Új Úton, 1957. február (12. évfolyam, 10-17. szám)

1957-02-17 / 14. szám

h

ÜJ ÜTŐN

lí>57. február XT. vasárnap»

KERESZTREJTVÉNY

Jaj! Hol az Operakalauz?

n

2

3

i

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

i 1

•

ü

20

ü

21

U

1

I

22

23

SS

■

24

fel

25

m

26

26/a

26/b

H

27

28

1

19 j

P

30

B

31

m

32

B

33

m

34

n

35

36

57

38

.

£'

39

40

wem

B

41

m

42

46

Hl

ü

44

45

Só

i

i

47

48

49

50

1

1

51

>2

■

53

m

54

55

56

m

[jipjgj

57

B

58

ü

59

m

60

51

B

62

63

1

m

64

65

RS

fii

66

Hl

67

68

69

70

B

71

72

■BEDS

faS

73

74

ü

Í75

■

76

77

B

B

78

79

m

80

|81

82

I

1

83

84

1

I

85

86 I

|87

Még mindig a Csárdáskirálynő!

Vasárnap gördül fel 21-szer a Csárdáskirálynő első felvonása előtt a függöny az Egri Gárdonyi Géza Színházban. S mind a 21 előadás táblás házak előtt, kirobbanó siker közepette folyt le. Értesülésünk szerint a Csárdáskirálynő előadásait március 7-ig meghosszabbította

színház

VÍZSZINTES

i. Mozart egyik operája. 19. Vissza: a velencei követ az Othe- loban. 20. Falusi bácsi. 21. A Varázsfuvola“ mulatságos alakja.

22. A „Tosca“ egyik szereplőjé- sek keresztneve és vezetéknevének kezdőbetűje. 24. Erősen óhajt valamit. 25. Recsk keverve. 26. A „Székelyfonó“ szerzője. 27. Kellemetlen rovar névelővel. 29. Wilder Thornton. 30. Latin személyes névmás. 32. A trubadúr grófja. 34. Kötőszó. 35. Német összevont prepozíció. 37. Minden anarchia így kezdődik. 39. Rag- 41. Másik rag. 42. Spanyol városnevek előtt gyakori szó. 44. Mimózában van. 46. A keresztény ismert héber neve. 47. Mozart opera. 51. Vissza: takarmánynövény. 52. Nomád mássalhangzói. 53. Aszafjev balett. 54. Női név. 55. Lendület. 57. Tér... 58. Puskában van) 59. Akó keverve. 60. Boro- gyin erről a hercegről írt operát. 61. Rag. 62. YR. 64. Szám keverve. 66. Rékai Nándor. 67. Kereskedelmi rövidítés. 68. Az „Arlesi lány“ szerzője. 71. Meg akar győzni. 73. A „Simone Boccanegra“ zeneköltői e. 76. A „Turandot“ alkotója. 78. A „Lakmé“ szerzője. &!. Vissza: Aida atyja. 83. Egy- mást követő betűk az abc-ben. 85. Egészséges (1) baktériumra mondják. 87. Smetana alkotása.

függőleges

1. Vad gyümölcs. 2. Zirc két vége. 3. öcsi keverve. 4. Amerikai felekezet. 5. Scorpia álma. b. Vissza: éktelenül: kire? 7. Halott búcsúztató. 8. A függ. 7. nem velem kapcsolatos. 9. Kereskedelmi műszó. 10. Saba fele. 11. Epzy. fi Első betűje nélkül szürke németül. 13. Árpa keverve. 14. Francia szerző operája. 15. Somogy keverve. 16. A telefon feltalálója, fj. Fehér fém. 18. Bibliai alak.

23. A ló keverve. 24. SLA. 25. Vissza: a vízsz. 1. hőse. 26/a. _.nium. Kemény ötvözet. 26/b. Déli gyümölcsöt. 28. Japán her- oeg a „Pillangó kisasszonyában.

29. A „Parsifal“ zeneköltője. 31. Vissza: Kölni fajta. 33. Szoprán az „Anyeginéből (utolsó kockában két betű. 36. A vízsz. 47. alkotója. 38. Keleti tárgyú opera. 39. Fekete franciául fonetikusan.

Színház

műsora

Február 16. szombaton Egerben. Este V2 6 órakor: Csárdáskirálynő (Bérletszünet)

Február 17. vasárnap Egerben Este V2 6 órakor: Csárdáskirálynő (Bérletszünet)

Február 18. hétfőn nincs előadás.

Február 19. kedd, Egerben Délután 15.30-kor: Csárdáskirálynő (Középiskolás bérlet)

A Magyar Szabadságharcos Szövetség Heves megyei Titkársága

rádió klubvezetői állás betöltésére

pályázatot

hirdet

Számításba jöhetnek azok a szakemberek, kik az elekrotechnikában, különböző rádiók, rádió műszerek építésében és adó-vevő készülékek kezelésében kellő jártassággal rendelkeznek. Jó szervező képességgel rendelkezők előnyben. Jelentkezési hely: Eger, Ifjúság útja 4. (emeleten).

40. Az egészségessel teszi az orvos. | 42. Az operában is van! 43. Becézett női név, visszafele. 45. Vissza: női és férfi név is becézve. 47. Csáp végei. 48. Feleki Sára. 49. Satnyában van! 50. Neki latinul. 56. Nyulaz keverve. 60. Kevert linzer. 63. Különleges órafém a visszája. 64. Becézett női név. 65. E-vel a végén kár Berlinben ldejtve. 66. Talány. 69. 0 maga latinul. 70. Vissza: tudor ornélkül. 71. A Mester elgondolásai visszefelé. 72. 1928—1945-ig a zsidókórház főorvosa. 73. Virsli része. 74. DSEO. 75. Portugál indiai gyarmat. 77. Kimonóban van. 79. Becézett női név. 80. Psycholo- gia része. 82. Hangtalanul ráz. 83. Ellentétes kötőszó. 84. Igekötő. 86. Névtelen adakozó.

Beküldendő: a vízszintes 1.,

47., 53., 87., valamint a függ. 25.,

5., 14. és 28. sz. megfejtése.

Rejtvény rovat

A múlthavi rejtvények értékes könyvdíjait sorrendben a következők nyerték:

Tóth Jutka Poroszló (Karinthy Cirkusz), „Misticus“ Eger, Radnai András Gyöngyös, Vachot Sándor u. 12, Petrán Vali Eger, „Krypton“ Eger, „Köszméte” Eger és Kőrössy Lenke Eger, Gyógyszertár Vállalat.

Az egri nyertesek szerkesztőségünkben, a vidékiek postán kapják meg díjaikat.

Mai számunk keresztrejtvényével új pályázat indul, megfejtésként beküldendő a következő nyolc keresztrejtvény hosszú sora, s az időközben megjelenő képrejtvények.

Képrejtrény

Cseresznyés Rózsa Cecilia szerepében arat S ime, Forgács Kálmán Miska szerepében megérdemelt sikert.

WVW VAAAVrVWWvVVW*

Hatvan város anyakonyvéböl

Születtek: Kontra Katalin, Király Sándor, Major László, Szabó Anna, Kovács Erzsébet, Kovács Erzsébet.

Házasságot kötöttek: Baranyai Dezső és Oláh Gizella, Farkas Gyula és Nnagy Irén.

Meghaltak: Osztovits né, Hirling Imre.

Fcrenc«ág üteárj , . .

Megyek az utcán, ahogy csak én tudok menni. Egyik lábam rakom a másik után, szépen, kimérten, mindig pontosan ebben a sorrendben, — sohasem tévesztem ősz- sze. Vannak okton- di és ostoba, olyan középszerű emberek, akik éppen fordítva csinálják az egészet, s emiatt mozgásukból elvész a szépség és a harmónia, a ritmus és miegymás. De az enyémből nem. Az én mozgásomban ott lüktet a batáviai táncosnők ritmusa, az ősember surranó léptei, a középkor vértes lovagjainak súlyos drabaütása, a tornász ruganyossága. — egyszóval a tökély.

Megyek az utcán, büszkén, feltartott

fejjel, — mert az én fejem ilyen... ilyen fenntartott, mint a hely — óh! de nem hetykén, vagy pláne beképzelten, csak öntudatosan. Megyek, fejemmel a kalap alatt, s érzem, hogy áhítatos és ámulá 'pillantások szegeződnek rám, innen is, onnan is, sőt, — lám! — amonnan is. Hiába nem veszett ki az emberiségből még ebben az atomkorszakban sem a szépség, a tökély iránti tisztelet, s látni vélem szemeikben o nagy akarást: ilyen lenni, ilyenné válni, mint ő. Pardon... nagy ő; így: Ő.

Óh elkorcsosult emberiség, ti rugalmatlan, lehorgasz- tott fejű halandók! Ne féljetek, nem pusztul ki a délcegség„ mert géneim- ben tovább hordom, átörökítem ezt a sajátos tulajdonságomat, ezt a nem tudom micsodát, a- mit nekem nem is kell erőltetni, mert ez a lényem, mert ez csodás izmaim tökéletes összjátéka, Ne féljetek emberek, amig az utcán láttok menni, úgy ahogy csak én tudok menni: egyik lábam rakom a másik után... Így ni...

Aztán hirtelen befordulok a sarkon a suszterhez és letérdepelve könyör- gök:

— Uram, kartársam, húzza ki azt az istenverte szöget a cipőmből, mert már nem bírom tovább...

És sírva fakadok a délceg fájdalomtól.

(EGRI)

Egri URÁNIA

Február 16—20:

Tánc és szerelem

Egri BRÖDY

Február 16—17:

Kulmi ökör 19-20:

Ali baba

Gyöngyösi SZABADSÁG Február 16—20:

Halló itt Gabriella

Gyöngyösi PETŐFI Február 16—20:

Véres út

Hatvani KOSSUTH Február 16—20:

Emberek a havason

FÜZESABONY Február 16—18:

Egy szép lány férjet keres 19-20:

És megfordul a szél

PÉTERVÁ3ÁRA Február 16—17:

Idegen tollak 19—20: Csapda

— „Véletlen szerencse, hogy valaki nőnek született“ — ez a kissé meglepőnek ható címe Sophia« Loren és Marcello Matroanni újí filmjének. A hosszú című film arról szól, hogy abban a társadalomban, ahol a szép külső árucikkeket csinál a nőből, nem is olyan* jó, ha valaki túl szép.

Nostradamus feltámasztása és a világ vége?

NEM TUDTAM MOSOLY NÉLKÜL hallgatni a rádió legutóbbi adásainak egyikét. Egy hírecske arról számolt be, bogy a zavaros idők alatt újból elszaporodott álpróféták 1970-re jósolják a világ végét. Azóta szórakozóhelyeken is közölte néhány halálravált ismerősöm: rövidesen itt a világ vége.

Azt hiszem, Nostradamus „feltámászásáról” van szó. Emlékeznek még arra a kisfilm- re, ami a II. világháború alatt az 1400-as években élt öregúr jóslásait elevenítette meg? Az utolsó kockák egyikén japán gépek 1999-ben lángrabo- rítják Párist.

Ne higyjük, hogy Nostradamus az egyetlen vállalkozó szellemű csodabogár, aki a történelem folyamán a végtelen idő végét akarta megmarkolni. A XVIII. század leghíresebb jósnője a prevosti Friderika Wanner volt.

MOST KÉPZELJÉK EL, mi lenne, ha a modernül „hiszté- rikának” becézett betegek egytől-egyig felcsapnának látnokoknak. Friderika ugyanis kétségkívül hisztériás volt, bár kezelőorvosa, az okkultizmussal foglalkozó Kemer erősen tagadta. A prevosti látnoknőnek végre sikerült az, ami oly keveseknek: meglátta a kísérteteket. Visszaemlékezéseiben egészen részletesen írja le őket, így pl. azt is, hogy nincsen árnyékuk, ruházatuk színtelen, hangjuk monoton, szemük fénylik. A női kísértetek — úgy látszik — szakítanak a túlvilágon a divat hóbortjaival, mert valamennyien egyszínű, egyforma fejkendőt viselnek.

Friderika emellett szívgödrével is olvasott. Ha valamely szöveget szívéhez szorított, — azonnal tudta értelmét. (Azt hiszem, ezért szorítják ma is szívükhöz a szerelmes leveleket.)

HA NEM LENNÉNEK KÍSÉRTETEK ÉS SZELLEMEK, a szegény médiumok hoppon maradnának, mert ugyan ki mondaná meg számukra a jövőt? Csoda-e hát, hogy évezredek óta igyekszik az emberiség megnyerni a „szellemtestvérek” jóindulatát. Már a történelemelőtti kor akkádjai is foglalkoztak spiritizmussal, azaz szellemidézéssel. A görögök, a dekadens Róma bölcselői, a perzsák, sőt a felvilágosultnak sziámitó ifj. Pli- nius is szorgalmasan hívogatták az elhunytakat. A népvándorlás pogányái asztalt táncoltattak. A kereszténység — bár álalánosságban hitt a szellemekben — tiltotta az idéző szertartásokat.

AZ IGAZI BIZNISZT azonban itt is, mint oly sok más területen, Amerika bekapcsolódása jelentette a spiritiszták számára. A XIX. század közepén Davis Jackson és a Fox testvérek vették kezükbe a „túlvilági” üzleteket, s hamarosan fel is virágoztatták. Amerikában, ahol kezdettől fogva igyekeztek mindent alaposan és megfelelően agyonreklámozva betálalni a nagy- közönségnek, hat (!) spiritiszta lap indult. A legtekintélyesebb a „Banner of Light”, fő- szerkesztője, John Worth Edmonds bíró és szenátor volt, aki garantáltan a legelsőbb- rangú szellemekkel érintkezett s biztosította a lap nívóját. Különben a szellemek sokkal tanulékonyabbaknak bizonyultak, mint földi hozzátartozóik. Csakhamar elsajátították a korszerű technikát. Üzeneteiket az amerikai szeánszokon elektrokémikus úton, elektro- kémikus stigmák (jelek) égetÓ7 sével fejezték ki. Ezenkívül szikratávírón is érintkeztek az emberekkel. Könnyű volt nekik! Hisz Marconi halálával értékes segítőtársat kaptak, s azért egy halott Edison se kutya?

Szóval, a bolt jól ment és mégjobban akkor, amikor a misztikumok iránt fogékony angolok is bekapcsolódtak. Az egyik Fox lány Amerikából Angliába ment férjhez. A ki- sértetbarát angolok megszédültek. Sok ismert név is csatlakozott a mozgalomhoz. így Wallace, a híres természettudós, Crookes, a kábeltáviró feltalálója, Thackeray, a híres író. „Light” címen lapot is indítottak. Nálunk a múlt század végén dr. Grünhut Adolf vezetésével szervezkedtek a spiritiszták.

E TUDOMÁNYOS MEZBE BUJT badarság ellen nagyon nehéz volt felvenni a harcot, mindaddig, míg a materialista tudomány a maga hideg tárgyilagosságával be nem bizonyította, hogy a sokszor valóban csodálatosnak tűnő jelenségek egyrésze szélhámosság, másrésze hipnotikus, vagy szuggesztív jelenség, mindkét utóbbi esetben az idegrendszer érzékenységéről, bizonyos tudatmezők ki-, vagy bekapcsolódásáról van szó. Ma már bizonyos, hogy a hipnózis élet- tanilag egyszerűen megmagyarázható módszerével szinte tetszés szerinti képeket, érzéseket, hangokat varázsolhatunk egy érkékenyebb ember tudatába. Ma a hipnózis az ideg- gyógyászat egyik — ha nem is teljesértékűnek elfogadott — eszköze, de semmiesetre sem misztikum, vagy csoda.

NOSTRADAMUS- TEHÁT MEGHALT, ha ugyan élt egyáltalán valaha is és nincs misztikus erő, mely valaha is feltámassza. Luther szerint 1524-ben kellett volna bekövetkezni a „világvégének, Paracelsus szerint 1585-ben, majd egy újabb jóslat szerint 1588- ban. Sőt, amikor a világ még erre a terminusra sem volt hajlandó elpusztulni, 1599-ben „jelölte meg” az újabb határidőt (akárcsak egy rossz bürokrata). Az asztrológus Fludd 1604-ben látja a szörnyűségek évét. Jó öreg földünk azonban

— mint olyan sok mást —- ezeket a jóslásoat is kibírta.

Ugylátszik, nincs más megoldás: bele kell törődni, hogy a földi élet akkor semmisül majd meg, amikor... nos, mikor? A tudomány erre így válaszol:

FÖLDÜNK ÉLETE A NAP HŐMÉRSÉKLETÉTŐL FÜGG. A nap anyaga — a sugárzás következtében — fogyóban van. Nagy elmék évszázadokon át hitték, hogy a nagytömegű sugárzás, amit ők égésnek hittek, belátható évezredeken belül elfogyasztja égi tüzelőkészletünket. Voltak számítások, mely szerint másodpercenként 4 millió gyertyafényerőt és 4 millió tonnát veszít napunk a súlyából. Persze, ha e számítás igaz lett volna, a világvége nem esett volna túl meszire a nostradamusi jóslás almafájától. De ma már tudjuk, hogy a nap hőenergiája a hidrogén héliummá való átalakulásából adódik.

Gyakorlatilag tehát a tömeg alakul át energiává. Égi kályhánk sorsa egyáltalán ne 'aggasszon senkit, jónéhány ezer emberöltő kell, míg a sugárzás csökkenése valamicskét is érezhető lesz.

—pagony—