Új Úton, 1957. április (12. évfolyam, 27-33. szám)

1957-04-07 / 27. szám (28. szám)

£957. április 7. vasárnap. Ü J ÜTŐN 5 Zöldül az egri határ Szinte egyik napról a másikra bomlanak ki a rügyek. Tegnap még kopáran állt a fa, reggelre már virágba borult, mint a nászra várakozó menyasszony. Virágait méhek züm­mögik körül, hogy később féltve óvott gyümölcsöket nevel­hessen belőlük. Az őszi búza, őszi árpa már eleven zöld, az ember kora reggeltől késő estig kint görnyed a földeken, hogy még adakozóbbá kényszerítse a természetet. Tavasz van! Esztendők óta nem haladt így a szolőmiiiika Táján még emlékezetben •sem él az, hogy négy-öt évvel ezelőtt akadt olyan gazda, aki nem várta a tavaszt, akinek Mába sütött csalogatóan a ta­vasz?, napsugár, nem sietett ki a szőlőbe, hogy megkezdje a -munkát. Az idén még alig enyhült az idő, már ott vol­tak kint, figyelték az idő nyí­lását, hogy munkához láthas­sanak. S a tavasz, mintha csak kedvezni akart volna az em­bereknek, korán beköszöntött. Most már csak elvétve látni az egri határban olyan szőlőt, amely még metszetlenül van. És jól halad a metszés utáni nyomban következő mélykapá­lás is. Ha statisztikát készíte­ne valaki, körülbelül így fes­tene: 90 százaléknál tart a metszés, mintegy 25 százalék­nál az első kapálás. De hát -csalóka nagyon ez a statiszti­ka, mert az idő jó és szinte mire leírja az ember, már akkorra megváltozik. Serény, szorgalmas emberek az egri szőlőgazdák. i Persze nemcsak a szőlősgaz­dákat illeti dicséret- Megtesz­nek mindent a többiek is. Eb­ben az évben soha nem ta­pasztalt módon lendült fel a kertészet Az egri, bélapátfal­vi, egercsehi piac győzi a fel­vásárlást, csak az egri parasz­tok győzzék a zöldségterme­lést A jelek szerint azok győ- vük is. Idén tavasszal 400 négyzetméternyi üveget vittek el melegágynak. Sok olyan em­ber vásárolt, aki azelőtt nem foglalkozott kertészkedéssel. A Nagy József Termelőszö­vetkezet kerületén, — kihasz­nálva a szép napos időt — megkezdték a kiültetést. A ko­rai káposzta palántája már kinn van a földben. Remél­jük, nem tesz benne kárt a májusi fagy. A szőlő és kertészet mellett van az egri határban jócskán búza, árpa is. Ezeknek is gond­ját viselik az idén. Talán a iegkapósabb és legkeresettebb cikk a parasztok között a pé- tísó volt. Sokat vásároltak be­lőle, hogy minden termény­féleségre jusson. Az elmúlt két-három tavaszias hónapban megvett pétisó 12 vagon, ez már az őszieken, a tavasziakon van. A napokban újabb más­félvagon érkezett és nem kel­lett gondolkodniok a földmű­vesszövetkezeteknek, hogy ho­vá tárolják, mert két nap alatt elvitték, többnyire a gaz­dakörök. Mintegy 300 holdon földben a tavaszi árpa is. Szépen ha­lad a munka. Idén bárki meg­tanulhatta, hogy a gyorsaság- titka nem az instruktorok munkájában, még csak nem is a tervek szorgalmazásában rejlik, hanem a parasztok munkakedvében. S persze nem mellékes a jó időjárás sem. Pótolják a hiányt, a kiöregedett tőkéket Nem mondható legszebbnek a tihaméri dűlőben Pongrác lános bácsi szőlője, legfeljebb így határozhatjuk meg: olyan szép, gondozott, mint a szom­szédosok, vagy a távolabbink közül bármelyik szőlő. Terü­letre egy hold körül van, al­jában lucernás, és 400 ölön aaépen kikelt árpavetés. A szőlőben már elvégezte a met­szést, két-három szemet ha­gyott, a direktterrnőknéi négy szemet. Túl van a íondozáson is, körülbelül 180 kiesett, ki­öregedett tőke helyére került új vessző. A kapálást meg­kezdte, ez már nehezére esik, mint az afféle 73 éves ember­nek — Milyen termést vár az Ldén, Pongrác bácsi? — Ez az én szőlőm 32 éve van a birtokomban. Azóta már volt rajta jobb