Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)
1957-02-06 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Fényképezőgéppel a Felnémeti CementlapgyáPban A kipréselt mozaiklapokat a S ime Szarvas Mária, ak; durva csiszológépen Nagy Má- ugyancsak csiszológépen dol. . , . gozik. Most éppen a csiszolóna csiszolja szép simára. Az ...... . , __. hom okot önti a gepbe, mely ő munkája nyomán kapja meg nek segitségévci formálja ki ; a mozaiklap végleges formáját mozaiklapot Mitől lesznek szép színesek a (Márkusz László képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA 00 FILLÉR 1957. FEBRUAR 6. SZERDA MI TÖRTÉNT A KOMÓCSIN VILLÁBAN? A „tulaj“ fia inkább a könyvekre pályázott, a kezdő betörő mindent elvitt...; Nem mindennapos bűntényről lebbentette le a fátylat az egri rendőrkapitányság. A bűnügyben szereplő vádlottak Molnár Ferenc, volt Mészöv instruktor és Petró József, aki közben Belgiumba disszidált. Az októberi események által keletkezett „zavaros vízbe” Molnár Ferenc is kivetette hálóját, a jó fogás reményében. Ahhoz képest, hogy kezdő volt, az első fogása nem lebecsülendő. Körülbelül 60 ezer forint értékű lakberendezés, ruha, — Komócsin Mihály összes ingósága — volt a zsákmány. Hogy is történt? 1956. október 29-én a nemzetőrök már feltörték Komócsin Mihály lakását. Ezt az alkalmat felhasználva, Molnár Ferenc a nemzetőrök távozása után, elhordta az ott található ingóságok nagy részét. Bevallása szerint voltak társai is. Petró József, a ház volt tulajdonosának a fia és egy fiatal nemzetőr, Mossó- czy István. Petró József sajnos nem számolhat be a jogtalanul lefoglalt lakásban eltöltött napokról és a (Molnár állítása szerinti) könyvek és más tárgyak elhurcolásáról, mert — valószínű, a felelősségrevonás elől — külföldre menekült. Mossó- czy lelkiismeretét csak egy fekete női táska terhelte. De ezek az apróságok eltörpülnek Molnár fogása mellett. Többek között elemeit 16 ezer forint értékű kölcsönkötvényt is, melyből egyet kisorsoltak a legutóbbi húzáson, persze a ; nyereményt is felvette a csep- ; pet sem szégyenlős instruktor. ; A rablott holmikat, hogy meg ! ne találják, távol élő rokonai- : hoz vitte, de a rádiót és né- : hány bútort lakásán tartott. A : házkutatás során ezeket a bú- ; torokat magáénak vallotta. Mikor felismerték a lopott holmit, Molnár Ferenc, kezdő betörőhöz méltóan, konokul tagadott és a diákokra fogta a ; lakás kirablását. Csak mikor ; kész tények elé állították, ak- j kor ismerte be bűnösségét. — Azóta már eltávolították munkahelyéről is és a kezdő betörő nemsokára bíróság előtt felel tetteiért. TRAKTORT VASAROLN4K A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Heves megyében számos o- lyan termelőszövetkezeti gazdaság működik, amelyek már megteremtették a feltételét a korszerű nagyüzemi gazdálkodásnak. Az igen költséges és lassú fogaterő helyett egyre többen vásárolnak Zetort, traktort, teherautót, hogy ezzel is könnyebbé tegyék a munkát. A múlt évben már harminc termelőszövetkezet vásárolt készpénzért Zetor traktort az idén pedig újabb harminc vásárlására adtak már be igénylést. Az idén néhány termelőszövetkezet igényét már kielégítették azzal, hogy a feloszlott tsz-ek birtokában lévő gépjárműveket más tsz birtokára irányítoták. A feloszlott mezőtárkányi Ezüstkalász Tsz Zetor-traktorát például a füzesabonyi Szabad Nép Tsz tagsága vásárolta meg. A RENDŐRSÉG JELENTI U Egy bünbxövel megint kevesebb Egerben A pálhalmi büntetőintézetnek lakója volt Szilágyi Ta- másné egri lakos, az októberi események előtt. Akkor ő is rövid úton szabadult. Szerencséjét azonban nem becsülte meg, mert ott kezdte, ahol büntetése előtt abbahagyta. ’ „Segített vinni” Vince Ilona csomagját és az állomáson meglépett vele. A rendőrségnek nem sikerült elcsípni, s így Szilágyiné Budapesten próbált szerencsét. Mielőtt az egri rendőrségtől elszökött volna, elvették személyi igazolványát, de e szökése alatt Csite József- nétől szerzett helyébe másikat. Ügyködésének egy razzia vetett véget és a Keletinél lebu- kot. Bflnlistájához még hozzátartozik Kántor Ferencné egri lakásának feltörése is, ahonnan két pár cipőt, sonkát és szalonnát lopott, miután a lakatot lefeszítette. A budapesti karhatalmi egység nemrégen megszabadította Egert az ügyes bűnözőtől. • Szándékos emberölés kísérlete miatt tartóztatták le Pro- kai b. István egerszóláti lakost, aki társával, Kisses. Miklóssal Dománszki Ferenc rendőrőrmestert tettleg bántalmazta, egyenruháját, és fegyverét követelte tőle, majd a tanácsháza előtti fára akarta felakasztani A kivégzést a nemzetőrök és a tanács dolgozói akadályozták meg. Bányafa nélkül A Mátravidéki Szénmedence legnagyobb aknaüzemében, a Petőfi altárón ismét megkezdték a bányafa nélküli acélpajzsos biztosítási kísérleteket. Az elmúlt évben ez a módszer még nem sok reménnyel biztatott. Januárban azonban — okulva a tavalyi tapasztalatokon — már sokkal jobb eredményeket értek el. A kísérleteket egyelőre egy 30 méteres fronton folytatják és naponta egy métert haladnak előre. Jelenleg még az acélpajzs vontatásánál merülnek fel nehézségek, de az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a tröszt és a bányaüzem szakemberei rövid idő alatt sikeresen oldják meg a bányafa nélküli biztosítás módját, mely felbecsülhetetlen takarékosságot jelent majd népgazdaságunk számára. Nem sokan ismerik a megyében a Felnémeti Cementlapgyárat, pedig ez a kis üzem romos munkát végez — az egész megyét ellátja a legkülönbözőbb színű és formájú mozaik-lappal. A munka eredményességében nagy jelentősége van az üzem vezetőinek és munkástanácsának jó együttműködése. A képen Hajdú Imre művezető, Sinkovits üzemvezető (középen) és Bíró József, a munkástanács elnöke (jobboldalon) éppen a legsürgősebb tennivalókat beszélik meg AZ „ÚJ HENTES“ ELINDÚL t mozaiKiapoK: tiZCKioi az <*pru «mészkőkavicsoktól, amelyeket < Farkas Emi! szállít most a « csillén Mégegyszer, de nem útdíjára, a szőlőkarókról Mi kell a borhoz? Szőlő! — vágja rá egyből a laikus. Valóban, szőlő nélkül nincs bor, de nincs, — szőüőkaró nélkül sem. A rosszul karózott szőlő rosszul is terem, kevés a szőlő, kevés a bor: kevés a jövedelem. S a megyében, amely . az ország egyik legjelentősebb szőlőtermelő vidéke, rendkívül súlyos probléma a szőlőkaró. Hiánya már aggasztóvá válik, s a segítség, a szükségletekhez képest a semminél is kevesebb. Álljon itt néhány érdekes szám, s majd beszélnek azok maguk helyett is. A megyében mintegy 600 hold szőlő van, amelynek karózása — lévén két-három éves telepítés — az idén lesz esedékes. Egy hold szőlőre 5 ezer karó kell, 600 holdhoz, tehát kereken 3 millió szőlőkaró. A megye 28 ezer hold- nyi régi telepítésű szőlőjének mintegy 30 százalékán kellene karópótlást végezni, noldanként másfélezerrel. Ez kereken 42 millió karó. Ehhez jön még a tavalyi telepítés, amelyhez már most sem ártana a karózás, — de ezt ne is számoljuk. így is 45 millió szőlőkaróra volna szükség, — fiatal akácból. Azt mondhatnák erre az illetékesek: „jó, jó, de egy év alatt senki se akarja ell végezni az összes pótlást!” Igaz, de ennek a mennyiségnek a negyedrésze is 30 ezer tonna tűzifa. Ennyit a hazai erdőkből lehetetlen kitermelni. Behozatalra van szükség, mégha nehezek is a valutáris viszonyaink, behozatalra van szükség, — s ezt a Földművelésügyi minisztériumnak, valamint a külkereskedelmi szerveknek kell biztosítani, ügy véljük, lenne fedezet erre. A jól karózott szőlőben nagyobb a termés, nagyobb e borkivitelünk is, De segíteni kell, mégpedig sürgősen, — mert ez nemcsak Heves megyei probléma. — LEHETNE a combból egy kilót? De csont nélkül kérném, pecsenye lenne belőle... — Igen, valami