Új Úton, 1957. január (1-9. szám)
1957-01-20 / 6. szám
6 CJ ÜTŐN 1957. január 20, vasárnap MIT KÖSSÜNK MARADÉKBÓL? Ha jól körülnézünk minde’i háztartásban találunk maradék pamutot. Mit is csinálhatunk ezzel a sokféle színű és vastagsági!, egyenként csak egy-két dekás hulladékkal? Első dolgunk a bontás. Sokszor nem könnyű megtalálni azt a pontot, ahol annak idején befejezték a munkát. A zokni csücske, a sapka csúcsa, a kesztyűk ujjhegye és a patentkötéssel ellenkező oldalon levő sor többnyire befejező pont volt, tehát ha elkapjuk a megfelelő szálat, akkor visszafelé haladva óvatosan, de elég gyorsan haladhatunk. lia duplaszálból volt a kötés, akkor helyes ezt szétszedni egyes szálakra, mert így újabb összegombolyításnál a csomók és az elvékonyodott szálrészek elkerülnek egymástól. Nemcsali kézzel, de a géppel kötött holmikat is felfejthetjük ugyanígy. Igaz, több lesz rajta a csomó, de ha ügyesen kötünk, ez végig a belső oldalra kerül és aiig látszik, hogy nem új fonálból dolgoztunk. A bontolt jónál hullámos, nehéz vele dolgozni. Egy székkarfa, vagy nagy doboz segítségével fel- motringoljuk, több ponton összekötjük és egyenként jól megmértjük langyos vízben. Ha piszkos, akkor langyos szappanos vízben nyomkodjuk át. A nedves motringot cérnán függesztjük fel, hogy saját súlya lehúzza. Mire megszárad a fonal kiegyenesedik. Ha fonalunk vegyes a szálvastagság különbözőségén úgy segíthetünk, hogy a legvastagabb szálú színt alapulvéve a többit átgombolyítjuk 2-3 szálúra. Igen egyszerű és mutatós mintát készíthetünk, akárhány szín alkalmazásával a következőképpen: 1. sor kék,végig sima, 2. sor kék, végig fordított, 3. sor drapp, 5 sima, majd n drapp fonalat a kötés hátán tartva a kék sorból kötés nélkül felhúzunk egy szemet, így ismételjük végig a soron, 4. sor drapp, előző sorban lekötött szemeket fordítottan lekötjük, a leemelteket ismét csak leemeljük, de úgy, hogy a drapp szál most elől van, 5. sor piros, 2 sima, majd az előző drapp sorból húzunk fel egy szemet és folytatjuk a 3. sorhoz hasonlóan 5 sima egy leemeléssel, 6. sor piros, azonos a 4. sorral. A 3-4-5-G sor ismétlődik és felváltva vehetjük a rendelkezésünkre álló színeket. Ha közben egy-egy szín elfogyott az sem baj, hiszen a sokféle színt más-más kombináció szerint is felhasználhatjuk. Húsz-huszonkét deka gyapjúból jó meleg mellénykét köthetünk. A derékrészt, a nyak- és újjvégző- dő patentkötést egyszínből készítjük, az elejét és hátát pedig tetszés szerinti színösszeállítással. Jó tudni... hogy az élesztőt kétféleképpen lehet eltenni: i)A friss élesztőt pohárba tesz- szük és belenyomjuk, hogy ki ne peregjen. A poharat szájával lefelé fordítva tegyük tányérra és öntsünk alá annyi vizet, hogy az élesztőt ne érje cl. A vizet állandóan töltsük utána, így biztosit^ juk az élesztő légmentes elzárását. 2) A friss élesztőt morzsoljuk el liszttel (1 dkg. élesztőhöz kb. 1 dkg. lisztet véve) szárítsuk meg és tartsuk hűvös, száraz helyen. Bármikor felhasználható a friss élesztővel azonos módon. * ...hogyha a fagyott zöldséget, burgonyát bő sós vízben áztatjuk fél napig, utána bátran felhasználhatjuk. A fonnyadt burgonyát 24 óráig áztassuk tiszta vízben. ... hogy az állott vaj újra ehetővé válik, ha cseppenként, langyos, forralt tejet és kevés sót keverünk hozzá. ...hogy ha nedves, nyirkos időben nehezen mozdul a zippzár, különösen a táska zippzárja, akkor olajozzuk meg időnként gyengén parafinolajjal {hajolajjal.) ...hogy a rizst mindig forró vízben mossuk tisztára. Hideg vízben mosva veszít tápértékéből. ...hogy a só nem csomósodik össze, ha egy-két rizsszemet teszünk a sószóróba. A rizs ugyanis magábaszívja a nedvességet, ezért jó szolgálatot tesz a rukorszóró- ban is. ...hogy akkor a legízletesebb a főttkolbász, ha nem forraljuk, hanem — magában főzve — annyi forró vízbe tesszük, hogy éppen ellepje. Főzelékkel vagy levesben tálalva se forraljuk, hanem tegyük a kész forró ételbe és hagyjuk állni öt percig, hogy' megfelelően átmelegedjék. ...hogy sokáig frissen tarthatjuk a zöldségfélét, ha kőedénybe helyezzük és nedves kendővel letakarjuk. A karfiol friss marad, ha zöld leveleit a fején összehúzzuk és újságpapírba csavarjuk. MÉGEGYSZER A LÉPCSŐKRŐL Kacsapai't néven ismerős Egernek az a része, amelyről most szó lesz — másként Werner apát-út. Hogy az emelkedő kényelmesebb legyen a járókelőknek, főként az idősebbeknek, lépcsővel oldották meg a fárasztó útszakaszt. Most, hogy a fagyos éjjelektől jegessé, csúszóssá vált útra ráesett a hó, még a vízszintes járdán is kétszer meggondolandó minden lépés, hát még itt a sok lépcsőn, amelynek lévén mellette végig kerítés, nincs gazdája ki leseperje, vagy lehamuzza. Artistának kell lennie annak, aki esés nélkül túljut valamennyi lépcsőfokon. Amikor szóvátetlük, hogy az igen forgalmas nagytemplom előtti lépcsőkön még mindig ott a hó, mely nappal olvad, este fagy, sokan úgy vélekedtek, hogy kis kerülővel bárki életveszély nélkül ugyanoda juthat, ne menjenek a lépcsőkön. A Kacsapart esetében viszont még ezt sem mondhatjuk. Senki nem kívánhatja, bogy egy ötperces út helyett bárki negyedórákat csatangoljon, mert a kerülő legalább ennyit igényelne. Viszont ezen lemenni 50-60 évvel, kisgyere kekkel, esetleg terhesen elképzelhetetlen. Még a lépcső mellett sem, mert ez most még si- káltabb ródlipálya. A városnak ezt a részét külön figyelmébe ajánljuk a tanácsnak. Ugyancsak- a kere- csendi vámház melletti emelkedőt, mely két szempontból is káros. A ródlizó gyerekek éppen a nagyforgalmú veszélyes Deák Ferenc-útra érnek le elég | nagy sebességgel (csoda, hogy naponta nem kerülnek autó alá) másrészt viszont az állatvásártérre induló jószágok a kifényesített szekérúton estik gazdájuk nagy támogatásával tudják terheiket felvonszolni. Nincs szándékunkban a gyerekek téli örömére törni. Ellenkezőleg, örülünk ha a szünidőt vidáman, jókedvűen töltik. No de akár a helytelen ródlipálya választás, akár a lépcsőletaka- rítás esetében kell, hogy szóljunk és felhívjuk az illetékesek figyelmét. Végtére is nem vagyunk műlesiklók. Színház műsora Január 21., hétfő: Egerben szünnap. Január 22., kedd: Egerben este fél 6-kor Nebánts- virág Schleswig-Holstein tartományban febr. elsején felemelik a kenyér árát. Az áremelést a nyersanyagárak emelkedésével indokolják. HHLL0TTB HÍR? ......hogy a fehérfagyöngyöt m agas vérnyomás elleni teák alapanyagául használja fel a gyógyszeripar. ......hogy a világ leggyérebb n épességű világrésze Ausztrália. Területe 7,703.838 négyzet- kilométer, s a lakossága nem éri el Magyarország lakosságának számát, alig 8 és félmillió. ......hogy a világ legmagag asabb csúcsa a Csomolungma (Mount Everest), leghosszabb folyója a Nílus, legnagyobb tava a Káspi-tenger, legnépesebb állama Kína. ......hogy a tölgyfazuzmót illatszer készítésénél hasznosítják. ......hogy a nyárfarügyet különböző sebgyógyító kenőcsök alapanyagaként hasznosítja a gyógyszeripar. ......hogy tojással nemcsak t áplálkoznak az emberek, hanem felhasználják az iparban is. A tojásfehérje nélkülözhetetlen a textiliparban, sárgáját az illatszergyártásnál használ ják fel. Nélkülözhetetlen a leg finomabb szappanok készíté sénél és a gyógyszeriparban is. ......Kari Linné svéd tudós k étszáz évvel ezelőtt 4236 fajta állatot említ meg. 1836-ban két másik tudós már 272.000 élő és 39.924 fajta kihalt állatról tesz említést. A mai tudósok véleménye szerint már 1 millió 14 ezer fajta állat él a földön. ......hogy az első aknát 1776b an készítették és fel is hasz nálták ugyanebben az esztendőben az angol-amerikai háborúban. Hajók ellen először az amerikai polgárháborúban használtak aknákat nagyobb mennyiségben. ......hogy a világ legöregebb e mbere minden valószínűség szerint a Bakuban élő Mah med. Saját bevallása szerint 148 éves. Jelenlegi felesége „jóval fiatalabb”, csupán 106 esztendős. ......hogy Budapesten a sz esztilalom feloldása óta naponta átlag 1300 hektoliter bor fogy el, 3—400 hektoliterrel több, mint rendes körülmények között. ......hogy hiteles adatok szerint a 16. században kezdtek először fűzőt használni a nők. Egy időben a fűző használatát fegyházzal büntették. A fűző eredetét egyenesen a középkorban büntetési eszköznek használt vasfűzőhöz vezetik vissza. F ILM: NINCS IRGALOM Az Egri Uránia mozi mutatja be megérdemelt sikerrel a Nincs irgalom című izgalmas, művészi olasz filmet, amely Livomó kikötőváros életén keresztül keresztmetszetei ad a mai Olaszország életéről is Nyugatnémet túristák Egerben — tízezer kiüfőU’it vs'r 1957-ben a város Az elmúlt évben — 1945 óta — külföldi és hazai látogatókból egyaránt rekord forgalma volt Egernek. A város történelmi nevezetességeit, szebbnél szebb környékét, nagykiterjedésű szőlőhegyeit 120 ezer belföldi és közel 8 ezer külföldi — köztük franciák, dánok hollandok, svédek, és meg számos más nemzetiségű kirándulócsopcrt kereste fel, és gyönyörködött bennük. Ebben az évben előreláthatólag emelkedni fog az egri idegenforgalom. Csépany Ferenc, a Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjének tájékoztatója szerint februárban már meg is érkezik az első nyugatnémet kirándulócsoport. Ezenkívül az év végéig mintegy tízezer külföldi és nem kevesebb, mint 150 ezer belföldi vendégre számítanak. 1957-ben a helyi vendéglátóipar sem a budafoki borpincében palackozott borokkal várja az Egert látogatókat, hanem a már híres egri bikavérrel, módokkal, a leánykával és több más kiváló minőségű borfajtával. A várható nagy idegenforgalom megköveteli azt is, hogy a város utcáinak, tereinek tisztántartásáról az erre illetéke.; szervek: a városi tanács és a városgondozási vállalat sokkal jobban gondoskodjanak, mint az elmúlt évben. Eger város anyakönyvéböl Születtek: Varga Mária, Czup- rik Erika, Srilyási Imre, Juhász József, Prokai í.ászló. Sütő Ferenc, Hajós László, Mirkóczki Gyula, Tajti László, Erdélyi Gyula, Gö- raöri Bernáth, Józsa Ilona. Házasságot kötöttek: Asszonyi László—Koller Irma, Balassa Zsig- mond— Lovasi Irén, Bakos László —Csőke Mária. Nemes Lajos— Szabó Borbála. Meghaltak: Várkonyi Józsefnél. I.ebó Barnabásné, Petras János, Ragány János , Kovács Sándor. Antal Aladárné, Pocok István. Joó Gyulúné, Kiss Sándor, Papp (cinci) Imre, Puporka Bélám'. Szecskó Imre. Kivirágzóit a kökörcsin, a hóvirág a szokatlanul enyhe januárban Európában a századforduló óta nem volt olyan szokatlanul enyhe a január, mint az idén. Svédországban, Svájcban, Hollandiában, Dániában, Norvégiában, Angliában mindenütt szép napsütést hoztak az első januári napok. Stockholmi lapok jelentése szerint az országban számos helyen ki virágzott a kökörcsin, a hóvirág, s több más tavaszi növény. A meteorológusok szerint Svédországban 1898. óta nem volt ilyen enyhe január. Svájcban több mint száz éve nem emlékeznek arra, hogy az év első tíz napja ennyire enyhe lett volna. A svájci Alpokban emberemlékezet óta nem volt ilyen vékony hótakaró, mint az idén. Hacsak további havazás nem jön, a síszezon két hónappal hamarabb befejeződik, mint más években. EGY RENDELET MARGÓJÁRA béri vívmány, a baráti szórakozás vívmányai lesznek ezek a kiskocsmáié. ahol minden bizonnyal újból tanyát ver a mult. S ettől a múlttól mi nem félünk, sőt várjuk, kívánjuk; bár már itt lenne ma. vagy' inkább tegnap. Várunk ... Csak azt nem tudjuk meddig Még mindig piszkos, szutykos, elhanyagolt italboltokat látunk Egerben is. a megye többi városában is a régi hangulatos kiskocsmák helyett. A törzsvendégek nevében kérjük a Vendéglátóipari Vállalat vezetőit intézkedjenek, cselekedjenek, mert már úgy ennénk egy kis kolbászé« bablevest vagy fúróscsuszát, úgy innánk egy szál cigány mellett jófajta egri, gyöngyösi bort, úgy szeretnénk már összehajolva, megelégedetten dúdolni: „Asszony lesz a lányból, a bimbóból rózsa ” (egri) Száraz dolgok a maguk hivatalos nyelvükkel a rendeletek, törvények. Mégis ennek a rendeletnek hallatán, amelyről most itt szó lesz, összefutott a nyál a számban, baráti, kedves és meghitt esték köd- löttek fel emlékezetemben. csendes beszélgetések, halk hegedűszó, s ínyem emlékezetén kolbászé« bableves, tüzes bor íze, zamata vert egy futó pillanatra tanyát Igen... a kiskocsmákról van szó, azokról a kedves kis kocsmákról. amelyeknek leterített virágos asztalai, egyszerű, de ízes ételei, jó borai úgy hozzátartoztak az élethez, mint a mindennapi kenyér. Igen, azokról a kiskocsmákról van szó, amelyet Krúdy Gyula annyira szeretett, amelyek szolídak voltak és otthonosak, olcsók a vendégek számára, jövedelmezők a tulajdonosaik számára, s ahol a férj volt a csapos, pincér, főúr egyszeWWW AAA/W ' mélyiben, a feleség meg a szakácsné. És ismerte őket egy város, szerette és becsülte is kialakult törzsközönsége. Mindenkinek megvolt a maga asztala éveken, évtizedeken keresztül, s a megszokottság biztonságot is adott az embereknek, biztonságot és nyugalmat. Nem voltak ezek kapitalista vállalkozások« jóformán a berendezés, a házaspár keze, szíve, esze volt az egyetlen tőke: meg a vendégek. Akikre nap, mint nap számítani lehetett, s akik nap, mint nap maguk is számítottak egy Szanthoffel-féle kiskocsmára, vagy a Kacsára, vágj' a vár alatti kolbászcsárdára. És nem a részeg emberek garázda találkozóhelyei voltak ezek a kocsmák. Nem is érezték volna jól magukat, mert a hangulat, a kör: nyezet olyan levegőt 1 teremtett, ahol valóban szégyen volt a garázdaság és erény a csendes, derűs vígénekes vidámság. Aztán megszűntek a kiskocsmák. Rendeletileg. Megszűntek, mert uram bocsá’ maszekok voltak, magukban hordták a kapitalizmus csíráit, mert... mert mit tudom én, miért, talán csak azért, mert a rendelet hozói egyetlen egyszer sem ültek ilyen virágmintás terítős asztal mellett- Megszűntek, mert létük állítólag összeegyeztethetetlen volt a szocializmus építésével. S akik a szocializmust építették, az emberek, azok káromkodtak egy cifrát, s eszükbe jutott sok minden, amit jogtalanul és oktalanul elvettek már tőlük a szocializmusra hivatkozva. Aztán, mint valami szénbányában, itt is megalakultak a trösztök. Kaptak fizetést, mint alkalmazottak a régi tulajdonosok. Keveset. Kaptak árut. Rosszat. S a törzsvendégek lassan elmaradtak, helyükbe a Vendéglátóipari Vállalat, mit tudom én milyen számú italboltja megtelt két napos fasírttal. rossz borral, duhaj részegekkel. Oda volt a varázs, a hangulat, s a jövedelmező kiskocsmákból csodák csodája ráfizetéses üzemegységek lettek . Soha, soha többé nem lesz már kiskocsma . ..? S megjelent a rendelet, egy valóban szocialista állam rendelete, hogy szakemberek vezetésével. bérbeadás útján életre kell hívni a kiskocsmákat. Vívmány? Kicsit furcsán hangzik, — de az Em-