termés is, rósz- szabb Is, fokos és kevésbé fo­kos bor is, attól függően, ho­gyan dolgoztam meg és persze, hogy milyen lett az időjárás. Nagyrészt rizlingfajta, elég jó­termő, és ahogy a fakadásból figyelem, az idén több lesz, — mint mondjuk, tavaly is volt. Lelalább 17—18 hektóra szá­mítok. És ha időben hozzá­jutunk a védekezőszerekhez, no meg nem lesz májusi fagy, meg is lesz ennyi bor. Azután elmondja, hogy évenként jó istállótrágyával és műtrágyával javítja a szőlőt. Mndig pótolgatja a kiesett tő­kéket úgy, hogy most már egyetlen hiánya sincs. Termé­sére évenként szerződik, sze­rinte a szerződéssel jól járnak a gazdák. Permetező anyaga megvan az e’ső permetezésre és ha szerződik, előlegként a többihez szükséges anyagot is megkapja. Jó munkájának, igyekezeté­nek reméljük, ebben az év­ben is még lesz a gyümölcse Még a szék éráiból is elcsípnek — kell a Földbeharap a kajia, a kis ki vájt fészekbe két-három szem csirás krumpli repül — ültetik Varga ístvánék a konyhára szükséges termény- féleségeket. A dimbes-dombos Fertő egyik sarokdűlője ju­tott nekik. Már jórégen, még az Öregektől, Felső részén van ágy kis szőlő, de nagyrészt tőidből áll. Ennek is az alja •olyan lapos, hogy gyakran el­önti a víz esős időben nem Sok hasznát veszik. Még ősszel elvégezték a szántást, de mivel a jól meg­munkált föld több termést hoz, tavasszal újból felszán­tották. A kétszer szántott te­rületbe aztán vegyesen, több mindent ültetnek. Egyrészébe Krumpli kerül, az árpa körül­belül egy holdnyi termeten már kikelt.. Vagy 800 ölet ku­koricára tartogatnak. Van már otthon három 50 kiló kö­rüli jószág, ezekkel szerződni akarnak, és bizony ke'l a hiz­laláshoz a kukorica No, meg «maguknak is állítanak be hí­zót. Minden érdeklődés nélkül beszél Varga István arról, — nogy trágyázás nélkül bizony j ne várjon senki jó termést, i mégha mindjárt háromszor kapálta is, mert az elvont táp­anyagot nagyon észreveszi a talaj és ha nem pótolják, el le­lehet a talajlazítás. Ö a jószá­gok trágyáját minden évben k hordja kocsiján ide a föld­re, de emellett műtrágyát is jócskán vásárol. Most például majd öt mázsát szedett ösz- sze. Egy kisebb területrészre mutat, oda majd paradicsom, zöldség, hagymaféle kerül. — Jó enne, ha az idő is úgy gon­dolkodna, azt akarná, amit én. — Nagyon szeretem a földet, meg is teszek vele mindent, hogy sok termény legyen. De azt már még sem értem amit itt a szomszédaim csinálnak. Nézzenek oda. Két-hárcm év­vel ezelőtt a két kezemen nem tudtam volna összeszámolni, hogy csak ebben a mi dűlőnk­ben hány gondozatlan, elha­nyagolt szőlő, föld volt. Most meg szántásnál annyira rájöt­tek az útra, hogy a kocsim­mal alig férek el. Hiába! Minden talpalatnyi föld kell. Értéke van most en­nek a parasztember szemé­ben. Lesz-e elegentlő permetezőszer ? Persze hiba is van, nem is ' Bőkben pedig kizárólag az al- fcevés. Évek óta valahogy úgy mafára vigyáztak a gazdák, A léz ki, hogy csak a jól jőve- t többivel nem törődtek. így az- ielmező szőlőre, gyümölcsö- : tán a szilvafa, noha sok hasz­na van annak is, alaposan el- hanyagolódott. Meg is bosz- szulta magát, mert évről-évre nagyobb károkat okoz a pajzs- tetű, a korompenész. Télen még sokat lehetett volna javí­tani a helyzeten, azonban ezt még most is elmulasztották. És nemcsak az a veszély, — hogy a jónak ígérkező szilva­termés egyrésze tönkremegy (mi lesz a szilvórium kedve­lőivel?), hanem az is, hogy a fertőzés átterjed a féltve őr­zött almafákra is. És ráadásul még az sem ment ettől a ve­szélytől, hogy a gazdák egy­része gondos munkát végez, permetezi a fákat. Mert a be­tegség, a fertőzés könnyen