Új Úton, 1957. január (1-9. szám)
1957-01-16 / 5. szám
ÜJ ÜTÖM 1957. Január 16, szerda Sajtótájékoztató a megyei tanácson Csökkentik a% államapparátust, a tagság dönt a tss sorsáról, mi less a forradalmi tanácsok volt tagfaival . . . Lendvai Vilmos elvtárs, a Heves megyei tanács VB-elnö- ke tájékoztatót tartott lapunk és a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztőségének munkatársai részére. A sajtó- tájékoztatóban több fontos politikai és gazdasági kérdésre adott választ. Többek között elmondotta, hogy a közeljövőben megjelenő részletes jogszabály értelmében je.entősen növelik a helyi tanácsok jogkörét. Több olyan munkát, amit eddig a járási és a megyei tanácson végeznek, ezután a községi tanácsok hatáskörébe adják át. Az eddig szükségtelenül felduzzasztott megyei ügyintéző apparátus létszámát 38 százalékkal, a járási tanácsok létszámát 47 százalékkal csökkentik. Bár rendeletben nincs előírva, a községi tanácsok munkáját is egyszerűsítik. Az agronómusi állásokat — amelyek a gyakorlatban nem váltak be — megszüntetik. Felmondják az elnökhelyettesi beosztásokat is, mivel a gyakorlati életben ez is szükségtelennek bizonyult. Arra a kérdésre, hogy a korábban egyesített, de az októberi események következtében kettévált községnek mi lesz a sorsuk, elmondotta, hogy ezeket nem egyesítik újból, hanem a megengedett létszám- kereten belül a lakosság kívánságának megfelelően önálló tanácsot kapnak. Bükkszenter- zsébet eddig például Tarnale- leszhez tartozott közigazgatásilag. Most Bükkszenterzsébet is önál'ó tanácsot kap. Hasonló a helyzet Terpesen. Tófalun, Makiáron, amelyektől Szajla, Aldebrő és Nagytálya vált külön. Többeket érdekel az a kér- lés is, hogy milyen kárt szenvedett a megye az októberi események következtében. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy pontos adataik még nincsenek, mivel a károk felmérése most van folyamatban. Annyit azonban megállapítottak, hogy a károk, főieg a mezőgazdaságban, jelentősek. — Több helyen, mint például Sírokon, Abasáron felgyújtották a tsz többezer forint értékű takarmányát. Számos helyen megrongálták a gazdasági épületeket, a jószágállomány egy- részét elhurcolták. A gépállomások traktorainak jórésze is kintmaradt a határban, amely az időjárás viszontagságaitól alaposan megrongálódott. Elsősorban a sztrájk következtében az üzemekben is felmérhető károk származtak. A gépiek karbantartását elhanyagolták, sőt esetenként meg is rongálták. A tanácsokat illetően ugyancsak számotevő kárt okozott az ellenforradalom. — Pontos számítás szerint 268.000 forint értékű berendezési tárgyakat rongáltak meg és tettek tönkre a helyi tanácsoknál. A tagosításról és a tsz-ek helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy az októberi események következtében több helyen önkényesen felaprózták a tsz-ek betagosított földterületeit. A forradalmi munkás— paraszt kormány egyértelmű rendelete értelmében a tsz-ek betagosított tábláit megbontani nem lehet. így ahol ilyen előfordul, azt törvénytelennek tekintik és visszaállítják az október 1-i állapotnak m»gfe'e- lően. A megye 144 mezőgazda- sági termelőszövetkezete közül 87 maradt meg. A feloszlást egyébként csak akkor ismerik el jogosnak és törvékéntes, saját elhatározásából