Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-27 / 25. szám

1957. március 27, szerda Ü J ÚTON / ATOMMOTOR-E A SZÍV? EGY TÁRSASÁGBAN OR­VOS BARÁTOM vetette fele kérdést. Sokan megütközve néztek össze. Nevetséges! Hi­szen a szív rugalmas csomó, mely nem „üzemanyagmeghaj­tású”, hanem látszólag na- gyonis egyszerű mechaniz­mussal működő szivattyú. Fáradhatatlan munkája ab­ból áll, hogy oxigéndús vért présel a szervezetbe, majd az elhasználtat kiszivattyúzza on­nan. Szerepe tehát a vér moz­gatása — ennyi az, amit a laikus a szívről tud. A SZÍV MUNKÁJA GYA­KORLATILAG tényleg eb­ből áll. De kevesen törődnek azzal: mi készteti a szívet e feladat ellátására? Igaza volt orvos barátomnak, amikor megkockáztatta e frappáns megállapítást, vagy mindösz- sze hatástvadászó szellemes­kedés volt-e részéről? Mielőtt válaszolnánk, vizsgáljuk meg, mi játszódik le a szívben az összehúzódó és táguló mozgá­sok előidézése során. A SZÍVDOBOGÁS, mely a szívműködés népies neve, ütemes valami, bár gyorsasá­ga korántsem egyenletes. Az alvó ember szíve aránylag lassan dobog, a járókelőé gyorsabban, a szerelmesé állí­tólag még gyorsabban, a futóé pedig egészen szaporán. Ez elsősorban azért van így, mert a megnövekedő igénybevétel a szervezet számára több oxi­gént tesz szükségessé, s foko­zódó szükséglet ellátását na­gyobb tempójú véráramlással lehet csak biztosítani. Persze — mint az előbb említett sze­relmes esetében is — fokoz­hatja a szívműködés tempóját az idegrendszert érő behatás is. De mi biztosítja a szív do­bogását? A SZÍV BAL PITVARÁ­BAN a rostok között egyné­hány, centiméter nagyságú csomócska helyezkedik el. A vérben különböző sók van­nak, érdekes, hogy ugyan­olyan összetételben, és csak­nem pontosan ugyanabban az arányban is, mint a tenger­vízben, ami a tudósok szerint az élet tengeri eredetének egyik, nem is távolfekvő bizo­nyítéka. E vérben lévő sók egyike a káliumsó. s a kálium egyik izotópja rádióaktív elem. E rádióaktív káliumizotóp szétesés közben elektronokat bocsát ki. Az elektronok né­melyike eltalálja a balpitvar­ban lévő idegcsomót, és azon Az angol szerfölött flegma népség, a spar nyol közismerten har­cias, igy vaiószvriü- leg ők találták fel a ruhatárat, amit a „ru­határ szó franciás hangzása is nyilván­valóvá tesz. Sajnos, kritikátlanul mi is átvettük ezt a ször­nyű intézményt, pe­dig világos, hogy a magyar embernek, különösen, ha egri az illető, nem felel meg. Egyenlőre azonban még újabb intéz­ményről nem gondos­kodtak, így a jám­bor színházlátogató csak két eset között válogathat: vagy nem veti le a kabátját és megsül, esetleg be­ledagad a székbe, vagy leveti és bead­ja a ruhatárba, mivel ölben tartani nem il­lik. Pedig mennyi él­vezettől fosztjuk meg magunkat ez­zel! Így semmi zsi­bongó, nyomasztó ér­zés nem nehezedik az ember ölére, egy íz- zadságcsepp sem hagyja el homlokun­kat, a későbben ér­kezőknek sincs min keresztülvergődni, (s így büntetlenül hely­reülhetnek), a szom­szédunkat sem tud­juk halálra taszigál- ni: hát érdemes így egyáltalán színházba menni? Jó, jó, tegyük fel, hogy lemondok ezek­ről a kellemes szóra- zásokról és haszná­lom a ruhatárat. De lehet egyáltalán fi­gyelni az előadást, ha elektromos impulzust kelt. Ez az impulzus okozza aztán a szív falának össehúzódását. Az ismertetett folyamat tehát valóban nagyon hasonlít ha­tásmechanizmusában ahhoz, ami az atomreaktorban vég­bemegy. IGEN ÁM, DE AZ EMERI TESTBEN annyi rádióaktív kálium van, hogy naponta mintegy milliárd elektron szabadul fel, s ha ezek gátlás nélkül ütközhetnének az em­lített