Új Úton, 1957. január (1-9. szám)
1957-01-23 / 7. szám
\-J------1 W ÜTŐN 1957. január £3. szerda Február elején benépesedik a Főiskola is — Interjú Dr. Némedi Lajossal Tekintettel arra, hogy az ország vidéki városaiban a főiskolák és az egyetemek még január közepén megkezdték a rendszeres oktatást, néhány kérdéssel felkerestük dr. Né- medi Lajost, az egri Pedagógiai Főiskola igazgatóját. Előreláthatólag mikor kezdődik a tanítás? — Az egyik igen fontos, a szén nálunk a szükséges mennyiségben biztosított, iskolánkat nem érte nagyobb anyagi kár, mely késleltetné a kezdést, így február elején főiskolánkon is megindul a tanítás. Naponta, a megszokott menetben. A régi, teljes kollektíva visz- szatérésére számítanak? — Tudomásom szerint a tanári kar teljes, senki nem disz- szidált. Tanulóinkkal két hónapja megszakadt a kapcsolat, de valószínű, kevés kivétellel ők is itt lesznek. Arra számíthatunk, hogy azok a diákok, akik tanítói diplomával rendelkeznek, időközben elhelyezkedtek. Milyen módon próbálják a hosszú tanítási szünet okozta kiesést pótolni? — Ez bizony elég nehéz kérdés. Egyik talán az, hogy a tanév pár héttel hosszabb lesz, a nyári szünidő rovására. Továbbá, hogy az első két évfolyamnál valamit az anyagból átviszünk a következő tanévre, az utolsó éveseknél pedig igyekszünk a legszükségesebbet átadni. A hiányok pótlása mindenesetre tanárra és diákra egyaránt nagyon fontos feladatokat ró, nagy lelkiismeretességet követel. Lesznek-e változások a tanmenetben, esetleg egyes tantárgyaknál? — Megkönnyíti munkánkat a Minisztertanács rendele te, a- mely szerint a főiskolák saját belátásuk szerint szabályozzák a tanterveket és állapítják meg a vizsgakövetelményeket. Iskolánkban igyekszünk elsősorban is a szakmai képzést biztosítani. Több, régebben általánosan kötelező tárgy oktatását megszüntetjük, így a katonai oktatást, az egy kötelező idegen nyelvet, tornát. A marxizmus—leninizmus keretében ezentúl diákjaink filozófia-történetet hallgatnak, heti 4 óra helyett két órában. — Elgondolkoztatott bennünket, azoknak a főiskolásoknak a sorsa, akik például a magyar—orosz nyelvet választoták annakidején. Értelmetlen lenne most az utolsó hónapokban bármilyen változtatást eszközölni, de szeptembertől, ha úgy akarják, új nyelvet vehetnek fel. Továbbra is marad ez az ösztöndíj-rendszer? — Országos lapban, a takarékosságról szólva, következtethetünk egy esetleges ösztöndíj-rendezésről, de a Minisztériumtól kapott értesítés szerint erre ebben a tanítási évben már nem kerül sor. Az állam anyagiakban továbbra is támogatja a fiatalokat. Várható, hogy a jövőben jobban előtérbe kerül a tanulmányi eredmény. Milyen lehetőségek vannak az uto.só évesek elhelyezésére? — Az országban három pedagógiai főiskola van, körülbelül 270 ember végez itt az idén. Minden okunk megvan a reményre, hiszen hogy tavaly 2- ről három évre álltunk át, nem voltak utolsó éveseink. Még ha most is számíthatunk arra, hogy az egyetemről kikerülők egy része is az általános iskolákban keres állást — biztosan sikerül valamennyiüknek elhelyezkedni. — Levelező tagozatunkon még január hetedikén megtartottuk a szokásos konferenciát, melyen a hallgatók csaknem teljes létszámban részt vettek. A nappali tagodat hallgatóit is hozzájuk hasonlóan szeretettel várjuk. Csökkentik a lanácsapparátus létszámát hendvai Vilmos, a Megyei Tanács VB elnöke tájékoztatót tartott a tanácsapparátus egyszerűsítéséről, mely szerint: — A fokozottan jobb, egyszerűbb munkára még a múlt évben elküldtük felettes szerveinknek javaslatunkat. Ugyancsak ezt a célt szolgálta volna az elmaradt, megyék összevonása, s leginkább napjainkban február 1-i határidővel a tanácsok szakigazgatási szerveinek csökkentése. Régebben a Megyei Tanács VB-n belül 15 ■önálló igazgatási egység működött. a jövőben a következő osztályok maradnak: pénzügyi. terv, igazgatási, ipari építés és közlekedési, kereskedelmi, mezőgazdasági, művelődési, egészségügyi és munkaerő gazdálkodási osztály. Két Önálló csoport is lesz, így a megyei döntő bizottság és a bérügyi előadó. Hasonló a helyzet járásainknál, a ten7 és az építés és közlekedési osztály kivételével így, az ezekhez az osztályokhoz tartozó ügyekben mindig a megye dönt. A járási jogú városok szervezetében nem lesz különösebb változás. Tanácsi szerveinknél szükségessé tette a létszámcsökkentést, hogy a begyűjtési osztály megszűnt, a mezőgazd. osztályon viszont nincs szükség tervek készítésére, így dolgozóik egy része most már közvetlen kapcsolódhat a mezőgazdasági munkákba. Ezután olcsóbb lesz a tanácsapparátus működése, kisebb létszámmal, de jól összeforrott apparátus dolgozhat, másrészt ezúton megszabadulnak a köztük lévő ellenforradalmároktól. Talán mondani sem kell milyen nagy körüTtekintéssel végzik a VB elnökök ezt a munkát. Azokért, akiket munkakörük megszűnte miatt bocsájtunk el, mindent megteszünk, hogy családjuk ne maradjon kenyér nélkül. A 6 heti fizetés, és 5 százalék járandóság mellett igyekszünk részükre új állást szerezni, s módot adunk arra is, hogy akik óhajtják, mielőbb megkapják a kisipari engedélyt. Számszerűit, a Megyei Tanácstól 71 dolgozót bocsájtanak el, járásokban a teljes létszám 47 százaléka csökkentés, a három várbsban 21 fő. Főként azok, akiknek férjük dolgozik, nem családfenntartók, vagy nyugdíjjogosultak. A megyében összesen 414-en. Az apparátus csökkentésével természetesen egyes helyiségek felszabadulnak. Tervünk, hogy a mezőgazdasági osztályt áthozzuk a főépületbe, helyére kerülne a járási tanácsv és ennek szép épületét igen kedvezően felhasználhatnánk más célra. 125 köbcentis IZS motorokat kaptunk A kereskedelem 125 köbcentis IZS gyártmányú szovjet kismotorkerékpárokat hozott forgalomba. A gépek versenyzésre is alkalmasak. Egyelőre Egercsehi és Petőfibánya kapót belőle, de később Egerben is kapható lesz. Szép kivitelű női kerékpárok is érkeztek, s hamarosan kaphatók lesznek az üzletekben. A magyar események fejlődése és a nyugati diplomácia csődje Október 23-óta e kis magyar nemzeten van a világ szeme. A hazánkban lezajlott események hallatára szinte példátlan diplomáciai tevékenység kezdődött a nyugati országokban. Elérkezettnek látták az időt, hogy Magyar- ország kiszakításával megbontsák a szocialista tábor egységét- Nézzük csak meg sorjában, mi is történt nyugaton és keleten egyaránt az elmúlt hónapokban? Ahhoz, hogy a magyar események kirobbanását tisztábban láthassuk, vissza kell tekinteni az elmúlt évek időszakára. Mindnyájan ismerjük. hogy a nyugati országok már hosszú éveken keresztül milyen lázas ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki hazánk felé. Rádióadásaikban napról-napra rágalmazták népi demokratikus rendszerünket, uszítottak ellene, emellett tömegesen küldték földünk fölé a röpcédulákkal megrakott léggömböket, melyeknek tartalma ugyancsak a népi hatalom ellen uszított. Amerikában százmillió dollárt szavaztak meg a szocializmust építő országokban kifejtett felforgató tevékenység költségei re. Elmondhatjuk, hogy ez a pénz kárbaveszett. A nyugati imperializmus féktelen uszításai és rágalmazásai mellett meg kell emlí tenl azt is, hogy a Rákosi-Ge- rő-féle hatalmi klikk a becsületes kommunisták és dolgozók üldözésével, igen sokszor meggondolatlan, a népet sújtó rendelkezéseivel, akarva, akaratlanul támogatta a kívülről jövő ellenséges propaganda érveléseit. A munkások és parasztok — a már ismert okok miatt — e'égedetlensége egyre nőtt, és végül a forrongó üst kicsapott. Ekkor a nyugati imperializmus — mely a legnagyobb ellensége a munkáshatalomnak — elérkezettnek látta az időt, hogy hazánkat kiszakítsa a szocialista táborból, és a különböző, igen sok becsületes embert megtévesztő jelszavakkal, követelésekkel a kapitalizmus szekerébe fogja Október 23-a utáni napokban a »győzelemtől« megrésceged . ve máris világgá kürtölték n i hírt: «-Magyarországon csoda ' történt«. De az igazi «csoda" I novemot :• Æ-én történt a száSertéssült Forraltbor Palacsinta A sok látványos természeti kincset, az erdei vadak ezreit magában rejtő Bükk-hegységet az elmúlt hónapokban ritkán látogatták a természetet, a búcsúzó ősz szépségeit kedvelő vendégek, túristák. A tél beköszöntése óta azonban ismét visszatért az élet az évszázados hegység hóborította erdeiben. Az elmúlt napokban már nagyszámú vállalkozó indult útnak a Várhegyi kilátó környékére, ahonnét tiszta időben ellátni a kanyargós Tiszáig, a csodálatos fekvésű Várkútra, a regényes Szalajka völgyébe, és a hegység több más vidékére. A természet kedvelői, akik általában sítalpakkal felszerelve csoportosan indultak a téli túrákra, örömmel törtek be az újból rendelkezésre álló jól felszerelt túristaházakba, ahol szíves vendéglátásban van részük. A hosszú, fáradságos út után barátságos, meleg, finom sertéssült, palacsinta, forralt- ber és egyéb finomságok várják az érkezőket. Vasárnap újabb csoportok készülődnek, hogy birtokukba vegyék a hófedte erdőt és élvezzék a téli természet érdekes, ezernyi szépségét. Kedvezményes búza juttatás a malmok dolgozóinak Megjelent a közellátási kormánybiztos rendelet», mely szerint az élelmiszeriparban dolgozók újból részesüinek természetbeni juttatásokban. így a malmok fizi Icai és szellemi munkásai, valamint a velük egy háztartásban élők — a hat éven felüli gyermekek is —1 (személyenként minden évre forgalmi adó mentesen, nettó termelői áron 220 kilo- — gramm búzát kapnak. Őrléskor nem vesznek tőlük vámot és nem kell nekik őrlési díjat sem fizetni. A hat éven aluli gyerekekre személyenként 160 kiló búza jár. A nyugdíjas és kegydíjas volt malomipari munkások és családtagjaik is megkapják az 1956—57-es évre teljes fej- . adagjukat hasonló feltételek ' mellett mázsánként 130 forin-1 tos egységáron. mukra. A Nagy Imre kormányt, melyet már akkor teljesen magával ragadott a kapitalista restauráció árja, a forradalmi munkás—paraszt kormány a szovjet csapatok segítségével elsöpörte. De mi is történt ezután? A győzelmi tort ülő nyugati diplomaták miután fe.ocsúdlak mámorukból, arra ébredtek, hogy az évek hosszú során annyi dollár árán előkészített kapitalista államcsíny megbukott Magyarországon, az el- leníörradalmárokat szétver- verték, megsemmisítették. — Azonnal az ENSZ elé kell vinni az ügyet — jelentették ki. Gyorsan kattogtak ezután a távirógépek, szóltak a telefonok a nyugat: világban, és az ENSZ-et rendkívüli ülésre hívták össze. Ez a világszervezet Iszinte hetekig, megszakítás nélkül tárgyalta az úgynevezett magyar ügyet. Határozat után határozatot hozott, mindenképpen be akartak avatkozni hazánk bel- ügyeibe. De a nyugati diplomácia teljes csődöt mondott, — ezek a nyugati diplomaták még mindig azon mesterkedtek és mester-, kednek most is, hogyan lehetne Magyarországot visszalop- ni a kapitalizmusba, addig keleti szomszédaink óriási, rr-nnviségű építőanyagot é'el- miszert és más nyersanyagokat küldtek számunkra, biztosítottak bennünket szolidaritásukról és segítik sebeink mielőbbi begyógyítását. Ebbe a vereségbe azonban nem nyugodtak bele nyugati ellenségeink. Megpróbálnak a jövőben is mindent, hogy Magyarországon, de a többi Kelet-európai országban is visz- szafordítsák a történelem kerekét. Nem nyugszanak abba bele, hogy Magyarországot nem sikerült sem véres ellen- forradalmi terrorral, sem a a legnagyobb diplomáciai nyomással visszavezetni a rég meggyűlölt kapitalizmus útjára. Nagyon sajnáljuk, hogy e- zeknek az uraknak most ott kell kezdeni, ahol 1945-ben kezdték. Reméljük, s egyben meggyőződésünk is, hogy ebben a sokat szenvedett országban scha többé nem tér vissza az elmúlt évek önkénye, amely biztosíték lesz arra, — bármennyi pénzt és energiát költsenek is nyugatról népi hatalmunk elleni propagandára, — nem ismétlődik meg többé 1956. október 23-a. Készéi István REJTŐ JENÓ (P. HOWARD): 6\0 Húsz-harminc év előtt együtt töltöttek néhány esztendőt Oxford falai között, és akkoriban a legjobb barátok voltak. Ellentétes. természetük hozta ő- ket össze. Livingstone alacsony, szélesvállú, markáns arcú, de tréfás ember volt. Rendetlen, hanyag, mindenkivel pajtáskodott, szóval olyan diák, aki fütyül az ősi nemességre. Ilyen maradt később is. Hajnalig kártyázott és száz cigarettát szívott napjában, amitől idővel különösen rekedt, borízű hangja lett. A mindig választékos modorú, zárkózott, rendkívül kényes és hiú Yol- land gróf életében Livingstone zseniális és kiváló egyéniség volt; Tíz év korkülönbség választotta el őket. Sir Yol'and tizenhat éves volt, amikor megismerkedtek, Livingstone 1 huszonöt éves volt, amikor az olaj szolgálatúba állt. Egy kis • éxjpedMóttal áz Amazortas mentén kutatta a vadont, olaj után. Azután Arábiában és Szumatrán járt, majd bekalandozta Ausztráliát. Később Olivér grófnak is az olaj lett a szenvedélye. De ő elnöki dolgozókban, bankok tanácskozó termében, fejedelmek magánlakosztályában harcolt a petróleumért. Yolland gróf, bármilyen hihetetlenül is hangzik ez: szerelmes lett. Lord pitting rendkívül finom, okos, előkelő leányát akarta nőül venni. Hogy mi történt, ezt ma már senki sem tudja pontosan. Annyi bizonyos, hogy amikor Livingstone hazatért New Zeélandból, Yollártd bemutatta őt Lord Dillingéknél. Barátjának megmondta, hogy szerelmes a lányba és elveszi feleségül. A lány- nyál ezt még nem közölte/ s voltaképpen az e1 határozás egyoldalú volt, de Olivér Yol-' land gróf (Dehham örökös Ura) ném is számolt olyan eshetőséggel, hegy őt bárki émbét íá-‘ ttya VisSZSütasíthatja, ’háhafegkéri a kezét. Szamárság! Közben New Yorkba utazott sürgősen, egy csődbejutott világcég likvidálására és az ügy három teljes hónapig elhúzódott. Mire visszatért, Johanes Livingstone jegyben járt Lord Diliing leányával, és az esküvőt is kitűzték. Megtörtént a csoda. A finom, főúri leány beleszeretett a lompos, hangos, bohém Livingstone-ba, aki ezenfelül tíz évvel idősebb is volt, mint sir Yolland. A kutató elsőrangú, ősi családból származott és furcsa, vidám egyénisége még Lord Diliinget is meghódította. Sir Yolland egy hétig volt Londonban. Azután Denhamba utazott. Hogy mi a véleménye az ügyről, azt senki nem tudta, Denhamban kapta a meghívást az esküvőre. Nem ment el. Egy nappal az egybekelés előtt ismét londoni lakásán tartózkodott. Itt bejelentette magát nála Livingstone. A gróf kiüzent a lakájjal, hogy nem kívánja többé barátja látogatását. Livingstone félretolta útjából az akkor ifjú Andreast és egyszerűen berontott Yollandhoz. — Hülye vagy?! Talán azért haragszol rám, mert Miss Diliinget szeretem? Hisz nem is volt a menyasszonyod! És tőle tudom, hogy nem is akart hoz- zád menni! ■ ; Yolland felnézett a könyvéből és megigazította a mohók- ' ttját: ’• ' ' ■ 7 ■ ■ • • — önt nem isrhei'em, Mr. íze... És bem is akarom, högy... éZéntúi* fecsegjen yéjém...; Eh-, hez, azt híSzéth v íründen magyarázat nélkül is jogom van... — Ide hallgass, te kakadu... Én tiltakozom az ellen, hogy úgy állítsd be az ügyet, mintha a barátságunk ellen vétettem volna. Érted? Te egyoldalúan határoztad el, hogy nőül veszed Miss Diliinget. Ez nem jelent megkötöttséget. Yolland keresztülbámult rajta. — Menjen el kérem... — mondta unottan. — Magát nem ismerem... mit akar itt? — Fújd fel magad! — kiáltotta szokott modorában, dühösen Livingstone és elrohant. Nászajándékul Yolland ösz- szevásárolta a földeket, amelyek Livingstone újabb olajleletéhez vezettek és elvágta a petróleumhoz a közlekedést. Legközelebb egy kis társaság, amely Yolland embereiből állott és Perzsiában kutatott olaj után, arab fogságba került és Livingstone az orruk elől kaparintotta el az olajat. Azóta váltakozó sikerrel folyik a harc Livingstone és sir Yolland között. Yolland a tőzsdén, a pénzvilágban mindent ront és értéktelenig amihez Livingstone vállalata hozzányúl, ez viszont az őserdőben, a sivatagban küzd, lehetetlenné téve Yolland kutatóinak és mérnökeinek az útját. Egyik a másik romlását akarja. Livingstone-nak később még dühösebb harci kedve támadt, mert fiatal felesége meghalt, amikor az első gyermekük született. A kutató, minden idejét Yolland ellen szentelhette. Ha Yollandot említették, Livingstone, legyintett és azt mondta:''„az á' pojáca”. Yolland, ha barátja nevét hallotta, megigazította a monokliját és rövid tűnődés után megkérdezte: „Ki az?” Most is ezt monta Mr. Wil- kienek. — Egy másik vállalat embere az illető — magyarázta a kis kövér, mintha csakugyan szükséges lenne felvilágosítást adni — és az ön kémei jelentették nekem, hogy itt van Marokkóban. Nem hinném, hogy semmit se forralna ellenünk. — Lehet... Ne haragudjon, ha nem érdekel. Az én terveimet itt beszélem meg önnel és az embereimmel. Ide nem fura- kodhat be, tehát sejtelme se lehet arról, hogy mit tervezek. Wilkie! Nekem egy idegenlégió kell... — Hm... egy van itt már Afrikában és az jól bevált... — Nekem saját, külön hadsereg kell. Mert én nem megyek rablókkal igazságot tenni. Én a törvényt hadsereggel érvényesítem. Én Olivér Yolland, Denham örökös grófja, odamegyek Szudánba és meghódítom Urungi földjét, amire a francia köztársasággal létrejött szerződésem feljogosít. Miután a francia törvényeknek szerzek érvényt, tehát éz az uniformis legyen nagyjából francia. Ez az idegen Csapat... — Légió... — Mindegy, mindegy. Ez nekem tetszik. Ilyesféle kato- naságet. szerezzen be. Egy óra múlva várom. Jelentse, hogy megvan... A viszontlátásra... Mr. Wilkie egy őrá múlva visszatért és jelentette, hogy készen á hadsereg. 2. Voltaképpen sem a gróf, sem Wilkie nem tudták volna megmondani, hogy miféle ossz»« köttetésben állnak egymással. Sokszor hetekig nem találkoztak. Wilkie mindenhová követte a lordet, aki nem hívta, aki azt sem tudta, mikor került a környezetébe. Egyszer Csi- kágóban vásár idején fél óra alatt megvásárolt egy óceánjárót a gróf számára, hogy legyen hol meghálnia. Csak úgy véletlenül arra járt, amikor sir Yolland említette, hogy már egy hajó is jó lenne, csak külön lakhasson kíséretével. Fél óra múlva jöt egy úr, azt mondta, hogy neve Wilkie és tud egy óceán járót kéz alatt. Azóta időnként feltűnik, ha a lordnak szüksége van valamire. Intézkedik a vámnál, és néha váratlanul közli sir Yol- landdal, hogy benevezte lovát az ausztráliai nagydíjra, két- három havonként ajánlott levelet ír sir Yollandnak és hosz- szú költségszámlát, mellékel. — Nem túlontúl borsosat, de elÚg szép összegről és a gróf kifizeti. Saját számára sohasém kér pénzt, csak azokat a kiadásokat számítja fel, amik a gróf szolgálatában felmerülték. Rejtély volt, hogy miből él. És milyen jól. Miután láttája, tit- kárá volt a grófnak és barátjának nem tekinthette,, Mr. Wilkiet, tehát voltaképpen semmiféle viszonyban .sem voltak. Időnként beszéltek valamiről és Wilkie úrnak; ezzel kapcsolatban költségei merültek fel. Ez volt a helyzet.*. ■ (Folytát juk." ’ ERDEMESTÉLlTüllÁRA INDULNI