át­terjed az ápolt gyümölcsösre és ezekben is nagy kárt tesz. Védekezésre most már csak a nyári permetezéssel kerül­het sor. Ha már a védekezésnél tar­tunk, látogassunk el azokra a helyekre, ahol a védőpereket biztosítják. Mi más lehetne az első kérdés itt Egerben, a sző­lőtermés hazájában, mint az, hogy lesz-e elegendő permete­zőszer a szőlőkhöz. A gazdák megnyugtatására közölhetjük, hogy az első permetezéshez szükséges anyag többé-kevés- bé megvan. A rézgálic, részben poros, részben darabos, ezt Z1HIRIBESZ IGüZSfiGO majd vegyesen kapják. És bár a termelők bizalmatlanok a poros rézgálic iránt, nincs erre okuk, mert éppen olyan jó, mint a másik. Meg lesz mész is és ez mindvégig bizto­sítva lesz, ha a Városi Tanács­nak sikerül megegyezésre jut­nia a felnémeti mészégetőkkel. Gondot jelent, hogy a továb­bi permetezésekre jelenleg nincs biztosítva a védekező-; szer. Nyugtalanságra azonban itt sincs ok, mert az illetéke-; sek erről sem feledkeztek meg. Beszéltek a Hazafias Népfront Országos Mezőgazdasági Bi­zottságával. a földművelésügyi miniszterrel, sőt azt is elárul­hatjuk, hogy külfölddel is folytatnak tárgyalásokat im­port permetezőszerek ügyé­ben. A tárgyalások sikeres­nek ígérkeznek, így mire el­jön a második permetezés ide­je, lesz hozzávaló is. A gyümölcsösök gazdáinak arról adhatunk hírt, hogy az* Eger környékén gyakori ésj ismeretes gyümölcsfa beteg-í ségek elleni védekezésére* mindenkor meglesz a szüksé-2 ges vegyszer. Ehhez csak az aj fontos, hogy bárhol terjedő - gyümölcsbetegséget vesznek észre, a lehető legrövidebb időn belül szóljanak. AZZAL a kérdéssel indul­tam a hatóságokhoz, hogy „joga van-e Zaharidesz Ber­talan egri földművesnek a földhöz?” Mert ahogy a szer­kesztőségben előadta a pana­szát, erősen úgy látszott, hogy joga van hozzá és nagy sére­lem érhette az utóbbi évek­ben. Mert hát kinek lenne jo­ga a földhöz, a jó egri bort adó szőlőkhöz, ha nem az egri Akkor legalább is, mikor Zaharideszt sérelem érte — nem volt igaz. így már érthető, hogy hiába kilincselt egy év óta jogosnak hitt panaszával Zaharidesz Bertalan. 1953-ban kezdődött ez ügye, mégpedig nagyon is jóL Jói, mert a saját 2000 ölnyi földjé­hez ötéves bérleti időre 1124 öl földet kapott a városi ta­Húsvéti csibe, húsvét előtt Példás rendben a Borforgalmi vagyona] Ha már az egri határról írunk, a körképből nem ma­radhat ki az egri Borforgalmi Vállalat célgazdasága sem. annál is inkább, mert az 1000 hold körüli célgazdaság elég szétszórtan, koszorú alakban öleli körül Egert. Több dűlő­ben van. Keletkezéséről: a Borforgalmi Vállalat, mivejl keveselte az őszi felvásárlás lebonyolítását, úgy döntött, hogy a város elhanyagolt sző­lőterületeit birtokába veszi és ezeken a helyeken megpróbál­ja fellenditeni a régi egri sző­lőkultúrát. így került birtokuk­ba körülbelül 100 holdnyi na­gyon hiányos, gazos terület, — amelyikben csak itt-ott volt látható egy-egy tőke. Azóta újabb területek csatolásával és legutóbb az állami gazdaság egész birtokának átvételével ezer ho'dra szaporodott a cél- gazdaság. A mintegy 400 állandó dol­gozója szorgos serénykedése igen szép eredményeket ho­zót. Tavaly körülbelül 20—22 mázsás volt az átlagtermés, de voltak olyan táblák melyek­ben 28—30, sőt 35 mázsa is termett egy holdon. Ilyen volt például az egyik legelhanya­goltabb rész, a Fertő. Viszont a gazdaság nem sajnálja a befektetést sem Évenként bőven trágyáz, pótolja a ki­esett tőkéket, és a szőlőterüle-J teken nagyarányú szőlőtelepí-j íést végez. A metszés és fe-j dési munkák elvégzése mel-j lett az idén 60 holdra telepi-} tenek, kizárólag medoc, búr-} gundi és kadarka