jó levesnek való marhahúst szeretnék... — Abból kérnék, amit visszaakasztott. de szép soványát, ami rántanivaló... Ahányan voltak az üzletben, mind így elmondták, minek akarják a húst s éppen azért milyen darabból kémek. A hentes, az „új” hentes pedig kinek-kinek kérése szerint mért Nem tekintette a fáradságot, akár vevőnként is leakasztott a horogról egy disznó, vagy borjú részt, s közben a még járatlan, újdonsült férjeket, gyerekeket. fiatalabbakat tanította hogy például „fasírozottnak?, annak talán jobb lenne ebből a húsosabból...” Ki tudja mióta szóhoz sem jutottunk a hentesnél. Legfeljebb annyit kérdeztek tőlünk, hogy mennyit kér, no meg egykét cifraságot mondtunk, amikor a 24.60-as disznóhús árban valami inas-hús és majd fél kilós csülök ringatózott a mérlegserpenyőben. Érthető hát a kellemes meglepetés, a távozók elégedett érzése. És az is, hogy a „felfedezett” hentesüzlet híre hamar eljárt a városban. Ma már sokan tudják, hogy a volt egri húsospiac egyik helyiségében Kréti András nyitott üzletet, aki nem régen kapta meg újra az 50-ben elvett magánipari engedélyét. Régi ízíg-vérig hentesember, 22 szakmában eltöltött esztendővel a háta mögött. Aztán, amikor iparát bevonták, előbb kocsivezető lett, majd visszatért két és fél holdas földjére, s J mellette fuvarozott. Dehát, „ha nem mestere, hóhéra” tartja a mondás. Mégiscsak a henteskötényt akarta. S most örül, hogy a városban elsők között nyithatott üzletet. Sokkal szerencsésebb időben, mint annak idején nagy húshiánnyal szövetkezeteinké MIKOR kezdte meg a húsmérést? — Január elsejével, előbb ugyanás helyiséget kellett szereznem, és ezt is rendbetenni. horgokat szereltem fel, átalakítottam az ablakokat és természetesen élőállatot is vásároltam. Honnan szerzi be a húst és mikor milyen húst árúi? — Váltakozva, egyik nap marhához, máskor borjú vagy sertéshez jutok hozzá. Iparén- engedélyem „mindennemű élőállat vágására jogosít”, s igyekszem is valamennyit beszerezni. Kiselejtezett marhát és borjút, valamint hízott disznót bárhonnan vehetek, akár terme'őszövetkezet, akár egyéniek kínálják. Hetenként kétszer-három- szor tartok nyitva, aszerint, mennyi a felbontott és mérésre előkészített készletem. Ünnepnapok előtt legtöbbször még délután is lehet nálam húst találni. MINT „KEZDŐNEK”, van-e valami kérése? — Évek óta ez volt a vágyam, a kérésem. Visszakapni az engedélyt, üzletet nyitni, — ahol feleségemmel eldolgozgatunk. Hosszabb ideje szervi szívbajom van, tartósan nehéz munkát nem végezhetek, ez a kis üzlet pedig hoz annyi jövedelmet, hogy kétgyermekes családommal rendesen megéljünk belőle. Nekem ez elég, nem akarok házat, holdakat szerezni, csak biztos kenyerem legyen és hagyjanak nyugodtan dolgozni. Külön őrlőmalma is van ennek a kis üzemnek. Itt dolgozik Szajlai Miklós, akit most bemutat fényképünk. Éppen a kőlisztet őrli ÖTVEN Ül LOKUS ÉPÜL EGERCSEM BÍNYDTELEPEN Nagy öröm érte a napokban Egercsehi bányászait, akik ja- I nuárban a sok hó és fagy el- i lenére is 140 tonna szénnel te- j tőzték meg havi tervüket. A felsőbb szervek, kérésüknek eleget téve. arról értesítették őket, hogy ebben az évben ötven új lakást építenek részükre, ezenkívül pedig közel tízmillió forintos beruházást kapnak a bányaüzem fejlesztésére. Az öröm így most kettős az egercsehiek körében. Eddig ugyanis csak a beruházásért harcoltak, hogy még a föld mélyén fekvő több mint 20 millió tonnát kitevő magas ka- lóriájú szén feltárását megkezdhessék. E munkák megkezdéséhez szükséges összeg biztosítása mellett a forradalmi munkás—paraszt kormány sorcnkívül ötven lakást is építtet a bányászok számára. > Hat esztendeje do'gozik már [ az üzemben Nagy Bertalanná. [Naponta 700 különleges mo- ; zaiklapot présel gépén — tes- ; sék kiszámolni hány százezer [ilyen mozaiklap került már ki a keze alól