döntötte el. A kilépett tagok földjeit elsősorban a tartalékföldből, és a betagosított táblák széléből adják ki. Figyelembe veszik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak a sérelmeit is, akiket a tagosításnál valamilyen módon megkárosítottak. Ezeket a tartalékföldekből kártalaníthatják, a jogosságnak megfelelően. A munkaerő elosztó irodák felállításával kapcsolatban elmondotta, hogy a járási székhelyeken nem lesznek munkaerő elosztó irodák, hanem csupán a megye három városában, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. Ezeknek az irodáknak az lesz a közvetlen feladatuk, hogy a felszabaduló munkaerőket a lehetőséghez képest elirányítsák és közvetítsék. Hogy milyen módon jár el a tanács azokkal a dolgozókkal szemben, akik az elmúlt hetek eseményei következtében az úgynevezett forradalmi tanácsokban résztvettek, erre válaszolva kifejtette, hogy a tanácsoknál működött, úgynevezett forradalmi, vagy a munkástanácsok az ellenforradalom eszközei voltak. Az ilyen forra- da'mi tanácsokban azonban voltak olyan becsületes dolgozók is, akik nem voltak ellenforradalmárok. Éppen ezért az ilyen dolgozókkal körültekintően járnak el. Az elmúlt hetekben Egerben is számos fiatalkori gyermeket foglalkoztatott az a gondolat, hogy nyugatra távozik szerencsét próbálni Erre az elhatározásra jutott Barta László 15 éves. Kocsis József 14 éves, Kovács Károly 13 éves és Varga Sándor 11 éves fiú is. Szüleiktől pénzt szereztek maguknak és vonatra ültek, hogy Ausztriába menjenek. Hatvanig jutottak, amikor a legkisebb Varga Sándor már kijelentette, hogy nem megy tovább, mert igen elfáradt. A következő ellen vonattal vissza is jött szüleihez, a három jóbarát azonban Buda- pestro utazott, ahová az esti órákban futott be a vonat. Mivel mind a hárman tájékozatlanok voltak a fővárosban, megszólították a járókelőket, hogyan lehet a legrövidebb úton eljutni a határra. Így találkoztak össze Kovács Géza budapesti munkással, aki mindjárt felismerte a fiatalok szándékát és szárnyai alá vet» te a gyermekeket. Mindhármukat elvitte a lakására, ahol megvacsoráztatta, lefektette őket azzal a szándékkal, hogy holnap értesíti szüleiket Miután pontos lakáscímüket megtudta, reggel ő maga is vonatra ült és visszahozta a fiúkat aggódó szüleiknek. Kovács Géza emberségből jelesre vizsgázott Amikor a szülők nemes cselekedetéért elakarták halmozni, szerényen kijelentette, csak emberbaráti kötelezettségét teljesítette. A három fiú azóta szülei körében várja a tanítás megkezdését, hogy ismét együtt örüljenek régi jó pajtásaikkal 3 TERMELOSZO VETKEZET TERV 1 CÉL Az októberi események után az ország területén sok termelőszövetkezet feloszlott, de a megmaradottakból is többen kdéptek. Hogy mik voltak az okok, arról most ne beszéljünk, hisz többé-kevésbé ismertek mindenki előtt. De sok tsz megmaradt, újjáalakult, más életet él, vagy akar élni, mint a múltban. így van ez a poroszlói tsz-ek esetében is. Poroszlón mindhárom termelőszövetkezet megmaradt, bár itt is meglátszanak „a vihar nyomai”. A Petőfi T«/: Az irodában az elnökön kívül még néhányan. Ez is, az is beleszól a beszélgetésbe, kiegészíti valamivel. Jelenleg 104 tsz-tag van, 76-an kiléptek. A VAGONT... VAGONT... VAGONT! — ezt kérik a bányászok Eredetileg arról akartunk írni, szükséges-e még a munkáskéz a Gyöngyösi XII-es aknához és hírt akartunk adni olvasóinknak, az új bányászok első napjairól, de mivel ilyen gondokkal nem küzd a bánya, meg kellett elégedni egy helyzetjelentéssel. Feltűnően kevés bányász hagyta cserben a XII-es aknát az októberi események során. Alig ötvenen mentek el, s helyükbe 500-an is állnának, ha lehetne. A létszám azonban teljes, sőt több, mint októberben volt. Újév óta több mint 80 bányásszal szaporodott a létszám, a Gyöngyösoroszi Ércbányából 14 bányászt helyeztek át, nyugdíjasok is jelentkeztek, de sajnos még a fiatalokat sem tudják mind elhelyezni. Az új bányászok tanításáról akartunk néhány szót szólni, de kiderült, hogy az új bányászok nem is új bányászok, — néhány éve tették le a csákányt, hogy könnyebb munkára menjenek, vagy meneküljenek a személyeskedés, az oktalan vádaskodás elől. Az újonnan felvett bányászok nagy része már dolgozott a XII-es aknában. Kolena Béla csillés volt, majd az állami gazdaságban kereste a jobb megélhetést. Most ő is visszatért a bányához. Tímár Sándor vájárt a Magasépítőtől vezette vissza a sors à bányába. Bakó Imre a MÁV-tól, Bencsik József a Váltógyártól jött vissza a bányához. Ezeket az embereket a szükség és a jó kereset hozta visz- sza. Az emberáradat újév óta szakadatlan özönlik a XII-es aknához. Szerdán is ötven je entkezőt kellett elküldeni. Rég volt az, hogy a bányához nem tudtak felvenni embereket. Ez egyben szomorúságra, s örömre is ad okot. Örömre azért, hogy lesz szenünk, hogy a XII-es akna is rövidesen felkapaszkodik a 80 1 százalékos teljesítményéről, az október e'őtti 110 százalékra, szomorú azért, mert ez a munkanélküliség előszele. Kőművesek, a'kalmazottak és más szakmák dolgozói bármilyen munkát elvállalnának, csak a bányánál maradhassanak. Sajnos, nincs rá mód. A bánya főmérnöke is sajnálkozva tárja szét kezét, rmkor egy magas barna férfi munkát kér. Kápolnáról kerekezett be, kőműves. Nem segíthetnek rajta. Talán másutt. A főmérnöknek megkockáztattuk azt a kérdést, vajon lehetne-e valamilyen módon segíteni a bányánál munkát keresők helyzetén? „Ha bővítenék a bányát. De elszállítani még ezt a szénmennyiséget sem tudjuk, amit most termelünk. Nincs vagon, ma is két órát állt a bánya.” Míg az ország epedve várja a szenet, a XII-es aknán szinte belefulladnak. Vagont, vagont, és harmadszor is vagont kérnek a bányászok. És negyed- szerre? Még arra is jut kérés. Fürdőt építsenek minél előbb! Műszak után úgy mennek a város felé, olyan szutykosan, szénporosan. mintha a kéményseprők felvonulását látná az ember. Olyan négy kérés ez, melynek teljesítése egyformán jót hoz a bányászoknak is, meg az országnak is. Ezért reménykedünk a teljesítésében... Nemrégen történt, hogy az egyik hazudozásairól híres adóállomás „népellenes provokációnak” minősítette a munkás-paraszt kormány nyilatkozatát. Rendicsek éppen akkor kutatott az Éter hasonló hullámhosszán és hallotta e bölcsnek éppen nem mondható véleményt. Mivel Rendicsek sem dicsekedhetett ezzel a jelzővel, el is készítette másnapi uszítást programját a fent említett nyilatkozat ellen. Segítségül hívta az égieket és a Szabad Európa szpíkereit, e szintén minden bölcsességet nélkülöző munkához. íme néhány részlet Rendicsek feljegyzéseiből: Az első támadási pont: „A kormány biztosítja, hogy minden-, magyar állampolgár törvényeink védelme alatt félelem nélkül élhessen". — Látjátok kedves magyar testvéreim, ez beavatkozás egyéni ügyeinkbe. Ez provokációi Már azt sem engedi meg a korMiérl népellenes provokáció a kormány nyilatkozata? Megmag} arázza a „Szabad Európa44 után Rendicsek Eíemér mány, hogy egy kis izgalmat szerezhessünk egymásnak. Mit ér az élet ha nem lövöldözésre ébredünk, ha még egy árva vetkőztetés, útonállás sem lesz naphosz- szat? Itt vannak a téli esték, nézhetjük a csendes hóhullást ahelyett, hogy az ágy alá kuporogva várhatnánk a géppisztoly sorozatot, vagy a kivégző osztag csizmáinak kopogását- Második támadási pont: „■■■ A kormány mindent megtesz az inflációs veszély elhárításásra". Tiszta sor. A mi bőrünkre megy a játék. Most lett volna reményünk arra, hogy tízmilliókat mondhassunk magunkénak, de a kormány aljas provokációja miatt még mindig a régi áron vásárolha tunk. Megfosztanak bennünket a pénzszámolás gyönyörűségétől, megfosztanak attól, hogy kilószámra mérhessük a százasokat. Hány igaz magyar kenyerét veszi el a kormány, akik infláció idején cserekereskedelemből tömték meg arannyal fejpárnájukat. Hát élet ez? Nem kérünk a stabil forintból, amely rákosiékat is kiszolgálta. Éljen a bilipengői Harmadik támadási pont: „A terv... fő feladata a dolgozók életszínvonalának emelése legyen.” — Itt van! Ez a Kádár kormány! Látjátok testvéreim milyen fifikával dolgoznak? Képesek megjavítani az életszínvonalat, hogy még a rosszakarók se szidhassák őket így akarkilépők megkaptak mindent, ami jár nekik, csak a föld okoz komolyabb gondot. A betagosított földet a tagok nem akarják megbontani, ha lehetséges. A tagság a jövőre gondol, erősnek érzi magát, mert akik most bentmaradtak a szövetkezetben, azok szeretik a nagyüzemi gazdálkodást. Persze ez már nem a régi Petőfi Tsz lesz. Az elnök és a tagok úgy látják, módosítani kell az alapszabályzatot, mert annak több pontja nem felel meg érdekeiknek, Szalai István elnök megemlít néhány lényeges pontot, melyen változtatnak, vagy érvénytelenítik, — ha a tagok úgy kívánják. Elhatározták, földjáradékot nem fizetnek. Aki megbetegszik, az kapjon juttatást, függetlenül betegsége idejének hosszúságától. Eltörlik a prémiumot — „tsz-ben úgyis kötelessége mindenkinek jól dolgozni” — mondja az elnök. Nem készítenek statisztikai kimutatást ezentúl a gépállomásnak. Kifogásolják, hogy minden pénzüket a Nemzeti Banknál kell tartaniuk, míg kevés, vagy egyáltalán semmi sincs a házi pénztárban. Ne szabják meg nekünk miből, hány százalékot vessünk, és mennyi marhát tartsunk. Úgy érzem, ez a ml jogunk, ha valóban mienk a szövetkezet. — Mi tagok, — szólal meg nagy magabiztosan Sz. Kovács Vince — nem tűrjük, hogy felsőbb szerveink diktatórikusán bánjanak velünk, mint a közelmúltban. Reméljük, hogy ez nem fordul elő többet. A legfontosabb az — hangsúlyozza Szalai elvtárs hogy a jövőben saját magunk készítsünk termelési terveket. A Tsz biztosítani akarja önállóságát. Elhatározták, hogy amennyire lehet, függetlenítik magukat a gépállomástól. Gépesíteni akarják a gazdaságot, Zetort és talajművelő gépet akarnak venni és remélik, - az állam támogatni fogja őket. Haladás Tsz: A termelőszövetkezetet r.em nak népszerűek lenni. De ! mi nem hagyjuk, ugye Z testvéreim? Éljen a nyo- » mór! Nem engedjük, hogy ♦ a Kádár kormány megszün- * tesse mindennapi nélkülö- % zésünket. Még, hogy jólét * legyen? Hisz akkor olyan • egyedül állunk, mint az • ujjam. Nem igaz? * A többi támadási pont j ismertetését szándékosan ; olhagyom, hiszen úgyis • megismerhetik, ezt suttog- « ja Rendicsek az utcán is- * merősei füléhez hajolva, s | ezt adják tovább a cuk- J rászdákban, protekciós fe- J keféiket fogyasztva, Rendi- % esek és a fent említett rá- % dióállomás hívei J S ha hallják, vegyék le J kalapjukat, e minden böl- J csességet nélkülöző uszítási 2 program előtt. Rendicseket | ugyanis a dadája kiskorú- « ban fejre ejtette, s elkép- « zelhető, milyen megerőlte- « lésébe került programjának Z kidolgozása. Z Különösen ennél a nyi- * latkozatnál... Î K. E. Z érte veszteség, a 39 családból hárman léptek ki, de már három tag felvételre jelentkezett. Tóth Tamás elnök épp most egyezkedik Lakatos Istvánnal. Nem sokáig, Lakatos is új tag lett, s a tsz egyik traktorosa A Haladás tagjai Zetort vesznek komplett felszereléssel: ekét, pótkocsit, ksltivá- tort, fűkaszálót és aratógépet. A jövőben az alapszabály és a munkaegységkönyv lesz továbbra is irányadónk, — — mondja az elnök, — de módosítjuk mindkettőt. A termelési tervünket a közgyűlés határozata alapján készítjük. A felsőbb szervek ne erőszakolják ránk a szerződéskötést — mi fogunk szerződni, de földünk minőségeitől és tervünktől függően. Beszél az októberi eseményekről is. Elmondja, hogy „görbe szemmel” néztek a tsz-tagokra, a rádió is mondta, s a hír is hozta: több helyen feloszlottak a tsz-ek és ez hatással volt a tagokra is. ök répát szedtek akkor. Első nap kimentek hatan. A negyedik nap már alig hiányzott egykét ember. Pár nap múlva gyűlésen döntöttek arról, ki marad, ki nem. S a Tsz megmaradt. Bíznak magukban, a holnapban is. Úgy tervezik, a tavasz- szal telepítenek hat hold gyümölcsöst és ezen a területen erejüktől függően kertészkednek is egy kicsit. Rákóczi Tsz : A tsz-ből 44 tag lépett ki: most 23-an vannak. Eoben a csoportban volt legtöbb olyan emoer, akiket kényszerített az adó, a beszolgáltatás és az „agitálás”. Magam sem any- nyira meggyőződésből jöttem ide — mondja az elnök — pedig alig volt pár hold földem, de úgy éreztem, nem bírom fizetni az adót. Most nem léptem ki. Azóta öt év tett el és én megszerettem a közöst. Itt sokkai nehezebb a helyzet, mint a két előbbinél. A kilépőknek ki kell adniok a földet is és meg kell bontani a a tagosítást. A tsz-nek 500 hold földje maradt. Legfőbb dolognak az adósság tisztázását tartják, most kifizetik mindet. Ha marad pénzük, akkor még az idén Zetort vesznek. — Változtatunk az alapszabályokon kívül a munkaegységkönyvön is, kialakítjuk a helyi normákat, mert tudjuk: a régi egyes részletei túlságosan általánosak, s így igazságtalanok is. Reméljük, újfajta törekvéseinket támogatni fogják és nem hagynak magunkra bennünket. Ez a mi véleményünk — fejezi be Gacsal Bálint a tsz elnöke. Vadkerti Sándor Utolsó taktikai megbeszélés az indulás előtt. Megjött a bó, a sízők nagy örömére, akik egyre gyakrabban látogathatják a jó öreg Mátrát Emberségből jeles