fajtákat. Tá-« volabbi tervük, hogy a Kis- és< Nagyegeden körülbelül 300« hold újabb telepítést létesí-j tenek, 1960-ig. Igyekeznek» mindenüvé minőségi fajtákat . elsősorban bikavér fajtákat' botolni és elepiteni. Nagyobb gyümölcsös is tar­tozik hozzájuk. Ebben elvégez-: ték a fejtrágyázást és a per­metezést. Mintegy 20 holdat felújítottak és 60 hold olyan területbe, amely szőlőterme­lésre, vagy kapásoknak sem* alkalmas, gyümölcsöst telepí-Z tenek. Leginkább talajkötőnek} mandula, barack és szilva-J fákat; t A telepítéseknél nagy prob-t témát jelentett a célgazdaság-í nak a kiváló anyag beszerző-1 se. Ezért az idén hat és fél-i holdon vad telepet létesítenek,! hogy jövőre már legalább 50 százalékban saját anyaggal '• láthassák el az új telepítése-.' két. — Szüretig még sokszori kinnt hál a szőlő —• tartja közmondás, de ha ilyen gon­dosan művefik, még az idő is- kevesebb kárt tehet ben™ földműveseknek? Nem igaz? nácstól, egy hónapra rá pedig Csodálkozzanak, nem volt igaz. több mint egy hold negyed­osztályú szőlőt 10 évi bérletre. I Az írás, pecsétek, a szerződés minden megvan, minden rendben van, csak a föld és a szőlő nincs Zaharidesznél. Azt | pedig a következőképpen sza- Jkították el tőle. J Terjeszkedni kezdett a Mát- Jravidéki Ásványbánya. Né- Jhány egri gazdát kiszorított | {földjéből és ezeknek áz embe- {reknek kártérítést adott a ta- ínács — földben. A rendelet {szerint ez így helyes is volt, s i {1956 januárjában hivatalos pa- {pírt kapott Zaharidesz „...hi- {vatkozással a 17-1955. P. M. {számú rendeletre...” stb, stb, {egyszóval a hétpecsétes szer­ződést felbontották, a föld má- ísé lett, a szőlő is. { A TÖRVÉNY az törvény, {nem lehet apellálni ellene, de {Zaharidesz a „lehetetlent” is {megpróbálta, csak övé marad­ion a föld. Mivel biztatást is {kapott, hogy évközben nem {lehet szerződést felbontani, — {tovább művelte a földjét. Ez {volt a veszte, mert az új tu­lajdonosok karóval támadtak »rá, mivel már ők is igényt {tartottak a területhez, így »tehát nemcsak a föld veszett tel, de a vetőmag, a munka és *a termény is. ! A törvény és az erőszak így ütötte el a földtől Zaharidesz Bertalant. Bántotta nagyon a dolog, főleg akkor, hogy meg­tudta, a tanács gépkocsiveze­tőjének adták bérelt szőlőjét, i ZAHARIDESZ azóta sem adta fel a harcot. Most már nem is reméli, hogy földjét, szőlőjét visszakapja, csak azért járja a hivatalokat, hogy a Lámpázzák a tojásokat, mi- {szántásért, vetésért, vetőma- eiőtt a keltető gépbe rakják. ígért, spenótért és a többi ter- Nyolcvanezer tojás fér sl a Jményért, ami a földdel együtt gyöngyösi keltető állomás {az új tulajdonosokhoz került , műkotlósai” alatt. Reviczki 7— igazságos kártérítést kap- Fercncné és Sisa Jánosné nagy ion. Beadását is egy évvel figyelemmel végzik munkájú-{előre rendezte, most az is kát, ők vigyáznak arra, hogy {úszik, a többi jogos követelés- ne kerüljenek rossz tojások a*sel­gépekbe. * Ez keseríti most is, és még 2Vei tudja, meddig Zaharidesz ■ {Bertalan nappalait és éjszaká­it, s eresen bízik abban, hogy ssí s- I ha másképp nem megy, biró- {sági úton szerez érvényt jogos A feleslegre szerződhetünk Halad tehát a munka min­denütt kinnt a határban. Dol­goznak az egri termelőszövet­kezetekben, az egyének, se­gít a gépállomás is. És igaz hogy a jó munka meghozza a jó termést, akkor bőséges ara­tásra, jó gyümölcs és szőlő­szüretre számíthatunk a nyá­ron. Lesz hová tenni a ter­mést, mert a földművesszövet- kezetek már most megkezdték a zöldségfélékre az értékesíté­si. szerződéskötést. Kedvező tíz százalékos felár ingven, — vagy egyes növényeknél hi­telre adott vetőmag jár a szer-} ződött gazdáknak. És a szállí-j tás sem az ő gondjuk lesz. Eh-1 hez hasonlóan a későbbiekben} gyümölcsfelvásárlásra is köt-} nek szerződést. Bár még nem} tudják a pontos árat, de ott} is biztosítva lesz valószínű a} tíz százalékos fefár, export-] gyümölcs esetében pedig ex-J port felér Illeti a termelőket. } Érdemes tehát dolgozni. A; szorgalmas, tavaszi, nyári} munka mindig meghozta az* eredményt. A tavasz beköszöntésével Gyöngyös és Eger környékén is megkezdődött a tavaszi szőlőtelepítés. Az ötéves sző­lőfejlesztési terv keretében az idén 400 katasztráüs holdat ültetnek be a tájvidék legjobb szőlőfajtáival, kadarkával, le­ánykával, mézesfehérrel, hárs­levelűvel és medoc noirral. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák a Mátra és a Bükk termékeny, de eddig hasznos!tatlan lankám minő­ségi szó1 őves szókból eddig mintegy száz hold földet tele­pítettek be. A telepítési mun­ka, különösen nagy arányok­iPlP^ | követelésének. Mit lehetne segíteni ebben ! {az ügyben? A törvények, ren- -jjf I deletek a régiek. Mindenben Ja Zaharideszhez hasonló em- ‘bereket ütik. Maga a tanács sem tud igazságot tenni, nem lépheti túl jogkörét, így sem- • mi remény nincs arra, hogy {békés úton el lehessen intézni Í az ügvet, mely láf ban megy a gyöngyösi járás-< ban. Az abasári szőlőtermelő* szakszövetkezet tagjai a ma-J guk készítette vesszőkből ti-} zenegy holdat ültettek be né-S hány nap alatt. Ezzel együtt} már 34 hold lesz az a terület,» amelyet a társulás fennállása?, óta telepítettek. GyBngyöstar- jánban, Gyöngyöspatán, At­káin több, mint 50 kataszt- rális hold új szőlővel bővül a meglévő szőlőállomány. Az idei telepítésekkel együtt né- j hány év múlva már mintegy 30 ezer hold bőven termő sző­lő lesz Heves megyében. ugyan vi­lágos, mint a nap ♦ de nem állanak mögöt- Ilii * e Paragrafusok- Enélkül pe­»dig nem igazság Zaharidesz ;‘gazsága. s kilincselhet tovább iBlI {iol?os panaszával az idők vég- IBe Ét- u ' \ ^!11| • telenségig, vagy a paragraím­ll»WÍllk I ; sok ..felújításáig”. A FÖLDÉRT való háborús- !kodás döntő csatája kezdődik «a városi tanácsnál. A végre­• hajtó bizottság nemsokára ha- >tároz a felajánlott, igényelt és «gazdátlan földek sorsáról. { Ha már az utóbbi évek so- } rán történtek is túlkapások, !azt kérjük tehát a tanácstól, 'ne tetőzzék az idén újabbak­kal. Ne legyenek újabb Zaha­ridesz ügyek, évekig tartó ki­lincselésekkel, jogos panaszok­í kai. , * Még ha tovább is tart a vi­•Ä ' | ta egy-két kérdéses földterü- } let odaítélésénél, még ha az Kikeltek a kis csibék. Alig,* érvényben lévő paragrafusok hogy kibújtak a tojásból már-« nem is tartják , szent”-nek a is hangos csipogással adnak* döntést — akkor is, csak egy életjelt magákról, s követelik! mérvadó legyen a „bírák*1 az emvvalót. A berakott tojá-I előtt — az igazság, a földmű­sok 80 százaléka kelt ki a! vés ember igazsága. kelte tőállomáson. j KOVÁCS ENDRE Nem marad föld műveletiem!! Megyénkben az idén meg­növekedett a kereslet a föld iránt. Csaknem kétszer any- nyi kérelmet nyújtottak be a helyi tanácsokhoz, mint más években. A tanácsok a helyi lehetőségekhez képest kielé­gítik a gazdák igényeit. A ré­gebben hasznos! tatlan földek­ből például már több mint há­romszáz holdat adtak ki meg­munkálásra. Nem marad mű­veletlen a föld a fe'oszlott termelőszövetkezetek határá­ban sem. A volt tsz-tagok a törvény értelmében mintegy 15 ezer katasztráHs hold föl­det osztottak ki, amelyek jó­részén már elvégezték a kora­tavaszi munkálatokat. 400 hold új telepítésű szőlői hogy több legyen a jó bor <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents