Új Úton, 1957. január (1-9. szám)

1957-01-20 / 6. szám

FÜGGETLEN, DEMOKRAT! KI)S, SZOCIALISTA MAG Y AKOKSZAGOTî HUSZADSZOR IS NEBÁNTSVIRÁG AZ MSZMP HEVES MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA IL ÉVFOLYAM, #. SZÄM Ara 80 FILLÉR n FEDKGÚGUSOK FELELŐSSÉGE 1*57. JANUAR 20. VASÁRNAP | Hétfőn reggel ismét meg­lelnek az iskolák padsorai, előkerülnek a könyvek: meg­kezdődik a tanítás az isko­lákban. Nehéz napok után, s Bem könnyű napok előtt kez­dik meg a pedagógusok okta­tó nevelő munkájukat. Tanár­nak, tanítónak lenni a szép­ségen túl, sohsem volt köny- nyű és felelősségnélküli hiva­tás, hogy lenne most az, ami­kor olyan hetek, hónapok áll­nak mögöttük, amelyek ren­geteg kárt tettek életben, va­gyonban — és lélekben egy­aránt. A fiatalság, amely elsőnek kelt fel az önkény ellen, a- mely forró szíve dobogásával indult az utcára a szocialis­ta demokráciáért, nemzeti hagyományainkért, az egyen­lőségért, függelenségért, nem kis mértékben az ellenforra­dalom eszközévé vált. Peda­gógusainknak döntő része, a- mely egyetértett ezekkel a követelésekkel, s amely ma­gán érezte az elmúlt évek sú­lyos kultúrpolitikai baklövé­seit, maga is megdöbbenve szemlélte, sőt bizonyos mér­tékben ijedten is, hová fej­lődött a békés utcai tüntetés. Sok szó esik manapság hivatalos és nem hivata’os helyen, hogy október 23 több más mellett, neveléspoliti­kánk csődjét is jelentette. Hangoztatják ezt jóhiszemű­en, de rosszhiszeműen is. — Kétségtelen, hogy ez a nap a nevelésügy kritikáját is je­lentette, de semmiképpen sem csődöt. A pedagógusok nagy többsége egyetértett és egyetért ma is az általános iskolai rendszerrel, az iskolák államosításával, és sok más •lyan vívmánnyal, amely az oktatásügyet forradalmi mó­don vitte előre, amely lehe­tővé tette, hogy a tudás, a műveltség a széles tömegek igazi tu'ajdonává váljon. Nem lennénk te'jesek, ha nem szó’nánk arról, hogy az alap­vető eredmények mellett o- lyan hibák is felütötték fejü­ket áz e’műlt években, ame­lyek joggal háborították fel a pedagógust, diákot egyaránt. Az oktató munka, s maga a pedagógus lebecsülése, a- nyagi problémák, a tematika egyhangúsága és maximaliz- musa, az ezerféle okoskodó és hozzánemértő beleavatko- zás, hogy csak néhány kira­gadott példát említsünk a sok közül... mind, mind meg­keserítették a nevelésügy do1 gozóinak életét, munkás­ságát. A kormány október 23. jo­gos követeléseinek helyt adott. A fakultatív oktatás megvalósítása, az oktatásügy reformja, a szakemberek be­vonása ebbe a munkába, és sok más intézkedés hívatott a múlt tarthatatlan helyzetén a lehető leggyorsabb ütemben változtatni. A pedagógusok munkájának nehézsége ép­pen abban van, hogy ezek az intézkedések hatásukat rövi- debb, hosszabb idő mú’va éreztetik csak — a tanítás meg már hétfőn kezdődik, ré­gi tankönyvekkel, b:zonyos mértékig régi tanmenettel, de gyorsított tempóban. Egy­részt tehát ez, másrészt az, hogy a fiatalság lelkében kétségkívül meglévő kettős­ség, kétely, politikai tisztá­zatlanság feloldása éppen a- zokra vár, akik most a ka­tedrán megkezdik az előadá­sokat, s akik közül jónéhá- nyan még maguk sem látnak minden kérdésben tisztán. Rendkívül nehéz tehát a tanító, tanár fe1adata, s ennek tudatában vannak mindazok, akik tisztelik és becsülik a „nemzet napszámosainak” munkáját, s akik" azt akarják, hogy ezután már ne legye­nek „napszámosai” a nemzet­nek. De 1945-ben, s azt köve­tő években is helytálltak à pedagógusok. Tudjuk és bí­zunk benne, hogy nagy több­ségük — ha számos, ha nem is alapvető kérdésben még nem lát tisztán, — becsület­tel végzi el megtisztelő és megbecsült feladatát most is. A párt, a kormány bíz'k a pedagógus társadalomban, bízik tudásában, becsületes­ségében. s szeretetében a nép iránt. Bizalmának már eddig is számos jelét adta, s adja még inkább ezután. Jó munkát kívánunk a ta­nítás kezdetén, s kérjük, ne­veljék hősi hagyományaink szellemében, a haza, a világ népeinek szeretetére, a szo­cialista haza hű fiaivá diák­jainkat. aj* A szénre váró dolgozók kérik Az egri TÜZÉP előtt min­den nap kora reggeltől sok ember vár a szerencsére, — a szénre. M nden reggel megjelenik egy a vállalat dolgozói közül és jelenti: „Nincs, csak mohácsi dara­szén”, — és sajnos ezt csak igen kevesen tudják hasz­nosítani. A várakozók közül ki ilyen, ki o’yan formá­ban nyilvánítja ki elégedet­lenségét. Mert, ha tudták volna, hogy csak „ez” a szén van, akkor rég haza­mentek vo'na és nem ácsorogtak volna hasztala­nul a hidegen. Arra kérik a TÜZÉP-et, hogy egy papírra írják rá a „választékot” és helyezzék el az ablakba úgy, hogy azt az érdeklődők elol­vashassák. így nem vacog­nának hiába a hidegen az emberek. A TÜZÉP teljesít­heti kérésüket — hisz ez se pénzbe, se szénbe nemkf rffil. A nagy vadászat után cigaretta -szünetet tart a nagyúti va- dászbrigád vezetője, Zombori Balázs vadászkomájávaL A vál'ukon lévő négy nyúl csak egy része a zsákmánynak, — rövid idő alatt a brigád 200 nyulat lőtt, s lőtt volna többet is, ha lett volna elegendő patron. Ez a legnagyobb bánatuk, s eb­ben kérnek segítséget is az 0 letékesektőL Széljegyzet Feleségével együtt hét 1 nyelven beszél Diplomája \ van, tehetséges szakember. A kivándorlás lázas napjaiban i többen tanácsolták neki is, y hagy ja itt az országot, men-, fjen Nyugatra, ő nem ment Pedig megértette volna í külföldi népek nyelvét tű-J I Ián jobb életet is teremthe-\ tett volna tehetségével ö maradt■ Vállalta akkor,Jj hogy mint párttag vezetőt(* esetleg zaklatják majd, eset-'| leg üldözik családját. Tudta (| hogy nehéz napok várnak rá[ ! is, itt ebben az országban. U . Mégis maradt. Mt Wrt idehúzta a szíve, ehezjl [az országhoz. Csepelhez, ahohj Iinségkonyhán nőtt fel, a du-:| nai hajókhoz, ahonnan 0Ör-{$ nyedten hordta egykor a',» partra a hatalmas bálákat,!? Budapesthez, ahol tanúit, alj I katedrához, ahol tanított, a * Igépállomáshoz, ahol idege-fj j nül fogadták, de ahol meg-jj ; szerették Idehúzza a szíve, ahoz a ! hazához, amely eddig több I szőr volt hozzá mostoha I mint édes ■ ■ ■ S ő hü maradt ehhez I édes mostohához ... •— P — ! Fellépés előtt jól esik egy cigaretta. Déri Mária Corinát alakítja estéről-esiére, megérdemelt ! nagy sikerrel { (A képes riport folytatása a 4- es, 5-ös oldalon.) * LESZ ÁRAM! Dolgozik az midik gépegység is az Erőműben Már hetek óta régvárt nap­ra ébredtek szerdán hazánk egyik legnagyobb energiate­lepének, a Mátravidéki Erő­műnek dolgozói. Erre a nap­ra ugyanis — elsősorban Pe- tőfibánya bányászainak foko­zódó teljesítménye nyomán — elegendő mennyiségű szén­tartalékot tudtak gyűjteni, melynek eredményeként azon­nal megindították a még üze­men kívül lévő utolsó gép­egységet is. Zárai Géza igazgató, vala­mint a munkástanács tagjai örömmel jelentették be, hogy szerdán reggeltől az Erőmű a régi, a teljes kapacitással dolgozik. Ez azt jelenti, hogy­ha az üzemek és vállalatok — az elmúlt napokkal ellentét­ben — felhasználják az ára­mot, akkor az Érőmű a követ­kező napokban és folyamato­san óránként 120 megawatt energiát tud a rendelkezésük­re bocsátani. A tájékoztatás szerint az Erőműnek megfe­lelő mennyiségű szénké ?zlet áll rendelkezésére és ezek­ben a napokban is nagyobb mennyiségű érkezik a telep­re. Január első fele = egész decemberrel — emelkedik a széntermelés a mátravidéki bányákban Az újév kezdetétől napon­ta növelik teljesítményüket a mátravidéki szénbányászok. A múlt év végén még alig ér­ték el napi kétezer tonna termelést, most pedig már megközelítik a négyezer ton­nát. Hétfő reggeltől kedd reg­gelig például 3891 tonnát ter­meltek. Ugyanez nap délig az újév kezdetétől összesen 41 ezer tonna szenet kü'dtek felszínre. A mátravidéki bá­nyászok jó munkáját bizo­nyítja, hogy január első felé­ben ugyanannyi szenet ter­meltek, mint az elmú't’ hó­nap egészében. A munkásta­nácsok és a bányászok tervei szerint a szénmedencében ja­nuár végére el akarják érni a múlt évi szeptemberi ter­melési színvonalat. Két hónapos kihagyás után kedden reggel ismét megje­lentek Petőfibányán a Kiske­reskedelmi Vállalatok sátrai, tele sok áruval, ruhaneművel, hogy a bányászok — fizetés alkalmával — helyszínen vá­sárolhassák meg a szükséges ruhaféléket és a hiányzó ház­tartási felszereléseket. Kapható: jff ffBltil Alighogy feloldották a szesz- tilalmat, a szeszesital kedvelői gyakori látogatói lettek az italboltoknak, borkóstolóknak, .fíagy a kereslet a rum, pálin­ka és bor iránt. Ugyannyira, hogy január 15-ig már elérték az 1956. évi januári forga’mat. Néhp még korlátozott a rum és pálinka árusítás, bort viszont hidegen és forralva bármikor lehet kapni. Legtöbbször a 12 fokosból, ára 12.50 forint. Való­színű, még ebben a hónapban a híres abasári borokat is áru­sítják. Éár elég hideg van, a Ven- dégi^tóípári Vállalat mégis ka­pott . az első negyedévre 930 hektó-sört,is. Nyitva lesz-e a gőzfürdő és meddig ? — Ezen a héten pénteken, szombaton és vasárnap lesz nyitva, mert még van szenünk. Talán még a jövő hét hasonló napjain is kinyit a gőz, de ez már bizonytalan. A gőzfürdő további sorsa attól függ, ad-e a TÜZÉP szenet, a központi elosztótól ugyanis nem várha­tunk tüzelőt. „Feketézők figyelem! Aki szereti a jó erős feketét, az még ma, vagy a közeljövő­ben keresse fel az egri 6-os és 15 ös cukrászdát. A Vendég'á- tóipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetője értesített ben­nünket, hogy 15-én 35 kiló bab­kávét kaptak, melyet már másnap szétosztottak a cuk­rászdákban. Azt is közölték velünk, hogy 20-a után teljes lesz a kávé-ellátás, bármikor kapható lesz feketekávé. A telefonon elhangzott kér­désre a Vízművek főkönyve-! lője a következő választ adta:' Ezek nem valami biztató hír rek, de talán a TÜZÉP több, és főleg biztatóbb hírt tud ad­ni a fürdő szénellátásáról. — Halló, TÜZÉP? Legyenek szívesek közölni, meddig tud­ják biztosítani a gőzfürdő szénellátását? Három kézbe is kerül a hallgató, míg végül megérkezik a válasz: — Pillanatnyilag mohácsi középterméket várunk, tegnap ugyanis leá'lították a közeli szénszállításokat. Egyedül a széngazdálkodási hivatal segít­het. Lignitet még tudnánk ad­ni, de azt nem tudják használ­ni a fürdőnél. Tehát nincs más hátra, mint a széngazdálkodási hivatalhoz fohászkodni, segítsen az egriek helyzetén, hogy legalább a hét­végi napokra utaljon ki jó sze­net a fürdőnek. Nem lesz munkanélküli ércbányász Heves megyében Az elmúlt hónapok esemé­nyei során megyénk két — népgazdasági szempontból i- gen jelentős — ércelőkészítő müve, a recski és a gyön- gyösoroszi is hosszabb leállás­ra kényszerült. A két üzem bányáiban már decemberben megindult a ter­melőmunka, de az előkészítő­művet energiahiány miatt nem tudták üzemeltetni. Hét­főn reggel azonban mindkét üzemben újra megindutak a kőtörők, a golyósmalmok, a flotálócellák, hogy a követ­kező napokban már egyre több alpanyaggal láthassák el nehéziparunkat. A két ércbánya munkásta­nácsa felismerve a jelenlegi rendkívüli helyzetet, gondos­kodott arról is, hogy dolgozói megfelelő munkához jussa­nak. Ugyanis a mostani csök- kentettt üzemvitel mellett nem tudják foglalkoztatni az október előtti munkáslétszá­mot. Ezért úgy oldották meg a problémát, hogy a recski ércbányából hatvanat, a gyöngyösorosziból pedig 46 ércbányászt a közeli szénbá­nyákhoz irányítottak. Ezzel az intézkedéssel megoldották^ hogy a Heves megyei ércbá­nyáknál nem lesznek olyan bányászok, akik ha átmeneti­leg is, munka nélkül marad­nának. - ' Márkus/ László képes riportja Nagy sikerrel mutatja be estéről-estére az Egri Gárdonyi Géza Színház együttese Hervé: Nebántsv.rág című operettjét. Az operett sikerében nagyrésze van a színház művészeinek. Képes riportunk most nem a nézőtérre viszi az olvasót, han-m megismerteti a darab sze­replőivel a függöny mögött, az öltözőben.

Next

/
Thumbnails
Contents