Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-27 / 8. szám

*957. január 27. vasár»** «1 HTON LESZ EGERCSEHI SZÉNI — 20 millió tonnát talállak a próbafúrások — segítsenek az illetékesek! Külföldről jelentik... 1 varsói radio komm rutaija a iengjciorsziigi vaias*/,tasokrol Január 13-i számukban egy cikk jeient meg „Amiről hall­gattunk eddig” címmel, ehhez szeretném véleményemet el­mondani. Ez nem is csak az én véleményem, hanem sok asszonyé. Az elmúlt évek nem I biztosítottak mindenkinek I nyugodt gondtalan é.etet, és ezt nem mondhatjuk el a kő- 1 vetkező hónapokra sem. Végte- 1 lenül helyeslem hát kormá- j nyunk azon rende’kezését, a- i mely módot ad indoko t eset­ben a terhesség megszakításá­ra. A cikk felsorod néhány esetet, azok közül, van akinek igen, van ak nek nem engedé­lyezték a terhesség megszakí­tását. Találkozik a vélemé- j nyünk itt is. Azoknál a csa- : lódoknál, ahol nincs gyerek és pusztán kénye'mi okokból zár­kóznak el a gyerek elől, bűn volna az engedélyt megadni, ellenben azt he’yénvalónak tartjuk, hogy a többgyerekes családoknál megengedik. Magamról, illetve a csa’á- domról beszélek. 1000 forint körüli jövedelemből hárman — férjem, én és hároméves kisfiam — élünk. Nem vagyok híve az egykének, szeretnék még egy kislányt, de mindig csak visszar adunk tőle, meri mostani jövedelmünket így is alig tudjuk beosztani. Bizony sok esetben egyetlen kis gyer­mekünknek sem tudunk b zto- sítani mindent. Nagyszü őktő távol élünk, ovódába nem si­került vinni, mert én otthon voltam, viszont éppen azért nem tudtam elhelyezkedni, — mert a kicsit nem volt kire hagyni. így aztán gondo.ni se merünk másik apróságra. Mint minden fiatalnál, ná­lunk is jelentkeznek a házas- é ettei járó problémák, öröm­mel fogadtuk, hogy fogamzásfr- gátló szereket hoznak forga­lomba. Sajnos, súlyos csalódás ért bennünket, mert kétheti használata után terhes lettem. Mit volt mit tenni, kértük és megkaptuk az engedélyt a ter­hesség megszakítására. Azóta beszéltünk több orvos es gyógyszerész ismerősünkkel, lesújtó vo t a véleményük az általunk használt szerről. Vé­leményük szerint a fogamzás- gátló szerek forgalombahozása óta megduplázódott a terhes asszonyok száma. így aztán ha ténylegesen jó szerekhez le­hetne jutni, akkor sem mer­nénk használni, az előbbi eset miatt. A je’en’egi gazdasági nehéz­ségekkel tele időben feltétlen fontos ezzel a problémával foglalkozni. Jó lenne igazán komoly szerekhez jutni, hogy ezzel az egye őre nem kívána­tos szaporodást megakadá­lyozzuk. Ez nem utolsósorban megoldását jelentené egy álta­lános gondot okozó problémá­nak. N. K.-aé, Heves A varsói rádió a lengyelországi választások eredményé­vel foglalkozó kommentárjában a többi között hangsúlyozza, hogy a választások során megismétlődött a lengyel október s a lengyei nép nagy és feie.oségteljes virsgát á-lott ki. A lengyei népet január 20-án az egészséges ítélőképesség, a po­litikai realizmus, valamint LEMP Vili. p.énumának eszméi iránti bizalom vezérelte. Bizalom azok iránt, akik ezeket az eszméket az életben megvalósították. Lengyelország amellett szavazott, hogy a köztársaság három hónappá ezelőtt elin- öftott újjászü-etésének nagy ügye tovább fejlődjék. üurozalu!) iapcikubzasok Algériában Robert Lacoste ágéri ai miniszter — rezidens több kü­lönböző pártállású francia hetilap legújabb számának elkob­zását rendelte el. Így a többi között az Express a France Ohserveteur, a Demain és a Rivarol című hetilapok nem ke­rülhettek az algériá olvasók elé Brentano nyilaikuzata egy amerikai lapnak i\émelor«*ág egye.««teáéról Von Brentano nyugatnémet kü’ügy miniszter nyilatkoza­tot adott a U. S. News and World Raport című ameriká fo- ■ lyóiratnak. Többek között kijelentette, hogy a szövetségi köztársaság „áldozatokra is hajlandó a német újraegyesítés érdekében Németország kész arra — mondotta — hogy ezt az a’apeivet Lengyelországgá fennálló kapcsolatára is al­kalmazza.” EitittlaNÚották a jugoszláv parlamenti küldöttség romániai látogatását A Román Népköztársaság nemzetgyűlésének e’nöksége <ez év februárjában jugoszláv parlamenti küldöttséget hívott meg romániai látogatásra. A belgrádi sajtó közlése szerint a jugoszláv küldöttség látogatását, tekintettel a februárban lezajló román nemzet- gyűlési választásokra, most későbbi időpontra halasztották­Nyugatnémet szövetségi tanács elnöke Lengyelországgal való diplomáciai kapcsolatok felvételét javasolja Dr. Kurt Sievenking, a szövetségi tanács e’nöke hétfőn Hamburgban a sajtó előtt nyilatkozott és síkraszállt amellett hogy a szövetségi köztársaság vegye fel a diplomá­ciai kapcsolatokat Lengyelországgal, ami előfeltétele a két orseág között függőben lévő problémák mego dásának. HISZÉKENY EMBEREK FIGYELEM! Derda Jolán foglalkozásnél­küli cserépfalusi lakos 1956 no­vember 4. óta Egerben tartóz­kodik. Ebben nem is lenne semmi k’fogáso'ni való, ha úgy viselkedne, mint a többi ember. De az előbb említett Derda Jo­lán szélhámosságból „tengeti” é’etét Egerben. Hogy korábbi tevékenységét is megismerjék olvasóink, eláruljuk, hogy már tizenegyszer volt büntetve lo­pásért csalásért sikkasztásért Derda Jolán újabban sebe­sült forrada’márnák adja ki mnwát akit a Kádár kormány üldöz. Ezzel a mesével szerez éle met szállást és ruhaneműt a hiszékeny emberektől. Saj­nos sokan áldozatul estek a ti­zenegyszeresen büntetett „for­radalmár” meséjének, mert Derda nem véletlenül ragasz­kodik egri „piacához”. A rendőrség mely érzéketlen a mesék iránt most kitiltotta a város területéről Derda Jolánt Ám mégis lehetséges, hogy be­tér más területre és tovább csalja a h:széker>y embereket. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy ne üljön fel Derda Jolán meséinek, ne adjanak hitelt fenyegetéseinek és rémhírei­nek. A szélhámos további műkö­désének megakadályozásában a rendőrség számít a lakosság tá- mogatására­C<*on Én-Új január véjjén Colomhóbn utazik Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke egyhetes hivatalos látogatásra január 31-én Colomboba érke­zik — jelenti a ceyloni fővárosból az AFP. Ott tartózkodása alatt eszmecserét folytat a nemzetközi helyzetről Bandara- naike. ceyloni miniszterelnökkel és február 5-én az oTírág függetlenségi évfordulójának ünnepségein beszédet mond. E'olvastam ezt a számomra igen izgalmas vitacikket, sokat gondolkoztam rajta, latolgat­tam így is, úgy is és végül ki- alaku t bennem egy vélemény, bár nem tudom elég a1 apósa u és érthetően bebizonyítani, — hogy igazam van. Abból indulok ki, hogy asz- szony vagyok, egy férfi felesé­ge, van két gyermekem. Nem akarok d csekedni, de azt mondják az ismerősök, rendes családi életet élünk. Szeretem a férjem, úgy érzem, 6 is en­gem, bár nyoma sincs már a tíz év előtti nagy szerelemneK, mely akkor öröknek és vég­telennek látszott. Mégis va­gyok, olyan boldog, mint ak­kor, mert közelebb vagyok a valósághoz, tartalmasabb, ne­hezebb, de szebb az életem. Úgy érzem, betöltöttem azt amire én mint as­szony hívatva vagyok: dolgo­zok, szeretek egy embert, aki­vel együtt rajongunk a gyer- i mekelnkért és igyekszünk a 1 lelheti uisszajárnah... Futtos3.ij...Lipi báesi hMpzih. yával tírt vissza. A gyertya lilái ínyében, az'án olyan magasra ■sapott a jókedv, hogy Kavicsék •gyik nótáról a másikra gyújtot­ok rá — a néma temető sirbanl- ai között ides-búsan szálltak a lő ák egymásután. SJ temető /elől jövő nótaszó e* meghökkentette a közelben lakókat, akik borzongva bámul­ták a kriptából kiszűrődő sejtel­mes fényt. Mint mindennek, a mula'ság- nnk is végeszakndt. A hordó ki­ürült, a gyertya csonkig égett és a négy jómadár megelégedetten tért otthonába. Másnap reggel különös 'örténet kelt számom a Makiári út kör­nyékén. öreg paraszt-nénikéit sű­rű keresztvetések közepette újsá­golták: — A Rókus-temetőbe vissza­járnak a lelkek...— II. Régen, este 8 óra után tilos volt az utca Egerben a diákok számára. A tanárok — ha nem is olyan szervezetten, mint aruiak idején Selmecbányán, vagy Sá­rospatakon — ellenőrzésük alatt tar oltók a főbb útvonalakat és bizony sok-sok kujtorgó diákgye­reket csíplek fülön. Egy tavaszi napon éppen ter­mészetrajz óra volt a hl A-ban. A jóhumorú, sörkedvelő tanárt (lehetet -e sörkedvelő tanár más, mint jóhumorú) rajongásig sze­relték a tanulók és az óráin ak­kor is kellemes hangulat alakult ki, ha történetesen sűrűn hullot­tak a szekundák. Még néhány perc volt hátra a csengetésig. A tanár két könyö­kére támasztotta fejét és xázsgá- lódva tekinte t szét az osztály­ban. A fiúk derűsen néztek vele szembe, csak egy-két idősebb „róka“ kezdeti nyug'alankodni: vajon mit akarhat az öreg... — Mondjátok csak gyermeke­im, kik tudnak a legjobban jutni közülelek — kérdezte hirtelen a tanár. yt, elragyogtak az arcok és egy­re másra jelentkeztek a „jó fu'ók", köztük Sarkantyús Sanyi is. — No, drágalátos szarvas­jelöltek. tízpercben versenyfutást rendezünk az udvaron, egyikötók sem hiányozhat ám! — Ügy is történt. A nyolc jelent­kező becsvágytól fü ve tolongott az udvar sarkában megjelenő tanár körül. Mindegyiküknek bi- zsergetl már a lába, szerette vol­na kivágni a rezet kedvenc taná­ra előtt. — Kezdjük már tanár úr — idegeskedet' Sarkantyús, aki hosszú idő óta az osztály leg­gyorsabb futójának számított. — Lassan a testtel öcsém, most nem olyan verseny lesz. amilyent 'i gondoltok. Egyenkint fogtok előttem elszaladni. — Mit bántak már a versenyzők, hogy egyen­kint jutnak, vagy egyszerre — csak indulhassanak végre. Az „öreg“ jelt adott, s az első futó nagy gyorsasággal jutót’ vé­gig az udvaron. A tanár megcsó­válta a fejét. Az első jutót kö. et­te a második, a harmadik, a ne­gyedik, de minden futásnak csak fejcsóválás volt az ára. Ekkor ju t Sarlcantyús Sanyi. Mint akit puskából lőnek ki, úgy száguldott el az „öreg“ előli, aki most hirtelen jelkiálto't: — Ez az e?l ­Majd a visszakanyarodó Sár- hantyúsra imigyen ripakodott rá: — Mit kerestél tegnap este 8 óra után a Fő Wcán? — így nyomozta ki az „öreg” az előző este elfutó, kujtorgó diók személyé“.» III. Kavics Jani és társai az ördög bib­liáját sem ve'ették meg es szí­vesen gyűltek össze esténként a Juhász féle kiskocsma udvanól nyíló különtermében, egy kis h uszonegyezésre. Amikor ök birtokukba vették a kis s-.obá’, oda az atyaüristen sem juthatott be engedély nélkül, a pincér is csak négy apró kopo­gásra lett beengedve az ajtón. Az egyik este jócskán beleme- leged'ek már a játékba a „gyöngyvirágok“, éppen Sár- kantyús volt nyerésben, s a nye­remény — mnnánrinnk sem kell — azonmód leeresztették a torkukon kadarka formájában. II atan ülték körül az asztalt, ' köztüJt két meglett jogász is. Éppen Snrkan'yús adta a bankot, amikor hirtelen négy koppantás hangzott el az a/lo-t. Egyikük ajtót nyitott, s a követ­kező percben belépett rajta a holtra-vált pincér, háta mögö’t két pocakos rendőrtiszttel. Az egyik tiszt — akit a diákok csak Lipi bácsinak tituláltak — harsány hangon elkiállolta magát: — A pénzt ét a kártyát lefog­lalom! — No, lett is erre nagy riadalom. A diákok elkeseredni en nézték: mint vándorol a kártya és a bank Lipi bácsi kövér tenyerébe, onnan pedig a „malaclopó“ bel­ső zsebébe. A másik tiszt, kinek « Kugli­A Megyei Könyvtár közli hogy 1957. január hó 14-től kez­dődően az alábbi időpontokban tart kölcsönzést: Felnőtt kölcsönzőben: Hétfőn—kedden—szerdán de. 10— 12ig, du. 2—V26-ig. Csütörtökön kölcsönzési szünnap Pénteken—szombaton: de. 10—1'2-ig, du. 2—'/26-ig. Ifjúsági kölcsönzőben: Hétfőn—kedden—szerdán de. 10—12-ig, du. 1—Va5-ig. Csütörtökön kölcsönzési szünnap Pénteken—szombaton : de. 10—12-ig, du. 1—'/aö-ig. Tehát csütörtök kivételével minden hétköznap ugyanazon időben. 'tudnák. A feltárás érdekében azonban eddig hiába kopogta­tott a minisztériumban, nem talált olyan embert, aki intéz­kedett volna ebben az ügyben — mondotta. i A főmérnök, az ország, a széntermelés fokozása érdeké­ben kéri az illetékeseket, a Minisztertanácsot, hogy a nép­gazdaság teherbíró képességé­nek megfelelően, némi beruhá­zást eszközöljenek a fe tárá- sok megkezdéséhez, mert ez az összeg a következő években többszörösen meg fog térülni. szénmezői. Az eddigi próbafú­rások és az azt követő számí­tások alapján máris több m.nt 20 millió tonna kiváló szénva- gyent találtak, mely a nemzet- gazdaság érdekében is sürgős feltárásra vár. Varga Lajos főmérnök véleménye és számí­tásai szerint e nagymennyisé­gű szén feltárása és felszínre hozása még mindig kevesebbe kerül, mint a külföldről külö­nösen a nyugati országokból behozott szén. A termelés fo­kozásával pedig az önkö'tsé- get is jelentősen csökkenteni Egere sehi bányaüzemben már évek óta nem folytak ko­molyabb feltárási munkák, a- moly miatt a régi szénmezők elvékonyodtak, kimerűlőben vannak. Ennek az aknaüzem- | nek nem sokat törődtek a jö­vőjével. Két évvel eze.őtt még be akarták zárni, mondván: kevés a szénkészlet és ami van, azt is drágán termelik. Az elmúlt évben azonban Bgercsehi bányászai Varga La­jos főmérnökkel az élen be­bizonyították, hogy még ko­rántsem merültek ki a bánya . ‘ - J Ahoíry esy asszony látia A harminckél- éves asszony véleménye 3 HÉT WO Megyénk fiataljainak jól kezdődött az új esztendő. Há­rom hét alatt száz boldog sze­relmespár kereste fel az anya- könyvvezetőket, hogy egy élet- reszóló szerződést kössenek. A házasságkötés hivatalos részét mindenütt a híres hevesi lako­dalom, a szokásos reggelig tar­tó mulatozás követte. A gazda- asszonyok finom sertéssülttel, hurkával, csirkével, pirosra sült libahússal vendégelték : meg a násznépet. Erre a célra csaknem hatvan hízót, mint­egy kétszáz pulykát, több mint másfélezer baromfit vágtak le és tálaltak fel. A sok finom étel mellől nem hiányzott az Eger és Gyöngyös környéki bor sem, amelyből több mint 150 hektót fogyasztottak el a vendégek. A fiatal házasok bi­zakodva kezdték az új életet Közülük többen már lakáshoz is jutottak az esküvő óta. AJern mindig volt dm úgy, * ahogy most van. Teszem például: ha valalá elindult a Servila utca végéről — irigyked­jetek jó egri borivók — 14 korcs­ma és vendéglő előv vezetett el útja, míg a strand-fürdöházig irt. Ma viszont egy-két italbolt áll rendelkezésre, azok sem árulnak büdös pálinkánál, bicskanyitoguló cudar bornál egyebet. Képzelhető, hogy a régi nagy- diáltolinak milyen jó dolguk voll Ha megunták a Dóka­korcsmát, elmentek a Lukács bá­csihoz, ha ott is megunták — el­mentek a „Kékszőlő"-be és így tovább. Áz viszont már teljesen ab­szurd dolognak látszik, hogy Ka­vics Jani és társai minden ven­déglőt megun aki Pedig valóban így volt. Az egyik óraközi szünetben vetette fel Kavics a fantasztikus ötletet: mi lenne, ha délután a Rókus 'e- mető egyik kriptájában innánk... S milyen a diák? Sarkantyúd Sa­nyi és a többiek nagy lelkesedés­sel fogadták az új ötletet, olyan lelkesedéssel, hogy a fizika-szer­tárból több górcsövet azonmód el is lop'ak. (Később Idtünik, hogy milyen céllal). Másnap Lukács bácsinál talál­koztak a jómadarak és az öreg nagy megdöbbenésére egy kis­hordó sört vásároltak meg, s azt magukkal vitték. A Rókus-lemetö Makiári úti ’bejárata már abban az időben is le volt zárva, hiszen oda neme temetkezett senkisetn. S ha időn- kint mégis zaj sparte jel a holtak birodalmút, az omian eredt, hogy nyáron a kerítésen átmászó gye­rekek vívtak nagy falballcsatákal, télen pedig szánná palyanak hasz­nál, ák a lejtősebb részeket.- avicséh leliát követték a gye­**■ rekek példáját és a L)tűjü­kül utca jelöl átlendültek az ócs­ka kerítésen. Sarkantyút — aki közéd lakos volt ismer e a hely­zetet és egyenesen egy vasráccsal körülvett kriptához vezette őket. Egy-kettőre leemel ék a zarola- pot es Kavics leugrott a mélybe. Utána leengedték a sört, majd Sár kant y ást. Palkovicsot, Zengő Perit is elnyelte a feketén táton­gó nyílás. Szép, napsütéses szeptember délután volt. A kripta mélyén enyhe félhomály fogadta a sulii­méra betolakodókat, aldk nyom­ban munkához láttak. Megcsapol­ták a hordó', s a tajtékozva elő­törő barna italt felfogták egy vö­dörben. Ekkor került sor a gór­csövek „bevetésére!" Körülülték a vödröt és a gór- esőseken keresztül nagy élvezet­tel kezd ek vedelni a sört. Sar- kantyús jóvoltából jóféle magyar dohány is előkerült, így határo­zottan jól érezték magukat az ifjú reménységek, kikről szüleik balgán azt hihették: biz'osan ta­nulnak szegénykék... Pedig nem úgy volt az! Söté­tedéskor Sarkantyút hazasietell és sakhamar hatalmas faggyúgyer­jövőjüket megalapozni. Elége- detek vagyunk mindketten, aa életünk szebbik felét, mely te­le volt erővel, szenvedéllyel és romantikával — már léé tűk. Nem vagyok már férjem szá­mára az a „csókos melegség”, ahogy ezelőtt hívott, ő sem az a makacs, kicsit kiszámítha­tatlan forróvérű fiatalember, akit egy táncon ismertem meg — még.s szeretem egy kétgye­rekes 32 éves asszony minden ragaszkodásával. Nos, kérdem én azt: joga van-e egy nőnek azt a kiegyen­súlyozott családi életet, ezt a munkával felépített boldogsá­got, néhány éjszakáért össze- dú ni. Van-e joga egy másik nőnek a férjemhez, akinek m.ndenemet odaadtam, amit egy asszony adhatott? És gyer­mekeinket elválaszthatja-e hát tőlünk valaki? Úgy érzem, — nem vagyok se kicsinyes, se önző, amikor azt állítom: nincs jogai Családanya szemű elnevezés adatott: már vet'e is elő a noteszát, hogy a kártyásokat felírja. Ekkor Kavics Jani kérlelört. fogta a dolgot: — A Lipi bácsinak nincscnnek fiai? — — Vannak bizony békás, csak azok nem olyan gazfickók, mint ti vagytok. Vegyétek tudomásuk hogy ki lesz'ek vágva az iskolá­ból ­— De drága jó Lipi bácsi — ett- dekell krokodilkönnyeket hullajt- va Kavics — csalt nem csinál ilyent velünk? Mi lesz a szülő­inkkel. jajj, nem is élik ezt túl... Közben Sarkantyús észrevette, hogy a Kugliszemű sanda pillan- lásoka' vet a borosüvegre, mely­ben jófajta burgundi gyöngyö­zött. Azonnal teletöltött két po­harat és tisztelettel megkérte a két nagy hasú rendőrt: fogyaszta­ná el egészséggel a kis bort. — No, azért nem kell mind­járt bőgni ecsém — nyomott Li­pi bácsi egy barackot Kavics fe­jére, majd felhörpinte'te a bur­gundit. A Kuglisze.mű szintén. z kellet csak Kavicsnakf 'J Azonnal két széket hozott az asztalhoz, lesegilet'e a köpe­nyeget és mire a tiszt magához tért, már ott ültek az asz alnák közrefogva hal gyönyörű mákvi­rág által. Mit mondjak még? A kiürült üvegek és poharak újra-újra leh­lek, a hangula' foltról-foltra emel­kedett. Tizenegyóra tájban Lipi bácsi elővette az elkobzott kártyát ét odavágta az asz'alra: — Bank, az irgyélusál ! Elő a pénzekkel legén ue .1 SOMODY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents