Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-30 / 26. szám

1957. március 30. szombat

Tavasai körúton a hevesi hjDIVAT,..DIVAT...DIVAT,

Hosszú, halvány, fehércsíkcs az ég, a Mátra felől szürkén borong és meleg van. A távolodó szekerek után lassan kavarog a por, az útszélen a tavalyi száraz füvet áttöri a tavaszi zöld, a fákon lassan előbújnak a rügyek, látni már néhol barackvirágot is. A lapos részeken összegyűlt víz mesz- sziről csillan a napsütésben. A fákra akasztott tarka ruhák meg-meglibbennek a gyenge szélben, asszonyok hajlongnak a szép, zöldülő vetések között és kupacokba gyűjtik a kuko- ricatuskót. Több helyen „nyitják” és metszik a szőlőt, másutt ásnak, szántanak, hengerelnek. A tovasikló borona hosszú csíkokat hagy az omló rögön; a vetőgép után lépkedő ember botjával félrelöki a csőre akadt gázcsomót. A hevesi határ olyan, mint egy nyüzsgő hangyaboly, serényen dolgoznak az emberek.

Több búzát vetettem mint tavaly . . .

Szőregi Benedek komótosan ül a kocsirúd tövén, kalapját erősen szemére húzva a napsütés ellen. Az idő kilenc felé jár és ő most reggelizik. Az eke már a hatod.k barázdát hasítja a hosszú földön. A szántás teteje sokhe- áyen száraz, a lovak nyugodtan állnak, szügyükön, az izzadságtól összeáll a szőr. Mindez azt bizonyítja, korán kezdődött ma itt a mur^

— Megálltam, eszek ^Kamit addig, míg szuszognak, — mutat a lovakra, mert nehéz ezen a homokon és nézzék csak milyen mélyen jár az eke.

— Mit akar ide maga vetni? — kérdi meg Simonka Béla, a községi agronómus.

— Nem az enyém ez, én már végeztem a magaméval, a gazdája kukoricát akar ültetni beile.

— De Béni bácsi, maga jól tudja, hogy amilyen mélyen szánt, annyira ki is szárad.

— Tudom, tudom, de ha így kívánja a gazdája. Én csak dinnye alá forgatom meg eny- nyire.

Aztán arról beszél, hogy sokat segített a paraszton a beadás eltörlése. Véleménye szerint jó ez az „önállóság” is, hogy nem szólnak bele folyton: mit, mennyit és mikor vessen.

— Tudja azt a paraszt jó»l. Én például több búzát vetettem az idén, mint a múlt évben, pedig senki sem állt a hátam mögé biztatni. Csak hallja-e, fordult hozzám Béni bácsi, írják már meg, hogy küldjenek nekünk pétisót. Meg azt is meg kéne már valahol ott fönnt említeni, hogy két ló után ne kérjenek 1.500 forint adót.

Az úton két tehenes fogat közeledik, a második szekér üres. Divald János átült „tanyázni” az elsőre. A tinók úgy is lassan ballagnak, beszélgetéssel gyorsabban telik az idő. Hangos „adj’ istent” köszönnek, az öreg Divald kiveszi szájából a pipát. —Dolgozik a paraszt, kiált csendes jókedvvel, majd tréfálkozva még hozzáteszi: — sár lesz már itt lassan, homoksár, kötésig járhatunk majd a porban.

Szőregi bólogat, „jót húz” a korsóból, mi elköszönünk, visszafordúlva még látjuk, hogy a lovakhoz ballag, megigazítja rajtuk a hámot és elindulnak. Az eke pedig élesen hasít a puha földbe, mely barnán, nedvesen borul az előző szántáscsíkokra.

DOHÁNYOSOK

Az állami gazdaság szőlő üzemegységének irodája előtt Soltész Lajossal beszélgetünk. Egy szekér még az előbb for- dúlt ki az udvarról; a kút mellett locsolókupával csörömpöl egy lány, megtölti vízzel és eltűnik ott lentebb, a magas vesszőkerítés mögött. Soltész elvtárs a dohányosok közzé vezet bennünket, itt náluk most ez a „legérdekesebb.”

Igaza van. A hosszú melegágyak között lányok forgolódnak, öntözik a palántákat, utánna betakarják molinóval. A palánták gondos munkát, sok türelmet, hozzáértést igényelnek és itt minden megvan. Kovács Károly, a gazdaság szeretett és megbecsült Károly bácsija mindenre vigyáz. A kertészetben két család dolgozik már évek óta, összeszoktak Bnrkus Györgyik, pedig nem kellene neki.

— Csak nem beteg talán?

— Dehogyis. Makk egészséges, de ő a kertészet vezetője és neki csak az irányítás volna kötelessége. De nem szokott ő hozzá a dirigáláshoz, beszéd helyett inkább maga csinálja meg azt, amit kelL Van olyan munka, melyet senkire sem bíz, ilyenkor csak segíteni lehet neki.

Ilyen ember Károly bácsi. Nemcsak a fizetésért dolgozik, nagy felelősséget érez, tudja, hogy itt egy kis hanyagság is sok kárt okozhat. Bízik „dohányosaiban”, hisz már most

olyan szépek a palánták és ez a legjobb garanc.a. A gazdaság vezetője sem tud egy rossz 5 szót sem mondani róluk, hisz az idén is 30 hold dohányuk lesz és bizton számíthat a két család jó munkájára.

A nap magasan jár. Az egyik lány megnézi az óráját, aztán hangosan mondja a többieknek:

— Még egy félóra lányok, aztán csúrdítunk.

Nevetnek, az egyik a kerítésre néz, ahol egymás mellé vannak szúrva a füstös végű nyársvesszők.

ÍZ ÖREG 19-ES

ékkel, ismerik és szeretik egymást. Igaz, hogy Károly bácsi mindent meglát, sokat zsörtölődik, még azt sem állja meg szó nélkyil, ha valaki rosszúl tartja kezében a locsolót, öröklött, jó-kukás tulajdonság ez náíla, mert dédapja is dohányos volt. Nagyszerű szakember, más községekből is eljönnek hozzá tanácsot kérni. Most épp mncs itt, be , kellett mennie a központba, pedig ilyenkor nem nagyon' szereti a többieket magukra hagyni. j

Mind a négy lánya itt dolgozik, kettő már asszony. A legfiatalabbat, Katit kérjük meg, mondjon valamit az apjáról és magúkról Restelked- I ve, szégyenkezve és pirulva ] áll, zavartan himbálja kézé- . ben a locsolót.

— Mit mondjak az apám- .■ ról? Dolgozik, mindig dolgo- j

KERESZTREJTVÉNY

A poros bakkancs erősen tapad a „taposóhoz” mélyen jár a földbe az ásó. Ferenci Antal és a felesége sietnek a munkával. Meg-megállnak, az ember kicsit dühös, káromkodik is néha: szidja a földjének „tavalyi gazdáját” meg az állami gazdaság vontatóját, mert belegázolt a szőlőjébe, mégis kedvesen fogad bennünket.

— Szuszogjunk egy kicsit na, — szól oda a feleségének.

Az asszony alacsony, lefordítja még a földet ásójáról és megáll. Az öreg Ferenci csípőre teszi a kezét és beszél, egészséges, piros arcán szét- ömilik a mosoly. De ha a csendőrszuronyokról és a de- tektívekről szól, megkeményednek vonásai és komolyan csillog még mindig szokatlanul élénk szeme. Aztán határozottan hozzáteszi:

— Kommunista voltam én mindig, 1954-ben is, októberben is, meg most is drága jó elvtársam mert az elvemet él nem veszik tőlem. Csak úgy van az rendjén, ahogyan nji

A hastífusz elleni és ered

A hastífusz sok esetben súlyos | és esetleg halálos szövődménnyel járó megbetegedés. Megelőzésében szerepet játszik a beteg ember elkülönítése, fertőző váladékainak fertőtlenítése, a fertőzés forrásának kikutatása, a fertőzés terjedési útjainak elvágása, a bacilusgazdák felkutatása és ellenőrzése, az általános hygenikus viszonyok javítása stb,

A hastífusz elleni küzdelem eddig elért eredménye is főleg annak köszönhető, hogy egészségügyi kormányzatunk kiterjedten végeztetett hastífuszoltásokat a lakosság körében, elsősorban azokon a helyeken, ahol a fertőzés veszélye nagyobbnak mutatkozott

Ennek a célnak az érdekében történik Eger és Gyöngyös városban és a megye többi járásában a hastífusz elleni védőoltás.

Az oltás csak 3—60 éves kol

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

KI

m

14

m

15

m

16

17

18

19

m

20

21

m

22

m

23

&

24

25

■

26

27

m

28

m

29

30

31

SK

32

33

m

Él

34

35

m

3o

37

m

38

39

m

40

m

41

42

118

43

14

fel

46

40

m

47

48

m

49

m

50

$

51

52

m

53

54

ü

55

56

57

1

58

m

59

60

m

61

62

m

m

>mondjuk: munkából éljen meg} mindenki. }

Elmondja azt is, hogy tsz} tag volt, de kilépett. Arról} nem szól, hogy miért, mert ez} csak az ő véleménye lenne és} így nem tartja igazságosnak.}

— Arróíl külön lehetne c.k-}

két írni — teszi hozzá. }

Aztán mutatja a szőlőjét } Tavaly, amikor bent dolgo- } zott a szövetkezetben, más} használta, nem tudja névsze-J rint ki, de „gondatlan ember} volt” annyi bizonyos, mert} 3—4 termőszálat is hagyott* egy tőkén és nem gondozta a, földet. Érthető hát, hogy az| öreg nem valami nagy szeretettel emlékezik meg róla.

Az asszony már ás, llátszik rajta: nincs kedvére a sok be széd. Türelmetlenül szól a férjének:

— Gyere már Antal, ássunk mert mindjárt este lesz és még sok van hátra.

— Megyek már, megyek.

Nyújtja a kezét, elindul és

újra megfogja az ásó nvelét.

(Poroszlói)

}

küzdelem módjai } menyei |

rúakra vonatkozik és ezek közül} is csak azokra, akik teljesen egész-} ségesek, illetve fennálló betegségüket (vagy a fennálló terhességet) az oltás helyén orvosi bizonyítvánnyal igazolják.

Az oltással járó reakció (esetleg láz, kisebb fokú levertség, az oltás helyén fellépő fájdalom, duzzanat) nem veszélyes, s mivel az oltások szombati napokon történnek, az illetőt munkájában nem zavarják.

Az oltáson való pontos megjelenés érdeke mindenkinek Ezt kívánja tőle családja, munkahelyén a dolgozótársak, a gyermekkollektíva, ahová gyermeke jár és ezen túlmenően az egész társadalom.

Az oltáson való megjelenés, tekintettel arra, az az egyéni érdeken felül társadalmi érdek is, kötelező.

Az oltások napjáról és helyeiről plakátok, hangosbemondó, dobszó, stb. útján mindenki idejében tudomást szerezhet.

Jelenjen meg tehát mindenki, eleget téve ezzel önmaga, családja és a társadalommal szembeni kötelezettségének.

A Heves megyei Közegészség- ügyi,- Járványügyi Állomás.

\ humorról közlünk egy kis aforizmát, a vízszintes 1., füg gölcges 19. és függ. X7. alatt.

Vízszintes: 14. Női név. 15. Világhírű zeneszerző. 16. Idegen tagadás. 18 Betű kiejtve. — 20. Gyöngy. 22. Körömmel teszi. 23. Dologgal latinul. 24 Olasz helyeslés. 26. Lámpa németül. 28. Köz-, igazgatási rövidítés. M O.V. 30. Német bölcselő. 32. Lyukasztotta. 34. Nóta .. 35. Közel keleti. 36. Aporodott. 38. ... and város az Egyesült Államokban. 39. Lőre keverve. 41. Régi kínzó eszköz.

43. Menyasszonyai. 44, Atkoz ellentéte. 45. L.A.Ö 47. Kréta keverve. 49. .hakim. 50. Kérő fele. 51. Égi eledel. 53. öra fajta. 55. Monte Christo vára. 57. És angolul 59. . .Póló olasz világutazó. 61. Körülbelül idegenesen.

Függőleges: 1. Fizimiska, 2. Német prepozíció. 3. Vissza: szilárd kiindulópont. 4. Szovjet város 5. önsanyargató visszafelé. 6. Keleti vallás szent könyve. 7. Z.G. 8. állati nyakék. 9. Gyilkos testvér visszafelé. 10. Forgat, csavar. 11. Megmőveletlen föld. 12.

Anna fele. 13. Szép, tartós szőnyeg 21. Udvari beosztás. 25. Fehérneműd. 27. Altatószer. 29. Hová? 30. Kollektív munka. 31. Fegyver része. 33. FŐ ütőér 34. Nyakra való. 37. Misztikus eszmecsere a Szellemekkel. 40 .. .e

Grande. Velence híres „utcája“ 42. Vissza: rodostói rab. 45. Selymes anyag. 46. Nem rád! 48. Német fickó. 52 Művészi tesikép. 54. R.C.É. 56. Melegít 58 Ellentétes kötőszó. 60 A sakkjátók őse. 62. Rangfokozat.

Bírósági hírek

— Király Miklós tamalele- szi lakos 1956. év őszén egy tusa nélküli puskát és 7 darab töltényt szerzett. A fegyverrel őzet lőtt, majd a megmaradt töltényeket egyik este ittas állapotban ellövöldözte. A pé- tervásári járásbíróság fegyverrejtegetésért és társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt egy évi és három hónapi börtönre ítélte.

— Oláh Józsefné mátra- mindszenti lakos az októberi események során egyik kezdeményezője volt a szovjet katonai síremlék ledöntésének, a gyöngyösi járásbíróság társadalmi tulajdon megrongálásának bűntette miatt hat hónapi börtönbüntetésre ítélte.

— Tóth Iliésné lőrinci lakos 1955. végétől 1956. július végéig négy magzatelhajtást végzett, s valamennyi személytől 200—500 forint ellenszolgáltatást fogadott el. A hatvani járásbíróság négy magzatelhajtás és hat magzat- elhajtási kísérlet miatt két évi és öthónapi börtönbüntetésre ítélte és a közügyek gyakorlásától öt évre eltiltotta.

A francia Riviérán mutatták be ezt a rózsaszín és szürke színű virágos gyapot kelméből készült napozót. Azt mondják, ez a strandruha a városban is viselhető. No persze csak a legombolható bő szoknyával együtt — s a Riviérán.

Amerikában mutatták be a legújabb nő pijama mo delit. Nos. tetszik?

napig van érvényben a kötelező biztosítás

Április 1-től

kártérítési csak azok a tíízkárosnitak kaphatnak, akik önkéntes biztosítást kötnek.

Fizesse be a címére már kiküldött értesítő levélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzet- felügyelőjéhez, helyi megbízottjához.

ÁLLAMI B ZTOSÍTŐ