idegcsomókba, a szív­működés szabálytalan ránga- tódzássá fajulna. De miként az atomreaktornál a felszabadu­ló energiamennyiséget szabá­lyozó moderátor, úgy műkö­dik a szív jobbpitvarában lé­vő idegcsomó, mely a vissza­áramló vérben lévő széndi­oxidra érzékeny. Ha sok szén­dioxid van a vérben, gyorsít­ja, ha kevés: lassítja a szív­működést, függetlenül attól, hogy a rádióaktív kálium elektronjai milyen özönben bombázzák a bal pitvar ideg­csomóit. IGAZA VOLT TEHÁT OR­VOS BARÁTOMNAK, a szív­működést szabályozó mecha­nizmus rádióaktív reakció folytán jön létre, egy kis „fan­táziával” tehát atommotornak is tekinthetjük a lírai költé­szet s az anatómia egyaránt kedvelt témáját és tárgyát: a szívet. Qidíivásár Egerben Kisgidák és báránykák bé- getésétől hangos ezekben a napokban az egri piac. A vá­rostól nem messze eső Bükk- hegység lakói ugyanis regge­lenként negyven-ötven há­rom-négyhetes kis állatokat visznek a piacra, ahol csakha­mar el is kelnek az anyjuktól elszakított, megriadt, kiabáló, ugrándozó gidák, és bárány­kák. Az egriek közül igen sokan szívesen vásárolják meg eze­ket a gyenge állatokat, mert a régi helyi szokások szerint jó töltöttt húst és más ízes ételeket készítenek belőlük, de többen vannak olyanok is, akik megkegyelmeznek a kis ártatlanoknak és felnevelik ezeket. Az egri gidavásár hús vét előtti héten éri el majd tetőfokát, mert ugyancsak a régi szokások szerint ezen a környéken húsvétkor a gida, és a bárány a legfőbb nem zeti eledel. Öa is hibás, nemcsak a vezető! Cseng a telefon, a közleke­dési őrs irodájában. Az ügye­let jelentkezik. — Erdőtelek község belterületén egy mo­torkerékpáros nekiszaladt az út baloldalán lévő kőkerítés­nek és súlyos állapotban az egri baleseti kórházba szállí­tották. A sérült neve: I g 1 a i József hevesi lakos, két gyer­meke van, — közölte a rend­őr. A baleseti járőr gyorsan kiment a helyszínre. Pontos, lelkiismeretes vizsgálat után megállapították, hogy a mo­toros 55 métert ment a me­netirány szerinti baloldalon az árokban, majd a kerítés­nek ütközött. A kihallgatott tanúk szerint 70—80 kilomé­teres sebességgel vezetett la­kott területen. Vérvételnél kiderült, hogy az illető nagy- mennyiségű szeszesitalt fo­gyasztott. Nem a vezetőről akarok szólni, néhány szavam in­kább Önhöz lenne, aki mö­götte ült a motorkerékpáron X KÜLFÖLDI HlREK KÉPEKBEN Ki lesz a gazdája az egri sakkörnek? A sport minden területén való átszervezés erősen érezteti hatását sakknál is. A nagymúltú egri sakkozást komoly veszély fenye­geti: az egyesített egri sportkör elhatározta, hogy mint nem rentá­bilis szakosztályt, a sakkot nem veszi fel szakosztályai közé. Fölösleges lenne most itt arról vitatkozni, vajon egy sportkör he­lyesen teszi-e, ha kizárólag „ren tábilis“ szakosztályokat foglalkoz­tat s így esetleg elsorvaszt a ren­tábilisaknál sokkal eredményesebb kisebb sportágakat. Helytelen len­ne utalni arra is, hogy Egerben az úgynevezett rentábilis ágak közül a legnépszerűbb a labdarúgás, minőségileg mily keveset produkál s ugyanakkor a sakkozók számos országos jellegű csapatbajnoki és egyéni versenyen állták meg a helyüket évek hosszú során át s a közelmúltban is. Helytelen lenne márcsak azért is, mert labdarúgó drukker nyilván százszor annyi van, mint sakk drukker s ezek egy hatodrangú labdarúgó csapa­tot is szívesebben vesznek mint egy NB I-es sakkcsapatot. De ha nincs is mód ilyen értelemben összehasonlítást tenni, s mégha a a viszonylag rossz egri labdarúgás százszorosán tömegsport is a jó egri sakkozással szemben, azért azért azt