Új Úton, 1957. március (12. évfolyam, 18-26. szám)

1957-03-27 / 25. szám

2 ÚJ ÚTON 195”. március 27, szerda U Hazafias Népfront Városi Elnöksége által létrehozott Kulturális Bizottság programtervezete a Városi Tanácsi VB-nek és a Hazafias Népfront Városi Elnökségének Javasoljuk, hogy a városi tanács a helyi művészek és tudósok egyesítésére hozzon létre egy Gárdonyi Géza né­ven működő irodalmi társasá­got. E társaság rendelkezzék a legszükségesebb helyiségek­kel. Kívánatos, hogy az iro­dalmi kör tagjai megkapják a kellő publikációs segítséget és támogassa őket a városi ta­nács abban, hogy egy negyed­évenként megjelenő folyóirat­ban kiadhassák műveik leg­javát. A képzőművészek kapjanak rendszeiesen, a város szépíté­sét szolgáló megbízásokat (pl. az Ifjúság útján lévő, a Dobó és Kossuth teret összekötő hi­dak képzőművészeti alkotá­sokkal való díszítése, a város arra alkalmas pontjára Ba­lassi, Tinódi szobrok alkotá­sa stb), a kiállítási lehetősé­geket. Számos hiányosságot kell pótolnunk a város zene- és dalkultúrájának fejlesztésé­ben. Ennek érdekében a kö­vetkező terv megvalósításához kérjük a városi tanács támo­gatását: 1958-tól folytatni kell az el­múlt évben már országos hí­rűvé vált Egri Dalosünnepek megrendezését. Ez évben az egri dalkör 75 éves fennállá-- sának jubileumi ünnepségeit kell megszervezni. Még 1957-ben a zeneiskola és az úttörőház egyesült erő­vel alakítsa meg a városi fú­vószenekart. A zeneiskola állandó segít­ségével és irányításával! meg kell teremteni és tovább kell fejleszteni a hangverseny éle­tet. Tíz év alatt másfélszere­sére kell növelni a zeneiskola tanulóinak létszámát és két éven bei'ül bővíteni kell a ren­delkezésre álló helyiségek szá­mát, fokozatosan felszabadít­va az épületet minden más természetű igénybevétel alól, (pl. a vöröskereszt megyei titkárságának elköltöztetéáe stb). Hat éven belül meg kéül teremteni a városi szimfoni­kus zenekar létrehozásának feltételeit. Meg kell óvni a Gárdonyi Géza emlékmúzeumot a továb­bi pusztulástól. Az épület megerősítése érdekében kívá­natos még ez évben egy tám­fal építése, a víz elvezetésének biztosítása és ezzeil a falak to­vábbi elvizesedésének meg­akadályozása, a falak külső renoválása, a ház udvarának, kertjének és környékének gondozása, parkírozása, a pa­pír és szemétládák elhelyezé­se és az óvoda kiköltözteté­se. A várost felkereső bel- és külföldi látogatók egyik fő célja az országos, sőt néhány európai hírű műemlékek megismerése. Szükséges, hogy a városi tanács a műemlékek ápolására nagyobb gondot for­dítson és gondoskodjék arról, hogy a restaurálásra szorulók tíz esztendőn belül eredeti ál­lapotuknak megfelelően hely­reállítassanak. Különösen szükséges, hogy a Minorita templom — mely az ország egyik legszebb barokk temp­loma — restaurálása, melyhez a műleírást és költségvetést a város, magát a helyreállítást pedig a Műemléki Központ végezné. Kívánatos, hogy két éven belül minden műemléket olyan táblákkal lássunk el, mely megismerteti az érdeklő­dőt a műemlék legfontosabb adataival. Műemlékeink nép­szerűsítése és az érdeklődők­kel való megismertetésé cél­jából javasoljuk, hogy a váro­si tanács adjon ki a legérté­kesebbekről egy olcsó kiad­ványsorozatot és öt éven be­lül készíttessen egy olyan, fő­leg idegenforgalmi célokat szolgáló, műemlék-katalógust, mely a város, mintegy 150 műemlékével megismerteti az érdeklődőt. Két esztendőn belül a rend­kívüli nagyértókű lyceumi könyvtár anyagát az egyház­zal és a Pedagógiai Főiskolá­val való együttműködés alap­ján a könyvek áillagának meg­óvása, továbbá az általános művelődés céljára való fel­használás érdekében rendezze a városi tanács. A megyei, s egyben.a városi funkciókat is ellátó közművelődési könyv­tár fejlesztését pedig azáltal biztosítsa, hogy még ez év­ben megfeleílő helyet utal ki részére és segíti abban, hogy a könyvtár jelenlegi kötetei­nek számát tíz esztendőn be­lül legalább kétszeresére nö­velje. Az adott anyagi lehetősé­gek határain belül nagymér­tékben javítani kell a lakos­ság szórakozását és művelődé­sét szolgáló különböző kultú- rális intézmények helyzetét. Hat esztendőn belül bizo­nyos építkezések elvégzésével korszerűsíteni kell az Egri Színház épületét. Nyolc év alatt pedig meg kell valósítani a népkertnek már e célra kijelölt részén egy korszerű szabadtéri szín­pad felállítását és működését, melynek teljes terve már ké­szen van. Javasoljuk, hogy öt éven belül a jelenleg működő Urá­nia filmszínház mellett a vá­rosi tanács egy másik modern filmszínházat is hozzon létre, mivel pillanatnyilag a városi kultúrházban működő film­színház nem felel meg erre a célra. Három éven belül meg kell oldani a hosszú évek óta hú­zódó szabadtéri mozi ügyét is. A városi kultúrház munká­ját olyan irányban fejlessze a városi tanács, hogy Eger vá­ros lakói megtalálják a kul­túrházban a közkedvelt klub­szerű szórakozás minden for­máját, melynek feltételei je­lenleg hiányoznak. III. Iskolák és sport Továbbra is minden módon biztosítani kell Eger város is­kola jellegének megőrzését és fejlesztését. A városi tanács törekedjék arra, hogy évről- évre bővítse az iskolák tan­termeinek számát és öt eszten­dőn belül legalább másfélsze­resére emelje a kollégiumi férőhelyek számát. Ennek el­érése nem igényel föltétlenül új iskola és diákotthon épüle­tek építését, hanem fel kell szabadítani más irányú igény- bevétel alól a volt iskolaépü­leteket. Többek között vissza kell szerezni iskolai célra a Kiskereskedelmi Vállalat óvo­dáját, a Terményforgalmi Vállalat, a Kórház, a Magas építő Vállalat épületeit. A kol­légiumi férőhelyek nagymér­tékű növelését teszi lehetővé ha megfelelő lakás biztosítá­sával sikerül kiköltöztetni a pedagógus családokat a diák­otthoni épületekben a tanuló- ifjúság férőhelyének rovására kialakított lakásokból. (Folytatjuk.) ITitó’’eln5k vállalta egyiptomi keresztfia KÜLPOLITIKA—SÖR OKBAN iskoláztatását Jos zip Gyergya kairói ju­goszláv nagykövet Tito mar­sall nevében aranyórát adott át Abdel Azim Mohamed kai­rói gépkocsivezető Tito nevű tizenöthónapos gyermekének, — Tito elnök keresztfiának. Átnyújtotta a gyermek atyjá­nak Tito elnök fényképét és levelét is, amelyben értesíti, hogy biztosítja a gyermek is­koláztatását. Nyngat-Némelország- ban minden ötödik vállalat vezetője nő Nyugat-Németországbaa a becslések szerint 3,256.000 vál­lalat működik és több, mint hatszázezer vállalat vezetője nő. A nyugatnémet váillalat- vezetőnők, vezérigazgató,— illetve igazgatónők többsége férjezett, gyermekes anya és leginkább „benne van már a korban.” A statisztikai ada­tok szerint vállalatveze|tőnők nagyobb szakmai vállalkozó­készséggel rendelkeznek férfi kollégáiknál. Ritkán fordul ellő, hogy nők által vezetett vállalatok csődbe jutnának. A? ifjúságról szóló pártha­tározat nyomában ország­szerte megindult a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség szer­vezeteinek megalakulása. Hosszú viták, komoly elvi harcok, meggyőző szavak kellenek ahhoz, hogy a fiata­lok túlnyomó többsége meg­értse, és megtalálja, hol a helye a szocializmus építé­sében. Megyénkben a meg­Szombaton délelőtt az Egri Szakszervezeti Székház nagy­termében szakszervezeti aktí­va ülést tartottak, ahol He­ves megye üzemeinek, vál­lalatainak képviselői közül mintegy kétszázan jelentek meg. Az ülésen a szakszerve­zetek és a párt viszonyáról Nemeslaki Tivadar a MSZMP — Guy Mollet miniszterel­nök, Pineau külügyminiszter és Maurice Faure külügyi ál­lamtitkár hivatalos látogatás­ra Brüsszelbe utazott. A fran­cia kormányküldöttséget Bau- doin belga király is fogadja. — Az AP jelentése szerint az Egyesült Államok szenátu­sa jóváhagyta az új tengeré­szeti miniszter kinevezését. — Osztrák lapok közük, — hogy Mikoján, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese hivatalos láto­gatásra Bécsbe érkezik, hogy a szovjet—osztrák kapcsola­tokkal összefüggő kérdésekről tárgyaljon. — A japán hadiipar körei­ből szerzett értesülésre hivat­kozva az AP jelenti, hogy a kormány tanácsot akar felál­lítani a távirányú lövedékek gyártásának összehangolására. Az új szervre azért van szük­ség, mert Japán néhány éven belül meg akarja kezdeni a távirányítású lövedékek gyár­tását. — Hamarskjöld, az ENSZ főtitkára megkezdte tárgyalá­sait Favzi egyiptomi külügy­miniszterrel. alakult szervezetek a bizo­nyítékai annak: ifjúságunk kezdi felismerni a helyes utat. A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban 60, a Berva egyik üzemegységében 24, a Pedagógiai Főiskolán 34, a megyei tanácson 24 taggal, de a Lákatosárugyárban, Marka- zon, és Abasáron is megala­kult a KISZ. Az előadást élénk vita kö­vette, mölyben a szakszerveze­ti funkcionáriusok elvetették azt a helytelen álláspontot, hogy a szakszervezet a párt­tól és az államtól független szerv legyen. Abban az or­szágban — mondották, ahol minden becsületes dolgozót — Izraelben nagy csalódást keltett az az angol, amerikai elhatározás, hogy Törökorszá­gon át építik meg az új olaj­vezetéket. Az izraeli körök nyugtalanságát fokozza, hogy az ország e részének területi sérthetetlenségét biztosította volna, ha olajvezeték épül a sivatagban. — A DPA jelentése szerint a szövetségi gyűlés hadügyi bizottsága befejezte az 1957. évi honvédelmi költségvetés vitáját. Az idei honvédelmi költségvetés 9 milliárd márka, ebből 1.2 milliárd márka ár állomásozási költség. — A Reuter iroda jelenti, hogy New-Yorkból hazaérke­zett Golda Meir asszony, iz­raeli külügyminiszter. Megér­kezésekor elmondotta, az ENSZ-főtitkár vállalta, hogy felteszi a kérdést Nasszer el­nöknek: Egyiptom még min­dig hadiállapotban lévőnek te- kinti-e magát Izraellel? — Az indiai népi kamara el­utasította a legnagyobbrészt angol tulajdonban lévő teaipar államosítására tett kommu­nista javaslatot — A finn parlament pénte­ken 112 szavazattal 36 ellené­ben bizalmat szavazott a Fa- gerholm kormánynak az elő­ző nap ismertetett gazdasági, politikai stabilizálási prog­rammal kapcsolatban. Ennek értelmében 10 minisztériumot ötté vontak össze. — James Hagerty, a Fehér­ház szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok kö­zölte Nagy-Britanniával, hogy csatlakozik a bagdadi paktum katonai bizottságához. — Az AFP jelenti, hogy ai angol liberális párt öt képvi­selője indítványt terjesztett az alsóház elé, kérve a kormányt, haladéktalanul kezdjen tár­gyalásokat Makariosszai, a ciprusi kérdés békés megol­dására. — Az izraeli külügyminisz­ter megcáfolta azt a hírt, hogy Franciaország katonai segít­séget nyújtana Izraelnek. A párizsi sajtó szerint a híresz­telések alapját az képezte, hogy francia katonatiszti küldöttség utazott Izraelbe. Elvi harcokban születik a KISz Szakszervezeti aktíva volt Egerben Központi Vezetőségének kép­viselője tartott előadást. Fel­szólalt még Putncki László elvtárs, a MSZMP Heves me- I gyei intézőbizottságának elraö- ! ke is egy cél, a szocializmus építé­sének ügye vezérel, nem le­hetnek egymástól független, külön nézeteket valló tömeg­szervezetek. — Algériából Párizsba érke­ző hírek szerint ismét össze­csapásra került sor a felke­lők és a francia egységek kö­zött. Az összecsapások során 23 felkelő vesztette életét REJTŐ JENO (P. HOWARD): Az egyik katona, éppen Tuotain, a félarcú, közeledett a kulacsával. — Én pedig annyit iszom, amennyit akarok — mondta és odatartotta kulacsát a Le­vegő ördöge elé. Amikor ez nem volt elég serény, elkap­ta a nyakát. — Töltsél, te rétesképű, — mert összemorzsollak! — or­dította és hatalmas izmai csak úgy dagadtak. Izabella őrvezető egy aggó­dó anya gyorsaságával ragad­ta torkon Tuotaint és meglé­vő félarcára akkora pofont adott, hogy a közlegény kula­csa elröpült és ő tíz métert csúszott hason... Ezalatt a konflisban Yolland és a leány hallgattak. Csak hosszú idő múltán jegyezte meg a gróf. — Van önnek olyan neve, amit hosszabb ideig zavarta­lanul használhatnánk? — Felesleges. Úgysem ma­radunk hosszabb ideig együtt. Hajnalig még használja azt a nevemet, amelyik tetszik. Az alkonyodó nap ötven fo­kos hőséggel tüzelt. Nem gyenge nő, ha ezt bírja, gon­dolta a gróf. — Különben is — folytatta a leány —, Elsworth a valódi nevem, de nem mondhattam meg ennek az idegen autós embernek, amikor száz katona társaságában találkozott ve­lem. Beláthatja, sir. Ezért kellett álnevet mondani. Ez volt az első logikus és elfogadható magyarázat, amit eddig a lánytól hallott. — Különben is, sir, szólít­son Annának. Ez a név biz­tos. — Igen. Emellett kitartott. Sajnos nálunk angoloknál csak a legindokoltabb esetben szok­tak hölgyeket keresztnéven szólítani. — Nem elég indokolt, hogy az egész világ a menyasszo­nyának hisz? — Az egész világ? — — Kérem, kérem... Csak ne tiltakozzék. Úgysem men­nék önhöz feleségül, tehát az egész csak elvi jelentőségű. És különben is, elválnak út­jaink. Én bevárom a pogy- gyászomat Bungurban, és ma­ga megy tovább, de közlöm, ha olyan fontos önnek, hegy Miss Elsworth az igazi ne­vem. Anette Loriont ott hely­ben kitaláltam, mert kompro­mittálva éreztem magam ... Alkonyodott. Strudl úr levet­te szürke cilinderét és egy nagy kockás kendővel megtö­rölte homlokát. — Hjml Szakrament noa- mól! Isz déz aba á hicc... Hőőő... Haáa ha, Diendl! Du Áász... Da Teifl szol di hóin! A vén gebéről csak úgy dőlt a tajték, de ezek a roz­zant, csontvázszerű, cipőtalp­nak való paripák sokszor töb­bet bírnak a legerősebb csikó­nál. Rozsdás szervezetüket nem fogja már a halál. Oly­kor néhány koszos, vak, siva­tagi kutya túléli a harcos arab törzset, miközben sántán, köhögve, vedlett bordával bak­tat keresztül-kasul a sivata­gon. .. — Csak azt nem értem, hogy miért nem ön vezeti a csapatot? — Tessék? — Aggódom önért. Nincs itt semmi fegyelem, rend. Hiszen mindenki azt csinálja magá­val, amit akar... — Sajnos... — bólogatott a leány felé élénken. — Ezt magam is megfigyeltem. De hát mit tehetek? Ha valaki azt mondja, hogy atyját el­rabolták és ott áll egy szál emprinének nevezett pongyo­lában a Szahara kezdetén... — Nem rólam van szó... A seregéről. Nem veszi ész­re, hogy a tisztek tehetetle­nek? így csak bajba kerül­hetnek a Szaharában... Még fegyelmezett katonáknak is nehéz a sivatagban menetelni. — Köszönöm, hogy ilyen lelkesen érdeklődik... Bár nem tudom, hogy mivel érde­meltem ki. — Na látja. Örökké csak vitatkozni akar... Az egyik szavával megcáfolja a mási­kat — tört ki panaszosan. — Én?? — ámuldozott a gróf. — ön megmentette az éle­temet! — kiáltotta a leány rajongva és a gróf ijedten a kccsi sarkába húzódott. — Ugyan kérem — hebegte. — Halálra perzselt volna a sivatagi nap, és egyedül len­nék itt, ahol minden pilla­natban megehetik az embert az oroszlánok és a tigrisek... — Afrikában nincsenek tig­risek kérem... — De azért megehetik az embert! — Hát megehetik... — Idehallgasson, sir Yol­land — folytatta gyorsan a leány: — Ha nem tudja erős kézzel megfogni a vezetést, akkor baj lesz. A maga tiszt­jei úgy látszik, nem ismerik a vidéket és gyenge kezűek. — Hát ha nincs eszközük a fegyelmezésre... — Ugyan, kérem. ön jól ismeri Napóleont! Az az em­ber vassal és kenyérrel Kíná­ig hatolt... A gróf erre nem felelt, csak lehangoltan tisztogatta a mo­nokliját .. KILENCEDIK FEJEZET 1 Lement a nap. Négy és fél órai kemény menetelés után a marsall elkiáltotta magát: — Rien ne va plus! Leszedték a kocsiról a pony­vákat, de feldöntöttek egy lá­dát, amiből revolverek, gázál­arcok és teniszütők estek ki. — Kérem — jelentette Re­noir Yollandnak — a tenisz­ütőket el kéne dobni, mert sú­lyosak és előreláthatólag nem lesz szükségünk rájuk. — Hm... eredetileg sem le­hetett égető... Mr. Wilkie — fordult a közelében álló szer­vezőhöz. — Minek tulajdonít­sam a sportfelszerelést? — Kellett néhány... izé... tetszetős holmira gondolni... ha esetleg csereberélünk a bennszülöttekkel... — Miért akar ön csereberél­ni a bennszülöttekkel? — Egy tapasztalt afrika-uta- zó adta a tanácsot. — No jó... — mondta a gróf —, kíváncsi vagyok, mit adnak a nyam-nyamok egy rakettért.. Hát kérem tábo­rozzunk. .. Izé... azt hiszem, négy óra alvás elegendő lesz. — Szépen — jegyezte meg a közelben álló Kratochvill köz­legény, aki regényt írt. — Egész nap mászkálni és négy órai alvás? A gróf odaállt mellé és meg­igazította a monokliját: •— Maga... magafc.. csak­ugyan azt hiszi, hogy ellent­mondhat nekem? Maga fity- firity... ! Ha valami nem tet­szik, visszafordulhat. Vagy akár megkísérelheti, hogy el­lenszegüljön. .. Kérem, én... — ön engedelmeskedjen... izé... vagy hordja el magáit Vegyék tudomásul, hogy aki nem viselkedik rendesen, az mehet! Én katonákat szerződ­tettem és nem pojácákat! Ezzel otthagyta őket. Ér­dekes, de senki sem szólt. Nem is morogtak. Csak Fleur de Bac mondita Kratochvillnak: — Maga kolléga mindig jár- tatja a pofáját. Majd egyszer ráhelyezem a tenyeremet... Kratochvill nem szólt sem­mit, mert a sorhajóhadnagy fél órával előbb megemelte a telerakott szekér farát és tíz percig tartotta, amíg helyre­igazították a kerékagyat. Mit feleljen az ilyennek? Egy kul- túrbaka? Aki regényt ír. — Brávó — mondta öröm­mel Yollandnak a leány — így kell viselkedni egy igazi úrnak. Csak ordítson velük. 2 Esite azonban komoly baj lett. A felső jéghideg légréteg villámgyorsan felcserélődött a napszállta után gyorsan ösz- szehúzódó meleg levegővel. A sivatag laza, világos pora per­cek alatt sugározta vissza a felvett hőt és előbb plusz 14 fokot, majd pillanatok alatt kilencet és este tízig nulla fo­kot mutatott a hőmérő. Dermesztő hideg lett. A gróf teát főzött a sátrában, — mely a leány sátra mellett állt. Nagy zaj hallatszott. Duri- en lépett be sápadtan. Tolong­va követte a marsall, Bayon­ne, Renoir és Cavelotti káp­lár, illetve King Roswang. — Sir — hebegte Durien — ez fatális. Kintről goromba kiáltozás hallatszott. Komoly, lázadás­szerű, fenyegető moraj volt. A leány sápadtan kérdezte: — Mi történt? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents