács munkája megjavuljon, hogy elvégezze mindazt, amivel megbízták az üzem dolgozói, több segítség kellene, — nem csupán az igazgatótól, — mert attól megkapják — hanem a mindjobban erősödő pártszervezettől is. Ne várjon a pártszervezet arra, hogy jöjjön a munkástanács kérni ezt S az is ösztönző volna a munkástanácsra, ha a dolgozók üzemrészenként számon- kérnék a megválasztott munkástanácstagoktól, mit is tettek, hogy részt kapjanak a vezetésből. mert az megszüntetne olyan jelenséget, hogy például a gazdaság marhákat hizlal, ha el is adja őket, — hiszen ez természetes, akkor a gazdaság vesztesége nő. Ha ott tartaná, vagy egyszerűen nem hizlalna, akkor lényegesen több lenne a nyereség. Furcsa dolog és igazán nem ösztönző. S azj iyen dolgokból következik ráadásul aztán az, hogy nem egy esetben az a gazdaságvezető, aki jóval kevesebb árut termel, de nem lépi át a tervezett veszteséget, jutalmat kap, míg az, aki lényegesen több értéket termelt, az ilyen furcsa átvételek miatt át lép' tervezett veszteséget, s hiába tudná bebizonyítani, hogy olcsóbban és többet termelt, a papírformák miatt alaposan megmossák a fejét. Azt hiszem, meglehetősen érthetetlen dolog ez, és munkánk megjavításához hozzátartozik, hogy a minisztérium felülvizsgálja ezeket a dolgokat, s megszüntesse ezeket a visz- szásságokat. (cZahl^clí mibwk Verpelét és Egerszólát között egy völgyben húzódik meg a Jakab-Deli tanya. Valamikor nem is olyan nagyon régen 800 holdat birtokolt itt Papp Eszter. A Jakab-tanya 800 hol_ das birtok középpontja volt, ma 14 család lakik itt, több, mint száz ember éli itt dolgos mindennapjait. Tóth György Tamamárián épít magának egy szoba, konyhás lakást, s hogy mégis belekerült ebbe a riportba, annak egyszerű az oka: itt a tanyán, saját maga készíti el a házhoz szükséges munkát Tóth Vilmos bácsi a tanya legöregebb embere. Egy híján 70 esztendős. 35 esztendeje lakik itt a tanyán, — és sem a tanyát, sem 9 hold földjét itt nem hagyná a világ minden kincséért sem Jobb együttműködés A pártszervezet erősödik, nő a tekintélye s ezt olyan apró dolgokon is le lehet mérni, hogy azok az v'mberek, akik október végén részt vettek a könyvek, a pártzászló elégetésében, ma felkeresik a pártvezetőséget, kellene a gazdaságok között, ez a munkaerő biztosítása végett lenne fontos. Egy-egy megyében az állami gazdaságok többféle igazgatósághoz tartoznak, s ugyanazért a munkáért egyik-másik gazdaság, az igazgatóság jóvoltából többet tud fizetni. A fellépő bérfeszültség a gazdaságok között így okoz egyik-másik helyen munkaerőhiányt A közös érdekek összeegyeztetésével ezt is meg lehetne szüntetni. Nagy gondja volt a gazdaságnak az is, hogyan szervezzenek az állattenyésztésben a hozamok növelésére olyan versenyt, ami érthetőbb a dolgozók előtt és éppen ezért szívesen vesznek részt benne. Ezt sikerült is megoldani. Eddig a volt a helyzet hogy minden tehénre „lebontották a tervet, s tehenész legyen a talpán az, aki ezt pontosan teljesíteni tudta. A felajánlásokat pedig a tervhez mérték. S ha valaki olyan helyzetbe jutott önhibáján kívül, hogy néhány napig nem evett a tehene, az, ha a lelkét kitette volna, akkor sem tudta a tervet, s ezzel a felajánlását teljesíteni. Nem is kapott jutalmat, bármilyen jól dolgozott. Most bevezették azt, hogy az nyeri a versenyt, akinél a fejési átlag a legna-J gyobb. Mivel a fejési átla- ’ got a tejelő tehenek száma után számolják, nem jut hát rányban az. akinek megbetegedett a jószága. A tehenészetben örömmel fogadták az új kezdeményezést, s természetes, hogy a mindenki álfa’ ^számítható és érthető ver- senyfeltétlek meghozták a kedvet is. • Néhány probléma csupán | egy gazdaság életéből, ahol aj munka is, az emberek gondol- j kodása is kezd már visszatér-j ni a rendes kerékvágásba J Persze ez még csak a kezdet.« Hoszú út van még odáig, míg? ismét mindenki tisztán lát ? De hogy m'kor érnek ennek j az útnak a végére, az mostj már csak ott lévő kommunis-J tákon, az embereken múlik. ♦ DEÁK RÓZSI Tóth Mildósné a jószágok gondozója a családban. Éppen a jól tejelő tehenet itatja, — hogy aztán begyújtson a tűzhelybe, s ebédet készítsen a családnak VERSENYRE HÍVJA a Gyermekkocsikészífö Vállalat Eger összes üzemeit Nemcsak a kép hosszú, de Vályi János tanító is jó megtermett ember. Ö kérte magát ide a tanyára, hogy a tanyai gyermekek leikébe elültesse a tudást Borics József a tanyai kézbesítő, mert ilyen is van itt. 10 gyermek boldog édesapja, s egy nagy bánat tulajdonosa: se ruhát, se sapkát nem ad neki a posta, mert csak „minden másnap” kézbesít A Heves megyei Gyermekkocsikészítő és Vasipari Valié lat dolgozói szocialista mun- 'kaverseny felhívással fordultak Eger város összes üzemeihez. A hét pontban álló versenyfelhívásukban vállalják, a többi között, hogy május 1. tiszteletére túlteljesítik április havi tervüket, augus?|us 20-ra pedig másod k negyedéves tervüket. ígérik, hogy vállalatuk nem lesz veszteséges és az üzemen belül megszervezett munkaverseny eredményeit havonta értéke- ; lik. Igen figyelemre méltó pontja felajánlásuknak, hogy a második negyedévben 100 ezer forint értékű gyártmányt megtakarított anyagból állíta- állítanak elő. A versenyfelhívást Sztán Ferenc igazgató, Ba'ogh Mik- I lós, az MSZMP titkára, Kerber Béla, a munkástanács elnöke és Zvara Károly ÜB-el- nök írta alá. Félévszázados munka elismerése Ünnepélyes keretek között adta át a Kisiparosak Országos Szabad Szakszervezete, vezetőségének megbízásából Solymosi László Heves megyei titkár négy olyan kisiparosnak a kitüntető jelvényt és oklevelet, akik 50 éve rendelkeznek ipar jogosítvánnyal. Ez a tisztesség érte Romza János hatvani mézeskalács-készítőt, Lehel Antal gyöngyösi kárpitost, Kaszás Imre egri tetőfedőt és Bolya Ferenc egri cipész kisiparost. Az ünnepi beszédet Scdymo- si László megyei titkár tartotta, majd az ünnepeltek egészségére ürítették poharukat az összegyűlt kisiparosok. ««na — Ferenc- István demjéni lakos, gépkocsivezető ellen a hatóság elleni erőszak, súlyos testi sértés mitt indul eljárás, mert Kere- csend községben tetlegesen bántalmazta Kobolyák Mihály erdészt — Ugyancsak súlyos testi sértés miatt indul büntető eljárás Bánfi Lajos egri lakos ellen, aki április 13-án a vele egyházban lakó, de különvált feleségét tetleg bántalmazta, s nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozott. — 1957. április 13-án Kovács József felnémeti lakos, Egri-út 10. szám alatt lévő udvarán az égő szalmakazlat a tűzoltóság rövid időn belül eloltotta, s így csak 500 forint értékű kár kelekezett. A tüzet két gyerek Kovács József Károly nevű hatéves fia és Jakab Ernő négyéves kisgyermek okozta. — Lczkó Pál egercsehi bányász ajtaját felfeszítve ismeretlen tettesek 6000 forint értékű férfi ruha-j neműt vittek el. A betöréses lopási elkövetőjét még nem sikerült meg-« találni. A nyomozás folyik. — Befejeződött a nyomozás aj Vőrosilov téri szovjet emlékműi ledöntésében résztvevő személyek - ügyében. Árvái Bernét kőműves, Bortély József asztalosmester és négy társa ügyét, akik a bűncselekményt elkövették, rövidesen átadják az ügyészségnek. Vállalatok, szövetkezetek fi ti velem! Háromrétű használt, élelmiszeres nátron PAPIRZSAKOK kaphatók, lájékoz tatást ad Élelmiszercsouiagoló Vállalat Budapest, Vll., Peterdy-u. 8, Telefon: 426-314, 224-852. — Az El Salvador-i San Salvadorban heves földrengés pusztított. Az áldozatokról és az okozott kárról még nem érkezett jelentés. Szépen és egymással jó szomszédságban, jó barátságban élnek a tanyai emberek. Az elmúlt években sokat változott a tanyai emberek élete is. Majdnem minden házban telepes rádió szól, majdnem mindenütt van kerékpár, s több helyen motorbicikli is. A fiatalok színdarabokat, bálokat rendeznek az iskolában, s ezzel szórakoznak vasárnapunkén és az ünnepnapokon Megint a „zsebesek“ A múlt hét péntekén egymásután érkeztek a rendőrségre a panaszosok, akiktől nagyobb összeget emeltek el a zebtolvajck. Az egyik károsultnak 1540 forintot vettek ki ridiküljéből, a piactéri tolongásban, a következő zsebtolvajlást az Illatszerüzletben követték el, ahol 1580 forintot emeltek el egy asszonytól. A következő panaszost az Állami Áruházban károsítottak meg 400 forinttal. A bejelentések után a rendőrség gyorsan intézkedett a lakosság segítségével még aznap sikerült elfogni Jónás Józsefné, Mar- kovics Irén, Sebők Anna fog- | lakkozás nélküli mátészalkai : lakosokat, akiknél a motozás I során 4600 fonmtot találtak. j melynek eredetét nem tudták ' megmagyarázni. A többszörö- ! sen büntetett előéletű máté- í szálkái cigányokról kiderült, ; hogy nyilvántartott rafinált | zsebesek, akik Mátészalka ; környékén már nem tartják ! biztonságosnak a zsebtolvajlást, ezért néztek új helyek után. A rendőrség kéri a la- j kosságot, hogy főleg hetipia- ! cokon, áruházakban, s álta- | Iában olyan helyeken, ahol ! nagyobb csoportosulás van, fokozottabban vigyázzanak a ! pénzükre, mert a zsebtolvajok számára az ilyen helyek va- ' lóságos kincsesbányák. Reméljük hogy az egriek tanulnak a fenti esetekből, s lehetetlenné teszik a . zsebesek" — további „működését”. Van probléma a munhástanaesnal is a vezetésben is és a párt szervezésében is