hisszük: lehetetlen, hogy ne akadjon szerv, vagy egyesület mely ne venné pártfogásába a tra- diciókkal rendelkező egri sakko­zást. A sakk versenynaptára sok­kal szegényebb, mint bármely más sportágé, felszerelése is egysze­rűbb: készletekre, néhány verseny órára és egy alkalmas teremre van mindössze szükség. Ha egy sakk­szakosztály évi 10—12 000 forint­tal rendelkezik, ez már vidéki vi­szonylatban mesésen komoly összeg versenyek, csapatköltségek fedezésére. Képrejtvény és kisebb sérüléseket szen­vedett, de még a baleset meg­történte után is igyekezett letagadni, hogy a vezetővel együtt szeszesitalt fogyasz­tott. ügy gondolta, ezzel se­gít valamit Iglai Józsefen, — pedig higyje el, nem ez volt a segítség, késő ez már a tra­gikus esemény megtörténte után. Igazán akkor segíthe­tett volna, amikor még józa­nok voltak és kocsmába in­dulva, figyelmezteti a veze­tőt, hogy ne igyon, hiszen még hosszú út áll előttük. E- helyett azonban ön is vele ivott, sőt talán még fizetett is neki. A törvények értelmében ön nem esik büntetés alá, sze­rintem mégis felelős a súlyos balesetért, mint ember! Szeretném, ha megértene és igazat adna abban, hogy mo­torvezetés közben egy jóta­nács többet ér, mint hat deci bor. GÄCSI LÁSZLÓ SVÁJC Menetrendosztó készüléket sze­reltek fel a zürichi főállo­máson. A pénz bedobása és a fogantyú meg­húzása után egyéni menet­rendet szolgál­tat ki az auto­mata. — A menetrendben pontosan meg­vannak jelölve az útirány ada­tai, vonatcsat­lakozások, stb. Francia­ország Párizsban, a nemzetközi fű- sőipar egyesü­lete kiállítást rendezett leg­újabb kreációi­ból, melynek során bemutat­ta a képen lát­ható két ké­szítményét is. Az egyik feke­te gumianyag tüllel szegé­lyezve, csipke melltartó és egy fésülködő köpeny szerű átvető, szintén fekete tüllcsip- kébőL A másik modell szintén műselyem gu- gumiból készült fehér színben. A Olaszország (Bap óim a nmjipkabáíiíd az ember szívét fa- csargatja az aggoda­lom: meg lesz-e az előadás után a ruha? Talán leég a ruhatár, esetleg álruhás geng­szterek kirabolják, kiszedik a pénztár­cámat, ami igaz, hogy itt van a kis ka ha­tomban, de azért ki­szedhetik. Előfordul­hat az is, hogy szi­tává rágja a moly ruhámat, vagy kifa­kul, vagy össze­megy, kinyúlik, ki­megy a divatból, vagy tudomisén. Egy szó, mint száz: az én ruhám ne kö­zösködjék! Közös kabátnak túrós a há­ta. Testreszabott ka­bátom mindenféle jött-ment kabáttal érintkezik, ott része­ges, hamiskártyás, trágár, kispolgár ka­báttal, vagy pláne zsebmetsző kabáttal. És ezek között nyo­morogjak én a reu­mámmal és egyéb nyavalyámmal ?! Jó, jó, az enyém még ellóg valahogy, de azért ki felel, ha feleségem kabátja valami behízelgő, jó­módú pasaséval ke­rül egy helyre? Nem vagyok féltékeny, de ki biztosít engem, hogy amíg gyönyör­ködöm abban, hogy a színészek és a ze­nekar halkan kíséri a karzat ,.Apacsdal'’ — című füttyszvitjét, hogy addig nem szar- vaznak fel a ruha­tárban?! Azután a gombos­tű! össze-vissza szúr- kálja az ember ka­bátját, mint valami érzéketlen barmot és számot raknak rá! Számot, az én kabá­tomra! Mint a rabok­nak és hadifoglyok­nak, deportáltaknak és postagalambok­nak! Hát mi vagyok én? B 87-es néző? Szóval ez tűrhetet­len, falanszteri áUar- pot. Éppen ezért el­határoztam, hogy az egri helyi sajátossá­gokat . messzeme­nően figyelmbevéve új módszereket dol­gozok ki a ruhák el­helyezését illetően A következő módozatok között lehet válogat­ni: 1. Mindenkinek két jegyet adunk. Egyi­ken ül, a másikra ru­háját teszi. Hölgyek­nél ez nem szüksé­ges, nekik ugyanis vagy a BELSPED, vagy a Kovács KTSZ dolgozóiból rendsze­resítenének part­nert, aki könnyedén kitart 2-3 nagykabá­tot. 2. Minden székhez egy póznát erősítené­nek, amire madza­gon fel lehetne húzni a lcabátot, mint a lo­bogót, hogy a kilá­tást ne zavarja. 3. A színészek já­ték közben, társadal­mi munkában tarta­nák a nézők kabát­jait. 4. Akik nagyon fél­tik ruháikat, azok a színpadon elhelyezett fogasokra tehetnék, így mindig szem előtt lenne. Ha a szí­nészeket ez esetleg zavarná, tartsák meg a ruhatárban az elő­adást. 5. Jegyváltáskor a jeggyel együtt min­denki kapna egy há­tizsákot, amibe ké- ryHme.cn belefér a nagykabát. Előadás alatt mindenki köte­les a hátára venni. Ez o módszer azért is előnyös, mert oda­haza le lehet cso­magolni a hátizsákba a nagykabátot, így rengeteg időt takarí­tunk a:cg. Igen elmés és megtévesztő mód­szer a következő: Odahaza először a sálat és a nagykabá­tot, majd az ingei (vagy kombinát) s végül az öltönyt, (vagy kosztümöt) húzzuk magunkra. Senki sem fog gya­nakodni, hogy nagy- kabátban vagyunk. Ha esetleg melegünk lenne, fordított sor­rendben levetünk né­hány holmit- (Öl­tönyt, vagy kosztü­möt). 7. Külön személy­zet gondoskodna ar­ról, hogy az aggó- dóbb fajtájú nézők­nek ötpercenként be­hozzák a kabátját: vizsgálja meg. mi­lyen az állapota. Vi­zit alatt műsorszü­net. 8. Egy nagy tele­víziós vásznat feszí­tenének ki a színpad előtt, s ezen helyszí­ni közvetítést láthat­nánk a ruhatárról. 9. A filozófiai alap kellő bírálatával ta­lán Egerben is lehet­ne alkalmazni a so­kaknak ellenszenves ruhatár helyett egy eredeti módszert. Lé­nyege a következő: A színházban kisze­melünk egy helyet, lehetőleg az előcsar­nokban és fogasok­kal látjuk el. Min­denki leválasztja ma­gáról a nagykabátot és az előre odakészí­tett asztalra, vagy pultra teszi. Egy idő­sebb hölgy (lehet fia­talabb is) egy olyan tűvel, aminek egyik végén gomb van, cé­dulácskát tűz a nagykabátra, amire a hosszadalmas név he­lyett egy számot ír­nának. Hasonló cé­dulát kapna a tulaj­donos is. Előadás után csak a számokat kell felmutatni, s az illető megkapja sa­ját kabátját. Ezt az intézményt esetleg el is nevez­hetnénk valamilyen találó magyar szóval. Mondjuk, ruhatár­nak. (ti... ti...) Pascalé Audret és Folco Lullt most készülő filmjük egyik jeleneieében ÉRDEKES HÍREK VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL ÜWWWWW^VWVV VYWWVYWW3 Háromszáztizennégy kilométeres sebesség motorkerékpárral John Allan amerikai motor- kerékpár versenyző saját konstrukciójú motorkerékpár­ján 311.43 kilométeres sebes­séget ért el. Motorkerékpárját 650 köbcentiméteres Triumph Thunderbord motor hajtotta, |a torpedóhoz hasonfó géptes­tet pedig műanyag borította. , A motor üzemanyaga szesz volt. A föld minden |jármnnél gyorsabban forog * A Föld a legpontosabb mo­t dem járműnél is sebesebben ] forog a nap körül. Ez a se- J besség másodpercenként 30 í kilométer Ha ilyen gyors já- \ ratú repülőgépet tudnánk gyártani, akkor ezzel tíz perc alatt tennénk meg az utat Hamburgtól Amerika keleti partjáig az egész Szovjetunión és a Csendes-Óceánon át. A Föld sebességével egy óra alatt háromszor körüflj árhat­nánk az egyenlítőt. Szerencsé­re ezt a gyorsaságút nem érez­zük. Tízezer mesterség közül lehet választani Hányféle mesterséget vá­laszthat az ember? Világvi­szonylatban teljes pontosság­gal nem adhatunk még vá­laszt erre a kérdésre, de sta­tisztikai adatok alapján meg­állapíthatjuk, hogy a földön gyakorolt mesterségek száma meghaladja a tízezret.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents