Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)
1957-02-27 / 17. szám
4 ÜJ ÜTŐN 1951. február 27. szerda TURK-inlernáius... Légtornászok a Lyceum párkányán... j FARSANG (Régi diáktörténetek) FARSANG ... FARSANG i. TUDVALÉVŐ, hogy a keristáknak gyakorlati üzemi munkát kellett végezniük az iskolai szünet egy része alatt, s a munkaadónak ezt a munkát igazolni kellett az iskola felé. így lett Kavics Janiból és Tepsi Janiból sótartó, kanáltartó és talicska-festő, Kása Zoltán első magyar villanyerőre berendezett esztergályos üzemében, lent a Servita utca végén. A két „festőművész” aztán napestig festeget- te a tulipán, napraforgó, cseresznye és egyéb ábrákat a segédek által készített tárgyakra, amiért az öreg Kása tisztességes bért fizetett részükre. Mire megkezdődött a tanítás, bizony rendes kis tőkére tettek szert Tepsiék, s hogy ezt a tőkét nemcsak „felélték“, hanem kamatoztatták is — a későbbiekben tűnik ki. Abban az időben volt a Servita utcában egy diáktanya. Az ismerősök csak-TURK-interná- tusnak nevezték, mivel Tolvaj, Utassi, Rézsó és Kondás nevű tanulók lakták. Az egész diáktanya egyetlen szobából állott, benne négy vaságy, egy nagy diófa-asztal, négy recsegő -ropogó szék és két szekrény alkotta a bútorzatot. Ide jártak el aztán Kavicsék, szombat esténként iszogatni, dohányozni, meg kártyázni, itt beszélték meg szerelmi ügyeiket és itt sóhajtoztak hallgatagon a szép trafikos Klárika után. Klárikáéknak apró trafikjuk volt a Cifrakapú utcában, s a TURK-internátusiak, meg Kavicsék napjában többször is betértek oda néhány Leventéért, vagy Szimfóniáért, mert olyan szívig ható mosolygással senki az égvilágon nem szolgált ki, mint Klárika. Mindannyian beleszerettek a trafik e szépséges „királynőjébe”, de talán legjobban Rézsó Pali, aki gyönyörű verseket is faragott Klárikához. A kegyetlen sors nem engedte beteljesülni a szegény kisdiákok vágyait, s ki tudja hová tűnt el azóta a huncutszemű trafikos Klárika is. Egy azonban bizonyos. Rézsó Pali hozzáírt, legszebben sikerült versét nem felejtette el sohasem. Hogy is szólt a vers? Előttem emlékkönyv — Egy Kislány emlékkönyve. — írjak bele — de mit, — Mit tudjak írni — Ami egy kicsit örök is marad? — — Tanuljon meg okosan élni. — Csillagot nézni, mesét mesélni. — Szeretni, vágyódni, félni. — Kacagva sírni, komédiázni. — De szívét, azt a bohó koboldot — őrizze, féltse, ne érje bánat, — Akkor boldog lesz — ígéri magának, s kívánja magának — Egy jóbarátja ■.. Hej, amikor Rézsó Pál. ez az alacsonytermetű alföldi parasztgyerek először olvasta fel a versét — nagy hallgatás támadt a diáktanyán, s a csendnek csak Sarkantyus gyanúsan rekedt hangja vetett véget: — Igyunk! Persze a TURK — internátusbán az ivást és a dohányzást sem úgy művelték, mint más közönséges helyen! Szó sincs róla! Először is letettek az asztal közepére egy nagyszájú demizsont. Beleillesztették a .,gyanús ' módon” szerzett vékony gumicsöveket, majd a vaságyakra dőlve szívni kezdték a bort Ezután következett a második mozzanat. A meggyújtott cigarettákat beleillesztették az ugyancsak „rejtélyes módon“ szerzett górcsövekbe, s most már hol az egyik, hol a másik csövet szívták meg a jómadarak, melyeken felváltva ömlött bor és füst. De micsoda élvezet volt az! Aztán jött a kártyajáték. Kavics előhalászta zsebéből a sok forgatástól már megviseli paklit és leosztotta a lapokat. — Az első piros adja a bankot — jelentette ki fölényesen és úgy trónolt a rozoga széken, mint egy igazi krupié. Sok jó kártyás akadt, különösen a pestiek között, de a> késő éjszakákba nyúló 21-es csatákból mindig Kavics és Sarkantyus került ki győztesen, össze voltak ők hangolva alaposan! — Ha ugyanis Kavics adta a bankot, Sarkantyus következetesen ütötte azt és már 15- ben is megállt. Kavics viszont még 20-ra is ráhúzott, hogy biztos legyen a fuccs. Sarkantyus aztán zsebrevágta a pénzt, amit a mindig vesztő Tepsi Jani e szavakltal kommentált: — Huhúúú... térdig érő szél fúj. Viszik Ilonát a gyűjtőtáborba... II. KAVICSÉK nemcsak a városban, hanem az Alma Mater falain belül is köveitek el olyan csínyeket, amiktől vállig borsódzott Ördög igazgató úr háta, az alsóbb osztályosok pedig valóságos hősként tisztelték ezekért a jómadarakat. Ismét csak vissza kell térnem a dohányzásra. Melyik diák az, aki a titokban elszívott cigaretta füstjét nem tartotta mennyei élvezetnek? Egyik sem. Kavics Janiék sem, akik minden kis lehetőséget megragadtak a ciga- rettázás zúgbani űzésére. A Lyceum tantermeit abban az időben a hosszú, komoly folyosókról vágott nyílásokon át fűtötték. Ezek a ..sötét lyukak” többféle dologra is jók voltak, de különösen arra, hogy az óraközi szünetekben rejtekhelyét nyújtsanak 4—5 dohányzó tanuló részére. Nándor tanár úr, a kémia és fizika profesz- szora közismerten rövidlátó és szórakozott ember volt. Az egyik óraközi szünetben magábamerül- ten sétált a diákoktól véletlenül mentes folyosón. amikor egy „sötét lyukból” hangokat hallott. — Van itt valaki? — kémlelt be a nyíláson. — Nincs itt senki tanár úr — hangzott Kavics válasza és Nándor tanár úr teljesen megnyugodva haladt tovább, elméjében forgatva a disperzió elméletét. Felérve a tanári szobába hirtelen a homlokára ütött és felkiáltott: — Óh. az árgyélusát a gonoszainak — és az őt érdeklődéssel körülvevő tímároknak elmesélte a „sötét lyuk‘'-nál történteket. No hiszen csak ez kellett nekik! Uccu neki, lóhalálban lefelé a lyukhoz! De bizony, mire odaértek már csak a Levente cigaretta torckkaparó füstjét találták ott — Kavicsék eltűntek, mint a kámfor. Persze tűntek ők el másképp is. Egyízben az illemhelyen hódoltak a dohányzásnak és Sarkantyus Sanyi ..tartotta az ajtót”. Pech- jükre a 120 kilós Román tisztelendő úr meg- noszelt valamit és beakart hatolni a helyiségbe. Igen ám, de Sarkantyus teljes erővel nekifeküdt az ajtónak, s az meg sem mozdult. — Nyissátok ki ebadta kölykei, mert póruljártok — harsogta dühösen a derék férfiú — de hiába. Az ajtó végre engedett a 120 kilós nyomásnak és a kivörösödött hittantanár két hatalmas pofonnal szolgáltatott magának elégtételt. De mit bánta azt Sarkantyus Sanyi, fő, hogy a többiek megtudtak lógni! Másnap szülői értekezlet volt az intézetben. Ördög igazgató úr éppen arról beszélt, hogy a tantestület milyen gondosan vigyáz a tanulók lelki és testi épségére, amikor egy szülő közbevágott. — Jó, jó, de akkor miért kell a diákokat hajmeresztő módon sétáltatni a második emelet keskeny párkányán? — A nevezett szülő ugyanis a kérdéses időpontban a Lyceum környékén járt és megdöbbenve látta a ..légtornászok’ istenkísértő mutatványát. Nincs feljegyezve, de biztosak vagyunk abban. hogy ördög igazgató úr hathatós intézkedést tett a „légtornászok” beszüntetésére. SOMODY JÓZSEF Nagy farsangi revüt rendeztek a Német Szövetségi Köztársaságban, Münchenben. Képünk az egyik díjnyertes virágjelmezt és a bécsi cikor című jelmezt matatja be. Színház _ ___ műsora Eg erben, február 27., szerda: este fél hatkor Csárdáskirálv- nő (bérletszünet) Egerben, február 28., csütörtök: este fél hatkor Csárdáskirálynő (bérletszünet) Egerben, március 1„ péntek este fél hatkor Csárdáskirálynő (fcérletszünet) Eger, Uránia: Február 27—28. Forró mezók, március 1-én Mese a 12-es találatról. Eger. Brády: Február 27-én Szegény szerelmesek krónikája, március 1-én Pármai kolostor I—II. rész. Gyöngyös, Petőfi: Február 27—28. Berlini románc. március 1-én Szegény szerelmesek krónikája. Gyöngyös, Szabadság: Február 27—28. Éjszaka lányai, március 1-cn Forró mezők. Hatvan, Kossuth: Február 27—28. Mese a 12-es találatról, március 1-én Berlini románc. Füzesabony: Február 27—28. Döntő pillanat, P étervására: Február 27-én Ök ketten. Okozhat-e rákot a vaj? híz Árverezés Március 9-én de. 10 órakor, Eger, Bein-tér 7. I. 39. Törvény széknél, Kettőszoba, konyha, ve. randa, mellékhelyiség, gyümölcsös 180-as telken Csokonai-u. 22. sz. ház FÉNYKÉP HELYETT 1950. februárjában dr. Adolf Butenand német Nobel-díjas professzor megdöbbenitő megállapítást tárt a világ közvéleménye elé. Közölte, hogy a gyárilag forgalcmbahozott úgynevezett ,,sárga vaj” olyan kátrányszármazék festékanyagot tartalmaz, mely huzamosabb időn keresztüli fogyasztás esetén feltétlenül rákot okoz. Patkányokon történő kísérletek alapján megállapították, hogy a gyárilag festésre használt dimetilaminoazobenzol egy idő múlva kivétel nélkül máj- rákot okoz. Druckrey profesz- szor, aki Heidelbergben többezer patkányon kísérletezett, azt taláí.ta, hogy rendkívül egyszerű törvényszerűség érvényesül: mindig azonos mennyL ségű méreg szükséges, hogy a rákos elváltozás létrejöjjön. Mondani sem kell, hogy e felfedezés— bármily szomorú az élelmiszergyárcsokra — hatalmas lépésekkel vitte előre a rákkutatást. MEGNYUGTATJUK A HÁZIASSZONYOKAT, hogy e gyári „vajsárga” nem azonos a természetes vajsárgávaft (ka- rotinnal), mely a friss növényekből kerül a tejen keresztül a vajba. E természetes vaj- sárga rendkívül értékes un. provitamin, amennyiben. A vitamin keletkezését biztosítja a szervezetben. A vajgyárosok tudták, hogy a háziasszonyok szívesebben vásárolják e természetes, sárga vajat, ezért használták az említett festékanyagot a vaj mesterséges el- színezésére, mígnem dr. Bauer felfedezte fogyasztásának rendkívül veszélyes voltát. A kuíl- túrállamok legnagyobb részében így Svájcban, Németországban, s általában a vajtermelő államokban eltiltották a mérgező „vajsárga” alkalmazását, azonban Anginában és dolog. Ausztráliában, nyíltan és kifejezett kapitalista kereskedelmi okokból máig is használják e veszedelmes mérget. LASSANKÉNT RÁJÖTTEK ARRA, hegy nemcsak a vajsárga, hanem számos más kő- szénkátrányszármazék, bizonyos fajta szénhidrogének is okoznak rákos elváltozást. Ugy_ látszik, hegy az ugyancsak kátrányszármazék anilinfesté- kak egyrésze is rákokozó szer. Sajnos nem vizsgálták még meg kellően azt a kérdést, hogy pl. az égetett szeszesitalok festésére használt festékek, vagy a cukorkák, bambi, tésztafélék színezését szolgáló ani- lin anyagok épp úgy nem okozhatnak-e rákot, mint a „vajsárga ’ Lehetséges, hogy ezek ártalmatlanok, mert a vajsár. gával ellentétben könnyen oldódnak vízben (nem pedig zsírban), s ezért a szervezet könnyen ki is választja. Bebizonyosodott az is, hogy e kátrányszármazék annál könnyebben okoz rákot, minél szegényebb a táplálék bizonyos B- vitaminfajtában. Már régen sejtették, hogy a táplálkozás minősége bizonyos hatással van a rákos megbetegedésre, s ez ma egyre határozottabban látszik. Ha tehát a természetes vaj nem is okoz (mert nem is okozhat) rákot, az úgynevezett , azcvegyületek”.-hez tartozó festékanyagok, s így a már említett mű „vajsárga” már egészen kis mennyiségben is rákokozó. E FELFEDEZÉS EGYFELŐL ELHÁRÍTOTT egy csomó veszélyt az emberiség feje felől, még lényegesebb azonban az, hogy közelebb hozta az orvosokat és kutatókat a rák okainak megállapításához, ami e szörnyű népbetegség pusztító jellegét tekintve nem kis ■ pagony — EGY KISFRÖCCS, vagy egy pohár sör mellett kártyázó embereknek zakatoló, hófehér cukrot ontó, vagy konzervet készítő gépeknek kellenek lenni ezen a helyen. Megmondom őszintén, nem rajtam múlott. A fényképezéshez megvolt ap akarat, a gép is, sőt a film is, mégsem sikerült. Hogy miért? Egyszerűen nem engedték meg. Az egyik helyen egy kicsit egyetértek a tiltakozó emberekkel. De a másik helyen sehogy sem. No, de hadd mondjam el sorjában. Először akikkel egyetértek: GYÖNGYÖSÖN VAGYUNK a Vörös Csillag étteremben. Az asztaloknál kedélyesen kártyáznak, no nem nagy ösz- szegben, csak úgy munka után, szórakozásból. Ez szinte forradalmi vívmánynak számít ebben a városban, mert eddig el volt tiltva. Gondoltam itt a téma. készítek egy-két képet, például amikor bemondják a negyven-száz ultimét, vagy esetleg a durchmarsot. Igen ám, de... ...jaj öregem, csak rólam ne csinálj, nem akarom, hogy meglássák, ...jaj rólam sem, inkább felállók — tolja hátrább a széket egyik ismerősöm... még csak az hiányzik, hogy az asszony meglássa a képet az újságban. Még csak az hiányzik, hogy fényképes bizonyíték Is legyen. Ilyen és ehhez hasonló megjegyzések röpködtek felém, s kénytelen voltam visszavonulni. Őszintén megmondom — — no nem nagyon — de egy kicsit egyetértek kedves ismerőseimmel. Tudom, hogy egy kicsit (van aki nagyon is) félnek a feleségeiktől. Ezt meg is értem. És most hadd mondjam el a másik esetet, amivel egyáltalán nem tudok egyetérteni. KÉT-HÁROM HÉTTEL EZ- ELÖTTT a Hatvani Cukorgyárban akartam képesripor-. tot készíteni, de ez is csak I terv maradt. A portásfülkéig eljutottam, de jött a bürokrácia az éberség álarcába rejt őz, ve és a telefon végéről közölték. hogy a gyárban csak miniszteri engedéllyel lehet fényképezni. Miniszteri engedélyem nem voll. Kedvem sem, Pestre menni érte (hátha a miniszter nem is volt otthon) így hát rövid vita után visszavonultam. Visszavonultam, de nem értek velük egyet. liehet, hogy van ilyen éberségi rendelet? Lehet. De nem biztos, hogy ez minden esetben hasznos. Mert szent ég! Micsoda ébertelenség történhetett volna?! A képek talán még az imperialistákhoz is eljuthatnak, márpedig az szigorú titok, hogy Hatvanban milyen gépen készül a cukor, vagy a paradicsomkonzerv. Hogyne, hogy az angolok, vagy franciák lemásolják a gépeket? (Lehet, hogy éppen tőlük vettük évekkel ezelőtt!) Nem számít. A szabály, az szabály, . még ha rossz is. Különben is, I mit kell azt tudni a tengeren túlon, hogy mi cukrot és para- dicsomkonzervet is gyártunk... Szerkesztői üzenetek A TAKARÉKSZÖVETKEZET KISKÖRÉN Megyénk dolgozó parasztjai is régóta sérelmezik, hogy nincs a községükben olyan hitelszövetkezet, ahönnan szükség esetén kölcsönt vehetnének fel gazdaságuk fejlesztéséhez. A gazdák önkéntes kezdeményezésére most több községben takarékszövetkezet megalakítását tervezik. Az első ilyen paraszti hitelszövetkezetet nemrég alakították meg Füzesabonyban. Most a kiskörei dolgozó parasztok szervezték meg a második szövetkezetét. A hitelszövetkezetbe eddig 150 gazda lépett be, az első 100 forintos részvényeket mindannyian be is fizették már. Az új szövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy új rizs- telepek építéséhez és a termelés bővítéséhez vesznek fel kölcsönt a takarékszövetkezettől. A napokban előreláthatóan megalakítják Nagyrédén, Pá- lyen és Hatvanban is a takarékszövetkezetet. ÉS MÉG VALAMIT, talán egy ilyen képesriport még belföldön is veszélyes lehet, mert mit lehessen tudni? Még el lehet belőle lesni a cukorgyártás titkait. Akkor pedig egymásután nyílnak majd a maszek cukor és paradicsom konzervgyártó üzemelő S tekintettel arra, hogy a kisipar szüli a kapitalizmust, a végén egymásután nőnek ki a földből a Hatvani Cukorgyárhoz hasonló üzemek, „maszek” alapon. No, de félre a tréfával, az éberség az fontos dolog, s nagy szükség van rá. de megfelelően kell alkalmazni. A gyöngyösi Postánál például egy porc alatt szerezték meg telefonon az engedélyt feletteseiktől. A Hatvani Cukorgyárban is van telefon, ezt taizony ott is meg lehetett volna csinálni. No, de majd legközelebb. Márkusz László Varga Ilona, Pétcrvásárn. Kö- szöntjük levelezőink táborában. Levelét leközöljük. Kérjük, írja meg pontos címét is, hogy levéllel felkereshessük. Mérai István, Eger. Javaslata igen hasznos, továbbítjuk az illetékeseknek. Eger város több dogozója alánosával beérkezett levél íróját kérjük, közölje velünk »pontos címét, csak így tudunk választ adni levelére. Samu János, Sarud. Panaszát kivizsgáltatjuk, kérjük közölje velünk közelebbi címét, hogy a kivizsgálás eredményéről tájékoztathassuk. IÓ SZAKMUNKÁS, gyakorlott éttermi felszolgálókat állandó munkára keres PARK SZÁLLÓ EGER, jelentkezés személyesen ************ ************** I
