Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-13 / 29. szám

4 0 J ÜTŐN 1957. április 13. szombat Eger adóssága IDEGENFORGALMI, mű­emléki és városrendezési vi­tában igen sokszor hallhatod nemcsak jelzőként,, de meg- fellebezhetetlen döntő érv­ként ezt a kitételt: „Eger tör­ténelmi város”. Valóban. Egert a magyar történelem majd minden nevezetesebb eseménye érinti. A honfog­lalás, a tatárjárás, a rene­szánsz világáramlata, a Dó- zsa-féle parasztfelkelés, a ket­tős királyság párharca, a tör rök háborúk, Rákóczi és Kos­suth szabadságharca, az őszi­rózsás forradalom, az 1919. és 1945. évi események. Ezeket a történéseket rögzíti Béla ki­rály Névtelenje, Rogerius Bonfini, Istvánffy, Katona István, Virág Benedek, Szi­lágyi és Márki Sándor, Szek- fü Gyula, sőt helytörténeti íróink valamennyien: Gorove László, Szederkényi Nándor*, Szabó Ignác, Breznay Imre is. De vajon érzi-e ezt a tör­ténelmi levegőt, ezt az 1000 esztendőt az idegen, mikor Eger város földjére, a Deák Ferenc utca levegős virágsző- nyeges útjára lép? Érzi-e, mikor az egykori Hatvani ka­pu helyén lévő útkanyarulat- nál a Lyceum monumentális tömege lenyűgözi? Látja-e, mikor a Káptalan sor barokk palotáit csodálja, vagy a ba­rokk város szűk, kis utcáit járva, kapualjainak hívását hallja, vagy mikor szemével a virágfűzéres ablakrácsok közül kikandikáló muskátli bársonyát simogatja? Nem. Az idegen ebből az 1000 esz­tendőből csupán az utolsó 200 évet látja, a barokk kert, — mely kegyetlenül csákányt emelt a középkor műemlékei­re, hogy azok romjain a ma­ga létjogosultságát cégjegyez­ze. így lett halálra ítélve an­nak idején a legendás hírű egri vár, így semmisült meg Eger legrégibb épülete, egyben műemléke, az árpádkori vár­székesegyház, s úgy gondolom még néhány reneszánszkori műemlék is, melyből hírmon­dónak csupán — jelenleg a Dobó István múzeumban őr­zött — az egri káptalan címe­rét feltüntető egyetlen emlék­tábla maradt meg. AZONBAN az idő nemcsak a köveket kezdte ki, de azt a vitézséget is, melyet 1552-ben a vár védői, férfiak és nők egyaránt vállvetve, szablyá- juk élével, fokosuk hegyével, forró > vízzel és kö­vekkel verekedtek ki. Hová lettek azok az óriások, kik­nek vitézségét Tinódi króni­kája nyomán egész Európa ismerte, énekelte? Hová let- • tek azok a hősök, kik ezt a jelenleg 40.000 lelket számlá-” ló kis magyar várost 400 év| előtt európai hírre emelték?^ Hirtelenében magam sem tu­dom. Ha nem vagy ismerős a városban, nevüket, Dobó Ist­ván nevén kívül a belváros utcatáblái között hiába kere­sed, nem találod. Pedig közel 50 esztendeje, hogy az „Egri csillagok” megjelenése után ők is létjogosultságot kaptak ebben a városban a régi ura­ság és városi közigazgatás jó­voltából. De hol? A Sáncban. De ott sem az egykori külső vár területén, hol álet-halál harcukat vívták, de a Sánc peremén, a Dónát alatt. Hogy nevük véletlenül se homályo- sítsa el a barokk világ, s a2 utána következő kor kiválasz­tottjainak nevét, kik közül a legtöbbnek csak annyi köze volt ehhez a városhoz, hogy városi tisztet viselt, vagy fo­gatával végighajtatott azon az utcán, melynek táblája idővel az ő nevét hirdette. Ennek a közel félszázados gyakorlatnak a fenntartása nemcsak hogy nem kívánatos de az egri hősök neveit fel­tüntető utcatábláknak a bel­város területén való elhelye­zése egyenesen történelmi, — műemléki követelmény. Hi­szen az idegen, de főleg a fiatalság Gárdonyi „Egri csil- lagok”-ja nyomán az egr: vitézek igézetével, hősi cse­lekedeteik iránt való lel­kesedéssel, a kérdések özö­nével lép Eger földjére. Ép­pen ezért, mint ahogyan egy zenei, vagy irodalmi műben a nyitány, a közzene, vagy £ bevezető sorok készítenek elő bennünket a nagy élmény­re, úgyanúgy kell, hogy Egerben járva, a vitézek ne­veit viselő utcák közöljék ve­lünk, hogy most nem a ba­rokkvilág idegen levegőjé­ben, hanem a XVI. század­ban, az „Egri csillagok” föld­jén, a magyar vitézség „ha­dioskolája” területén járunk, melynek nem szimbóluma, de élő valósága ezeknek a kis utcáknak végén kiemel­kedő vár. A VÁR EGYÉBKÉNT is műemléki szempontból a vá­ros középkori városmagját képezi. Azzal a ténnyel, hogy a várat környékező Dobó, Vadász, Hibay Károly, Május 1., Knézich Károly, Mecset, Marx Károly, Zalár József utcákból, a Dcbó, Kossuth és Húspiac térről rálátás nyílik a várra, ezekben az utcákban — az ott létesült barokk épü­letek ellenére — Eger közép­kori levegője uralkodik. Ép­pen ezért Mekcsey, Borne­missza, Zolthay, Bolyki, Füge- di, András bíró nevét viselő utcákat a belváros legforgal­masabb területén, a Dobó szobor közvetlen környékén, a jelenlegi Kossuth-térre be- fujróan kell elhelyezni, hogy ne csak nekünk egrieknek, de az idegeneknek is hirdes­sék a „Végek dicséretét”, a nép erejét. Egerben nemcsak a vitézsé­get. de az utcák neveit is európai mértékkel kell mér­ni. Ezért Eger műtörténeti- leg is legértékesebb, de egy­ben legszebb utcáját, a je­lenleg Ifjúság Útját, nevez­zük el „Egri csillagok” útjá­nak, nem csak azért, hogy így elejét vegyük a gyakori név- változtatásoknak, nem csak azért, mivel ez az út egyko­ron Buda—Eger hadiútja volt, melyen az egri dicsőség szárnyra kelt. — de főleg azért, hogv vigyen el az ide­gen ebből a városból egy olyan utcaképet, mely nem­csak művészi megoldásában — a Liceum épületével — egyedülálló a világon, de nevében is az lenne, hiszen ez a név az egri hősök leg­nagyobb krónikásának, Gár­donyi Gézának lelkében fo­gant, Eger talajából nőtt, — Eger levegőjében született. S még egyet. Ennek a név­cserének idegenforgalmi szempontból óriási jelentősé­ge van. Az egykori Káptalan, mäjd Vöröshadsereg, jelenleg Ifjúság útjáról készült leve­lezőlapok, vagy műtörténeti illusztrációk az „Egri csilla­gok” elnevezéssel nemcsak a Fellner-i hatás alatt lehiggádt és kifinomult, magyarrá lett barokkról beszélnek majd, de rátereli a figyelmet, a szót akaratlanul is Gárdonyi Gé­zára, az író sírjára, házára, múzeumára, és mindenekelőtt az egri várra, melyet egy ilyen beszélgetés után több mint valószínű, eljön, megnézni az idegen. így lesz a múltból jelen, sőt nem túlzók: Jövő. Ez a névcsere most még minden nehézség nélkül meg­oldható, hiszen az egykori Káptalan-sor jelenlegi neve teljesen újkeletű. HA AZ EGRI utcák nevé­nek változásait vizsgáljuk, — megállapíthatjuk, hogy ez a tartozás a város többszázéves adóssága. Rójjuk le már egy­szer ezt a tartozást becsület­tel, hadd ölelkezzék végre valahára az utcák nevében is a hősi régmúlt a megifjodott, jövendőjét építő Egerrel. DR. MAJTHÉNYI JÓZSEF Hallotta-e már ? .. hogy a világ minden részén működő több mint há­romezer meiteorológiai állo­más összesített feljegyzései alapján megállapították, hogy naponta átlagosan 43 ezer kü­lönböző erősségű és jellegű zi­vatar van. ...... hogy két francia pro­fesszor, Jerome Lejeune és Raymond Turpin alapos sta­tisztikai kutatás után megál­lapította, hegy a fiú gyerme­kek többsége fiatal szülőktől származik, s fiú gyermekek születési arányszáma csök­ken a szülők korának emelke­désével. ...... hogy 1956. a világre­kordok megdöntésének éve volt a sportban. 1956, második felében az atlétikai világre­kordok 50 százalékát döntöt­ték meg. ...... hogy a nylon már a ha józásban is tért hódított. Néhány dániai cég meg­kezdte a hajócsavarok gyártá­sát nylonból. Előnye az, hogy nem rozsdásodik, nem kell festeni és tisztítani, nem tö­rik el. Egyelőre még csak kö­zepes tonnatartalmú halász­hajókat láttak el újfajta csa­varral, a terv az, hogy óceán­járóknál is alkalmazzák. ...... hogy Uj Zeland ősla­kói, a maorik, már évszáza­dokkal ezelőtt leleményesen kihasználták a vulkanikus eredetű szigetek belső hőjét úgy, hogy leásva a földbe, ki­kövezett tűzhelyet készítet­tek, s a „főzni valót” kötélen engedték le a mélybe. Sx ínháx műsora Április 13, szombat: Egerben, este 19 órakor: A mosoly országa (Bérletszünet.) Mátranovákon, este 19 órakor: A kaméliás hölgy Április 14, vasárnap: Egerben, este 19 órakor: A mosoly országa (Bérletszünet) Verpeléten, este 19 órakor: A kaméliás hölgy Április 15. hétfőn nincs előadás. Április 16, kedd: Egerben, este 19 órakor: A mosoly országa (Bérletszünet) Egri Vörös Csillag Április 13—17-ig: Ha a világon mindenki ilyen volna Egri Bródy április 13—17-ig: Játék az életért. Gyöngyösi Szabadság: április 13—15-ig: Londonban, Pázmán lovag, Ko­mikusok albuma, április 15—17-ig: Tavasz. Gyöngyösi Petőfi április :t3-án: Ali baba április 14—15-én: Dollárpapa. április 16—17-én: Első szerelem. Hatvan április 13—17-ig: Két vallomás Füzesabony április 13—15-ig: Hannibál tanár úr április 16—17-én: Látogatás a felhőkből Péteivására április 13—14én: Ne fordulj vissza fiam. április 16—17-én: Véletlen találkozás Heves április 13—15-ig: Forró mezők április 15—17-ig: Kulmi ökör. FILM: cÁ tf il 'l ,,A fiú" cí­mű film hiteles 1 és realisztikus I alkotás. Egy I munkáscsaládot 1 látunk meg­szokott kömye- jj zetében. Itt [ minden egysze- I rü, mint ahogy *az életben van. A forgató- könyv szerzője iés a rendező, a I színészek és a 1 díszlettervezők, laz egész alkotó I kollektíva vi­lágos feladatot tűzött maga elé: az életben előforduló konfliktusokat akarták bemutatni; az életbe lépő ember jellemének, kiformálódási nehézségeit. Andrej, Surocska iránti érzelme nem tekinthető a film fővonalának, de olyan lírai és tiszta, hogy jobban megragad bennünket, mint némelyik történet. S bár a főhős itt vere­séget szenved, mégis felkelti ez a viszonzatlan érzés a néző érdeklődését. Kár, hogy a forgatókönyv író állandóan arra törekszik, hogy a boldogtalan és boldog szerelmet szembeál­lítsa egymással. Ez arra lenne jó. hogy bebizonyítsa Andrej hűségét első szerelméhez. Főszereplője Leonyid Haritonov, a Moszkvai Művész Színház színiiskolájának növendéke. A Bátorság iskolája és a Balkezes újonc című filmekből ismerjük. A fiú — című filmhez a címszerepet alakítja kitűnően. A fiatal cirkuszi artistanőt, Surocskát Róza Makagonova alakítja, akit nem­csak két filmjéből, a Bátorság iskolája és az Emirátus bu­kásából ismerünk, hanem személyesen is, mert tagja volt az 1956. évi Szovjet Film Ünnepére hazánkba érkezett küldött­ségnek. A fiú című szovjet filmet a selypi mozi vetíti április 24—25-én. ÉRDEKES HÍREK VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL jyvWYYVYyyyVVWVVVWWYVVVW Szereti a meglepetéseket Egy nagy párizsi áruház igazgatósága r. napokban egy 500 frankos utalványt kapott. Az összeg küldője arra kérte az áruházát, hogy a fenti összegből küldjenek neki va­lamilyen ajándékot a szüle­tésnapjára, mert szereti a meglepetéseket. Római időkből való családi sírboltra bukkantak Az északszerbiai Obrenovác város közelében egy kút ásása közben római időkből való családi sírboltra bukkantak. Szakértők megállapítása sze­rint a sírbolt a IV. században épült, benne három felnőtt és több gyermek csontvázát ta­lálták meg. Ezenkívül ezüst ékszereket, agyagkcrsóka\, egy hosszúkás üvegedényre és egyéb használati tárgyakra bukkantak. Csontátültetési kísérletek P. H. Davries michigani egyetemi tanár nemrégiben számolt be szakkörök előtt A z ismeretterjesztő elő­adások mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Ha teszem azt, a kiskunbürgözdi tűzoltó egyesület kultúrháza kiirt egy ismeretterjesztő elő­adást, mondjuk „Hogyan le­het dobbal verebet fogni” — címmel, ahol a központi előadó elvtárs, két és fél órán keresz­tül elmagyarázta, hogy a ve­rébnek két lába van, s egyál­talán, ugye ebben az esetben a kultúrházba tolongott a nép és a nagytudásu központi előadó alig tudott elmenekülni a mintegy hét főből álló lelkes közönség tetszés nyilvánítása elől. Aztán volt még előadás a „Fából vaskarika készítés kis­ipari módozatairól ”, a „kukori­caháncsból való fényképtartó gyártásról" és így tovább. Az embereket alig lehetett vissza­tartani. Bár azért néha ez is sike­rült. Most egy újfajta ismeret- terjesztő előadáshoz volt sze­rencsénk. A címe: „A sambá- tól a Rock and Rollig,‘ ami mind a kettő egy tánc és azt bizonyítja, hogy a fejlődés nem áll meg és az a rumba, amiért öt évvel ezelőtt az em­bert kivezették a bálból, csak egy ártatlan elsőáldozóknak való népi gyerekjáték. Két központi előadó kartárs és egy zenekar, valamint so­kan mások szemléltető módon bemutatták a Rock and Roll-t, amelynek lázában ég ma New- York Párizs, Becs és Kőbánya Felső, valamint Eger, Dobó tér 5, ahol ezt az értekezést írom. Az ismeretterjesztő előadá­időnk and idaii son nagyszámú lelkes közön­ség vett részt, amely bizonyít­ja városunk lakóinak hatal­mas tudásszomját. A zenekar kettőt vonyított, a dobos 38-at ütött és a nézőtér hatalmas tapsorkánban tört ki. Én meg­figyeltem, hogy ha nálunk öt ember tapsolni kezd, az 10 másodpercen belül ütemes vastapssá változik. Mindegy, hogy ezt a vastapsot mi vált­ja ki, lényeg a vastaps. Csak tudnám, hogy hol szok­tunk rá erre. Szóval taps volt bőven. És a lényeg, hogy mindenki meg­tanulhatta a híres, nevezetes Rock and Roll-t. Tudom, hogy voltak, akik nem láthatták eme remek produkciót, azok számára ime leírom, nehogy véletlenül ne jussán el hozzá­juk a kultúra eme újabb ál­dása. Szóval kell hozzá egy férfi, meg egy nő. Tudom, hogy ez sok máshoz is kell, és ebben a Rock and Roll sem­mi újat nem hozott. De tessék csak kivárni a végét. Elkezd harsogni a zene-bona, amit öt ember idéz elő különböző szerszámokkal, egy csak a lé­nyeg, hogy mindenki mást csináljon, nehogy a túlzott egyhangúság, a táncosok agyá­ra menjen. A ritmust addig kell fokozni, hogy a táncosok olyan hangulatra gerjedjenek, hogy legszívesebben egymás képébe másznának. Na már most. Mikor a kellő alaphan­gulat biztosított, akkor kezdő­dik a tulajdonképpeni tánc. Tessék felállni. Kezdjük. A férfi bal lábával ötöt, a * ‘ jobbal 17-et toppant, a kezével úgy csinál, mintha a kabátjába dinnyelé csöpögött volna, a fejét rázza, mint egy úszó, akinek víz ment a fülé­be. A szemét vadul forgatja, a nyelvével ütemesen csapkodja a bal fülét. A jobb fül számá­ra a koreográfiában egyenlőre semmi szerep nincs, az tehát pihen és felkészül a későbbi megpróbáltatásokra. A nő toporog, mint aki a strandon mezítláb egy égő csikkbe lépett, testének alsó részét tiszaija, mint a kutya, amelyik örül a velős csontnak. Fejét rázza, mint a dobos a rumba:tököt, karjával legyez, mintha el akarna repülni. De nem repül el, mert csak most kezdődik a... most kezdődik a... most kezdődik a tánc. A férfi jobb kezével meg­fogja a nő nyakát, bal kezével a jobblábát, jobblábát feleme­li (a sajátját) a ballábát (a nőét) a jobbvállára veszi és a jobbválláról a balvállára, bal- válláról a jobbvállára sej haj görgeti a nőt, aki görög és gu­rul és közben nagyokat ordít hozzá. (A nézők közben a fal­ra másznak.) Na már most. Egy egyszerű figura következik. A nő ki­nyitja a jobbszemét és a férfi hátára ugrik, aki azonban cse­les fiú és félrelép, miközben jobblábával megvakarja a bal fülét. A nő lefekszik a földre, a férfi két lábával a hasára ugrik és elénekli a Yankee— Dodly-t, majd felpattanok a zongora tetejére, ahonnan a nő egy dupla szaltóval bele- ugrik a nagybőgőbe, miközben a férfi ütemre eszi a nyakken­dőjét. Aztán egy fortissimora összerogynak, mire a nagyér­demű közönség fergetes taps­ban tör ki, úgy, hogy alig le­het a termet kiüríteni. Ezt láttam a Sambától a Rock and Róll-ig című isme­retterjesztő előadáson. Tudom, hogy most sokan azt kérdik, hogy nekem tetszett-e? T-ját én vállalom a rám zú­11 dúló felháborodások özö­nét és férfiasán bevallom: ne­kem nem tetszett. Mert tessék elképzelni, mi lenne abból, hogy ha a nyugati civilizáció eme új vívmányát az Egri Park Grillben, vagy a gyön­gyösi KIOSZK-ba is bevezet­nék. Hát győzné az a szeren­csétlen vendéglátó ivari válla­lat berendezéssel? Hát győz­ném én azt tüdővel, lábbal ruhával és nővel? Tudora, hogy udvariatlanság a baráti segítséget visszautasí­tani, hiszen a tejport elfogad­tuk. Én azt javaslom a Rock and Roll-t küldjük vissza a feladónak. Tépjék csak ők szét egymást, mi sambázzunk, rumbázzunk nyugodtan to­vább. És ha mindenképpen verekedni akarnak, arra sok­kal célravezetőbb megoldáso­kat ajánlhatok mindenkinek. HERBST FERENC csontátültetési kísérleteiről. A tanár megbetegedett csontok helyébe elhunytak csontjait ültette át. Természetesen csak azok holttestéből vágják ki az átültetésre szánt csonto­kat, akik ezt még életükben engedélyezik. Az átültetendő csontokat röntgen sugárral sterilizálják. Davries eddig 130 csontátültetést végzett és be­tegei mind meggyógyultak. Injekcióval szüntetik meg a rák okozta fájdalmakat A texasi egyetem orvosi ka­rának egyik kutató csoportja új módszert fedezett fel a kó­ros daganatok okozta erős fáj­dalmak megszüntetésére. Az új módszer abban áll, hogy al­kohol injekciókat adnak a ge­rincvelőbe. Az injekció hatá­sára a kínzó fájdalmak per­ceken belül megszűnnek, még •előrehaladott rákos tüneteknél is. Az injekció érzéstelenítő ;hatása hat hónapig is eltart­hat, azonban egyáltalán nem befolyásolja a kóros dagana­tok fejlődését. Orvosi körök­ben arra számítanak, hogy az új érzéstelenítési eljárást reu­mánál és más erős fájdalmak­kal járó megbetegedéseknél is •ikerrel lehet majd alkalmaz­ni. II zsarolás : magasiskolája X A legújabb statisztikai ada­ttok szerint az Egyesült Álla- ♦mokban nem kevesebb, mint ♦ötezer olyan sajtóügynökség ♦működik, melyeknek többsége {elsősei ban a zsarolásra alkal­mas családi és közéleti botrá­nyok kibányászásával foglal­kozik. Ezek a zsaroló hírügy­nökségek és úgynevezett „re­volverlapok ’ évente többszáz­millió dollárt zsebelnek be azért, hogy tetemes összege­kért elállnak egyes értesülé­seik közlésétől. írói csúcsteljesítmény Ugo Moretti olasz író nem mindennapi versenyből ke­rült ki győztesen. Egy kb. 200 oldalas detektív regényt 6 nap, 23 óra és 35 perc alatt írt meg. A verseny határideje 7 nap volt. Megnehezítette a ver­senyzők dolgát, hogy egyes }szereplők és körülmények élő­ire megvoltak adva, pl. egy ki­scseréit hulla, titkos földalatti ♦ búvóhely, 7 különböző gyil- •kossági mód. egy macska stb. •stb. Moretti félmillió lírát nyert a versenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents